biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 12. hét

2011 március 28. - 01:34 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
A héten tovább folytatódott Líbiában az Odüsszeia Hajnal hadművelet, amely az ENSZ BT múlt heti, 1973. számú határozata alapján indult meg, a civil lakosság védelmezése és a repüléstilalmi zónáról szóló döntés kikényszerítése végett. A NATO-szövetségesek közreműködésével is folyó hadművelet első fázisa sikerrel zárult, azaz a katonai fölény kialakítása mind tengeren, mind a légtérben megtörtént, és a lázadók központját, Bengázit támadó Kadhafi-erők nehézfegyverzetének zömét is megsemmisítették a főként brit, francia és amerikai gépekből álló koalíciós erők. A hadművelet folytatásának ügyében azonban probléma merült fel, jelesül a hadművelet irányítása kapcsán. Március 21-én (hétfőn) Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke egy nyilatkozatában elmondta, hogy bár az Egyesült Államok mind katonai képességei, mind politikai intenciói okán kész lenne a hadművelet irányítására, de jobbnak látja, ha egy, a NATO égisze alatt működő, többnemzeti együttműködésen alapuló hadműveletként folytatódna az Odüsszeia Hajnal. Obama utalt arra is, hogy a további akciókban számítanak az arab államok támogatására is. Az irányítás körül felmerülő problémák megosztották a NATO-tagállamokat, illetve az Arab Liga is aggályait fejezte ki a NATO kezébe átadandó hadművelet kapcsán. A CNN értesülései szerint utóbbiak azért vonakodnak a NATO-vezette koalíciós támadássorozattól, mert kifogásolják a NATO által alkalmazott egyes katonai módszerek használatát, különösen a civil lakosságot is érintő szárazföldi célpontok ellen intézett bombatámadásokat. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belül Törökország azért kifogásolta a NATO általi feladatátvételt, mert fél az arab országot büntető misszió fogadtatásától, a nyilvánosság részéről esetlegesen megmutatkozó NATO-ellenességtől. David Cameron brit miniszterelnök azonban az egyetlen járható útnak nevezte a NATO-feladatátvételt, mivel a NATO kikényszerítő mechanizmusai már tesztelve, alkalmazva voltak, a tapasztalt szövetségtől emiatt nagyobb hatékonyság várható el. A NATO-tagállamok egységes álláspontjának kialakítása és a hadművelet-átvétel megszervezése mellett ugyanakkor fontos nem NATO-tagállamok támogatása is. Március 23-án (szerdán) például egy neve elhallgatását kérő amerikai diplomáciai képviselő Obama korábbi beszédére reflektálva azt nyilatkozta, hogy a koszovói és az afganisztáni példákhoz hasonlóan az Obama-adminisztráció Líbia vonatkozásában is nagyban számít az Arab Liga országainak segítségére, a diplomáciai háttértárgyalások már meg is indultak ennek előmozdítására. A líbiai akciók során mindeddig Katar az egyetlen arab állam, amely segíti a hadműveletet, mióta március 25-től (péntek) kezdődően harci repülőgépeivel légtérellenőrzést végez Líbia felett.
Az Odüsszeia Hajnal parancsnoklásának kérdésköre végül március 24-én (csütörtökön) dőlt el: a NATO csütörtöki brüsszeli ülésén a tagállamok eldöntötték, hogy a repüléstilalmi övezet fenntartása és a hadművelet vezetése immáron NATO feladata. Anders Fogh Rasmussen, NATO-főtitkár a döntés utáni nyilatkozatában nem szólt a szövetségen belül fennálló eltérő nézetekről, ám az újságírók kérdésére válaszolva elmondta, hogy bár nincs szakadás a NATO-n belül, a koalíciós művelet kettős jellegét minden tag elismeri. Eszerint a NATO, mint szövetség felelős a repüléstilalmi zónáról szóló rendelkezés és a március 22-én (kedden) hozott fegyverembargóról szóló döntés kikényszerítéséért, míg az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozó NATO-tagállamok a civil lakosság védelmezésére hivatkozva végzik harci tevékenységüket – utóbbi független a NATO-irányítástól, és a NATO egyelőre nem tervezi a szárazföldi harcoló alakulatok telepítését sem.
 
A NATO-döntés megszületéséig vezető időszak során sem álltak le a szövetségesek akciói. Március 21-i (hétfő) hírek szerint a koalíciós erők rakétái vasárnap este Kadhafi feltételezett főhadiszállásába és irodájába csapódtak be Tripoli külvárosában. Ugyancsak hétfőn olvashattunk arról, hogy pár nappal korábban életét veszítette Kadhafi egyik fia, a 32 éves Khamísz, aki a kormányerőktől az ellenzékhez átállt líbiai pilóta kamikaze-merénylete során, a repülőgép Bab al-Azízja laktanyába való becsapódása következtében, a kórházba szállítását követően veszítette életét. A Kadhafi-rezsim hivatalos orgánumai cáfolták Khamísz halálát.
Március 22-én (kedden) egy amerikai felségjelzésű F-15-ös vadászrepülőgép zuhant le Bengázi keleti részén, miután tüzet nyitottak rá a Kadhafihoz hű erők. A vadászrepülőgép pilótái katapultáltak, így kisebb sérülésekkel, de túlélték a támadást. Az Egyesült Államok egyelőre nem közölt több információt az esetről.
Március 24-én (csütörtökön) a CNN arról tudósított, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van arról, hogy Kadhafi támogatóinak belső köreiből tapogatózások indultak meg a Nyugat, illetve az arab világ felé. Hillary Clinton az ABC hírügynökségnek kedden adott interjújában úgy fogalmazott, hogy már az Ezredeshez közel álló támogatók is kezdik felfedezni a válság megoldásához vezető különböző lehetőségeket, ugyanakkor ezen líbek szándékai egyelőre nem tisztázottak, és Kadhafi ígéreteiben sem szabad megbízni – tette hozzá az amerikai külügyminiszter a korábbi tűzszünet megszegésére utalva.
 
Közel-Kelet műhely
 
A március 15-e óta tartó szíriai tüntetéshullám 21-én, hétfőn a Damaszkusztól 100 km-re fekvő Deraaban tovább folytatódott, amikor több ezren tüntettek a vasárnap meggyilkolt 23 éves Raed al-Kerad temetésén. Az emberek a temetés után az al-Omari mecset elé vonultak a „Forradalom, forradalom”, „Isten, Szíria és szabadság - ez minden” jelszavakat skandálva. A biztonsági erők éles lőszerrel és könnygázzal lőttek a tömegbe, minek következtében több ember meghalt. Franciaország ugyanezen a napon a tüntetéseken elfogott és bebörtönzött személyek szabadon bocsátását és reformok bevezetését kérte a szír kormánytól. Kedden Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában elítélte a békés tüntetők elleni erőszakos fellépést. Szerdán tovább folytatódtak a tüntetések Deraa városában, az ellenzékiek ülősztrájkot tartottak a mecset előtt, az 1963 óta hatályban lévő, rendkívüli állapotot elrendelő törvény eltörlését, a politikai elítéltek szabadon engedését, politikai szabadságjogokat és a korrupció beszüntetését követelve. Viszont a térség többi országával ellentétben itt a többség nem akarja az államfő távozását. Hajnalban a rendőrök erőszakkal próbáltak véget vetni az ellenállásnak, több ember meghalt, köztük egy orvos is, aki a már sérült tüntetőkhöz igyekezett segíteni. A SANA állami hírügynökség szerint azonban egy fegyveres csoport támadt rá a mentőautóra és őket megállítandó léptek közbe a rendőrök, s megöltek négy bandatagot. Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár és Mark Toner, az Egyesült Államok külügyi szóvivője elítélte a békés tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és a gyilkosságok mielőbbi kivizsgálását követelte. Mindezek hatására csütörtökön Bassar al-Aszad államfő egyik tanácsadója, Butajna Saban sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy az ország vezetése fel fogja oldani a 48 éve tartó rendkívüli állapotot és ki fognak dolgozni egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a politikai pártok működését, továbbá megemelik a közalkalmazottak fizetését. A péntekre szervezett „méltóság péntekje” megmozduláson az ima után ismét több százan vettek részt Damaszkuszban, Deraaban, Szanamejnben, Homszban, Latakiában, Bamjaszban és Dahelben. Minden helyszínen fegyverrel léptek fel az ellenzékiek ellen, a békésnek indult megmozdulás vérfürdőbe torkollott. Ezt követően szombaton a Facebookon minden szíriai tartományra kiterjedő népfelkelésre szólító felhívások jelentek meg. Latakiában az ellenzékiek felgyújtottak egy pártszékházat és egy rendőr-főkapitányságot. Pénteken és szombaton azonban már az államfő támogatói is az utcára vonultak és a nemzeti egység megvédését szorgalmazták. Eközben a kormány engedve a tüntetőknek szabadon engedett 270 politikai foglyot.
 
Március 23-án a kelet-libanoni Bekaa-völgyben fegyveresek elraboltak hét kerékpáros észt turistát.Szemtanúk szerint az álarcos elkövetők a 25 és 40 év közötti férfiakat egy fekete Mercedesbe és két fehér kisbuszba tuszkolták be a keresztények laktak Zahle és a keresztények és muszlimok által vegyesen lakott Kfar Zabed közötti úton. A közelben van a Szíriai-barát Népi Front Palesztina Felszabadításáért Főparancsnokság (FPLP-CG) egy katonai bázisa, de a szervezet azt közölte, semmi köze a mostani emberrabláshoz.
 
Március 24-én Szaleh elnök Jemenben elfogadott egy öt pontból álló ellenzéki tervet, amely szerint az év végéig vissza kell vonulnia. Ugyanezt egy hónappal ezelőtt már visszautasította, de ezúttal törzsi vezetők közvetítettek közötte és az ellenzék képviselői között. A terv szerint kompromisszum alapján fog új kormány alakulni, új alkotmányt fogadnak majd el és parlamenti választásokat írnak ki. Az elnök közvetlen rokonait is el kell távolítania fontos pozíciókból. A bejelentés megosztotta a tüntetőket, egyesek szerint így már győztek, mások szerint még fenn kell tartani a megmozdulásokat addig, amíg a változások ténylegesen megtörténnek. A pénteki tömegdemonstrációk békések maradtak.
 
Március 26-án Jemen Abján tartományában az al-Kaida fegyveresei megtámadtak egy erőműnél állomásozó katonai egységet. A harcban hat támadó halt meg. Az al-Arabija forrása szerint a szervezet már napok óta tervez támadásokat, hogy fegyvereket szerezzen. A héten további összecsapások is történtek a biztonsági erők és az al-Kaida emberei között, áldozatokkal mindkét oldalon.
 
Csütörtökön, egy merénylet során életét vesztette egy rendőr Iránban, Kurdisztán tartományban, Szanandadzs városában. A támadásra helyi idő szerint 20:00-kor került sor, amikor két fegyveres megtámadta a helyi rendőrőrsöt. A támadásban két másik rendőr is súlyosan megsebesült. A Mehr perzsa hírügynökség közlése szerint a támadókat ez idáig nem sikerült azonosítani. A helyi hatóságok állítása szerint egy járókelő is megsebesült a támadás során. A támadás célja valószínűsíthetően a helyi síita és szunnita hívők egymás ellen fordítása volt. Februárban már volt precedens hasonló jellegű támadásra, Marivan városban, az elkövetőket abban az esetben sem sikerült beazonosítani.
 
Csütörtökön megérkeztek az első iráni segélyszállítmányok Japán Narita nemzetközi repülőterére, közölte Abbas Araqhci, Irán japán nagykövete. A perzsa állam 50 000 hal- és babkonzervet küldött, és a jövő hét elejére egy újabb segélyszállítmány útnak indítását helyezte kilátásba. Araqhci nagykövet és a Vörös Félhold Társaság (IRCS - Red Crescent Society) helyettes vezetője, Mahmoud Mozzafari nemsokára látogatást tesznek Miyagi megyében, hogy személyesen adhassák át a segélyszállítmány egy részét.
 
A törökországi İzmirben lévő légi bázisról fogják irányítani a líbiai NATO-műveleteket – adta hírül a Hürriyet Daily Newsand Economic Review – így az eddig vonakodó Törökország kulcsszerepet játszhat az észak-afrikai országban folyó nemzetközi fellépésben.
Ahmet Davutoğlu külügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a műveletekkel kapcsolatos eddigi török félelmek elhalványultak, így a kormány kész csatlakozni a NATO vezette nemzetközi koalícióhoz. A török parlament ezt megelőzően, csütörtökön délután fogadta el azt a javaslatot, mely felhatalmazza a katonaságot, hogy részt vegyen a líbiai nemzetközi fellépésben, és a kormányt, hogy „több elemmel” járuljon hozzá a Hajnali Odüsszeia (Odyssey Dawn) kódnevű művelethez.
 
„Új elnök, új doktrína, de az imperializmus a régi”- állt az amerikai-francia beavatkozást ellenző ankarai tüntetők plakátjain. (Forrás: hurriyetdailynews.com)
 
İzmirbe – melyet a NATO vezetési struktúrájának „karcsúsítása” miatt tavaly még a bezárás fenyegetett – fog települni a parancsnoki központ, mely a repüléstilalmi zónát felügyeli. Arról egyelőre még nincs megegyezés, hogy ennek parancsnoka melyik NATO-tagállamból lesz kijelölve – közölte a NATO szóvivője.
Törökország – részben a francia irányítás miatt – korábban minden beavatkozást ellenzett Líbiában mindaddig, míg az egységes vezetés meg nem valósul. A törökök eddig öt hadihajóval – melyek csak humanitárius és védelmi célokra használhatók - és egy tengeralattjáróval járultak hozzá a műveletekhez, de nem kizárt, hogy F-16-osokat és légi utántöltő gépeket is fel fognak ajánlani.
 
Kitekintés Ázsiára
 
Kedden (március 22.) a Guardian Hamid Karzai azon kijelentésével foglalkozott, hogy 2014 végére az afgán biztonsági erők (beleértve a katonákat és a rendőröket) egész Afganisztán területén átveszik az ellenőrzést a NATO-tól. A kabuli Afganisztáni Nemzeti Katonai Akadémia végzős katonái és rendőrei előtt elmondott beszédében meghatározta az „első lépéseket”, melyek keretében júliustól Lashkar Gaht délen, Heratot nyugaton, Mazer-e-Sharifot északon, Mehterlamot keleten átveszik a NATO erők feladatait. Habár egyelőre nincs meghatározva a pontos időpont, várható, hogy a közeljövőben Bamiyan, Panshir, Kabul tartományokat is átvennék. Kiemelte Kabulon belül a Surobi körzetet, mert ennek területén található a Pakisztánba vezető központi útvonal. Metódusként a „fővárosból a vidék felé” való kiterjesztést jelölte meg, és kritizálta a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, kiemelten foglalkozva a nemrég történt NATO légitámadással, melyben több civil is életét vesztette. Kiemelte, hogy a váratlan éjszakai rajtaütések, a polgári áldozatok és az alaptalan letartóztatások mind a felkelők malmára hajtják a vizet. Kifejezte, hogy az ISAF ezen akciója a jó kapcsolatok erodálásához járul hozzá Kabullal. Deklarálta, hogy az afgán nemzet nem nézheti tovább tétlenül, hogy mások biztosítsák biztonságát. Felhívást intézett a tálibokhoz, hogy kezdjenek béketárgyalásokat a kabuli kormányzattal.
 
Habár az Egyesült Államok és szövetségesei komoly erőforrásokat mozgósítottak az afgán biztonsági erők felfegyverzésére és kiképzésére, a szakértők zöme kételkedik benne, hogy csak az afgán erők képesek leszámolni az ellenállókkal (Forrás: guardian.co.uk)
 
Kedd (március 22.) a Világbank nyilvánosságra hozta a japán földrengéssel és cunamival kapcsolatos kárjelentését, kiemelve, hogy a keletkezett károk összértéke akár a 235 milliárd dollárt is elérheti. Rámutattak, hogy az előzetes számítások még pontatlanok, ám nyilvánvaló, hogy a jelenlegi károk mértéke még az 1995-ös kobei 6,9-es erősségű földrengésnél tapasztaltakat is meghaladja. 1995-ben az utólagos számítások 100 milliárd dolláros kárt állapítottak meg, míg a jelenlegi esetnél a március 11-ei számítások arra engednek következtetni, hogy ez az érték 122 és 235 milliárd dollár közé tehető. Az újjáépítési munkálatok akár öt évet is igénybe vehetnek. Hétfőn (március 21.) a japán rendőrség már 8649 áldozatról és 13,262 eltűnt személyről számolt be, továbbá ezreket kellett evakuálni, és rögtönzött szállásokon elhelyezni. Összességében elmondható, hogy az esetleges nukleáris vészhelyzettől eltekintve is a modern kor egyik legnagyobb katasztrófájának számít a japán tragédia.
 
Szerdán (március 23.) komoly botrány rázta meg az Afganisztánban szolgáló amerikai erőket: a 23 éves Jeremy Morlock, amerikai katona, elismerte a bíróság előtt, hogy tagja volt egy négyfős „gyilkos különítménynek”, melyet fegyvertelen afgán polgárok likvidálásával gyanúsítanak. Morlock bevallotta, hogy hamis harci szituációkat kreáltak, úgy állították be a helyzetet, mintha a civilek veszélyt jelentettek volna rájuk, ezzel pedig kvázi „legalizálták” meggyilkolásukat. A mészárlás befejezése után gyakran az áldozatokkal fényképezkedtek. Az eset akkora vihart kavart, hogy a különböző médiumok már az iraki Abu Ghrabi börtönben történt fogolykínzásokhoz hasonlítják a történteket. Morlock tettéért minimum 24 év börtönre számíthat.
 
Pénteken (március 25.) az ENSZ képviselői arról számoltak be, hogy hat millió embernek lenne szüksége azonnali élelmiszersegélyre Észak-Koreában, mert az ország belső termelése folyamatosan romlik, csökken az élelmiszerimport és a segélyek összértéke. Egy jelentést is nyilvánosságra hoztak azt követően, hogy az ENSZ egy vizsgálóbizottsága a helyszínen járt.
 
Vasárnap (március 27.) a New York Times a két hete tartó, és súlyosbodni látszó Japán nukleáris vészhelyzettel foglalkozott.  A héten meredeken növekedett a sugárzás a fukusimai erőműben, és ezzel együtt folyamatosan emelkedett annak veszélye, hogy nem sikerül a japán szerveknek az irányításuk alatt tartani a helyzetet. Vasárnap a helyszínen dolgozó munkások arról számoltak be, hogy rendkívül magas sugárzási értékeket mértek a szennyezett vízben, majd ezt követően azonnal elhagyták a helyszínt. A mért 1000 millisieveres érték egy óra alatt már erős hányingert vált ki, 3000 millisieveres érték pedig már végzetes lehet. A Times kiemeli, hogy ilyen erős radioaktív sugárzás tovább nehezíti a helyreállítási munkálatokat. A nukleáris kérdések szakértője, Tetsuo Iguchi a Nagoya Egyetemről, figyelmeztetett, hogy ilyen körülmények között egy munkás csak 15 percet tartózkodhat a helyszínen, mert ennek túllépése súlyos egészségügyi következményekhez vezethet.  Yukio Edano, a japán kormányzat nevében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a probléma forrása a kettesszámú reaktor, ahol a fűtő rudak felmelegedése ahhoz vezetett, hogy sugárzó anyagok kerültek ki a szabadba. A fejleményekre reagálva a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nevében nyilatkozó Yukiya Amano kifejtette, hogy Japán még távol áll a probléma megoldásától, és bármilyen módon növelni kell a hűtőkapacitást.
 
Nyugat műhely
 
Március 21-én, hétfőn látott napvilágot a hír, miszerint a guatemalai elnök és felesége válókeresetet nyújtott be. A közös megegyezésen alapuló válás oka az volt, hogy a first lady indulni kíván a szeptemberi elnökválasztáson. Sandra Torres de Colom és férje, Álvaro Colom március 11-én indította el a válóperes eljárást, három nappal azután, hogy az asszony államfői tisztség betöltésére irányuló ambíciói kiderültek. A bíró egy hónapon belül meghozza a döntést a tizenegy éve házas elnöki pár ügyében. A válásra azért van szükség, mert a guatemalai alkotmány tiltja, hogy az államfő vérrokonai, valamint nem vérségi köteléken alapuló rokonsági viszonyban lévők jelöltként indulhassanak az elnökválasztáson. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Sandra Torres de Colom 11,1 százalékkal a második helyen áll az elnöki posztért folytatott küzdelemben.
 
A román korrupcióellenes tisztviselők hétfőn vizsgálatot indítottak Adrian Severin európai parlamenti képviselő ellen, akit kenőpénz elfogadásával vádolnak.  Az ügyben Zoran Thaler szlovén, és Ernst Strasser osztrák képviselők is gyanúba keveredtek, miután a Sunday Times újságírói lobbistáknak kiadva magukat pénzt ajánlottak fel bizonyos módosítások elintézéséért, amitől a politikusok nem zárkóztak el. Az Európai Parlament szintén elindított egy vizsgálatot az ügyben. A Times nyilvánosságra hozott egy Severin által küldött e-mailt: „A módosítást, amit kértél, időben az asztalra tették.”- majd kiszámlázott egy 12 000 eurós, „szaktanácsadói szolgáltatás” megnevezésű számlát. A román politikus hétfőn mindent tagadott: „Ártatlan vagyok. A véleményem az, hogy sokak szemében egy problémás ember vagyok, egy olyan befolyásos román politikus, aki sokakat zavar.” A román média és néhány politikus Severin lemondását követeli. Severin 2007-től EP-képviselő, korábban külügyminiszterként dolgozott. A másik két, korrupciós botrányba keveredő EP képviselő szintén tagadta a vádakat, ennek ellenére az egyikük, Ernst Strasser lemondott.
 
Adrian Severin továbbra is tagadja a vádakat (Forrás: manna.ro)
 
A spanyol védelmi miniszter asszony, Carme Chacón helyeselte a nemzetközi közösség beavatkozását a líbiai eseményekbe, ugyanakkor kifejtette, hogy a líbiai népnek saját magának kell döntenie a jövőjéről. A miniszter asszony arra a kérdésre, hogy mi történne, ha Kadhafi nem mondana le, nem tudott válaszolni. Közben Líbiában két db F-18-as vadászrepülő a nemzetközi erőknek segít a légtérzár erősítésében, míg a Mendez-Nunez fregatt és a Tramontana tengeralattjáró a fegyverembargó betartásában segédkezik.

Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Oroszország reménykedik abban, hogy Törökország végre belenyugszik és hozzájárulását adja a területét keresztező Déli Áramlat gázvezetékprojekthez, mondta el Vlagyimir Putyin, miniszterelnök, ugyanisTörökország eddig nem egyezett bele a Bulgárián át Ausztriáig húzódó gázvezeték lefektetésébe fekete-tengeri területein. „Beleegyeztünk a szükséges dokumentumok átadásába az érintett országoknak, beleértve a környezeti hatástanulmányokat, a vezetékek pontos nyomvonalterveit és a megvalósíthatósági tanulmányokat is.” – mondta el Putyin szlovéniai látogatásán, ahol a felek aláírták a csővezeték szlovén szakaszának megépítéséről szóló megállapodást. A vezeték az említetteken kívül áthalad még Szerbián, Magyarországon, Görögországon és Horvátországon is, melyekkel Oroszország már aláírta a kormányközi megállapodásokat. Putyin elmondása szerint Oroszország készen áll más opciókat is felajánlani, ha Törökország nem egyezik bele a projektbe. „Meg tudjuk oldani, hogy a Fekete-tenger partjain cseppfolyósítjuk a földgázt, majd földgázszállító tartályhajókon eljuttatjuk Bulgária partjaihoz. Ott a cseppfolyósított földgázt ismét gázosítjuk, ezután pedig már szabadon áramolhat a csővezetékekben. Szergej Smatko orosz védelmi miniszter szerint Törökország „gondolkodási ideje” nincsen befolyással a Déli Áramlat üzembe helyezési határidejére.
 
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) magyar és ukrán szövegű nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szélsőségesen nacionalista ukrán szervezetek magyarok elleni kampányára. A nyilatkozatban leírják, hogy ezek a csoportok szándékosan megrongáltak emlékműveket, s az egyes eseményeket történelmi kontextusukból kiragadva úgy állítják be a magyarságot, mint az ukrán nép örök ellenségét, gyilkosát. Ez a kampány veszélyezteti Kárpátalja nemzetiségi békéjét, valamin negatívan befolyásolja Ukrajna és az EU soros elnöki posztját betöltő Magyarország jó kapcsolatát. A nyílt levél zárása: „A múlt fölött nincs hatalmunk, de a jövő felett igen. Úgy véljük, hogy Ukrajna valamennyi népe és nemzetisége egy olyan európai ország létrehozásában érdekelt, ahol a nemzetiségek jogait tiszteletben tartják, s azok békében élnek.”
 
Marcel Kramer, a Déli Áramlat vezérigazgatója szerint Szerbia a projekthez való csatlakozása révén 4 milliárd euróhoz juthat tranzitdíj formájában 25 év alatt, valamint 2500 új munkahely jön létre. A Déli Áramlat hozzájárul Szerbia gázhálózatának korszerűsítéséhez is, és az ország ezzel regionális gázelosztóvá válik. Dusan Bajatovic, a Srbijagas vezérigazgatója szerint a szerbiai szakasz megépítéséhez 1,5 milliárd eurós beruházást kell végrehajtani, ami tartalmazza az új tárolókapacitások létrehozását is. A projekthez való csatlakozás révén Szerbia diverzifikálhatja a szállítási útvonalait, mert eddig csak az Ukrajnán áthaladó vezetéken keresztül jutott orosz gázhoz.
 
Az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok delegációi Genfben találkoznak március 28. és április 8. között, ahol sor kerül a Kétoldalú Konzultációs Bizottság alakuló ülésére  írta a RIA Novosztyi az orosz külügyminisztérium március 25-én, pénteken történt bejelentése alapján. A Bizottságot az új, 2010 áprilisában aláírt START szerződés hozta létre, mint végrehajtó szervet. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozó célja megvitatni és koordinálni a szerződés végrehajtásával kapcsolatos technikai részleteket. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma is kiadott egy hasonló nyilatkozatot, amiben a szerződésben foglaltakra hivatkozva jelzik, hogy legalább két ülésre szükség van évente.
 
Az Oroszországi Föderáció és az USA képviselői Genfben találkoztak (Forrás: en.rian.ru)
 
Oroszország és a NATO azt tervezi, hogy újraindítja közös rakétavédelmi gyakorlatsorozatát 2012 elejére. A gyakorlatot korábban 2008 augusztusában leállították, miután a NATO elítélte Oroszországot a Grúziával folytatott öt napos háborúban való szerepléséért.  Robert Pszczel (a NATO Informatikai Irodájának új vezetője) elmondta, hogy a szövetségesek és Oroszország úgy döntöttek, hogy visszatérnek az együttműködéshez, aminek jó előzményei vannak a rakétaelhárító gyakorlatot illetően. A NATO hivatalosan is meghívta Moszkvát és összefoglalták a feladatokat 2010 novemberében egy NATO-Oroszországi csúcstalálkozó alatt. A találkozó során, a felek áttörést értek el az európai rakétavédelmi rendszer megalkotásában egy a korábbinál szorosabb kapcsolat létrehozásával. Pár hónapon belül sor kerülhet, „Merész Uralkodó” fedőnevű közös hadgyakorlatra is a Földközi tengeren, amely során a felek tengeri kutató-mentő feladatokat gyakorolják.
 
Az orosz és ukrán védelmi miniszterek pénteken tárgyaltak ukrán hajóipari és katonai létesítmények használatáról. Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter és ukrán kollégája és Mihajlo Jezsel, Moszkvában találkoztak az orosz-ukrán államközi bizottság, biztonsági albizottságának találkozóján. 12 problémát vitattak meg, beleértve a katonai kiképző programokat, a kiképzőbázisok használatát és az ukrán hajógyárak használatát az orosz Fekete-tengeri flotta érdekeltségének kapcsán. Oroszország az ukrajnai létesítményeket lejárt lőszerei megsemmisítésére és semlegesítésére használná, valamint érdekelt az ukrán harckocsi- és repülőgépgyártó vállalatokkal való minél jobb kapcsolat kiépítésében.
 
Litvánia aggódik a kalinyingrádi és a belorusz erőművek miatt, s Japán nukleáris krízis lehetőséget ad, hogy hatékonyabban emeljen szót Fehéroroszország és Oroszország ellen, úgy, hogy azt az Európai Unió és a főbb európai hatalmak, mint például Németország hajlandó is meghallgatni. Az orosz-fehérorosz nukleáris erőműprojekt becslések alapján 2,4 gigawatt teljesítménnyel rendelkezik és 2018-ra állítják üzembe. A helyzet ellentmondásos, mivel a megállapodást a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko és az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin a japán nukleáris katasztrófa közepén írta alá.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem