biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt héten - 33. hét

2012 augusztus 21. - 02:02 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Antoaneta Vasileva, az emberkereskedelem elleni harc bolgár nemzeti bizottságának főtitkára augusztus 13-án adott rádióinterjúja szerint Bulgária a top ötbe tartozik Európában az emberkereskedelem áldozatainak számát tekintve. 2011-ben 541 fő áldozatról szóltak a híradások, a legtöbb bűncselekményt pedig szexuális kizsákmányolás céljából követték el. A főtitkár rámutatott arra, hogy a lakosságban tudatosítani kell, hogy a bűnelkövetők nem érinthetetlenek, és minden esetben kérjék a rendőrség segítségét. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának júniusi jelentése szerint Bulgária nem csak tranzit- és célországa az emberkereskedelemnek, hanem nagymértékben "származási ország" is. A jelentés szerint Bulgária nem felel meg a minimum követelményeknek az emberkereskedelem elleni harc tekintetében, de minden erejével igyekszik előrelépést elérni. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma javasolta, hogy vizsgálják meg a kormánytisztviselők lehetséges bűnrészességét az ügyben, és igyekezzenek megelőző programokat létrehozni, első sorban a leginkább érintett, roma lakosság körében. Bulgária belügyminisztere, Tsvetan Tsvetanov az ügy súlyossága miatt augusztus 13-án bemutatott egy partnerségi programtervezetet, amelyet Bulgária Hollandiával kötne, hogy visszaszorítsák az ilyen jellegű bűncselekményeket.
 
Tsvetan Tsvetanov, bolgár belügyminiszter (Forrás: af11.wordpress.com)
 
Lengyelországban augusztus közepe a nemzeti hagyományokról szól. Augusztus tizenötödikén nem csak a Fegyveres Erők Napját, de Szűz Mária mennybemenetelét is ünnepli az ország. Borislaw Komorowski köztársasági elnök reggel fél kilenckor a lengyel hadsereg tábori székesegyházában vett részt egy misén, majd az elnöki palotához vezményelte az ünnepséget, ahol öt ezredest neveztek ki tábornokká,további négy pedig egyéb előléptetésekben részesült. A fő látványosság a Pilsudski téren, az Ismeretlen katona sírjánál volt, ahol beszédet is tartott a köztársasági elnök. A Fegyveres Erők Napja - korábban Katonák Napja - az 1920 augusztusában történt lengyel-orosz háború emlékére született, egészen pontosan az augusztus 15-ei Visztulai csodaként elhíresült győztes csata tiszteletére. A lengyel hadsereg hősies küzdelme visszavonulásra késztette a Vörös hadsereget. A második világháborút követő kommunista rezsim megváltoztatta az ünnep nevét és dátumát is, így a „Katonák napját” október 12-re helyezték át, csupán 1992-ben, a kommunizmus összeomlása után kerülhetett vissza augusztus 15-re. Szűz Mária mennybemenetelét azonban évszázadok óta rendhagyó módon ünneplik a lengyel katolikusok, egy zarándoklattal tetőzve be azt: 250 000 zarándok indul el a czestochowai Jasna Gora kolostorhoz, ahol megtalálható a felszentelt Fekete Madonna festmény is.
 
Lengyelországnak folytatnia kell hadseregének korszerűsítését többek között önálló légvédelmi rendszer építésével - mondta Bronislaw Komorowski lengyel államfő a szerdai nemzeti ünnepen. „A hadseregnek további modernizációra van szüksége és elsősorban a saját légvédelmi rendszerünket kell kiépítenünk, amely a jelenleg működő NATO rendszert egészítené ki” mondta az elnök a Varsó központjában rendezett ceremónián. Habár Barack Obama amerikai elnök négy éve, beiktatásakor azt mondta, hogy Lengyelország is bekerülne egy új mobil rakétavédelmi rendszerbe, melyet 2018-ra telepítenének is, a lengyel kormány előző hónapban bejelentette, hogy saját, független ballisztikusrakéta-elhárító rendszert épít, európai szövetségesei, például Németország és Franciaország segítségével. Komorowski hozzátette, a fegyveres erők hivatásossá tétele és a sorkatonaság megszüntetése után emberhiány lépett fel és ezt vissza kell fordítani. „A lengyel hadsereg személyi állománya fokozatosan csökkent: a harcolók létszáma csökkent, miközben a vezetők száma nem változott. Ennek az aránynak most meg kell változnia, több harcoló katonára és kevesebb parancsnokra van szükségünk.” Emellett Lengyelország államfője megígérte, hogy betartják az afganisztáni kivonulással kapcsolatos 2014-es határidőt. Összesen 2500 lengyel katona teljesít szolgálatot a térségben. Komorowski azt is mondta, hogy bár a kormány jelenleg próbál lefaragni az államadósságból, a védelmi kiadásokra ez nem lesz hatással.
 
Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök beszéde a Fegyveres Erők Napján, Varsóban. (Forrás: thenews.pl)
 
Nauru több beleszólást követel az Ausztráliába irányuló menekültkérdés kezelésébe. A korábbi, liberális Howard-kormány alatt 2001-ben beindított ún. „Csendes-óceáni megoldás” értelmében a menekülteket eddig Pápua Új-Guineára és Nauru szigetére irányították, ahol akár hónapokig, rossz körülmények között, különböző táborokban és státuszuk rendeződése nélkül tartózkodtak. A sok kritikát kiváltó gyakorlatot a kormány 2007-ben leállította, de a helyzet az elmúlt hónapok során csak rosszabbodott az Ausztrália partjai felé tartó menekülthajók számának növekedése miatt, így Ausztrália újra a fentebb említett "megoldáshoz" folyamodott.. Az ausztrál kormány az augusztus 13-i héten fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az emigránsokat a kontinenstől távol eső szigeteken létrehozott ellenőrző központba szállíthatják. A naurui hatóságok korábban sérelmezték, hogy Ausztrália engedély nélkül használta a szigetet, így a jelenlegi menekültközpontot már naurui kontroll alatt szeretnék üzemeltetni. A tervezett 150 fős tábor felügyeletét a helyi rendőrség látná el, kiegészítve az Ausztrál Szövetségi Rendőrség háttértámogatásával, de mellőzve az ausztrál hadsereg alkalmazását. A megegyezés értelmében ugyanakkor ausztrál finanszírozással biztosítanák a menekültközpont fenntartását, amely eddig is komoly bevételt (10-20 millió dollár közötti előzetes támogatás) jelentett a „Csendes-óceáni megoldáshoz” csatlakozó szigetállamnak.
 
Menekülthajók érkezése Ausztrália partjaihoz 2012-ben (Forrás: theaustralian.com)
 
Spanyolország kormánya 150 millió euróra növelte a spanyol hozzájárulás becsült mértékét a NATO AGS földi megfigyelőrendszeréhez. Ennek segítségével az Észak-atlanti Szerződés Szervezete valós idejű képet kaphat nagy kiterjedésű területekről is, a nap 24 órájában, függetlenül az időjárási jelenségektől. Az összeget 2015-től 25 éven keresztül kell fizetnie a spanyol kormánynak. 2012 áprilisában Pedro Morenés védelmi miniszter megerősítette, hogy részt vesznek a Szövetség programjában, amely pilóta nélküli repülőkkel járul hozzá a szervezet védelméhez, amelyekből jelenleg öt darab „Global Hawk” teljesít szolgálatot. Kifejtette, hogy mivel az ország csak későn kapcsolódott be a projektbe, korábbi szándékaival ellentétben a pilóta nélküli repülőeszközök fejlesztésében nem, csak a földi irányítást végző platformok kialakításában vehet részt. A miniszter kihangsúlyozta a programban való részvétel fontosságát Spanyolország számára, amely kulcselemét képezi a fegyveres erők műveleti képességének fenntartásában. A projektben részt vesz továbbá az Egyesül Államok, Németország, Olaszország, Luxemburg, Bulgária, Románia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Norvégia is.
 
A „Global Hawk” pilóta nélküli repülőeszköz (Forrás: elmundo.es)
 
Európa legnagyobb katonai diplomaosztó ünnepsége került megrendezésre a harrogate-i katonai főiskolán (Army Foundation College), az Egyesült Királyságban. Közel 700 frissen végzett katona menetelt több ezer rokona és barátja előtt a katonai parádé alatt. Az újoncok a 12 hónapos kiképzés alatt vezetői képességeket sajátítottak el, csapattréningeken, fizikai, pszichikai és terepgyakorlatokon estek át, egy 30 órás őrjáratgyakorlattal zárva a felkészülést. Ezt követően az általuk választott szakirányú képzésen fognak továbbtanulni. Az eseményt a brit hadsereg vezérkari főnöke, Sir Peter Wall tábornok is megtekintette: „Ez egy büszke nap a brit hadsereg számára. Nem mindennapos esemény, hogy 700 magasan iskolázott katona lép a katonai kiképzés második fázisába.” Ezután megköszönte a családoknak a támogatást, amit a kadétoknak nyújtottak a képzés alatt, és kérte őket, hogy a továbbiakban is segítsék előrehaladásukat, mert szükségük lesz rá.
 
A harrogate-i katonai diplomaosztó ünnepség (Forrás: mod.uk)
 
Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság döntése alapján a német hadsereg válságkezelő szerepe megnőtt. A Bundeswehr a jövőben rendkívüli helyzetekben hazai területen akár fegyveresen is felléphet - jelentette ki a Szövetségi Alkotmánybíróság.  Azaz,  ha Németországot katasztrófa éri, a német hadsereget is ki lehet vezényelni. A Szövetségi Alkotmánybíróság a légbiztonsági törvénnyel kapcsolatos döntésében úgy határozott, hogy a német haderő a jövőben a katonai harceszközöket belföldi terrortámadások esetén is bevetheti. Ezt azonban kizárólag „katasztrofális mértékű”, kivételes esetekre korlátozták. A német alkotmány komoly korlátokat és feltételeket állított a hadsereg hazai bevetése elé, elsősorban a náci korszak visszaélései miatt. A bíróság kijelentette, hogy a hadsereg még mindig nem lőhet le egy eltérített utasszállító repülőgépet, de a harci repülőgépeket figyelmeztető lövésekkel kell leszállásra kényszeríteni. A második világháború után elfogadott új alkotmány értelmében az ország területén belül nem lehet bevetni a német haderő katonáit. A bíróság mára változtatott az álláspontján: német katonák akkor vethetők be hazai területen, ha egy esetleges támadás tömegeket fenyegetne, sodorna veszélybe. Ezzel  a kitétellel a bírák legfőképpen a nyilvános helyen elkövetett fegyveres terrortámadásokra utaltak. A háború óta Németország külföldön már vetett be csapatokat: német harci repülőgépeket használtak a Balkánon, valamint egységek dolgoznak az afganisztáni tartományi újjáépítésben.
 
Egy líbiai biztonsági hivatalnok azt nyilatkozta, hogy fegyveresek betörtek egy börtönbe Tripoliban és kiszabadítottak nyolc foglyot, valamint hátrahagytak egy másik rabot, aki életét vesztette a harcban. Omar al-Khadravi, Líbia belügyminiszter helyettese elmondta, hogy a fogvatartottak már az eljárást várták a tavaly elkövetett bűneik miatt. Hozzátette, hogy ismeretlen támadók egy gépkocsiból tüzet nyitottak a biztonsági személyzetre. Minden jel arra utal, hogy az akció egy összehangolt kísérlet volt a foglyok kiszabadítására. Három rendőr és két rab megsebesült. Ez volt a harmadik támadás a tripoli al-Fornadzs börtön ellen, ahol az őrizetesek arra panaszkodnak, hogy hónapokig tartják őket fogva eljárás nélkül. A szökést követően Bengáziban állítólag lelőttek egy tábornokot.  Ez volt a legújabb támadás biztonsági hivatalnokok ellen. Egy magas rangú miniszteri hivatalnokon, Mohammed Hadián pénteken az imádkozás után ütöttek rajta. Hadia egyike volt az első tisztviselőknek, akik átálltak az ellenzékhez a forradalom alatt. Kadhafi elűzése után kinevezték a fegyverkezés fejének a védelmi minisztériumban. Múlt vasárnap Szulejmán Bouzridát, egy katonai hírszerző ezredest lőtték le, miközben imádkozni készült a reggeli órákban. Ő szintén csatlakozott a lázadókhoz a forradalom korai szakaszában. 
 
A tripoli al-Fornadzs börtön, ahonnan megszöktették a nyolc elítéltet (Forrás: tweepforum.ly)
 
Szomália elnöke elutasította az ENSZ jelentését, amelyben magas rangú vezetőket vádol meg korrupció gyanújával, valamint védte az újraválasztásával kapcsolatos kampányát. Sharif Sheikh Ahmed az ország nyugati részén kialakított átmeneti kormány elnöke 2009 óta. Kampányában ígéretet tett arra, hogy ha elveszíti a választásokat, egyből átadja hatalmát, de néhány kritikus szerint Ahmed vereségét követően is ragaszkodni fog hatalmához és nem fog egyből félrelépni. Nyugati államok sok millió dolláros segéllyel próbálják az ország helyzetét javítani, illetve külföldi csapatokkal igyekszenek megfékezni a terrorista szervezetek működését. Ettől függetlenül az ENSZ szomáliai ellenőrző csoportja júliusban arról számolt be, hogy az átmeneti kormánynak nyújtott támogatásnak mindössze egy töredéke jutott el az állami kasszába 2009-2010 között. Az állítást Sharif Sheikh Ahmed kitalált jelentésnek, hazugságnak minősítette. „Ha a pénzt valóban másra költötték volna, mint amire szánták, akkor Szomália a jelenlegi helyzetét sem érte volna el” – nyilatkozta az elnök. Szomáliában az ENSZ által támogatott átmeneti kormány 2004 óta van jelen, mely működésén sokat erősítene egy botrányoktól mentes elnökválasztás lezajlása.
 
Csütörtökön nyilvánosságra került, hogy 62 tisztet és közkatonát fognak bíróság elé állítani, amiért kedden megtámadták a jemeni védelmi minisztérium épületét. A Forradalmi Gárdához tartozó, a volt elnökhöz hű összesen körülbelül 200 támadó gránátokkal és kézifegyverekkel lőtt a minisztériumra és őreire – az ez utáni összecsapásokban öt ember halt meg. A támadók ellenzik Hádi elnök előző héten nyilvánosságra hozott terveit a hadsereg reformját illetően, amelynek következtében jelentősen meggyengül Száleh ex-elnök befolyása a biztonsági erők berkeiben. Erre hivatkozott a Forradalmi Gárda is: nyilatkozatában tagadta felelősségét, mondván, hogy az elkövetők már nem az ő parancsnokságuk alá tartozik. Az események után megerősítették az állami épületek védelmét, a védelmi minisztérium környékét lezárták.
 
Szombaton két összehangolt támadásban legalább 19 ember halt meg Ádenben. Először egy gránátvetővel rálőttek a helyi rádiót őrzők gépkocsijára, majd az épületbe behatolva célzottan keresték és ölték meg az ott tartózkodó katonákat. Ezzel egy időben a közelben a hírszerzés épületénél egy öngyilkos merénylő robbantotta fel gépkocsiját, szemtanúk szerint emellett itt is lőttek ki gránátokat. Az elkövetők valószínűleg az al-Kaida jemeni szárnyához tartoztak. Szintén az ország déli részén, Mudija városában vasárnap reggel egy öngyilkos merénylő a Népi Ellenállási Bizottságok egy bázisán robbantotta fel magát, megölve a hadsereget támogató csoport helyi vezetőjét.
 
A Rianovosti hétfőn arról számolt be, hogy letartóztattak a NATO egy polgári alkalmazottját a ramsteini légibázison, akit azzal vádolnak, hogy kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel. A vádak szerint a 60 éves férfinek, akire a vizsgáló szervek csak „Manfreid K.”-ként hivatkoznak, tíz millió dollárt ajánlott az FSB, hogy titkos információkat szolgáltasson ki. A német szervek továbbá hozzátették, hogy a vádlott nem német titkok megszerzésére tört, hanem amerikai információkat próbált eltulajdonítani. A hírhez szervesen hozzátartozik a NATO februári bejelntése, mely szerint ez a bázis ad majd otthont egy irányítási és ellenőrzési központnak az európai rakétavédelmi rendszer elemeként. A ramsteini bázis az amerikai légierő európai komponensének („USAFE”) központja, ezen kívül otthont ad a NATO két nagy európai légi parancsnokságából az egyiknek.
 
A ramsteini légibázis (Forrás: en.rian.ru)
 
Egy UH-60 „Black Hawk” helikopter tizenegy utasával együtt lezuhant augusztus 16-án, reggel, miközben bevetést hajtott végre Dél-Afganisztán, Kandahar tartományában. A fedélzeten tartózkodó hét amerikai és három afgán katona, valamint egy afgán civil tolmács életüket vesztették. Az eseményt követően tálib fegyveresek jelentek meg a területen, akikkel egy másik, a helyszínre érkező amerikai helikopter vette fel a harcot. A tálibok magukra vállalták a történteket. Az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) ennek ellenére nem erősítette meg, hogy a helikopter tragédiáját a lázadók lövedéke okozta volna. Két órával a gép lezuhanásának bejelentését követően azonban Qari Mohammad Yousuf tálib szóvivő megerősítette azt a hírt, hogy a támadást tálib harcos hajtotta végre, kinyilvánítva, hogy rendelkeznek helikopter ellen alkalmazható csapásmérő fegyverekkel. A szerencsétlenség kivizsgálása még tart, s az eset kapcsán nyilatkozó Martyn Crighton őrnagy elmondása szerint még korai lenne megmondani, mi okozhatta. Hasonlóan súlyos áldozatokat követelt 2011 augusztusában egy CH-47 Chinook helikopter elleni támadás: a gép Kabul közelében zuhant le, kioltva harminc amerikai katona és nyolc afgán életét. Az utolsó „Black Hawk” szerencsétlenség Afganisztánban, ez év április 19-én történt. Ekkor négy amerikai katona halt meg. Az általános biztonsági helyzetről elmondható, hogy az amerikai felügyelet alá tartozó déli területeken tíz nap alatt tizennyolc haláleset történt, mellyel együtt a 2001 óta tartó háborúban az amerikai csapatok vesztesége 2084-re emelkedett.
 
UH-60 „Black Hawk” helikopter landolás közben (Forrás: abcnews.go.com)
 
Augusztus 15-én, szerdán tizennégy kínai aktivistát tartóztatottak le a japán kormányerők a kínaiul Diaoyu, japánul Senkaku néven ismert szigetcsoport egyikén. Az aktivisták hajóval érkeztek a helyszínre, majd kikötésük után elhelyezték Kína zászlaját a két ország között a második világháború óta rendszeres diplomáciai konfliktusokat okozó szigetek egyikén. Közülük négyet a szigeten, kilencet pedig hajójukon hazafelé tartva fogtak el a helyi hatóságok. Kína vezetői azonnal felszólították a japán kormányt, hogy bármilyen egyéb feltétel kiszabása nélkül, azonnali hatállyal engedje szabadon az aktivistákat. Peking álláspontja szerint a japán rendvédelmi erők jogszerűtlenül tartóztatták le honfitársaikat. A folyamatos politikai nyomás hatására pénteken hét fogvatartott térhetett haza hajójukkal, és a többiek egészségügyi állapotát is ellenőrizhették a kínai külügyminisztérium Japánban dolgozó munkatársai. Ők a hajó visszatérte után szintén szabadon távozhatnak. Japán már korábban is tartóztatott le a gázlelőhelyekben gazdag szigetcsoport köré tévedt kínaiakat, legutóbb 2010-ben egy halászhajó kapitányát, Zhan Qixiong-t, ám végül őt is szabadon engedték. Kína és Japán között meglehetősen feszült a politikai helyzet, amely egyrészt közös történelmükre, másrészt jelenlegi hatalmai vetélkedésükre is visszavezethető.
 
Tovább fokozódik a hisztérikus hangulat India északkeleti részén az etnikai zavargások miatt, amely nagyrészt a tömegmédia és az egyre terjedő közösségi oldalak hatásának tulajdonítható. A több ezer menekült miatt megteltek a vasútállomások és a közlekedési csomópontok. Az eredeti konfliktust az őshonos bodók és a muzulmánok közti összecsapások okozták, melyek később tömeghisztériává fajultak. A miniszterelnök szerint az egész közösség harmóniája forog kockán, ugyanis ezek a zavargások felerősítettek minden más konfliktust, többek közt a hinduk és a muzulmánok köztit is. Ez előtt hagyományos eszközökkel meg tudták fékezni a pánikot, azonban az információs korban a régi stratégiák elavulnak. Az elmúlt héten a kormány stabilizálni próbálta a helyzetet Assamban, ahol eddig legalább 78 embert öltek meg, 300 000 ember pedig kénytelen volt elhagyni az otthonát, így a menekültek áradata az ország többi része felé próbál eljutni. A 31 millió fős Assamban egyébként nagy múltja van az etnikai villongásoknak, a bodo felkelők autonómia törekvései következtében.
 
A héten az iráni Legfőbb Vezető, Ali Khamenei ajatollah a 2009-es választási csalásokat követő tüntetések során bebörtönzöttek közül 130-at helyeztetett szabad lábra. Az ajatollah mindemellett a továbbra is börtönbüntetésüket töltők szabadságvesztésének idejét is redukálta. Ez a cselekedet nem szokatlan a legnagyobb muszlim ünnep, a ramadán végének közeledtével. A döntést Teherán főügyésze, Abbas Jafari Dowlatabadi jelentette be augusztus 16-án egy állami lapnak. 2009 júniusában, miután a jelenlegi elnök, Mahmoud Ahmadinejad másodszor nyerte el az elnöki posztot az egyértelmű választási manipuláció ellenére, Teheránban és számos más nagyvárosban tömegdemonstrációk szerveződtek. A tüntetők mintegy egy hónapon át követelték a szavazatok újraszámlálását és a valódi nyertes kihirdetését, ennek következtében ezrek kerültek vád vagy hivatalos ítélet nélkül börtönbe.
Az amnesztia jellegű intézkedés a lehető legjobbkor vált nyilvánossá, ugyanis Irán nemzetközi megítélése a héten tovább romlott. Az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere, Leon Panetta kedden közleményben vádolta meg Iránt, miszerint fegyverrel és kiképzéssel támogatja a szíriai kormányerőket. Leon Panetta az USA egyesített vezérkarfőnökével, Martin Dempsey tábornokkal kiegészülve hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy Irán célja egy Szíriában bevethető iráni milícia létrehozása, amely Asszad elnök oldalán harcolna.
 
Leon Panetta (bal) és Martin Dempsey. (Forrás: aljazeera.com)
 
A hetet az iráni történések kapcsán Mahmoud Ahmadinejad elnök újabb Izrael-ellenes beszéde zárta. Pénteken egy tévében is közvetített beszéde során az elnök kijelentette, hogy „Izrael puszta létezése sértés az emberiségre nézve”, illetve hogy „az új közel-keleten nem lesz helye sem az amerikai jelenlétnek, sem a cionista befolyásnak”. Ahmadinejad elnök újabb gyűlöletbeszéde vélhetően betudható a napokban felröppent pletykáknak, miszerint Izrael Irán megtámadására készül. A kiszivárgott adatok alapján - amennyiben azoknak hinni lehet - a háború  mintegy 30 napos lenne, és mindössze 500 izraelita áldozatot követelne.
 
Az orosz Kelet Katonai Körzet szóvivője szerdán bejelentette, hogy a tervek szerint negyedik szárazföldi ezrednél nemsokára S-400 „Triumf” légvédelmi rendszerek állnak szolgálatba, amelyeknek az orosz távol-keleti területeken jelöltek ki harci feladatokat. Ezzel a Nahodka kikötő közelébe telepített ezred „csatlakozik” más S-400-as eszközökkel felszerelt hasonló ezredekhez, melyek közül a legjelentősebbek a moszkvai régióban lévő, illetve a Kalinyingrádi enklávéba telepíttettek. 2020-ig Oroszország huszonnyolc darab S-400 ezredet akar felállítani, mindegyik két zászlóaljból állna, amelyek főleg a tengeri és a határ menti területeken szolgálnának. Az S-400 „Triumf” egy hosszú-közép hatótávolságú földfelszín-levegő osztályú légvédelmi rakétakomplexum, amely egyszerre képes felvenni a harcot repülőgépekkel, pilóta nélküli repülőgépekkel, konvencionális és ballisztikus rakétákkal. Az eszköz 400 kilométeres körzetben és 30 kilométer magasságig képes pusztító hatást kifejteni.
 
S-400 „Triumf” légvédelmi rendszerek (Forrás: en.rian.ru)
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem