biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 31. hét

2012 augusztus 06. - 16:32 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Pedro Morenés spanyol védelmi miniszter az Arab Tavasz hatásainak kapcsán elmondta, hogy Észak-Afrika, Közel-Kelettől egészen Marokkóig, a „remény” térségévé, ugyanakkor kockázatforrássá is vált, mely komoly aggodalomra ad okot Spanyolország biztonsága szempontjából. Morenés ezt a következtetést az új Nemzeti Védelmi Irányelv bemutatása kapcsán fejtette ki, amely dokumentum értékeli az országot érő fenyegetéseket és kockázatokat, valamint kijelöli a Minisztérium erre a kormányzati ciklusra vonatkozó stratégiáját. A miniszter szerint az egész Maghreb-térségben, beleértve Marokkót, Szíriát és Egyiptomot is, egy olyan politikai jelenség figyelhető meg, amely megköveteli a folyamat fokozottabb figyelemmel kisérését a spanyol szervek részéről. „Lehetséges, hogy minden rendben zajlik, viszont, ahogy azt láthattuk egyes esetekben, a változás hatalmas feszültségeket okozott, amelyek Líbiában szörnyű eredményekhez vezettek. Ez egy olyan kérdés, amely rendkívül aggaszt minket.” – nyilatkozta Morenés. A Száhel-övezetet szintén kiemelte, mint kockázatforrást Spanyolország számára. „A politikai, gazdasági és biztonsági természetű nemzeti érdekeink messzebbre nyúlnak hazánk területénél. Spanyolország biztonsága sokkal messzebb kezdődik Spanyolországtól, mint 10 évvel ezelőtt.” – fejezte be a sajtótájékozatót a védelmi miniszter.

 
Afganisztán alelnöke, Marshal Mohammad Qaseem Fahim, az áprilisban szolgálatba állt új brit nagykövettel, Sir Richard Stagg-gel tartott megbeszélést augusztus 1-én, Kabulban. Marshal Fahim a találkozón elmondta, olyan országnak tekinti az Egyesült Királyságot, amely a tálib rezsim megbukása óta folyamatosan segíti az új rend megszilárdítását. Pozitívan értékelte a szigetország által tett erőfeszítéseket a biztonság alapjainak lefektetése érdekében, valamint az újjáépítés kapcsán megmutatkozó támogatásukat. Az alelnök továbbá reményét fejezte ki a tekintetben, hogy hazája élvezni fogja a nemzetközi közösség támogatását azt követően is, hogy 2014-ben a tervek szerint a külföldi csapatok kivonulnak, és az afgán erőkre bízzák az ország ellenőrzését. A brit nagykövet mindezeket örömmel fogadta, ugyanakkor aggodalmának is hangot adott a békefenntartók kivonását követő időszakkal és az ezzel párhuzamosan növekvő afgán felelősséggel kapcsolatban. Továbbá kifejezte elkötelezettségét az afgán nép ügye mellett.
 
Az afgán alelnök és a brit nagykövet találkozója (Forrás: bakhtarnews.com.af)
 
Ugyancsak a héten történt, hogy egy tálib vezető, Mullah Abdul Fatah kilenc társával együtt úgy döntött, hogy csatlakozik a békefolyamathoz - közölte a Badakhshan tartomány, Argo körzet kormányzójának szóvivője július 30-án. Tájékoztatása szerint a tálib vezető deklarálta, hogy a béke és újjáépítés oldalán maga is a harcok beszüntetésére hívja a tálib lázadókat. Mullah Fatah szándékát nyomatékosítandó, tíz darab kézifegyvert (gépkarabélyt) adott át a hatóságoknak. Más forrásokból ismert, hogy két további fegyveres ellenálló is átállt a kormányt védők oldalára Sar-i-Pul tartományból, csatlakozva a béke megszilárdításának folyamatához.  
 
Augusztus 1-én, szerdán tartott megbeszélést az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere Leon E. Panetta és Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanyahu. Az izraeli találkozón az iráni nukleáris programról és annak halaszthatatlan feltartóztatásáról esett szó. Leon. E Panetta elmondta, hogy az eddigi legszigorúbb gazdasági szankciókat vezették be Irán ellen, amely mellett erős nemzetközi együttműködésre van szükség a további sikeres fellépéshez. Az amerikai védelmi miniszter azt is elmondta, hogy minden eszközzel harcolnak az ellen, hogy Irán tulajdonába nukleáris fegyver kerüljön; ha a diplomácia kudarcot vall, katonai erőt fognak alkalmazni. Az Amerikai Egyesült Államok az évtizedes szövetség jegyében pénzzel és fegyverrel támogatja a kevésbé fejlett és felszerelt izraeli hadsereget, ezzel egyben gyengítve Irán pozícióját. Benjamin Netanyahu ugyanakkor elmondta, hogy eddig sem a szankciók, sem a diplomácia nem ért el jelentősebb eredményt az iráni atomprogrammal szemben. Véleménye szerint minél gyorsabban változtatni kell a helyzeten, különben a békés megoldások ideje lejár.
 
Benjamin Netanyahu és Leon E. Panetta a további együttműködés mellett döntöttek (Forrás: washingtonpost.com)
 
A koszovói kormány augusztus elsején bejelentette, hogy az Európai Unióval történő egyeztetés után úgy határoztak, hogy 2014 júniusában az EULEX rendőri és igazságügyi missziója befejeződik. Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes elmondta, a három fázisúra tervezett átmeneti időszak ez év szeptemberében kezdődik, és folyamatosan veszi át a feladatokat az ország vezetése az EU-tól. Az EULEX az EU legnagyobb civil missziója, megközelítőleg 3200 fő szolgál benne. A 2008-ban megkezdett folyamat célja a „felügyelt függetlenség” volt, melynek ötlete az ENSZ koszovói különmegbízottjától, Martti Ahtisaaritól származott. Ezzel Pristina teljesen függetlennek tekinti magát, ami ellen Szerbia és Oroszország is hevesen tiltakozik, arra hivatkozva, hogy csak az ENSZ-nek van felhatalmazása a Koszovó feletti irányításra, amiről a Biztonsági Tanács a 1244. számú határozatában döntött. Belgrád és Moszkva úgy érvel, hogy technikailag érvényben marad a határozat, és az EU tevékenysége ilyen szempontból nem mérvadó.
 
Hajredin Kuci, Koszovó miniszterelnök-helyettese (Forrás: lajmeditore.com)
 
Míg a Királyi Haditengerészet legtöbb hajója a londoni Olimpia védelmét biztosítja, két aknakereső hajó egy kalóztámadást előzött meg a Közel-Keleten. A Middleton és a Pembroke aknakeresők augusztus 2-án éppen hazafelé tartottak az Ádeni-öbölben, amikor vészhívást kaptak a New Delhi Express kereskedelmi hajótól. A 40 ezer tonnás hajónak leállt a motorja, így könnyű célpontot nyújtott a térségben tevékenykedő kalózoknak. A két aknakereső kapitánya tisztában volt ezzel és azonnal elindultak a sodródó hajó védelmére. Több órán át tartózkodtak a konténerszállító mellett, amíg a legénységnek sikerült megjavítania a motort. „Az ilyen esetek mutatják meg igazán, hogy mekkora jelentősége van a Királyi Haditengerészet aknakeresőinek a tengeri közösség védelmében.”– mondta Steve Higham, a Middleton kapitánya. Jelenleg is számos ország haditengerészete jelen van az Ádeni-öböl és az Indiai-óceán térségében, hogy megakadályozzák az esetleges kalóztámadásokat és biztosítsák a tengeri kereskedelmi útvonal háborítatlanságát. A Királyi Haditengerészet erre a célra több aknakereső hajót állomásoztat Bahreinben.
 
Minden idők legnagyobb áramszünete mellett a fokozódó monszunáradások nehezítették India lakóinak életét: Július 31-én 670 millió ember, (a világ népességének tizede) maradt órákra energia nélkül az országban. Az erősödni látszó koalíciós kormány ismét megingott, hiszen nem tudta megmagyarázni az áramkimaradásának okát. Az elméletek skálája a napkitöréstől a túlzott öntözésig terjed. Az ellenzéki párt szóvivője, Prakash Javadekar szerint ez a kormány energetikai ágazatbeli hiányossága. A hétköznapi emberek eközben attól tartottak, hogy mivel sem víz-, sem áramellátásuk nem volt, megszaporodhatnak a betörések. Összeomlott továbbá a vasúthálózat, mely az egyik legforgalmasabb a világon, augusztus 3-án pedig elérte az országot a monszun. Az áldozatok száma becslések szerint meghaladhatja a több tucatot, emellett pedig legalább ötven embert eltűntnek nyilvánítottak. Az ország északi részén lévő Gangori híd is leomlott. Több tartományban a katonaság segítségét kérték a problémák orvoslására.
 
A fehérorosz különleges erők 2015-ig ultrakönnyű és pilóta nélküli repülőgépekkel (UAV) lesznek felszerelve, jelentette be a hírt saját honlapján a Védelmi Minisztérium. A hadsereg az újrafegyverkezési program részeként olyan T-2M-3 ultrakönnyű repülőgépeket, valamint Moskit és Lastochka típusú pilóta nélküli repülőgépeket kap, amelyek új kézifegyverekkel és felderítő berendezésekkel lesznek felszerelve. A fehérorosz különleges erőket 2007. augusztus 1-jén hozták létre annak érdekében, hogy felvegye a harcot a modern háború kihívásaival. A fehérorosz haderő nagy hangsúlyt fektet a különleges erőkre, ezek jelenleg több mozgó és különleges műveleti dandárral is rendelkeznek. Ezen egységek nemrégiben 9A-91-es kompakt gépkarabélyra, VSK-94-es hangtompítós mesterlövészpuskára, OSV-96-os nagy kaliberű mesterlövészpuskára, NV/G-14-es éjjellátó szemüvegre, lézeres nyomkövetőre és Lesnik-3 típusú speciális ejtőernyős rendszerekre tettek szert.
 
Anatolij Zikarev altábornagy csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország 2040 után hatodik generációs, pilótanélküli stratégiai bombázókat telepíthet. Az orosz Tupolev tervezési hivatal jelenleg az új generációs stratégiai bombázó repülőgépeket fejleszti, amelyek akár már 2025 körül szolgálatba állhatnak. Az új repülőgépek a jelenlegi Tu-160, Tu-95MS, Tu-22 M3 bombázókból álló flottát helyettesítenék. Az orosz védelmi miniszter, Dmitrij Rogozin szerint a fejlesztések feleslegesek, országának nincs szüksége a jelenlegi flottát helyettesítő új, nagy-hatótávolságú bombázógép kifejlesztésére. Rogozin az orosz védelmi ipari projekteken belül a hiperszonikus fegyverek fejlesztését részesíti előnyben.. A miniszter utalt az amerikai X-51, Falcon, HiFire, HyFly hiperszonikus fejlesztési programokra, rámutatott, hogy Oroszországnak se szabad lemaradnia ezen eszközök fejlesztése terén.
Jelenleg csak Oroszország és az Egyesült Államok működtet interkontinentális hatótávolságú bombázókat. A legtöbb nukleáris képességgel rendelkező nemzet kizárólag a tengeralattjárókra, a földfelszíni silókba, vagy a cirkálóhajókra telepített interkontinentális ballisztikus rakétába bízik. Az orosz stratégiai légierő összesen 63 Tu-95MS és 13 Tu-160 bombázót működtet.
 
Hatodik generációs repülőgépekkel helyettesíthetik a jelenleg szolgálatban álló Tu-160-as stratégiai bombázókat (Forrás: en.rian.ru)
 
Az orosz védelmi minisztérium augusztus 3-án kijelentette, hogy a Földközi-tengeren állomásozó, a gyakorlat mellett elkötelezett orosz hadihajók kiköthetnek a szíriai Tartuszban lévő orosz haditengerészeti utánpótló és karbantartó bázison. Az orosz média egy héttel korábban jelentette, hogy az orosz flottilla három nagy partraszálló hajója tervezi a tartuszi bázisra történő kikötést. Korábban az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a kikötés szükségtelen lenne és nincs tervbe véve. A Fekete-tengeren tartózkodó flotta parancsnoka, Alekszander Fedosenkov ellentengernagy elmondta, hogy az orosz hadihajók a szeptemberben kezdődő haditengerészeti gyakorlatokra készülnek fel a Földközi-tengeren, és nem végeznek semmilyen katonai feladatot Szíriában. Az orosz flottilla az északi és a balti flotta öt hadihajójából tevődik össze – leszámítva a kísérőhajókat.  . Különböző orosz források az évek során már többször utaltak rá, hogy Oroszország szükségét érzi több tengerészeti bázis megnyitására, hogy támogassa az orosz hadihajókat nemcsak a Földközi-tengeren, hanem az Ádeni-öbölben és az Indiai-óceánon lévő kalózellenes műveletekben is.
 
A Földközi-tengeren lévő orosz flotta igénybe veheti tartuszi bázisát (Forrás: en.rian.ru)
 
Ausztrália az urániumexport szabályozásáról kötött megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel, így a megegyezés következményeként első alkalommal szállíthatnak a kontinensről urániumot a Közel-Keletre. A Non-Proliferációs Szerződés tagjaként az egyezményt augusztus 1-én Abu Dhabiban írták alá a két ország külügyminiszterei. A konvenció (amely az uránium biztonságos tárolását, kezelését, valamint újraeladását szabályozza, és a békés felhasználás garanciáit tartalmazza) legalizálja, de nem garantálja az uránium eladást Ausztrália és az EAE között, így a valós exportot a későbbi kereskedelmi egyezmények biztosíthatják. Az Arab Emírségek 2009-ben egy Washingtonnal megkötött szerződésben kötelezte el magát arra, hogy nem dúsít urániumot, cserébe az ország hozzáférhet a nukleáris energia békés célú felhasználásának alapvető technológiájához. Ez vezetett ahhoz, hogy egy dél-koreai konzorcium vállalta az Emírségek két atomerőművének megépítését. Bár az Öböl-menti állam gazdag a fosszilis energiahordozókban, az exportra tartalékolva saját energiaellátását az atomenergiából szeretné megoldani. Az arab ország számára az ausztrál uránium bizonyulhat a leghasznosabbnak, mivel ennek előírásai világviszonylatban az egyik legszigorúbbnak minősülnek. A kritikák ugyanakkor a közel-keleti urániumszállítással kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy még a legkeményebb szabályozás mellett is olyan tudást jelent a hazai nukleáris ipar növelése, amely könnyen fegyverek fejlesztésére fordítható.
 
Ausztrália és az EAE külügyminiszterei aláírják ausztrál uránium eladást legalizáló egyezményt (Forrás: econews.com.au)
 
Andrew Robathan, Nagy-Britannia védelmi minisztere szerint, összhangban a kormány nyugdíjreform terveivel, változni fog a fegyveres erők nyugdíjrendszere is. Minden hivatásos katona, beleértve a tartalékosokat is, számíthat egy "új életpálya modell tervezetre”. A nyugdíjkorhatárt ki fogják tolni 60 éves korra, de akik úgy döntenek, hogy elhagyják a fegyveres erőket, 40 éves korukban is megtehetik ezt, és ezzel egy időben egy összegben kapják meg az addig őket megillető nyugdíjukat. Ehhez azonban minimum 20 év szolgálati időt kell felmutatniuk. A más közszolgálati nyugdíjrendszerekhez képest a fegyveres erők nyugdíjrendszere eltérő, többek között az új nyugdíj majdnem 1,5-szerese az aktuális nyugdíj árfolyamának. Andrew Robathan nyilatkozata szerint: "A kormány kemény döntéseket hozott a fenntartható nyugdíjra vonatkozóan, tisztességes alku ez az adófizetők és mindkét szolgáltató számára is. Ami a fegyveres erők nyugdíját illeti, tisztában vagyunk az egyedi kötelezettségvállalás súlyával, mivel minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a változásokat a legtisztességesebb módon vigyük véghez. ”
 
Felfegyverzett pilóta nélküli robotrepülőgépek (drónok) beszerzéséről folynak a tárgyalások a német Védelmi Minisztérium és a légierő között. Utóbbi kifejezetten sürgeti az új típusú drónok használatát, amelyből a német védelmi ipar is profitálna. A jelenlegi katonai trendeket figyelembe véve kijelenthető, hogy a pilóta nélküli repülő rendszerek a jövő technológiáját jelentik a hadviselésben, azonban egyelőre meg kell vitatni a politikai kockázatokat is. . Mindenesetre a szakértők egyelőre úgy látják, hogy a fegyveres robotrepülőgépek megvásárlásával bővülhet a fegyveres erők bevethetőségi tartománya a politikai kockázat mérséklésén keresztül. A hadsereg eddig a pilóta nélküli repülőeszközöket kizárólag légi felderítésre használta Afganisztánban, egy német-izraeli konzorcium keretein belül, az izraeli Heron I modellt alkalmazva. Az Izraellel való szerződés csak 2014-ig szól, ezért 2015-től egy másik megoldás szükséges.  A közelmúltban a Védelmi Minisztérium szóvivője kijelentette, hogy jelenleg még a tárgyalások kezdetén tartanak, a döntés ősszel várható.
 
Az amerikai hadsereg MQ-9 Reaper típusú drónja (Forrás: sueddeutsche.de)
 
Szeifal-Iszlám, Líbia korábbi vezetőjének, Muammer Kadhafinak a fia úgy véli, hogy az Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) kellene őt elítélnie, ha az igazságot akarják szolgálni. „Líbia és a líbiai nép számára az igazságszolgáltatás egyetlen módja az, ha az ICC megpróbál ebben az ügyben tisztességes, pártatlan és független módon eljárni,” idézett egy védői dokumentumot, amelyet kedden nyújtott be a bírósághoz. A hágai központú bíróság elfogató parancsot adott ki Szeif és apja hírszerzőfőnöke, Abdullah Szenusszi ellen, mert emberiség elleni bűncselekményeket követtek el a tavalyi véres felkelések alkalmával.Szeif novemberi elfogása óta őrizetben van egy dél-líbiai városban, Zintanban. Az ICC és a líbiai kormány vitát folytat arról, hol fogják elítélni Szeifet. „Szerettem volna, ha a líbiai jog szerint, líbiai bírók ítélnek el Líbiában, a líbiai nép előtt,” idézik Szeifet a dokumentum alapján, melyet egy hónappal az ICC védőügyvédeinek látogatása után nyújtott be. „Nem beszélhetünk igazságos ítéletről, ha a tanúk életfogytiglani börtönbüntetéssel néznek szembe csupán azért, mert a javamra tanúskodtak. Nem félek a haláltól, de ha egy ilyen per után végeznek ki, ezt gyilkosságnak kellene nevezni.” Szeif ügyvédét, Melinda Taylort és az ICC három másik munkatársát a hónap folyamán elengedték, miután négy hetet voltak fogságban, mert meglátogatták Kadhafi fiát. Taylor fogságaután azt nyilatkozta, hogy Szeif számára lehetetlen lesz, hogy pártatlan és független módon járjanak el ellene a líbiai bíróságok.
 
Szeifal-Iszlám Hollandiában egy ICC tárgyalás előtt (Forrás: aljazeera.com)
 
A Nemzeti Biztonsági Tanács Terrorizmus-ellenes Hivatala csütörtökön figyelmeztetést adott ki a Sínai-félszigetre utazással kapcsolatban, és egyúttal felszólította azott nyaraló izraelieket, hogy azonnal hagyják el a félsziget területét. A hivatal nyilatkozata szerint a rendelkezésükre álló információk alapján egyre valószínűbb, hogy bizonyos terrorista szervezetek a Gáza övezetben terrortámadások elkövetésére készülnek, melyek között kiemelten szerepel a közeljövőben turisták elrablása és fogva tartása. A hivatal továbbá megkérte az ott tartózkodóizraeliekcsaládtagjait, hogy tájékoztassák rokonaikat a veszélyről, és mindenkit óva intenek az odautazásról. A figyelmeztetést új megvilágításba helyezi, hogy Izrael déli határa mentén gyanús mozgolódások kezdődtek: múlt héten az al-Kaida terrorszervezet egyik ága már elvállalta a felelősséget a Sínai-félsziget területén található, az Egyiptomból Jordániába és Izraelbe gázt szállító vezetéket ért bombatámadásokért (a július 22-i már a 15. alkalom volt). Egy videót is közreadtak, amelyben a bombázás okaként a szegények jogainak és az állami javaknak a védelmét nevezik meg.
 
A Sínai-félsziget (Forrás: vidiani.com)
 
A héten ismét több merénylet rázta meg Jement. Szerdán Abján tartomány Dzsaár városában az al-Kaida egy rendőrőrs elleni támadása négy katonai és egy civil áldozattal járt. Pénteken egy ismeretlen motoros a taizi piacon kézigránátot dobott a vásárlók közé. A robbanásban hat ember meghalt, tízen megsérültek. A támadó indítékát eddig nem ismertették a hatóságok. Ugyanezen a napon Szanaában egy internet-kávézó előtt egy ember halálát okozta egy robbanószerkezet. Szombaton egy, valószínűleg az al-Kaidához tartozó öngyilkos merénylő 45 embert ölt meg, amikor a népi ellenállási bizottságok egy gyászrendezvényén robbantotta fel magát Dzsaárban. Nasszer Abdullah Manszari, az önkormányzat helyettes vezetője szerint a kormány is felelős a merénylet sikeréért, mivel a térség visszafoglalása után túl lassan küldött oda rendőröket, miközben az al-Kaida még mindig aktív.
A kormányerők és szövetségeseik is értek el sikereket. Szintén szombaton, Hadramút tartomány al-Qatan városának közelében amerikai drónoköt, egy járműben utazó al-Kaidához tartozó személyt öltek meg – nyilatkozta egy helyi hivatalnok. Sabva tartományban a biztonsági erőknek sikerült letartóztatniuk egy robbanóanyaggal töltött mellényt viselő férfit, miközben egy mecsetbe próbált bejutni, ahol éppen katonák imádkoztak.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem