biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 48. hét

2011 december 04. - 23:07 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-Kelet és Afrika műhely
 
November 28-án (hétfőn) megkezdődtek a választások Egyiptomban, amelyek az előzetes várakozásoknak megfelelően és az első szavazatszámlálások adatai alapján az iszlamista pártok megerősödését mutatják. A 82 millió lakossal büszkélkedő észak-afrikai országban csaknem 50 millió felnőtt bír szavazati joggal, a választásokon pedig a szavazásra jogosultak megközelítőleg 62%-a vett részt. A történelmi jelentőségűnek mondott referendum szombaton nyilvánosságra hozott információi alapján a Muzulmán Testvériség Szabadság és Igazság Pártja (FJP) nevet viselő politikai szárnyának sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, míg a második helyen a konzervatív An-Núr szalafista csoportosulás jelöltjei állnak, akiket a világi liberálisok jelöltjei követnek. Az első eredmények nyilvánosságra hozatalát követően az ultrakonzervatív an-Núr és több ellenzéki csoport képviselője is választási csalással gyanúsította meg az FJP-t, miszerint megvesztegették a lakosságot, és a Muzulmán Testvériség platformjára leadott szavazatokért cserébe ételt és gyógyszerkészítményeket biztosítottak a szavazóknak. Egyiptomban az elkövetkezendő hat hétben még további két forduló következik a választások befejezéséig, amelyek eredményként a 498 főt számláló parlamenti alsóház valamennyi helyét feltöltik.
 
November 29-én, kedden iráni felkelők támadták meg a teheráni brit nagykövetség két épületét. A több tucat tüntető betörte az ablakokat, felgyújtotta a közelben parkoló autókat, és a brit zászlót égette. Mindezt azért tették, mert helytelenítették a London által szorgalmazott, az iráni atomprogrammal kapcsolatos legújabb szankciókat. Az első beérkező hírek alapján iráni egyetemistákból állt a tüntetők csoportja. Mára túlsúlyba kerültek azok a vélemények, miszerint a tüntetés nem spontán megmozdulás, hanem állami szervek által kitervelt támadás volt. Ezt alátámaszthatja az, hogy a helyszíni fotók és vallomások alapján a rendőrség, bár könnygázt bevetett, nem kellő igyekezettel vette elejét a támadásnak. Az 1961-es Bécsi Konvenció, illetve a nemzetközi jog alapján a fogadó állam kormányának egyértelmű kötelessége, hogy gondoskodjék az országában tevékenykedő diplomaták és nagykövetségek védelméről. A brit álláspont szerint ennek a kitételnek a perzsa rendőrség nem tett eleget. Amikor a brit külügyminisztérium felhívta Teherán figyelmét a diplomáciai épületek védelmére vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal kapcsolatos kötelességére, a perzsa külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki, és biztosította a brit felet, hogy a perzsa rendőrség mindent megtett az incidens elhárításának érdekében. London megdöbbenéssel fogadta a hírt, és felháborodását fejezte ki. Az iráni brit nagykövetség nem közölte pontosan, mit kíván tenni Iránban lévő diplomatáival, a közlések alapján csupán a diplomáciai testület néhány tagját rendelik haza, és a nagykövetséget határozatlan időre bezárják. December 2-án a londoni iráni nagykövetség teljes diplomáciai testülete elhagyta az Egyesült Királyságot.
 
Perzsa tüntetők a brit zászlót égetik november 29-én. (Forrás: reuters.com)
 
Másodjára tartottak választásokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban november 28-án (hétfőn), ahol elnök és parlamenti képviselőkre lehetett szavazni. Az elnöki székért tizenegy jelölt indult, de elemzők továbbra is Joseph Kabilát tartják esélyesnek a győzelemre. A parlamenti mandátumokért több mint 18 000 jelölt szállt versenybe, de csak ötszázan kaphatnak mandátumot. Ám a választásokat megzavaró összecsapások itt sem maradtak el. Az ország déli részén Katanga tartományban fegyveres álarcosok támadtak meg egy szavazóhelyiséget, minek következtében három ember meghalt. „A nyugat-kassai tartományban pedig három szavazóhelyiséget égettek le, valamint egy választási megfigyelő súlyosan megsérült” – mondta el a kongói választási felügyelet, a RENOSEC. A zavargások már a választások előtt szombaton megkezdődtek, amikor a Kabilához hű gárda az ellenzéki tiltakozó tömeg közé lőtt, és 14 embert megöltek – tette közzé az emberi jogi csoport. A választások ideje alatt, további négy embert öltek meg. A Választási Bizottság elfogadhatónak nyilvánította a választásokat, amivel sokan nem értettek egyet. Hivatalos eredményeket december 6-án teszik közzé.
 
Csütörtökön tíz ember életét vesztette, és legalább 20-an megsebesültek, amikor egy autóba rejtett bomba robbant egy piacon Bagdadtól északra, Bakuba városában. Az illetékesek közlése szerint két rendőr is az áldozatok között volt. Pénteken is sokan estek erőszak áldozatául Irakban. Bagdadtól északra fegyveresek támadtak meg egy családi házat, és megölték az ott tartózkodó családfőt, aki egy al-Kaida ellenes milícia vezetője volt. Később helyszínelés közben egy bomba is robbant a háznál, melynek következtében két rendőr is életét vesztette. Szintén pénteken, Kirkuktól délre egy autóra ragasztott mágneses bomba megölt egy rendőrt, miközben egy útszéli pokolgép megsebesített három civilt. A csütörtökön megjelent hivatalos adatok szerint 187 ember halt meg novemberben, merényletek következtében Irakban.
 
December 3-án Abd al-Rabb Manszúr al-Hádi, Jemen alelnöke, bejelentette, hogy a választásokat február 21-én fogják megtartani. Egyelőre ő az egyetlen jelölt, a cél az, hogy konszenzussal megválasztva két éven át álljon az átmeneti kormány élén. Ez után kellene a tényleges választásokat megszervezni. A korai voksolásig az egyesült kabinet élén az ellenzéki Mohamed Szalem Baszindava fog állni.
Szaleh maga a héten visszatért hazájába, és televíziós beszédében felmentette azokat, akik ’’a válság alatt hibákat követtek el.’’ Ellenzéki csoportok szerint lemondása után már nincs joga ilyen döntéseket hozni.
Közben az összecsapások folytatódtak. Taizban legalább 17 tüntető halt meg: A kormányerők a város ellen harckocsikat és tüzérséget is bevetettek. Pénteken ismeretlenek több kormányépületet és egy laktanyát megtámadtak. Szombaton fegyveres törzsi csapatok körbekerítettek és megadásra kényszerítettek 150, állítólag az Egyesült Államok által terrorellenes feladatokra kiképzett katonát. Az északi Dar al-Hadíth szunnita vallási iskola igazgatója dzsihádot hirdetett az intézményt egy hónap óta ostrom alatt tartó Houthi lázadók ellen.
 
A nyomásgyakorlás új taktikát alkalmazzák a szomáli kalózok. Az MT Gemini szingapúri teherhajót és a legénység 21 tagját ugyan elengedték a váltságdíjért cserébe, de négy dél-koreai tengerészt továbbra is fogságban tartanak. A kalózok kijelentették, csak akkor engedik el túszaikat, ha Dél-Korea 4 millió dollárt fizet nekik kárpótlásul azért, hogy az ázsiai ország kommandósai tíz társukkal végeztek áprilisban az MV Samho Dream visszafoglalása során. A kalózok egyre inkább vadásznak azon nemzetek tengerészeire, amelyek erőszakosan lépnek fel velük szemben, hogy sakkban tarthassák azok haditengerészetét. A banditák már többször is megfenyegették Dél-Koreát, hogy kivégzik fogságba eső állampolgárait. Korábban a kalózokkal szemben szintén radikális eszközöket alkalmazó Indiát is érték hasonló fenyegetések.
Élénk vitákat váltott ki a héten, hogy a kenyai legfelsőbb bíróság kijelentette, a kenyai hatóságoknak le kell tartóztatniuk Omar al-Bashir szudáni elnököt, ha ismét a kelet-afrikai országba érkezik. Al-Bashir ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság népirtás vádja miatt adott ki elfogatóparancsot. A szudáni elnök legutóbb tavaly járt Nairobiban. A bejelentésre válaszul Szudán hazahívta nairobi nagykövetét, a kenyai delegáltat pedig felszólította, hogy három napon belül hagyja el az országot.
 
 
Transzatlanti és Ázsia Műhely
 
Háromnapos tárgyalás után, december 2-án megegyezett a koszovói albán és a szerb fél a határellenőrzések ügyében, Brüsszelben. Edita Tahiri, az albánok képviselője a Koszovói Rádióban jelentette be, hogy egy integrált határellenőrzési rendszerről egyeztek meg a szerb diplomatákkal, amelynek részleteiről később állapodnak meg. Szerbia ellenezte az albán képviselők jelenlétét, mivel továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerb-koszovói határ csak adminisztratív jellegű, és nem két országot választ el egymástól, hanem inkább két tartományt. A tárgyalások a hétfői, észak-koszovói zavargások után kezdődtek, amikor Zubin Potok városánál körülbelül 50 civil és 30 KFOR katona sérült meg az összecsapásban. A határátkelők ellenőrzéséről szóló megállapodás Szerbia számára a béke megteremtése mellett azért is jelentős, mivel az Európai Unióban még idén dönthetnek az ország tagjelölti státuszáról. Miután a szerb lakosok német békefenntartókat is megtámadtak, Angela Merkel német kancellár megkérdőjelezte Szerbia tagjelöltségének lehetőségét.
Az EU által felügyelt tárgyalások márciusban kezdődtek, mivel az európai integráció mindkét fél közös érdeke. A megbeszélések elsősorban a kereskedelemről és az állampolgárok szabad mozgásáról szóltak.
 
Ray Davis, volt chilei katonai attasé kiadatását szeretné elérni egy chilei bíróság. Az amerikai Davist egy újságíró és egy diák meggyilkolásával vádolják, melyet vélhetően Augusto Pinochet jobboldali diktátor 1973-as hatalomátvétele után követett el. Felesége, Patricia Davis december 1-én, csütörtökön nyilatkozott telefonon férje állapotáról. Elmondása szerint Davis egy bentlakásos házban él, ahol orvosok és ápolók gondoskodnak az ellátásáról, de nem nyitja ki a szemét és nem képes kommunikálni. Charles Horman amerikai újságíró közel 40 évvel ezelőtt, 1973. szeptember 17-én tűnt el chilei otthonából. Horman a CIA és a chilei hadsereg kapcsolatát vizsgálta, holtestét egy nappal eltűnése után találták meg. Egy chilei bíróság állítás szerint a volt katonai attasé vitte Hormant Santiagoba. Az elrabolt riportert a chilei védelmi minisztériumban tartották fogva, és vallatása után biztonsági tisztviselők jelenlétében végezték ki. Frank Teruggi amerikai diákot szintén otthonából rabolták el és a Pinochet katonai puccsa után fogolytáborként működő Nemzeti Stadionban tartották fogva. Teruggi egy baloldali amerikai lapnak írt cikkeket és egyes állítások szerint amerikai ügynökök már 1972-től kezdve megfigyelték. Emberjogi szervezetek szerint a CIA-nak köze lehetett a jobboldali Pinochet hatalomra juttatásában.
 
Augusto Pinochet diktatúrája alatt 3000 ezer ember halt meg, vagy tűnt el Chilében. (Forrás: theworld.org)
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
A RIA Novosztyi tudósítása szerint a legnagyobb orosz választási megfigyelőcsoportot, a Goloszt napi szinten zaklatják a hatóságok, ezúttal azonban nem csak a szokásos módon. Kedden három nagy párt törvényhozói kérték fel az ügyészi hivatalt a külföldről finanszírozott szervezet elleni vizsgálatra, mindössze öt nappal azelőtt, hogy az orosz nép egésze az urnák elé járul, hogy a kiemelkedően fontos parlamenti választásokon letegye szavazatát. A hatalmon levő Egyesült Oroszország párt, az ultra nacionalista Liberális Demokrata Párt, illetve a szociáldemokrata Igazságos Oroszország párt képviselőinek kérésére a Főügyészi Hivatal irodája pénzügyi vizsgálatot indít a megfigyelő szervezet ellen. A liberális Jabloko párt „El a kezekkel a Golosztól” címmel közleményben tiltakozott a zaklatások ellen. A lépés valószínűleg összefüggésben áll Vlagyimir Putyin pár nappal ezelőtti nyilatkozatához, amelyben azzal vádolta külföldi országok képviselőit, hogy NGO-kon keresztül szándékoznak befolyásolni a parlamenti választási kampányt, beleavatkozva ezzel Oroszország belügyeibe.
 
Eközben egy szerdán közzétett közvélemény-kutatás szerint az oroszok többsége nem törődik a parlamenti kampánnyal, mindösszesen kevesebb, mint a választók fele, körülbelül 47-48 százaléka követi nyomon azt. A kutatás szerint a legaktívabban az Igazságos Oroszország párt és az állami Dumába általában be nem jutó pártok választóit érdekli a legjobban, ami a voksokért folyó harc körül folyik. Ráadásul a Vtsziom közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a fiatalok 74 százalékát nem érdekli a voksolás, a maradék 26 százalék pedig megosztott és bizalmatlan. A pártok népszerűségi sorrendje az ifjúság körében várhatóan szintén az Egyesült Oroszország sikerét hozzák a korosztályban, azonban az újabb felmérések az ellenzéki pártok folyamatos erősödését mutatják az értelmiségi, tanult fiatalság körében. A korosztály azért is fontos a választások szempontjából, mivel minden egyes választás során több milliónyi első alkalommal szavazó ifjú választópolgár döntheti el, kik foglalhatják el a Duma üléshelyeit, olyanok, akiknek már nincsenek emlékeik a szovjet éráról, helyette egy Putyin vezette Oroszországban nőttek fel, s bár igen sokfelé húz ez a generáció, egyvalami összeköti őket, a bizalmatlanság az uralkodó párt irányába. Érdekes jelenség, hogy annak ellenére, hogy mekkora a generációs szakadék a szovjet és a poszt-szovjet érában felnövő generációk között, igen magas számban befolyásolja a fiatalokat a családjuk szavazási preferenciája.
 
Afgán törvényhozók moszkvai látogatásukon kérték az orosz döntéshozókat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Afganisztán stabilitásának fenntartásáért és a drog elleni harc érdekében – írta a Ria Novosztyi december 2-án, pénteken. A drogproblémában Oroszország érintettsége vitathatatlan, évente 80 ezer tonna Afganisztánban előállított heroint csempésznek az országba (ez a világ heroin termelésének a 20%-a), és a kábítószer körüli alvilági harcokban 30 – 40 ezer embert ölnek meg évente. 2010 decemberében az orosz drogellenes ügynökség nyilvánosságra hozta tervezetét, miszerint növelik a kabuli ügynökeik számát, ugyanakkor az afgán képviselők szerint ez nem elég. Szerintük a problémát nem lehet erővel megoldani, az afgán földműveseknek alternatívát kell kínálni a máktermesztés helyett. Az ópiumkereskedelem visszaszorításának egyik fő érve, hogy a tálib gerillák egyik legfőbb bevételi forrása a drogüzlet. A delegáció további célja rávenni Moszkvát, hogy járuljon hozzá az afgán stabilitáshoz, mivel az Egyesült Államok 2014-ben kivonja erőit az országból, amelynek ettől kezdve a saját erejéből kell majd megvédenie magát. Az afgán fél többször kérte, hogy Oroszország növelje befektetéseit a térségben, de ezt mindig visszautasították a régió instabilitására hivatkozva.
December 5-én Berlinben konferenciát rendeznek, ahol az Egyesült Államok, Oroszország, valamint 80 különböző ország nagykövetei vesznek rész. A fő cél az afganisztáni rendezés megvitatása és ezzel kapcsolatban stratégiai együttműködési terv elfogadása. Ugyanakkor Pakisztán nem vesz részt a konferencián a területén elkövetett NATO légicsapások okán, ami az ott bujkáló tálib gerillák miatt kétségessé teszi az együttműködés hatékonyságát.
 
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország ellenzi a Szíria elleni fegyverembargót (Forrás: en.rian.ru)
 
Szíria elfogadta Oroszországot közvetítő félként a politikai válság megoldására – írta a Ria Novosztyi november 28-án, hétfőn. A tárgyalások célja megfékezni a több hónapja tartó tüntetéseket, amelyeket a szír kormány a hadsereg bevetésével próbált leverni, az ENSZ szerint a tüntetéseknek több mint 3500 áldozata volt eddig. A tiltakozások miatt az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát a szervezetben, továbbá gazdasági és fegyver embargót hirdetett ellene. Ehhez a lépéshez csatlakozott az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió, továbbá befagyasztották a szír vezetők, köztük Asszad elnök külföldi bankszámláit. Ugyanakkor Oroszország ellenzi a fegyverembargót, mivel Lavrov külügyminiszter szerint Líbiában sem a fegyverszállításokkal volt baj, hanem a hadsereggel, amely használta a fegyvereket. Ez kétségessé teszi a fegyverembargó sikerességét, mivel Oroszország csak ebben az évben 4 milliárd dollárnyi értékben kapott Szíriától fegyvermegrendeléseket. Washington továbbra is tárgyalásokat folytat Moszkvával a szír kérdés rendezéséről, mivel szeretné elérni, hogy az ENSZ biztonsági tanácsa a líbiaihoz hasonló felhatalmazást adjon az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek. Oroszország és Kína egyszer már vétózott a Szíria elleni ENSZ szankciók bevezetésére, annak ellenére, hogy többször felszólították Asszad elnököt a nép által követelt reformok végrehajtására.
 
Az Orosz Egyesült Hajóépítő Vállalat és a Baltijszkij Zavod hajógyár aláírt egy 2,5 milliárd rubeles (80 millió dolláros) szerződést december 2-án, pénteken a francia DCNS-szel, ami megépíti a harmadik és a negyedik Mistral osztályú csatahajó hajótestét az orosz haditengerészetnek. Az aláírás ceremóniájára Vlagyimir Putyin miniszterelnök részvételével került sor. A DCNS szerdán jelezte, hogy egy 1,2 milliárd dolláros szerződés alapján megkapták Oroszországból az előleget, és megkezdik az első csatahajó tervezését. A két ország júniusban írta alá a szerződést, ami a technológiatranszfer mellett két francia Mistral osztályú kétéltű támadóhajóra vonatkozott. Az első hajó 2014-re, a második 2015-re készül el. A csatahajók 16 helikopter, 4 deszant vízi jármú, 70 páncélozott jármű és 450 fő személyzet befogadására lesznek képesek. Oroszország szomszédjai - különös Grúzia és Litvánia – aggodalmukat fejezték ki az egyezség miatt. A Mistral hajókat az északi és a csendes óceáni flottának adják majd át.
 
November 30-án, szerdán a Szevmas hajógyár bejelentette, hogy Oroszország modernizált Borej-A osztályú stratégiai atommeghajtású tengeralattjárók építésébe kezd 2012-ben. Negyedik-generációs Borej osztályú tengeralattjárók várhatóan a modern orosz tengeralattjáró flotta magját fogják képezni. Oroszország 2020-ra nyolc Borej és Borej-A osztályú tengeralattjáró építését tervezi. Andrej Dijacskov tábornok elmondta, hogy 2012 első negyedévében még két Borej-A tengeralattjáróról szóló szerződést fognak aláírni. A tábornok nem határozta meg a különbséget a Borej és a Borej-A osztályú tengeralattjárók között, de korábban néhány orosz katonai forrás riportjából kiderült, hogy a két osztályozás között a főbb strukturális változatokban és a négy rakéta-indító cső telepítésében lehetnek módosítások. Szevmasban további három Borej osztályú hajó, a Jurij Dolgorukij, az Alekszander Nevszkij és a Vlagyimir Monomak áll a készenléti állapot három különböző szakaszában.
A Borej osztályú stratégiai tengeralattjáró 170 méter (580 láb) hosszú, a test átmérője 13 méter (42 láb), a legénység 107 fő, beleértve az 55 hivatalnokot, a maximum mélysége 450 méter (körülbelül 1500 láb) és a lemerülési sebessége körülbelül 29 csomó, valamint többszörös robbanófejekkel ellátott 16 ballisztikus rakétát tud majd hordozni.
 
Szintén november 30-án, szerdán a Szevmas hajógyár bejelentette, hogy a leállított Admiral Nakimov atommeghajtású cirkáló átalakítása 2012 után fog megkezdődni. Különös figyelmet fordítanak a hajó fejlett fegyverzetének és elektronikájának rendbehozatalára. Az Admiral Nakimov (korábban Kalinyin), Kirov osztályú cirkáló 1988-ban állt szolgálatba és 1999-ben állították le. 2005-ig az észak-oroszországi Szeverodvinszk nevű város Szevmas hajógyárában dokkolt, 2005-től pedig javítás alatt van. Andrej Dijacskov tábornok elmondta, hogy a javítási munkákat felfüggesztették, mivel nincs meghatározva a modernizációs folyamat. Dijacskov megemlítette, hogy a hajó a P-800-as Jakont hajóelhárító cirkáló-rakétákkal lesz ellátva, mivel a jelenlegi fegyverzete - az SS-N-19 hajóromboló rakéta - elavult.
Oroszország 1974 és 1998 között 4 Kirov osztályú atommeghajtású cirkálót épített. Az egyik közülük, a Pjotr Velikij még mindig aktív szolgálatban van, most zászlóshajó az északi flottánál. Korábban számos orosz katonai és védelmi ipari forrás elmondta, hogy az orosz védelmi minisztérium az Admiral Nakimov, az Admiral Lazarev és az Admiral Usakov cirkálók kijavítását tervezi 2020-ig bezárólag. Dijacskov ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az Admiral Usakov sorsa - ami a Zvezdocska hajógyárban dokkol Szeverodvinszkban - nem dőlt el. A Kirov osztály fő fegyvere a jelenlegi konfigurációt beleértve a 20 darab SS-N-19 hajótörő rakéta - ami nagy földfelszíni célpontokra van tervezve -, továbbá a 12 darab SA-N-6 Grumble rakétaindítóval és 96 rakétával ellátott légvédelem, valamint a két SA-N-4 Gecko 40 rakéta. A javítás után a Kirov osztályú cirkálók valószínűleg az északi- és csendes-óceáni flottához lesznek telepítve.
 
November 30-án, szerdán a Szevmas hajógyár bejelentette, hogy 2012 végére elhalasztották az első Granej osztályú atommeghajtású többcélú támadó-tengeralattjáró leszállítását az orosz haditengerészetnek a fegyverrendszerek további tesztelése miatt. A Szeverodvinszk tengeralattjáró építése 1993-ba kezdődött a Szevmas hajógyárban, de azóta sorozatos pénzügyi problémák merültek fel. A Granej osztályzású atom-tengeralattjáró nagy hatótávolságú, hagyományos, vagy nukleáris robbanófejjel ellátott cirkálórakétákkal van felfegyverezve (hatótávolság 5000 km), amely hatékonyan lép fel tengeralattjárók, csatahajók és szárazföldi célpontok ellen. A tengeralattjáró fegyverzete magába foglal a 24 cirkálórakétát és 8 torpedót. A második Granej osztályoú tengeralattjáró, a Kazan építése Szevmasban a meghatározott menetrend szerint folyamatban van. A Kazan még több fejlett felszereléssel és fegyverzettel lesz ellátva, mint a Szeverodinszk. Andrej Dijacskov tábornok elmondta, hogy a Szevmas hajógyár öt Granej-M osztályú tengeralattjáró építését fogja elindítani 2012-ben egy új egyezmény nyomán, ami az Orosz Egyesült Hajóépítő Vállalat és a Védelmi Minisztérium között jött létre.
 
Nyikolaj Makarov vezérkari főnök kedden bejelentette, hogy az orosz haditengerészet jelenléte a Földközi-tengeren egy gyakorlat része és nem kapcsolódik a szíriai szituációhoz. „Semmit sem fogunk Szíriába küldeni”, mondta Makarov, de nem említette, hogy a gyakorlatokat hol fogják végrehajtani. A nap folyamán az orosz védelmi minisztérium nem adott riportot azzal kapcsolatban, hogy az Admiral Kuznyecov anyahajó vezetésével egy orosz csatahajó kötelék fog megérkezni 2012 tavaszán a szíriai Tartusz kikötőjébe. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov korábban megemlítette, hogy Oroszország a szíriai fegyverembargó bevezetését ellenzi. Szombaton az Arab Liga jóváhagyta a Szíria elleni szankciót miután nem sikerült lebeszélniük a szíriai elnököt, Bashar al-Assadot arról, hogy erőszakot alkalmazzon a tüntetők ellen. Szíria úgy jellemezte a szankciókat, mint az arab szolidaritás elárulása. Az ENSZ becslése alapján 3500 embert gyilkoltak meg Szíriában a tavaszi forradalmak óta, amikor a felkelők először felléptek Assad rezsimje ellen.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem