biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A délszláv konfliktus szerb háborús bűnösei

2011 december 13. - 19:38 - Hegedüs Márton

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az 1990-es éveket végigkísérő délszláv háború a második világégés óta a legnagyobb konfliktus Európa történelmében. A háború okozta károkat a mai napig sem sikerült felszámolni, a régió államai politikailag instabilak, és továbbra is etnikai ellentétek zavarják meg a szóban forgó országok mindennapjait. Jelen írás a szerb hadsereg által elkövetett háborús bűnök fő felelőseit veszi számba, akiknek politikai vagy katonai vezetői tevékenysége több ezer civil életét követelte.

 

Az ICTY

A Jugoszlávia Nemzetközi Büntető Törvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, ICTY) az Egyesült Nemzetek Szervezete által létrehozott nemzetközi törvényszék, mely az 1991 óta Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáért felelős.

 

Az ICTY logója (Forrás: topnews.in)

 

A Törvényszéknek a népirtás, a háborús bűnök és az emberiség elleni bűncselekmények kivizsgálására és az elkövetésükkel gyanúsított személyek elleni bírósági eljárások lefolytatására van lehetősége. Az ICTY az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827. számú határozata alapján, 1993-ban jött létre. Létrehozatala történelmi jelentőségű, mivel a bíróság eddigi működése is bebizonyította, hogy a nemzetközi jog eszközeivel igenis felelősségre lehet vonni a háborús/emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit. Működése 2014-ig biztosított, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa már kétszer is meghosszabbította mandátumát. Eddig több mint 60 személyt ítéltek el és 40 gyanúsított ellen van folyamatban eljárás. A törvényszék 1200 embert foglalkoztat a Tanácsokban, a Titkárságon, és a Főügyészségen. A bíróság főügyésze – ezt a tisztet jelenleg Serge Brammertz látja el – vizsgálja ki a bűncselekményeket és képviseli a vádat. A bíróság két Elsőfokú Tanácsból és egy Fellebbviteli Tanácsból áll, amelyekben 16 állandó és 12 eseti bíró dolgozik, akiket az ENSZ Közgyűlése választ 4 évre. A testület magyar tagja Prandler Árpád eseti („ad litem”) bíró. A Titkárság végzi az adminisztrációs ügyeket, a törvényszék dokumentumainak kezelését. Az ICTY-nak saját cellái vannak a Haagelanden Fegyházban, amely 3 kilométerre fekszik a törvényszék épületétől. Ide helyezik el az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakat.

 

Szlobodan Milosevics

A délszláv háborúk egyik fő bűnöse, Szlobodan Milosevics 1941-ben született, a montenegrói Pozsarevácon. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, majd a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. Később a Technogas cég elnökeként, majd a legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökeként tevékenykedett. Tizennyolc évesen lépett be a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe, 1986-tól volt tagja a Szövetség külügyi bizottságának. 1989-ben választották a szerb köztársasági elnökség elnökévé, majd a többpártrendszer bevezetése után alapítója és elnöke volt a Szerbiai Szocialista Pártnak. 1992-ben Milan Paniccsal szemben újraválasztották, majd 1997-ben Jugoszlávia elnöke lett. A 2000-es elnökválasztást Vojiszlav Kostunica ellen elveszítette, rá egy évre pedig letartóztatták és kiadták a Törvényszéknek.

Milosevicset 66 rendbeli vádpont alapján tartóztatták le, az 1991-1995 közötti boszniai és az 1998-1999-es koszovói háborúkban játszott szerepvállalásáért. Az elnök által elkövetett bűncselekményeket három fő pontba lehet sorolni: Horvátországban háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolták, elsősorban a vukovári kórházban elkövetett vérengzés egyik fő felelőseként tartják számon, de jelentős szerepe volt több mint százhetvenezer horvát és más, nem szerb nemzetiségű civil kilakoltatásában, illetve embertelen körülmények közötti fogva tartásában.

Boszniában kétszázhatvanezer civil kilakoltatásában és több százezer ember meggyilkolásában betöltött szerepéért vádolták, többek között a szrebrenyicai mészárlás és az omarskai és a keratermi fogolytáborokban történt tömeggyilkosságok miatt. Az ezredforduló előtti koszovói háború fő felbujtójaként több száz ember halála miatt kellett felelnie.

A 2002. február 12-én indult eljárás Milosevic 2006-os haláláig tartott, amikor is a volt elnök szívrohamban elhunyt hágai cellájában.

 

Milosevics a bíróság előtt (Forrás: lefobserver.blogspot.com)

 

Radovan Karadzics

Karadzics Milosevics mellett a szerb háborús bűnök másik kulcsfigurája. 1945-ben született, Montenegróban, Szarajevóban pszichológiát tanult, később az Egyesült Államokban is tanulhatott ösztöndíjjal. Csalás és sikkasztás miatt három évet ült börtönben, ezután lépett politikai pályára. 1989-ben megalapította Boszniában a Szerb Demokrata Pártot, majd 1992-ben, miután népszavazással kikiáltották a boszniai Szerb Köztársaságot, megválasztották annak első elnökévé. Elnökként ő a fő felelőse a boszniai muszlimok elüldözésének és tervszerű meggyilkolásának. A daytoni békeszerződés után eltűnt, és a legkeresettebb háborús bűnös lett a világon. 2008-ban fogták el és adták ki Hágának. Perét igyekszik minél jobban elnyújtani, arra hivatkozva, hogy alaposan áttanulmányozhassa a periratot. Nem vallotta magát bűnösnek a bíróság előtt, és folyamatosan kritikákkal illeti a testületet annak állítólagos elfogultsága miatt.

 

„A Vukovári Hármak”

1991. november 19-én több száz ember menekült a vukovári kórházba, miután a szerb erők átvették az irányítást a város felett. A menekültek, abban reménykedve, hogy evakuálják őket a városból, a jugoszláv hadsereg irányításával kivonultak egy közeli mezőgazdasági területre. A szerb erők sok embert halálra vertek, a többieket kivégezték, és tömegsírokba dobták. Több mint 300 embert, köztük kórházi dolgozókat és betegeket végeztek ki a Vukovár melletti mezőn. A vérengzés végrehajtásának fő vádlottai a „Vukovári Hármak”, azaz Mile Mrksics, Veselin Szljivancsanin és Miroszlav Radics katonatisztek, akik Vukovár ostromában vettek részt, majd irányították és felügyelték a kórházban menedéket keresők kivégzését. Mrksics és Radics 2002-ben adta fel magát a Nemzetközi Büntető Törvényszéknél, Szljivacsanint 2003-ban fogták el. Mrksics húsz évet kapott, amit 2009-ben meg is erősítettek, Szljivancsanin ítéletét többször módosították, majd 2011 júliusában szabadlábra helyezték, miután büntetésének kétharmadát már letöltötte. Radicsot 2007-ben felmentették, miután a vizsgálatok során kiderült, hogy nem volt tudomása a Vukovár melletti tömeggyilkosságról.

 

Vukovár az ostrom után (Forrás: croatia.org)

 

Ratko Mladics

Az 1995. júliusi szrebrenyicai mészárlás a második világháború óta a legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot hozó emberiség elleni bűntett volt Európában. A boszniai háború iszonyú mementójává vált népirtás fő bűnöse Ratko Mladics tábornok, aki az ott tartózkodó szerb csapatok parancsnokaként részese volt több ezer muszlim férfi és fiú tervszerű meggyilkolásában. Mladics 1943-ban született, Bosznia-Hercegovinában, és 1965-ben csatlakozott a Jugoszláv Néphadsereghez. 1994-ben vezérezredessé léptették elő, parancsnoksága alatt irányította Szarajevó ostromát, majd a szrebrenyicai bevonulást. 1995. július 11-én a szerb hadsereg elfoglalta Szrebrenyicát, így a muszlim lakosság elmenekült a városból, és mintegy huszonötezer ember a közeli potocari ENSZ menekülttáborban próbált szállást találni. A tábort fenntartó holland katonák csak ötezer embert engedtek be, a többi menekült a környéken maradt. Mladics leült tárgyalni a holland kontingens parancsnokával, és megegyeztek abban, hogy a menekülteket buszokkal és teherautókkal bosnyák területekre szállítják. A buszok meg is érkeztek, de a szerb katonák a férfiakat és a fiúkat különválasztották, és nem engedték nekik, hogy elhagyják a területet. Az ezt követő napokban több ezer bosnyákot gyilkoltak meg, majd holttestüket megcsonkították és a környéken a földbe dózerolták, hogy ne lehessen azonosítani őket. Mladics egészen 2001-ig Belgrádban élt, és élvezte a volt elnök, Szlobodan Milosevics védelmét. Miután Milosevicet letartóztatták, Mladics eltűnt, és egészen 2011 májusáig csak híresztelések voltak arról, hogy hol bujkál a volt tábornok. Május 26-án Lazarevóban tartóztatták le Mladicsot, jelenleg pedig Hágában tartózkodik, ahol vizsgálat folyik ellene. A nagybeteg extábornok tagadja bűnösségét, arra hivatkozva, hogy csak a népe érdekeit védte.

 

Goran Hadzics

Hadzics 1958-ban született Horvátországban. Fiatalon csatlakozott a kommunista párthoz, majd később belépett Radovan Karadzics Szerb Demokrata Pártjába. Gyorsan vezető pozícióba került, és 1992-ben a Szerb Krajinai Köztársaság elnökévé választották. A politikust több ezer horvát deportálásával és meggyilkolásával vádolják, többek között a vukovári mészárlás politikai felelősének tartják, valamint minden valószínűség szerint több koncentrációs tábor irányításáért is ő volt a felelős. Hadzics 2004 óta bujkált, végül hosszas hajtóvadászat után 2011 júliusában tartóztatták le a Vajdaságban. Kiadatása után a Törvényszék előtt tagadta bűnösségét. Elfogásával az utolsó, az ICTY által körözött háborús bűnös kezére is bilincs került, pere viszont még sokáig elhúzódhat.

 

Hadzics elfogása után (Forrás: novinite.com)

 

Szerb álláspont

Szerbia álláspontja Milosevics 2001-es letartóztatása és Vojiszlav Kostunica hatalomra jutása után sokat változott. Mivel a szerb politika mindenképpen ki akart törni a főbűnös szerepből, sokat tett azért, hogy előkerítsék az ICTY által megvádolt háborús bűnösöket. Szerbia elkötelezte magát az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, melynek feltétele, hogy előkerítsék az összes megvádolt személyt, és aktívan működjön közre a Törvényszék munkájában. A nemzetközi közvélemény többször is azzal vádolta meg Szerbiát, hogy nem vesz részt teljes erejéből az igazság feltárásában és a bűnösök minél hamarabbi kézre kerítésében. Végül ebben az évben a délszláv háborúk két utolsó, leginkább körözött vádlottját is sikerült elfogni, így helytálló Borisz Tadics jelenlegi miniszterelnök kijelentése, miután elkapták 2011 júliusában Goran Hadzicsot: „a hágai törvényszékkel való együttműködés legnehezebb részének végére sikerült pontot tenni”. Kétségtelen, hogy miután minden vádlottat kiadtak Hágának, Szerbia könnyebb helyzetben van, és a nemzetközi megítélése sokat javult, ami az európai uniós integrációs törekvéshez elengedhetetlen. Viszont a munka továbbra sem áll meg, a Törvényszék számára fontos dokumentumok kiadása továbbra is sok feladatot ró a szerb vezetésre. Ebből a szempontból hátradőlni csak akkor tudnak majd a politikusok, ha a perek véget érnek, és az ICTY működése befejeződik.

A közvélemény álláspontja már nem ilyen egyértelmű. Szerbiában a lakosság nem támogatta a háborús bűnösök elleni hajtóvadászatot, valamint Hágának történő kiadatásukat. Ennek következtében nőtt az Európai Unióval szembeni ellenérzés, ami később veszélyeztetheti a csatlakozás zökkenőmentességét.

 

Szerb tüntetés Mladics letartóztatásakor (Forrás: www.bosniak.org)

 

Összegzés

A második világháború óta a délszláv térségben volt a legnagyobb európai fegyveres konfliktus, amely nem csak sok ezer katona, hanem rengeteg civil életét is követelte. A háborúk alatt elkövetett emberi jogsértések példátlanok a hidegháború utáni Európában, és az igazság kiderítése az egész nemzetközi közösség számára fontos, ahogy a bűnösök felelősségre vonása is. Az ICTY felállítása és működése azért lényeges Európa számára, hogy ne maradjanak megtorlás nélkül azok a borzalmak, amelyek emberi életeket követeltek, és tönkretették több generáció életét a térségben. Fontos, hogy a világ ne felejtse ezeket a szörnyű tetteket, hogy ne történhessenek meg újra, de a térség stabilitásának kialakulásához szükséges lesz a népeknek megbocsátaniuk elődeik tetteit.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem