biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 12. hét

2012 március 26. - 21:05 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-Kelet és Afrika műhely

 
Kedden 46 iraki vesztette életét különböző támadásokban országszerte. Az egyik legsúlyosabb támadás Karbala városát érte, ahol két autóba rejtett pokolgép robbant fel egy zsúfolt, boltokkal és éttermekkel teli városrészben. A merényletben tizenhárom embert megöltek, további 50 pedig megsebesült. A felkelők nyolc városban hajtottak végre jelentős támadásokat, melyek célpontjai főleg kormányzati épületek és rendőrségi ellenőrzőpontok voltak. Az iraki hatóságok szerint az al-Kaida terrorszervezet próbálja meghiúsítani a közelgő, évente megrendezésre kerülő Arab Liga csúcstalálkozóját. A múlt évben már elhalasztották a csúcstalálkozót biztonsági kockázatokra hivatkozva, de idén az iraki kormány jelentős számú biztonsági erőket vezényel Bagdadba, hogy megelőzze a csúcstalálkozó elleni támadásokat.
 
Az Arab Liga csúcstalálkozója előtt egy héttel újra fellángolt az erőszak Irakban (Forrás: gulfnews.com)
 
Március 22-én (csütörtökön) katonai puccsra került sor Maliban. A kormányzati rendszer ellen fellázadt katonákból álló csoport a kormány tehetetlenségére és az állampolgárok védelmére hivatkozva ragadta magához a hatalmat, az északon kirobbant tuareg felkelés egyik következményeként. A puccs elkövetői azzal vádolják a kormányt, hogy az már a tuareg törzsek zendülésének kezdete óta képtelen a civil lakosság védelmének garantálására, és nem küld állami katonákat sem a problémás területekre. A puccsot végrehajtó katonák nyilatkozatukban bejelentették, hogy hatalomátvételük teljes, hatáskörük pedig kiterjed a hatályos alkotmány felfüggesztésére is. Ennek következményeként több állami intézmény munkáját felfüggesztették és az alaptörvényt is hatályon kívül helyezték. A tuaregek felkelése azután robbant ki, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető elfogása után a Líbiában harcolt, de Maliban született egykori felkelők visszatértek otthonaikba, ez pedig növelte az egyébként is lappangó társadalmi feszültséget Mali északi tartományaiban. A tuaregek felkelése következtében jelentős menekültáradat indult meg Mali szomszédos országaiba, amelyet szintén nem tudott kezelni a kormány. Amadou Sanogo, a katonai és egyéb rendvédelmi erőkből álló puccsisták vezére elmondta, hogy Amadani Toumani Toure elnök inkompetenciáját látva döntöttek a hatalomátvétel mellett. A híresztelésekkel ellentétben továbbra is életben maradt Sanogo pénteken megbékélésre szólította fel az ország lakosait, és ígéretét tette, hogy a biztonsági helyzet stabilizálása után demokratikus választásokra kerül sor a Bamako központú államban. A nemzetközi közösség viszont aggódva figyeli a helyzetet: az Egyesült Államok az Al-Kaida maghrebi szárnyának, az AQIM-nek a megerősödésétől tart a kaotikus állapotok közepette, az Európai Unió és az Afrikai Unió pedig határozatlan időre leállította segélyadományainak folyósítását. További aggodalomra ad okot, hogy a hatalmat magukhoz ragadó fegyveresek módszeresen fosztogatni kezdtek a fővárosban, miközben a tuareg lázadók dél felé haladnak, hogy a megszállják a kormányzati erők által már elhagyott, de az új vezetés által még nem felügyelt területeket.
 
A Külügyi Tanács március 23-i, védelmi miniszteri formációban zajló ülésén az EU tagállamai két évvel – egészen 2014-ig – meghosszabbították a Szomália partjainál folyó EUNAVFOR Atalanta misszió mandátumát, illetve lehetővé tették a résztvevő erők számára, hogy a szárazföldön is végrehajtsanak akciókat a kalózok erejének gyengítésére és felszámolására. A hírt a nagyobb külföldi hírportálok – mint a BBC – is közölték, és a megszólaló szakemberek komoly előrelépésként értékelték a határozatot. Catherine Ashton főképviselő asszony pedig hangsúlyozta, hogy a döntés még robosztusabb fellépést tesz lehetővé az EU számára.
Az EU határozata ugyanakkor némileg megkésett. A szomáli kalózkodás ugyanis az elmúlt egy évben visszaszorulóban van. Ennek elsődleges oka az, hogy a nagy hajózási társaságok 2011 tavaszán úgy döntöttek, inkább vállalják a hajókat védő biztonsági magánvállalatok alkalmazásának költségét, minthogy milliókat fizessenek ki a váltságdíjakra. A PSC-csoportok az elmúlt egy év során számos esetben verték vissza a szomáli kalózok támadásait, miközben egyetlenegy esetben sem fordul elő, hogy a kalózok olyan hajót térítettek el, amelyeket szerződésesek őriztek.
 
 
Transzatlanti és Ázsia műhely
 
Március 20-án, kedden újabb tengeralattjáró megvásárlásáról szóló megállapodást írt alá Németország és Izrael. A Delfin osztályú hajó árából a német fél, mintegy 135 millió eurót vállal át, mely a költségek nagyjából egyharmadát teszik ki. Izrael a kilencvenes évek vége óta vásárol Delfin típusú tengeralattjárókat Németországtól, melyek  nukleáris robbanófejek, és közepes hatótávolságú rakéták hordozására is alkalmasak. Izrael telepes politikája miatt a német sajtó tavaly ősszel arról cikkezett, hogy Angela Merkel kormánya a tengeralattjárók eladásáról kötött megegyezések felülvizsgálatát és felmondását tervezi. A két ország közötti hatodik tengeralattjáró eladásról szóló szerződést végül március 21-én írták alá. Az első két hajó vételárát a német állam teljes egészében átvállalta, míg a harmadik megvételéhez 50 százalékos támogatást nyújtott. Az Izraelben működő amerikai nagykövetség egyik tavaly napvilágot látott diplomáciai táviratából az derült ki, hogy az Izraelnek nyújtott előnyök hátterében a náci korszak történései állnak és a német kormány jóvátételként tartja számon. A tárgyalás másik témája az iráni atomprogram és az arra adandó lehetséges válaszok voltak. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter elmondása szerint, előfordulhat egy az izraeli légierő által kivitelezett, Irán elleni megelőző csapás, mellyel szemben német kollegája, Thomas de Maiziére a „kemény tárgyalás és szigorú szankciók” politikáját folytatná. Egy esetleges izraeli támadás súlyosan veszélyeztetné a közel-keleti régió biztonságát.
 
Az Európai Bizottság március 22-én felszólította Németországot a távközlési adatok tárolásáról szóló törvény módosítására. Négy héten belül új adatvédelmi törvényt kell hoznia a berlini parlamentnek, különben az ügy az Európai Bíróság elé kerül. A határidő rövidségének oka, hogy az Európai Parlament és Tanács 2006. március 15-én döntött az adatvédelmi törvényről, és a tagországoknak - Brüsszel szerint - elég idejük volt saját törvényeik módosítására. A gyors döntést nagyban akadályozza, hogy a különböző pártoknak eltérő a véleménye abban a kérdésben, hogy melyik adatokat, és mennyi ideig tárolhatják a szolgáltatók. 
 
Szerb antifasiszták tüntettek március 23-án a belgrádi Legfelsőbb Bíróság épülete előtt a második világháborús csetnik mozgalom vezetőjének, Dragoslav Draza Mihajlovicnak a rehabilitációja ellen. A tüntetők szerint Mihajlovic rehabilitációja az egész csetnik mozgalomé lenne, amely sérti a fasizmus ellen harcolt partizánok emlékét. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Slobodan Homen szerint a bíróság a rehabilitációs törvény szerint jár el. Mihajlovicot, akit Draza tábornokként is ismertek, 1946-ban ítélték halálra hazaárulás és kollaboráció vádjával. Drazat lelőtték, földi maradványai viszont eltűntek. A tábornok unokája, Vojsilav Mihajlovic nyújtotta be a rehabilitációra vonatkozó kérelmet. Azt mondta, nagyapja nem működött együtt a nácikkal és az ő elítélése a kommunista rezsim koholt vádjai alapján történt. A tárgyaláson Slobodan Markovic történész elmondta, a levéltári dokumentumok szerint nincs semmi bizonyíték Mihajlovic bűnösségére. A történész szerint megrendezett tárgyalás történt 1946-ban, mivel a csetnik mozgalom vezetője volt a jugoszláv emigráns kormány egyik minisztere. A rehabilitáció bejelentésére a bosnyák és a horvát közvélemény is negatívan reagált. A balkáni régióban Mihajlovicot háborús bűnösnek tartják, ezért ellenzik a tárgyalásokat. 14 szerb civil szervezet közös levelet írt a bíróságnak az eljárás ellen tiltakozva, arra hivatkozva, hogy ez lealacsonyítja a volt Jugoszlávia népeinek emlékét, akik a fasizmus ellen harcoltak a második világháborúban. A tárgyalás várhatóan májusban ér véget.
 
Az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere, Leon E. Panetta Kanada fővárosába, Ottawába utazik március 26-án, hogy találkozzon a kanadai és mexikói Védelmi Minisztérium képviselőivel, mondta a Pentagon szóvivője. Peter MacKay, kanadai védelmi miniszter lesz az esemény házigazdája, ahol a találkozók történetében először a mexikói védelmi miniszter is jelen lesz. A mexikói védelmi hivatal vezetője, Gullermo Galvan tábornok és a Haditengerészeti Hivatal élén álló Mariano Francisco Saynaz admirális szintén jelen lesz a megbeszélésen, ahol kontinentális védelmi kezdeményezéseket vitatnak majd meg, állította a Pentagon sajtótitkára, George Little. A megtárgyalandó kérdések közé tartozik a kábítószer elleni küzdelem területén folyó együttműködés, továbbá a humanitárius jelenlét és a katasztrófavédelmi műveletek, valamint az észak- és dél-amerikai védelmi intézetek támogatása is. Panetta előbb külön-külön, kétoldalú találkozókon egyeztet a két ország képviselőivel, majd ezután kerül sor az első Észak-amerikai Miniszterek Trilaterális Találkozójára.
 
Leon E. Panetta, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere (Forrás: nytexaminer.com)
 
Alan Solomont, az Amerikai Egyesült Államok madridi nagykövete kijelentette, hogy hamarosan sor kerül az első formális kétoldalú találkozóra Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök és Barack Obama elnök között Washingtonban. Obama és Rajoy első találkozója március 27-én, a Szöuli Nukleáris Biztonság Konferencián lesz, ahol megbeszélik a hivatalos találkozó pontos dátumát. A NATO chicagói csúcsa május 20-án kezdődik, ahol a két fél szeretne megegyezésre jutni a spanyol Rota bázis (Cádiz) NATO rakétavédelmi pajzsba való integrálása kapcsán. Solomont elmondta, hogy az integráció lévén Spanyolország kulcsszereplővé lép elő a NATO lisszaboni csúcsán elfogadott biztonsági projektben. A megkötendő megállapodás értelmében 2014-től 1100 amerikai katona és 4 hajó fog megérkezni a spanyol haditengerészeti bázisra. A nagykövet szerint a rakétavédelmi pajzs amellett, hogy jelentős mértékben fog hozzájárulni Spanyolország és egész Európa védelméhez, a cádizi régióban is sok munkahelyet teremt, amelyre a magas munkanélküliséggel küszködő országban igen nagy szükség van.
 
Szabadon engedték a szomáliai kalózok a brit állampolgárságú Judith Tebbutt-ot, aki több mint hat hónapot volt fogságban. A 600 000 fontnyi váltságdíjért cserébe elengedett asszonyt egy a kenyai Lumában található luxusszálloda területéről rabolták el tavaly szeptemberben. Az asszony férjét meglőtték, őt magát pedig egy motorcsónakon szomáliai vizekre vitték. A férje halálhírét csupán az elrablása után két héttel tudta meg. A váltságdíjat fia gyűjtötte össze és légi úton dobták le a kalózoknak. Az egyre agresszívabbá váló szomáliai kalóz-tevékenység során elkövetett emberrablások egyik új típusává vált, hogy a támadók a tengerpartról rabolnak el turistákat.
 
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Dmitrij Medvegyev orosz elnöke március 19-én, hétfőn felhívta az orosz vezetésű EURASEC, vagyis az Eurázsiai Gazdasági Közösség megfigyelő státusszal rendelkező tagjait, hogy csatlakozzanak az Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán alkotta vámunióhoz, amelyet a jövőben Eurázsiai Unióvá szeretnének fejleszteni a részes országok. Elsősorban Ukrajna vezetőit szeretnék megnyerni a csatlakozásra.
 
Március 20-án, kedden Dmitrij Medvegyev, Oroszország elnöke azt nyilatkozta, hogy országának 2017-2018-ra fel kell készülnie, hogy választ tudjon adni az európai rakétavédelmi rendszerre. Bár a NATO és Oroszország közötti tárgyalások megakadtak, mivel a szövetség nem volt hajlandó írásos garanciát adni az orosz félnek arról, hogy a rakétapajzs nem irányul ellene, Medvegyev elmondása szerint Oroszország továbbra is nyitott az egyeztetésre.
 
Dmitrij Medvegyev bejelenti, hogy a jövőben Oroszország többet áldoz a védelmi kiadásokra (Forrás: en.rian.ru)
 
Oroszország a GDP legalább 2,8 százalékát fogja védelmi kiadásokra költeni a következő nyolc évben, mondta el Medvegyev elnök március 20-án, kedden, arra hivatkozva, hogy nő az esélye annak, hogy az ország fegyveres konfliktusokban legyen kénytelen helyt állni, mivel új, feltörekvő hatalmak növelik erejüket, rakétavédelmi rendszerek épülnek és fokozódó feszültség jellemző az orosz határok közelében.
 
Az Amerikai Egyesült Államok sohasem adott át titkos információkat Oroszországnak az európai rakétapajzzsal kapcsolatban – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes március 21-én, szerdán. Rjabkov cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok a rakétavédelmi rendszer sarokkövét elfogórakéták egyes paramétereit megosztotta volna Oroszországgal.
 
Március 22-én, csütörtökön Oroszország védelmi minisztériuma megrendelést írta alá 30 darab Su-30SM típusú vadászgépről az IRKUT repülőgépgyártó vállalattal. A szerződés értelmében a cég 2015-ig harminc repülőgépet szállít Oroszországnak, azonban a megrendelés értékét nem hozták nyilvánosságra. 2011 augusztusában az IRKUT bejelentette 40 darab Su-30SM típusú repülő gyártását a védelmi minisztérium részére, amelyből huszonnyolcat a légierő, és tizenkettőt a haditengerészet kap, ezt az egyezséget erősítették meg csütörtökön. A Su-30SM vadászbombázó a korábbi Su-27UB kétüléses változata, amely képes levegő-levegő, valamint levegő-föld küldetések végrehajtására. Az új gépek a korábbi Su-24-es vadászgépeket váltják majd, így növelve az orosz légierő támadó potenciálját.
 
Oroszország a nyersanyagexport vámot 411.2 dollár/tonnáról, 460.7 dollár/tonnára növelte - jelentette be pénteken egy kormányzati weboldal a RIA Novosztyi értesülései szerint. Az április 1-én hatályba lépő határozatot Vlagyimir Putyin miniszterelnök írta alá. A gázolajexport adója 370.1 dollár/tonnáról 414.6 dollár/tonnára fog nőni márciusban. Az orosz kormány azt reméli, hogy ösztönözni tudja az olajvállalatokat, hogy hazai olajfinomítóikban dolgozzák fel a kőolajat.
 
Az orosz Atomsztojexport vállalat pénteken bejelentette, a helyi tiltakozások után 6 hónappal az orosz munkások folytatják az indiai Kudankulam atomerőmű építését. A munkálatokat 2011 szeptemberében függesztették fel, amikor több helyi lakos tiltakozott és követelték a projekt felfüggesztését. A tüntetők a gyár körül minden utcát elbarikádoztak és nem engedték be a munkásokat az építkezésre. Hétfőn India engedélyezte, hogy a munkások az eredeti tervek szerint folytassák a munkálatokat, mondván, hogy a helyi lakosoknak az erőmű miatt nincs miért félniük és 100 millió dollárt ígért a gyár közelében lévő infrastrukturális fejlesztésekre. Indai és az egykori Szovjetunió 1988-ban aláírt egy szerződést a kudankulami atomerőmű megépítéséről, de a munkálatok csak 2002-ben indultak meg.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem