biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A Rogun vízerőmű 35 éve

2011 december 05. - 19:21 - Sedghi Amitis

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Jelen írás célkitűzése, hogy a tádzsikisztáni Rogun vízerőmű építésének történetén keresztül ismertesse Tádzsikisztán nehéz energetikai helyzetét, és az egész régióban uralkodó nézetkülönbségeket az erőforrások elosztásának tekintetében, és bizonyítsa: a természeti kincsek, elsősorban a víz nem megfelelő eloszlása nagy szerepet játszik a térség instabilitásában, melyre megoldás a nyugati országok összefogása és beavatkozása, illetve gazdasági segítségnyújtása.

 

Közép-Ázsia vízrajza a konfliktusok tükrében

Közép-Ázsia vízkészlete egyenlőtlenül oszlik el a régió országai között. A legnagyobb vízhozamú folyók Kirgizisztánban (Szir Darja) és Tádzsikisztánban (Amu Darja) erednek, de vizüket öntözés céljából felhasználja Kazahsztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán is.

 

Közép-Ázsia két fő folyója, az Amu Darja és a Szir Darja (Forrás: blogs.ei.columbia.edu)

 

Ez a koncepció a volt szovjet elképzeléseket tükrözi. A szovjet vezetés Türkmenisztánban és Üzbegisztánban monokultúrás mezőgazdaság kiépítését tervezte, elsősorban gyapottermesztés céljából, míg Tádzsikisztánnak a természetes vizek felhasználása által, vízerőművek létesítésével az energiaellátó szerepét szánták. A szükséges létesítmények létrehozása után a víztározók kapacitásának növelése lett volna a következő cél a tartalékképzés érdekében, hogy Tádzsikisztán ez által támogathassa a termelő országokat energiával. A nagyszabású tervek kivitelezését a Szovjetunió széthullása lehetetlenítette el. Mivel korábban a tagköztársaságoknak nem volt lehetőségük tiltakozásra a vízfelhasználás egyenlőtlen elosztása ellen, függetlenedésüket követően pedig magukra maradtak a monumentális szovjet tervek megvalósításának terhével, felszínre kerültek és kiéleződtek a természetes vizek igénybevételét érintő konfliktusok.

Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán között a legélesebb nézetkülönbséget a Szir Darja folyó és a Toktogul víztározó vizének felhasználása szolgáltatja, míg Türkmenisztán és Üzbegisztán között a Karakum és Tujamujun csatornák vizének használata kelt feszültséget. Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Vaks, és ez által az Amu Darja vízhozamát érintő Rogun vízerőmű létesítésén vitázik immár évtizedek óta.

 

A Toktogul víztározó (Forrás: en.wikipedia.org)

 

Bár számos regionális intézmény került felállításra a nézeteltérések és a természetes vizek felhasználásának szabályozására, ezek nem képesek hatékonyan ellátni feladatukat és kezelni a konfliktusokat a köztársaságok egymással szembeni kölcsönös bizalmatlansága és pozícióféltése miatt.

 

A tádzsik probléma

A félbe maradt szovjet fejlesztések és a régió gazdasági fejletlensége következtében a közép-ázsiai elektromos hálózat elavult és nem elégíti ki a régió országainak szükségleteit. Tádzsikisztánban állandó probléma az akadozó áramszolgáltatás. Az elektromos áram az ország vidéki területein eddig mindössze napi 3 órás időtartamban volt elérhető. A 2010/2011-es évben mutatott javuló tendenciát a tádzsik áramszolgáltatás napi 10 órás hozzáférhetőséggel. Tádzsikisztán, Kirgizisztánhoz hasonlóan, megfelelő természeti adottságokkal rendelkezik ugyan vízenergia előállításához, de a (még a Szovjetunió égisze alatt) korábban létesített félkész erőművek mára elavultak, újak létrehozását pedig a technikai felkészültség és a pénzügyi források hiánya, illetve a környező országok tiltakozása akadályozza. 

Tádzsikisztán, lévén a régió legszegényebb országa, már az 1990-es évek legelején felismerte, hogy az elmaradottságból kivezető egyetlen lehetséges út az, ha önmaga képes lesz gondoskodni energiaellátásáról. Ennek legegyszerűbb módja a Rogun vízerőmű befejezése, mely által az ország a régió legnagyobb energiaszolgáltatójává léphetne elő.

 

A Rogun vízerőmű története

A szovjet vezetésben egy tádzsik vízerőmű megalkotásának ötlete először 1959-ben fogalmazódott meg. 1961-ben kezdetét vette a Nurek vízerőmű megépítése, ami 19 év alatt, 1980-ra el is készült, azonban közel két évtized alatt a felhasználás mértéke olyannyira megnőtt és átalakult, hogy a Nurek már elkészülése pillanatában sem tudta kielégíteni azt. Így kerülhetett sor egy második, sokkal nagyobb teljesítményű erőmű létrehozására.

A második erőmű helyét Dusanbétól 100 km-re, a Vaks folyó partján, Tádzsikisztán déli részén jelölték ki. A tervezés során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy az erőmű ne csak az ország saját energiaszükségletét elégítse ki, hanem tartalékai segítségével fedezze a monokultúrás mezőgazdasági termelést végző tagköztársaságok energiaellátását is.

Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat az erőmű teljesíteni tudja, nem volt elég a Vaks folyó vize, elengedhetetlen volt az Amu Darja megcsapolása is. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió felbomlásával a kivitelezés abbamaradt, és a munkálatok még csak a közelébe sem értek az imént említett fázisnak, napjainkban ez az elképzelés váltja ki a legerőteljesebb ellenállást a környező országokból, melyeknek öntözési lehetőségeit az Amu Darja vize szolgáltatja.

Az első tervekkel a szovjet-tádzsik munkacsoportok 1965-re készültek el, de a kivitelezés csak 1976-ban vette kezdetét. A Szovjetunió 1991-es széthullásáig a támogatások hiánya miatt mindössze a földmunkák végrehajtása és az alapvető létesítmények előkészítése, valamint a bevezető utak létrehozása ment végbe. 1987-ben az akkori tádzsik kormány önerőből kísérelte meg az erőmű építésének folytatását, de az 1992-től 1997-ig tartó polgárháború ismét ellehetetlenítette a munkálatokat. 1993-ban a már elkészült részeket egy árvíz pusztította el, és a kormánynak nem voltak megfelelő pénzügyi lehetőségei sem a helyreállításra, sem pedig az állagmegőrzésre.

A mihamarabbi helyreállítás érdekében, 1994-ben született meg az első együttműködési megállapodás Oroszország és Tádzsikisztán között az erőmű befejezéséről. Mivel a tárgyalások abbamaradtak, és a ratifikációs fázist már nem érték meg, a tádzsik parlament visszamondta a megállapodást.

2004-ben a RusAl-lal kötött megállapodást a Tádzsik Köztársaság az erőmű befejezéséről, és – profiljának megfelelően – a cég a Tursunzade alumíniumkohó újjáépítését is elvállalta, azonban 2007 augusztusában a tádzsik kormány ismét visszamondta a megállapodást. 2007-ben egy újabb orosz-tádzsik megállapodás aláírására került sor, de ezt az orosz fél mondta vissza. 2008 májusában jelentette be a tádzsik kormány, hogy a létesítmény befejezése kezdetét vette, ennek értelmében 2010 decemberére felújították az egyik – folyóelterelésre szolgáló – alagutat.  2010 áprilisában a tádzsik kormány az elkövetkezendő 2 év munkálataira 184 millió dollárt különített el.

 

A Rogun vízerőmű (Forrás: worldtourismplace.com)

 

A Rogun technikai paraméterei

A Rogun vízerőmű elkészülte után, technikai paraméterei alapján, a világ legmagasabb, 335 méter magas gátjával fog rendelkezni, és 660 méteres szélessége is egyedülállónak számít. Az erőmű magasságát illetően 2004 óta nincs megegyezés. A RusAl-lal kötött megállapodás során a vállalat előzetes felmérései szerint az erőmű magassága a biztonság érdekében nem haladhatja meg a 280 métert, mivel egy ennél magasabb létesítmény már nem tudna biztonsággal ellenállni egy esetleges földrengésnek vagy árvíznek, amik köztudottan gyakoriak és intenzívek a térségben. Az arányok csökkentése természetesen az előállított energia mennyiségének a csökkenésével járt volna, így a tádzsik kormány ragaszkodott a 335 méteres magassághoz. Ez a nézeteltérés okozta az együttműködés felbontását. Valószínűsíthető, hogy a további tanulmányok is a RusAl véleményét veszik majd alapul, ami – figyelembe véve a tádzsik határozott elképzelést a méreteket illetően – esetleg kedvezőtlenül befolyásolhatja az építkezés további előmenetelét.

A jelenlegi tervek alapján az erőmű rendelkezni fog egy 13,3 km3 térfogatú víztárolóval, egy védett, felszín alatti erőműteleppel, melynek kapacitása 6x600 MW, illetve egy 500 kV-os távvezetékkel. Az erőmű előreláthatólag 6 turbina segítségével, 3,600 MW tényleges teljesítménnyel, évente 13,3 TWh villamos energiát lesz képes szolgáltatni.

 

Nemzetközi fogadtatás

A Rogun megépítése és későbbi működése elsősorban Üzbegisztánból váltott ki heves ellenállást több szempontból is. Az elsődleges üzbég félelem az üzbég-tádzsik határon elterülő gyapotföldek öntözésének ellehetetlenülése. Az ültetvények öntözésére az üzbégek az Amu Darja folyó vizét használják, aminek 25%-át a Vaks folyó szolgáltatja. A Rogun víztározójának feltöltése során az Amu Darja vizét is jelentős mértékben kéne csapolni, aminek következtében csökkenne a hozzáférhető ivóvíz és öntözésre használt víz mennyisége, ezáltal a terméshozam, a megművelhető területek mennyisége és a föld termőképessége is, tehát az általános életfeltételek romlanának. Ráadásul a Rogun működése során a Vaks vizének elterelésével és felhasználásával állítana elő villamos energiát, tehát az elkészült vízerőmű ismételten csak csökkentené az Amu Darja vízhozamát.

A Rogun elkészültének megakadályozása érdekében Üzbegisztán erős hivatkozási alappal – a földrengésveszélyre való utalással - érvel. A Rogun köztudottan szeizmikusan aktív zónában, egy törésvonal mentén helyezkedik el. A szakvélemények szerint a térségben akár a Richter-skála szerinti 9-10-es erősségű földrengésre is lehetőség van. Ilyen esetben a 335 méteresre tervezett gát semmiképpen sem maradna ép. Sérülése vagy leomlása esetén hatalmas mennyiségű víztömeg árasztaná el a régiót, veszélybe sodorva ezzel a térség többszázezer lakosát és létesítményét. Az üzbég álláspont hatásos és reális, azonban az erőmű befejezését nem akadályozná meg, legjobb esetben is csupán a gát méretének csökkentését érhetné el.

Az üzbégek további kifogása Tádzsikisztán energetikai téren való megerősödésére irányul. Ha a Rogun elérné az üzemképes állapotot és megkezdené működését, Tádzsikisztán a világ legnagyobb gátjával rendelkező vízerőművét birtokolná, ezáltal a régióban monopolszerephez jutna a villamosenergia-előállítás terén. Ráadásul a vízerőmű kapacitása nem csak a belföldi energiaellátást biztosítaná, hanem exportra is nyílna lehetőség, Üzbegisztán azonban tart attól, hogy kedvezőtlen tarifák mellett kényszerülne energia megvásárlására Tádzsikisztántól.

Az Amerikai Egyesült Államok pozitívan áll a roguni vízerőmű megépítéséhez. Egyrészt fontosnak tartja, hogy a régió rendelkezzen olyan országgal, amely képes teljes egészében önállóan kielégíteni energiaszükségleteit, másrészt gazdasági és diplomáciai lehetőséget lát abban, hogy Tádzsikisztán értékesíthetné a többletenergiát Üzbegisztánnak és Afganisztánnak. A jelenlegi, elsősorban üzbég-tádzsik szembenállás ellenére az Egyesült Államok a Rogun megépülésében a regionális kooperáció és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének lehetőségét is látja.

Irán és Oroszország is támogatói a Rogun megépülésének, ezt lehetőségeikhez mérten pénzügyileg igyekeznek kifejezni, azonban a támogatások mennyiségéről nincsenek hozzáférhető adatok.

 

Vízfelhasználás Közép-Ázsiában. (Forrás: maps.grida.no)

 

Nemzetközi környezeti állapot- és hatásvizsgálat

A Világbank felismerte a 2010-es év végén a Rogun fontosságát a régió energiaellátásának tekintetében, ezért a munkálatok támogatását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy a finanszírozás mértékét meg tudják határozni, egyrészt életre hívták a – Közép-Ázsiai Fejlesztési Bankkal közösen – a CAEWDP (Central Asia Energy-Water Development Programme – Közép-Ázsiai Energetikai és Vízenergia Fejlesztő Program) programot, és megbízták a Coyne et Bellier, az Electroconsult és az IPA konzorciumát a TEAS (Techno-Economic Assessment Study – Technológiai-Környezeti Értékelő Tanulmány), és a Pöyry-t az ESIA (Environmental and Social Impact Assessment – Környezeti és Társadalmi Hatásvizsgálat) tanulmányok elkészítésével.

A két hatásvizsgálat a lehetséges előnyöket és kockázatokat, a műszaki, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat, továbbá az erőmű alkalmasságát vizsgálja a jelenlegi nemzetközi szabványok és gyakorlatok tekintetében. A vizsgálat kiterjed a már korábban létrehozott létesítmények állapotára is, hiszen az 1970-es években megépült elemek se továbbfejlesztve, se karbantartva nem voltak, így elképzelhető, hogy azok lecserélésére vagy újjáépítésére lesz szükség.

A TEAS elkészítéséről szóló szerződést 2011. február 8-án, míg az ESIA-ról szólót 2011. március 25-én ratifikálták, és a szerződésben vállaltak alapján a tanulmányok a felkérés kezdetétől számítva leghamarabb 18 hónap alatt készülhetnek el. A két tanulmány elkészítésének becsült összege 10 000 000 USD.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a Rogun megépítésében érintett országok egy része (Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán és Oroszország) bár részben egységes véleményt alkotn az erőmű létjogosultságát illetően, mégis jelentős nézetkülönbségeket produkál köztük a Kaszpi-tenger felosztását és kihasználását érintő problémakör. Így – bár a TEAS és az ESIA várhatóan megfellebbezhetetlen, a nyugat támogatását élvező, reális és megalapozott hatásvizsgálati eredményeket produkál – előfordulhat, hogy a felsorolt négy állam Kaszpi-tengeri lobbijának színtereként kezeli majd a Rogun megépítésének ügyét. Ez a lehetőség arra késztetheti a nemzetközi közösséget és közvéleményt, hogy regionális, geostratégiai lehetőségként kezelje a Rogun erőmű létezését és megépítését.

A Világbank és a tádzsik kormány egyetértésre jutott a tekintetben, hogy a hatásvizsgálatok elkészültéig és megvitatásáig, illetve a Világbank által erre a célra létrehozott szakértői testület engedélye nélkül új munkafolyamatok nem kezdhetők meg, ami azt jelenti, hogy történelme során a Rogun munkálatai nem először állnak le hosszabb időre.

 

 


Források:

Karaev, Zainiddin: Water Diplomacy in Central Asia. The Middle East Review of International Affairs. Vol. 9; No. 1; Article 5. 2005. március. http://meria.idc.ac.il/journal/2005/issue1/jv9no1a5.html
Britannica Online Encyclopedia: Syr Darya. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/578814/SyrDarya#tab=active~checked%2Citems~checked&title=Syr%20Darya%20--%20Britannica%20Online%20Encyclopedia
Britannica Online Encyclopedia: Amu Darya. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/21934/Amu-Darya U.S. Department of State: Background Note: Turkmenistan. http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/35884.htm
Mongabay.com: Tajikistan-Energy. http://www.mongabay.com/history/tajikistan/tajikistan-energy.html
Cawaterinfo: Toktogul Reservoir. http://www.cawater-info.net/analysis/water/toktogul_e.htm
Britannica Online Encyclopedia: Karakum Canal. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/312090/Karakum-Canal
Deutscher Tropentag: Integrated Economic-Hydrologic Water Management and Planning Model for the Khorezm Region in Uzbekistan http://www.tropentag.de/2004/abstracts/full/4.pdf
Oriental Express Central Asia: Vakhsh River. http://www.tajikistan.orexca.com/vakhsh_river.shtml
Trilling, David: Tajikistan: Energy Price Hikes Leave Many Fearing Cold. Eurasianet.org. 2009. január 08. http://www.eurasianet.org/departments/insightb/articles/eav010909.shtml
Tajikistan Travel Guide: Nurek Dam. www.traveltajikistan.net. http://www.traveltajikistan.net/gosee/nurek_dam/
Canadian Induced Seismicity Research Group Database: History of Rogun Dam. http://www.telusplanet.net/public/retom/rogun.htm
RUSAL. http://www.rusal.ru/en/
Bloomberg Businessweek: Tajik aluminium company. http://investing.businessweek.com/research/stocks/private/snapshot.asp?privcapId=27063743
Structurae: Rogun Dam. http://en.structurae.de/structures/data/index.cfm?id=s0021056
Pannier, Bruce: Tajikistan: Dushanbe Scraps Contract With Russia’s RusAl. 2007.augusztus.30. http://www.rferl.org/content/article/1078431.html
Central Asia Newswire: Earthquake damage at Rogun dam could cause Japan-like tsunami, says Uzbek analyst. 2011. március 31. http://www.universalnewswires.com/centralasia/viewstory.aspx?id=3695
Alexander Sodiqov: Rogun dam at key juncture. 2011. november 22. http://atimes.com/atimes/Central_Asia/MK22Ag01.html
Embassy of Tajikistan to the United States of America: U.S. Senate: If completed, the Rogun dam would generate power not only for Tajikistan but enough to export to Afghanistan and Pakistan. 2011. február 25. http://www.tjus.org/component/content/article/13/98-us-senate-if-completed-the-rogun-dam-would-likely-be-the-highest-in-the-world-and-generate-power-not-only-for-tajikistan-but-enough-to-export-to-afghanistan-and-pakistan
The World Bank. http://www.worldbank.org/
Asian Development Bank. http://www.adb.org/
The World Bank: Central Asia Energy-Water Development Program. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/ECAEXT/0,,contentMDK:22743346~pagePK:146736~piPK:146830~theSitePK:258599,00.html
Coyne et Bellier. http://www.coyne-et-bellier.fr/index/index.html
ELC Electroconsult S.p.A. http://www.elc-electroconsult.com/
IPA Energy+Water Economics. http://www.ipaenergy.co.uk/
Pöyry. http://www.poyry.com/
Republic of Tajikistan: TECHNO-ECONOMIC ASSESSMENT STUDY (TEAS) for the  Rogun Hydroelectric Power Plant Construction Project. 2010. április 03. http://www-wds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2010/06/08/000334955_20100608033914/Rendered/PDF/E24760v20EA0P0160420101pdf0infoshop.pdf
Republic of Tajikistan: Section 5. Terms of Reference for the Preparation of an Environmental and Social Impact Assessment (ESIA). http://www-wds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2010/12/05/000333038_20101205224029/Rendered/PDF/E24760V50EA0P01LIC10TOR0ESIA0281010.pdf
Alexander Sodiqov: Tajikistan Suspends Rogun Dam Resettlement Program. CACI Analyst. 2011. június 22. http://www.cacianalyst.org/?q=node/5587
PREGA: Tajikistan Country Report: Country Energy Situation and Prospects. 2006. január. http://www.adb.org/REACH/TAJ-country-report.pdf
KatPol Blog: Az elfelejtett háború - Tádzsikisztán 1992-1997. http://katpol.blog.hu/2009/05/02/az_elfelejtett_haboru_tadzsikisztan_1992_1997


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem