biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 50. hét

2011 december 19. - 21:31 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-Kelet és Afrika műhely
 
A Kongói Demokratikus Köztársaságban a november 28-án megtartott elnökválasztás győztese Joseph Kabila lett, az ellenzék azonban ezt az eredményt nem fogadta el és csalással vádolta meg Kabilát és pártját. A győztes elnök december 12-én (hétfőn) elismerte, hogy történtek hibák a választások folyamán, ami visszajuttatta őt korábbi pozíciójába, de elutasította azt a feltevést, hogy a kihirdetett eredmény ne lenne hiteles. December 16-án (pénteken) pedig a kongói Legfelsőbb Bíróság is megerősítette azt a tényt, hogy az elnökválasztást Joseph Kabila nyerte, továbbá elutasította az ellenzék igényét a szavazás megismétlését illetően, illetve a csalással kapcsolatos állításokat. Jerome Kitoko, a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, az elnök 48,95 százalékkal nyerte meg a választásokat. A bíróság szerint az ellenzéknek nem áll elegendő bizonyíték a kezében ahhoz, hogy a csalásokat bizonyítani tudná. „A Legfelsőbb Bíróság is csak egy eszköz Kabila kezében csakúgy, mint a Választási Bizottság volt” – mondta Alexis Mutanda az ellenzéki párt egyik tagja. Etienne Tshisekedi – aki a második helyen végzett – provokációnak tarja a választási eredményeket, és saját magát tartja Kongó elnökének, ezért felszólította támogatóit a békés demonstrációra.
 
December 16-án hajnalban az egyiptomi katonai rendőrség erőszakos módon feloszlatta Kabinet épületének blokádját, amellyel a tüntetők azt akarták megakadályozni, hogy az átmeneti kormány felvegye munkáját. A brutalitás ellen tiltakozva a tüntetők ezután Kairó központjában gyülekeztek. Egész nap tartottak a harcok a biztonsági erőkkel, három ember meghalt.
Másnap sem lett békésebb a helyzet. A tüntetők két épületet felgyújtottak, mire a katonai rendőrség a tüntetők két Tahrír-téri táborát és az újra felállított Kabinet-blokádot is felszámolta. A rendőrség botokkal, elektromos sokkolókkal támadt a tömegre – az Egészségügyi Minisztérium szerint éles fegyverekkel is lőttek – akik kövek és Molotov-koktélok dobásával válaszoltak. Az összecsapásokban kilencen haltak meg. Közben a rendőrség az Igazság Párt nyolc képviselőjét letartóztatta, ismeretlen okok miatt. Megfigyelők szerint Mubarak bukása óta ezek voltak a legsúlyosabb zavargások Egyiptomban.
 
Gyülekezik katonai rendőrség (Forrás: spiegel.de)
 
„A háború véglegesen befejeződött” – jelentette ki Barack Obama Észak-Karolinában, amikor a Fort Bragg támaszponton beszédet mondott amerikai katonák előtt. Az Egyesült Államok elnöke már nem először emlékeztette választóit arra, hogy ígéretét betartotta, és mindent megtett az amerikai katonák hazatérése érdekében. Obama büszkeséggel beszélt az Irakban harcoló katonákról, akiknek „szolgálataira örökké emlékezni fognak”. Történelmi pillanatnak nevezte, hogy véget ért a háború, és hangsúlyozta, hogy „Irak jövője ezentúl az iraki emberek kezében lesz”. Az utolsó amerikai konvoj helyi idő szerint vasárnap 07:45-kor hagyta el Irakot Kuvait irányába. A katonák örömmel és megkönnyebbüléssel távoztak az országból kilenc évvel azután, hogy az amerikai csapatok átlépték az iraki határt 2003-ban. Az évek során csaknem 4500 amerikai, és több mint 100.000 iraki vesztette életét. A háború 800 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, de még mindig vitatott, hogy megérte-e belekezdeni. Amerikai tisztségviselők elismerték, hogy hatalmas áldozatokkal járt a háború, de óriási sikernek tekintik, hogy Irak megszabadult egy diktátortól, és a demokrácia útján haladhat tovább.
 
Török parlamenti delegáció utazott Franciaországba, hogy lobbizzon az örmény népirtás tagadásának büntetését kimondó törvénytervezet elfogadása ellen – adta hírül december 18-án a Hürriyet Daily News & Economic Review. A francia törvényhozás december 22-én szavaz az elnökválasztási kampány hevében született javaslatról, mely 45.000 eurónyi büntetéssel és egy év szabadságvesztéssel sújtaná a genocídiumot tagadókat.
A háromnaposra tervezett úton a Volkan Bozkır – a török parlament Külkapcsolati Bizottságának elnöke – vezette delegáció többek között Alain Juppe külügyminiszterrel, Bernard Accoyer parlamenti szóvivővel, Jean-David Levitte-tel, Nicholas Sarkozy elnök külpolitikai tanácsadójával, valamint több képviselővel és parlamenti csoporttal fog találkozni, hogy nyomást gyakoroljon a Francia Nemzetgyűlésre. A Recep Tayyip Erdoğan vezette kormány már a múlt héten levélben figyelmeztette a francia felet, hogy a javaslat elfogadásának „komoly következményei lesznek a bilaterális kapcsolatokra nézve”, később pedig úgy nyilatkozott, hogy a franciáknak először „a saját véres történelmükkel” kellene elszámolniuk. A kormányfő továbbá kilátásba helyezte a párizsi török nagykövet visszahívását is.
 
Nicholas Sarkozy és Serge Sarkisian örmény elnök virágot helyez a jereváni Örmény Népirtás Emlékműre. (Forrás: hurriyetdailynews.com)
 
A javaslat a török ellenzéki és üzleti körökben is nagy felháborodást keltett, a hírek szerint a legnagyobb ellenzéknek tekinthető Köztársasági Néppárt (CHP) is delegációt küld a francia fővárosba, a befolyásos Török Kereskedelmi Kamarai Unió (TOBB) és a Török Ipari és Üzleti Egyesület (TÜSIAD) pedig francia cégekkel kezdett tárgyalásokat. Egemen Bağış, a török kormány EU-ügyekért felelős minisztere arra hívta fel a törvényhozók figyelmét, hogy a javaslatról való szavazás napja, december 22-e, egybeesik azon török diplomata halálának évfordulójával, akit 1979-ben az ASALA örmény terrorszervezet gyilkolt meg. 
Máig számos ország – köztük Argentína, Belgium, Németország, Oroszország, Szlovákia, Görögország – parlamentje, sőt, az Európai Parlament és a francia parlament is fogadott el az örmény népirtást elítélő javaslatot vagy határozatot, ám ezek csupán politikai deklarációk voltak, nem bírtak kötelező erővel. Törökország 2005-ben javasolta Örményországnak egy a két ország szakértőiből és történészekből álló bizottság felállítását, mely egyrészt az 1915-ös eseményeket vizsgálta volna ki, másrészt a bizalom erősítését szolgálta volna. Habár az örmény vezetés máig nem válaszolt a hivatalos kérésre, a két ország 2009-ben több protokollt is aláírt a bilaterális kapcsolatok normalizálásáról.
 
Transzatlanti és Ázsia műhely
 
Albánia, Macedónia és Montenegró december 15-én nemzetközi szerződést írt alá, amelyben lehetővé teszik, hogy a három állam polgárai szabadon, útlevél nélkül léphessenek át a közös határokon. A három állam célja, hogy kialakítsák a „balkáni schengeni övezetet”, ezzel elősegítve az államok közötti szabad mozgást a régióban. „Ez a megállapodás egy nagyon fontos fejleménye a folyamatnak, mivel konkrét lépést tudtunk tenni a határokon történő szabad átkelés érdekében.”- mondta Edmond Haxhinasto, albán külügyminiszter. Albánia már korábban kötött egy hasonló jellegű szerződést Koszovóval, és Bosznia-Hercegovinával szintén terveznek ez hasonló jellegű megállapodást. A jövőben várhatóan Macedónia és Szerbia között is létrejön egy ilyen szerződés. „Ez a lépés segíteni fogja országaink integrációját.” – mondta Nikola Popovski, Macedónia külügyminisztere.
 
Leon E. Panetta, amerikai védelmi miniszter december 16-án hivatalos látogatást tett Törökországban. Az Abdullah Gul miniszterelnökkel, Ismet Yilmaz védelmi miniszterrel és Necdet Özel vezérkari főnökkel folytatott megbeszéléseken több igen fontos téma került előtérbe. Panetta méltatta Törökországot az afganisztáni NATO-misszióban mutatott teljesítményéért, valamint kifejezte köszönetét a PKK (kurd terrorszervezet) elleni harcban nyújtott segítségéért. Az országba telepítendő NATO rakétavédelmi rendszer előkészületei kapcsán elmondta, hogy mint a NATO kulcsfontosságú tagja, Törökország nagy szerepet játszik az újonnan jelentkező fenyegetések elhárításában. Mivel több ország, köztük Oroszország is ellenérzésekkel viseltetik a rendszer iránt, hangsúlyozta, hogy az kizárólag a NATO tagországok védelmét szolgálja. Az amerikai védelmi miniszter kifejezte abbéli reményét, hogy Izrael és Törökország megoldja ellentéteit, és a jövőben közösen fognak dolgozni a régió stabilitásáért és biztonságáért. Végezetül kiemelte az ország stratégiai jelentőségét az Iránra gyakorolt nyomás sikerességének szempontjából, és arra kérte a török miniszterelnököt, hogy tegyen meg minden lehetséges lépést arra vonatkozólag, hogy Irán a baráti nemzetek tagja legyen.
 
Leon E. Panetta és a török vezérkari főnök, Necdet Özel a tisztelgő török katonák sorfalai közt (Forrás: defense.gov)
 
Líbiába látogatott december 17-én Leon Panetta, amerikai védelmi miniszter. Személyében először járt a védelmi tárcától ilyen magas szintű tisztviselő Tripoliban. Panetta Bagdad és Ankara után látogatott a líbiai fővárosba, ahol sajtóinformációk szerint Oszáma Dzsualival, a líbiai védelmi minisztérium vezetőjével és Abdur-Rahmán al-Kíb, miniszterelnökkel tárgyal. Panetta a helyszínen szeretett volna tájékozódni a kialakult helyzetről és nagyrabecsülését kifejezni a líbiai népnek, amiért kivívták szabadságukat. Kifejtette, Líbiának még összetett problémákat kell orvosolnia, de egy demokratikus rendszer kiépítéséért ennyit küzdő ország, mint Líbia képes ezekre a kihívásokra válaszolni. Panetta jelezte, hogy az Egyesült Államok minden segítséget megad a demokratikus jogállam kiépítésében.
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Miközben az ellenzéki tüntetések szinte megállás nélkül zajlanak Oroszországban, és már a Jabloko Párt is utcára viszi híveit a választási botrány kapcsán, Putyin megtartotta évente megrendezett, már-már hagyománnyá váló kérdezz-felelek jellegű konferenciáját, ahol népe, választói kérdéseire válaszol. Leginkább a következőképpen foglalhatóak össze az esemény lényegi mondanivalói: reformok lesznek, azonban nem a radikális ellenzék kénye-kedve szerint. Hasonló volt az üzenet a Nyugatnak is: a kapcsolat mindaddig szívélyes és kiegyensúlyozott marad, míg külföldi kormányok és szervezetek nem próbálnak Oroszország belügyeibe avatkozni. A kormányzókat a nép választhatja majd, de a jelölteknek meg kell felelniük az elnök igényeinek, előreláthatólag újra megalakul egy etnikai ügyekkel foglalkozó miniszteri tárca, illetve várhatóan könnyebbé válik a pártalapítás, a külföldi befolyás teljes kizárásával, a közvetlen finanszírozásukról nem is beszélve. Az esemény a gúnyos és szarkasztikus megjegyzésektől, illetve kirohanásoktól sem volt mentes, a vádak ezúttal Borisz Nemcovot és a korábbi miniszterelnököt, Mihail Kaszjanovot érték. Az egyetemisták tüntetéseire reagálva Putyin teljesen normálisnak tartotta a véleménykifejtést és a tiltakozást, amíg azok törvényes kereteken belül történnek, azonban a tüntetők ruhájára tűzött fehér szalagot óvszerhez hasonlatosnak nevezte. Mikor az Egyesült Államokra terelődött a szó, Putyin nem kegyelmezett: elutasította Hillary Clinton múlt heti vádjait, és visszavágva az USA különleges erőit a Moammer Kadhafi meggyilkolásában való részvétellel vádolta meg. Az Egyesült Államok haderejének szóvivője őrültségnek nevezte Putyin mondatait, aki szerint az USA-nak nem szövetségesekre, hanem vazallusokra van szüksége. Az orosz miniszterelnök úgy vélte, az elnökválasztáson ellene indulni készülő milliárdos, Mihail Prohorov erős, méltó ellenfele lehet a kampányban.
 
Oroszország az év végéig Nerpa típusú atommeghajtású tengeralattjárót fog bérbe adni Indiának, mondta Mihail Dmitrijev, a katonai és technikai együttműködésért felelős orosz szövetségi iroda vezetője – tudósított a RIA Novosztyi december 16-án, pénteken.
A kézbesítés után India – Franciaország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok után – a hatodik ország lesz, aki működtet ilyen atom-tengeralattjárót. A 650 millió dolláros szerződést 2004-ben írták alá. Az átutalás 2008-ra volt beütemezve, de a folyamat megszakadt, amikor 2008-ban egy tragikus baleset történt, aminek következtében 20 ember – főleg civil – meghalt és körülbelül 12 ember szenvedett mérgezést. A baleset a Japán-tengeri gyakorlat alatt történt. Oroszországnak a 2000-ben elsüllyedt Kurszk atommeghajtású tengeralattjáró óta ez volt a legszörnyűbb balesete. Dmitrij Lavrentjevet, a Nerpa kapitányát és Dmitrij Grobov mérnököt gondatlansággal vádolták, amiért állítólag aktiválták a tengeralattjáró tűzbiztonsági rendszerét, de őket később felmentették.
Egy pénteki közlemény szerint Manmohan Singh indiai miniszterelnök látogatást tett Oroszországban, és találkozott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. Az atom-tengeralattjáró bérbeadásán kívül a két ország egy másik egyezményt is kötött az indiai légierő 42 darab Su-30 MKI Flanker többcélú vadászrepülőgépének összeszereléséhez szükséges alkatrészekről. 2007 óta India az orosz katonai felszerelések legnagyobb felvásárlója.
 
Nerpa atommeghajtású tengeralattjáró (Forrás: en.rian.ru)
 
A Kereskedelmi Világszervezet pénteken jóváhagyta Oroszország belépési kérelmét a szervezetbe – írta a RIA Novosztyi december 16-án, pénteken. Oroszország 1993-ban kérvényezte, hogy vegyék fel a WTO-ba és ezzel a döntéssel Oroszország teljes jogú taggá válik, annak minden előnyével és kötelezettségével. A tagság értelmében szabadon exportálhat a Világszervezet többi tagországába, ugyanakkor Oroszország is kötelezettséget vállal, hogy a tagországok szabadon hozzáférhetnek az orosz piachoz. A belépést eddig akadályozta az Egyesült Államokban hatályban lévő, úgynevezett Jackson-Vanik törvény, amelyet 1974-ben fogadtak el, hogy korlátozza az akkori Szovjetunióval a kereskedelmet. Obama elnök kérésére az Államok törvényhozása nemrég feloldotta ezt a korlátozást, de még ez sem jelentette az automatikus belépést. Az utolsó akadályt Grúzia jelentette, mivel a 2008-as háborújuk óta akadályozta Oroszország belépését, de Svájc közvetítésével sikerült meggyőzni.
Oroszország belépése a Világszervezetbe a legtöbb ország érdeke volt, ezt jól mutatja, hogy sok engedményt sikerült kieszközölnie az orosz tárgyalódelegációnak. Az egyik ilyen, hogy továbbra sem alapíthat médiacéget nem orosz állampolgár, és nem sugározhatnak rádió-, illetve televízió műsort.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem