biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 30. hét

2012 július 30. - 14:23 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Egyiptom korábbi hírszerző-főnökének, Omar Szulejmán temetésére szombaton került sor magas biztonsági készültség mellett. Több ezer gyászoló, politikusok, tudósok, vallási és katonai vezetők kísérték utolsó útjára.  Amerikában a Clevelandi Klinikán kezelték, ahol csütörtökön amyloidosis (többek között a vesékre és a szívre kiható betegség) következtében életét vesztette. Szulejmán holttestét magángéppel szállították a kairói reptérre szombat hajnalban.  Több tucatnyian várták fekete pólóban a terminálnál, akik egyiptomi zászlókat lengettek és szlogeneket kántáltak, melyekkel elítélték Izraelt és az Egyesült Államokat.  A szertartás egybeesett a Ramadán második napjával. A katonai temetés imákkal kezdődött az al-Rashdan mecsetnél. Az egyiptomi zászlókkal lefedett koporsót egy lovaskocsi vitte az utcákon keresztül. Ali Goma főmufti, Husszein Tantavi tábornagy, a fegyveres erők legfelsőbb tanácsának (SCAF) vezetője és az al-Azharból - Egyiptom legfőbb iszlám intézményéből - való küldöttség szintén jelen voltak. Szulejmánt rövid időre kinevezték alelnöknek, majd 2011 februárjában bejelentette Mubarak lemondását, valamint azt, hogy a SCAF kívánja rendezni az ország ügyeit. 1993 óta ő vezette az egyiptomi hírszerzést, jó kapcsolatot ápolt a CIA-val, de néhány emberi jogi csoport gyakran kritizálta. 1995-ben egy gyilkossági kísérlet alkalmával megmentette Mubarak életét.
 
Omar Szulejmán, az ex-kémfőnök csütörtökön meghalt az Egyesült Államokban (Forrás: edition.cnn.com)
 
Kedden megszigorították a biztonsági intézkedéseket Bagdadban, miután hétfőn 116 ember meghalt és 250-en megsebesültek egy merényletsorozatban, amely a legtöbb áldozatot követelte 2009 óta Irakban. A pokolgépes merényleteket és fegyveres támadásokat az al-Kaida iraki szárnya vállalta magára, és további támadásokat terveznek, hogy visszaszerezzék a korábban befolyásuk alá tartozó területeket. Összességében 29 különálló merényletet hajtottak végre 19 városban, melyekkel a terrorszervezetnek sikerült megszakítania egy viszonylagosan nyugodt időszakot a Ramadán kezdetén. Az iraki hatóságok a merényletekre válaszul megerősítették a katonai és rendőri jelenlétet a fontosabb közterületeken. A hétfői véres merényletsorozat után csütörtökön ismét támadást indítottak az Iraki Biztonsági Erők csapatai ellen, amikor az al-Kaida fegyveresei lelőtték az iraki hadsereg egyik helikopterét. A támadásban egy katona meghalt, és többen megsebesültek. A héten még számos erőszakos cselekményt hajtottak végre a terrorszervezet fegyveresei, akik több alkalommal összecsaptak a biztonsági erők tagjaival. A harcokban 11 rendőr vesztette életét.
 
Az Iraki Biztonsági Erők tagjai elfogták az al-Kaida egyik feltételezett tagját (Forrás: gulfnews.com)
 
A Hamasz által irányított Gázából péntek éjjel egy kisebb terrorista egység 2 rakétát lőtt ki Izrael déli területeire. Mindkét rakéta mezőgazdasági területen robbant fel, melyek az Eshkol Tartományi Önkormányzathoz tartoznak. Személyi sérülés és vagyoni kár nem keletkezett. A héten már szerdán is lőttek ki Gázából rakétát Izrael felé, amely a Hof Ashkeloni Tartomány egyik nyílt területén csapódott be. A Color Red elnevezésű figyelmeztetőrendszer korai jelzésének köszönhetően ugyancsak áldozat és anyagi veszteség nélkül végződött a támadás. Az egész héten tartó rakétasorozat kedden este kezdődött, amikor több hét viszonylagos nyugalom után Ashkelon felé két Grad-típusú rakétát indítottak el terroristák Észak-Gázából. Az egyik rakétát az Iron Dome rakétapajzs megsemmisítette, a másik nyílt terepen robbant fel. A Hamasz júniusban több mint 100 rakétát lőtt ki Izraelre az Egyiptommal kötött tűzszünetet kihasználva. Az elhárító-rendszer több esetben is sikerrel működött, ezt látva, valamint a közelmúltban történt tragikus burgaszi eseményre is hivatkozva nyilatkozott Obama elnök arról, hogy további 70 millió dollárral segíti Izraelt a rendszer fejlesztése érdekében, abban reménykedve, hogy ezáltal még inkább segítheti az izraeliek védelmét.
 
Obama elnök aláírja a 70 millió dollárról szóló támpgatást (Forrás: ynetnews.com)
 
Ugandában kitört a halálos Ebola járvány, mely már 13 ember halálát okozta. A járvány kitörése óta komoly erőfeszítéseket tesz a WHO, hogy megakadályozza az vírus továbbterjedését, és további emberek halálát okozza – jelentette be az Egészségügyi Világszervezet július 28-án, szombaton. A probléma az, hogy nincs konkrét gyógymód vagy védőoltás a járvány ellen, mely a beteg testnedvei (vér, nyál) útján terjed és fertőz meg másokat. Joaquim Saweka, a WHO ugandai képviselője elmondta, hogy már korábban, július elején felfedezték a járványt Kibale kerületben, de az ezzel kapcsolatos híreket egészen most péntekig nem erősítették meg. „Mostanra már gyaníthatóan húsz ember fertőződött meg Ebolával, akik közül 13 ember már halott. A további fertőzés elkerülése végett a területen vannak a kormány, a WHO és a CDC (Betegség-felügyeleti és Megelőzési Központ) szakértői, akik igyekszenek kiszűrni az Ebola tüneteit mutató betegeket, illetve felkutatni azokat, akik kapcsolatba kerülhettek a betegekkel – nyilatkozta Joaquim Saweka. A vírus először 1976-ban jelent meg, mely nevét az Ebola folyóról kapta. Tünetei a hirtelen fellépő láz, gyengeség, izomfájdalom, fej- és torokfájás, hányás, hasmenés, csökkenő vese- és májműködés, valamint külső és belső vérzés. A vírus legpusztítóbb kitörése 2000-ben volt, amikor körülbelül 425 ember halálát okozta.
 
Szombaton több ezren vonultak Szanaá utcáira, hogy 117, még a Szaleh-rezsim elleni tüntetések alatt letartóztatott tüntető szabadon engedését követeljék, és demonstráljanak a volt kormány embereinek jelenlegi befolyása miatt. Aktivisták szerint az utóbbi az oka annak, hogy bár hivatalnokok megígérték, még mindig nem történt előrelépés a foglyok ügyében. A jemeni emberi jogi miniszter, Hurija Mashúr szerint a fenti számon kívül még legalább 80 embert tartanak fogva nem hivatalos börtönökben. Mohammed Bászindva miniszterelnök elmondta, hogy az elnökkel közösen már intézkedtek az ügyben, és hogy szerintük is aggasztó a hivatalok inaktivitása.
 
Vasárnap a Spiegel nyilvánosságra hozta, hogy Katar 200 Leopard 2-es harckocsi vásárlására készül Németországtól, körülbelül két milliárd euró értékben. Már hetekkel ezelőtt Katarba látogatott a Krauss-Maffei Wegmann hadiipari vállalat delegációja. Eddig a német szövetségi biztonsági tanácsban (Bundessicherheitsrat) nem tárgyalták meg az eladást, de a hírek szerint a kancellári hivatal és a gazdasági minisztérium nem emelt kifogást. Mint ahogy a szaúd-arábiai harckocsi-üzlet esetében, itt is kritizálja az ellenzék a hadiipari vállalatok viselkedését: a nagyobb profit érdekében szerintük kikerülik az exportkorlátozásokat, a kormány implicit engedélyével. 
 
India miniszterelnöke a segítségéről biztosította a Nyugat-Assam-beli etnikai tisztogatás több százezer túlélőjét, miután a Kelet-Indiai tartományban bodo és muzulmán telepesek csaptak össze. A miniszter a harcokat az ország szégyenfoltjának nevezte és a meggyilkoltak családjainak jelentős kártérítést ígért. Az erőszak négy, a Bodo Felszabadító Tigrisei csoporthoz tartozó személy halála után terjedt el. Bár a zavargások lecsillapodtak, még csapatok járőröznek az érintett tartományokban és az éjszakai kijárási tilalom is érvényben van. A harcok miatt 400 000 ember volt kénytelen elhagyni otthonát. A kormány 270 menekülttábort hozott létre a túlélők megsegítésére. Az összecsapások 1971-ben kezdődtek a Bodok és a későbbi Bangladeshből érkezett muzulmán telepesek között főként a földhöz való jog problémája miatt. A két csoport az évek során többször is összecsapott, de a legutóbbi zavargás az 1990-es évek óta a legsúlyosabb volt. Egy helyi lakos szerint a legnagyobb gond, hogy a bodók és a muzulmánok helyi problémaként fogják fel a dolgot, ezért a rendőröket sem szívesen engedik be a területre, ám egy tanácsadó szerint, ha a kormány nem lép sürgősen közbe, a kisebbségek egyre több fegyverhez juthatnak.
 
Egy bodo nő kap gyógyszert egy menekülttáborban Assamban az etnikai összecsapások után (Forrás: www.thehindu.com)
 
A kanadai szövetségi kormány visszavonta a kiöregedett katonai járművek lecserélését célzó 1,2 milliárd dollár összértékű programot. Az 1500 új logisztikai eszköz beszerzéséről szóló előkészített szerződés megkötésétől az utolsó pillanatban állt el a kormány, indoklásuk szerint a gazdasági, piaci és költségvetési körülmények változása a program átértékelését követeli. A programot Gordon O'Connor, a korábbi védelmi miniszter 2006-ban jelentette be először, ami az 1980-tól szolgálatban álló kiöregedett járműpark lecserélését jelentette volna  ̶ az 1500 logisztikai eszköz mellett 800 kereskedelmi jármű és a hozzájuk tartozó felszerelés katonai alkalmazásba állításával. A hivatásos és tartalékos haderő csapatait bel-és külföldön ellátó középsúlyú járművek a több évtizedes használat miatt fékproblémával és rozsdásodással néznek szembe, így a követelményeknek való megfeleltetést már 2006-ban sürgősnek nyilvánította a kanadai Védelmi Minisztérium. Az időközben megállt folyamatot 2011 novemberében kezdték újra, konzultációt indítva a szállító járművek gyártóival a további technológiai előírások finomításáról, de a hosszan húzódó katonai beszerzés 2012 júliusában újra megrekedt.
 
Gordon O'Connor, Kanada korábbi védelmi minisztere 2006-ban egy kiöregedett katonai teherkocsi előtt jelentette be a logisztikai járművek lecserélést (Forrás: calgaryherald.com)
 
Július 27-én Abdul Rahim Wardak, Afganisztán védelmi minisztere egy katonai találkozó keretében látogatást tett a Kínai Központi Katonai Bizottság alelnökénél Guo Boxiongnál, aki később a kínai Xinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a találkozó célja a két ország katonai együttműködésének erősítése volt. Kína felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartsák tiszteletben az Afgán polgároknak saját országuk megreformálására tett törekvéseit, valamint Guo biztosította a védelmi minisztert, hogy a kínai kormány továbbra is támogatja az ország függetlenségét, szuverenitását, és területi integritását. A Kínai Népköztársaság fontosnak tartja a két ország stratégiai kommunikációjának javítását, és a gyakorlatorientált kooperációt, a kétoldalú katonai együttműködés megerősítése érdekében. Wardak köszönetet mondott a Kínai kormánynak Afganisztán újjáépítésében vállalt szerepéért, hozzátéve hogy egy egészséges kétoldalú kapcsolat elősegíti a térség biztonságának és stabilitásának megőrzését.
 
Guo Boxiong a Kínai Központi Katonai Bizottság jelenlegi alelnöke. (Forrás: china.org.cn)
 
Vijacseszlav Trukacsev sorhajóhadnagy, az orosz fekete-tengeri flotta szóvivője kijelentette, hogy a flotta két hadihajója, a Nyikolaj Filcsenkov és Cézar Kunikov repülőgép-hordozók a Földközi-tengerről - küldetésük teljesítése miatt - hazatértek a szevasztopoli bázisukra – tudósított a RIA Novosztyi, július 28-án, szombaton. A két hadihajó a Kasin-osztályú Szmetlivij cirkáló-rakétás rombolóval az elmúlt három hónapban a Földközi- és a Fekete-tengereken gyakorolta az együttműködést, a kommunikációt, repülőgép és tengeralattjáró elhárító és egyéb feladatokat.
Az orosz haditengerészet egyik forrása pénteken cáfolta azokat a médiajelentéseket, miszerint az orosz hadiflotta egy állandó bázison maradna a Földközi-tengeren. Egy hónappal korábban az orosz északi, balti és fekete-tengeri flottából tíz hadihajó (kísérőhajókkal együtt) lépett be a földközi-tengeri régióba, ugyanis a tervek szerint augusztus elején közös gyakorlatokon vesznek majd részt. Az orosz haditengerészet korábban már kijelentette, hogy a hadihajók átcsoportosítása nem kapcsolódik a szíriai válsághoz.
 
A Cézar Kunikov repülőgép-hordozó küldetése teljesítését követően hazatért szevasztopoli bázisára (Forrás: en.rian.ru)
 
Moszkva arra számít, hogy Szíria betartja az ország vegyi fegyverekre vonatkozó tilalmi kötelezettségeit. 1968-ban Szíria csatlakozott az 1925-ös Genfi Egyezményhez, melyben megtiltották a gáz- és biológiai eszközök hadviselésben történő alkalmazását. "Oroszország elvárja a szíriai hatóságoktól, hogy a jövőben is betartsák a nemzetközi kötelezettségeiket" – nyilatkozta az orosz külügyminisztérium. A szíriai külügyminisztérium július 23-án deklarálta, hogy Szíria bevethet vegyi fegyvereket a külső agresszió ellen. A nyugati vádak cáfolataképp, amelyek a törvénytelen erőszakra figyelmeztetnek, arra hivatkoztak, hogy a nyugati államok is intervenciót, vagyis katonai erő alkalmazását szorgalmazzák az országban lévő erőszakos események megakadályozására. Habár a szakértők véleménye megoszlik a szíriai vegyi fegyver-tartalékokról, egyes források arról számoltak be, hogy a tabunon és a mustárgázon kívül nagy mennyiségű szarint halmoztak fel, továbbá az ország állítólag VX-et állít elő és előkészíti a fegyverként történő alkalmazását is.
 
A mustárgáz a hólyaghúzó harcgázok közé tartozik, az egyik legismertebb harcanyag. Bőrre kerülve vörös foltokat okoz, melyek duzzadt hólyagokká alakulnak, vérző, nehezen gyógyuló fekélyeket hagyva maguk után. Belélegezve torokgyulladáshoz, influenzához hasonló tüneteket produkál, szembe kerülve vakságot okoz.
A tabun, a szarin és a VX az idegmérgek közé tartoznak. Halmazállapotuk cseppfolyós, de illékonyságuktól függően belélegezve vagy bőrön keresztül felszívódva fejtik ki hatásukat. Nevükhöz híven az idegpályákat támadják meg, az áldozat elveszti a teste feletti kontrollt.  Tünetei: fokozott nyálkiválasztás, köhögés, izzadás, hányás, izom- és bélgörcsök, izombénulás, mely szívmegállást vagy a légzőrendszert elérve fulladásos halált okoz.
 
Philip Hammond brit védelmi miniszter a július 26-i parlamenti ülésen bejelentette, hogy a hadsereg létszámcsökkentése mellett a katonai felszerelés kivonása is megkezdődik augusztustól Afganisztánban, és a fegyverős erők igyekeznek magukat tartani a kivonulási tervükhöz. 500 fős brit egység fog távozni Helmand tartományból, 9000 főt hátrahagyva, emellett folyamatosan zajlik a 4 milliárd font értékű logisztikai eszközök kivonásának tervezése, melyek nagy részét Pakisztánon keresztül szállítják el. Mr. Hammond biztosította a brit képviselőket, hogy az eszközállomány épségben fog kikerülni Helmand tartományból, amit a NATO szövetségesek támogatása garantál. „Az Egyesült Királyság a 2014-es kivonulás után is fenntartja a kapcsolatot Afganisztánnal”- mondta David Cameron miniszterelnök.
 
Július 23-án, hétfőn látott napvilágot Oswaldo Payá, kubai ellenzéki aktivista halálhíre, akit a köztudatban a kubai rendszer bírálójaként ismertek. A 60 éves férfi vasárnap szenvedett autóbalesetet. 2002-ben megkapta a Szaharov-díjat – az Európai Parlament legfőbb emberi jogokért küzdők elismerését -, valamint Václav Havel volt cseh elnök kétszer is Nobel-békedíjra jelölte. Payát 1969-ben háromévi kényszermunkára ítélték harcos katolicizmusa következtében, majd 1987-ben megalapította a Keresztény Felszabadítási Mozgalmat, amely szervezet erőszakmentes eszközökkel próbált változtatni a kommunista rendszer politikai és gazdasági tényezőin. 2002-ben az egypártrendszerről népszavazásra bocsátást akart elérni, és bár több mint 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, a kormány elvetette a kezdeményezést. A kudarc ellenére Payá a kubai demokratikus átalakulás egyik markáns alakjává vált az ellenzék soraiban. Az autóbalesetben - Payán kívül - életét vesztette Harold Cepero, kubai állampolgár, valamint megsebesült egy svéd és egy spanyol személy. Az ellenzéki aktivista Madridban élő testvére szerint a politikus gyakori zaklatásoknak, fenyegetéseknek volt kitéve, és a család állítása szerint 24 órás megfigyelés alatt tartották. Kubai emigráns körökben terjedt el az elképzelés, miszerint a balesetet szándékosan okozták. Payá lánya, Rosa María az autóban utazóktól úgy halotta, hogy apja kocsiját többször is megpróbálta egy másik személygépkocsi leszorítani az útról, így véleménye szerint nem kizárható a szándékos emberölés gyanúja sem.
 
Oswaldo Payá, elhunyt kubai ellenzéki aktivista (Forrás: nytimes.com)
 
Az amerikai védelmi miniszter Leon E. Panetta (2011-től védelmi miniszter, előtte a Központi Hírszerző Ügynökségnél volt igazgató) jövő héten ellátogat a közel-keleti térségbe. A hírt július 26-án a Pentagon sajtótitkára, George Little jelentette be,  hozzátéve, hogy a védelmi miniszter utazása során eljut többek közt Egyiptomba, Jordániába, Tunéziába és Izraelbe is. Útja során Panetta találkozik az egyiptomi elnökkel Muhammad Mursi-val és a védelmi miniszterrel is. George Little az újságírók kérdéseire válaszul elmondta, hogy reményeik szerint a védelmi miniszter utazásával elősegíti a biztonság és a stabilitás légkörének kialakulását a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
 
Több amerikai és közel-keleti szakértő szerint Irán tovább bővíti fegyverarzenálját a Perzsa-öbölben. Legfőképp azon eszközök számát növelték, amelyekkel meglepetésszerű támadásokat lehet végrehajtani: az irányított rakétákét a gyors és kisméretű hadihajókét és a tengeralattjárókét. A fegyverkezés célja, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudjanak fellépni egy esetleges amerikai támadással szemben. Annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tisztviselői nem kételkednek erőfölényükben, aggodalommal figyelik az iráni fegyverkezést. Katonai elemzők véleménye szerint az arab ország által használt rövid hatótávolságú rakéták és a tömegesen támadó akár több száz felfegyverzett őrhajó még az amerikai csapatok védelmi képességeit is próbára teheti. Az elmúlt hetekben érezhetően nőtt a feszültség a térségben, iráni vezetők többször fenyegetőztek a Perzsa-öböl szállítási útvonalainak lezárásával. Az elmúlt héten az iráni külügyminisztérium közleményében kijelentette, hogy az amerikai hadihajók jelenléte „valódi fenyegetést” jelent a térségben. Az amerikai kormány reakciója erre a további csapaterősítés volt.
 
Afganisztán és Pakisztán viszonyát határvillongások teszik egyre feszültebbé. Az utóbbi két hónapban számos afgán civil áldozatot követeltek a Durand Line körzetéből indított rakétatámadások. Ezeket a pakisztáni támadásokat a NATO irányítású Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) július 26-i nyilatkozatukban elítélték. A két ország viszonya akkor vált feszültebbé, mikor afgán militánsok által indított rajtaütések során pakisztáni katonák vesztették életüket vagy sérültek meg a határ mentén, illetve a pakisztáni ellenőrző állomásokon, amelyre válaszul a pakisztáni erők lőni kezdték Kunar és Nooristan térségét. Az atrocitások ellenére az ISAF kinyilvánította, hogy a továbbiakban is fenn kívánja tartani együttműködését az Afgán Védelmi Minisztériummal és Pakisztánnal, annak érdekében, hogy a támadásokat megfékezzék. Az erőfeszítéseket tükrözi, hogy felállítottak egy háromoldalú bizottságot (Afganisztán, Pakisztán és ISAF), a széleskörű rendezés lehetőségeinek mérlegelésére. Afgán tisztviselők már felvették a kapcsolatot Iszlámábáddal, melynek eredménye, hogy mindkét fél szándéka, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát bevonva találjanak megoldást a kérdésre. Az ISAF üdvözölte a Külügyminisztérium közelmúltban tett kijelentését, miszerint tárgyalásokat indítana mindkét oldal tisztviselőivel, hozzájárulva a béke megteremtéséhez.
 
Kunarba tartó rakéta (Forrás: bakhtarnews.com.af)
 
Bár a spanyol védelmi költségvetés 2011-hez képest 4,9%-kal csökkent, 2013 és 2017 között 3,2%-os növekedést prognosztizálnak, elérve a 9 940 millió eurós szintet. Becslések szerint ennek összege jelenleg 7 800 millió euró, amely átlagosan évi 6,7%-os csökkenést jelent 2008 óta, köszönhetően a gazdasági válság kapcsán meghozott költségvetési megszorításoknak. Mégis, az előrejelzés szerint Spanyolország a következő öt éves időszakban több mint 46 600 millió eurót áldoz a fegyveres erőkre. A következtetések egy a védelmi szférára specializálódott holland kutatóintézet „A spanyol védelmi ipar: piaci lehetőségek és belépési stratégiák, elemzések és előrejelzések 2017-re” című tanulmányából származnak. Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes védelmi költségvetés vonatkozásában a tőkeberuházások mértéke arányaiban csökken, a 2008 és 2012 közötti átlag 18,7%-ról 14,9%-ra az előre jelzett időszakban. A befektetések csökkenése a védelmi ipar növekedésének lassulását eredményezi, amelyet a gazdasági válság okozta bevételkiesés tovább súlyosbít. Ennek hatása a 2007 és 2011 közötti fegyverimporton is érezhető, amelynek mértéke évi 7,6%-kal csökkent. Ugyanakkor az elemzés kiemeli, hogy a vizsgált időszakban páncélozott harcjárművek és rakétavédelmi komplexumok beszerzésére kerülhet sor, mivel ezek haditechnikai színvonala mára elavulttá vált.
 
Spanyol páncélozott harcjárművek (Forrás: infodefensa.com)
 
Július 25-én Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára látogatást tett Macedóniában, ahol megbeszéléseket folytatott Nikola Gruevski miniszterelnökkel, többek között a Görögország és Macedónia között fennálló névvita ügyében. Gruevski elmondta a főtitkárnak, Macedónia mindenféleképpen szeretné folytatni a párbeszédet Görögországgal, viszont a tárgyalások megakadása nem az ő hibájuk volt, hanem a görögöké. A macedón miniszterelnök álláspontjának alátámasztására a Nemzetközi Bíróság 2011 decemberében hozott ítéletére utalt, amely a macedón NATO csatlakozáshoz köthető.
2008-ban Görögország megakadályozta a névvitára hivatkozva, hogy Macedónia a NATO tagja lehessen. Bár korábban az ENSZ közvetítésével a két ország megállapodott abban, ha Macedónia megtartja jelenlegi nevét (Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia), akkor a görög fél nem akadályozza meg annak csatlakozását bármely nemzetközi szervezethez, ez mégis megtörtént. A Nemzetközi Bíróság a korábbi bilaterális egyezményre hivatkozva jogtalannak minősítette Görögország vétózását a NATO-ban, de mivel nem kötelező érvényű a döntés, nem történt változás.
Gruevski a megbeszélésen arra kérte a főtitkárt, hogy hasson Athénra a Görögországban élő macedónok ügyében, mivel az ottani macedón kisebbséget a görögök nem ismerik el.
A macedón miniszterelnök vádjaira a görög fél úgy válaszolt, Gruevski görögellenes propagandát folytat, és próbálja ellenük hangolni a nemzetközi közvéleményt. „Görögország továbbra is őszinte és hiteles tárgyalópartnernek tartja magát, és hajlandó folytatni a tárgyalásokat.” – nyilatkozta a görög Külügyminisztérium szóvivője, Gregory Delavekouras.
 
Ban Ki Mun ENSZ főtitkár és Nikola Gruevski, Macedónia miniszterelnöke (Forrás: balkaninsight.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem