biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO Hírfigyelő - 2012. május

2012 június 19. - 20:41 - Csiki Tamás, Justh Krisztina, Tófalvi Fruzsina

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A májusi hónap meghatározó témája a chicagói csúcstalálkozó volt: a Szövetség és a szakértői közösség egyaránt döntően az előkészületekre és a találkozó lebonyolítására koncentrálta figyelmét. Az állam- és kormányfők találkozójáról és a chicagói döntésekről értékelésünket már korábban megismerhették a NATO-NETto rovat olvasói; havi összefoglalónkban rövid összegzéssel idézzük fel a legfontosabb elemeket. Emellett természetesen folytatódott az afgán átmenet folyamata, és élénk volt a NATO és a partnerállamok kapcsolata is.

 

Partnerkapcsolatok

Május 4-én felavatták a NATO új Válságkezelési és Műveletirányítási Központját (Comprehensive Crisis and Operations Management Centre). A központ létrehozása a Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága (SHAPE) átalakításának részét képezi, célja a Szövetség agilisabbá és rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a 21. század kihívásaira. A szervezet öt munkacsoportra oszlik: a válságfelismerő; a folyamatban lévő műveletekkel foglalkozó; az értékelő; a Szövetség válaszát tervező-irányító; és a válságkezelést értékelő csoportok a teljes műveleti folyamatot lefedik. A teljes kapacitással előre láthatóan 2013 közepétől felálló Központ szerepe továbbá, hogy a SHAPE-et külső szakértőkkel kösse össze, erősítve a katonai és civil szakértők közti kapcsolatokat.

A május 6-i koszovói választások alkalmából Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a feszültségszítás és provokatív nyilatkozatok elkerülésére szólította fel a feleket, továbbá hangsúlyozta a KFOR szerepét a békés és biztonságos környezet megteremtésében.

Victor Ponta nemrég kinevezett román miniszterelnök első alkalommal találkozott Anders Fogh Rasmussennel a NATO chicagói csúcstalálkozója alkalmával. A főtitkár megköszönte Románia szerepvállalását a koszovói és afganisztáni missziókban, amit az országot sújtó pénzügyi válság ellenére is fenntart. Rasmussen üdvözölte Románia támogatását az Okos Védelem (Smart Defence) vezető programjai, különösen a C-17-es stratégiai légiszállítási képesség (SAC), az európai rakétavédelmi rendszer kiépítése, valamint a szövetségi felszínellenőrzési rendszer (Allied Ground Surveillance, AGS) drón-programja esetében. Ezt megelőzően Rasmussen május 3-án David Cameron brit miniszterelnökkel, május 4-én Angela Merkel német kancellárral, majd május 9-én Barack Obama amerikai elnökkel is találkozott a csúcstalálkozó kulcskérdéseinek egyeztetése és előkészítése céljával.

Victor Ponta és Anders Fogh Rasmussen

Victor Ponta és Anders Fogh Rasmussen találkozója (Forrás: nato.int)

 

Május 7-9. között tartotta harmadik találkozóját a Független Tudományos Értékelő Csoport (Independent Scientific Evaluation Group) a NATO brüsszeli főhadiszállásán. A Csoport értékelte a Tudomány a Békéért és Biztonságért (SPS) program több éves projektjeire, workshopjaira és tréningjeire érkezett pályázatokat, majd javaslatot tettek a Politikai és Partnerségi Bizottság részére azok elbírálását illetően.

Május 11-én Hoshyar Zebari iraki külügyminiszter látogatott el Brüsszelbe, ahol Alexander Vershbow főtitkár-helyettessel találkozott. A megbeszélés során a NATO és Irak közti partnerség elmélyítéséről értekeztek, amely kiterjed a védelmi szektor intézményeinek kiépítésére, az oktatás és kiképzés, továbbá a terrorizmus elhárítás területeire.

A chicagói csúcstalálkozó talán legvitatottabb kérdését – az európai rakétavédelmi program kapcsán az Oroszországgal kialakítandó mélyebb együttműködést – vizsgálva Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese az orosz Védelmi Minisztérium által május 3-4-én megrendezett moszkvai konferencián a NATO-Oroszország együttműködés erősítését sürgette. Beszédében hangsúlyozta, hogy a rakétavédelem terén az eddig bilaterális kapcsolatból akár stratégiai partnerség is válhat, igyekezve megnyugtatni az orosz felet, hogy nem a tervezett rakétavédelmi rendszertől nem jelent fenyegetést az orosz stratégiai nukleáris képességekre: „NATO-rendszerünket nem Oroszország ellen terveztük, nem ellene irányul”- ismételte a korábban is sokat hangoztatott érvet. Vershbow kiemelte, hogy a rendszer az euro-atlanti térségen kívülről érkező fenyegetések, azok közül is inkább csak az egyszerűbb és potenciálisan kis számban megjelenő rakéták ellen fog védelmet nyújtani – melyekkel szemben Oroszország egyébként ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mint a NATO-tagországok. A cél az lehetne – mondta –, hogy az orosz és a NATO rakétavédelmi rendszerek kiegészítsék egymást és a szomszédos régiók védelme hatékonyabbá váljon.

Alexander Vershbow, NATO főtitkár-helyettes

Alexander Vershbow, NATO főtitkárhelyettes (Forrás: nato-pa.int)

 

A NATO szóvivője május 14-én reagált a Human Rights Watch líbiai bevetéseket a civil áldozatok miatt bíráló jelentésére. A nyilatkozat szerint a műveletek nem sértették meg a nemzetközi jogban lefektetett szabályokat, megfeleltek az ENSZ mandátum követelményeinek – és sok életet sikerült velük megmenteni. A NATO sajnálatát fejezte ki a civil áldozatok miatt, ugyanakkor a szóvivő szerint a Szövetség erői mindent elkövettek, hogy minimalizálják a civil veszteségeket – azonban egy komplex katonai művelet során képtelenség, hogy az áldozatok száma nulla legyen. A közlemény hangsúlyozza: a műveletben résztvevők mindent megtettek annak érdekében, hogy minimalizálják az áldozatok számát, például részletes hírszerzési adatok és precíziós fegyverek használatával próbálták mérsékelni a járulékos veszteségeket. A Khadafi-rezsimhez hű erők eközben gyakran használtak civil infrastruktúrát – többek között kórházakat és mecseteket – katonai célra.

Május végén a SILK-Afganisztán projekt vezetői Ankarában, a Middle East Technical University-n kibervédelmi képzésen vettek részt. A NATO Science for Peace and Security programja által támogatott SILK gyors internetelérést biztosít a Kaukázus és Közép-Ázsia tudományos közösségeinek. A tanfolyamot grúz és NATO-szakértők tervezték meg, hogy elősegítsék a partnerországok együttműködését az új biztonsági kihívások területein. Az egyetem informatikai tanszékének vezetője szerint az afganisztáni átmenet több kibervédelmi szakértő képzését teszi szükségessé. A kurzus alatt alapvető, praktikus fogásokat sajátítottak el a résztvevők, hogy biztosítani tudják Afganisztán digitális infrastruktúrájának zökkenőmentes működését. A jövőben további, haladó tanfolyamokat is terveznek.

Május 23-25 között Athénban tartotta meg a Transport Group éves Tengeri Szállítási szemináriumát. A csoport elnöke, George Pateros szerint a tengeri szállítási útvonalak biztonságának fenntartása érdekében erősíteni kell az együttműködést a kereskedelmi hajózási szektor és a NATO katonai szervezetei között. A találkozó, amelyen – többek között Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből is – civil szakértők, az iparág képviselői, továbbá a NATO és szövetséges államok képviselői vettek részt, lehetőséget biztosított minden fél szakértőinek, hogy megvitassák a felmerülő kihívásokat. Az összejövetelen a hajózási útvonalak biztonságáról, a kalózkodásról és a cseppfolyós földgáz szállításának sérülékenységéről volt szó. A résztvevők a NATO-tól és a partnerállamokból, köztük.

Május 27-én ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját a NATO-Oroszország Tanács, továbbá tizenötödik évfordulóját a NATO-Oroszország Alapító Okirat, amely a bilaterális együttműködés alapjául szolgál. Az elmúlt évek javuló kapcsolatát és bővülő, fokozódó együttműködését 2011-2012-ben fokozatos távolodás követte, ami a chicagói találkozón a rakétavédelem kérdése körül csúcsosodott ki.

 

Műveletek

Májusra lezárult az afgán nemzeti rendőri erők Európai Csendőrség vezénylete alatt végrehajtott kiképzése a mazar-e sharif-i kiképzőközpontban. Az EGF két éves missziós részvételének végén Bruno Gonzales százados úgy értékelte, hogy (az afgán rendőri erők) „a jövőben képesek lesz magukat és a csapataikat kiképezni.” Ugyanakkor az együttműködés folytatódni fog a kiképzés vezető tagállamával, Franciaországgal: az afgánok a következő 20 évben haladó szintű kiképezéseken vehetnek részt Franciaországban.

EUROGENDFOR logo

A EUROGENDFOR logója (Forrás: abriefencounter.blogspot.hu)

 

Május 12-én Abdul Satar mullah, volt tálib parancsnok találkozott a farah-i PRT tagjaival. Anthony Ulrich alezredessel, a civil kapcsolatokért felelős csoport vezetőjével folytatott beszélgetésében részletezte, miért állt át a NATO oldalára. Egy hónappal ezelőtt még a tálibok számára szervezte a fegyverellátást, de aztán egy reintegrációs program mellett döntött. Satar szerint a tálibok minden ok nélkül végeztek ki embereket, iskolákat és kórházakat romboltak le. Tizenegy másik társát sikerült meggyőznie, hogy részt vegyenek a NATO programjában, amely esélyt ad nekik, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba. A farah-i PRT a terület gazdasági fejlődését és a helyi kormányzat tekintélyének helyreállításában segít. Satar szerint emiatt a tálibok egyre gyengébbek, csupán propagandájuk által tűnnek erősnek.

Korábban szintén Farahban találkozott Afganisztán Átmeneti Koordinációs Bizottságának elnöke, Dr. Ashraf Ghani Ahmadzai a PRT tagjaival és helyi vezetőkkel. Ghani azzal a céllal vett részt értékelő körúton a tartományokban, hogy megbizonyosodjon a kormányerők felkészültségéről az átmenet kapcsán. Ennek érdekében a lakosság képviselőivel is konzultált, hogy Kabulba visszatérve jobb döntéseket tudjon hozni – egyúttal tájékoztatta őket arról, hogy mit is jelent az átmenet folyamata. A NATO a látogatást sikeresnek értékelte.

Május 13-án az ISAF üdvözölte és elfogadta az afgán kormány listáját azokról a területekről, amelyeket az átmenet harmadik részeként fognak átvenni a NATO-tól, miközben 2014. december 31-ére tűzték ki az afganisztáni biztonsági feladatok átadásának végső határidejét az afgán biztonsági erőknek. anders Fogh Rasmussen üdvözölte Karzai elnök bejelentését, míg John R. Allen, az ISAF erők parancsnoka szerint ez a lépés jól láthatóan demonstrálja az afgán nemzeti haderő képességét, amely így már az afgán lakosság több mint 75%-ának biztonságáért vállal felelősséget. Egy területen az átmenet akár 18 hónapot is igénybe vehet – az ötödik, utolsó részlet végrehajtását 2014 végére várják. Simon Gass nagykövet, a NATO afganisztáni civil főképviselője szerint jó úton haladnak, és az „afgánok büszkék lehetnek a biztonsági erőikre” – ennek ellenére a felelősségek teljes átadása után is szoros partnerség fenntartását tervezik.

Az afgán légierő biztonsági erőinek gyorsreagálású csapata először vezetett őrjáratot a kabuli nemzetközi repülőtéren kívül. Segítette és tanácsokkal látta el őket a 438. Légi Expedíciós Tanácsadó Század (439th Air Expeditionary Advisory Squadron), de a szövetségesek törekedtek arra, hogy a háttérben maradjanak. Dan Minnocci százados, a század műveleti tanácsadója szerint az afgánok „több, mint készek… – hatékonyak a biztonság szempontjából.”

 

A hónap eseménye: A chicagói csúcstalálkozó

A chicagói csúcstalálkozó négy témakörre helyezte a hangsúlyt:

  • a védelmi kiadások csökkenését ellensúlyozó Smart Defense (Okos védelem) koncepció és a képességfejlesztés lehetőségei;
  • a Szövetség védelmi és elrettentési képességeinek felülvizsgálata (Defense and Deterrence Posture Review – DDPR);
  • az afganisztáni kivonulásra vonatkozó menetrend felvázolása;
  • az „arab tavasz” nyomán, többek között a NATO 2011. évi líbiai beavatkozása következtében jelentős politikai változásokon keresztülmenő közel-keleti térség felé való nyitás demonstrálása a NATO részéről, a partnerkapcsolatok szélesebb kontextusába beágyazva.

 

Emellett azonban Chicago „végrehajtó csúcstalálkozó” is volt: a 2010-ben Lisszabonban meghatározott feladatokat – szervezeti reformot, a védelmi és elrettentési képességek felülvizsgálatát, az európai rakétavédelmi rendszer alapjainak megteremtését, stb. – most zárták le. Ennek fényében a 2012-es csúcstalálkozót tekinthetjük egy formálisan Lisszabonban megkezdett – a 21. századi kihívásoknak megfelelni képes „NATO 3.0-t” kialakító – folyamat lezárásának.

Csoportkép a Chicagói NATO csúcstalálkozóról.

A szövetség 28 tagállamának állam- és kormányfői találkoztak Chicagóban. (Forrás: nato.int)

 

A szövetség transzformációja és szervezeti reformja, valamint az okos védelem koncepció tételes kidolgozása és megvalósítása eredményeként fogadták el a „Védelmi Képességek: A NATO Erők 2020-ban” című dokumentumot, amely a modern, szoros összeköttetésben működő, együttműködni képes, és ennek megfelelően felszerelt, kiképzett, gyakorlatoztatott és irányított fegyveres erők létrehozásának elemeit rögzíti. Mindez döntően az okos védelem (Smart Defense) koncepciója köré épül, melynek részeként a hivatalos NATO-kommunikáció szerint több mint 20 különböző, többnemzeti együttműködésen alapuló képességfejlesztési programot fogadtak el. (Ezek közül 17 programot ismertettek.)

A DDPR-felülvizsgálat eredményeképpen Chicagóban elfogadott dokumentum a lisszaboni Stratégiai Koncepció alapján megerősítette a szövetség alapfeladatait, és a jelenlegi nukleáris elrettenő képesség arányainak és diszlokációjának megtartása mellett foglalt állást. Az elrettentő képességet egészíti ki az első fejlesztési fázis végén Chicagóban részlegesen működőképesnek nyilvánított rakétavédelmi rendszer.

Az afganisztáni stabilizáció tekintetében az állam- és kormányfők, illetve külügyminiszterek a Lisszabonban szabott úton haladva az időszerűen szükséges lépéseket tették meg. Így Afganisztán tekintetében jól láthatóan teljesült, hogy míg Lisszabon „feladatszabó”, addig Chicago „végrehajtó” találkozó volt, és a korábban kitűzött és számos nemzetközi fórumon (legutóbb Bonnban, 2011 decemberében) pontosított célok megvalósítását technikai megoldásokkal segítette elő. Május 21-én a Karzai afgán elnök és a NATO 28 tagállama mellett 22, az ISAF-hez hozzájáruló partner ország, valamint Oroszország, Japán, Pakisztán és több közép-ázsiai ország képviselői vettek részt a 2014-ig tartó hatalomátadási folyamat lépéseinek pontosításában, és az azt követő évtizedben Afganisztánra vonatkozó tervek felvázolásában. A kulcsfontosságú regionális szereplők mellett a tanácskozáson részt vettek az Európai Unió és az ENSZ képviselői is, összesen 60 partnert bevonva a nemzetközi együttműködésbe. A hatalomátadás azonban nem jelenti a nemzetközi szerepvállalás végét: az afgán kormány felkérésére reagálva Chicagóban a szövetség döntött az Afganisztánnal kialakított stratégiai partnerség jegyében az ISAF befejezése után indítandó új támogató műveletről (NATO Strategic Plan for Afghanistan), amely kiképzést, tanácsadást és az afgán biztonsági erők támogatását foglalja majd magában 2014 után. A NATO Afganisztánnak nyújtott politikai, társadalmi és fejlesztési támogatását a május 1-jén megkötött amerikai-afgán hosszú távú együttműködési megállapodás is megerősíti.

A 2011. áprilisi berlini külügyminiszteri találkozó szellemében Chicago a partnerkapcsolatok hatékonyabb, rugalmasabb és aktívabb keretek között történő fejlesztését demonstrálta, bár döntően új, intézményesített keretrendszert nem hozott létre. Új elem volt a korábbi ISAF-formátum mellett a legjelentősebb hozzájárulást biztosító nem NATO-tagállammal folytatott kibővített ülés. A tizenhárom partnerország Ausztrália, Ausztria, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, Finnország, Grúzia, Japán, Jordánia, Katar, Marokkó, Svájc, Svédország és Új-Zéland volt.

A mediterrán térség partnerkapcsolatainak áttekintése az előzetesen nagyobb várakozásokhoz képest azonban nem hozott új eredményt, azonban megerősítette a jelenlegi keretrendszert. Emellett a közelmúlt tapasztalatai alapján a tagállamok nyitottságot mutattak a térség multilaterális szervezeteivel, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és az Arab Ligával folytatandó további, akár rendszeres egyeztetésre a közös érdekeket érintő kérdésekben. A Mediterrán Dialógus (MD) és az Isztanbuli Együttműködési Kezdeményezés (ICI) esetében nyitva állhat az út a Líbiával, vagy bármely országgal a bilaterális együttműködés számára. A szövetség emellett szívélyesen üdvözölte Kuvait felajánlását egy ICI Regionális Központ létrehozására.

A csúcstalálkozón magyar vonatkozású felajánlás is történt, miszerint „Magyarország részt fog vállalni a balti államok légvédelmének biztosításában, melynek keretében Magyarország harci repülőgépeket állomásoztat majd a Baltikumban, és rendszeresen részt fog venni a − saját légierővel nem rendelkező − balti államok légvédelmének biztosításában.”  Emellett Orbán Viktor miniszterelnök május 21-i bejelentése értelmében az afgán biztonsági erők támogatására három éven át évi félmillió dollárt ajánl fel Magyarország.


Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Transcript:
Arab tavasz = Az első Facebook Forradalom?A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?A NATO és partnerei: változó kapcsolatok?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem