biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ha nyár, akkor nyári egyetem!

2012 augusztus 04. - 19:48 - Justh Krisztina - Nagy Dóra

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A nyári egyetemek – méltán – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, hiszen az egyetemi képzésnél kötetlenebb formában teremtenek lehetőséget a szakismeretek bővítésére, a kulturális párbeszédre és a tapasztalatcserére. Miközben az euro-atlanti biztonság témáját körüljáró nemzetközi nyári egyetemek, szemináriumok páratlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy fiatal értelmiségiek, a jövő vezetői találkozzanak és ismerjék meg egymás és kiemelkedő előadók gondolkodásmódját, álláspontját valamely szakmai kérdésben, Magyarországon ezek kevésbé ismertek. Összefoglalónkban két nyári egyetem és egy nemzetközi szeminárium bemutatásával igyekszünk felhívni az figyelmet az ilyen képzésekre; hangsúlyozva, hogy a magyar biztonságpolitikai szakma ma már sajnos nélkülöz minden hasonló programot, miközben ezek fontossága, valamint az ezek iránti igény kétségtelen.

 

CENAA Nyári Egyetem, 2012: A globális biztonsági környezet kihívásai

(CENAA Summer School 2012: Challenges of the Global Security Environment)

Június 23. és július 1. között került megrendezésre a hetedik nyári egyetem a szlovák CENAA (Centre for European and North Atlantic Affairs) szervezésében, melynek témájául a globális biztonsági környezet kihívásait választották. A CENAA független nem-kormányzati szervezet, amely 2003 óta működik, és a tágabb értelemben vett kül- és biztonságpolitika kérdéseivel foglalkozik. Fő profilját a kutatás és a szakmai publikációk készítése képezi, emellett a Központ külföldi partnerekkel együttműködve rendszeresen szervez különböző szemináriumokat és tréningeket, munkatársai pedig három szlovák egyetemen tartanak aktuális problémákról rendszeres vitadélutánokat.

2012-ben a Központ kiemelkedő eseménye volt a német és cseh szakértőkkel és a rendvédelmi szervek képviselőivel együtt a közép-európai szélsőséges mozgalmak jelentette fenyegetésről szervezett kerekasztal-beszélgetéssorozat, amely 2012 szeptemberében Berlinben folytatódik. Ezek mellett minden évben (idén nyolcadára) rendezik meg a Szlovák Stratégiai Fórumot, amely a kormányzati és a szakértői szféra képviselői közötti nyitott párbeszéd létrehozását célozza Szlovákia kül- és biztonságpolitikájáról.

A Központ kiemelt célja, hogy részt vállaljon a szlovák és euro-atlanti stratégiai párbeszédben, és a jövő szakembereit nevelje, ezzel is elősegítve a régió stabilitását és fejlődését. Ennek része az immár hetedik alkalommal megrendezett nyári egyetem, amely a kül- és biztonságpolitika iránt érdeklődő egyetemisták és a területen dolgozó fiatal szakemberek találkozóhelye, elsősorban a dél- és kelet-európai, valamint a kaukázusi régiókból. A sikeres projektet támogatja a NATO, az Egyesült Államok szlovákiai nagykövetsége, a szlovák külügyminisztérium és védelmi minisztérium is.

Az idei, egy hétig tartó rendezvényen 14 ország (Belorusz, Bosznia és Hercegovina, Csehország, Grúzia, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Olaszország, Örményország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) képviseletében 25 fő vett részt, akik a hét első felét a Milan Rastislav Štefánik tábornokról elnevezett Szlovák Katonai Akadémián töltötték Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) városában. Az esemény rangját jól érzékeltette, hogy a megnyitón az Akadémia tudományos rektor-helyettese, Pavel Nečas, Grúzia és az Egyesült Államok nagykövetei, Pavel Macko vezérezredes, a lengyelországi NATO Joint Force Training Centre parancsnoka, valamint Róbert Ondrejcsák, a CENAA ügyvezető igazgatója mondott köszöntő beszédet.

 

Nyári Egyetem - Megnyitó Panel

A megnyitó panel

Pavel Macko később a szövetség „okos védelem” (smart defense) koncepciójáról és a sikeres többnemzeti együttműködéshez elengedhetetlen interoperabilitás elősegítéséről adott elő. Videokonferencián keresztül a brüsszeli NATO-központ is képviseltette magát: a nem hagyományos biztonsági kihívásokkal foglalkozó Emerging Security Challenges Division munkatársa a kiber-terrorizmusról tartott előadást, a NATO Védelmi Beruházási Főosztály (Defense Investment Division) képviselőjétől pedig az európai rakétavédelmi tervekről hallhattak a résztvevők. További témák voltak az európai szélsőjobboldali mozgalmak, a csendes-óceáni térség felértékelődése az Egyesült Államok számára, a chicagói NATO-csúcs következményei és nyitva hagyott kérdései, valamint a 21. század új biztonsági kihívásai. Ezeken kívül sor került egy módszertani workshopra, ahol egy kutatás felépítésének módszereibe nyerhettek mélyebb bepillantást az egyetemisták.

A hét második felében, miután a résztvevők útba ejtették a szlovák fegyveres erők eperjesi (prešovi) helikopterbázisát is, amelyet az objektum parancsnoka mutatott be, az ukrajnai Munkácson (Mukachevo) folytatódtak az előadások.

Helikopterbázis - előadás.

Előadás a helikopterbázison

Grigoriy Perepelitsa, az ukrán külügyminisztérium Külpolitikai Kutatóintézetének igazgatója az ukrán külpolitika problémáiról beszélt a közelgő parlamenti választások és a demokrácia általános helyzetének tükrében, míg a NATO Information and Documentation Center kijevi vezetője, Natalia Nemyliwska a NATO és Ukrajna együttműködését részletezte. A CENAA munkatársai többek között a visegrádi együttműködés jövőjéről és az amerikai elnökválasztás régiónkra gyakorolt hatásairól, míg Magyarországról a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, Péczeli Anna az Egyesült Államok Európában állomásoztatott nukleáris fegyvereinek jövőjéről beszélt.

 

„Akármennyire hasznosak és érdekesek voltak az elismert szakemberek előadásai, a nyári egyetem kétségtelen vonzereje a résztvevők közötti interakció volt. A reggeli- vagy vacsoraasztalnál, a szünetekben, a kirándulásokon – mindenhol, gyakorlatilag szüntelenül folyt a vita a hallottakról és más, a témákhoz kapcsolódó szakmai kérdésekről. Sok információval lettünk gazdagabbak egymás országairól, kultúrájáról. Összességében elmondható, hogy az egy hét együttlét után is tartjuk a kapcsolatot, ösztöndíj- és nyári egyetem lehetőségeket, valamint cikkeket, tanulmányokat osztva meg egymással.”

 

Résztvevők és előadók.

A résztvevők, néhány előadóval

 

PSSI Nyári Egyetem, 2012: A felemelkedő Oroszország

(PSSI Summer School 2012: „Russia on the Rise”)

A Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézete (Prague Security Studies Institute – PSSI) idén júniusban ünnepelte alapításának 10. évfordulóját. Létrejöttét ötéves előkészítő-tervező munka előzte meg, melynek kiindulópontja az 1998-ban útjára indított Nemzeti Biztonságértékelő Program (National Security Assessments Program – NSA) volt. Számos hazai és külföldi szakértő segítségével, valamint több nagyszabású konferencia eredményeként alakult ki két év alatt az az új cseh biztonságpolitikai napirend, melynek középpontjában – hasonlóan hazánkhoz – az euro-atlanti integráció állt.

A 2000-ben leállított NSA örököseként a Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézete – a bársonyos forradalom utáni első, biztonságpolitikával foglalkozó nem-kormányzati non-profit szervezet – azt tűzte ki feladatául 2002-ben, hogy olyan, a biztonságpolitika iránt érdeklődő fiatal generációt „neveljen”, amely elhivatott mind a demokratikus értékek, mind a demokratikus intézmények iránt. Arra törekednek, hogy ez a – leginkább a volt keleti blokk országaiból kikerülő – felnövő ifjú szakértői réteg megfelelő ismeretanyaggal rendelkezzen ahhoz, hogy „döntési pozícióba kerülve képes legyen szembenézni a 21. század komplex biztonsági kihívásaival.”

Programok széles skálája szolgálja ezt a célt: konferenciák, szakmai szemináriumok, időszaki kiadványok és a világ minden részéről érkező szakértők és vendégelőadók teszik lehetővé, hogy a többnyire nemzetközi vagy stratégiai tanulmányokat folytató hallgatóság minél teljesebb képet kapjon a kelet-közép európai, illetve a transzatlanti térséget érintő fenyegetésekről, valamint lehetőségekről. A transzatlanti kapcsolatok erősítése végett jött létre 2006-ban a PSSI washingtoni szervezete, mely az Amerikai Egyesült Államok szemszögéből vizsgálja e kérdéseket. A Washingtonban működő új központ ennek megfelelően kiemelt hangsúlyt fektet az USA Közép-Európa- illetve Oroszország-politikájára, valamint kelet-ázsiai és közel-keleti szerepvállalására.

 

Az Intézet tevékenysége négy fő program köré szerveződik:

  • A Security Scholars Program célja elindulásakor egyfajta hiánypótlás volt. Létrehozói felismerték azt az igényt, hogy szükség van egy stratégiai és biztonsági tanulmányokra fókuszáló képzésre, így indult el a PSSI közreműködésével 2002-ben az első ilyen projekt, melyből 2007-re önálló biztonsági tanulmányok mesterképzés nőtte ki magát a prágai Károly Egyetemen. Ugyancsak ennek az együttműködésnek a gyümölcse egy gazdasági és geopolitikai kérdésekkel foglalkozó előadássorozat – mely a program egyik fő támogatójáról, James Q. Whitakerről kapta a nevét –, és a későbbiekben bemutatott euro-atlanti nyári egyetem.
  • A Program of Atlantic Security Studies (PASS) a transzatlanti kapcsolatokat érintő olyan kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik, mint például az energiabiztonság vagy a NATO szerepe a 21. században. Ez elsősorban nemzetközi konferenciák, kerekasztal beszélgetések szervezését, valamint közös kutatási projektek elindítását jelenti más kutatóintézetekkel. Az elmúlt két évben olyan, kiemelten fontos témák kerültek a program napirendjére, mint az arab tavasz, a NATO új stratégiai koncepciója vagy az afganisztáni PRT-koncepció jövője.
  • A Regional Outreach Programot leginkább egyfajta regionális konzultációs fórumként lehetne jellemezni: az egyhetes ülésszakok alatt az egykori keleti blokk országaiba tartozó fiatal szakértők közösen értékelik a rendszerváltozások óta elért fejleményeket, megosztják egymással e téren szerzett tapasztalataikat. Ide tartozik az amerikai diákoknak szervezett Főiskolai Hálózat (Collegiate Network) csereprogram is, valamint a 2003-ban útjára indított Ukrajna Barátai Hálózat (Friends of Ukraine Network) is, melynek célja Ukrajna euro-atlanti integrációjának segítése.
  • A Corporate Council Program a PSSI tevékenységének üzleti vonulatát jelenti. Ennek megfelelően a program résztvevői a gazdasági-üzleti élet legfőbb szereplőitől, például nagyvállalatok vezetőitől hallgatnak előadásokat, így első kézből juthatnak információhoz. Az együttműködés távlati célja ezen vállalatoknál gyakornoki és munkahelyek kialakítása a fiatal szakértők számára.

 

A PSSI 2005-ben kezdett együttműködni a NATO tevékenységével kapcsolatos tájékoztatásért felelős NATO Public Diplomacy Divisionnel (PDD), ennek eredményeként kerül évről évre megrendezésre az idén már nyolcadik születésnapját ünneplő nyári egyetem. Az angol nyelvű, intenzív egyhetes képzés körülbelül 25, NATO tag- és partnerországból származó résztvevőnek nyújt lehetőséget arra, hogy a meghirdetett témában belső és külső szakértők, előadók és elemzők segítségével elmélyítse ismereteit. A kurzus két képzéstípusból áll: délelőtt egy-egy kisebb témakört körüljáró előadásokra, délután a hozott és szerzett tudást hasznosító workshopokra, kerekasztal beszélgetésekre, moderált vitákra és szimulációs gyakorlatokra kerül sor.

Telc város látképe.

A nyári egyetemnek már évek óta az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Telč városka ad otthont Prágától mintegy 150 kilométerre.

 

Az idén július 8-13 között megrendezett 8. PSSI Nyári Egyetem a „Felemelkedő Oroszország” téma köré szerveződött, és Oroszország kapcsolatait, valamint a 21. század biztonsági struktúrájában elfoglalt helyét vizsgálta. Az öt nap alatt górcső alá került az orosz kül- és belpolitika, a természeti erőforrások és energiabiztonság témaköre, a NATO-orosz, Kína-orosz, EU-orosz kapcsolatok, a haderő helyzete, az orosz média szerepe, valamint a biztonság olyan új vetületei is, mint a kiberbiztonság.

Az előadások Henry Plater-Zyberk, a PSSI tudományos főmunkatársának moderálása mellett zajlottak, aki korábban maga is Oroszország elemzőként dolgozott az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumában. A hét első felében Andrew Monaghan, a római NATO Védelmi Akadémia (NATO Defence College) kutatója, valamint Kier Giles, az Egyesült Királyságbeli Conflict Studies Research Center igazgatója volt szaktudásával a hallgatók segítségére. Andrew Monaghan Oroszország belpolitikai viszonyairól, valamint külpolitikai törekvéseiről és mozgásteréről tartott előadást, melyben kifejtette, az Oroszországi Föderáció regionális hatalmi státusza és globális hatalmi aspirációi ellenére számtalan problémával kényszerül szembenézni szomszédságában. Ugyanakkor konzervatív hatalomként külpolitikájára a kontinuitás és a „szuverén demokrácia” modelljének támogatása jellemző, befolyásának erősödését pedig jól mutatja az elmúlt években kifejtett közvetítő tevékenysége. Kier Giles az orosz haderő utóbbi időben zajló reformjáról, a védelmi ipar helyzetéről, katonai doktrínájáról beszélt, a kiberbiztonság kérdésének tekintetében pedig kifejtette, Moszkva ezt zéró-összegű játékként értelmezi, mely álláspontját a kölcsönös bizalom kialakításáig nem fogja feladni.

Marek Menkiszak - Center for Eastern Studies

Marek Menkiszak, a Kelet-Európa, Balkán, Kaukázus és Közép-Ázsia értékelésével foglalkozó lengyel kutatóintézet, a Center for Eastern Studies orosz részlegének vezetője

 

A hét második felében az előadások Oroszország gazdasági helyzetére, regionális pozíciójára valamint bilaterális kapcsolataira helyezték a hangsúlyt. Előbbi témában elsősorban az energiapolitika került a vizsgálat középpontjába, majd Jiří Šedivý, cseh külügyminiszter beszélt a NATO partnereiről, illetve a NATO-orosz kapcsolatokról. Majd Oroszország és a Közel-Kelet kapcsolatának, valamint az orosz-ukrán viszony értékelése következett, utóbbiról Marek Menkiszak beszélt a hallgatóknak. Végül a putyini elképzelésekről, valamint az orosz média politikaformáló szerepéről hallhattak a résztvevők.

NATO-orosz kapcsolatok értékelése.

A résztvevők a NATO bővítési politikáját valamint a 2014 utáni Afganisztán kérdését értékelték lehetséges problémaforrásnak a NATO-orosz kapcsolatok szemszögéből

 

A nyári egyetem leginkább interaktív részei egyértelműen a délutáni workshopok voltak, ahol a résztvevőknek tudásukra és kreativitásukra támaszkodva kellett megoldani különböző feladatokat, illetve delegációkba szerveződve kellett képviselniük „országuk” álláspontját. Így először a NATO-orosz és a NATO-EU kapcsolatok buktatóiról, lehetséges konfliktusforrásairól folytattak vitát, majd a következő napokban terítékre kerültek a csendes-óceáni térséget, valamint a Közel-Keletet érintő kérdések – például a jelenlegi szír helyzet –, melyekről az ifjú szakértők orosz-amerikai-kínai, valamint orosz-amerikai-török háromoldalú tárgyalásokat tartottak – ezzel felfedve a megoldás előtt álló akadályokat.

 

 

Modell NATO-csúcstalálkozó, 2012

(Model NATO Youth Summit, 2012)

Július 8-14 között először rendeztek Brüsszelben ifjúsági NATO-modell szimulációt – mely az ENSZ Modell rendezvények megfelelője az euro-atlanti térség biztonságához köthető témákban. Öt kontinens 37 országának 70 egyeteméről 250 hallgató vett részt a NATO különböző szervezetei, a Public Diplomacy Division és az Atlantic Treaty Association által szervezett és támogatott közel egy hetes találkozón.

Látogatás a brüsszeli NATO-központban

A brüsszeli NATO-központban tett látogatás is a program részét képezte

A „Politikai felelősségvállalás a 21. században: vezetés, innováció és stratégiai gondolkodás” címmel fémjelzett előadás- és szimuláció-sorozat során a résztvevők NATO-tagállamok képviselőinek bőrébe bújva modellezték a Szövetség egyes testületeinek – az Észak-atlanti Tanács, az Euro-atlanti Partnerségi Tanács, a Műveleti Tervező Bizottság, a Védelempolitikai és Tervező Bizottság, a Politikai Partnerségi Bizottság és a NATO-Oroszország Tanács – munkáját. Annak érdekében, hogy a modellezés a lehető legreálisabb legyen, magas rangú NATO-tisztviselők és szakértők látták el tanácsokkal a résztvevőket, miközben az okos védelem, a katonai képességfejlesztés, az új típusú biztonsági kihívások, a kibervédelem, a rakétavédelmi pajzs és a Kaukázus térségének államaival kialakított partnerkapcsolatok kérdéseit vitatták meg.

A modellezés lényege ez esetben az is volt, hogy a résztvevők behatóan megismerjék a NATO döntéshozatali folyamatát, mégpedig a leghatékonyabb „learning by doing” módszer által – azaz a gyakorlatban kipróbálva. Eközben fejlesztették tárgyalási készségüket, hiszen az adott szituációban a döntés minden esetben konszenzust, minden érintet fél beleegyezését igényelte.

A főszervező Brüsszeli Szabadegyetem nem titkolt célja, hogy a jövőben a szimuláció évente megrendezésre kerülhessen, és a fiatal szakembereket a szövetség valamennyi tagállamának Ifjúsági Atlanti Tanácsának tagjai közül odavonzzák.

A bemutatott eseményekben közös elem, hogy az euro-atlanti térség aktuális biztonságpolitikai kérdéseire kívántak válaszokat találni, és a nyílt párbeszéd, a szakmai és kulturális tapasztalatcsere révén hozták össze számos ország képviselőit. A szervezők a képzés lezárásakor minden esetben egyöntetűen felhívták a figyelmet az ehhez hasonló programok fontosságára, melynek sikerét elmond&aacut e;suk szerint egyértelműen igazolja a jelentkezők évről évre növekvő száma. Az itt szerzett tapasztalatok, a másik fél gondolkodásmódjának és álláspontjának megismerése mind hozzájárulhatnak egy olyan szakmai kapcsolati háló kialakításához, mellyel a jövőben döntéshozóként elősegíthetik országaik együttműködését.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Magyarország e tekintetben még ma is gyerekcipőben jár. Bár találhatunk példát arra, hogy egy magyar egyetem vagy kutatóintézet részt vesz egy biztonságpolitikai tematikájú nyári egyetem megszervezésében (ilyen volt 2012-ben a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával és a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével megvalósult „Energy Policies for a Secure Future” nevet viselő képzés, vagy a Honvédelmi Minisztérium, a NATO PDD és a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet szervezésével 2011-ben megrendezett XIII. Euro-atlanti Nyári Egyetem), sajnos korántsem kapnak kellő figyelmet e törekvések. Különösen igaz ez az angol nyelven folyó nyári egyetemekre és konferenciákra, amelyek iránt folyamatosan tapasztalható hallgatói igény (például az ENSZ működését modellező SzeMUN-on idén 15 ország 130 hallgatója vett részt).

Mindezen okokból fontos kiemelnünk – az ilyen rendezvényeken megszerezhető szaktudás mellett – a nyári egyetemek nyújtotta egyéb előnyöket is: a kapcsolati tőkét és a tudástranszfert. Egy ilyen képzés fontos vonzereje a résztvevők közötti interakció. A résztvevők egymás hazájával és kultúrájával kapcsolatos információval lesznek gazdagabbak, megismerik egymás munkáját, így lehetőségük nyílik a későbbiekben a másik szakmai tevékenységének figyelemmel kísérésére, a tudományos együttműködésre – mellyel mind hozzájárulnak a fiatal biztonságpolitikusok szakmai kiteljesedéséhez.

 

A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.

 


Transcript:
Meghalni az élelemértBiztonság a számokban? A NATO és partnereiPolitikai változás: mire képes, és mire nem a közösségi média?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem