biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 27. hét

2012 július 09. - 00:40 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Kedden kijárási tilalmat rendeltek el egy 440 ezer lakost számláló iraki városban, miután egy teherautóba rejtett bombát robbantottak fel egy zsúfolt piac közepén. A merényletet délelőtt tíz óra körül hajtották végre a síita többségű Divánijja népszerű piacán, ahol 25 ember életét veszette, és 70-en megsebesültek. Az áldozatok között nők és gyermekek is voltak. A robbanásban számos üzlet megsemmisült. Feltételezések szerint a támadást a közelgő síita ünnep miatt hajtották végre, mivel pénteken nagyszámú síita zarándok érkezik a közeli Karbala városába. Az ünnep miatt félő, hogy a radikális csoportok, mint az al-Kaida, merényleteket készítenek elő, hogy a támadásokkal növeljék a felekezetek közötti feszültséget. A héten még számos erőszakos cselekményt követtek el országszerte, ami miatt fokozatosan csökken az iraki kormány népszerűsége. Júniusban legalább 282 ember vesztette életét fegyveres támadások és bombamerényletek miatt, ami azt mutatja, hogy a központi hatalom nem képes fenntartani a biztonságot Irakban.
 
Kedden a jemeni hatóságoknak sikerült meghiúsítaniuk az al-Kaida tíz, kormányépületek ellen végrehajtandó öngyilkos merénylet tervét. Szanaában 10 fegyverest tartóztattak le, szintén csütörtökön pedig 14 al-Kaida-tagot, köztük kilenc külföldit. A három sejtbe szerveződő férfiak katonai vezetők meggyilkolására és külföldi érdekeltségek elleni merényletekre készültek.
Pénteken országszerte 35 helyszínen több százezren tüntettek, „a déli ügy a mi ügyünk” mottó alatt. A demonstrálók a déliek és az északiak együttműködését követelték az országot sújtó problémák megoldása érdekében, a tavalyi forradalom folytatásaként. Követelték a régi rendszer híveinek felelősségre vonását és a megígért reformok végrehajtását. Szombaton, az 1994-es polgárháború végének 18. évfordulóján is sok helyen, különösen a volt Dél-Jemen városaiban összegyűltek az emberek. Ádenben a biztonsági erők az emberek közé lőttek, két tüntetőt megölve. Szintén ebben a városban a rendőrök egy kormányépületnél hatástalanítottak egy robbanószerkezetet. Szejúnban is erőszakba torkollott egy demonstráció, egy ember meghalt és négyen megsérültek. Ad-Dála tartományban egy kormányépületet támadtak meg kézifegyverekkel és gránátvetőkkel a déli szeparatisták.
 
Tüntetés Jemenben (Forrás: alsahwa-yemen.net)
 
Eközben a héten a harcok miatt otthonukat elhagyni kényszerülők elkezdtek visszatérni Dzsaarba és Zindzsibárba. AhmadGhalebal-Rahvi, Abján tartomány helyettes kormányzója szerint jól halad a víz- és áramellátás helyreállítása és az al-Kaida harcosai által hátrahagyott aknák felszedése. A kormányzóság szerint csak az előző héten 73 helyi lakos és katona vesztette életét az aknák miatt.
 
Melinda Taylort és három társát őrizetbe vették és 26 napig fogságban tartották Zintan mellett.  A csoport találkozott Szaifal-Iszlám Kadhafival és állítólag olyan dokumentumokat csempésztek, melyek fenyegetik Líbia nemzetbiztonságát. A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyvédjének véleménye szerint lehetetlen lesz a volt államfő fia számára, hogy tisztességes eljárásban részesítsék a hazájában. „A közelmúltbeli események rávilágítottak arra, hogy lehetetlen lesz független és részrehajlás nélküli eljárást folytatni Kadhafi ellen.” - közölte az ügyvédnő Hágában a pénteki napon, valamint hozzátette: „Ügyfelem jogai maradandóan sérültek látogatásom során”.  Taylort az ICC-től rendelték ki védőügyvédként, hogy a tárgyalás kezdeti szakaszában tanácsot adjon Kadhafinak. Vita támadt a Hollandiában székelő bíróság és a líbiai kormány között azzal kapcsolatban, hogy a helyi szervek képesek lesznek-e igazságosan levezényelni az eljárást Kadhafi ellen, akit azzal vádolnak, hogy háborús bűnöket követett el a 2011-es észak-afrikai felkelések során. Líbia nem hajlandó kiadni őt, mivel saját, nemzeti bíróságán szeretné elítélni az érintettet, ezért megtámadták az ICC joghatóságát.
 
Öt év után az izraeli kormány úgy döntött, tovább folytatja a biztonsági fal építését Gush Etzion területén, később pedig Jeruzsálem kerületén is. A tervek szerint az építményt 760 kilométer hosszúra szeretnék növelni, ez azonban kivívta a Fatah központi bizottságának nemtetszését. Véleményük szerint ez Izrael egyik legveszélyesebb lépése Júdea, Szamaria és Gáza 1967-es megszállása óta, mellyel Jeruzsálemet gyakorlatilag „zsidósítják”. Pár száz kilométernyi fal felépítését követően öt évvel ezelőtt a kormány anyagi okokból kifolyólag leállította az építkezéseket, több párt azonban úgy véli, hogy a különböző szervezetek és a nemzetközi nyomásgyakorlás kényszerítette őket erre. Ofer Hindi ezredes július 4-i nyilatkozata alapján a biztonsági határvonal építése pár héten belül újra beindul, majd 2013 környékén Ma’aleh Adumim területén is felhúzzák a falat. Hindi ezredes elmondása szerint Jeruzsálemben viszonylagos nyugalom van, Ma’aleh Adumimban azonban biztonsági okokból kifolyólag szükséges az építmény felépítése. A bíróság korábban már kijelentette, hogy egy hasonló objektum felépítése nagyban szolgálja Izrael védhetőségét a terrorista és egyéb támadásokkal szemben.
 
Az orosz Jakovlev Jak-130-as könnyű-támadó kiképzőgépet a Farnborough nemzetközi légi parádén fogják először bemutatni. A július 9-15-e között London közelében megrendezendő eseményen, ahol az orosz légi iparban elért legutóbbi eredményeket is bemutatják, 19 orosz védelmi-ipari cég is jelen lesz. A Jak-130-as a Jakovlev tervezési hivatal által kifejlesztett igen mozgékony kétüléses kiképzőgép, amelynek 2000 kilométeres hatótávja és hangsebesség alatti, 1060 km/h-s maximális sebessége van. A repülőgépet orosz és nyugati fejlesztésű fegyver variációiból összeállított 3000 kilogrammos robbanótöltettel lehet felszerelni. A repülőgép fejlesztése 1991-ben indult és az első Jak-130-as 2009-ben állt szolgálatba az Orosz Légierőnél. Az első export-megrendelést 2006-ban írták alá, amikor Algéria 16, Líbia pedig 6 db Jak-130-ast rendelt. A Líbiába történő kézbesítés 2011-2012 környékén volt várható, de a Kadhafi-rezsim bukása során létrejött Líbiai Nemzeti Átmeneti Bizottság a létező fegyver-szerződések felülvizsgálása részeként 2011 szeptemberében törölte a 6 db Jak-130-as megrendelését. Szíria 2011-ben egyezet meg Oroszországgal, hogy 550 milliárd USD értékben 36 db Jak-130-ast vásárol. A Jak-130-as összes külföldi piaci kapacitását 250 repülőgépre becsülik.
 
Az orosz Jak-130-as kétüléses könnyű-támadó kiképzőgép (Forrás: en.rian.ru)
 
Dr. Ana Maria Abreu venezuelai orvost államtitkok kiszivárogtatásával vádolják. A július 3-án, kedden napvilágot látott hír alapján Abreut katonai vagy politikai titkok kiadásával vádolják Venezuelában. Az elnöki palotában 12 évig tevékenykedő orvost egy héttel korábban vették őrizetbe, de ügyvédje szerint a vádak minden alapot nélkülöznek. Az ügyvéd állítása szerint Abreu nem kezelte a hivatal munkatársait, és nem fért hozzá államtitkokhoz sem. Néhány ellenzéki politikailag motivált őrizetbe vételnek tartja az orvos elfogását, mivel Rocio San Miguel, a kormányzat egyik éles kritikusának a sógornője Abreu.
 
Július 6-án, pénteken a mexikói választási bizottság elnöke hivatalosan is bejelentette Enrique Pena Nieto választási győzelmét. Mexikót korábban több mint hetven évig kormányzó Intézményes Forradalmi Párt színeiben induló Pena Nieto 6,59 százalékkal előzte meg ellenfelét, a baloldali Manuel López Obradort, Mexikóváros volt polgármesterét. Az új elnök - akit egyedülálló módon egyfordulós választáson hat évre bíznak meg kormányzással, és aki természetesen újra választható - a szavazatok 38,15 százalékát szerezte meg, míg ellenfele 31,64-et. A leköszönő elnök, Felipe Calderón helyébe lépő Pena Nieto győzelmét Obrador megkérdőjelezte, és csalással vádolta meg politikai ellenfelét. Állítása szerint az elnöki tisztségét több millió szavazat vásárlással, valamint illegálisan finanszírozott kampánnyal nyerte meg Pena Nieto. A kijelentés után a választási bizottság 143 ezer szavazóurnában leadott 78012 szavazatot újraszámoltatott, a szenátusra leadott 61,3 és a képviselőházra adott 60,3 százalékkal egyetemben. Az újraszámlálás során hivatalosan Pena Nieto 38,2 százalékkal győzött, míg ellenfele Obrador 31,5 százalékot kapott a mexikói elnökválasztáson.
 
Ausztrália és Indonézia közös határvédő központ felállítását tervezi, melynek feladatait - az információ megosztását az embercsempészetről és a veszélyeztetett vizek járőrhajóinak koordinálását - a két ország együttműködve látná el.  Az intézményi összefogás előzménye az Ausztrál Szövetségi Rendőrség támogatásával sikeresen működtetett Jakarta Törvényi Végrehajtó Kooperációs Központ. Az együttműködés további elmélyítését célzó létesítmény felállítását szorgalmazta  Peter Leahy volt vezérkari főnök, a Canberra–i Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének igazgatója, aki szerint az új központ feladata a halászati, migrációs, vámügyi és az erőforrásokat érintő szabályozások betartatása lenne. A héten Darwinban találkozott Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök és Julia Gillard ausztrál miniszterelnök, ahol részletes tárgyalásokat folytattak a hajózásról és megegyeztek a szorosabb kooperációról. Ennek értelmében Ausztrália személyi állománnyal segíti az indonéz tengeri kutatás-mentés rendszerét, a két ország haditengerészete pedig folytatja a közös járőrszolgálat üzemeltetését az illegális halászat kiszűrésére. Az Ausztráliába irányuló embercsempészet, és a múlt hónapban 90 ember halálát okozó embercsempész hajó elsüllyedése, valamint az embercsempészettel vádolt szervező felelősök letartóztatása is kiemelt témája volt a két vezető találkozójának .
 
Julia Gillard és Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök találkozója (Forrás: theaustralian.com.au)
 
Romániában a Victor Ponta miniszterelnök vezette baloldali kormánykoalíció és Traian Basescu köztársasági elnök közötti csatározások odáig vezettek, hogy felelősségre vonási eljárást indított az államfő ellen a kormány és a parlament, amelynek eredményeként július 6-án 30 napra felfüggesztették pozíciójából Basescut. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert túllépett alkotmányos hatalmán és beleavatkozott a kormányzat üzleti és jogi ügyeibe. A politikai konfliktus kialakulása pont arra az időszakra esik, amelyben fontos döntéseket kellene hoznia a vezetésnek az IMF részéről nyújtott támogatási csomag ügyében. Eközben Ponta is nyomás alatt van, mivel plágiumvádakkal illetik, de a miniszterelnök ezt tagadja, és Basescu lejárató kampányának nevezte az ügyet. Az államelnök felelősségre vonása abban az esetben jön létre, ha azt a népszavazáson a polgárok is jóváhagyják. Az Európai Bizottság figyelmeztette Romániát, amennyiben megbomlik a fékek és ellensúlyok rendszere, a hatalmi ágak szétválasztása, az súlyosan károsíthatja a demokratikus elvek érvényesülését Romániában és csökkenti a bizalmat a közösségben.
 
Több mint 8500 illegális bevándorló kaphat amnesztiát a lengyel hatóságoktól. A januárban meghirdetett amnesztia azokat érinti, akik legalább 4 éve élnek illegálisan az országban, illetve akik még 2010-ben nyújtottak be kérelmet menekült status elfogadására, de elutasították őket. Az amnesztia kétévi tartózkodási engedélyt és munkához való jogot is biztosít.
Lengyelországban hozzávetőleg 40000 illegális bevándorló tartózkodik. Legtöbben a vietnámiak vannak, de a pakisztániak és az ukránok száma is jelentős. A belügyminisztérium szerint ebből több mint 2000 vietnámi kérvényezte az amnesztiát, az ukrán regisztráltak száma is 1900 fölött van, míg a pakisztániak közül 1300-an nyújtották be igényüket hétfő éjfélig, mikor is a határidő lejárt.  Rafal Rogala, a bevándorlási hivatal vezetője azt nyilatkozta, hogy valószínűleg egyéb Európai Uniós országokból is érkezhettek menekültek az amnesztia hírére. „Minden egyes amnesztia magában hordozza azt a kockázatot, amit „amnesztia turizmusnak” nevezünk, ez a jelenség megfigyelhető volt Spanyolországban és Olaszországban is.”
A jelenlegi amnesztia szigorú feltételekhez van kötve, melyek szerint csak akkor alkalmazható, ha az adott személy legalább 2007. december 20. óta él az ország területén és nem hagyta el azt hat hónapnál hosszabb időtartam erejéig.
Lengyelország is az EU Schengeni övezetének tagja, tehát az országok között szabadon mozoghatnak a tagállamok állampolgárai, útlevél ellenőrzése nélkül. Az illegális bevándorlók 80%-a Görögországon keresztül érkezik, ahol a bevándorlási hivatal túlterhelt, ebből eredően le vannak maradva a bevándorlók regisztrációjával, így nem tudják követni azok helyzetét.
 
Az Egyesült Királyság hadserege 23 egységétől, ezzel együtt 20 ezer hivatásos katonától válik meg 2020-ig, jelentette be Philip Hammond brit védelmi miniszter a parlament előtt július 5-én. A hivatásos katonák száma 102 ezerről 82 ezerre fog csökkeni, míg a tartalékosok száma várhatóan 30 ezerre fog duplázódni. Ezzel a brit fegyveres erők jelenlegi létszáma fele lesz a hidegháború alattinak. Az állomány csökkentése a hadsereg szinte minden fegyvernemét és szakcsapatát érinteni fogja. Öt gyalogos zászlóalj és két páncélos ezred teljesen meg fog szűnni. Philip Hammond beszédében elmondta, hogy a hadsereg átalakításának célja a védelmi kiadások csökkentése, és egy rugalmas, kiegyensúlyozott, felkészült haderő létrehozása, amely hatékonyabban tud fellépni a jövőbeni védelmi kihívások ellen. Ezt a hivatásos és tartalékos erők szélesebb körű integrációjával, valamint a tartalékosok kiképzésének fejlesztésével kívánják biztosítani. Sir Peter Wall vezérkari főnök elmondta, teljesen egyetért a fegyveres erők transzformációjával, mert a hadsereg új felépítése integráltabb lesz, és lehetővé teszi annak könnyebb, hatékonyabb és szélesebb körű alkalmazását.
 
A brit hadsereg átalakítása (Forrás: bbc.co.uk)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem