biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 11. hét

2012 március 19. - 21:32 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 

Közel-Kelet és Afrika műhely
 
Izrael és a Gázai övezetben tartózkodó palesztinok egyiptomi közvetítéssel március 13-án hajnalban, helyi idő szerint egy órakor fegyverszünetet kötöttek, miután a március kilencedikén kezdődött harcokban 25 palesztin halt meg. Mindkét fél beleegyezett a támadások befejezésébe, és kölcsönös megegyezés született egy átfogó béke megteremtésében. Az izraeli média szerint megismétlődhet a régi politika, miszerint Izrael a „nyugalomra csenddel” válaszol, de nincs arra semmilyen garancia, hogy egy esetleges támadás esetén tartózkodna a fegyverek használatától. Mialatt Izrael igyekezett visszaverni a támadásokat, úgy tűnt, hogy a társadalom lelkesedése kicsi aziránt, hogy egy hosszabb háborút folytassanak, emlékezve a 2008-2009-es támadásokra, amelyekben 1400 palesztin és 13 izraeli vesztette életét. Március 11-én megerősítették, hogy Egyiptom egy egyezségen dolgozik az erőszak megállítása érdekében, így a gázai Hamasz káderei távol maradtak a harcoktól. A megállapodást követően a nagyhatalmakhoz fordultak, annak érdekében, hogy mindkét oldal részéről fenn tudják tartani a békét. Miután Izrael március 9-én megölt egy palesztin vezetőt, akit azzal vádoltak, hogy egyiptomi területről akarta megtámadni Izraelt, a palesztin csoportok körülbelül 150 rakétát lőttek ki a dél-izraeli városokra. A rakétatámadások következtében nyolc izraeli sebesült meg. Palesztin oldalon az áldozatok száma elérte a 25 főt és legalább 80, javarészt civil is megsebesült az izraeli csapásmérésekben.
 
Joseph Kony hadurat és az LRA vezetőit kiűzték a Kongói Demokratikus Köztársaságból a szomszédos Közép-afrikai Köztársaságba, így már nem jelentenek többé veszélyt az országban, jelentette be március 13-án (kedden) egy kongói tábornok. A bejelentést egy panasz követte Ugandától, arra hivatkozva, hogy ezzel akadályozzák Kony elfogását, miután az amerikai Jason Russel filmkészítő internetes kampányt indított a letartóztatására, amit már több millióan láttak világszerte. Március 12-én (hétfőn) Uganda sérelmezte, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság nem engedett szabad mozgást az ország területén az ugandai csapatoknak, Kifwa azonban elmondta, hogy semmilyen operatív csapat nem volt az országban, miután tavaly kiküldték őket az országból. Az LRA több mint húsz éven keresztül tevékenykedett az országban, így a kiűzésük nagy megkönnyebbülést jelentett Kongónak.
 
A hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) március 14-én (szerdán) meghozta ítéletét a gyerekkatonák toborzásával vádolt kongói hadúr, Thomas Lubanga ügyében. A bíróság egyértelműen kijelentette Lubanga bűnösségét, az állásfoglalás pedig jelentős mérföldkőnek számít az ICC történetében. Lubanga volt ugyanis az első olyan háborús bűnös, akinek ügyét az ICC emelte nemzetközi szintre, a bűnösség megállapítása pedig az első hivatalos ítélet, amely a bíróság részéről született. Thomas Lubangát a bíróság azzal vádolta, hogy a második kongói polgárháború alatt, 2002 és 2003 között 15 év alatti gyermekeket kényszerített fegyveres szolgálatra és a fegyveres harcokban való részvételre, melyek háborús bűnöknek minősülnek. Az ICC, mint a világ első olyan állandó nemzetközi bírósága, amely kifejezetten háborús bűnösök ügyében nyomoz, jelenleg 14 eset kapcsán folytat vizsgálatot, többek között Omar al-Bashír szudáni elnök, Joseph Kony ugandai LRA-vezér és a Joseph Kabila keze alatt szolgáló kongói tábornok, Bosco Ntaganda ügyében. A 2002-ben alapított bíróság Lubanga vélt bűnösségét 2007-ben, a hadúr elfogását követő évben kezdte megvizsgálni. A háborús bűnök tényleges megállapítása után, a büntetés kiszabásáig az ICC továbbra is őrizet alatt tartja Lubangát, akinek esete precedens-értékű lehet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Luis Moreno Ocampo, az ICC főügyésze szerint is.
 
Az Egyesült Államok 12 millió dollár értékű humanitárius segélyt nyújt Szíria lakosságának az Egyesült Nemzetek Szervezetén és más nemzetközi szervezeteken keresztül, jelentette be az USA Külügyminisztériuma március 15-én.  A segély az ENSZ Menekültügyi Főbiztosát és Világélelmezési Programját, a Nemzetközi Vöröskeresztet és más nemzetközi szervezeteket fog támogatni, valamint további regionális humanitárius készleteket és felszereléseket fog kiegészíteni, hogy azok minél hatékonyabban segítségére legyenek a rászoruló szíriai közösségeknek.
Szombat reggel, helyi idő szerint 7:20-kor egy öngyilkos terrorista robbantotta fel autóját Damaszkusz egyik zsúfolt körforgalmában, majd nem sokkal ez után, az al-Tahrir téren társa szintén sikeres merényletet hajtott végre. A két pokolgéppel szerelt jármű detonációjának 24 halálos áldozata, továbbá 140 sérültje volt. Az erős lökéshullámok komoly károkat okoztak a környező épületekben is, melyek egyike az állambiztonsági székház volt. A Szíriai Belügyminisztérium megkezdte az eset kivizsgálását. A robbanószerkezetek maradványait különleges laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, hogy kiderítsék kik az elkövetők, és milyen típusú robbanóanyagot használtak. A merénylők feltehetően az Aszad-rezsim elleni üzenetnek szánták tettüket.
Egy meg nem nevezett, magas rangú diplomatától származó hírek szerint Szaúd Arábia Jordánián keresztül fegyvereket szállít a Szabad Szíria Hadseregnek, hogy megakadályozza az Aszad-kormány mészárlásait. Két nappal előtte a királyság bezárta damaszkuszi nagykövetségét és minden ott dolgozót hazarendelt. A jordániai kormányszóvivő cáfolta a hír igazságát, a szaúdi kormány eddig nem adott ki nyilatkozatot. A szaúdi külügyminiszter, al-Fejszál herceg a hónap elején azt nyilatkozta, hogy a szíriai ellenzéknek „jogában áll fegyverkeznie, hogy megvédje magát.” Abdullah király is konkrét lépések megtételét javasolta a „humanitárius katasztrófa” elkerülése érdekében. Erre válaszul egy szíriai miniszter azzal vádolta meg Szaúd Arábiát és Katart, hogy támogatják a „szír népet célzó terrorizmust.”
 
Egy anonimitást kérő nigériai összekötő szerint Goodluck Jonathan kormánya előzetes tárgyalásokba kezdett a Boko Haram nevű terrorszervezet vezetőségével egy átmeneti tűzszünet reményében. A kormányzat számára dolgozó védelmi tisztviselő ezt március 16-án (pénteken) nyilatkozta a francia AFP hírügynökségnek. A kiszivárogtató összekötő szerint a nigériai kormány közvetítők útján igyekszik tárgyalásra bírni az iszlamista fegyveres csoportot, akik egy teokratikus Nigéria kialakításáért és az iszlám jog, a saría bevezetéséért harcolnak Afrika legnépesebb országában. A vallásilag erőteljesen megosztott, keresztények és muzulmánok által lakott Guineai-öböl menti ország hétköznapjait hatalmas társadalmi, gazdasági és vallási feszültségek jellemzik; a munkanélküli, zömmel északon letelepült muzulmán lakosság körében pedig népszerű a Boko Haram radikalizmusa. Az egyre kifinomultabb taktikát alkalmazó terrorcsoport 2009 óta végrehajtott merényleteiben csaknem 1000 lakos veszítette életét, s a megnövekedett támadások, valamint a csoportnak az Al Kaida maghrebi szárnyával, az AQIM-mel való lehetséges kapcsolatai miatt égető szükség van a tárgyalásokra. Az összekötő szerint a Boko Haram három hónap időtartamra hajlandó a fegyveres támadások, merényletek felfüggesztésére, amennyiben a kormány valamennyi letartóztatott Boko Haram tagot szabadon enged, illetve a rendőrség leállítja a nyomozást és a letartóztatási hullámot a terrorszervezet milicistái ellen.
 
A mauritániai hatóságok bejelentették Moamer Kadhafi kémfőnökének, Abdullah al-Szenusszinak a letartóztatását. A volt titkosszolgálati vezetőt a hatóságok Mauritániában, a nouakchott-i repülőtéren vették őrizetbe. „A mészáros” becenevű al-Szenusszi ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság adott ki elfogatóparancsot, és míg az ICC Hágában szeretné felelősségre vonni, a líbiai hatóságok otthoni tárgyalást terveznek. Az 1980-90-es években az ellenzék tisztogatásával vádolt kémfőnök az Abu Szalim börtönben történt több mint 1200 politikai fogoly haláláért felelős, továbbá személyesen is részt vett a bebörtönzöttek bántalmazásában. Ezen felül egy francia bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, mivel részt vett egy 1989-es repülőgép elleni merénylet megtervezésében, amelyben a gépen tartózkodó 170 személy közül mindenki életét vesztette. A Kadhafi egyik legbizalmasabb emberének számító 63 éves al-Szenusszi részletes bepillantást adhat a bukott diktátor belső rendszerének működéséről. A volt titkosszolgálati vezető haláláról vagy elfogásáról már több jelentés is napvilágot látott, eddig érdemi bizonyítékok nélkül. Egyelőre nem világos, hogy mit kezd Mauritánia a hamis mali-i útlevele miatt lelepleződött, emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolt al-Szenusszival.
 
 
Transzatlanti és Ázsia műhely
 
David Cameron brit miniszterelnök hivatalos amerikai látogatásának részeként közös sajtótájékoztatót tartott Barack Obama amerikai elnökkel. A látogatás során a fő téma az afganisztáni misszió volt, de tárgyaltak a brit-amerikai együttműködés következő lépéseiről is. David Cameron Afganisztánnal kapcsolatban elmondta: a kezdetektől együtt harcolnak a brit és az amerikai katonák és büszke arra, hogy megszüntették a terrorizmus melegágyát az országban. Mindazonáltal a misszió a végső szakaszába érkezett, így az afgán erőknek 2014-re el kell érniük a teljes műveleti készenlétet, ezzel pedig elkezdődhet a harcoló brit alakulatok térségből történő kivonása. Az amerikai-brit kapcsolatokról Barack Obama elnök elmondta: jó látni, hogy a két ország hadserege egyre közelebb kerül egymáshoz közös hadgyakorlatok, illetve a jövőben aláírandó hadipari kereskedelmi egyezmény révén.
 
Afganisztánba látogatott Angela Merkel német kancellár március 12-én, egy nappal a 16 halálos áldozatot követelő kandahári mészárlás után. Merkel a Mazar-i-Sarifban állomásozó Bundeswehr csapatokat kereste fel. Az egynapos látogatás során a kancellár elismerte ugyan, hogy a biztonsági helyzet valamelyest javult, de nem olyan mértékben, hogy biztosan állítsa, a német csapatok 2013-14-ig biztosan kivonulnak az országból. „Az akarat megvan, azt akarjuk, hogy sikerüljön, és ezen fogunk dolgozni” - mondta Merkel. A nemzetközi biztonsági erők visszavonásának 2014-es határidejét a kancellár asszony szavainak tükrében a német média erősen megkérdőjelezi. Thomas De Maizière német védelmi miniszter is meglepődését fejezte ki a nyilatkozattal kapcsolatban. Angela Merkel visszautazása előtt a bizonytalanságra reagálva ugyanakkor tisztázta, „a visszavonás dátuma 2014, és az is marad”. A kancellár nyilatkozatát követő zavar jól mutatja az afganisztáni állapotokat illető erős kételyeket - a közvéleményen, a hadseregen és a politikai körökön belül is.
 
A jogállamiság és a szólásszabadság megerősítése volt a témája az Európai Unió és Macedónia közti első felsővezetői tárgyalásnak, melyet március 15-én Szkopjéban tartottak. Stefan Füle az EU bővítési biztosa és Nikola Gruevski macedón miniszterelnök egyetértett abban, hogy a macedón reformfolyamatokat erősíteni kell annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások komolyabbra fordulhassanak. Füle elmondta, hogy az EU mindenképpen segíteni szeretne az országnak a szemmel látható eredmények elérése érdekében. Brüsszel a szólásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseken felül három olyan fő területet határozott meg Macedónia számára, ahol reformokat vár el. Az Unió a közigazgatással, a választási rendszerrel és a piacgazdaság működésével szemben támasztott követeléseket a balkáni állam felé. A felek egyetértettek abban, hogy munkacsoportokat állítsanak fel, amelyek rendszeres találkozókon próbálnak megoldást találni az adott problémákra.
 
Műhold fellövését tervezi Észak-Korea. A műholdat a tervek szerint áprilisban, ballisztikus rakétával fogják pályára állítani – mely az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője, Victoria Nuland szerint – megakaszthatja, illetve felülvizsgálatra késztetheti az Észak-Koreának szánt amerikai élelmiszer szállítmányok célterületre juttatását. Nuland kijelentette: „Egy észak-koreai részről történő műhold-fellövés provokálásként hathat”. A februárban megkötött egyezség alapján Észak-Korea felhagy a nukleáris kísérletezésekkel, és a nagy hatótávolságú rakéták tesztelésével, amiért cserébe élelmiszersegélyt kap az Egyesült Államoktól. A március 16-án, pénteken napvilágot látott észak-koreai bejelentés meglepetésként hatott Obama adminisztrációjára és felveti azt a kérdést, hogy különbözik-e apjáétól az új vezér, Kim Dzsong Un politikája. Az április 12-e és 16-a között tervezett fellövést Kim Ir Szen államalapító születésének századik évfordulójára időzítenék. A phenjani hírügynökség állítása szerint a műhold földmegfigyelő funkciót lát el, tehát békés jellegű. Nyugati szakértők szerint a kommunista állam nagy hatótávolságú rakétatesztet végez a műhold fellövésével.
 
991 érvényes szavazattal Joachim Gauck evangélikus lelkészt, egykori keletnémet polgárjogi harcost választották meg március 18-án Németország  államfőjévé a berlini Reichstagban. Az összesen 1228 érvényes szavazat azt jelentette, hogy Gauckra a Bundestag képviselőinek és a tartományi küldötteknek több mint 80%-a szavazott. Az új államfőt a lakosság ugyanilyen arányban támogatta, derült ki a március 17-én megjelent közvélemény-kutatási adatokból. Így ő lett az utódja a februárban lemondott Christian Wulffnak. Az új államfőt Angela Merkel kancellár is támogatta, bár ennek fő oka valószínüleg az volt, hogy elnyerje a liberális Szabad Demokraták támogatását. Gauck március 23-án fogja letenni a hivatali esküt.
 
91 éves korában elhunyt az egykori német náci haláltáborok egyikében őrként szolgálatot teljesítő, valamikor Ohio államban autószerelőként dolgozó John Demjanjuk. Demjanjukot, akit tavaly májusban a német bíróság bűnösnek talált a sobibori haláltáborban történt kivégzésekben, 5 év börtönbüntetésre ítélték. A szóban forgó haláltáborban 167000 ember lelte halálát 1942 és 1943 között, a bíróság 27900 esethez társította az utolsó napjait egy idősek otthonában eltöltő férfi nevét. Demjanjuk tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a rasszista indíttatású gyilkosságokhoz nincs köze.  Az ukrán férfi a második világháború után vándorolt ki Amerikába, ahol az 1970-es években azzal gyanúsították meg, hogy ő az egykor „Rettegett Iván”- ként elhíresült náci őr, így 1981-ben megvonták tőle az állampolgárságot és kiadták Izraelnek. 1988-ban halálra ítélték – 1993-ban azonban felmentették, arra hivatkozva, hogy nem ő a szóban forgó személy. Állampolgárságát azonban újra elvették, miután kiderült, hogy 1952-es bevándorlása náci múltjának eltitkolása miatt illegálisnak minősült. Halálának körülményeit még vizsgálják.
 
Újratárgyalják az afganisztáni civil-gyilkosságokat. 2007-ben a NATO vezette ISAF (International Security Assistance Force) misszió során hét lengyel katona egy ünneplő tömegbe lőve nyolc civil életét oltotta ki. A katonai ügyészség fellebbezett a legfelsőbb bíróságon, miután a katonákat bizonyíték hiányában felmentették a háborús bűncselekmény vádja alól 2011 júniusában. Az újabb tárgyaláson három katonát felmentettek, azonban a többiek ügyében még folyik a tárgyalás – olvasható a BBC híroldalán. Az ügyészek szerint az eset néhány órával azután történt, hogy egy másik lengyel csapatot ért támadás. A katonák különbözőképpen nyilatkoztak az esetről. Volt, aki azt állította, hogy egy őket ért tálib fenyegetésre reagáltak, másik állítás szerint parancsot követtek, illetve az aknavető berendezés meghibásodását is okolták. Sokan összefüggésbe hozzák az esetet a múlt vasárnap történt támadással, ahol egy amerikai katona megölt 16 civilt.
 
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Március 12-én Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere kockázatos, a konfliktus eszkalációjához vezető lépéseknek nevezte a szíriai helyzetre célozva az „átgondolatlan rendszerváltás” iránti igényt, az „egyoldalú szankciókat, amelyek gazdasági nehézségeket okoznak, és a tüzelik a társadalmi feszültséget” és az ellenzékre gyakorol nyomást, hogy folytassa a harcot a kormány ellen. „Semmilyen célt – legyen az bármi – nem lehet elérni a nemzetközi közösség félrevezetésével, az ENSZ BT döntéseinek manipulálásával.” – jelentette ki Lavrov, hozzátéve, hogy szavai a NATO-ra vonatkoznak, amely vállalta, hogy biztosítja a repüléstilalmi zónát Líbiában, a felhatalmazást azonban arra használta, hogy légicsapásokat hajtson végre a kadhafista erők ellen. A külügyminiszter elmondása szerint Oroszország csak abban az esetben hajlandó támogatni, hogy határozat szülessen Szíriáról a Biztonsági Tanácsban, ha az az Arab Liga által megfogalmazott öt elv figyelembevételével történik. Az alapelvek a következők: az erőszakos cselekmények beszüntetése, ellenőrzési mechanizmusok létrehozása, a humanitárius segélyek akadálytalan eljuttatása minden szíriaihoz, támogatás az ENSZ különmegbízottja, Kofi Annan részére, és Szíria belügyeibe való be nem avatkozás.
 
A Pentagon szóvivője, April Cunningham megerősítette a múlt heti értesülést, mely szerint az Amerikai Egyesült Államok hajlandó az európai rakétavédelmi rendszerre vonatkozó minősített információkat megosztani Oroszországgal, azonban egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan milyen adatok kerülhetnek átadásra. A sajtó novemberben titkos amerikai-orosz egyeztetésekről számolt be, amelyek az európai rakétapajzshoz tartozó módosított SM-3 elfogórakéták egyes paramétereiről szóltak, ezt azonban az amerikai adminisztráció tagadta. Szakértők szerint abban az esetben, ha az Egyesült Államok Oroszország rendelkezésére bocsát bizonyos, elsősorban a rakéták sebességére vonatkozó adatokat, a felek közti tárgyalások új irányt vehetnek, mivel Oroszország megbizonyosodhat arról, hogy a rakétapajzs képes-e semlegesíteni az orosz nukleáris arzenált, vagy sem.
 
A diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Grúzia és Oroszország között ismét problémákba ütközik: az orosz külügyminisztérium információs igazgatóhelyettese, Maria Zakarova nyilatkozata szerint Grúzia mindaddig nem hajlandó a kapcsolat felújítására, amíg Oroszország hivatalosan elismeri Abháziát és Dél-Oszétiát önálló államokként. Március 2-án Oroszország kezdeményezte a két állam közötti viszony helyreállítását, amit azonban Grúzia az említett feltételek mentén elutasított.
 
Dmitrij Rogozin, Oroszország miniszterelnök-helyettese március 13-án, kedden Facebook oldalán reagált az orosz interneten keringő híresztelésre, mely szerint az oroszországi Uljanovszkban amerikai katonai bázis létesítése várható. Oroszország 2009-ben engedélyezte, hogy az Afganisztánban állomásozó NATO erőket területén keresztül lássák el nem katonai eszközökkel, 2010-ben pedig, a NATO közelgő kivonulására tekintettel, a felek megegyeztek, hogy az Afganisztánból Európába irányuló szállítmányok is áthaladhatnak Oroszországon. Rogozin kifejtette, hogy a NATO-val kötött megállapodás értelmében nem katonai eszközöket szállítanak majd Uljanovszkon keresztül az ISAF számára, illetve az ellenkező irányba, Európába, ami nem más, mint kereskedelem, és az orosz költségvetés számára forrást jelent. A miniszterelnök-helyettes „bosszantónak” titulálta, hogy a fentieket az internetezők úgy állítják be, mintha Oroszország megengedné az Amerikai Egyesült Államoknak, hogy a területén katonai bázist hozzon létre. „Nem hiszem, hogy a NATO toalettpapírjának átengedése Oroszországon hazaárulás lenne.” – írta Rogozin.
 
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, Victoria Nuland március 13-án, kedden kijelentette, hogy az afganisztáni biztonsági helyzet fenntartására irányuló amerikai erőfeszítéseket veszélybe sodorná, ha az Egyesült Államok felmondja az orosz állami fegyverexportőr Roszoboronexporttal kötött 900 millió dolláros szerződését, melynek értelmében a Roszoboronexport Mi-17 helikoptereket szállít az afganisztáni erőknek. Az Egyesült Államok szándéka szerint a szerződésbontással a szíriai fegyvereladás kérdésében nyomást gyakorolhat Oroszországra, mely egyelőre nem függesztette fel a fegyverszállítást al-Asszad szíriai vezető hadserege számára. Azonban ahogy a vezérkar főnöke, Raymond Odierno tábornok fogalmazott, „nincs más lehetőség, mint a Roszoboronexporttal kötött megállapodás fenntartása az afgán biztonsági erők igényeinek kielégítésére. Ismerik ezeket a helikoptereket, és azt állítják, hogy az Mi-17 típus elengedhetetlen az életképességük megőrzéséhez.”
 
Benyújtotta Oroszország kormányához az új, 2030-ig szóló űrkutatási stratégia tervezetét a szövetségi űrügynökség, a Roszkozmosz. A stratégia prioritásként kezeli a világűr kutatásához kapcsolódó iparágak lépésről lépésre történő modernizálását, új űrhajók, beleértve új űrrepülőgépek fejlesztését, és a naprendszeri bolygók aktív kutatását. A dokumentum szerint a stratégia célja, hogy az orosz űripar megőrizze a képviselt magas színvonalat és Oroszország az első háromba kerüljön, majd megszilárdítsa pozícióját az űrhatalmak sorában.
 
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere március 14-i, szerdai nyilatkozata szerint Oroszország nem tervez harcoló egységeket küldeni Szíriába, ha katonai beavatkozásra kerülne sor. Lavrov kifejtette, Oroszország érdekeivel ellentétes volna az akcióban való részvétel.
 
Március 14-én, szerdán újabb nyilatkozat született Uljanovszk kérdésében: Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere bejelentette, hogy a NATO-val kötött megállapodás még nem lépett életbe, az orosz kormány még nem hozott döntést.
 
Oroszország új, 2025-ig szóló állami fegyverbeszerzési programot dolgoz ki legkésőbb 2015-ig – közölte a vezérkar helyettes vezetője, Igor Seremet vezérőrnagy. A programot a Fegyveres Erők Katonai Elemző Bizottsága készíti el, mely „2030-ra és még későbbre tekint előre.”
 
Az Európai Parlament március 15-én, csütörtökön felszólította Oroszország jelenlegi miniszterelnökét és leendő elnökét, Vlagyimir Putyint, hogy enyhítsen a tüntetőkkel szembeni retorikáján és folytasson velük „őszinte párbeszédet.” A képviselők elítélték a március 4-i elnökválasztás előkészítésének és lebonyolításának hiányosságait és szabálytalanságait. Nemzetközi megfigyelők felhívták a figyelmet, hogy a regisztrációs folyamat, a médiakampány és az állami források felhasználása egyértelműen az egyik jelölt javára döntötték el a választást. ,,A Parlament sajnálatát fejezi ki, hogy a szavazók választása korlátozott volt a legutóbbi választásokon, valamint követeli a szabálytalanságok átfogó vizsgálatát azzal a céllal, hogy a jövőbeli választások demokratikus szabályait megerősítse.” jelentette ki az állásfoglalás. A Parlament felhívást intézett az orosz demokratikus ellenzéki csoportokhoz, és arra buzdította őket, működjenek együtt, annak érdekében, hogy hiteles alternatívaként jelenhessenek meg az orosz állampolgárok előtt.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem