biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 11. hét

2011 március 21. - 00:15 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
Március 17-én (csütörtök) éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a Líbia felett kialakítandó repüléstilalmi övezetről szóló, 1973. sz. határozatát. Az ENSZ BT tagjai a héten folytatott tanácskozás eredményeként a líbiai civil lakosság megvédése érdekében döntöttek a zóna kialakítása mellett, előkészítve ezzel az utat a katonai légicsapásoknak. A BT tagjai közül Kína, Oroszország, Németország, Brazília és India tartózkodott a szavazástól, így a 10 igen szavazattal elfogadott határozat hatályba léphetett. A felkelők központjának tartott Bengáziban a lázadók ünnepi géppuska-lövéssorozattal és tűzijátékkal üdvözölték a BT-döntést. A határozat azonnali tűzszünetre és a civil lakosság ellen elkövetett jogsértések megszüntetésére szólít fel, illetve felhatalmazza az ENSZ tagállamokat, hogy a rendelkezés végrehajtása „bármely eszközzel” kikényszeríthető a Kadhafi-rezsimtől. Ugyanakkor a dokumentum nem engedélyezi az esetleges szárazföldön megindítandó szövetséges katonai intervenciót és a külföldi csapatok megszállását, a légicsapások pedig kizárólag a Kadhafihoz hű erők szárazföldi támaszpontjai, objektumai ellen irányulhatnak. Március 18-án (pénteken) az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy az erőszakos cselekedetek megszüntetése érdekében részt kíván venni a későbbi katonai akciókban, és pénteki rádióbeszédében ugyanerről tájékoztatott Francois Baroin, a francia kormány szóvivője is. Franciaország véleménye szerint a lehetőségekhez mérten minél előbb – a nyilatkozat szerint „órákon belül” – meg kell indulniuk a légicsapásoknak, mielőtt Kadhafi újabb városokat foglal vissza. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke később, a Kadhafi által bejelentett tűzszünet után újra beszédet tartott, amelyben elmondta, hogy az Ezredes katonáinak azonnal ki kellene vonulniuk a már elfoglalt városokból, és be kellene szüntetniük a tűzszünet ellenére továbbra is folytatott katonai akciókat. Az amerikai és francia nyilatkozatokkal egy napon a norvég védelmi miniszter, Grete Faremo is bejelentette Norvégia részvételi szándékát a légicsapásokban. A BT-határozat hírére Kadhafi általános légtérzárat rendelt el, amelynek értelmében Tripoli egyáltalán nem fogad repülőgépeket, a légiközlekedés teljesen leállt, az Ezredes támogatói pedig a lázadók által ellenőrzött Miszrata város bombázásába fogtak. A határozat elfogadását egyébként komoly viták előzték meg a BT-tagok között, különösen azután, hogy csütörtökön Kadhafi kormányzati megtorlással, támadással fenyegette meg Bengázi lázadóit. A Bengházi felé nyomuló Kadhafi-erők a héten újabb városokat foglaltak vissza: március 14-re (hétfő) al-Brega városát kerítették hatalmukba, március 15-én (kedden) pedig a kormányerők és a lázadók uralta területek ütközőzónájában fekvő Adzsabija városa került irányításuk alá.
 
Harc a hatalomért – a fontosabb líbiai városok. A zöld színnel jelöltek Kadhafi, a kék színnel jelöltek pedig a lázadók irányítása alá esnek. A narancsszínnel jelölt városok a Kadhafi-erők ostroma alatt állnak /2011. március 18-i állapot szerint/ (Forrás: bbc.co.uk)
 
A nemzetközi közösség már a határozat elfogadása után készen állt a légicsapások megindítására Kadhafi erői ellen: a kanadai miniszterelnök, Stephen Harper jelezte, hogy országa CF-18-as harci repülőket küldene a térségbe, a brit légierő is megkezdte a mozgósítást, Spanyolország pedig egy légi- és egy tengerészeti bázisának használatát ajánlotta fel a NATO-nak. Olaszország, Dánia és Belgium szintén támogatásáról biztosítatta a nemzetközi közösséget – utóbbiak F-16-os harci repülőgépeket ajánlottak fel –, ám Németország továbbra sem hajlandó csatlakozni a katonai intervencióhoz. Az euro-atlanti térség mozgósítása közben Kadhafi erői szombat este betörtek Bengáziba, a város nyugati részét már teljesen birtokukba vették, ám később a lázadók központját a nemzetközi erők felmentették. Május 19-én (szombaton) a sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy előző este egy, a repüléstilalmat megszegő repülőgépet lőttek le Bengázi felett. A repülőgépről utólag kiderült, hogy a Kadhafi-ellenes felekhez tartozott. Az ENSZ BT-határozat alapján elindított légicsapások végül március 19-én (szombaton) kezdődtek meg: a légicsapás-sorozatot a franciák indították, amikor harci repülőgépeikkel négy, a líbiai kormányerőkhöz tartozó harckocsit lőttek ki. Később az Egyesült Államok és a brit haditengerészet erői is megérkeztek a térségbe a tengeri blokád kialakítása céljából. A brit és amerikai hajókról később Tomahawk cirkáló rakétákat is indítottak Kadhafinak a parti területeken diszlokáló erői ellen. A szövetséges erők támadó akcióiban eddig négy állam, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország vesz részt.
A líbiai válság ún. humánbiztonságra gyakorolt hatása a menekülthelyzet fokozódásában és a terrorizmustól való félelemben, illetve a nyugati sajtó munkatársai ellen intézett támadásokban is megmutatkozik. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) szerint február óta közel 300.000 líbiai hagyta el otthonát, közülük 50.000-ren pedig még mindig a tunéziai és egyiptomi határok mentén felállított menekülttáborokban élnek. A kialakult káoszban félő, hogy teret nyerhetnek egyes terrorista-csoportok, sőt, egy győzedelmeskedő Kadhafi akár maga is visszatérhet a 2001 előtti politikájához, amely a terrorista-mozgalmak megerősödését hozhatja – figyelmeztetett Barack Obama. Március 16-án (szerdán) a líbiai válságról tudósító négy amerikai újságíró ejtettek foglyul a Kadhafi-rezsim hívei. A New York Times-nak dolgozó elrabolt újságírók között van Anthony Shadid, kétszeres Pulitzer-díjas tudósító és Stephen Farrell riporter, akit 2009-ben brit mentőakció révén szabadítottak ki a tálibok fogságából. Az újságírók a legutolsó hírek szerint jól vannak, és a kormányerők ígéretet tettek szabadon engedésükre is.
 
Március 17-én (csütörtökön) Tunéziába látogatott Hillary Clinton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, ahol találkozott Fuad Mebaza ideiglenesen regnáló elnökkel. A külügyminiszter arra bíztatta az ideiglenes kormányt, hogy minél előbb fogjon hozzá az ország gazdasági rendbetételéhez, amelyhez elengedhetetlenek a reformok: a „jázmin” forradalom sikerét át kell ültetni a politikai és gazdasági fejlődés színtereire – javasolta Hillary Clinton. Mindeközben az Európai Unió, különösen Olaszország megoldást keres az észak-afrikai forradalmak miatt kialakult menekülthullám kezelésére. Az olaszországi Lampedusa szigetére február óta folyamatosan özönlenek a főként Tunéziából érkező menekültek, egyes számítások szerint egy nap alatt közel 1600 észak-afrikai lakos érkezik az apró szigetre. Olaszország számára mindez jelentős problémákat okoz, és minden eszközzel igyekszik elejét venni, hogy újabb menekültek érkezzenek az olasz állam területére. Március 15-én (kedden) például megtagadta egy marokkói halászhajó üzemanyag-feltöltésre vonatkozó kérését. A hajó Tripoliból indult útnak és Szicíliában kívánt tankolni, miután Málta már elutasította fenti kérését.
 
Észak-afrikai menekültek Lampedusa szigetén (Forrás: barenakedislam.wordpress.com)
 
Továbbra is súlyos harcok folynak Szomáliában az iszlám szélsőségesek és az AMISOM, valamint a TFG erői között. A február 19-e óta tartó kormányoffenzíva célja, hogy megsemmisítő csapást mérjen a lázadókra. Bár az elmúlt hetekben a főváros több stratégiai jelentőségű pontja is a kormányerők kezébe került, illetve a TFG-hez hű milíciák vidéken is sikereket értek el, továbbra is kérdéses, hogy az al-Shabab valójában milyen súlyos veszteségeket szenvedett. Mindeközben a civil áldozatok száma tovább növekszik.
Egyre több állam vállalkozik az elfogott szomáli kalózok bírósági tárgyalásának lebonyolítására. Erre a kalózok növekvő agresszivitása és új módszereik bevezetése kényszerítette rá a nemzetközi közösséget, amelynek tagjai korábban általában elengedték az elfogott rablókat. A kalózok mostani támadásaik során az elfogott hajókat használják bázisul, így a monszun idején is folytathatják akcióikat, ami korábban nem volt lehetséges. Ennek hatását jól mutatja, hogy a tavaly januári 7 incidenssel szemben idén ugyanebben a hónapban 37 támadás történt.
 
Március 18-án (pénteken) tüntetések kezdődtek az alig 1 milliós délkelet-afrikai országban, Szváziföldön. A királyság fővárosában, Mbabane-ben 5000 tüntető vonult az utcákra, ahol politikai reformokat és a közszolgáltatásban dolgozók fizetéseinek befagyasztását követelték. Javasolták továbbá az állami tulajdonban lévő cégek eladását is.
 
Kitekintés Ázsiára
 
A héten normalizálódott a japán helyzet, miután pénteken (március 18.) Tokió bejelentette: a több mint egy hete tartó folyamatos munka eredményeként közel kerültek ahhoz, hogy újra stabilizálják a helyzetet a fukushimai atomerőműben. A hűtés biztosításába bevont katonai tűzoltóautók segítségével hatból négy reaktorban sikerült stabilizálni a helyzetet, azt követően, hogy a szakemberek visszaállították a vízhűtést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ötös és hatos reaktort már a földrengést megelőzően lekapcsolták, így ezek relatíve kisebb veszélyt jelentenek, ám a hűtőrendszer ezekben is tönkrement, miközben az uránium rudak a reaktorban maradtak, így fennállt a veszélye, hogy túlmelegednek. A hármas reaktor esetén a helyzet súlyosabbnak tűnt, mert ki kellett fújni a radioaktív gázokat a reaktortérből, másrészt itt több rendkívül sugárzó fűtőelem volt. Vasárnap (március 20.) az illetékesek már arról beszéltek, hogy ugyanebben a reaktorban a nyomás normalizálódott és ezért egyelőre nem szükséges a radioaktív gázok kifújása. Hozzátették, hogy nem biztosak benne, mi okozta a nyomásemelkedést. Steven Chu, az Egyesült Államok energetikai minisztere egy interjú alkalmával megnyugtatta a közvéleményt, megerősítve, hogy minden egyes órával közelebb kerülnek a krízis megoldásához. Hozzátette, hogy a japán technikusok mindent megtesznek, hogy mérsékeljék a radioaktív anyagok környezetbe kerülését. A New York Times ennek ellenére felhívta rá a figyelmet, hogy a szakemberek minden erőfeszítése ellenére úgy tűnik, hogy jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a japán kormány vasárnap elrendelte a Fukushima Prefektúra területén termelt tej és spenót hajózási tilalmát, azt követően, hogy a szúrópróbaszerű ellenőrzések során egyes helyben termelt zöldségeknél és különböző féle tejekben magasabb radioaktivitási szintet mutattak ki. A Japán Egészségügyi Minisztérium munkatársai később kimutatták, hogy az eddig vizsgált 37 fukushimai tejgazdaság közül 4-nél találtak rendellenességet. Mindenesetre Yosifumi Kaji, a minisztérium élelmiszerbiztonsági részlegének vezetője megnyugtatta a közvéleményt, hogy a jelenlegi kockázati szint olyan alacsony, hogy ő a saját gyermekének is megengedné, hogy spenótot egyen. Az illetékes szervek azonban nem hagytak kétséget afelől, hogy a jelenlegi problémát nem lehet gyorsan megoldani. A New York Times szombaton (március 19.) egy rövidebb összeállításban foglalkozott a japán katasztrófa esetleges hatásairól a világgazdaságra.
 
Hétfőn (március 14.) az indiai haditengerészet sikeres kalózellenes akciót hajtott végre a Vörös-tenger térségében, aminek keretében foglyul ejtettek 61 kalózt és elfoglaltak egy hajót, amely addig otthonukként és műveleteik központjaként szolgált. A hivatalos közlemény szerint az „anyahajót” már múlt pénteken (március 11.) felderítették légi egységekkel, mikor bejelentést kaptak egy megtámadott hajótól. Ezt követően a kalózok menekülni próbáltak, ám vasárnap (március 13.) éjjel az indiai hajók megközelítették őket, és tűzharc alakult ki. A kalózok 80-90 könnyű kézifegyverrel és pár darab nehézfegyverrel rendelkeztek. Az illetékesek eddig nem számoltak be áldozatokról sem az indiai, sem a kalózok oldalán.
 
Fogságba ejtett kalózok (Forrás: guardian.co.uk)
 
Kedden (március 15.) Kirgizisztán elnöke, Roza Otunbayeva bejelentette, hogy országa a jövőben otthont ad egy Egyesült Államok finanszírozta terrorellenes kiképzőközpontnak. Hozzátette, hogy a megállapodás már megszületett erről Otunbayeva múlt heti washingtoni látogatása során. Az elnök a központ fontosságának igazolásaképpen kifejtette, hogy megbízható előrejelzések szerint a közeljövőben a terrorfenyegetettség növekedni fog a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiban. Ezzel egy időben Oroszország ugyancsak tervezi, hogy egy terrorellenes kiképzőközpontot hoz létre az ország területén. Kirgizisztán jelenleg is kulcsfontosságú szerepet tölt be Washington számára, hiszen jelentős logisztikai bázisok találhatók az országban, melyek elengedhetetlenek az afganisztáni műveletek fenntartásához.
 
Pénteken (március 18.) a Washington Post a Pakisztán és az Egyesült Államok között egyre mélyülő diplomáciai ellentétről számolt be. Csütörtökön (március 17.) vélhetőleg a CIA kötelékébe tartozó fegyveres pilóta nélküli repülőgép (UCAV) rakétatámadást hajtott végre Észak-Wazirisztánban, melyben legalább 40 pakisztáni vesztette életét. Erre reagálva pénteken (március 18.) a pakisztáni külügyminiszter magához hívatta az iszlamabadi amerikai nagykövetet, ahol kemény szavakkal ítélte el a támadást. Továbbá kilátásba helyezte, hogy Pakisztán távol marad a nemrégen meghirdetett amerikai-afgán megbeszélésről. A Washington ellenes indulatokat tetézte, hogy szerdán (március 16.) elengedték Raymond A. Davist, a CIA január 27-én elfogott kettős gyilkossággal vádolt alkalmazottját. Az illetékesek elmondása szerint azért kerülhetett sor a szabadon bocsátásra, mert az áldozatok családjai 2,7 millió USD kompenzációt kaptak. Davist egy pakisztáni amerikai létesítménybe szállították, majd vissza az Egyesült Államokba. Hillary Clinton egy hivatalos közlemény keretében kifejezte sajnálatát az áldozatok hozzátartozói számára, továbbá bejelentette, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium eljárás keretében fogja kérdőre vonni Davist. A Washington Post arra figyelmeztetett, hogy e két esemény a politika és a közvélemény szintjén is az Egyesült Államok ellen hangolta Pakisztánt.
 
Közel-Kelet műhely
 
Március 14-én, hétfőn 10 iraki katona halt meg egy támaszpont elleni pokolgépes merényletben. 60 kilométerre Bagdadtól északra, Kananban 29 iraki katona megsérült, és 10 meghalt, amikor egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megrakott teherautójával áthajtott a bázis ellenőrzőpontján, és romba döntött egy épületet. Diyala tartomány szóvivője jelentette, hogy a közelben találtak egy másik bombát, amit szerencsére sikerült hatástalanítani. A tartományban sorozatosak a merényletek, és rossz a biztonsági helyzet.
Kirkuk északi városrészében is merényletet követtek el. Autóba rejtett pokolgép robbant fel egy kórház mellett. A detonációban életét vesztette egy 35 éves asszony és újszülött kislánya. „Ma reggel indultak volna haza a csecsemővel, mikor a tragédia bekövetkezett.” – mondta Abdul Zinalabedine, Kirkuk rendőrfőnöke. A merényletben még 33 ember megsérült.
2006 és 2007 óta drasztikusan csökkentek az erőszakos események Irakban, azonban robbantásokkal és emberrablásokkal még mindig félelemben tartják a lakosságot.
 
Március 14-én Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emirátusokból érkező katonák vonultak be Bahreinbe az Öböl Menti Együttműködési Tanács zászlaja alatt. A Tanács, amelynek a három már említett ország mellett tagja még Katar, Kuvait és Omán, fél, hogy egy síita hatalomátvétel a szaúdi és kuvaiti síitákat is erre törekvésre buzdítaná. Irán szerint ez a lépés olyan, mintha őket szállnák meg (Irán szerint Bahrein az egyik tartományuk), a királypárti Egyesült Államok szerint viszont nem tekinthető semmilyen megszállásnak, bár a fennálló problémára nem katonai megoldással kellene válaszolni.  Március 15-én a kormány három hónapig tartó rendkívüli állapotot hirdetett és kijárási tilalmat rendelt el éjszakára. A hét további részében számos ellenzéki vezetőt (újra) letartózattak. Pénteken az összes hivatalnokot felszólították, hogy térjenek vissza munkájukhoz, mivel az utcák elcsendesedni látszanak.
 
Március 15-én Damaszkuszban kormányellenes felkelés volt. A kb. 150 fős tüntető tömeg a belügyminisztérium előtt gyűlt össze és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelte. A szír biztonsági erők legkevesebb 35 embert vettek őrizetbe, köztük az egyik legismertebb ellenzéki vezetőt és emberjogi aktivistát Szuhair al-Attaszit. Ezt követően péntek este ismét tüntetések zajlottak több városban a korrupció felszámolása ellen. A jordán határ közelében fekvő Daraa városában legalább öt embert megöltek, mikor a rendfenntartók éles lőszerrel lőttek a tömegbe. Mindemellett az oszlatásra vízágyúkat és gumibotokat is alkalmaztak és több százan megsebesültek. Bashar al-Aszad erőszakos elnyomását Ban Ki-mun ENSZ főtitkár elítélte. Pénteki nyilatkozatában elfogadhatatlannak nyilvánította a békés tüntetők erőszakos szétverését és az önkényes letartóztatásokat. Továbbá felszólította a szíriai hatóságokat, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, tartsák tiszteletben az emberi jogokat, biztosítsák a szabad véleménynyilvánítást, beleértve a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot. Az áldozatok szombati temetésén kb. 10 000 ember tüntetett ismét, amit a biztonsági erők könnygázzal igyekeztek feloszlatni.
 
Március 15-én palesztin fiatalok ezrei vonultak ki az utcákra tüntetni Ciszjordániában és a Gázai-övezetben, követelték a Hamász és a Fatah közti viszály felszámolását. Az arab világon átsöprő forradalmi hullám hatására az aktivisták a Facebookon és a Twitteren szervezték meg demonstrációjukat. A tüntetők a két szervezet közt 2007 óta fennálló viszály megszüntetését és a palesztin nép egységét szeretnék elérni.
 
Sokan az éjszakát is az utcán töltötték a Gázai főtéren. (Forrás: abcnews.go.com)
 
Ezt követően csütörtökön a Hamász rendőrsége már fegyverrel oszlatott szét egy ENSZ-iskola előtti tüntetést. Körülbelül 40 aktivista gyűlt össze és a két rivális szervezet megegyezését követelte egy nappal azután, hogy Mahmud Abbász bejelentette, kész ellátogatni a Gázai-övezetbe. A rendőrség 3 embert őrizetbe vett, azonban 16 tüntetőnek sikerült bemenekülnie az iskolába, ahol ülősztrájkba kezdtek. Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynökségének (UNRWA) gázai kirendeltségének szóvivőjének nem sokkal később sikerült megegyezni a hatóságokkal, hogy a békés tüntetők szabadon hazamehessenek.
 
Március 15-én az izraeli haditengerészet elit egysége, a Shayetet 13 egy fegyvereket szállító hajót foglalt el az izraeli partoktól 320 km-re a Földközi-tengeren. A Viktoria névre keresztelt teherhajó libériai zászló alatt hajózott, de egyébként német vállalat tulajdona és egy francia cég üzemelteti. Célja az egyiptomi Alexandria volt, de rakományát valószínűleg a Gázai-övezetbe szánták. Az izraeli hírszerzés pár napja már figyelte a hajót és feltételezéseik szerint a fegyverek útja Iránból szárazföldi úton először Szíriába, majd a szíriai Lattakia kikötőből Törökországon át Egyiptomba vezetett, onnan a Rafah-i csempészalagutakon át érkeztek volna meg a Gázai-övezetbe. A nagy közönségnek Ashdod kikötőjében szerdán mutatták be a lefoglalt 39 konténer tartalmát, többek közt több kilogramm robbanóanyagot és számos rakétát. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy ez a rakomány is csak azt igazolja, hogy továbbra is fent kell tartani a blokádod a Gázai-övezetben. Irán ugyanakkor tagadta, hogy a fegyverek tőle származnának.
 
A stratégiai jelentőségű szállítmány (Forrás: haaretz.com)
 
Az izraeli tiltakozás ellenére folytatódik Törökország első katonai műhold-programjaadta hírül a Hürriyet Daily News & Economic Review. Az olasz védelmi ipari óriás Finmeccanica és a francia Thales csoport közös vállalkozása, a Telespazio néhány éve írt alá egy közel 250 millió eurós szerződést a műhold legyártására.
A Göktürk műhold körüli viták újabb feszültségeket generálhatnak a két korábbi szövetséges között. Egy a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő elmondta: „Igyekszünk elkerülni, hogy nagy felbontású felvételek készüljenek rólunk, és a legtöbb ország alkalmazkodik is ehhez. De nem fogjuk ezt külön kérni a törököktől, hiszen nincs kivel beszélnünk”- utalt a jelenlegi feszült viszonyokra.
Az Izraellel való kapcsolatok tavaly május óta vannak mélyponton, mikor izraeli kommandósok megtámadták azt a török felségjelű segélyszállító hajót, mely a Gázai-övezetbe tartott.
Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök figyelmen kívül hagyta az izraeli vádakat, szerinte a katonai műhold enyhíti majd országa amerikai műholdaktól és hírszerzéstől való függését. A Göktürk nevet viselő katonai műholdat a tervek szerint 2013-ban indítják útnak, és nagyban segíti majd a PKK terrorszervezet elleni török fellépést.
 
Március 19-én Szaleh elnök Jemenben beszédében Szaúd-Arábia segítségét kérte a kormányellenes tüntetések megfékezésében. Kitért arra, hogy szerinte egyik politikai ellenfele, Hamid al-Ahmar állt az egy nappal ezelőtti vérontás mögött, amikor Szanában 50 embert öltek meg a biztonsági erők. Állítólag al-Ahmar küldött fegyvereseket a tüntetők segítségére. Ugyanazon a napon az elnök kihirdette a rendkívüli állapotot, szombaton már harckocsik járőrőztek a fővárosban.
 
Nyugat műhely
 
Szerdán a Torontói Kereskedelmi Tanács ülésén a nukleáris szakértők eloszlattak minden aggodalmat a kanadai nukleáris erőművek állapotával és a földrengésekkel szembeni ellenállássukkal kapcsolatban. Azt is elmondták, hogy a japán nukleáris válságot nem szabad az atomenergia elleni kampányra felhasználni. Densise Carpenter, a Kanadai Nukleáris Szövetség elnöke szerint minden kanadai nukleáris erőművet úgy terveztek, hogy ellen tudjon állni nagyobb erősségű földrengéseknek is. Mind a szerkezetek, mind a biztonsági rendszerek tervezése és kivitelezése a szeizmikus szabályoknak megfelelően van kialakítva, annak ellenére, hogy olyan területeken működnek, ahol nagyobb földrengések nem várhatóak.   Duncan Hawthore, a Bruce Power vezetője szerint nem szabad megengedni azt, hogy a Japánban történt események aláássák, azokat az eredményeket, amit az atomenergia területén már elértek. Ennek kiküszöbölése érdekében Hawthorne felhívja a figyelmet arra, hogy csak képzett szakemberek véleményét fogadjuk el és az atomenergiától való félelem ne manipuláljon senkit.
 
Március 16-án (szerdán) szabadon engedték Pakisztánban a kettős emberöléssel vádolt amerikai ügynököt. Raymond Davis hivatalosan az amerikai nagykövetség munkatársaként tartózkodott az országban, de fedett tevékenységet végzett a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) számára. A pakisztáni hatóságok a diplomáciai védettsége ellenére január végén Lahorban letartoztatták Davist, miután kocsijából tüzet nyitott két motoros fiatalemberre, akik - állítása szerint - ki akarták rabolni. A rendőrség szerint Davis gyilkos, aki az egyik menekülő fiatalt hátba lőtte. Később ugyanakkor kiderült, hogy az állítólagos rablóknál is volt fegyver. Az áldozatok családja megbocsátott az emberöléssel vádolt ügynöknek, mivel elfogadták a felkínált engesztelő pénzt, ami Pandzsáb államban bevett szokás. Az ügy azonban rossz hatással volt az amerikai-pakisztáni kapcsolatokra. Az ázsiai ország több vallási ideológia mentén szervezett pártja ellenezte a pénz elfogadását, és az ügynök kivégzését követelte. A családtagok ügyvédje szerint ügyfeleire erős nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy aláírják a megállapodást, így az ügy további bonyodalmakhoz vezethet.
 
Az emberöléssel vádolt CIA ügynök, Raymond Davis (Forrás: nytimes.com)
 
Németország Oroszországgal és Kínával együtt tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki szavazásán, mely végül elrendelte a Líbia fölötti légtérzár felállítását. Guido Westerwelle német külügyminiszter pénteken a Bundestag ülésén kijelentette, hogy országa nem vesz részt egy Líbia elleni műveletben.
„Nem volt könnyű döntés” – mondta pénteken a parlamentben Westerwelle, „de a körülményeket, illetve a kockázatokat is mérlegelve arra a döntésre jutottunk, hogy német csapatok nem fognak részt venni a Líbia elleni katonai műveletben.”
Ugyanakkor felmerült a lehetősége annak, hogy közvetve ugyan, de Németország is hozzájáruljon a művelethez. Kormányzati források szerint Angela Merkel német kancellár megvitatatjaa NATO-val az afganisztáni AWACS felderítő feladatok egy részének átvételi lehetőségét, hogy az ezáltal felszabaduló amerikai AWACS képességeket átcsoportosíthassák a Líbiai műveletek támogatására.
 
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülése (Forrás: spiegel.de)
 
Spanyolország már korábban is kifejezte együttérzését a líbiai felkelők iránt, és elítélte a Kadhafi-rezsim tevékenységét. A héten meghozott ENSZ BT. 1973. számú, Líbia feletti légtérzárlatról szóló határozata alapján az ország már konkrét segítséget is felajánlhatott. A szombati párizsi csúcsértekezleten José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök felajánlotta a Spanyol Légierő 6 db F-18-as vadászrepülőgépét, valamint a Haditengerészet egyik legmodernebb hadihajóját, az Aegis radarrendszerrel felszerelt F-100-as fregattot. Spanyolország továbbá a nemzetközi erők rendelkezésére bocsátja Rota (Cádiz) és Morón (Sevilla) közelében fekvő katonai bázisait. A Spanyol Hadsereg felvonulását jelentősen lerövidítheti, hogy 6 db F-18-as vadászrepülőjük, egy Agosta osztályú tengeralattjárójuk, valamint egy Boing 707-es utánpótlás-szállító repülőgépük a NATO Gyorsreagálású Erők részeként folyamatos készenlétben van. Zapatero kijelentette, hogy hozzá fognak járulni a nemzetközi közösség katonai intervenciójához annak érdekében, hogy megvédhessék a civil lakosságot.
 
A brit hadsereg ejtőernyősei tesztelhették először élesben az új, gépkarabélyra felszerelhető high-tech szenzort. A szerkezet kiváló segítséget nyújt a katonáknak az orvlövészek ellen, tekintve, hogy képes a lövés hangja alapján 1,3 másodperc alatt lokalizálni az ellenség pozícióját. A készülék a Nintendo Wii mozgási szenzor technológiáját alkalmazza, melynek segítségével a torkolattüzet követő hang alapján a képernyőn a katona képes beazonosítani a támadó irányát és távolságát. A gyártó szerint elsőként az első vonalban harcoló katonák és a brit katonai elit alakulat, a Special Air Service (Különleges Légi Szolgálat) katonáit szerelik fel ezzel a kiegészítővel. Hozzátették, hogy ezzel a szerkezettel sok száz életet menthetnek meg, hiszen a katona tudni fogja, hogy merre fusson és tüzeljen, vagy éppen merre keressen fedezéket.
Trevor Wood, az egyik vezető mérnök elmondása szerint a fejlesztés ötlete az afganisztáni hírekkel kapcsolatban született meg, mikor újra és újra látták, hogy lelövik a katonáikat, akik azonban még azt sem tudják, hogy honnan érkezett a lövés. Dr. Liam Fox brit védelmi miniszter üdvözölte a fejlesztést és hozzátette, ebből is látszik, hogy a Védelmi Minisztérium és az ország ott állnak a katonái6k mögött.
 
A szenzorral felszerelt M4-es gépkarabély (Forrás: ultra-gunfirelocator.com)
 
Mexikó március 19-én (szerdán) elismerte, hogy amerikai pilóta nélküli repülőeszközök repülnek a területe felett, de tagadta, hogy ez a szuverenitásának megsértését jelentené. Az Egyesült Államok arra használta Global Hawk típusú robotrepülőit, hogy információkat szerezzenek a drogfutárokról, valamint nyomon kövessék őket. Ezen tevékenységüket azonban mexikói felügyelet alatt folytatták, - jelentette be a Mexikói Nemzetbiztonsági Tanács szakmai titkársága. „Minden bevetés a törvény maximális tiszteletben tartása mellett történik” – áll a nyilatkozatban. Először a The New York Times tudósított arról, hogy a múlt hónapban a Pentagon robotrepülőgépek bevetésébe kezdett nagy magasságon Mexikó felett. A közös műveleteknek az a célja, hogy az így szerzett információkat a mexikói hatóságok munkájuk során felhasználhassák. Ezek az akciók segítettek például a február 15-én meggyilkolt bevándorlásügyi ügynök esetében is, ugyanis az így szerzett adatok alapján több gyanúsítottat letartóztattak. A repüléseket „a jogi szabályozások és a szuverenitás kérdésének érzékeny politikai mivolta miatt” tartották titokban a The New York Times cikke szerint.
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország által 2010 áprilisában aláírt, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló legújabb szerződés, a START-3 értelmében a helyszíni ellenőrzések 2011 áprilisában kezdődhetnek meg az orosz külügyminiszter-helyettes szerint  írta a RIA Novosztyi március 17-én, csütörtökön. A szerződés 2011. február 5-én lépett hatályba, miután az orosz duma és az Egyesült Államok Szenátusa is jóváhagyta. A megállapodás szerint a helyszíni ellenőrzéseket az életbelépéstől számított 60 napon belül kell elkezdenie a feleknek. 
 
Március 18-án (péntek) Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter bejelentette, az orosz védelmi minisztérium 36 darab hadászati ballisztikus rakétát, két hadászati tengeralattjárót és 20 robotrepülőgépet vásárol még ebben az évben. Szergyukov, egy Dmitrij Medvegyev részvételével megrendezett katonai találkozón elmondta, több mint 19 trillió rubelt (665 milliárd dollár) szánnak az aktuális, állami fegyverbeszerzési programra. A költségvetés szintén fedezi 5 űrhajó, 35 vadászgép, 109 helikopter és 3 darab többcélú nukleáris tengeralattjáró megvételét is.
 
Orosz nukleáris tengeralattjárók (Forrás: en.rian.ru)
 
Az oroszok előterjesztették, hogy jövőben elkészülő ötödik generációs atommeghajtású tengeralattjáróik fel lesznek szerelve mind ballisztikus, mind cirkáló rakétákkal. Továbbá Oroszország tervezi, hogy ezt az új tengeralattjárót a 2011-2020-as katonai fegyverbeszerzési program szerint fejlesztik. Ezen felül tervbe van véve nyolc negyedik generációs stratégiai rakétahordozó tengeralattjáró építése is 2020-ig bezárólag. A Védelmi Minisztérium beterjesztett a kormánynak egy 19 trillió rubeles katonai fegyverbeszerzési költségvetési tervet is a 2011-2020 közötti időszakot tekintve. Az alapok 80%-át fegyverekre, 10%-ot pedig tudományos kutatásokra fordítanák.
Az Orosz Haditengerészet tervei szerint 10 Jaszeny-osztályú atommeghajtású támadó-tengeralattjárót rendelnek meg 2020-ig.  Az első hajó, a Szeverodvinszk, 2011 végére fog szolgálatba lépni, a második, Kazany nevű egység pedig a Szevmas hajógyárban fog elkészülni, az észak-oroszországi Szeverodvinszkben, az osztály harmadik tengeralattjáróját pedig még 2011-ben elkezdik megépíteni. Ezeket a tengeralattjárókat úgy tervezik, hogy sokféle, nagy hatósugarú robotrepülőgépet tudjanak elindítani, hagyományos, vagy nukleáris robbanófejekkel felszerelve. A tengeralattjárók fegyverzete 24 robotrepülőgépből és 8 torpedóvető csőből, tengeri aknákból és hajóelhárító rakétákból áll.
 
Európa egyik nagy problémája, hogy hogyan biztosítson megfelelő hozzáférést a tiszta, biztonságos és hatékony energiához úgy, hogy teljesíteni tudja ambiciózus kibocsátás-csökkentési célkitűzéseit, miközben megóvja a vállalkozásokat és a fogyasztókat az árrobbanástól és az elégtelen energiaellátástól. Erre az egyik potenciális megoldás a földgáz. Az EU azonban csak azokat az új gázvezetékeket minősítette az „uniós prioritást élvező projekt”-nek, amelyek elősegítik a források és az ellátási útvonalak diverzifikációját. Alekszander Medvegyev, a Gazprom alelnöke szerint ez jelentős politikai távolodást jelent a meglévő partnerektől (Oroszország, Norvégia), akadályozva, hogy azok bármilyen uniós támogatást elnyerjenek gázvezeték-projektjeikre. Véleménye szerint hiba lenne az új gázforrások elérésére irányuló célkitűzéseket szembeállítani a már bevált gázellátókhoz vezető szállítási útvonalak megerősítésének igényével.  Egyesek egyirányú függőségtől tartanak, azonban Medvegyev rámutatott, az Északi és Déli Áramlat üzembe helyezésével az európai gázellátás kb. 70%-a továbbra sem Oroszországból érkezne, míg a Gazprom bevételének durván 70%-a Európához köthető. Mindezek fényében arra kérte az Unió vezetőit, hogy az európai energiastratégia meghatározásakor ne mellőzzék Oroszországot, mert mindkét félnek komoly érdekei fűződnek az együttműködés folytatásához.
 
A befektetők aggodalma az olajellátás félbeszakítása miatt nem volt alaptalan, mivel az olaj ára pénteken közel 2 dollárral emelkedett az instabil közel-keleti viszonyok miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön felhatalmazta a katonai erőket, hogy megfékezzék Kadhafi líbiai diktátort, aki azzal fenyegetett, hogy lerohanja Bengázi lázadó tömegét.
 
Oroszország megoldást keres arra, hogy hogyan csökkentse a Déli Áramlat gázvezetékprojekt költségeit, vagy esetleg ehelyett egy másik, költséghatékonyabb projektbe vágjanak bele, amely cseppfolyósított földgázzal látná el Európát, idézte csütörtökön a Kommerszant gazdasági napilap Igor Szecsint, az orosz miniszterelnök helyettesét. A Déli Áramlat orosz gázt szállítana Európába a Fekete-tenger alatt, Ukrajnát elkerülve. A 900 km-es csővezeték évente 63 milliárd köbméteres kapacitással táplálná Európa országait földgázzal. A vezeték a tervek szerint 2015-re készülne el. A Gazprom, orosz energiaóriás és a kormány igyekeznek olyan terveket kidolgozni, mellyel minimalizálni tudnák a vezetékprojekt költségeit, nyilatkozta Vlagyimir Putyin.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem