biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 29. hét

2012 július 24. - 02:04 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 

A líbiai parlamenti választások korai eredményei azt mutatják, hogy a liberális párt áll az első helyen az ország első szabad választásán Moammer Kadhafi bukása óta. A választási bizottság kedden azt nyilatkozta, hogy a korábbi ideiglenes miniszter, Mahmúd Dzsibril pártja, a Nemzeti Erők Szövetsége (NFA) 39-et szerzett meg a 80 szabad helyből. Ez azt jelenti, hogy az NFA mindössze 20%-nyi helyet birtokol a 200 férőhelyes közgyűlésben.  A líbiai Muszlim Testvériség pártja által kezdeményezett Igazság és Építés párja áll a második helyen, 17 hellyel. Azonban egyelőre nem világos, hogy ki fogja uralni a kongresszust, mivel a helyek többségét (120) egyéni jelöltek töltik ki. A választási bizottság a későbbiekben azt mondta, hogy a regisztrált szavazók 62%-a - akiknek 40%-a nő volt – vett részt a július 7-ei szavazáson. Közel 2,9 millió líbiai, a szavazólapokat leadni jogosultak 80%-a regisztrált a szavazásra. Legalább 30 nő helye biztosított a kongresszusban (ami 16,5%-ot jelent) egy olyan rendszernek köszönhetően, amely arra kötelezi a pártokat, hogy a listákon váltakozzanak a férfi és női jelöltek - viszont csupán egy független női jelöltet választottak meg. A kongresszus feladata, hogy egy ideiglenes kormányt jelöljön ki, ami megközelítőleg egy évig vezeti majd Líbiát, amíg az új alkotmány alapján új választásokat nem tarthatnak. A választási bizottság két hetet adott a jelölteknek az adatok felülvizsgálatára és a fellebbezésre.
 
A liberális párt egy szavazója (Forrás: mwcnews.net)
 
Szerdán a jemeni védelmi minisztérium bejelentette, hogy sikerült felfedniük egy iráni kémhálózatot. Az állítólag a Forradalmi Gárda egy volt parancsnoka által vezetett csoport hét éve működött az országban és Északkelet-Afrikában. A letartóztatottak mind jemeni állampolgárok. Ezután Hádi elnök egy televíziós beszédében figyelmeztette Iránt, hogy ha tovább próbál beavatkozni Jemen belügyeibe, „komoly árat fog érte fizetni.” Irán évek óta pénzzel támogatja az északi síita Houthi felkelőket.
 
A tel avivi bíróság csütörtökön gyilkosság elkövetése miatt elítélte Issza Ibrahim Iszlámot, aki tavaly a teherautóját használva követett el halált okozó terrorcselekményt Tel Aviv utcáin. Egy 29 éves izraeli, Aviv Morag meghalt és 17 másik személy súlyosan megsérült, amikor Iszlám teherautóját a járdára kormányozta, majd két kilométeren keresztül ott vezetve gyalogosokat és több közlekedési eszközt sodort el, ami után belerohant egy buszba. Iszlám, aki Kafr Kászim lakosa, tagadta, hogy szándékosan követte volna el a terrortámadást. Mindössze annyit tudott elmondani, hogy félt és össze volt zavarodva, mivel elvesztette uralmát a jármű fölött, mialatt Tel Aviv külvárosában dolgozott. Az incidens vallomása szerint baleset volt, ezen kívül hozzátette, hogy a baleset alatt eszméletét vesztette. Iszlám ügyvédjei védőbeszédükben hangoztatták, hogy ügyfelük nem tudta, mit csinál; ezt a bíróság elutasította. Nem véletlenül: az eset 2011. május 15-én, a „Nakba-nap”-on történt; e napon az arab világ Izrael 1948-as létrehozatalát gyászolja. Iszlám elmondta, hogy őt nem érdeklik az ellentétek a zsidók és az arabok között, mivel zsidóknak is dolgozott, és még a fejében sem fordult meg soha, hogy valakit bántson amiatt, mert zsidó. A tények ismeretében Iszlámot egy későbbi időpontban fogják börtönbe zárni.
 
IssaIslam a bíróságon (Forrás: ynetnews.com)
 
Csütörtökön nyilvánosságra került, hogy Szaúd-Arábia már június végén mozgósította hadseregének egy részét a Keleti Tartományban. Többek között 1,200 Nemzeti Gárdistát vezényeltek oda – ezt a Miteb herceg vezetése alatt álló egységet a belső problémák kezelésénél szokták bevetni. Ezen felül megtiltották a katonáknak, hogy szabadságot vegyenek ki. Szaúdi és nyugati források szerint ez nem csak a helyi síita felkelések elleni lépés, hanem mutatja, hogy Szaúd-Arábia aggódik egy lehetséges iráni katonai konfliktus és a szíriai helyzet miatt.
Vasárnap Szaúd-Arábia bejelentette, hogy a következő hónapban egy különleges konferenciát szervez muszlim vezetők részére. A külügyminiszter Szaúdal-Fejszál szerint a találkozót azért fogják megtartani, hogy „biztosítsa az egységet ebben az érzékeny időszakban, amikor a muszlim világ a széttagoltság és a zendülés veszélyeivel néz szembe.” Abdullah király ezen kívül kihirdette, hogy hétfőtől kezdve adománygyűjtő kampány indul országszerte, hogy „a szíriai testvéreken segítsenek.”
 
Pénteki sajtóközlemények alapján az iráni parlament képviselőinek több mint fele megszavazta azt az előterjesztést, amely a Hormuzi-szoros lezárását támogatja. Az elmúlt évek alatt számos ilyen, a szoros lezárását, kisajátítását kilátásba helyező törvényjavaslat és ígéret látott napvilágot, mindezidáig azonban egyetlen alkalommal sem került sor a tényleges blokádra. A mostani előterjesztés lényege nagy valószínűséggel az Iráni Iszlám Köztársaságot sújtó Európai Uniós szankciók megtorlása. Annak ellenére, hogy a jelenleg 290 fős parlament 150 képviselője aláírta és támogatta a javaslatot, az még nem emelkedhet jogerőre, hiszen védelmi és külpolitikai ügyekben a Legfelsőbb Vezetőnek, Ali Khamenei ajatollahnak kizárólagos döntési jogköre van, ennek ellenére a blokád politikai támogatottsága nem elhanyagolandó. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni a szorosban és környékén tapasztalható nyugati haditengerészeti jelenlétet, amely komolyan megnehezítené Irán törekvéseit, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajexportjának 40%-a halad át. Ali Akbar Szalehi, iráni külügyminiszter e havi nyilatkozata is a törvényjavaslat ellen szól: „Amennyiben Irán oda jutna, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, akkor jó oka lenne rá és helyesen cselekedne, ennek ellenére nem hiszem, hogy ez bármikor is bekövetkezhet.”
 
A Hormuzi-szoros, és a térségben állomásozó erők. (Forrás: iiss.org)
 
Az iraki hadsereg pénteken lezárta az egyik határátkelőt, miután a szíriai oldalon lévő határállomást elfoglalták a szír lázadók. Az Abu Kamal-Qaim határátkelő 300 kilométerrel nyugatra fekszik Bagdadtól az Eufrátesz partján, ahol a Közel-Kelet egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala található. Miután felgyújtották a szír határállomást, körülbelül tizenöt civilt láttak a füstölgő épület körül, melynek oldalán egy Bassáral-Aszadról készült kép lógott, de határőröket már nem találtak az átkelőnél. A szír határállomás felgyújtása után 40 iraki katona érkezett az iraki oldalon lévő határátkelő megerősítésére. Ahmed al-Khafadzsi altábornagy elmondta, hogy Irak már megerősítette katonai jelenlétét a szír határon, hogy fogadni tudja a Szíriából érkező menekültáradatot.
 
Az iraki hadsereg lezárta az egyik határátkelőt a szír határon (Forrás: news.yahoo.com)
 
Vasárnap 24 ember megsebesült, amikor egy autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel az egyik iraki szent városban. A terroristák Nedzsef városának egyik kegyhelyén akarták felrobbantani a bombát, de a biztonsági intézkedések meghiúsították tervüket, így az óváros egyik étterme közelében hozták működésbe a robbanószerkezetet. Nedzsef továbbra is az egyik legbiztonságosabb város Irakban, ahova rendszeresen látogatnak síita zarándokok.
 
Július 18-án Leon E. Panetta amerikai védelmi miniszter és Philipp Hammond brit védelmi miniszter közös sajtótájékoztatót tartott a Pentagonban. A tájékoztatón elsősorban az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros biztonsági helyzetéről és a szállítás szabadságának fenntartásáról esett szó. Leon E. Panetta többek között arról beszélt, hogy a kereskedelmi útvonalakon történt esetleges atrocitásokért Iránt fogják felelősségre vonni. Az elmúlt években több iráni vezető is fenyegetőzött a Perzsa-öböl lezárásával, ezért az Amerikai Egyesült Államok jelentős katonai erőt vonultatott fel a térségben. Philipp Hammond megerősítette az amerikai védelmi miniszter állításait és hozzátette, hogy az Egyesült Királyság a nemzetközi közösség részeként mindent megtesz a szoros nyitva tartása érdekében. A térségbe telepített brit katonai erők készek együttműködni az amerikai csapatokkal a nemzetközi vízi út szabad hajózhatóságának fenntartásáért. Ez év szeptemberében több mint húsz ország haditengerészeti erőinek részvételével nemzetközi védelmi gyakorlatot fognak végrehajtani. A gyakorlat célja a jövőbeni nemzetközi közösség elleni fenyegetésekkel szemben való sikeres fellépés.
 
Leon E. Panetta és Philipp Hammond a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón (Forrás: defense.gov)
 
A Perzsa-öbölben állomásozó USNS Rappahannock nevű amerikai tartályhajó több figyelmeztető lövés után július 16-án, hétfőn tűz alá vett egy felé közeledő hajót, mivel az – több felszólítás ellenére – túl közel ment hozzá. Az incidensben egy ember életét vesztette. Az amerikai tartályhajó a Dubaj Dzsebel Ali nevű kikötőjétől 16 kilométerre állomásozott, amikor kapitányát rádión figyelmeztették, hogy egy kisebb hajó közeledik a Rappahannock felé. Ekkor figyelmeztető lövések leadásáról döntött, ezzel azonban nem tudták eltéríteni, így mozgását irányzott lövésekkel akadályozták és működésképtelenné tették. A haditengerészet közlése szerint az ügyben vizsgálatot rendeltek el, de az előzetes vélemények alapján úgy gondolják, hogy az intézkedések szabályosak voltak.
 
A koalíciós erők az Afgán Különleges Műveleti Egységgel sikeresen végrehajtott célzott légi támadásáról számolt be a NATO vezetésű Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők hivatalos honlapja. A csütörtöki akció eredménye volt a körözés alatt álló hakkani robbanóanyag hálózat vezetőjének likvidálása Khost tartományban. Abdul Wali szállította és osztotta ki a robbanóanyagokat a felkelők között, valamint ő volt az improvizált robbanóeszközök tartományi szintű gyártásának egyik kulcsfigurája. A légi csapás során a hakkani sejt vezetőjén kívül egy felkelőt is megöltek, a jelentések szerint civil áldozata nem volt az esetnek.
Egy másik művelet a koalíciós csapatok támogatásával, de afgán vezetéssel valósult meg, mely során számos felkelőt, köztük egy magas rangú tálib vezetőt vettek őrizetbe. Az afgán kormány fegyverek, rakétavetők és improvizált robbanóeszközök szállítása miatt keresi az afgán férfit, aki Kandahar tartományban működött együtt a tálibokkal. Az afganisztáni misszió egyik központi pillére az ISAF és az afgán erők kooperációja, az együttműködés jelenlegi sikerét mutatja, hogy 2011 decembere óta több mint 16%-kal csökkent a támadások száma Afganisztánban.
 
2012 végéig Spanyolország visszavonja a Libanonban állomásozó katonáinak felét. Spanyolország gazdasági helyzete és a Védelmi Minisztérium költségvetésének csökkentése miatt „tanácsos az összes, különösen a külföldre irányuló kötelezettségeink a maximális racionalizálása és priorizálása” - nyilatkozta Pedro Morenés spanyol védelmi miniszter. A korábbi tervek szerint 2012-ben 200 katonát hívtak volna vissza, majd 2013-ban a kontingens további 50%-át. A megváltozott elképzelés szerint 550 katonát vonnak vissza ez év végéig. A jövőbeni védelmi irányelvek ismertetésénél kitért az összes olyan nemzetközi misszióira, amelyben Spanyolország részt vesz: Afganisztán, Libanon, Indiai-óceán, Bosznia-Hercegovina és Uganda. Morenés kiállt amellett, hogy a védelmi költségvetést a létező fenyegetésekkel összhangban kell kialakítani, ezért „riasztónak” nevezte a büdzsét ért csökkentéseket, amelyeknek „súlyos következményei” lehetnek Spanyolország biztonsága szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy bár igyekeznek keresni a leghatékonyabb módszereket a helyzet megoldására, a csökkenő erőforrások miatt szűkös a mozgásterük.
 
Pedro Morenés, Spanyolország védelmi minisztere (Forrás: laprensalatina.com)
 
Pedro Morenés spanyol védelmi miniszter Törökországba utazott a spanyol hadihajókkal kapcsolatos katonai beszerzési-együttműködési szerződések megtárgyalására. Morenés török kollégájával, Ismet Yilmaz török védelmi miniszterrel folytatott beszélgetést a két ország védelmi iparának összefogása kapcsán. Törökország jelenleg a Navantia spanyol haditengerészeti vállalat egyik legfontosabb potenciális ügyfele, miután egy kétéltű hajó beszerzéséről született megállapodás, amelynek alapját a Navantia által a Spanyol Haditengerészetnek korábban épített „Juan Carlos I” hadihajó képezi. A spanyol hadiipari vállalat együttműködési szerződést írt alá a török Sedef hajógyárral a programmal kapcsolatban. 2011 júniusában a török haditengerészetnek lehetősége nyílt letesztelni a „Juan Carlos I” műveleti képességeit, valamint a földközi-tengeri viszonyokkal szembeni ellenálló-képességét is. Törökország legalább négy, de akár 12 fregatt beszerzését tervezi a következő években, melyek Aegis harcrendszerrel lesznek felszerelve. A beszerzéssel a török haditengerészet várhatóan komoly stratégiai-csapásmérő képességekkel gyarapodik majd.
 
A „Juan Carlos I” hadihajó (Forrás: behance.net)
 
Július 19-én az albán parlament megszavazta a választási törvény reformját, így a 2013 tavaszán esedékes választásokon már az új szabályok szerint állhat fel a következő országgyűlés. A reformot a kormányon lévő demokraták és az ellenzéki szocialisták is támogatták, az országgyűlésben lévő kisebb pártok viszont ellenzik, mivel véleményük szerint a reformok a két nagy párt érdekeit képviselik, és választási monopóliumot hoznak létre Albániában. Az ország politikai instabilitását mutatja, hogy az 1991-es demokratikus átalakulás óta ez a mostani a tizenhatodik választási törvénymódosítás, és eddig minden választást csalások és vitatott eredmények kisérték, amelyek komoly nemzetközi visszhangot váltottak ki. A jelenlegi törvénymódosítást azonban az Európai Unió fokozott figyelemmel kísérte, alakításába komolyan beleszólt egy 2011-ben kötött politikai megállapodás keretein belül. Brüsszel deklarálta, hogy elégedett a végeredménnyel, megdicsérte a pártokat, miután az uniós álláspont szerint egyetértésben dolgozták ki a törvényt.
 
Ausztrália megemeli a maximálisan befogadható menekültek számát – adta hírül az ENSZ pakisztáni menekültügyi biztosa. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves találkozóján az ausztrál szövetségi kormány a befogadható menekültek számának növelése mellett egy olyan nemzetközi munkacsoport felállításáról egyezett meg a testülettel, melynek fő feladata az afgán menekültek visszatelepítésének és további figyelemmel kísérésének ellenőrzése és koordinációja lenne. Neill Wright, az UNHCR pakisztáni igazgatója szerint Ausztrália ezzel jelentős szerepet tölt majd be a Pakisztánban tartózkodó afgán menekültek helyzetének kezelésében. A május 3-án, Genovában tartott találkozón dolgozták ki a főként Pakisztán és Irán területén élő, közel 2,7 millió afgán menekült önkéntes hazatelepítésének tervét,. A menekültkérdés ügyében felállított munkacsoport kulcsszereplői – Ausztrálián kívül az Egyesült Államok, Kanada és a skandináv országok – az eddigi legkomolyabb nyomás alatt álló, Afganisztánnal szomszédos országok tehermentesítésével igyekeznek az egyezmény értelmében segíteni. Ugyanakkor a délkelet-ázsiai menekültek tömeges illegális migrációjával szembesülő Ausztrália számára a milliós menekülthullám az eddig is kihívást jelentő illegális emberkereskedelem mértékének robbanásszerű növekedéséhez vezethet.
 
A 2011 januárjában Ausztrália és Afganisztán között létrejött megállapodás értelmében visszatérítik azokat a menedékkérőket, akik nem felelnek meg a menekültügyi teszten (Forrás: southasiatimes.com.au)
 
Radoslaw Sikorski, Lengyelország külügyminisztere az azerbajdzsáni hatóságokkal tárgyalt egy új gázvezetékkel kapcsolatban. A vezeték nem csak Lengyelországot, hanem egyéb közép-európai országokat, így akár Magyarországot is érintené. „Lengyelország átvette a Visegrádi Együttműködés (V4) elnökségét.” jegyezte meg Sikorski Bakuban egy sajtótájékoztatón, ahol az azeri külügyminiszterrel, Elmar Mammadyarovval találkozott. . „A V4-ek, Bulgáriával és Romániával együtt évente több milliárd köbméterrel növelhetnék gázfogyasztásukat. (…) Nekem úgy tűnik ez érdekes üzleti lehetőséget jelenthet Azerbajdzsánnak” Sikorski korábban a Visegrádi négyek más tagjaival is tárgyalt és megemlítette a fűtőanyagkérdést is. Csehország, Magyarország és Szlovákia is érdeklődését fejezte ki az ügy iránt. Lengyelország, a régió többi országával egyetemben minél jobban szeretne függetlenedni az orosz energiaforrásoktól. Az azeri miniszterelnökkel Ilham Alijevvel folytatott tárgyalásai során is több Európai Unióval kapcsolatos általános kérdést is fölvetett a külügyminiszter. „Szívesen látnánk azerbajdzsáni diákokat, turistákat és befektetőket is az EU-ban” Emellett körvonalazott egy várható bővítést az azeri polgárok számára elérhető vízumok ügyében – ezzel is konszolidálná az EU keleti partnerségi programját. Hét országból Azerbajdzsán az egyik, aki részt vesz ebben a politikai és gazdasági kapcsolatokat erősítő kezdeményezésben. Az együttműködést még 2008-ban, svéd támogatással indítványozta a lengyel külügyminisztérium. Sikorski szerint Lengyelország segíthetné Azerbajdzsánt egy, a schengeni standardhoz minél jobban közelítő határőrizeti rendszer kialakításában. Mammadyarov diplomatikusan nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy az azeri fűtőanyagot kinek adják majd el, ugyanis a végső döntést 2013-ban hozzák meg. Lengyelország mindeközben fúrásokat folytat hazai területeken, hogy kiaknázhassák agyagpala készleteiket.
A külügyminiszter utazására - többek között - a lengyel-azerbajdzsáni együttműködés huszadik évfordulójának alkalmából került sor.
 
Radoslaw Sikorski és az azerbajdzsáni külügyminiszter, Elmar Mammadyarov: (Forrás: thenews.pl)
 
A munkások zavargásai egyre nagyobb aggodalmat váltanak ki Indiában. Ezt elősegíti a szárnyaló infláció, emellett a munkajog szigorodása is csak tovább élezi az ellentéteket a bejelentett dolgozók és a kormány között. Indiának, főként a külföldi befektetőknek köszönhetően, gyorsan növekszik az autóipara, azonban egyre szaporodnak az őket érő atrocitások is. 2008-ban egy svájci befektetőt öltek meg tiltakozásképpen a munkások. Legutóbb a haryanai Maruti Suzuki gyárban történt lázongás. Awanish Kumar Dev, a gyár humán erőforrás menedzsere halálra égett és közel 100 tisztviselő megsérült, amikor június 18-án lázongás tört ki az üzemben. Szakértők szerint a kialakult rossz helyzet egyik fő oka az, hogy a szigorú japán munkamorál találkozott az alacsony fizetésekkel. R. C. Bhargava, a gyár elnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a profitért cserébe sem kockáztathatják dolgozóik életét, ezért az eset alapos kivizsgálásáig leállítják a termelést.
 
David Cameron brit miniszterelnök július 19-én az afganisztáni Helmand tartományba utazott. A brit fegyveres erők szerepvállalása a térségben fokozatosan csökken, ezzel párhuzamosan pedig az afgán biztonsági erők szerepe folyamatosan növekszik. Cameron látogatásának célja az volt, hogy többet tudjon meg a folyamatról és személyesen beszéljen a katonákkal. Első állomása az Egyesült Királyság legnagyobb bázisa, Camp Bastion volt, majd a Királyi Angol Ezred 1. Zászlóalját látogatta meg.  Látogatását a brit hadsereg Lashkar Gah-ban található főhadiszállásával zárta. A katonáknak megköszönte azt a hihetetlen munkát és erőfeszítést, amit az afganisztáni háborúban nyújtottak és hozzátette, hogy 2012 végéig 9500 főről 9000 főre fog csökkeni a brit fegyveres erők létszáma a tartományban. Ezt követően Kabulba ment, hogy tárgyaljon Hamid Karzai afgán elnökkel és Raja Pervez Ashraf pakisztáni miniszterelnökkel a szélesebb körű együttműködésről és egy afgán nemzetvédelmi egyetem létrehozásáról.
 
David Cameron brit miniszterelnök és Adrien Bradshaw tábornok, az ISAF erők helyettes parancsnoka (Forrás: mod.uk)
 
Németország és Nagy-Britannia a szíriai katonai vezetésre mért bombatámadás után még inkább sürgetik az ENSZ-szankciók bevezetését. Oroszország és Kína a Biztonsági Tanács ülésein vétójogukkal már több, Szíriával kapcsolatos határozathozatalt lehetetlenítettek el. A brit miniszterelnök, David Cameron és a német külügyminiszter, Guido Westerwelle mindenekelőtt Oroszországot szólította fel, hogy hagyjon fel tartózkodó magatartásával. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa július 19-én, csütörtökön újra tárgyalt a szíriai helyzetről. Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár követelte, hogy vonják le a tanulságot a damaszkuszi esetből, és tegyenek hatékony lépéseket a szíriai erőszak ellen. A július 18-i merénylet során Bashar al-Assad elnök három legfontosabb támogatóját gyilkolták meg, köztük a védelmi minisztert, Daoud Rajha-t és Assad elnök sógorát, Assef Shawka-t. Westerwelle azt nyilatkozta az ARD német televízióban, hogy Oroszországnak mindenképpen át kellene értékelnie azt, hogy az ő stratégiai érdekeltségei nincsenek-e veszélyben akkor sem, ha leveszi védelmező támogatását a szíriai államfőről, Assadról. A damaszkuszi kormányzat ellen eddig nem született ENSZ-szankció.
 
A Japán tengeren, Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében az orosz parti őrség három órás üldözés után figyelmeztető lövéseket adott le egy 17, illetve egy 19 fős kínai halászhajóra július 17-én, kedden, adta hírül az orosz RIA Novosti hírügynökség. A kínai Xinhua hírportál pénteken közölte Alexander Lukashevich külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatát, amelyben kitért arra, hogy Oroszország eltökélt szándéka megoldani a vitás kérdést, ugyanis a halászhajók és azok legénysége még mindig orosz őrizetben vannak. Továbbá az orosz hatóságok tagadják, de kínai hírforrások szerint egy halász eltűnt, amikor a parti őrség hajója nekiütközött az egyik halászhajónak.
 
A térképen piros ponttal jelzett Nakhodka kikötőjében őrzik jelenleg a halászhajók egyikét. (Forrás: china.org.cn)
 
Vladimir Chirkin, a szárazföldi erők főparancsnokának hétfői tájékoztatójából kiderült, hogy az orosz Védelmi Minisztérium 2020-ig további 26 dandárt kíván létrehozni, ami azonban nem jelentené a szárazföldi erők létszámbeli növekedését. Összhangban a jelenlegi katonai reformmal, az orosz fegyveres erők már lecsökkentették a létszámot egy millió főre és átszervezték a négylépcsős (katonai körzet – hadsereg – hadosztály – ezred) szerkezetet egy rugalmasabb és bevethetőbb háromszintű (katonai körzet – műveleti parancsnokság – dandár) struktúrára. Jelenleg körülbelül 100 dandárból épül fel a négy katonai körzet. Ehhez jön 2020-ig tíz felderítő, 14 légierő és kettő légvédelmi dandár, mondta Chirkin.
 
Orosz katonák (Forrás: en.rian.ru)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem