biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Válaszút előtt a magyar légierő

2011 szeptember 06. - 21:09 - Varga Attila

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Válaszút előtt
 
Néhány évvel a Magyar Köztársaság teljes jogú NATO taggá válása után a Nemzetbiztonsági Kabinet 2001 őszén döntést hozott 14 db JAS-39 Gripen 10 évre szóló lízingeléséről, ezzel a Magyar Honvédségben megkezdődött a típusváltás folyamata, az elavult szovjet repülőtechnika cseréje. A Magyar Honvédség 2002 tavaszán csatlakozott a NFTC[1] programhoz, mellyel a Magyar Légierő új alapokra helyzete a repülőgép-vezetők kiképzését. A két döntés eredményeként a Magyar Honvédségben először valósult meg a máig egyedülállónak tekinthető típus- és szemléletváltás. A szovjet típusú repülőtechnika fokozatos kivonásával mára a JAS-39-esek alkotják a Magyar Honvédség harcászati repülőerő képességét. A tartós bérleti szerződés 2016 elején lejár, a Gripenek jövőjéről döntés még nem született, a Magyar Honvédség, a Magyar Köztársaság válaszút előtt áll.      
 
 
Típus- és szemléletváltás a Magyar Honvédségben
 
Hazánkban az elavult szovjet vadászrepülőgépek lecserélésének gondolata a délszláv háború idején vetődött fel először, amikor a Jugoszláv Légierő gépei számos esetben megsértették az ország légterét.Az akkori honvédelmi miniszter az ország veszélyeztetettségének csökkentése érdekében nyugati harci repülőgépek beszerzésére tett kísérletet, de az abban az időszakban még politikailag instabilnak számító térségben erre nem nyílt lehetőség. A Magyar Köztársaság külügyminisztere 1994-ben jelezte, hogy Magyarországnak 20-30 darab korszerű vadászrepülőgépre van szüksége az ezredfordulóra kiöregedő MiG-21 típusú repülőgépek kiváltására. A két századnyi korszerű vadászrepülőgép beszerzésére kiírt pályázaton a SAAB JAS-39 Gripen mellett a General Dynamics (később Lockheed Martin) F-16 Fighting Falcon, a McDonnell Douglas (később Boeing) F/A-18 Hornet és a Dassault Aviation Mirage 2000 is indult.Közben Oroszország a szovjet államadósság ellentételezésére 900 millió dollár értékben felajánlott 28 darab MiG-29 Fulcrum típusú többcélú vadászrepülőgépet, melyet Magyarország elfogadott, s a repülőgépeket 1993 folyamán le is szállították. A később különböző okokból többször elnapolt pályázat a beszerzendő repülőgépek számát egy századnyi erőben határozta meg, tervbe véve a MiG-29-esek nagyjavítását és korszerűsítését is. A biztos befutónak jósolt – amerikai, belga és török forrásokból felajánlott – F-16 Fighting Falcon helyett a 14 db JAS-39A/B Gripen lízingeléséről szóló, nagy meglepetést keltő döntést a Nemzetbiztonsági Kabinet 2001. szeptember 10-én jelentette be[2]. A bérleti szerződés a szövetségi követelményeknek való megfelelés érdekében 2003. február 3-án módosításra került, mely a repülőgépek képességeinek jelentős növekedését eredményezte (légi utántöltés, adatátviteli rendszer, NATO szabványnak megfelelő függesztési pontok, EWS[3], megnövelt élettartam, fedélzeti oxigén-előállító rendszer, színes kijelzők, éjjellátó kompatibilitás). A magyar igények szerint átalakított különleges változatú repülőgépek a JAS-39 EBS HU (Export Baseline Standard Hungary)  kódot viselik.   A 12 darab együléses és 2 darab kétüléses repülőgép leszállítását a svéd fél 2006-ban és 2007-ben teljesítette (1. számú ábra), a Gripenek ünnepélyes átadására 2008. január 28-án került sor a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisán. A repülőgépek az előírt légi-alkalmassági vizsgálatok és a rendszerbeállítás befejeztével 2008. december 22-től – a MiG-29-esek 2010. december 7-i hadrendből történő kivonásáig rotációs rendben felváltva, ezt követően pedig folyamatosan – biztosítják a NATO alárendeltségű[4] és nemzeti fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatok ellátását.
A repülőgép- és helikoptervezető utánpótlást Magyarország számára 1965-től 1991-ig Szovjetunió, Csehszlovákia és részben hazai oktatási intézmények biztosították. A hidegháború befejeztével a rendszerváltás utáni Magyarország válaszút elé került – szövetségből önállóság, majd ismét szövetségbe tagozódás jellemezte az 1999-ig terjedő időszakot. A bizonytalanság a repülőgép-vezető képzésben is megmutatkozott, hiszen az 1991-ig folyamatosnak tekinthető képzésben szakadék keletkezett. A helyzet kezelésére három kiképző repülő alegység (L-39, Jak-52, Mi-2) megalakításáról[5] döntött a katonai felső vezetés. A kiképzés 1993 és 1996 között a terveknek megfelelően folyt, majd a képzés 1996-ban megszűnt[6], a kiképző alegységeket átszervezték. A képzésben 1996 és 2003 között újabb, az előzőnél – későbbi hatásait tekintve – komolyabb, már-már pótolhatatlannak tűnő űr keletkezett. Először nem volt kinek átadni a megszerzett tapasztalatot, később – a folyamatos átszervezésnek köszönhetően – nem volt, aki átadja azt.  A változást talán ennek a problémának a felismerése illetve feltételezhetően Magyarország 1999-es NATO tagsága hozta meg. A Magyar Köztársaság, egészen pontosan a Magyar Légierő 2002. március 22-én csatlakozott az programhoz.
 
Gripen három nézeti kép
A JAS-39 Gripen háromnézeti képe. (Forrás: Tóth András: JAS-39 EBS HU többfeladatú vadászrepülőgép, Letöltés ideje: 2011.09.01.)
 
A Griff-madár
 
A svéd kormány 1978-ban döntött az avuló félben lévő J-35 Draken és JA-37 Viggen repülőgépeinek váltásáról. Az új típussal szemben olyan követelmények fogalmazódtak meg, mint: képesség a légi fölény kivívására, nagyfokú manőverező képesség, alacsony érzékelhetőség (kis visszaverő felület), képesség rövid fel- és leszállópályáról történő üzemelésre (STOL[7]), bevetés közbeni átkonfigurálhatóság (swing-role), tábori körülmények közötti üzemeltethetőség, alacsony költségszint, stb. Az F-16 Fighting Falcon és az F/A-18 Hornet összehasonlító tesztjei után 1982-ben döntés született az új típusú svéd vadászbombázó kifejlesztéséről. A Gripen, azaz Griff-madár névre keresztelt repülőgép kifejlesztése és tesztelése 1996-ban fejeződött be. A JAS-39 Gripen egy ún. negyedik generációs, könnyű, egyhajtóműves, kacsaszárny-elrendezésű, többcélú harcászati repülőgép, amelyet a svéd SAAB, az Ericsson, a Volvo és a Celsius Aerotech cégekből megalakult konzorcium, az Industrigruppen JAS gyárt. Tervezésénél alapvető szempont volt a többcélúság, amit a típusneve is tükröz, a JAS a Jakt (Vadász), Attack (Támadó), Spaning (Felderítő) szavak rövidítése. A repülőgép bevetés közben átkonfigurálható, amely egy gyorsan változó dinamikus környezetben is lehetővé teszi az azonnali rugalmas reagálást. A típust 1996-ban állították szolgálatba a Svéd Királyi Légierőben, amely összesen 204 repülőgépet (176 együléses+28 kétüléses) rendelt. Eddig a Cseh Légierő (12+2 db), a Magyar Légierő (12+2 db), a Dél-Afrikai Légierő (19+9 db) és a Thai Királyi Légierő (12 db) vásárolta meg a típust. A cseh és magyar megrendelők részére gyártott vagy átalakított változatok NATO-kompatibilisek. Az exportmegrendeléseken túl az angol Empire Test Pilots' School katonai repülőiskola használja a Gripeneket kiképzésre.
 
Gripenek leszállítása - grafikon
A Gripenek leszállítása. (Forrás: gripen.com, Letöltés ideje: 2011.09.01.)
 
 
Az NFTC program
 
Az NFTC egy olyan négy fázisból álló hallgatói repülőgép-vezető képző program, amelyet a NATO Kiképzési Csoportjának Légierő alcsoportja kérésére alakítottak ki az EU-NATO többnemzetiségű Sugárhajtású Repülőgép-vezető Képző Programjának (ENJJPT[8]) folytatásaként. A program deklarált célja a legmodernebb harcászati elveknek és eljárásoknak megfelelő repülőgép-vezető képzés biztosítása, a Szövetség illetve más államok ilyen irányú igényeinek kielégítése. A hazai alapkiképzést és kiválasztást követően a hallgatók a második fázist a Saskatchewan tartományban lévő Moose Jaw bázison kezdik meg. Az ún. alapképzésen a vizuális, a műszer, a kötelék és a műrepülés alapjait sajátítják el a Raytheon Harward II légcsavaros gázturbinás kiképző gépen. A harmadik fázis már a „jet-aréna”, a hallgatók itt kerülnek kapcsolatba a Hawk 115 sugárhajtású gyakorlógéppel, itt sajátítják el a jet-repülés alapjait, az egyszerű és bonyolult műrepülés fogásait. A negyedik fázis Cold-Lakeben a harcászati kiképzésé, ahol a növendékek az alap harci manőverektől a fegyverrendszerek kezelésén, a védő- és támadó műveleteken, a légiharc manővereken át a földi célok támadásával bezárólag kapják meg komplex kiképzésüket. A hazai repülőgép-vezető utánpótlást hosszú távon biztosító programhoz való csatlakozás – költséges volta ellenére is – a lehető legjobb megoldás, hiszen a harcászati képzés befejeztével a pilóták képessé válnak a repülő fegyvernem feladatainak maradéktalan teljesítésére, a típusátképzés végrehajtása után gyakorlatilag korlátozás nélkül bevethetők. A 17 évre kötött szerződés évente 7 fő repülőgép-vezető képzésére ad lehetőséget, amely a légierő igényei szerint bizonyos keretek között rugalmasan változtatható.   
 
 
Válaszút előtt – széljegyzet a döntés előkészítéséhez
 
Az utóbbi időben lezajlott háborúk és fegyveres konfliktusok tapasztalatainak értékelése egyértelműen bizonyítja a légierőnek az összecsapás végső kimenetelére gyakorolt meghatározó szerepét, a haderőnemek közötti feladatmegosztás radikális változtatásának igényét és mindennapos gyakorlatát. Felértékelődött a légtér harctevékenység céljából történő igénybevételének jelentősége, és ennek egyenes következményeként a légierő felelőssége az ellenséggel szembeni visszatartó, a védelmi és a kollektív védelmi feladatok teljesítésében, a légtér ellenőrzésében, a légteret és a repülési tilalmat megsértő repülőeszközök elleni fellépésben. A légierő képességeit a – Nemzeti Biztonsági Stratégiából[9] kiindulva megfogalmazott Nemzeti Katonai Stratégia[10] alapján kiadott – katonai direktívákban meghatározott feladatrendszernek megfelelően szükséges kialakítani és fenntartani. E feladatrendszer tartalmazza a légierő feladatait is, melyek végrehajtásához kapcsolódó hadműveleti követelmények kielégítése szavatolhatja a légierő elvárt képességeinek elérését. A képességeket alapvetően az alkalmazott technológiák és eljárások, a rendelkezésére bocsátott technikai eszközök fejlettsége és minőségi színvonala, valamint személyi állományának felkészültsége és erkölcsi mutatói határozzák meg. A Gripen flotta gerincét az NFTC programot végzett repülőgép-vezetők alkotják, tehát együtt a fejlett technika és a felkészült személyi állomány, megvalósult a típus- és szemléletváltás, kialakult az a képesség, amely lehetővé teszi a stratégiai dokumentumokban és direktívákban megfogalmazott követelmények teljesítését. De milyen opciókkal számolhatunk a jövőben?
 
1. A Magyar Köztársaság a bérleti szerződés lejártával maradványértéken megvásárolja a Gripeneket:
  • a Magyar Honvédség hosszú távon képes marad az ország területi integritásának és légtér szuverenitásának biztosítására, a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
  • fennmarad és tovább fejleszthető a harcászati repülő-erő képesség.
2. A Magyar Köztársaság meghosszabbítja a Gripenek bérleti szerződését:
  • a Magyar Honvédség határozott ideig képes marad az ország területi integritásának és légtér szuverenitásának biztosítására, a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
  • határozott ideig fennmarad a harcászati repülő-erő képesség,
  • további, jelentős anyagi teher nehezedik az országra.
3. A Magyar Köztársaság a bérleti szerződés lejártával visszaadja a Gripeneket Svédországnak, más típus (új vagy használt) beszerzése mellett dönt:
  • a Magyar Honvédség évekig nem lesz képes (beszerzés, rendszerbeállítás, kiképzés) az ország területi integritásának és légtér szuverenitásának biztosítására, a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
  • fennmarad a harcászati repülő-erő képesség,
  • óriási anyagi veszteség (lízingdíj, beszerzés, infrastruktúra, kiképzés).
4. A Magyar Köztársaság a bérleti szerződés lejártával visszaadja a Gripeneket Svédországnak:
  • a Magyar Honvédség nem lesz képes az ország területi integritásának és légtér szuverenitásának biztosítására, a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
  • az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerül.
A Gripen fegyverzete
A JAS-39 Gripen fegyverarzenál. (Forrás: 2.bp.blogspot.com, Letöltés ideje: 2011.09.01.) (Kattintással nagyítható kép.)
 
A szakember, a mindig, minden körülmények között maximális biztonságra törekvő katona számára a döntés nem lehet kétséges, az ország szuverenitása, a légtér ellenőrzésének és védelmének képessége nélkül elképzelhetetlen.Azok az ellenérvek, miszerint a légierő túlságosan költséges, a 21. században sem állják meg a helyüket, hiszen ennek a ténynek gyakorlatilag a repülés kezdete óta tudatában van az emberiség. A biztonságra pedig áldozni kell.   
 
 
Felhasznált irodalom:
 
1. Wagner Péter: A NATO jövője a lisszaboni csúcs után és a NATO-Oroszország kapcsolatok; MKI tanulmányok T-2011/2
2. Aktív szerepvállalás, modern védelem. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Stratégiai Koncepciója Tagállamainak Védelméről és Biztonságáról; Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete 2010.
3. Szenes Zoltán: A szövetség jövője; Nemzet és biztonság 2009. május
4. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei 94/1998. OGY határozat
5. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája 2073/2004. kormányhatározat
6. A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája (tervezet)
7. A Magyar Honvédség légierő doktrínája, MH LEP, 2004
8. Dr. Deák János: Napjaink és a jövő háborúja, HADTUDOMÁNY-HADÜGY, XV. évfolyam 1. szám, 2005. március
9. Dr. Resperger István: Az „IRAKI SZABADSÁG HADMŰVELET” 2003., Tanulmány, Budapest-Hamburg, 2003
10. Dr. Kőszegvári Tibor - Dr. Resperger István: A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai tapasztalatai III. rész, Egyetemi jegyzet, ZMNE, Budapest, 2005
11. Internetes források


[1] NATO Flying Training in Canada
[3] Electronic Warfare System
[4] NATINADS QRA(I) – NATO Integrated Air Defense System Quick Reaction Alert (Interceptor)
[5] Ekkor került sor a Jak-52 típus beszerzésére és rendszerbe állítására
[6] Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke által 1994-ben kezdeményezett és elindított PfP (Partnership for Peace) program és Magyarország PfP tagsága egyértelműen kijelölte az irányt az euro-atlanti integráció felé
[7] Short Take-off and Landing
[8] EU-NATO Joint Jet-pilot Training Programme
[9] 2073/2004. (IV. 15.) kormányhatározat
[10] 1009/2009. (I. 30.) kormányhatározat

Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem