biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 9. hét

2012 március 05. - 18:32 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-Kelet és Afrika műhely

 
Hétfőn Jemenben lezajlott a hivatalos hatalomátadási ceremónia. Ennek keretében Ali Abdullah Szaleh átadta a „forradalmat, köztársaságot, szabadságot és biztonságot” jelképező zászlót utódjának, az eddigi alelnök Abd Rabbu Manszúr al-Hádinak. A legnagyobb ellenzéki pártkoalíció bojkottálta a rendezvényt, mivel szerintük a volt elnök jelenléte azt az illúziót keltette, hogy önkéntesen távozott. Eközben az utcákon tüntetők követelték, hogy Hádi fossza meg Szalehet és családját minden hatalmi pozíciótól. A hét második felében is több városban zajlottak demonstrációk ezen okból. A légierő tisztjei egy felvonulást szerveztek a fővárosban, hogy a kormányt a parancsnokuk (Szaleh féltestvére) leváltására kényszerítsék. Csütörtökön Hádi a követelések egyikének eleget téve felmentett egy, a volt elnökhöz hű tábornokot, több tisztviselővel egyetemben.
 
Szaleh átadja a jemeni zászlót Hádinak (Forrás: gulfnews.com)
 
A héten Jemen déli és északi részében is folytatódtak a harcok. Szombaton két, az al-Kaidához tartozó  öngyilkos merénylő egy gépkocsit vezetett a hadsereg egyik támaszpontjába al-Bajda tartományban, egy katona meghalt. Vasárnap Zindzsibár városánál támadtak meg két előőrsöt, legalább hat katonát megölve. Szaada és Haddzsa tartományokban pedig a Houthi felkelők vívtak csatákat szunnita fegyveresekkel. Mindkét oldalon több tucat áldozatot követeltek az összecsapások.
 
Nem ért véget az elnökválasztási procedúra Szenegálban, jóllehet az elemzők nagy része és az ellenzék is borítékolta Abdoulaye Wade elnök ismételt győzelmét. A múlt vasárnap (február 26.) megtartott elnökválasztás első fordulójában ugyanis Wade nem szerezte meg a győzelemhez szükséges minimum 50%-os támogatottságot, így a Szenegáli Nemzeti Népszámlálási Bizottság március 18-ra kiírta a választások második fordulóját. Wade a szavazatok 34,82%-át összegyűjtve bizakodóan áll a második forduló elébe, hasonlóan ellenfeleihez. Az M23 ellenzéki mozgalom ikonikus alakja, Macky Sall például 26,21%-os támogatottság és az utcákon nevét skandáló szimpatizánsok biztatása mellett felszólította Szenegál lakosságát a maga „afrikai tavaszának” kiharcolására, és újra kiáll Wade ellen. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy az afrikai kontinens második legidősebb, 85 éves elnöke harmadszor is betöltse az államfői pozíciót, mivel ez ellentmondana az alkotmányban korábban rögzített, ám Wade által önhatalmúlag módosított klauzulának, amely rögzíti, hogy egy személy legfeljebb két ciklus alatt töltheti be az elnöki pozíciót. A választások második fordulójának eredményeit március 25-ig nyilvánosságra hozzák.
 
A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy az ásványkincs-exporttal kapcsolatos új rendszer blokkolni fogja az ón, az érc, az arany, a szén és a volframit ásvány exportját, hacsak a kereskedők nem fogják tudni bizonyítani, hogy ezeket az ásványokat az állam által is elismert bányákból termelték ki. Martin Kabwelulu ásványügyi miniszter elmondta, miután a bányák a térképeken is fel lesznek tüntetve és általános szinten is igazoltak lesznek, az exportőrök is igazolt okmányokkal szállíthatják ki a négy ásványt az országból. Ugyanakkor, amíg e dokumentumokkal nem rendelkeznek az exportőrök, addig csempészeknek nyilvánulnak.
 
Február 29-én (szerdán) bejelentették Egyiptomban, hogy május 23-24 között kerül megrendezésre az elnökválasztás. Az észak-afrikai ország élére így Hoszni Mubarak 30 éves regnálása után közvetlenül megválasztott államfő kerülhet, aki júniusban kezdheti majd meg elnöki feladatainak ellátását. Farouk Szultan, az egyiptomi választási bizottság vezetője elmondta, hogy amennyiben az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50%-át, úgy június 16-17 között ismételt választásokat tartanak. Az elnökválasztás eredményének kihirdetésére valószínűleg június 21-én kerül sor. A többlépcsős egyiptomi választási folyamat záró aktusaként megtartandó elnökválasztásra már most készülnek a jelöltek, akik között olyan személyek is felbukkannak, mint Amr Músza, az Arab Liga korábbi főtitkára, vagy Ahmed Safik, korábbi miniszterelnök, de ultra-konzervatív és mérsékelt iszlamista jelöltek is megméretődnek a választási küzdelemben. A választási bizottság a választási kampány hivatalos kezdetét április 30-ban határozta meg.
 
Három civil megsérült szerdán az iraki Moszulban, amikor egy autóba rejtett pokolgép felrobbant. A merénylők célpontja egy rendőrségi járőr volt a város nyugati részén, de támadásuk emberéletet nem követelt. A robbanás jelentős károkat okozott a környező boltokban. Szintén Moszulban meghalt egy katona, és egy másik megsebesült, amikor járőrözés közben a közelükben felrobbant egy improvizált robbanószerkezet (IED). A detonációt követően a biztonsági erők lezárták a helyszínt, és a sebesült katonát kórházba szállították.
 
A Charles Taylor esetét vizsgáló Sierra Leone Különbíróság március 1-jén (csütörtökön) bejelentette, hogy április 26-án megszületik a végső döntés a háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított libériai ex-államfő ügyében. Taylor mint Afrika egyik legismertebb hadura több helyi háborúba is belebonyolódott, de a sierra leone-i háborúban való részvétele során követte el a legsúlyosabb emberi jogsértéseket. A Taylor ellen felhozott 11 vád többek között a gyermek-katonák toborzásával, szexuális rabszolgák tartásával, a civil lakosság szisztematikus fosztogatásának és bántalmazásának bűnével, csonkítással és többrendbeli nemi erőszakkal gyanúsítja Taylort. Taylort továbbá azzal is vádolják, hogy ún. véres gyémántokkal kereskedett és fegyvereket küldött a lázadókból verbuválódott gyilkoló-alakulat, az RUF milicistái részére. A bíróság döntése után Taylor valószínűleg az Egyesült Királyság valamelyik börtönében tölti le büntetését.
 
A londoni Old Bailey bíróság bűnösnek találta Eric Bikubit és Magalie Bamut, akik 2010 karácsonyán három napig kínozták, majd vízbe fojtották Magalie 15 éves öccsét, Kristy Bamut, akit boszorkánysággal vádolták. A meggyilkolt fiú családja elmondta: „megbocsájtanak, de nem fogják elfelejteni a pár tettét. Kristy elképzelhetetlen körülmények között halt meg, azoknak a keze által, akiket szeretett, és akikben megbízott.” A két vádlott – akik eredetileg a Kongói Demokratikus Köztársaságból származnak – büntetésének letöltési idejét a bíróság hétfőn mondja ki.
 
Súlyos harcok folytak Mogadishu északi Heliwa kerületében, ahol az AMISOM és a TFG erői visszaszorították az al-Shabaab erőit: ellenőrzésük alá került a helyi állatpiac és a Maslah katonai tábor is. A szárazföldi műveleteket állítólag két helikopter is támogatta. Ezzel párhuzamosan a kormányerők tovább fokozták a nyugati külvárosok felé irányuló nyomást, az iszlamisták kiürítették a KM13-as csomópontot, az itt található épületeket pedig felrobbantották, hogy azok ne szolgálhassanak támaszpontul a TFG számára. Bár a kormányerők és az AMISOM egyre nagyobb területet tart ellenőrzése alatt, a főváros biztonsági helyzete a gyakori IED-s és autóbombás támadások miatt kritikus.
 
A szír hadsereg a héten kiterjesztette offenzíváját a felkelők ellen. Harckocsik vonultak fel és vették tűz alá a libanoni határ közelében fekvő Kuszajrt, támadások indultak a Homsztól északra lévő Rasztanban állomásozó kormányellenes fegyveresek ellen. Közben tovább folyt Homsz városának lövetése is, szombaton egy lakónegyedet ért több tüzérségi támadás.
Több napi tárgyalás után a kormány mégis megengedte a Vöröskeresztnek és a Vörös Félholdnak, hogy Baba Amr városrészbe élelmiszert és gyógyszert szállítsanak.
Vasárnap a kínai külügyminisztérium nyilvánosságra hozott egy javaslatlistát, amelynek segítségével véget lehetne vetni az erőszaknak Szíriában. Először a fegyverszünetet kellene megteremteni, miután az Aszad-kormány és az ellenzék képviselői tárgyalnának egymással, az ENSZ és az Arab Liga felügyelete alatt. A segélyszervezeteknek hozzáférést kellene adni az országhoz, azonban a nyilatkozat „elutasít minden beavatkozást a szír belügyekbe a ’humanitárius’ ügyek leple alatt.”
 
Alevi szervezetek tüntettek március 4-én a Törökország délkeleti részén fekvő Adıyaman tartományban – adta hírül a Hürriyet News & Economic Review. A szervezetek képviselői elmondták, a vallási kisebbség tagjai attól való félelmükben vonultak utcára Karapınar városában, hogy támadás fogja érni közösségüket, mivel a múlt héten ismeretlenek megjelölték házaik ajtóit.
İdris Naim Şahin belügyminiszter az eset kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ez nem egy támadási figyelmeztetés, hanem „csak egy pár kölyök műve volt”. A tömeg előtt beszédet tartó Hüseyin Güzelgül – a XVI. századi török alevita költőről, Pir Sultan Abdalról elnevezett Kulturális Intézet igazgatója – azt mondta: „Ezek Hrant Dink gyilkosát is csak ’egy gyereknek’ nevezték” – utalva az örmény származású szerző meggyilkolásának vitatott körülményeire.  Az alevi Bektaşi Szövetség elnöke, Selahattin Özel felszólította a kormányt, hogy derítsen fényt az elkövetők személyére.
A lakosság 10-20%-át alkotó aleviták Törökország legnagyobb vallási kisebbségét alkotják, melyet számos szakértő a síita iszlám egyik irányzataként tart számon. Az elmúlt években több megmozdulást és demonstrációt – 2010 októberében például ülősztrájkot – tartottak, ahol kisebbségi és vallási jogaik tiszteletben tartását követelték.
Faruk Çelik vallásért felelős miniszter akkor elmondta, a 2011/12-es tanévtől kezdődően vallás is helyet kap az új tankönyvekben. Recep Tayyip Erdoğan kormányfő tavaly novemberben kért hivatalosan bocsánatot a közösségtől az 1936 és 1939 között történt ún. „dersimi mészárlásért”, ahol több ezer alevita esett áldozatául a török hadsereg bombázásának.
 
 
Transzatlanti és Ázsia műhely
 
Az Európai Unió március elsején tartott brüsszeli csúcstalálkozóján Szerbia hivatalos tagjelölti státuszt kapott, így elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások a nyugat-balkáni állammal. Szerbia elnöke, Boris Tadic minden szerbnek gratulált az eseményhez, és azt nyilatkozta, ez a folyamat fogja megnyitni az utat a jóléthez. A döntés azután született, hogy az EU külügyminiszterei egyhangúan fogadták el Szerbia tagjelölti státuszának megadását az Általános Ügyek Tanácsában, még február 28-án. A tagságról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek, de sokáig nem történt előrelépés, mivel az ország nem tanúsított megfelelő együttműködést a szerb háborús bűnösök ügyeinek kivizsgálásáért felelős Jugoszlávia Nemzetközi Büntető Törvényszékkel. Végül 2011-ben sikerült kézre keríteni az utolsó szerb háborús bűnöst is, Ratko Mladicot, akit jelenleg Hágában tartanak fogva. 2011. december 9-én az Európai Unió még elhalasztotta a tagjelölti státuszról szóló döntést arra hivatkozva, hogy a Szerbia és Koszovó határán kialakult nemzetiségi viszályokat előbb meg kell oldania a feleknek. A szerb és a koszovói vezetés az EU közvetítése mellett február 24-én kötött megállapodást, amely nagymértékben stabilizálta a helyzetet a két ország között és megnyitotta az utat Szerbiának a tagság felé.
 
Szerbia elnöke, Boris Tadic az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosoval (Forrás: msnbc.com)
 
Amennyiben a tárgyalások sikeresnek bizonyulnak a Rotában található spanyol haditengerészeti bázis NATO rakétapajzsba való integrálása kapcsán, a spanyol részvétel nem csak az Egyesült Államok négy darab rombolójának befogadására fog korlátozódni, adta hírül az ABC napilap. Az F-100-as osztályú spanyol fregattok, hasonlóan az USA haditengerészetének rombolóihoz, AEGIS ballisztikus rakéták követésére alkalmas harci rendszerrel rendelkeznek, így apróbb szoftveres módosításokkal viszonylag olcsón lehetne integrálni a rakétavédelmi rendszerbe. A kérdés a NATO májusban megrendezendő chicagói csúcsán kerülhet ismét napirendre, mikor a „Smart Defence” jegyében a Szövetség 28 tagja a költségek megosztásáról és a gazdasági válságnak a védelmi költségvetésre gyakorolt hatásainak minimalizálásáról fog tárgyalni. Az F-100-as osztályú fregattok e téren való alkalmazásának lehetőségét a Spanyol Stratégiai Tanulmányok Intézete által a Védelmi Minisztériumnak készített jelentés is alátámasztja. Az elemzés megállapította, hogy Spanyolország előnyös helyzetben van, mert rövid időn belül és viszonylag mérsékelt költségekkel az USA haditengerészetének hajóival megegyező képességekre tehet szert, hozzájárulva ezzel a NATO kollektív védelméhez.
 
A Wikileaks alapítója, Julian Assange hírszerzési magánvállalatnak nevezte az amerikai Stratfor elemző-értékelő céget. Az Anonymous hackercsoport hétfőn, február 27-én erősítette meg, hogy ők állnak az ötmillió Stratfortos e-mail napvilágra hozatalának hátterében. Az e-mailek alapján – a Wikileaks szerint – egy globális információs hálózattal rendelkező vállalat rajzolódik ki, melynek kormányoknál és médiavállalatoknál is vannak informátoraik, akiket svájci bankokon keresztül fizetnek. A levelezések alapján megállapítható a kapcsolat a Stratfor és az amerikai kormány között. Több mint négyezer e-mailben szerepel Julian Assange neve és megemlítik az amerikai kormány Wikileaks ellen indított támadásait is. A Stratfor informatikai rendszerének feltörését az FBI vizsgálja, és az Anonymous csoport több feltételezett tagját is őrizetbe vették. A Stratfor elzárkózott a magyarázkodás elől, azonban szánalmasnak nevezte az – eredetiek mellett - akár meghamísított, dezinformációt tartalmazó e-mailek nyilvánosságra hozatalát.
 
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Az orosz északi flotta és a norvégiai haditengerészet folytatni fogja a Pomor-2012 közös gyakorlatokat a Jeges tengeren májusban, mondta hétfőn az orosz nyugati katonai körzet szóvivője. Oroszország és Norvégia Pomor haditengerészeti gyakorlatokat évente hajt végre, hogy gyakorolja az együttműködési képességet a Jeges-tengeren. A gyakorlatok magukba foglalnak többek között tengeralattjáró-elhárító hadműveleti gyakorlatokat, kalóz-ellenes hadműveleteket, valamint kutatás-mentési feladatokat. A múlt évi gyakorlatok a Barents és a Norvég tengereken voltak, felvonult az orosz Udaloj osztályú Vice Admiral Kulakov romboló az orosz északi flottától és a norvég Fridtjof Nansen osztályú Helge Ingstad fregatt, valamint parti őrjáratra alkalmas vízi járművek és haditengerészeti repülőgépek.
 
Az orosz kormány komoly intézkedéseket tervez, hogy megakadályozza az orosz fegyverhamisítványok gyártását. Szakértők szerint az illegális orosz fegyverek exportja elérheti évente a 6 milliárd dollárt, ami komoly anyagi kár, továbbá rossz fényt vet az országra. A híres Kalasnyikov gépkarabélyt például számos kelet-európai országban hamisítják. A Kalasnyikov gyártója, az Izmasz vállalat szerint Oroszország globálisan évente mindössze 10-12%-ot számláz a milliónyi Kalasnyikovból, a többi pedig valószínűleg engedély nélküli másolat.
 
Oroszország a BRICS országokkal, azaz Brazíliával, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával arra fog törekedni, hogy fejlessze a globális ügyek koordinálásának képességét, mondta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. A BRICS országok összesen 3 milliárd lakossal és a világ GDP-jének 25%-val rendelkeznek, ezáltal komolyabban tudnak majd együtt dolgozni az ENSZ-szel. Putyin hozzátette, hogy Oroszország továbbra is prioritásként kezeli a BRICS országokkal való kapcsolattartást, a miniszterelnök szerint a BRICS országok egy igazságosabb világrend szimbólumai lehetnének.
 
Vlagyimir Putyin miniszterelnök hétfői kampánycikkében közzétette, hogy Oroszország segíteni fogja Afganisztánt a gazdasági fejlesztésekben, továbbá katonailag erősíti, hogy harcolni tudjon a terrorizmus és a drog ellen. Az orosz miniszterelnök szerint az afgán drogszállítás megállítása végett a globális közösséget is be kellene vonni az ügybe.  „A drogtermelés Afganisztánban… évente 40%-al növekszik.” mondta Putyin. A NATO vezette koalíció megszállta Afganisztánt 2001-ben, de sikertelen volt az a célkitűzése, hogy elérje a terrorizmus és a drogtermelés megfékezését az országban. „Csak Afganisztán képes megoldani a saját problémáját,” mondta a miniszterelnök.
 
Vlagyimir Putyin figyelmeztetett, hogy a „líbiai szituációt” el kell kerülni Szíriában, mondván, hogy a Nyugat által támogatott katonai intervenció nem hozná meg a demokráciát az arab országban. Az orosz miniszterelnök szerint a globális hatalmaknak a szíriai társadalmon belüli frakciók közötti békéért kellene dolgoznia, egy olyan légkör létrehozásával, ami a szíriai kormány demokratikus terveit támogatná. Putyin véleménye szerint az USA és más országok erői egy Szíria elleni koalícióval akarják megvétózni a Biztonsági Tanács döntését. Az orosz politikus úgy véli, ez a folyamat az ENSZ szabályait kompromittálva aláásná a globális biztonsági rendszert. Putyin kijelentése szerint az arab országokba katonai intervencióval exportált demokrácia gyakran félresikerülhet a vallási szélsőségek miatt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szíria kapcsán kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában meg kell akadályozni, hogy egyoldalú döntések szülessenek, amelyek szuverén országok politikai rendszerének megváltoztatását célozzák. Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország és Kína egy ilyen határozat létrejöttét vétózta meg Szíria kérdésében. Lavrov elmondta, hogy Oroszország saját határozattervezetet nyújtott be, amelyet azonban a Biztonsági Tanács további tagjai figyelmen kívül hagytak. Hilary Clinton március 1-én aggasztónak és frusztrálónak nevezte Oroszország elzárkózását az együttműködéstől a szíriai helyzet megoldásában, mert bár „az oroszok is folyamatosan azt kommunikálják, hogy a humanitárius segítségnyújtás mellett vannak,” mégse járulnak hozzá a beavatkozáshoz a Biztonsági Tanácsban. „Mindent megteszünk, hogy az oroszokat és a kínaiakat, de főleg az oroszokat rábírjuk az együttműködésre, Oroszország azonban mély, hosszú távú kapcsolatot alakított ki az Asszad családdal a múltban.”
Az Amerikai Egyesült Államok szerint az, hogy Oroszország fegyvereket ad el Szíriának, miközben az országban belső konfliktus zajlik, olaj a tűzre, ezért az amerikaiak igyekeznek belátásra bírni az orosz felet, hogy szűntesse meg a fegyverszállításokat.
 
Oroszországban elnökválasztásra került sor vasárnap, az eddig összesített eredmények szerint Vlagyimir Putyin, jelenlegi miniszterelnök lép a leköszönő jelenlegi elnök, Dmitrij Medvegyev helyére. Putyin – aki a következő hat évben tölti be az elnöki posztot – azt mondta, hogy tisztességes és nyílt küzdelemben győzött, és hogy az orosz emberek bizonyságot tettek politikai érettségükről. Vlagyimir Csurov, a Központi Választási Bizottság vezetője néhány nappal korábbi nyilatkozata alapján közel hétszáz megfigyelő ellenőrzte a vasárnapi oroszországi elnökválasztást az EBESZ, a FÁK és az Unió megbízatásából.
 
Oroszország kész helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat Tbiliszivel, valamint eltörölni a két állam közötti vízumokat, közölte Alekszander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Grúzia korábban engedélyezte, hogy orosz állampolgárok vízum nélkül utazzanak be az országba.
 
Vlagyimir Putyin, a vasárnapi elnökválasztáson induló jelenlegi miniszterelnök szerint az európai rakétapajzs kapcsán folytatott tárgyalások azért jutottak holtpontra, mert az Amerikai Egyesült Államok nem volt hajlandó szóbeli ígéret helyett írásbeli garanciát adni Oroszország számára. Putyin arról is nyilatkozott, hogy országa mindent megtesz annak érdekében, hogy Irán ellen ne induljon háború. Kifejtette, hogy Oroszország számára komoly, negatív következményekkel járna egy Irán, vagy valamely szomszédja elleni támadás.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem