biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Az első RABIT művelet testközelből

2011 március 24. - 20:10 - Hortobágyi Dániel

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Bevezetés
 
Mint az ismeretes Görögország - nevezetesen Christos Papoutsis az Állampolgárok Védelméért Felelős Miniszter - 2010. október 25-én nemzetközi segítséget kért az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségtől (továbbiakban: FRONTEX), miszerint a Törökországgal szomszédos 203 kilométeres határszakaszán nem tudja kezelni az illegális migrációs áradatot és kérik a Gyorsreagálású Határvédelmi Csapatok (Rapid Border Intervention Teams, továbbiakban: RABIT) bevetését a térségben. Az illegális migránsok első sorban az ázsiai és az afrikai országokból érkeznek. A tömeges migráció elsődleges oka Törökország liberális vízumpolitikája – olcsó a vízum és könnyen hozzá lehet jutni –, amelyet a fejlődő országokból érkező emberek kihasználnak, ez által az Európai Unióba illegálisan belépni szándékozók „várakozó helyévé” változtatják Törökországot. Görögország 2010. év első felében 45 ezer fő illegális migránst regisztrált a schengeni külső határszakaszain, azonban a felkérés idejében csak az Orestiada térségében lévő és az Evros határfolyó által nem érintett 12,5 kilométeres szárazföldi határszakaszon napi 350 fő illegális migráns elfogását hajtották végre.
 
A RABIT 2005-ös létrehozását követően a görögországi felkérés volt az első igazi bevetése a csapatoknak, amelyet természetesen számos szárazföldi, légi és vízi gyakorlat előzött meg, annak érdekében, hogy a RABIT tagjai lemodellezzék azt az állapotot, ha tényleges felkérésre kerül sor. Ennek következtében a 27 tagországot és a tagországok RABIT tagjait nem érte felkészületlenül a felkérés, és a FRONTEX ügyvezető igazgatójánakIlkka Laitinen-nek2010. október 26-i jóváhagyó döntése sem. Abban az esetben, ha egy tagország schengeni külső határain nem várt szituáció alakul ki, amit saját erő alkalmazásával sem lehet kezelni, az érintett ország felkérést intéz az ügynökséghez. Ezt követően a döntés meghozatalára, a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló 863/2007/EK számú Európa Parlament és Tanács rendelet előírásai szerint az ügyvezető igazgatónak van hatásköre.
 
A pozitív elbírálást követően a nemrég pireusi székhellyel létrehozott FRONTEX Koordinációs Központból, illetve a Varsói székhelyű FRONTEX Központból is szakértők érkeztek a görög-török határszakaszra annak érdekében, hogy a művelet végrehajtását előkészítsék. A művelet végrehajtása előtt alapos kockázatelemző tevékenység folyt, tekintettel arra, hogy csak megfelelő információk birtokában lehetséges annak megállapítása, hogy mennyi bevethető erőre és eszközre lesz szükség a művelet során. Tény az is, hogy az első igazi RABIT művelet végrehajtása előtt a FRONTEX már sikeres műveleteket hajtott végre a térségben mind a szárazföldön (Poseidon Joint Operation), mind pedig a tengeri (Attica Joint Operation) határokon, melyek nagyban segítették az előkészületi munkálatokat.
 
 
A műveletben részt vevő alegységek, terepviszonyok, az elkövetők köre
 
A görög-török szárazföldi határszakasz 203 kilométer hosszú, melyből 12,5 kilométert nem érint az Evros határfolyó. Ezt a határszakaszt két Rendőr-főkapitányság felügyeli, északon Orestiada, délen Alexandroupolis.
 
Orestiada Rendőr-főkapitányságához két határőrizeti egység tartozik (Orestiada és Didimoticho), illetve két határátkelőhely is, a közúti Kastanies és a vasúti Pithio.
Alexandroupolis Rendőr-főkapitányságának illetékességi területén három határőrizeti egység díszlokál (Soufli, Tycheron és Feres), illetve az alárendeltségben működik még a Kipi közúti határátkelőhely is.
 
RABIT művelet erői
A műveletben részt vevő alegységek (Forrás: frontex.europa.eu, Letöltve: 2011.03.14.)
 
A terepviszonyokat tekintve elmondható, hogy az Evros folyó az egyetlen természetes akadály a migránsok előtt, amelyet gumicsónakokkal, műanyaghordókból házilag eszkábált tutajokkal, illetve kifeszített köteleken lajhármászásban közlekedve küzdenek le, természetesen embercsempész segítségével. Az embercsempészek kényesen ügyelnek arra, hogy csakis az Evros folyó görögországi partjáig kísérjék a migránsokat és annál tovább semmi esetre sem, mivel az esetleges elfogásuk során több éves börtönbüntetést kockáztatnak. Az Evros folyón túl a terepviszonyok könnyűnek mondhatók, alapvetően enyhén dombos, sík a terep.
 
Az illegális migránsok főként az afrikai és az ázsiai régióból kerülnek ki, ezen belül is a Közép-kelet és az észak Afrikai régióból, valamint Bangladesből, Szomáliából és Afganisztánból. A Bangladesből Isztambulba megszervezett utazás 6000 amerikai dollár személyenként és további 1000 amerikai dollárt kell fizetni az Isztambulból Görögországba történő szállításért. Ez az összeg Afganisztánból történő utaztatás esetén legalább 7500 amerikai dollár.  
 
 
A művelet kezdeti fázisa
 
2010. október 29-én, azaz 5 nappal a görögországi felkérést követően a FRONTEX véglegesítette a művelet végrehajtásához szükséges erő és eszköz igényt, majd 2011. november 2-án 26 tagállam 175 határrendész specialistája kezdte meg a térségben az első igazi RABIT műveletet, amely a Joint Operation (JO) RABIT 2010 elnevezést kapta és amit ekkor még csak két hónaposra terveztek. A tagországok határrendészei közül részt vettek a műveletben lopott gépjárműszakértők, okmányszakértők, idegenrendészek, főként afrikai és arab nyelvterületről érkezett tolmácsok, bűnügyi szakemberek. Az élő erő mellett példátlan mennyiségű technikai és logisztikai eszköz került alkalmazásra a művelet ideje alatt, melyek költségeit a FRONTEX visszafizeti a tagállamok részére. A Technikai Eszközök Központi Nyilvántartásához (Centralised Record of Available Technical Equipment – CRATE), melyeta FRONTEX hívott életre az alábbi felajánlások érkeztek:
  • 1 db Helikopter (Románia)
  • 1 db Busz (Románia)
  • 5 db Mini busz (1 Románia, 2 Ausztria, 1 Bulgária, 1 Magyarország)
  • 19 db Járőrautó (7 Románia, 3 Ausztria, 2 Szlovákia, 7 Németország)
  • 9 db Hőkamerás autó (2 Ausztria, 2 Bulgária, 4 Németország, 1 Magyarország)
  • 3 db Schengen busz (1 Ausztria, 2 Magyarország)
  • 3 db Irodai egység (Dánia).
Három nappal a művelet megkezdése után 2010. október 5-én jeles vendégek látogatták meg a közös műveletben részt vevő alegységeket. A delegáció tagja volt Christos Papoutsis az Állampolgárok Védelméért Felelős Miniszter, Éric Besson Franciaország Migrációs Ügyekért Felelős Minisztere, Ilkka Laitinen a FRONTEX Ügyvezető Igazgatója és Cecilia Malmström az Európai Unió Belügyi Biztosa. A delegáció ellátogatott Orestiada Rendőr-főkapitányságára, illetve meglátogatták a Fylakio-ban lévő migránsok számára létrehozott gyűjtőtábort. A látogatás végén tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Cecilia Malmström kiemelte, hogy példátlan volt a tagországok összefogása és az a tény, hogy a görögországi kéréstől számított 10 napon belül a RABIT megkezdte működését. Ilkka Laitinen szerint három fő célja van a műveletnek az első, hogy normalizálják a helyzetet a térségben, a második, elérni azt, hogy a művelet után ne alakuljon ki újra a migrációs krízishelyzet és a harmadik, hogy segítsék Görögország schengeni külső határaival összefüggő menedzsmentjét.
 
Ilkka Laitinen és Cecilia Malmström
Ilkka Laitinen és Cecilia Malmström Orestiada térségében (Forrás: frontex.europa.eu, Letöltve: 2011.03.14.)
 
A hosszabbítás időszaka
2010. december 03-án a FRONTEX Ügyvezető Igazgatója Ilkka Laitinen aláírta a Joint Operation (JO) RABIT 2010 elnevezésű művelet meghosszabbításáról szóló határozatát, melynek értelmében a művelet egészen 2011. március 2-ig folytatódott.
Az indok, amely a meghosszabbítás mellett szólt, az volt, hogy a RABIT erők mérhető eredményeket értek el tevékenységük során. 44%-al esett az illegális migránsok száma az Evros folyó térségében. Tény, hogy a FRONTEX a RABIT művelet ideje előtt is képviseltette magát a térségben a Poseidon Közös Művelet által, amit 2006-ban indítottak be először, de ilyen áttörő eredményt még sosem sikerült elérni.
Ilkka Laitinen biztosította a görög kormányt arról, hogy 2011. március 3. előtt a RABIT erők nem távoznak a műveleti területről, illetve hangsúlyozta azt is, hogy a Poseidon műveleteket folytatni fogják a jövőben is.
 
 
Az eredmények
 
2010. november végére a RABIT erők közreműködésével 43,7%-al csökkent az illegális migránsok száma a térségben ekkor mérték a legnagyobb számú csökkenést a térségben. Ez köszönhető annak, hogy több élő erő tevékenykedett a térségben, több technikai eszközt vetettek be a művelet ideje alatt és ennek az erőösszpontosításnak a híre eljutott az embercsempészekhez is, akik kivártak, illetve más migrációs csatornákat kerestek.
2010. október hónapban, mielőtt a RABIT művelet elkezdődött volna – a Poseidon 2010 közös művelete utolsó fázisában – 7607 fő került elfogásra, ami napi átlagban 245 főt jelentett. November hónapra ez a szám 4631 főre csökkent, 154 fő napi átlag elfogás és 37%-os csökkenés. December hónapban az elfogások száma tovább csökkent 3423 főre, ami 110 fő napi átlag és 57%-os csökkenés. 2011 januárjában és februárjában az illegális migránsok száma tovább csökkent, mígnem a művelet végére elérte az 58 fő napi átlagot, ami 76%-os visszaesést jelent 2010 októberéhez viszonyítva. Az elfogott személyekből 44% Afganisztánból, 16% Algériából, 8,5% Pakisztánból, 6% Szomáliából, 4 % Irakból, 21,5% egyéb más országokból érkezett és többségük célországként Nagy- Britanniát, Franciaországot, Németországot és Olaszországot jelölte meg. Ebből az impozáns eredményből azonban messzemenő következtetéseket nem lehetett még levonni, tekintettel arra, hogy a migránsok illegális beutazásának intenzitását a térségben lévő rendkívül rossz, télies időjárási viszonyok hátráltatták.
Igazán biztató eredményként lehetett elkönyvelni azonban azt, hogy a művelet kezdetétől számítva 34 embercsempész (török, bolgár, palesztin, grúz) elfogására került sor. Az embercsempészek egyre gátlástalanabbul próbálják kizsákmányolni a védtelen embereket. 2010. november hónap végéig 45 ember vesztette életét az illegális határátlépések során. Voltak, akik sikeresen eljutottak az áhított célországba, de a megpróbáltatásuk nem fejeződött be, mert koldusként vagy szexrabszolgaként továbbra is kizsákmányolták őket.
A rendőr-főkapitányságok közötti megoszlást tekintve elmondható, hogy az illegális migránsok 65%-a Alexandroupolis Rendőr-főkapitányságának, míg 35%-a Orestiada Rendőr-főkapitányságának illetékességi területén került elfogásra.
A művelet ideje alatt azon a 12,5 kilométeres területsávon, ahol az Evros folyó nincs jelen és tényleges szárazföldi határszakasz van 11 809 főt fogtak el. Ennek a magas számnak a tükrében döntött úgy a görög kormány, hogy a jövőben kerítéssel zárja le ezt a szárazföldi területsávot.
 
 
Személyes tapasztalatok
 
Tekintettel arra, hogy a cikk szerzőjének lehetősége nyílt a fenti műveletben tevékenyen is részt venni, a száraz tényszerű adatokon kívül fontosnak tartjuk ismertetni azokat a tényeket, melyeket nem közölnek le a mértékadó hírforrások.
2011. január 7. és 2011. február 6. közötti időszakban teljesítettem szolgálatot Feres Rendőrkapitányságon a Győr- Moson Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományából érkezett kollégával közösen. Megerősítésünk – az alap járőrfelszerelésen túl – egy migránsok számára speciálisan kialakított személyszállító kisbusz volt. A művelet ideje alatt GPS adóval ellátott mobiltelefonokkal kellett szolgálatot ellátni, tekintettel arra, hogy az elfogások helyét, vagy az esetlegesen bekövetkezett rendkívüli események (pl.: hipotermiás holttest megtalálása) helyszíneit a szolgálat végén írandó jelentésben GPS koordináták szerint kellett rögzíteni.
Feres Rendőrkapitánysága 43 kilométeres schengeni külső határ őrizetéért felel, melynek teljes egészét az Evros folyó teszi ki. A rendőrkapitányságok – így a feresi is – rendelkeznek helyi fogdákkal, melyek kihasználtsága a művelet ideje alatt elképesztő méreteket öltött. A hivatalosan 27 férőhelyes feresi fogdában gyakran helyezetek el 130-150 főt. Ezek a személyek addig maradnak a fogdákban, amíg sikerült őket a török hatóságoknak visszaadni. Törökország a hatályos visszafogadási egyezmény értelmében csak évi 1000 főt fogad vissza, amennyiben megfelelően bizonyítják azt a tényt, hogy a migránsok Törökországból érkeztek. Ezeken a fogdákon kívül vannak úgynevezett idegenrendészeti befogadó állomások is, melyek fő célja az okmány nélkül érkező migránsok nyilvántartásba vétele, ujjlenyomat és fényképfelvétel készítése, illetve a személyek esetleges elhelyezése.  
 
Befogadó állomás Görögországban
Befogadó állomás, Feres. (Fotó: Hortobágyi Dániel)
 
Azon személyek, akiknek a törökországi visszaadása nem kivitelezhető, az idegenrendészeti nyilvántartást követően kapnak egy kiutasító határozatot, miszerint 30 nap alatt el kell hagyniuk Görögországot, ez által a schengeni térséget is. A kiutasító határozat kizárólag görög nyelven íródik, lefordítása nagyon marginálisan történik csak meg. A határozat kézhezvételét követően a személyeket szabadon engedik, akik ezt követően természetesen elhagyják Görögországot, de nem a származási országuk irányába, hanem a nyugat-európai célországok irányába.
 
Nem ritka az a jelenség sem, hogy az elfogás napján csak azokat a személyeket engedik el, akinek sikerül a hivatali munkaidőben elkészíteni a kiutasító határozatot, az akinek nem készült el a határozata, annak egy napot az idegenrendészeti befogadó állomáson kell tölteni, ami az alapszíntű elhelyezési körülményeket is csak szűken biztosítja.
 
Idegenrendészeti központ Görögországban
Idegenrendészeti központ „hálóterme”, Feres. (Fotó: Hortobágyi Dániel)
 
Tény, hogy azt a mennyiségű emberáradatot, amit a görög hatóságoknak a művelet ideje alatt kezelnie kellett nem tette azt lehetővé, hogy a normál viszonyoknak megfelelő elhelyezést tudjanak biztosítani.
 
 
Következtetések
 
A görög kormány által a FRONTEX-hez eljuttatott segítségkérés során életre hívott Joint Operation (JO) RABIT 2010 művelet - rövidtávon - hozzájárult ahhoz, hogy normalizálódjon a helyzet az Evros folyó mentén, azonban félő, hogy az egyre javuló időjárási viszonyok következtében ismét megjelenik egy nagyobb számú migrációs hullám a görög-török határszakaszon.
 
A művelet végrehajtási fázisának második felében érzékelhetővé vált a görög rendőrség részéről bizonyos fásultság, a FRONTEX által delegált nemzetközi szakértők irányába kimutatott közömbösség, amely érzések kialakulása nem meglepő, tekintettel arra, hogy a Poseidon Közös Művelettel együtt a nemzetközi szakértők megszakítás nélkül 5 hónapot töltöttek a térségben. A FRONTEX folyamatos jelenléte alapján kialakulhatott az a képzet, hogy át akarja venni az irányítást a határrend fenntartása során, illetve kvázi ki akarja oktatni a görög rendőrséget, hogyan is kell schengeni külső határt őrizni.
Természetesen erről szó sem volt, de az tény, hogy a nemzetközi szakértők alkalmasabb technikai eszközökkel (hőkamerák kisbuszban, helikopteren stb.) és szerteágazóbb speciális ismertekkel (nyomkövető kutyavezetők) rendelkeztek, mint görög társaik.  
 
A görög kormánynak mindenképpen felül kell vizsgálnia a határőrizet során alkalmazásra kerülő technikai eszközeinek helyzetét és lépéseket kell tenni a tekintetben, hogy a kézi hőkamerák mellett rendszerbe állítsák a mobil (kisbuszba szerelt) nagy hatótávolságú hőkamerákat is, illetve a nemzetközi példákból okulva szélesebb körben kell alkalmazni a szolgálati állatokat (első sorban kutyákat) a határőrizeti tevékenységük során.
 
A 2011. év elején kirobbant Észak- Afrikai országokban bekövetkezett válsághelyzet következtében felerősödő menekülthullám nem csak Olaszország szigeteit fogja érinteni, hanem érintheti az Evros folyó mentén lévő görög-török schengeni külső határszakaszt is, ami a RABIT erők ismételt alkalmazását predesztinálja.
 
 
 
Felhasznált irodalom:
 
Az Európai Parlament és a Tanács 863/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról;
 
A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség létrehozásáról;

Frontex deploys Rapid Border Intervention Teams to Greece Forrás:http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art79.html 2011. március 14-i letöltés;

Frontex Executive Director signs decision to deploy RABITs Forrás:http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art80.html 2011. március 14-i letöltés;

Frontex to Deploy 175 Specialist Border Personnel to Greece Forrás: http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art81.html 2011. március 14-i letöltés;

Papoutsis, Besson, Malmström and Laitinen Visit RABIT Operational Area Forrás: http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art82.html 2011. március 14-i letöltés;

Frontex estimates illegal border crossings on the Greek Turkish border have diminished by 44% by the end of November Forrás: http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art83.html 2011. március 14-i letöltés;

Frontex RABIT Deployment to Greece Extended Until March 2011 Forrás: http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art85.html 2011. március 14-i letöltés;

RABIT Operation - Situational Update Forrás: http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art87.html 2011. március 14-i letöltés;

RABIT Operation 2010 Ends, Replaced By JO Poseidon 2011 Forrás: http://www.frontex.europa.eu/newsroom/news_releases/art98.html2011. március 14-i letöltés;


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem