biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Az európai rakétavédelmi rendszer II.

2011 december 29. - 18:05 - Arany Anett

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Oroszország között 2010-ben, Lisszabonban született megállapodás, a NATO-Oroszország Tanácsban deklarált közös szándék az együttműködés lehetőségeinek megvizsgálására és megvitatására az európai rakétapajzs kapcsán bíztató (új) kezdetnek tűnt, azonban 2011 nyarától az orosz lapok egyre gyakrabban írtak az egyeztetések megakadásáról, többször hivatkozva Dmitrij Rogozin orosz NATO küldöttre, aki újra és újra hangot adott véleményének, hogy a felek közötti tárgyalások holtpontra jutottak. Oroszország vezetői, diplomaták és a vezérkar tagjai egyre élesebben bírálták az Egyesült Államokat és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, amiért azok nem hajlottak a kompromisszumra több olyan kérdésben, amelyek Moszkvában prioritást élveztek. Ezek közé sorolható az orosz nukleáris arzenál semlegesítésétől, és a stratégiai stabilitás felborulásától való félelem, és ezért jogi garancia követelése az Egyesült Államoktól, a közös rendszer létrehozásának támogatása, amelyet az amerikai fél elutasított, illetve az orosz határ közelébe telepítendő elemek, ami szintén a fenyegetettség érzetét váltotta ki az orosz félből. Dmitrij Medvegyev orosz elnök már a tárgyalások kezdetén leszögezte, hogy Oroszország csak egyenlő partnerként hajlandó részt venni a rakétapajzs-projektben, azonban az orosz kezdeményezések folyamatos blokkolásának hatására az orosz fél egyre bizalmatlanabb lett. A 2011-ben egymást követő kudarcba fulladt tárgyalások után, amelyeken csak minimális eredmények születhettek Oroszország és a Szövetség alapvetően eltérő álláspontjai miatt, 2011 októberében Moszkva retorikája megváltozott.

 

"Ha ez így folytatódik, akkor a 2010-es lisszaboni csúcstalálkozón teremtett esély, hogy a rakétavédelem a konfrontáció helyett az együttműködés területe legyen, elveszhet."

2011. október 6-án az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megszakítja az együttműködést az európai rakétavédelmi rendszer kapcsán, ha az Egyesült Államok továbbra is figyelmen kívül hagyja a véleményét, és anélkül dönt jelentős kérdésekben, hogy azt megvitatná az orosz féllel. A közlemény közvetlen előzménye, hogy október 5-én az Egyesült Államok és Spanyolország megállapodott, hogy az amerikai haditengerészet egységei spanyol partoknál állomásozhatnak a rendszer részeként. Moszkvában ezt úgy értékelték, hogy az amerikai fél nem csak, hogy nem foglalkozik Oroszország aggodalmaival a nukleáris csapásmérő-képesség ellehetetlenülése kapcsán, hanem még növeli is azokat.

 

Két nappal később, október 8-án, Dmitrij Rogozin azt nyilatkozta, hogy Oroszország nem a Szövetség rakétavédelmi rendszerének kiépítését ellenzi, hanem azt, hogy az orosz területeket is lefedje a kiépülő rakétapajzs. Az okot már sokszor említette az orosz fél; Moszkva érdekeivel alapvetően ellentétes a lehetőség, hogy az orosz nukleáris csapásmérő-képesség veszélybe kerüljön, ezért jogi garanciára van szükség, hogy a rendszer részeként telepített elemeket semmilyen körülmények között sem használhatják fel ellene. Ahogy korábban egy orosz diplomata fogalmazott: "nem alapozhatjuk a biztonságunkat ígéretekre." Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 9-én arra figyelmeztetett, hogy bár Oroszország védelmi intézkedései lehetővé teszik, hogy ne kelljen a biztonságáért aggódnia, - célozhatott például a Bulava tengeralattjáróról indítható és a Topol-M interkontinentális ballisztikus rakétákra, amelyek szakértők szerint bármilyen védelmi rendszeren képesek áthatolni – se komoly további költségekkel számolnia, az európai rakétapajzs kiépítése – a jogi garanciák nélkül – önmagában fegyverkezési versenyt generálhat.

 

A START-III szerződés aláírásakor úgy tűnt, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok megújulhatnak (Forrás: whitehouse.gov)

 

A kialakuló patthelyzet feloldására október 10-én a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnoka, James G. Stavridis tábornok Moszkvába érkezett, és az orosz vezérkar főnökével, Nyikolaj Makarov tábornokkal tárgyalt a rakétavédelmi rendszerről. Másnap már Ellen Tauscher, a fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkár is az orosz fővárosban egyeztetett. Az amerikai diplomáciai gépezet tehát villámgyorsan reagált a fejleményekre, és október 18-án az Egyesült Államok nevében Tauscher bejelentette, hogy országa kész írásba foglalni a kért garanciát, hogy a rakétavédelmi rendszer nem fenyegeti Oroszországot, illetve az amerikai fél felkérte Oroszországot, hogy a saját radarjaival ellenőrizze az amerikai elfogórakéták tesztjeit. Azonban az, hogy a már korábban többször elhangzott kijelentés írásban is megjelenik, nem jelent egyet a jogilag kötelező érvénnyel. Az utóbbit pedig Washington nem volt hajlandó megadni Moszkvának.

Az amerikai ajánlatra Szergej Lavrov és Dmitrij Rogozin is reagáltak; az előbbi közölte, hogy elsőként tisztázni kell minden részletet, csak azután kezdődhet meg a rendszer kiépítése, ha azonban nem sikerül megszerezni az Oroszország által kért garanciát, az együttműködés megszakad. Az utóbbi szerint az egyeztetések holtpontra jutottak, és orosz oldalról a jövőben a tárgyalások mellett lehetséges, hogy ellenintézkedések foganatosítására is sor kerül. Dmitrij Medvegyev orosz elnök október 20-án azt nyilatkozta, hogy az egyeztetéseknek folytatódniuk kell, és ideje meghozni a döntéseket. Egyre kevésbé tűnt tehát valószínűnek, hogy a 2012-ben, Chicagóban megrendezésre kerülő csúcstalálkozón megállapodás jöjjön létre a rakétavédelmi rendszer kapcsán a szövetségesek és Oroszország között.

 

"Készek vagyunk folytatni a tárgyalásokat a rakétavédelmi rendszerről az Egyesült Államokkal és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével. Azonban, ha partnereink továbbra is figyelmen kívül hagyják az érdekeinket, kénytelenek leszünk más módon biztosítani a biztonságunkat. Megtorló katonai intézkedésekre lehet szükség."

Novemberben a helyzet fokozódott, a Moszkva által kilátásba helyezett ellenintézkedések – amennyiben a jogi garanciákat nem kapja meg Oroszország az Egyesült Államoktól – egyre gyakrabban jelentek meg Medvegyev, Lavrov és Rogozin interjúiban. Washington azonban – arra hivatkozva, hogy a rakétapajzs-projektben nem vesz részt Oroszország – ismét megtagadta a jogilag kötelező erejű nyilatkozat megtételét. Wendy Sherman, politika ügyekkel foglalkozó államtitkár Moszkvában tárgyalt, és ismét hangoztatta, hogy bár megérti az orosz aggodalmakat, a rendszert nem Oroszország, hanem a "lator" államok ellen hozza létre az Egyesült Államok.

Mindazonáltal az amerikai fél erőfeszítéseket tett, hogy a holtpontról kilendítse a viszonyokat. Orosz szakemberek meghívást kaptak az észak-amerikai NORAD központba, ahol a RIM-161 SM-3 rakéta tesztjén vettek részt, és további információkat biztosítottak számukra amerikai kollégáik.

November 21-én aztán Dmitrij Medvegyev elnök – aki már korábban is utalt arra, hogy előbb-utóbb pontos értékelést fog adni a helyzetről, valamint az ellenintézkedésekről – bejelentette, hogy Oroszország válasza "ésszerű és megfelelő" lesz a rakétavédelmi rendszerre, a tárgyalások megszakításáról azonban nincs szó. Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy a szükséges döntéseket a közeljövőben meghozza, majd november 23-án már arról számolt be, hogy Oroszország nyugati és déli határaihoz támadó fegyvereket, Kalinyingrádban korai előrejelző-rendszert fognak telepíteni, valamint megerősítik a nukleáris csapásmérő-képességet biztosító erők védelmét, ha nem sikerül kompromisszumos megoldásra jutni az Egyesült Államokkal.

Washington azonban elutasítóan reagált; amerikai diplomaták hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok nem változtat a terveken, mivel azok nem fenyegetik Oroszország biztonságát, illetve leszögezték, hogy a feszültség megszűntetésére a legjobb megoldásnak Moszkva részvételét tekintik a projektben. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára azt nyilatkozta, hogy a – hidegháborús – múltra emlékeztet Moszkva eljárása a kérdésben.

 

Dmitrij Medvegyev elnöknek magyarázzák a kalinyingrádi radar működését (Forrás: urbanchristiannews.com)

 

A helyzet további fokozódását jelzi, hogy november 28-án nyilvánosságra került, hogy Dmitrij Rogozin január közepén Pekingben és Teheránban tárgyal majd az Egyesült Államok által tervezett telepítésekről. A kalinyingrádi korai előrejelző rendszerről november 29-én érkezett a hír, hogy üzembe helyezték, hivatalosan december 1-től lesz képes egyszerre 500 cél követésére, 6000 kilométeres körzetben, és várhatóan 2014-ben éri el a teljes készültséget. Dmitrij Medvegyev elnök elmondta, hogy ha a NATO számára ez nem elegendő jelzés, akkor kénytelen lesz a november 23-án bejelentett további intézkedéseket életbe léptetni. Az orosz védelmi minisztérium november 30-án hozta nyilvánosságra, hogy a Szövetség képviseletében Moszkvába érkezik Jurgen Bornemann altábornagy, hogy Valerij Geraszimov tábornokkal megvitassa az Oroszország és a NATO közötti együttműködés, valamint az európai rakétapajzs kapcsán felmerülő kérdéseket. További fejlemény, hogy a 2010-ben létrehozott orosz légtérvédelmi erők (Aerospace Defence Forces), amelyek a légvédelem és a rakétatámadások elleni védekezés egészéért felelősek, hivatalosan is megkezdték a működésüket december 1-én. Mivel Oroszországban december 4-én parlamenti választást tartottak, megjelentek olyan vélemények, amelyek az Egységes Oroszország párt színeiben a miniszterelnöki pozícióért induló Medvegyev elnök határozott lépéseit az európai rakétavédelmi rendszer kapcsán kampányfogásként értelmezték, ezt azonban Medvegyev cáfolta. December 9-én az orosz külügyminisztérium megerősítette a korábbi híreszteléseket, amelyek szerint a 2012-ben Chicagoban megrendezésre kerülő NATO csúcstalálkozón Oroszország nem vesz majd részt, ha a rakétavédelem terén nem sikerül rendezni a nézeteltéréseket. A Vojevoda R-36M2 Satan interkontinentális ballisztikus rakéta helyett pedig egy az amerikai védelmi rendszert biztosan semlegesíteni képes új típus kifejlesztésére tett ígéretet a hadászati rakétacsapatok parancsnoka.

 

A kialakult helyzet értékelése

 

Oroszország a 2010-ben, Lisszabonban tartott NATO csúcstalálkozó óta folytatott egyezetéseket az Amerikai Egyesült Államokkal, és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének többi országával, amelyek azonban – az orosz megítélés szerint – nem vezettek megfelelő eredményre. A tárgyalások során Oroszország – mint egyenlő partner – álláspontja az volt, hogy közös, Európa egészét, valamint Oroszország és szövetségesei területét lefedő rakétavédelmi rendszert kell létrehozni, a Szövetség azonban két különálló, egymáshoz az információcsere útján kötődő rendszer kiépítését támogatta. Amennyiben az orosz kezdeményezés megvalósul, nem vetődött volna fel a második fő kérdés; Moszkva úgy érzékelte, hogy ha két külön rendszer jön létre – ami természetesen egyet jelent azzal, hogy az információk átadásán vagy visszatartásán kívül más formában nem tud az Egyesült Államok vezette NATO országokra és a rakétapajzs elemeinek használatára hatást gyakorolni közvetlenül, tehát nem vehet részt a döntéshozásban – akkor az orosz nukleáris arzenál hatékonysága kerülhet veszélybe, mivel a keleti telepítések következtében Oroszország területének egy részét is lefedi majd a pajzs. A nukleáris erő pedig kiemelt szereppel bír az orosz védelempolitikában, egyrészt mert ez biztosítja az Oroszországgal szembeni agressziótól való visszatartást, másrészt a stratégiai paritás fennmaradását az Egyesült Államokkal, harmadrészt az orosz haderő nem nukleáris elemeire irányuló reformok végéig az orosz hadsereg kevésbé ütőképes önmagában, az atomarzenál nélkül. Moszkva tehát semmiképpen sem hajlandó elfogadni, vagy eltűrni az olyan helyzeteket, amelyekben a nukleáris csapásmérő-képessége sérülhet, ahogy azt sem – és ez jól látszik az októberi, Spanyolországgal kapcsolatos incidensből –, hogy az Egyesült Államok – az orosz határokhoz közeli telepítések útján – felborítsa a nukleáris egyensúlyt.

Két út kínálkozott tehát Oroszország számára. Az egyik lehetőség, ha sikerül olyan biztosítékokat szereznie a Szövetségtől, és elsősorban az Egyesült Államoktól, amely eloszlatja a kételyeit, ez lenne a jogi garancia. Az azonban kérdés, hogy a jog valóban megvédené-e Oroszországot, illetve hogy az orosz fél azért erőlteti-e ezt a megoldást, mert védelmet remél tőle, vagy inkább így kíván nyomást gyakorolni Washingtonra. A másik lehetőség esetén Oroszország kénytelen olyan intézkedéseket tenni, amelyekkel maga garantálhatja a biztonságát. Október-novemberben elfogyni látszott az orosz türelem, és bár az amerikai diplomácia erőfeszítéseket tett, hogy mérsékelje az egyre élesebb hangvételű orosz megnyilvánulásokat, tényleges kompromisszumra nem volt hajlandó. Bár a végleges szakítás nem történt meg – Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök is hangsúlyozták, hogy kár volna az egy évvel korábban új alapokra helyezett kapcsolatért vagy a START-III szerződésért, amelynek felmondását orosz részről attól tették függővé, sikerül-e megegyezésre jutni a vitás rakétapajzzsal kapcsolatos kérdésekben – és az egyeztetések folytatása mellett mindkét oldal elkötelezettnek vallja magát. Az orosz ellenintézkedések nyomán azonban egyre kevesebb esély látszik arra, hogy a tárgyalások valódi eredményekre vezessenek, hiszen hiába fenyegetőzött Moszkva, Washington részéről az igazi engedmények elmaradtak.

 

 

 


Felhasznált források:

Russia threatens stop to missile defense cooperation http://rianovosti.com/world/20111006/167430546.html

Russia, U.S. fail to agree on missile defense guarantees http://rianovosti.com/russia/20110527/164265799.html

Russia wants missile shield 'thought out' first, then deployment http://rianovosti.com/world/20111019/167857297.html

U.S.-Russia missile defense talks deadlocked http://rianovosti.com/world/20111019/167871608.html

No missile defense cooperation without guarantees – Lavrov http://rianovosti.com/world/20111021/167965072.html

Missile defense talks should continue, reach decision – Medvedev http://rianovosti.com/mlitary_news/20111020/167901563.html

Russia’s Baltic radar station put into service http://rianovosti.com/mlitary_news/20111129/169140891.html

Russia’s radar to counter missile shield, says Medvedev http://rianovosti.com/mlitary_news/20111129/169142667.html

Russia’s Aerospace Defense Forces go on duty to stave off missile threats http://rianovosti.com/mlitary_news/20111201/169208932.html

Medvedev: Russia may target U.S. missile defense sites http://www.usatoday.com/news/world/story/2011-11-23/russia-missile-defense/51365332/1

Medvedev threatens to target U.S. missile shield in Europe if no deal is reached http://www.washingtonpost.com/world/russia-will-target-us-missile-shield-in-europe-if-no-deal-is-reached-medvedev-says/2011/11/23/gIQAT4ZKoN_story.html

Official: U.S. Will Not Change Plans for Missile Defense Despite Russia Warning http://www.foxnews.com/politics/2011/11/23/as-russia-balks-at-us-missile-defense-plan-in-europe-us-says-nothing-to-fear/

US: Missile defense system no threat to Russia http://www.chinadaily.com.cn/world/2011-11/24/content_14153836.htm

Missile Defense and NATO’s Lisbon Summit http://www.fas.org/sgp/crs/row/R41549.pdf

New START and Missile Defense http://armscontrolcenter.org/policy/nuclearweapons/articles/new_start_and_missile_defense/

U.S. Missile Defense: Cooperation With NATO and Russia http://www.state.gov/p/eur/rls/fs/83123.htm

U.S., Russia To Raise Differences On Missile Defense http://www.npr.org/2011/12/05/143162623/russia-threatens-to-reevaluate-nuclear-arms-treaty

Russia may skip 2012 NATO summit - Foreign Ministry http://www.azernews.az/en/Region/39315-Russia_may_skip_2012_NATO_summit_-_Foreign_Ministry

Russia's Baltic radar to be fully operational by 2014 http://en.rian.ru/news/20111215/170284350.html

Russia to build 100-ton ICBM to penetrate US missile defenses http://en.rian.ru/mlitary_news/20111216/170301667.html


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem