biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 51. hét

2011 december 25. - 22:24 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-Kelet és Afrika műhely
 
December 20-án több ezren gyalog indult útnak Taizból Szanaába, hogy így követeljék Szaleh bíróság elé állítását. Négy nappal később a főváros mellett a Szaleh fia által vezetett Köztársasági Gárda katonái megtámadták a százezresre duzzadt, magukat immár az „élet menetének” nevező tömeget. Vízágyúk és könnygáz mellett éleslőszerrel is lőtték a tüntetőket. Ugyanekkor a volt elnök tábora is tervezett egy menetet fordított útvonallal – végül Szanaában maradtak, hogy megakadályozzák az ellenzékiek közeljutását az elnöki palotához. Szombaton is összecsapásokra került sor a biztonsági erők és a menetben résztvevők között, a hírek szerint 13-an haltak meg. Szaleh eközben bejelentette, hogy az Egyesült Államokba fog utazni, nem a kezeléseinek folytatására, hanem hogy az átmeneti kormány nyugalomban felkészülhessen az előrehozott választások megtartására. Hozzátette viszont, hogy vissza fog térni hazájába.
 
Menet Szanaa felé (Forrás: gulfnews.com)
 
Csütörtökön legalább 68 ember vesztette életét, és közel 200-an megsebesültek Bagdadban, amikor autóba rejtett pokolgépek és útszéli bombák robbantak 16 különböző helyszínen. A detonációk főleg a síita többségű városrészeket érintették. Az első 13 bomba a reggeli órákban robbant fel, amikor az emberek többsége munkába tartott, de a nap során még számos robbanás történt. Tisztviselők tájékoztatása szerint a célpontok között iskolák és óvodák is voltak. A történtek után még nem volt világos, hogy kik állnak a támadások mögött, azonban szakértők szerint csak az al-Kaida iraki szárnya képes egy ilyen nagyméretű merényletsorozat megszervezésére. Az iraki miniszterelnök, Núri al-Máliki szerint a támadások célja félelemkeltés, és a politikai viszályok szítása volt. Al-Máliki kijelentette, hogy a vezetés mindent megtesz a „bűnösök” felkutatására, és a további támadások megfékezésére. Az iraki alelnök, Tarik al-Hashemi szerint a miniszterelnök politikája miatt terjedt el az erőszak ilyen nagymértékben, mivel a terrorizmus elleni harc helyett, a „nemzeti érzelmű” politikusok üldözésére koncentrál a hatalom.
 
December 22-én megérkeztek az első Arab Liga által küldött megfigyelők Szíriába. A tizenkét diplomata és szakértő feladata előkészítenie a terepet a december végén érkező további 150 küldött számára. Feladatuk a béketerv - amely szerint a szír kormánynak ki kell engednie a börtönökből a politikai foglyokat, a hadseregnek pedig ki kell vonulnia a városokból - végrehajtásának felügyelete. A küldöttség vezetője a szudáni Mohammed Ahmad al-Dabi, akinek kinevezéséért kritika érte a Ligát. Al-Dabi többek között a titkosszolgálat főnöke és szudáni elnök Omar al-Bashir bizalmasa volt, és nem tett semmit a darfúri vérengzések megakadályozásáért. Mindeközben a héten országszerte tovább folyt az erőszakos fellépés a tüntetők ellen: csak csütörtökön több mint 20 ember halt meg az összecsapásokban.
December 23-án reggel két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Damaszkuszban a titkosszolgálat két épületénél. 44 ember halt meg. Az állami hírügynökség a merényleteket terrortámadásnak nevezte, információik szerint az al-Kaida áll a háttérben. Eddig szervezet egyik szárnya sem vállalta magára a robbantásokat. A Muszlim Testvériség szombaton tagadta, hogy a weboldalukra felkerült beismerő írás ténylegesen tőlük származna. Szerintük a támadások az Arab Liga megfigyelőinek szánt üzenetek, hogy inkább ezzel és ne a tüntetésekkel foglalkozzanak. Az ellenzéki Nemzeti Tanács is azzal vádolja az Aszad-kormányt, hogy manipulálni próbálja a közvéleményt, hogy elterelje a figyelmet a forradalomról.
 
Üzembe helyezhetik jövő héten a NATO Törökországba telepített korai előrejelző radar-rendszerét – írta hivatalos forrásokra hivatkozva a Hürriyet Daily News & Economic Review. Az keleti Malatya tartományban lévő radarállomás a NATO integrált rakétavédelmi rendszerébe illeszkedve képes elfogni a „lator államok” felől érkező ballisztikus rakétákat. A rendszer csak azt követően kezdheti meg működését, hogy a NATO is rábólint arra az amerikai-török bilaterális szerződésre, mely a telepítés feltételeit részletezi.
 
A küreciki korai előrejelző radar-rendszer (Forrás: hürriyetdailynews.com)
 
A megállapodás szerint az amerikai gyártású AN/TPY-2 nagy felbontóképességű mobil lokátor-berendezésnek Kürecik körzet egyik katonai létesítménye fog otthont adni, ahová 50 amerikai katona is érkezik, hogy a rendszer üzemeltetésében segítse a törököket. Továbbá Törökország egy rangidős parancsnokot küld a NATO németországi parancsnokságára, ahol a radar által gyűjtött információk értékelése és feldolgozása zajlik majd. Washington és Ankara megállapodása két évre szól, azonban lejárta után a mandátum tetszőleges alkalommal meghosszabbítható.
A radar üzembe helyezését éles kritikák is övezték, Irán bejelentette, hogy ellenséges lépésként értékeli a telepítést, és kilátásba helyezte a rendszer elleni csapásmérést, amennyiben Izrael vagy az Egyesült Államok részéről támadás éri az ország területét. A török kormány válaszában nyilvánvalóvá tette, hogy a berendezés csak védelmi célokat szolgál, nem irányul egyetlen szomszédos ország – így Irán - ellen sem.
 
 
Transzatlanti és Ázsia műhely
 
Gyászol az észak-koreai nép, ugyanis december 19-én jelentette be az észak-koreai állami televízió Kim Dzsong Il halálának hírét. A 69 éves korában vélhetőleg szívelégtelenségben elhunyt diktátor 1994 óta állt a kommunista ország élén. Helyi idő szerint szombat (december 17.) reggel, egy vonaton érte a halál és december 28-án lesz a temetése Phenjanban. Az államfői tisztséget hivatalosan a parlament elnöke tölti be Észak-Koreában, ez azonban csak névlegesen biztosít számára hatalmat. A valódi irányítást az elhunyt vezér végezte a Nemzetvédelmi Bizottság élén. A „Kedves Vezetőként” is hívott diktátor 2008-ban már átvészelt egy szélütést, az állami hírügynökségek szerint halálát az emberek érdekében végzett túlfeszített munka okozhatta. Az ország első kommunista ideológia alapján uralkodó dinasztiájának kiépítését még Kim Ir Szen, Kim Dzsong Il apja kezdte meg. A hatalmat minden bizonnyal az elhunyt diktátor legkisebb fia, Kim Dzsong Un veszi át. Bár Kim Dzsong Il rendelkezett az utódlásról, nem kizárható, hogy fia korát (egyes források 27, míg mások 28 évesnek mondják) és tapasztalatlanságát kihasználva egyesek megpróbálják magukhoz ragadni az irányítást.
 
A „Kedves Vezető” Kim Dzsongil 69-évesen hunyt el (Forrás: bbc.co.uk)
 
Hivatalos látogatást tett december 19-én Koszovóban Angela Merkel. A német kancellár kiemelten foglalkozott az észak-koszovói határkonfliktussal, és azt nyilatkozta, hogy Koszovónak és Szerbiának kezelnie kell ezt a problémát, és egy békés megoldást kell találnia a határellenőrzés ügyében. A kancellár felszólította Pristinát és Belgrádot, hogy tegyenek engedményeket egymás felé a minél hamarabbi eredmény érdekében. Merkel a koszovói miniszterelnökkel, Hashim Thacival találkozott, majd sajtótájékoztatót tartott a pristinai repülőtéren. Nyilatkozatában elmondta, hogy azokat az úttorlaszokat, amelyeket a szerb lakosok emeltek a problémás határátkelők közelében, minél előbb el kell távolítani. Harminc német és osztrák KFOR katona sérült meg december elején, amikor több száz szerb támadta meg őket az úttorlaszok elbontása közben. Az Európai Unió az erőszakos cselekmények miatt halasztotta a jövő évre a Szerbia tagjelölti státuszáról szóló döntést. Németország adja jelenleg a legtöbb, 1800 katonát a koszovói KFOR misszióba. Thaci nyilatkozatában garantálta Merkelnek, hogy a pristinai vezetés mindent megtesz azért, hogy megfeleljenek a német elvárásoknak. „Biztosítottam a kancellárt arról, hogy Koszovó elkötelezett a Szerbiával folytatott párbeszéd mellett. Ez nem egy, hanem az egyetlen lehetőség a két fél számára. Viszont ez akkor fog igazán működni, ha Pristina és Belgrád is végrehajtja a már megkötött szerződéseket. Reméljük, hogy Szerbia megkezdi ennek a kérdésnek az átgondolását.” - mondta Thaci. Merkel ezután meglátogatta a sérült német katonákat.
 
Pedro Morenés december 23-án váltotta tisztségében az eddigi spanyol védelmi miniszter asszonyt, Carme Chacónt. Az ünnepélyes átadáson részt vett többek között a Vezérkari Főnök, a szárazföldi erők, a légierő és a haditengerészet parancsnoka, valamint a leköszönő miniszter asszony is. A csapatok áttekintése és spanyol lobogó felé tett tisztelgés után az új védelmi miniszter elmondta, hogy Spanyolország védelmét és a fegyveres erőket a társadalom elismerése, szeretete és hálája övezi. A gazdasági nehézségekre kitérve elmondta, hogy minden erejével azon lesz, hogy kilábaljanak a válságból, és ebben a spanyol társadalom segítségét kéri.  Beszédében különös hangsúllyal emelte ki a nemzetközi missziókban szolgáló spanyol katonákat, akik „megvédik a spanyolok becsületét, ott, ahol csak szükséges.” Carme Chacón sok sikert és szerencsét kívánt utódjának, miután leszögezte: kitüntetés egy olyan Minisztérium élén állni, amelyet odaadás, illetve a fegyveres erők és családtagjainak embersége és magas szakmai színvonala jellemez.”
 
Nagyszabású megállapodást írt alá a brit Védelmi Minisztérium a BAE Systems nevű haditechnikai céggel, annak érdekében, hogy továbbra is megőrizze élvonalbeli szerepét a következő generációs harcászati légi rendszerek terén. A kutatási szerződés célja, hogy fenntartsák és fejlesszék az Egyesült Királyság ilyen típusú technológiáit és ismereteit. Az ehhez kapcsolódó eredmények fogják meghatározni az elkövetkező évtized pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos stratégiáját is. A jelenleg is hadrendben álló ilyen típusú repülőgépek elsődleges feladata a megfigyelés és felderítés, illetve élőkép szolgáltatása a hadműveleti területen lévő katonáknak. E tevékenység sok esetben mentett már életet. A szerződés segítségével rengeteg brit kis- és középvállalkozás jut munkához, segítve a Védelmi Minisztériumot, hogy a legjobb haza, illetve nemzetközi technológiával dolgozhasson.
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Oroszország lett a világ második legnagyobb fegyver exportőre 2011-ben, egy a fegyverkereskedelemmel foglalkozó kutatóközpont (Centre for Analysis of World Arms Trade) szerint - írta a RIA Novosztyi december 23-án, pénteken. Az eladásokból származó profit ez évben meghaladta a 11 milliárd dollárt, amely a világ fegyverpiacának 16,1%-át teszi ki. A kutatóintézet előrejelzései szerint jövőre Oroszország 17%-ra fogja növelni a részesedését a világ fegyverkereskedelemében. A legnagyobb fegyverkereskedő továbbra is az Egyesült Államok, aki a piac 40%-át lefedi és ezzel évente több mint 28 milliárd dollár haszonra tesz szert. A kutatóintézet közleményében az áll, hogy a növekedést annak ellenére sikerült elérni, hogy Oroszország két régi és nagy vásárlója, Irán és Líbia ellen fegyverembargó van érvényben, tehát az orosz szállítások megszűntek ezekbe az országokba. A legnagyobb kereskedelmi partnerei hagyományosan, India, Kína, Algéria, Venezuela, Szíria és Malajzia voltak, valamint az idén került fel a legnagyobb vásárlók listájára Vietnám, aki tengeralattjárókat, repülőket és egyéb haditechnikai eszközöket vásárolt Oroszországtól.
 
„Az orosz hadsereg kitart a legendás AK gépkarabélyok mellett” – nyilatkozta Anatolij Szergyukov védelmi miniszter szerdán. A vezérkari főnök, Nyikolaj Makarov még szeptemberben jelentette ki: a védelmi minisztérium leállította az AK-74-es karabélyok átvételét, mivel óriási túlkínálat van belőlük a hadsereg raktáraiban és utalt arra, hogy új típusú kézifegyverek és könnyűfegyverzet rendszeresítésére számíthatnak a fegyveres erők, azonban Szergyukov abszurdumnak titulálta Makarov szavait. „Valami okból mindenki azt hiszi, hogy attól még, hogy a minisztérium nem írt alá nagy horderejű szerződést a Kalasnyikov karabélyok beszerzéséről, az már azt jelenti, hogy ki is vonják a hadrendből azokat.” – tette hozzá Szergyukov a Rossziszkaja Gazeta csütörtökön megjelenő számában adott interjújában. „Hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre automata karabélyok, semmi értelme még többet vásárolni. Egy millió ember szolgál az Orosz Fegyveres Erőknél és elég Kalasnyikovunk van, hogy még számos ekkora hadsereget felszereljünk velük. Először azt kell használnunk, amink már megvan” – summázta mondanivalóját az orosz védelmi miniszter. Az AK-család tagjai még mindig a legszélesebb körben előforduló gépkarabélyok világszerte, jelenleg is körülbelül 50 ország hadserege tartja hadrendben őket, illetve számtalan gerillamozgalom kedvelt fegyvereként is feltűnnek a világ legkülönbözőbb pontjain.
 
Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök pénteken elmondta, hogy a fehérorosz gázvezeték-kezelő Beltransgaz eladása nagy nyereséget jelent a Gazprom orosz gázexportőr-monopóliumnak, aki felvásárolta a fehérorosz vállalatot – tudósított a RIA Novosztyi december 23-án, pénteken. Így a Gazprom a korábbi 50%-os érdekeltsége után 100%-ra növelte érdekeltségét a Beltransgazon belül.
November végén Oroszország és Fehéroroszország megegyezett egy 2012-től 2014-ig tartó gázegyezményben. Fehéroroszország 2012 első negyedévében 164 amerikai dollárt fog fizetni 1000m3 orosz gázért, köszönhetően annak, hogy tagja az Orosz és Fehérorosz Unió Államának és az Oroszország, Kazahsztán és Belarusz közötti vámuniónak. Más európai vásárlók átlagosan 400 dollárt fizetnek 1000m3 orosz gázért. Az évi átlagos gázár 165,6 dollár lesz a következő évben, de 2013-2014-ben Fehéroroszország számára az orosz gázár egy különleges képlet alapján lesz kiszámolva. Ha Fehéroroszország az előző árak mellett vette volna az orosz gázt, akkor 2012 januárjától 330 dollár kellett volna fizetnie 1000m3-ért és ez az ár a 2012-es év végéig 380 dollárra nőtt volna. Lukasenko elnök szerint a gázegyezménynek és a Beltransgaz eladásának köszönhetően Fehéroroszország körülbelül két milliárd dollárt képes majd megtakarítani, így hatalmas kölcsönt tud felvenni, amelyet egy atomerőmű megépülésének finanszírozására fordítana. A fehérorosz elnök hozzátette, hogy sok ember úgy gondolhatja, hogy Fehéroroszország szuverenitásának elvesztését jelenti a Beltransgaz orosz kézbe való átadása.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem