biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 28. hét

2012 július 17. - 00:45 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Miután az előző hét végén Szaúd-Arábia Qatif kormányzóságban a rendőrség lábon lőtt és lázadás szításáért letartóztatott egy síita vallási vezetőt, Nimral-Nimr-t, zavargások törtek ki. A helyi síiták szerint hétfőn egy tüntetésen két embert öltek meg a biztonsági erők. Al-Avámijában, ahonnan a sejk származik, több ezren vonultak az utcára a szabadon engedését követelve. Kedden, az egyik áldozat temetésén szintén éleslőszert használt a rendőrség. A tüntetők kormány- és királyellenes szólamokat énekeltek, és kifejezték szolidaritásukat Bahreinnel. Pénteken 37 síita vallási vezető közös nyilatkozatot adott ki, hogy figyelmeztessék a fiatalokat, hogy ne használjanak erőszakot és ne hagyják magukat provokálni. Ugyanezen a napon több régióbeli rendőrőrsöt támadtak meg fegyveresek, szombat éjszaka pedig ismeretlenek Molotov-koktélokat dobtak egy bíróság elé. Szaúd-Arábia lakosságának körülbelül 10-15%-a síita, a legtöbben a kőolajban gazdag Keleti Tartományban élnek. A kormány aktívan diszkriminálja őket, különösen vélt iráni kapcsolataikat felróva nekik, ezért rendszeresek a lázongásaik. A kormány eddig tagadta, hogy a héten összecsapások zajlottak volna a tüntetők és a biztonsági erők között.

 
Tüntetők al-Nimr képével. (Forrás: gulfnews.com)
 
Szerdán Rijádba  látogatott Mohammed Murszi újdonsült egyiptomi elnök. A szaúdiak bizalmatlanok voltak a Muszlim Testvériség győzelme iránt, de Murszi megnyugtatta az Öböl-országokat, hogy nem akar beleavatkozni az ügyeikbe vagy terjeszteni a forradalmat. „Mi Egyiptomban nem felejthetjük el, hogy Szaúd-Arábia mindig az arabok mellé állt,” nyilatkozta Murszi egy helyi hírlapnak. Egyiptomnak különösen a gazdasági támogatás fontos: korábban júliusban egy milliárd dolláros segélyt kaptak egy szaúdi banktól, egy milliárd dollár kölcsönt a kormánytól és garanciát a földgázellátásra.
 
Július 11-én egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Szanaában. A támadásban tíz rendőr-kadét halt meg, akik az utolsó vizsgájuk után gyülekeztek az akadémia előtt. A nyomozók először rosszul azonosították a merénylőt, mint a jemeni al-Kaida tagját – a hiba miatt Hádi elnök leváltotta a vizsgálatok vezetőjét, a volt elnökhöz közel álló titkosszolgálati igazgató al-Uthit, helyébe saját belügyminiszterét rakva. Az ellenzék szerint a lojalisták ilyen akciókkal próbálják rontani a kormány hírét.
 
Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a Kadima nevű liberális, centralista párt elnöke, Saul Mofaz 12-én éjjel tartott ülést egyes törvénytervezetek miatt. Mivel ez alkalommal nem sikerült megegyezésre jutniuk, újabb tárgyalásokat helyeztek kilátásba, annak érdekében, hogy a Kadima ne lépjen ki a koalícióból, amire a mostani tárgyalás alkalmával nagy esély volt. Ezt erősítette meg Mose Jalon miniszter úr is, aki úgy véli, hogy mivel nincs kilátásban új törvény a terhek egyenlő megosztását illetően, nagyon valószínű a koalíció felbomlása. Ezzel kapcsolatban kudarcba fulladt Jalon és Johanan Pleszner tárgyalása is. Pleszner bizottsága azt nyilatkozta, hogy komoly büntetést akarnak a későbbiekben kiszabni azokra a konzervatív ortodox zsidó fiatalokra (haredim), akik nem hajlandóak az IDF-ben (Israel Defence Forces) való szolgálatra. A Likud viszont elutasítja az ezen okból foganatosított személyes szankciókat a haredim ellen. Úgy vélik, a jelenleg is zajló változásokat támogatni kell, és a törvények fokozatos változtatása mellett érvelnek, amelyről a következő alkalmakkor újra tárgyalni fognak.
 
Ortodox fiatalok (Forrás: tlj-news.com)
 
Részeredmények mutatják, hogy a háborús időszak alatti miniszterelnök, Mahmúd Dzsibril pártja, a Nemzeti Erők Szövetsége (NFA) hatalmas fölénnyel nyert a választásokon Bengázi keleti részén és a környező városokban. Az NFA 95.733 szavazatot kapott, míg a rivális párt, a Muszlim Testvériség Igazság és Építés Pártja emellett csupán 16.143-an szavazót győzött meg.  A nyugati felfogású Dzsibril szerint a korai győzelem nem jelent automatikus többséget a 200 fős közgyűlésben, mivel a jelölteknek a pártlistákon csupán 80 helyet különítettek el. Több mint 50 pártból hozott létre egy idősebb államfőkből és szóvivőkből álló csoportot. Dzsibril a hét elején felszólította a feleket, hogy csatlakozzanak egy nagy szövetséghez. „Őszintén hívunk egy nemzeti párbeszédre, hogy mindenki egy koalícióban gyűljön össze, egy zászló alatt… kompromisszumra szeretnénk  jutni, egyetértést elérni arról, hogy milyen alkotmányt fogalmazzunk meg és hogyan épüljön fel a kormány,” mondta az NFA vezetője. „ Egyáltalán nem voltak vesztesek és győztesek. Bárki fog győzni, Líbia lesz az igazi nyertese ezeknek a választásoknak,” tette hozzá. Faisal Krekshi, az NFA főtitkára elmondta, hogy a korai jelentések azt mutatták, hogy a választókerületek többségében a koalíció vezet. Előzetes adatok szerint a 2,9 millió szavazó közül 1,7 millióan éltek a szavazati jogukkal, ami 63%-os részvételi arányt jelent. Eredmények a hét végére várhatók, mivel a választási bizottság úgy döntött, hogy a szavazólapokat Tripoliban összesítik.
 
Az iraki miniszterelnök megkérte az Egyesült Államokat, hogy gyorsítsák fel az amerikai fegyverszállításokat Iraknak. Núri al-Máliki miniszterelnök szerint azért van szükség a 6 milliárd dollár értékű szerződések gyorsabb teljesítésére, mivel az adott fegyverrendszerek nélkül Irak képtelen megvédeni légterét és határait. Az iraki hadsereg már elég erős ahhoz, hogy fenntartsa a viszonylagos biztonságot az országban, azonban képtelen Irak szuverenitását megőrizni egy esetleges agresszió esetén, mivel a hadsereg technikai felszereltsége elavult és hiányos. A fegyvervásárlás keretében Irak 36 darab F-16-ost, valamint harckocsikat, tüzérségi eszközöket, helikoptereket és őrhajókat rendelt az Egyesült Államoktól. A fegyverbeszerzések felgyorsítása az amerikaiak decemberi kivonulása után vált sürgőssé. Az elmúlt években Irak légterét az amerikai erők biztosították, azonban a kivonulást követően ez a biztonságot nyújtó tényező eltűnt. Ennek ellenére a fegyvervásárlást a kurdok nem támogatják, mivel attól félnek, hogy az iraki kormányzat ellenük is felhasználhatja ezeket.
 
Július 9-én, hétfőn, az afganisztáni Badghis tartományban szolgáló spanyol kontingens egyik tagja az afgán katonákkal végrehajtott közös járőrözés közben súlyos sérüléseket szenvedett a felkelők rajtaütése során. A támadás egy körülbelül öt órás tűzharccá szélesedett, amelyben a lázadók AK-47-es gépkarabélyokat és RPG-ket is bevetettek. A spanyol Egyesített Vezérkar által kiadott információk szerint az összes támadót megölték, további veszteség nem történt spanyol részről.  Ezek a támadások megszokottá váltak az elmúlt három évben, mióta a spanyol egységek ellenőrzik a Badghis városát körülvevő körgyűrűt a kihelyezett előretolt pontok segítségével. Legutóbb 2011 novemberében, illetve 2012 márciusában estek el spanyol katonák az afganisztáni misszió során, amely azt jelzi, hogy az ország továbbra is veszélyes.  Afganisztánban jelenleg 1500 spanyol katona teljesít szolgálatot, akiknek 10%-át idén, 40%-át 2013-ban, és a maradék 50%-át 2014-ben fogják kivonni, mikor a terület ellenőrzését teljes mértékben átadják az afgán hatóságoknak.
 
Spanyol katonák járőrözés közben (Forrás: elmundo.es)
 
Július 2-a és 5-e között a spanyol Haditengerészet négy, szolgálatban álló F-100-as típusú fregattjából három („Álvaro de Bazán”, „Almirante Juan de Borbón” és „Méndez Núñez”) hajtotta végre a MAR-22 névre keresztelt hadgyakorlatot az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partjainál. Gyakorlás céljából a Haditengerészeti Akadémia végzős kadétjai is részt vettek az eseményen, melynek célja az F-100-as típusú fregattok harci cselekményekre való felkészítése. Ennek érdekében a három nap alatt sor került tengeralattjáró-elhárító harci, légelhárítási, valamint fedélzet-tüzérségi gyakorlatokra is. A gyakorlaton továbbá részt vett a spanyol Haditengerészet „Galerna” tengeralattjárója és a harci kiszolgáló támogatásért felelő „Cantabria” hadihajó, valamint Harrier AV 8B+ típusú repülőgépek is.
 
Az orosz S-300 légvédelmi-rendszer kézbesítésére várnak Iránban. Irán bízik benne, hogy Moszkva teljesíti a szerződéses kötelezettséget azáltal, hogy a rendszert kézbesíti Teheránnak, valamint abban, hogy Oroszország nem fogja támogatni az ENSZ Biztonsági Tanács által kirótt szankciókat az Iszlám Köztársasággal szemben. Felmerült, hogy Oroszország visszautasítja a szállítást, azzal az indokkal, hogy ez megsértené a Biztonsági Tanács rendeletét. Hivatalosan azonban nincs akadálya a föld-levegő rakéták kézbesítésének, ugyanis az nem sérti az ENSZ határozatokat. A 800 millió dollárról szóló szerződést, amely Irán rakétarendszerének leszállításáról szól, 2007 végén írták alá. Ennek értelmében Oroszországnak öt zászlóaljnyi S-300PMU-1 típusú rakétát kell kézbesítenie Teheránnak. Mindazonáltal 2010 szeptemberében Dmitry Medvedev aláírt egy rendeletet, amely megszakítja a szerződést, összhangban az ENSZ BT 1929-es határozatával, amely tiltja az Iránnak nyújtandó támogatást a rakéták és fegyverrendszerek, harckocsik, harci helikopterek, harci repülőgépek és hajók tekintetében.
 
S-300 (Forrás: en.rian.ru)
 
Angela Merkel, német kancellár hivatala július 12-én berendelte a berlini román nagykövetet, hogy felhívják a figyelmet Németország aggodalmaira a Romániában zajló politikai folyamatokkal kapcsolatban. Az utóbbi hetekben a felfüggesztett köztársasági elnök, Traian Basescu ügye, valamint az igazságszolgáltatás, különösen az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt a német vezetés attól tart, a hatalmi ágak szétválasztásának elve nem fog érvényesülni balkáni szomszédunknál. Több európai uniós tisztviselő is aggodalmát fejezte ki a Romániában zajló események miatt, bár ígéretet kaptak a román vezetéstől, hogy döntéseikkel nem fogják felborítani a fékek és egyensúlyok rendszerét. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso sürgette Victor Ponta román kormányfőt ígéreteinek írásba foglalására, mindenféleképp elkerülve a demokratikus értékek sérülését. Ponta ezután Herman van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével is találkozott, aki a megbeszélés után kiadott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a romániai eseményekkel kapcsolatban.
 
Victor Ponta román kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (Forrás: eurotribune.eu)
 
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma széleskörűen kíván hozzájárulni a 2012-es Londoni Olimpiai Játékok biztonságához. Az Olimpia Játékok védelmében a hadsereg mindhárom haderőneme szerepet vállal: Puma helikopterek mesterlövészekkel, Rapier föld-levegő rakéták, több hadihajó, köztük a Királyi Haditengerészet legnagyobb hajója, a HMS Ocean helikopterszállító hajó és Typhoon vadászrepülőgépek lesznek készenlétben az Olimpia július 27-i kezdésétől egészen az augusztus 12-i befejezésig. Július 14-étől a légi forgalom korlátozására kerül sor. Philip Hammond védelmi miniszter július 12-én megerősítette, hogy további 3500 katonai személyt telepítenek át a rendezvények helyszíneire. A katonák áthelyezését Sir Peter Wall vezérkari főnök is támogatja, és megerősítette, hogy az áttelepítés nem fogja negatívan befolyásolni a hadsereg egyéb műveleteit. Emellett kihangsúlyozta, hogy konkrét fenyegetéssel nem kell számolniuk a résztvevőknek. A fegyveres erők létszámának növelésével a 2012-es Olimpia védelmét a brit hadsereg három haderőneméből és tartalékosaiból, 17 ezer ember fogja megteremteni.
 
A 2012-es Londoni Olimpiai Játékok logója (Forrás: blog.secure-travel.de)
 
Az Eurocopter az év végéig le fogja szállítani az új Tiger típusú harci helikoptereket a német szövetségi erők részére. A bejelentéssel egy hosszú és rendkívül kínos időszak zárult le, mert a hadsereg már 2009 végétől várta az új harci eszközöket, de bizonyos bekötési/kábelezési problémák késeltették az átadást. A késlekedés legneuralgikusabb pontja az afganisztáni küldetés volt, mivel eddig a német fegyveres erők az amerikai hadsereg harci helikoptereitől függtek.
Az európai gyártó ígéretük szerint további késedelem nélkül fogja átadni az első nyolc harci helikoptert a hadseregnek. „Mi megfelelünk a megrendelésben leírtaknak, és időben szállítunk” – mondta Lutz Bertling, az Eurocopter igazgatója a Welt magazin pénteki számában. A vállalatnak négy helikoptert kellene szállítani júliustól szeptemberig, és további négy darabot ez év decemberében. A hadsereg nyolcvan Tiger típusú harci helikoptert rendelt meg. A gépeket elsősorban Afganisztánban fogják használni, azonban valószínű, hogy csak jövőre kapcsolódhatnak be a harcokba – írta a Welt katonai forrásokra hivatkozva.
 
Zbigniew Głowienka tábornokot, a lengyel szárazföldi erők parancsnokát Illinois-i katonai érdeméremmel tüntették ki, elismerésül a Nemzeti Gárdával való együttműködéséért, amely immáron tizenkilenc éve tart. Az Illinois-i Nemzeti Gárda Kölcsönös Beágyazott Vezérkara – Bilateral Embedded Staff (BEST) és a lengyelországi White Eagle szárazföldi különítmény jelenleg Afganisztánban teljesítenek szolgálatot. Együttműködési keretprogramjuk részeként közös kiképzéseket is folytatnak. A ceremóniát Little Falls-ban, Minnesotában tartották a lengyel szárazföldi delegáció látogatásának egyik programjaként. Egy másik állomásként szolgált a Virginia-i Norfolk is, ahol a NATO Szövetséges Műveleti Transzformációs Parancsnokság képviselőivel találkozott a küldöttség. William Enyart amerikai vezérőrnagyot nemrég Borislaw Komorowski elnök – májusi látogatása alkalmából - a Lengyel Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. Enyart az Illinois-is Nemzeti Gárda főhadsegéd tisztjeként szolgált, ez évben vonult nyugdíjba.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem