biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Civilek és (a) biztonságpolitika

2011 április 13. - 00:24 - Vajkai Edina - Fiatal Európa Szerkesztőség

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

„Civil szervezetek helyzete az Európai Unióban, feladataik az európai biztonság megerősítésében” címmel rendezett egész napos nemzetközi konferenciát a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja (BHKKA) a fővárosi Stefánia Kulturális Központban 2011. március 30-án. A fórum tematikáját a szervezők – finoman utalva a biztonsági szektor összetettségére – három téma köré csoportosították.
 
 
A kezdetek
 
Az első civil szervezetek Magyarországon a rendszerváltást megelőző években jelentek meg, társadalmi szerepvállalásuk pedig az 1990-es évek elejétől kezdett egyre markánsabbá válni – vázolta fel a fórumon a nonprofit közösségek fejlődési ívét a BHKKA igazgatója. Dr. Koós Anna napindító előadásában azt is elmondta, hogy a biztonsági, biztonságpolitikai területen működő civil szervezetek szerepe a NATO csatlakozás óta felértékelődött, hiszen annak alapvető feltétele volt a haderő feletti demokratikus civil kontroll megléte. A civilek által készített tanulmányok és elemzések például törvénykezési dokumentumokban és tárcaközi stratégiákban köszöntek vissza. A tevékeny egyesületek ez idő tájt akár egyenrangú partnernek is érezhették magukat, hiszen a kabinet a hivatalos kormányzati politikával ellentétes véleményeket is meghallgatta, más álláspontokat is figyelembe vett.
A nonprofit szféra történetének első szakasza az ezredforduló környékén zárult le: egyes szervezetek – így a biztonságpolitikával foglalkozók is – megerősödtek, professzionális szintre jutottak, mások megszűntek. A biztonsági ágazat más vonatkozásban is fejlődött: a felsőoktatásban megjelent például a biztonságpolitikai szak. Ugyanakkor az is igaz – tette hozzá a szakértő –, hogy az egyesületek egyre jobban rászorultak a minisztériumok támogatására, így az állam sok esetben meglehetősen direkt módon ve(he)tte át az irányító szerepet.
 
 
Zöldek, segélyszervezetek, klímafelelősök és a biztonságpolitika
 
A fórum első részében – amely „Az európai civil szervezetek felelőssége, eredménye, és feladatai a környezet védelmében” címet viselte – a természetes környezettel összefüggő, illetve ökológiai kérdések kerültek napirendre. A zöld szervezetek véleményét a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza osztotta meg a résztvevőkkel. Dr. Bendik Gábor elmondta: a környezetvédelem ügyén dolgozó civilek egyre nagyobb jogosítványokat kapnak, köszönhetően az elmúlt évek jogszabályi változásainak. Ma már ott tartunk, hogy nem csak kisebb jelentőségű „tyúkperekben” kérik ki a civilek véleményét, hanem stratégiai ügyekben is. A szakértő ugyanakkor azt is kiemelte, hogy egy civil szervezet csak akkor lehet hiteles, ha szakmailag és jogilag egyaránt kifogástalanul felkészült.
„Az emberiességért és az emberi jogokért küzdő szervezeteknek nagyon fontos szerepük van a környezeti és a humanitárius katasztrófákat követően. A segélyezési műveletek gondos háttérmunkát, pontos szervezést és igen komoly szakértői gárdát követelnek” – így összegzett a Magyar Vöröskereszt képviselője. Fási Géza azt is elmondta: a humanitárius civil szervezetek működése azért is figyelemre méltó, mert azok, a pénzügyi problémák ellenére is aktív tevékenységet folytatnak.
Biztonságpolitikai hozadéka az Amatőr Meteorológusok Szövetsége (A-MET) által életre hívott és működtetett Suli-Met programnak is van. Az időjósok által szerkesztett prospektusok ugyanis a szélsőséges időjárási körülményekről tájékoztatnak. A kiadványok elsősorban a fiatalabb korosztálynak szólnak. Létezik egy online felület is, ahol interaktív időjárás-jelző rendszer működik. Ennek alapja az a mérőhálózat, amely tucatnyi magyarországi iskolában gyűjti össze az adott térség naprakész meteorológiai adatait. Az A-MET elnöke, Sárközi Szilárd úgy véli: az éghajlatvédelmi projekt amellett, hogy tágítja a zöld horizontot, szemléletet formál és környezettudatosságra nevel. Továbbá felkészít a szélsőséges időjárás okozta lehetséges következményekre is.
 
 
Civilek a Nyugat-Balkánon, tartalékosok itthon
 
A konferencia második blokkjában a szakértők azt vizsgálták: vajon milyen nonprofit és milyen állami eszközökkel erősíthető a nyugat-balkáni civil társadalom. A Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke, Dr. Endrődi István elmondta: a téma időszerűségét az adta, hogy májusban hivatalosan is megalakul a Civil Polgárvédelmi Szervezetek Uniós Együttműködési Fóruma, amely a közösségi nemzetek, illetve a környező országok közös munkájára épít. Ez a fajta partnerség amellett, hogy a tagállamok kormányainak válláról koordinációs terheket vesz le, a tapasztalatcserére és a kölcsönös tájékoztatásra alapozva a mindennapi gyakorlatot is megkönnyítheti.
Most úgy tűnik, a hatékonyságnak egyedül a finanszírozási problémák szabhatnak gátat. A lelkesedés és a forráshiány ellentmondásaira a Geopolitikai Tanács elnöke is felhívta a figyelmet. Dr. Pintér István előadásában Horvátország NATO csatlakozásának idejére utalt vissza. A magyar civilek akkor is aktívak voltak; kiváló személyközi és intézményi kapcsolatok épültek ki. Hiánypótló tevékenységnek bizonyult például a kapcsolódó horvát nyelvű tanulmányok magyar nyelvre fordítása. A kedvező balkáni fogadtatás után az is felvetődött, hogy a munkát Horvátország európai uniós csatlakozása okán is folytatni kellene. Erre azonban egyelőre még nem jutott pénz.
Az ottani civil erőviszonyok alakulására vitathatatlanul a balkáni háború nyomta rá leginkább a bélyegét. „A térségben dúló harcok a civil mozgalmakat is felőrölték; az emberek bizalma eltűnt” – fogalmazott egy magyar békefenntartó. Oláh László azt mondta: elsőként ezt a bizalmat kell helyreállítani. A Taszár-Okucani emlékfutás e vonatkozásban már bizonyította közösségkovácsoló erejét. A sporteseménynek az idei lesz a tizenharmadik szezonja. Az viszont továbbra is nagy probléma, hogy a munkaerő-piac nem tudja teljes mértékben felvenni a volt katonákat, így sokan a civil társadalomba sem tudnak visszailleszkedni.
A kontinens biztonságáért a tartalékosok is sokat tesznek. Az önkéntes alapon szerveződő, honvédő alakulatok ugyanis előképzik az érdeklődő fiatalokat és katasztrófa-elhárítással is foglalkoznak. A Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke, Dr. Czuprák Ottó ebben látja a civilek erejét.
 
 
Romaintegráció és etnikai konfliktuskezelés
 
Konfliktuskezelő tréning bemutatásával adta meg a szakmai nap harmadik konzultációjának alaphangját egy szlovákiai mediátor. Huncik Péter egy 1995-ben indított, a nézeteltérések megelőzésével foglalkozó programról számolt be. A prevenciós kurzus a szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok között kialakult előítéleteket próbálta eloszlatni, illetve a néhol kifejezetten ellenséges viszonyt igyekezett oldani. A 100 órás, kiscsoportos (vegyes csoportos) programban 1500 helyi magyar és szlovák véleményvezér vett részt. A képzés eredményesnek bizonyult, mert az évek során érezhetően sokat javult a helyzet.
Hasonló analógiákra építve, a program a közelmúltban folytatódott. Ezúttal a roma-szlovák konfliktushelyzetekre fókuszált. A kommunikációs tréningek mellett speciális roma asszisztensi képzés is indult, azonban ez a többségi társadalom motivációjának hiányában már nem volt olyan sikeres, mint „elődje”. Jóllehet, a társadalmi megbékélés elősegítése a politikai és a civil szervezeteknek egyaránt feladat volna.
A fórum résztvevői szerint, a romák felzárkóztatásáért legtöbbet az oktatás és a munka világában lehet tenni. A feladat hatalmas, hiszen tömegeket kellene az államnak tartósan foglalkoztatnia ahhoz, hogy kiszámítható életpályák legyenek. Az Alkalmazott Társadalmi Kutatások Intézet Közhasznú Alapítvány elnöke a gyermekek megfelelő szocializációját hangsúlyozta. Dr. Németh György hozzátette: érdemes a nemzetközi szinten már bevált kezdeményezéseket tanulmányozni, így a tengerentúli Harlem-programot is. New York hírhedt városrészében ugyanis alig két évtized alatt több száz család zárkózott fel a középosztályhoz. A metropolisz szegénynegyedében ma közel 100 utcatömb 15 ezer gyermeke és feleennyi felnőtt lakosa veszi igénybe a családvédelmi-, oktatási-, foglalkoztatási-, valamint bűnmegelőzési és jogvédelmi szolgáltatásokat.
Természetesen a rendvédelmi szervek is sokat tehetnek a romák felzárkóztatásáért. A rendőrség kötelékébe való belépés egyfajta perspektívát nyújthat a fiataloknak. “Bekerülni azonban nem könnyű. A középiskolai végzettség kötelező, emellett a jelentkezők életvitelét is vizsgálják. Ráadásul nem csak a szűkebb családban, hanem a tágabb értelemben vett rokonságra is kiterjedően. Sokan már eleve kisebb eséllyel indulnak” – említett párat a nehézségek közül a Magyar Rendészettudományi Társaság titkára. Dr. Verhóczky János úgy véli, hosszú távon a rendőrség roma-ösztöndíja, az “Ovizsaru” program, vagy az “Iskola Rendőre” kezdeményezés is hozhatnak eredményt.
A Magyar Polgári Védelmi Szövetség egyik elnökségi tagja a fegyveres testületek egységében látja az integrációs kérdés megoldását és abban, hogy ezek a szervezetek nem tűrik a megkülönböztetést. Dr. Pataky István azt mondta: a romák foglalkoztatási arányának növelésére nemcsak magukat a romákat kell felkészíteni, hanem a társadalmat is. A szakértői érvelés szerint ugyanis a beilleszkedés, befogadás nélkül nem megy. Fontos hozzátenni, hogy e ponton a médiumok véleményformáló eszközrendszerét és tájékoztató szerepét is vizsgálni kell.
 
 
Nyilatkozat az európai biztonság fenntartásában vállalt civil felelősségről
 
A budapesti konferencián résztvevő civil szervezetek felismerték felelősségüket és elkötelezettségüket, vállalásaikat egy dokumentumban rögzítették, amelyben a kötetlen nemzetek közötti kapcsolatok, a tolerancia és a biztonság mellett foglaltak állást. A nyilatkozatot aláíró 27 szervezet, önállóságát megtartva kívánja erősíteni az európai együttműködést. A tapasztalatok félévenkénti cseréjén túl, most egy közös információs oldal (civilek.bhkka.hu) fenntartásáról is határoztak.

Szándék mutatkozott a szervezetek működését szabályozó rendeletek áttekintésére is. A szakértők azt vizsgálják majd, vajon a vonatkozó jogszabályok mennyiben segítik a közös fellépést és a hatékony érdekérvényesítést. Márpedig a szakmai önszerveződések javaslatait a mindenkori kormányok is egyre komolyabban veszik. A politikai és katonai szektortól elvonatkoztatva a civilek ugynais olyan felvetéseket (is) tehetnek, amelyekre természetéből fakadóan, a politikai-katonai oldal nem képes.

 

A Fiatal Európa Szerkesztőség program az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére és finanszírozásában valósul meg. Az itt közölt információk tartalmáért és felhasználásáért a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem felel.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2020 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem