biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 49. hét

2011 december 12. - 21:19 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-Kelet és Afrika műhely
 
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) december 5-én (hétfőn) kiadott nyilatkozata szerint megalapozottak azok a vádak, amelyek alapján Laurent Gbagbó egykori elefántcsontparti elnököt őrizetbe vették, ugyanis az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével gyanúsított ex-államfő ellen négy különböző nemzetközi emberi jogi klauzulába ütköző esetet is fel tudtak hozni a jogi szakemberek a múlt héten megkezdődött bírósági tárgyalás során. A nyugat-afrikai országban a tavaly novemberi elnökválasztás utáni belharcok következtében csaknem 3000 ember veszítette életét, mindez pedig Gbagbó abbéli hajlandóságának hiányából fakadt, hogy átadja a hatalmat a választásokat megnyerő jelenlegi elnöknek, Alassane Outtarának. A nemzetközi erők közbelépésével megoldott polgárháborús viszonyok vizsgálatát vezető bírói csoport három tagja hétfői bejelentésében elmondta: bizonyítékaik vannak arra vonatkozólag, hogy Gbagbó a hozzá hű katonai vezetőknek parancsba adta a civil tüntetők megtámadását, a tüntetések fegyverrel történő leverését. Ám mindeközben nem csitul a politikai feszültség a világ legnagyobb kakaótermelő országában, a megbuktatott ex-államfő pártja, az Elefántcsontparti Népi Front (FPI) ugyanis minden jel szerint nem indul a vasárnap (december 11.) tartandó parlamenti választásokon. Az FPI visszalépése és a választások bojkottálására szólító üzenetei miatt valószínűsíthető, hogy a lakossági részvételi arány nem éri el az 50%-ot, amely az újjáépítési és társadalmi megbékélési programot hirdető Outtara szándékainak kisebb kudarcát is jelentheti. Mivel a tavalyi elnökválasztások során a részvételi arány megközelítette a 80%-ot, Outtara győzelme magas társadalmi legitimitást és ezzel párhuzamosan nagy nemzetközi támogatást kapott, most viszont csak Outtara pártja, az RDR és annak szövetségese, a demokrata PDCI maradt csak küzdelemben – jelentősen alacsonyabb társadalmi támogatottsággal. A „barátságosnak” titulált politikai küzdelemben nyerő párt kapja majd a jogot a kormányalakításra.
 
December 6-án Kuvait emírje, Szabah al-Szabah feloszlatta az ország parlamentjét. Az előző héten a lemondó miniszterelnök helyére a volt védelmi minisztert, Dzsaber al-Szabahot nevezte ki, akinek ezután két hónapja lesz új kormányt alakítani. A lépésre azért volt szükség, mert az ellenzék egyre elégedetlenebb, képviselői szerint a volt országgyűlés nem volt képes kivezetni az országot a súlyosbodó belső és külső feszültségek által tarkított válságból. Egy héttel ezelőtt került nyilvánosságra egy banki beszámoló, amely szerint legalább 18 parlamenti képviselő fogadott el törvényellenesen pénzt a szavazások befolyásolása érdekében. Félő volt, hogy ebben a helyzetben újabb tüntetéseket fognak szervezni a kormányellenes erők: egy hónapja a parlamentet is megostromolták.
 
December 9-én Irán bemutatta a vasárnap elfogott drónt. Amir Ali Hadzsiszadeh dandártábornok a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a pilótanélküli felderítő repülőt kibertámadással sikerült irányításuk alá vonni. Az Egyesült Államok beismerte, hogy elvesztett egy drónt, de tagadta, hogy célzott támadás miatt. Egyes amerikai szakértők szerint az iráni állami televízióban bemutatott tárgy nem az igazi „kandahári bestia”, hanem csak egy pontatlan másolat, mások szerint csak a kibertámadásról szóló állítások nem igazak, a drón pedig emberi mulasztás vagy technikai hiba miatt zuhanhatott le. Vasárnap a Forradalmi Gárda helyettes vezetője, Hosszein Szalami tábornok azt nyilatkozta, hogy nem fogják visszaszolgáltatni az „agresszió szimbólumát”, a légtér megsértését pedig „ellenséges cselekedetnek” nyilvánította. A repülőt állítólag a CIA használta 2007 óta, a New York Times szerint most az iráni atomfegyverprogram lehetséges helyszíneiről kellett volna információkat szereznie.
 
Gárdisták vizsgálják a drónt. (Forrás: spiegel.de)
 
Az egyiptomi parlamenti választások újabb szakaszában is a Muszlim Testvériség által támogatott Szabadság és Igazság pártjának egyéni jelöltjei taroltak, ugyanis az alsóházi képviselőkre leadott szavazatok részleges megszámláltsága alapján az 56 helyből 36-ot a mérsékelt iszlamisták kapnak meg. A Testvériség jelöltjei a két legnépesebb városban, Kairóban és Alexandriában is megszerezték a többségi támogatást, valamint hét további tartományban is sikerült győzelmet aratniuk. A hivatalos eredmények közlése jövő keddtől várható. Az egyiptomi alsóházi képviselők szavazási mechanizmusába az elkövetkezendő két hétben az ország további 18 tartománya is bekapcsolódik majd, a több szakaszos választási procedúra pedig végül a felsőházi képviselők januártól márciusig tartó választási küzdelmével fejeződik be.
 
Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár a héten Mogadishuba látogatott. A főtitkár azt vitatta meg a szomáli vezetéssel, hogy az milyen lépéseken keresztül vezesse ki az országot a káoszból, és hogyan győzzék le az al-Shabaabot. Hangsúlyozta, hogy 2012 januárjától az ENSZ Szomáliáért felelős politikai irodája (UNPOS) visszaköltözik a szomáli fővárosba. Bár a biztonsági helyzet továbbra is meglehetősen rossz Mogadishuban (a főtitkár is golyóálló mellényt viselt a látogatáson), az elmúlt évekhez képest a javulás számottevő.
 
A Főtitkár golyóálló mellényben. (Forrás: abcnews.com)
 
Kína igyekszik közvetíteni Észak- és Dél-Szudán a hetekben kiújult konfliktusában. A vita alapja a déli országrész elszakadása után továbbra is megoldatlan kérdésekben gyökerezik, elsősorban az olajbevételek megosztásában. A készletek 75%-a délen található, de a tranzitútvonalak az északi Port Sudan kikötőjén keresztül vezetnek a világpiacra. Dél hordónként 70 cent tranzitdíjat ajánl Kartúmnak, aki viszont 36 USD-t kér. Észak ezen kívül 700 millió USD elmaradt tranzitdíjra is igényt tart. A két ország közti határvidéken rendszeresek a kisebb fegyveres összecsapások, és továbbra is megoldatlan Abyei tartomány hovatartozása. Dzsuba évente 4,4 milliárd dollárnyi olajbevétele a központi költségvetés 98%-át jelenti, és ezt az összeget nem szívesen osztanák meg Kartúmmal.
 
A hétvégén megrendezésre került Nobel-díj átadó ünnepségen átvehette béke Nobel-díját Ellen Johnson Sirleaf, Libéria elnökasszonya, a szintén libériai származású Leymah Gbowee béke-aktivista, valamint a jemeni demokratikus átalakulásért küzdő publicista, Tavakkul Karman. Az oslói döntőbizottság a nők biztonságáért és a demokratikus átalakulásért folytatott erőszakmentes tevékenységük elismeréséül adományozta a megosztott díjat a harmadik világbeli asszonyoknak.
 
Transzatlanti és Ázsia műhely
 
A Nemzetközi Bíróság december 5-i megállapítása szerint Görögország megsértette az ENSZ 1995-ös megállapodását azzal, hogy 2008-ban megakadályozta Macedónia NATO tagságát. A bíróság elnöke, Hisashi Ovada nyilatkozata szerint a bírák 15 igen szavazattal találták helyesnek azt a feltételezést, miszerint Görögország azzal, hogy kifogásolta Macedónia NATO tagfelvételi kérelmét, megsértette az 1995. szeptember 13-án aláírt ideiglenes megállapodás 11. cikkének első paragrafusát. Ezen kívül a bíróság úgy találta, Görögország nem tudta kellőképpen bizonyítani azt, hogy a macedón fél ugyanezen egyezményt megsértette volna, és erre válaszul hiúsították meg Macedónia csatlakozását. Macedónia 2008 novemberében indította meg az eljárást a Nemzetközi Bíróságnál, miután állításuk szerint Görögország súlyosan megsértette a két ország közti kétoldalú ideiglenes megállapodást, amelyet 1995-ben, az ENSZ közvetítésével írtak alá. Az ideiglenes megállapodásban Görögország vállalta, hogy nem blokkolja Macedónia nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását, amíg az a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli. Az ítélet jogerős, fellebbezésre nincs lehetőség, viszont a Nemzetközi Bíróságnak nincsenek a határozat végrehajtásához szükséges jogi eszközei. Görögország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Macedónia ne használhassa ezt a nevet, mivel azt feltételezik, az ország területi követelésekkel állna elő Görögország hasonló nevű, északi tartományával szemben.
 
Horvátország december 9-én Brüsszelben aláírta az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést, így 2013. július elsején, 28. tagállamként léphet az EU soraiba a nyugat-balkáni állam. Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök és Jadranka Kosor miniszterelnök, az EU részéről pedig a 27 tagállam képviselői írták alá a szerződést. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy Horvátország csatlakozása az európai béke egyik fő garanciája. Az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek szerint a Balkán térségének megbékéléséhez Horvátország már megtette az első lépést, és ez megnyitja a kaput Délkelet-Európa felé. Ivo Josipovic elmondta, Horvátország az első olyan állam, amely fel tudta számolni a délszláv háború okozta károkat, így a csatlakozás sikere még nagyobb. „Horvátország sikere, az Európai Unió sikere is”. - mondta Josipovic. A horvátok mostantól minden európai uniós csúcstalálkozón megfigyelőként részt vehetnek, szavazati joguk viszont egyelőre nincs. A csatlakozási folyamat következő lépése, hogy a horvát parlamentnek, a Szábornak 2/3-os többséggel el kell fogadnia a csatlakozást, majd várhatóan 2012 februárjában írnak ki népszavazást az ügyről. Jelenleg a horvát lakosság 61%-a támogatja a csatlakozást, amely az utóbbi időkben, a folyamat lezárulásának közeledtével mintegy 5 százalékkal nőtt.
 
Ivo Josipovic és Jadranka Kosor  a csatlakozásról szóló szerződés aláírásakor (Forrás: daily.tportal.hr)
 
Miguel Arias Cañete, a november 20-án megtartott, előrehozott spanyol választásokon győzedelmeskedő Néppárt képviselője egy nyilatkozatában beszámolt az új kormány által követendő kül- és védelempolitikai irányvonalról. Gibraltár vonatkozásában elmondta, hogy az előző kormány politikája, bár jó kapcsolatot eredményezett a britekkel, túlzottan megengedő volt a kérdésben, így fontos feladat a Gibraltárt körülvevő zóna feletti teljes ellenőrzés kiépítése.  Marokkó kapcsán a minél jobb viszony kialakítása a cél a két észak-afrikai spanyol külterület, Ceuta és Melilla biztonságának garantálása miatt. A nyugat-szaharai térség továbbra is kiemelt terület marad, ahol Spanyolország továbbra is vállalja az ENSZ határozataiban vállalt kötelezettségeinek teljesítését. A Latin-Amerikával, különösen pedig Brazíliával kialakított viszony prioritást élvez. A védelmi kérdések kapcsán elmondta, hogy a gazdasági válság ellenére nem tervezik a már megszerzett képességek leépítését.
 
Nők is szolgálhatnak 2013-tól az Egyesült Királyság haditengerészetének tengeralattjáróin, jelentette be Philip Hammond brit védelmi miniszter. A döntés történelmi jelentőségű, tekintve, hogy a haditengerészet történetében eddig erre nem volt példa. A döntést egy 18 hónapos kutatás előzte meg, amely rámutatott, hogy a tengeralattjárón való szolgálat nem veszélyezteti a nők egészségét. Eddig a magas széndioxid-szint volt a kizáró ok, tekintve, hogy a női szervezet érzékenyebb az ilyen típusú behatásokra, azonban az elkészült tanulmány rámutatott, hogy ma már ez a veszélyfaktor lecsökkent, illetve orvosilag nem igazolható a káros hatás.
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Grúzia NATO-tagjelölt ország lett, mondta el csütörtökön az ország miniszterelnök helyettese. A köztársaság, amely a 2003-as rózsás forradalom óta aktívan igyekszik a tagság felé a NATO külügyminisztereinek kétnapos találkozója során szerepelt a jelöltlistán, amely igen fontos, tekintve hogy az országot először említik meg a tagjelöltek között. „Grúzia először került az aspiráns országok listájára, olyan államok közé, mint Macedónia, Montenegró, illetve Bosznia és Hercegovina, akik már megkapták a jogot a Tagsági Akciótervhez (MAP) való csatlakozásra.” – tette hozzá Giorgi Baramidze miniszterelnök-helyettes és európai integrációért felelős miniszter. Így országa ugyanazokkal a tagsági eszközökkel rendelkezik, mint a 2008-ban MAP-ot kapott államok. „A NATO üdvözli és támogatja az aspiráns országokban folyó reformokat” – mondta el a grúz vezető. Míg Grúzia ég a vágytól, hogy csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez, a 2008-as öt napos háború Dél-Oszétiában elbizonytalanította a katonai tömb tisztségviselőit, így a kaukázusi állam NATO-ambíciói úgy tűnt, kútba estek.
Oroszország természetesen még mindig nem nézi jó szemmel a NATO aktív terjeszkedését a volt keleti blokk országaiban, különösképpen a volt szovjet államok területén és olyan érzékeny régiókban, mint a számos válság sújtotta Kaukázus. Az orosz külügyminiszter azonnal reagálva a grúz bejelentésre, a 2008-as háború megismétlődésére figyelmeztette a NATO-t és Grúziát, arra az esetre, ha a dél-kaukázusi középhatalom csatlakozik a NATO-hoz. A NATO-Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón nyilatkozva Szergej Lavrov úgy vélte, a NATO külügyminiszterei ezzel a lépésükkel csak közelebb sodorják a „grúz rezsimet” ahhoz, hogy megismételje kalandor 2008-as műveletét. Anders Fogh Rasmussen főtitkár múlt havi grúziai látogatása során azt nyilatkozta, Grúzia sokkal közelebb jutott a NATO-tagsághoz, de komoly reformokon kell még átessen, hogy beléphessen a katonai szövetségbe.
 
Mihail Fedotov, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke szót emelt a moszkvai rendőrség túlkapásai ellen - a belvárosi ellenzéki tüntetések során 900 embert helyezett előzetes letartóztatásba a hatóság. Az egyre növekvő létszámú tüntetők az állítólagos parlamenti választási csalások ellen tiltakoznak az első eredmények kihirdetése óta. „A maximális büntetés, amelyet egy engedély nélküli tüntetésen való részvételért kiszabhat a rendőrség, az a pénzbüntetés.” – nyilatkozta Fedotov, aki szerint elfogadhatatlan a bánásmód, amit a rendfenntartó erők a letartóztatottakkal szemben alkalmaztak. Bizonyos források szerint órákon át megtagadták tőlük az élelmet és vizet is. A keddi tüntetés során olyan fontos ellenzéki vezetőket is letartóztattak, mint a Putyin- és kormányellenes kirohanásairól is ismert blogger, Alekszej Navalnij, illetve Ilja Jasin, az ellenzéki Szolidaritás mozgalom vezetője, akik 15 napos elzárással számolhatnak.
 
Eközben az USA külügyi tárcája elfogadhatatlannak nevezte az orosz választási eredményeket. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter véleménye szerint az orosz választás „nem volt sem szabad, sem tisztességes”, és a választási csalásokról szóló híresztelések kivizsgálására szólította fel az oroszokat, s úgy vélte, „az orosz választók megérdemlik, hogy a bejelentéseiket tisztességesen kivizsgálják”, s reményét fejezte ki az irányban, hogy az orosz hatóságok meg is teszik a szükséges lépéseket. Eközben Medvegyev óvva intette a külföldi hatalmakat az Oroszország belpolitikájába való beavatkozástól. „Ha megfigyelik a választásokat, az esetleges visszaéléseket, az egy dolog, de Oroszország politikai rendszere kizárólag az oroszok ügye” - mondta el Medvegyev a Központi Választási Bizottság elnökével, Vlagyimir Csurovval folytatott találkozója során. „Nemsokára már ők fogják megmondani nekünk, hogy mi legyen az alkotmányunkban” – tette hozzá többek között Clinton nyilatkozatára is reagálva. Csütörtökön azonban már enyhébb hangnemet ütött meg és egy prágai sajtókonferencia keretei között megígérte a választási csalások kivizsgálását. Péntekre végül befejeződtek az utolsó szavazatszámlálások is, amelyek eredményei szerint az Egyesült Oroszország továbbra is megtartja parlamenti többségét, 238 üléshelyet elfoglalva a Dumában. Az eredmény egyúttal 77 parlamenti szék elvesztését is jelenti, a korábbi, kétharmados többség adta előnyökkel a továbbiakban maximum parlamenti koalíció útján rendelkezhet a hatalomban levő párt. Az Oroszország Föderáció Kommunista Pártja 92, az ultranacionalista Liberális Demokrata Párt 56, míg az Igazságos Oroszországért Párt 64 helyet foglalhat el a Duma székei közül, számolt be a Központi Választási Bizottság helyettes vezetője, Leonyid Ivlev. A kommunisták illegitimnek nevezték az eredményeket és azonnali felülvizsgálatot követeltek, olvasható az OFKP honlapján. „Pártunk úgy véli, a választás nem volt szabad és tisztességes. Mind politikai, mind morális szempontból jogtalannak tartjuk a voksolás eredményét.” – áll a párt nyilatkozatában, amelyet a párt vezetője, Gennagyij Zjuganov is ellenjegyzett. A párt szerint a legdurvább manipulációk Tambov, Szaratov, Rosztov, Tula, Krasznodar, Szentpétervár és Moszkva körzetében történtek, valamint erőteljesen kétségbe vonta a mordvinföldi, dagesztáni, csecsenföldi és tuvai köztársaságbeli eredmények tisztaságát is. (Csecsenföldön a szavazók több mint 99 százaléka az Egyesült Oroszország jelöltjeire adta le szavazatát.)
A nemzetközi közösség reakciói azonban nem mind elítélőek. Míg az egész hét folyamatos ellenzéki tüntetések jegyében folyt, Kína külügyi szóvivője kifejezte országa vezetésének abbéli véleményét, amely szerint a vasárnapi választások eredményei az orosz emberek akaratát tükrözik. „Kína úgy gondolja, hogy a parlamenti választások eredményei az orosz emberek akaratát képzik le és országunk tiszteli az orosz emberek választását” – nyilatkozta Hong Lei pénteken a kínai fővárosban.
 
Több az orosz haderőfejlesztéssel kapcsolatos hír látott napvilágot a héten. A DCNS francia hajógyár megkezdte a Mistral osztályú helikopterhordozók tervezését, amelyeket Oroszország rendelt – írta az UPI.com december 9-én pénteken. A két ország között júniusban kötött megállapodás értelmében a francia fél vállalta az orosz legénység kiképzését és pótalkatrészek szállítását az épülő hajókhoz. Oroszország további kérése volt, hogy a hajókat úgy építsék, hogy bevethetőek legyenek az északi sarkvidéken, illetve megfeleljenek az orosz helikopterek igényeinek. A tervek szerint az első hajót 2014-ben bocsátják vízre, míg a másodikat az azt követő évben kezdik építeni.
 
Az orosz Védelmi Minisztérium 55 db Jak-130-as típusú kiképző repülőgépet rendelt az Irkut vállalattól, amelyeket a cégnek 2015-ig kell leszállítania. A Minisztérium elmondása szerint a repülőgépek segítségével fogják kiképezni a negyedik és ötödik generációs orosz vadászgépek pilótáit. Ez a megrendelés része a 2011-20 között zajló orosz haderő-modernizációs programnak, melynek keretében 65 darab Jak-130-ast szeretnének rendszerbe állítani. A modernizáció része, hogy több mint 30 Ausztrál gyártmányú mesterlövész puskát rendszeresítenek az orosz légi szállítású erők speciális alakulatánál. A 2010-ben megrendelt Steyr-Mannlicher SSG-69 típusú, 7.62mm-es, 2000 méter hatótávolságú fegyverre a jövőben több megrendelés is érkezhet az orosz források szerint.
 
Oroszország humanitárius segélyszállítmányt küld a koszovói szerbeknek írta az UPI.com december 7-én, szerdán. A 40 kamionból álló konvoj 284 tonnányi élelmet, takarókat, generátorokat és bútorokat szállít a Koszovóban élő szerb kisebbségnek. Ez a második segélyszállítmány Oroszországtól, amely várhatóan két nap alatt ér a rászoruló szerbekhez. Koszovó 2008-ban nyilvánította ki elszakadását Szerbiától, ennek következtében az ott élő szerbek orosz állampolgárságért folyamodtak Moszkvához.
 
A december 8-i brüsszeli találkozó után kiderült, hogy Oroszország és a NATO továbbra sem tudott egyezségre jutni a Szövetség európai rakétavédelmi telepítései kapcsán. Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár kijelentette, hogy a tervekkel kapcsolatos nézeteltérések megmaradtak. Ugyanakkor határozottan elutasította Oroszország panaszait, miszerint az Oroszországi Föderáció ellen használnák fel a rakétavédelmi rendszert. A főtitkár megemlítette az orosz fenyegetéseket, amelyek alapján Oroszország felmondaná az Egyesült Államokkal kötött új START egyezményt. Amiatt is aggódhatnak a Szövetség tagjai, hogy Oroszország tervei szerint az európai rakétavédelmi rendszer ellensúlyozása érdekében az orosz déli határokhoz ballisztikus rakétákat fognak elhelyezni, továbbá Dmitrij Medvegyev orosz elnök is kijelentette, hogy a kalinyingrádi régióba is Iszkander típusú taktikai rakétákat fog telepíttetni. Rasmussen ugyanakkor határozottan kijelentette: „Nem tekintünk ellenségként Oroszországra.”
A rakétavédelmi rendszerről szóló tárgyalások a 2010. novemberi Lisszaboni csúcstalálkozón kezdődtek meg, de több nézeteltérés miatt zsákutcába jutottak. Rasmussen elmondása szerint akkor is optimista volt, és most is reméli, hogy a május 12-én Chichagoban megtartandó NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozó előtt még sikerül megegyeznie a feleknek. Véleménye szerint a projektnek nagy veszteség lenne, ha Oroszország a rakétavédelmi rendszer ellen fektetné be a pénzét, egy olyan általa mesterségesen létrehozott ellenség ellen, amely nem is létezik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a NATO vonakodik a kompromisszumkötéstől. Kijelentette, hogy Oroszország készen áll a további tárgyalásokra és együttműködésre, feltéve, hogy a Szövetség írásban garantálja, hogy a rendszert nem használja fel az orosz nukleáris elrettentő-képesség ellen.
Az Obama adminisztráció szerint az oroszoknak is szükségük van a rakétavédelmi rendszerre, a Közel-Keletről való nukleáris fenyegetettség miatt. Hillary Clinton ismét elmondta, hogy a rakétavédelmi rendszer nem borítaná fel a stratégai egyensúlyt a két fél között és hogy a ballisztikus rakéta-telepítésekre az olyan fenyegető államok miatt volt szükség, mint például Irán. Clinton egyik fő célja, hogy a csütörtöki brüsszeli vita után is napirenden tartsa a rakétavédelmi kérdéskört.
 
Hillary Clinton és Anders Fogh Rasmussen brüsszeli találkozója (Forrás: edition.cnn.com)
 
December 9-én, pénteken Szergej Rijabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy nincs katonai vonatkozása az iráni nukleáris programnak. Nyugati hatalmak és Izrael meggyanúsította Iránt, hogy nukleáris fegyvert akar építeni. Irán ezt a vádat tagadja, mondván, hogy nukleáris programja csak polgári jellegű.
Szergej Rijabkov elmondta, hogy ellenőrzött adatok azt mutatják, nincs megbízható bizonyíték a katonai célú programra. Hozzátette, Irán számára nélkülözhetetlen, hogy tárgyalások útján tisztázza az összes fennmaradt kétséget. Kiemelte azt a tényezőt is, hogy Irán közeli együttműködésben áll a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Az Atomenergia Ügynökség jelentése szerint az iráni nukleáris tevékenységet befagyasztották, de arra már nincs bizonyíték, hogy ezt a programot a későbbiekben valamilyen módon véghez ne vigyék. Emiatt az Atomenergia Ügynökség vezetője, Yukiya Amano felvilágosítást kért Irán nukleáris programjának lehetséges katonai vetületeiről.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem