biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO Hírfigyelő - 2012. július

2012 augusztus 07. - 10:26 - Tóth Tamás

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Partnerkapcsolatok

Július 1-től július 7-ig került megrendezésre az éves NATO Hét Azerbajdzsánban. A konferencián 17 országból 50 hivatalos személy és szakértő vett részt. A gyűlések célja a NATO-Azerbajdzsán kapcsolat mélyítése mellett a térségben található éles (robbanásveszélyes) hadieszközök eltávolításának és semlegesítésének megtárgyalása volt. A NATO második alkalommal finanszírozza a projektet, amely során az Északkelet-Azerbajdzsánban található volt szovjet fel nem használt lőszereket fogják a szakemberek megsemmisíteni. A folyamat előreláthatólag 28 hónap alatt fog lezajlani. Azerbajdzsán és a NATO együttműködése 1992-ig vezethető vissza, amikor az ország csatlakozott az akkori Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz (North Atlantic Cooperation Council), amelyet később átkereszteltek Euro-atlanti Partnerségi Tanáccsá (Euro-Atlantic Partnership Council). Az ország ezt követően társult a Partnerség a Békéért programhoz (Partnership for Peace) 1994-ben, majd a koszovói és afganisztáni műveletek támogatásában is részt vett.

Anders Fogh Rasmussen főtitkár július 2-án, szokásos havi sajtótájékoztatóban sürgette a Szövetség tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy aktív politikai lépésekkel minél hamarabb vessen véget a szíriai erőszakos eseményeknek, valamint támogassa az afgán biztonsági erőket és az ország hosszú távú fejlődését.

 

Anders Fogh Rasmussen havi sajtótájékoztatója, 2012. július 2-án (Forrás: youtube.com/NATOCOMMUNITY)

 

Július 3-án találkozott Knud Bartels tábornok, a Katonai Bizottság elnöke és Babacar Gaye tábornok, az ENSZ katonai tanácsadója. Az esemény célja a katonai együttműködés fejlesztése volt. A tárgyalás alatt mind a két fél pozitív benyomását nyilvánította ki a NATO-ENSZ összefogással kapcsolatban, amely a 2008-as szerződés (UN-NATO Declaration) óta mélyült el. „A mai találkozó kiváló alkalmat nyújtott, hogy egyeztessük nézeteinket az előrelépés további közös lehetőségeiről, így a civil lakosság védelméről, valamint a műveleti együttműködésről. A megbeszéléseket nagyon hasznosnak találtam és remélem, hogy a továbbiakban is folytatni tudjuk katonai kooperációnk kiterjesztését” – mondta Knud Bartels tábornok, miután megköszönte Babacar Gaye tábornoknak a folyamatos tájékoztatást.

Rasmussen főtitkár július 4-én a londoni Chatham House-ban tartott beszédében elmondta, hogy az afganisztáni kivonulás kezdetével a partnerkapcsolatok szélesítése és stabilizálása a NATO legfontosabb feladata. A két legfontosabb kontinensként Ázsiát és Afrikát emelte ki. A Szövetség tagállamai előtt felhívta a figyelmet, hogy fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a többi állammal és szervezettel a terrorizmus, kalózkodás és proliferáció visszaszorítása érdekében. „A biztonság kooperatív erőfeszítés kell, hogy legyen. Olyan Szövetségre van szükségünk, ami globálisan felkészült, globálisan összetartó és globálisan hozzáértő.” A kooperáció legfontosabb területeiként a kiképzést, oktatást, az Okos Védelmet (Smart Defence) és a kiberbiztonságot emelte ki. Követendő példáként a múlt hónapban Ausztráliával aláírt politikai együttműködési egyezményt (NATO-Australia Joint Political Declaration) hozta fel, amely jól tükrözi, a NATO hogyan képes a kapcsolatok erősítésére szervezetén kívüli államokkal.

Másnap, július 5-én a főtitkár Ljubljanába utazott, hogy találkozzon Janez Janša szlovén miniszterelnökkel. „Igazán nagyra értékeljük a közreműködést Koszovóban és Afganisztánban. Szlovénia erős elkötelezettséget mutat Koszovó iránt, és nagyszerű munkát végez az afgán biztonsági erők kiképzésében. (…) Örömmel vesszük, hogy Szlovénia aktív támogatója az Okos Védelemnek” – fejezte ki elismerését a megbeszélés után. Szlovénia nyolc nemzetközi projektben vesz részt, köztük a Szövetségi Felszínellenőrzési programjában (Alliance Ground Surveillance programme). Janez Janša a megbeszélések után bejelentette, hogy Szlovénia 500 ezer amerikai dollár értékű támogatást fog nyújtani az afgán biztonsági erőknek, és részt fog venni a NATO 2014 utáni kiképző programjában.

A főtitkár a tárgyalásokat július 7-én Horvátországban folytatta. Horvátország 2009. április 1-jei csatlakozása óta aktívan részt vesz a Szövetség politikai folyamataiban és katonai műveleteiben. Fontos szerepe van az adriai régió, a Nyugat-Balkán és a NATO közötti együttműködés építésében, közreműködött a NATO koszovói és afganisztáni műveleteiben, emellett katonai rendőrségi iskolát vezet Afganisztánban. A Chicagói Csúcstalálkozón a NATO tisztázta, hogy fenntartja az euro-atlanti integráció bővítését és mélyítését, amit a térségben új tagok felvételével kívánja szilárdítani. Rasmussen főtitkár elégedetten nyilatkozott Horvátország tevékenységével és eredményeivel kapcsolatban, és ösztönözte a régió országait, hogy folytassák a szükséges reformokat tagságuk elnyeréséért.

Anders Fogh Rasmussen és a hovát miniszterelnök.

Anders Fogh Rasmussen és Zoran Milanović horvát miniszterelnök (Forrás: nato.int)

 

Július 5-én egy 14 afgán, kirgiz és tádzsik országgyűlési képviselőből álló csoport látogatta meg a NATO brüsszeli központját. A vizit a Szövetség és az említett országok közti hosszú távú együttműködési program keretében zajlott. A képviselők a NATO Diplomáciai Testület tagjaival, köztük Dirk Brengelmann nagykövettel, a NATO Biztonságpolitikai főtitkár-helyettesével tárgyaltak több témáról: a NATO Stratégiai Koncepciójáról (NATO Strategic Concept), a Chicagói Csúcstalálkozóról, illetve Afganisztán, a közép-ázsiai országok és a NATO partnerkapcsolatának konszolidációjáról.

Július 11-én az Észak-atlanti Tanács és a NATO partnerországok képviselői látogatást tettek Koszovóban. Az egynapos vizit során találkoztak a NATO koszovói fegyveres erőinek (KFOR) parancsnokával, Erhard Drews tábornokkal, hogy tárgyaljanak a jelenlegi politikai és biztonsági helyzetről a térségben. A megbeszélések után Rasmussen főtitkár hangsúlyozta a NATO és partnerei felelősségét a Nyugat-Balkán stabilitásának fenntartásában, amely csak a békés együttműködés és nagyfokú támogatás által érhető el. A környező országok vezetőitől azt kérte, hogy a szembenállás helyett válasszák az egymás közötti párbeszédet, hogy ne ismétlődjenek meg az 1999-es események. A 12 éve működő KFOR biztonságos környezetet alakított ki Koszovóban, továbbá folyamatosan zajlik a helyi biztonsági erők kiképzése. A tárgyalások azonban rávilágítottak arra, hogy a KFOR jelenléte az országban továbbra is szükséges.

Anders Fogh Rasmussen koszovói sajtótájékoztatója (Forrás: youtube.com/NATOCOMMUNITY)

 

Rasmussen főtitkár július 18-án gratulált a líbiai népnek a sikeres szabad, demokratikus választásokhoz. Nyilatkozatában kijelentette, hogy a negyven éves diktatúra után a választások az előrehaladást mutatják. Emellett kiemelte, hogy a NATO a jövőben együtt fog dolgozni az ország új vezetőivel, beleértve a megválasztott Nemzeti Kongresszust, valamint segíteni fog a modern biztonsági és védelmi intézmények kiépítésében.

A NATO és Ukrajna közötti megkülönböztetett kapcsolatot rögzítő Nyilatkozat (Charter on a Distinctive Partnership) aláírásának 15. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát Kijevben július 9-én. A tárgyalások a Szövetség és a kelet-európai ország kapcsolatának értékelése után a jövőbeni együttműködésről zajlottak. A résztvevők között jelen voltak az ukrán oldalon a kormány tagjai, parlamenti képviselők, a civil szféra képviselői, a NATO oldalon többek között Javier Solana volt NATO főtitkár, aki ott volt a szerződés aláírásakor, és egyéb tisztségviselők. Javier Solana beszédében elmondta, hogy a NATO számára fontos az ukrán kapcsolat, ezért ösztönözte a jelenlévőket az együttműködés további mélyítésére. Natalia Nemyliwska a NATO ukrajnai Információs és Dokumentációs Központjának igazgatója kiemelte, hogy a NATO elkötelezettsége az ország függetlensége, területi integritása és szuverenitása mellett segített a kül- és biztonságpolitika, valamint a védelmi és biztonsági szektor fejlődésében. Dirk Brengelmann, a NATO politikai ügyekért és biztonságpolitikáért felelős főtitkár-helyettese hangsúlyozta az Éves Nemzeti Program (Annual National Programme) végrehajtásának jelentőségét, amely olyan modern cselekvési tervet biztosít az ország számára, amellyel a politikai vezetés minden területén megvalósítható a jó kormányzás.

Nem sokkal később Sir Richard Shirreff, az európai erők főparancsnok- helyettese egy NATO delegáció élén járt Ukrajnában. A tárgyalások a hadműveleti együttműködésről, illetve a védelmi reformokról zajlottak július 23-tól 27-ig. Shirreff Dmytro Salamatin védelmi miniszterrel és Volodymyr Zamana vezérkari főnökkel, az ukrán fegyveres erők parancsnokával találkozott. Mint azt Salamatin védelmi miniszter elmondta, az ukrán hadsereg csak a nemzetközi egységek részeként lehet igazán hatékony. Zamana a beszédre reagálva kihangsúlyozta, hogy a hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy megfelelően tudja segíteni partnereit a közös műveletekben. A delegáció július 25-én megtekintette az ukrán haditengerészet Szevasztopolban állomásozó Hetman Sahaidachny fregattját, amely 2013-tól a NATO kalózellenes műveletében vesz majd részt Afrika Szarvánál.

Ukrán fregatt - Hetman Sahaidachny

A Hetman Sahaidachny fregatt (Forrás: kyivpost.com )

 

Július második felében Alexander Vershbow főtitkár-helyettes balkáni körútjára került sor. Július 18-án Skopjéban a macedón kormány több tagjával tartott megbeszélést. A tárgyaló felek előtt kiemelte, hogy megfelelő politikai döntésekkel az ország a NATO tagjává válhat. A balkáni tárgyalásokat Vershbow július 19-én Montenegróban folytatta. Először gratulált az ország vezetőinek a sikeres politikai és védelmi reformokhoz, majd az euro-atlanti integrációs szervezetekbe történő belépésre ösztönözte őket. Ezt követően megköszönte az ISAF műveletekben való részvételt és az afgán biztonsági erők kiképzésében nyújtott támogatást. A tárgyalások Bosznia-Hercegovinában zárultak július 19-20-án. Felhívta a figyelmet, hogy a védelmi infrastruktúra minden elemének állami kézbe kell kerülnie, mielőtt előrehaladást érnének el az ország NATO-csatlakozás terén. „A NATO-tagság nem csak a biztonságról szól, hanem elősegíti a regionális stabilitást és a gazdaság virágzását. A NATO ajtaja nyitva áll, de a bejutáshoz a helyi vezetés erőfeszítései szükségesek” – mondta Alexander Vershbow. „A tagságra törekvő országoknak politikai elkötelezettségüket kell mutatniuk, további reformokat kell végrehajtaniuk, és rendezniük kell a belső konfliktusokat” – tette hozzá. Ezután megköszönte az ország részvételét Afganisztánban, kiemelve az afgán katonai és rendőrségi iskola kialakításában játszott szerepét.

Alexander Vershbow főtitkár-helyettes

Alexander Vershbow főtitkár-helyettes és Zlatko Lagumdzija bosnyák külügyminiszter (Forrás: nato.int)

 

A hónap eseménye: Afganisztán donorkonferencia Tokióban

Az afgán és japán kormány szervezésében rendezték meg az Afganisztán stabil jövőjének finanszírozására szervezett nemzetközi donorkonferenciát Tokióban július 8-án. Ahogy azt idén májusban a chicagói Zárónyilatkozat is hangsúlyozta, a 2010-ben Lisszabonban elfogadott elvek alapján a NATO továbbra is fenntartja a politikai (a jó kormányzás mechanizmusai és az államhatalom erősítése), fejlesztési (segélyezés és fejlesztéspolitika a gazdaság életképessé tétele érdekében) és társadalmi (megbékélés, reintegráció) eszközök alkalmazását a biztonság megteremtése érdekében alkalmazott katonai és rendvédelmi eszközök mellett. Az ISAF-hez hozzájáruló államok által május 21-én kiadott Nyilatkozat értelmében az afgán nemzeti hozzájárulás az állam fenntartásához 2015-ben minimálisan eléri az 500 millió dollárt, és az önrész folyamatosan növekedni fog annak érdekében, hogy az ország ne szoruljon nemzetközi támogatásra. Amíg ez a pénzügyi-gazdasági önállóság kialakul, a nemzetközi támogatás továbbra is fontos szerepet fog játszani „az átmenet évtizedében” (2015-2024).

Júniusban és júliusban két nemzetközi konferenciát rendeztek azzal a céllal, hogy Afganisztán 2014 utáni stabilitásához a megfelelő együttműködési mechanizmusokat és anyagi forrásokat biztosítsák. A június 14-i kabuli miniszteri konferencia az isztanbuli folyamatról regionális bizalomerősítő intézkedésekkel foglakozott, míg a július 8-i tokiói donorkonferencia a következő évek nemzetközi forrásait igyekezett biztosítani az afgán gazdaság működőképessé tétele, illetve az afgán állam – benne a biztonsági erők – önfenntartóvá válása érdekében. Az eseményen több mint 70 állam és nemzetközi szervezet képviselői vettek részt, és az afgán kormánnyal több kölcsönös kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodást is aláírtak, amelyek az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a fenntartható fejlődést erősítik (Tokiói Kölcsönös Elszámoltatási Keretrendszer).

Az afgán fél vállalta, hogy folytatja a reformok végrehajtását a következő öt területen: Képviseleti demokrácia és szabad választások; jó kormányzás, jogállamiság, emberi jogok; a közfinanszírozás és a kereskedelmi bankrendszer; kormányzati bevételek növelése, a költségvetés átlátható és elszámoltatható végrehajtása állami és tartományi szinten; fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés, a lakosság széles rétegeinek bevonásával. Ezeket a 2011 novemberében elfogadott „A fenntartható Afganisztán felé” című gazdaságfejlesztési stratégiai alapján kívánják végrehajtani.

A tokiói konferencián a Világbank számításai alapján ismertették azt a költségvetési hiányt, amelyet a nemzetközi közösségnek kell biztosítania az afgán kormányzati bevételek mellett. Két növekedési forgatókönyvet figyelembe véve a 2017-ig következő évekre 3,3-3,9 milliárd dollár éves támogatást kell biztosítani Afganisztán számára. Az afgán kormány által készített becslés, amely 2020-ig szólt, hasonlóképpen 3,9 milliárd dollár forráshiányt mutatott. Ennek fedezésére a donorkonferencia résztvevői összesen több, mint 16 milliárd dollár támogatást ajánlottak fel 2015-ig. Japán például egyedül mintegy 3 milliárd dollárt ajánlott fel a 2012-2017 közötti időszakra a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az emberi erőforrások fejlesztésére. Emellett, az Afganisztánnal szomszédos országok regionális együttműködésének fokozása céljából japán befektetéssel mintegy 1 milliárd dollár értékű fejlesztéseket valósítanak meg a régióban. Ennek célja, hogy létrejöjjön egy Közép-Ázsiát Afganisztánon keresztül Pakisztánnal összekötő kereskedelmi folyosó. Japán mellett a legnagyobb adományozók az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság voltak.

A kabuli és tokiói konferenciák a 2011-ben Bonnban kezdődő újabb nemzetközi konferencia-sorozat utolsó elemeit jelentették, melyek célja már a nemzetközi erők tervezett 2014-es kivonását követő „átmeneti évtizedben” az Afganisztán stabilitását megteremtő és fenntartó intézkedések kialakítása volt. E konferenciák célja kettős volt: egyrészt egyértelmű üzenetet küldtek az ellenállóknak, hogy a nemzetközi közösség támogatása hosszan tartó, és a nemzetközi erők kivonása után is fennmarad. A támogatás nem csupán politikai elkötelezettség, hanem pénzügyi segély formájában is megjelent. Másrészt ezeken a találkozókon kívánták megteremteni a regionális kapcsolatok erős hálózatát, melyek által a szomszédos országok is érdekeltté tehetők Afganisztán hosszú távú stabilitásában.

 

 

Műveletek

Pakisztán július 3-án újra megnyitotta a földi szállítási útvonalakat Afganisztánból az ISAF számára. Rasmussen főtitkár az eseményre reagálva kiemelte, hogy Pakisztán eljárása jól demonstrálja az ISAF tagországok és a közel-keleti ország közötti együttműködés erősödését. Közleményéhez hozzátette, hogy a pakisztáni együttműködésnek kiemelt szerepe van a régió békéjének és stabilitásának fenntartásában. Az ISAF tagországok a májusban lezajlott Chicagói Csúcstalálkozón (Chicago Summit) ismételten megerősítették, hogy a regionális kooperáció kulcsfontosságú Afganisztán békéjének és virágzásának garantálásban – mégis, az útvonal újbóli megnyitása az amerikai-pakisztáni viszony függvénye volt. Ismeretes, hogy 2011 novemberében egy célt tévesztett NATO-légicsapásban 24 pakisztáni katona vesztette életét, amelyért hivatalosan csak az amerikai-pakisztáni kapcsolatok időszakos elhidegülése, a kulcsfontosságú utánpótlási útvonal elvágása után, július 3-án kért bocsánatot Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Másnap döntés született az útvonal újbóli megnyitásáról, amelynek jelentősége pénzben is jól kifejezhető: az északi alternatív útvonal használata havonta 100 millió dollár többletköltséggel járt, mint a pakisztáni Karacsi kikötője felé vezető út.

 


A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.


Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Transcript:
Politikai változás: mire képes, és mire nem a közösségi média?A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?Egy bolygóra főzni


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem