biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 34. hét

2012 augusztus 27. - 22:24 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
409 ember vesztette életét különböző támadásokban Irakban a Ramadán idején. Az ünnepi időszak számos napján érte támadás az iraki lakosokat, akik közül július 23-án haltak meg a legtöbben, szám szerint 113-an. A pokolgépes merényletek és a fegyveres támadások száma minden évben megnövekszik ebben a szent hónapban, amikor a radikális terroristák a " mártíromság és önfeláldozás" jelszavai alatt több száz ember életét oltják ki. A hivatalos számadatok alapján júliusban 325 ember vesztette életét erőszakos cselekményekben, így az elmúlt két évben ez a hónap követelte a legtöbb áldozatot Irakban.
Számi al-Aszkari, az iraki miniszterelnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy a vízhiány az egyik legsúlyosabb probléma az arab régióban. A vízhiányban szenvedő arab országok közül Irak a legveszélyeztetettebb helyen van, melynek egyik fő oka a szomszédos államokkal fenntartott feszült kapcsolat. Irak érdekeit súlyosan veszélyezteti a Törökországban, Szíriában és Iránban épülő, illetve tervezett gátak, amelyek csökkentik a Tigris és az Eufrátesz vízhozamát. A-Aszkari szerint Iraknak diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy méltányos részesedést kapjon a folyók vízhozamából, amely kulcsfontosságú tényezője az ország politikai és gazdasági stabilitásának. Az iraki politikus elmondta, hogy az ENSZ-nek kötelessége kényszeríteni Irak szomszédjait egy igazságos megállapodás kidolgozására, amely szabályozza a vízelosztást, ugyanis a jövőben a víz kérdése számos konfliktus kiindulópontja lehet.
 
Az IDF korábbi vezérkari főnöke, Gabi Ashkenazi altábornagy szerint Izrael nincs a háború szélén Egyiptommal, és jobban jár Asszad jelenléte nélkül. Ezt a Béke és Biztonság Tanácsa által a védelmi szféra szenior tagjai számára szervezett találkozón jelentette ki. Ashkenazi továbbá Iránnal kapcsolatos véleményét is kifejtette: szerinte Irán még nem rendelkezik nukleáris képességekkel, azonban sajnos egyre fenyegetőbb tényező a keleti régióban, olyannyira, hogy akármikor kiderülhet, hogy Irán csak egy lépésre van a bomba elkészítésétől. Beszédében azonban kiemelte, és később is többször ismételte, hogy nagyon úgy tűnik, hogy ennek az ideje szerencsére még nem jött el, így felesleges pánikot kelteni a lakosság körében. Amire szükség van, az a stratégiák kombinációja: egy titkos hadjárat, amely diplomáciai, politikai és gazdasági szankciókból és a hiteles és realisztikus katonai opció fenntartásából áll. Ezzel talán elérhető, hogy Irán ne jusson el arra a szintre, hogy nukleáris fegyvert tudjon készíteni. Azonban ezt a hadjáratot meg kell vívni, hiszen habár a háború szintjét még nem üti meg a konfliktus, a csapások állandóak, a helyzet bármikor eszkalálódhat. Egyiptommal és Szíriával kapcsolatosan a változásokat helyezte előtérbe, kijelentve, hogy mindkettőből profitálhat az ország.
 
Gabi Ashkenazi altábornagy (Forrás: defense-update.com)
 
Líbiai vádhivatalnokok kijelölték a szeptemberi próbaidőpontot Muammar Kadhafi fia, Szeifal-Iszlám tárgyalására, aki ismét ellenszegült a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), hogy Hágában ítéljék el. „A Legfőbb Ügyészség bizottsága befejezte a Szeifal-Iszlám bűncselekményeinek vizsgálását, amelyeket a forradalom kezdetétől, február 15-től (2011) követett el, valamint előkészítette a vádakat,” nyilatkozta csütörtökön a főügyész szóvivője, Taha Nasszer Bára. Elmondta, hogy a vádakat „a napokban jóváhagyja a főügyész és szeptemberre kitűzi a tárgyalások megnyitását” Zintánban, a fővárostól 170km-re. A sajtó azt feltételezi, hogy azért választhatták Zintánt a per helyszínéül, mert az igazságügyi hivatalnokok és katonák között vannak olyanok, akik tagjai voltak a Szeifet letartóztató lázadók csoportjának. Ezt a híresztelést azonnal cáfolták. „Zintán egy líbiai város és a törvény lehetőséget ad arra, hogy Szeifet a líbiai városok többségében elítélhessük, mert ezek a bűnök az egész országot érintik,” nyilatkozta Bára. Hozzátette, „a fővárostól távol eső városok biztonságosabbak.”
 
Emberi jogi csoportok aggályait veti fel, ha Szeifal-Iszlámot halálra ítélik Líbiában (Forrás: aljazeera.com)
 
Szombat este tüntetők egy csoportja Molotov-koktélokkal támadt egy rendőrőrsre Bahrainben.Körülbelül 150 fő vonult fel a főleg síiták lakta Szitra városában található épület előtt, mire a rendőrök közbeléptek és feloszlatták a tömeget. Egy rendőr könnyebben megsérült. Az eset valószínűleg összefüggésben áll az előző héten szintén feloszlatott demonstrációval, amely közben meghalt egy 16 éves fiú. Emberi jogi aktivisták szerint a rendőrök először rálőttek, majd összeverték az utcán. A kormány szerint viszont a fellépés jogszerű volt, önvédelemből történt, hiszen a „terroristák” már akkor is Molotov-koktélokkal készület ellenük. Június óta ez volt az első, a felkeléssel összefüggésbe hozható haláleset.
 
 
A Helsinkiben alapított Emberi Jogok Civil Szervezete felszólította a lengyel kormányt, hogy tisztázza, miért tervezi egy pilóta nélküli repülőgép, avagy drón (illetve UAV – Unmanned Aerial Vehicle) flotta beszerzését. A lengyel média májusban arról adott hírt, hogy a Védelmi Minisztérium 41 ilyen járművet szeretne vásárolni. Ezek megegyeznének az amerikai MQ Predator típusú gépekkel, melyeket az USA pakisztáni bevetéseken alkalmaz. 2004 és 2011 között körülbelül 2900 embert öltek meg ilyen eszközök - ebből hozzávetőleg 30% civil áldozat volt - bemért célpontok megsemmisítése érdekében végrehajtott küldetések keretein belül. Augusztus 24-én legalább tizenöt ember vesztette életét a pakisztáni-afgán határ melletti törzsi területen, amikor három feltételezett terrorista tábort ért dróntámadás – nyilatkozta egy pakisztáni biztonsági szakértő. Az észak-vazirisztáni Tundar falu - mely köztudottan tálib ellenállók és al-Kaida milicisták rejtekhelyéül szolgál - felkért egy amerikai diplomatát, hogy tiltakozzon a támadások ellen, törvénytelennek nevezve azokat – írta a pakisztáni Daily Times. A Helsinki alapítvány azt kérdezi, hogy vajon a lengyel törvények megengednék-e a „célzott gyilkolást” és hogy vajon a Védelmi Minisztériumnak vannak-e tervei ilyen akciók végrehajtására, illetve milyen rendelkezésekre lenne szükség a nemzeti és nemzetközi jogban, hogy mindez megengedhető legyen. „Ez az intézkedés az emberi jogok fokozatos leépüléséhez vezetne”-nyilatkozta Adam Bodnar, az emberi jogi szervezet igazgatója.
 
Az amerikai MQ-9 Reaper (Forrás: thenews.pl)
 
Augusztus 21-én a brit 39. repülőszázad tagjai egy távirányítású repülőgép (Remotely Piloted Air System) segítségével azonosítottak két nagy mennyiségű drogot szállító teherautót az afganisztáni Helmand tartomány déli részén, majd értesítették a helyi biztonsági erőket és az amerikai tengerészgyalogságot, akik lefoglalták a kábítószert. Az akció alatt a gyanús járműveket egy Reaper pilótanélküli repülőgéppel figyelték meg. A tehergépkocsik alváza túl közel volt a földhöz, ebből következtettek arra, hogy valamit elrejtettek bennük. A Reaper követte a két járművet, amíg a szárazföldi alakulat a helyszínre ért. A négy drogszállító fegyvereit elkobozták, majd letartóztatták őket. Összesen 1280 kilogramm száraz ópiumot és 59 kilogramm finomított heroint találtak a rakterekben elrejtve. A lázadók a közel 15 millió dollár értékű kábítószert egy tálib bázisra akarták vinni, majd onnan továbbszállítani több külföldi országba. Az egység a narkotikumokat a helyszínen megsemmisítette.
 
Augusztus 21-én, kedd hajnalban rakétatalálat érte a bagrami repülőtéren azt a C-17-es szállító repülőgépet, amellyel az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Martin Dempsey utazott volna haza. A bagrami repülőtér az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb légi támaszpontja Afganisztánban, ebből kifolyólag gyakran éri atrocitás. A támadás során két rakéta csapódott be a hatalmas repülőtéren, megsebesítve két karbantartást végző amerikai katonát. Az elnök nem volt veszélyben, ugyanis szálláshelyén tartózkodott az incidens alatt, nyilatkozta Dave Lapan szóvivő. Dempsey egynapos afganisztáni látogatása során helyi vezetőkkel és amerikai parancsnokokkal tárgyalt az egyre szaporodó, úgynevezett egyenruhás támadásokról. Az idei évben már 40 halálos áldozata volt azoknak a merényleteknek, amelyeket afganisztáni katonák illetve rendőrök követtek el külföldi kollégáikkal szemben. Az elmúlt két hétben 10, főként amerikai katona vesztette életét effajta támadásokban. Martin Dempsey tábornok végül egy másik géppel hagyta el Afganisztánt.
 
A hatalmas bagrami légitámaszpont (Forrás: hanscomfamily.com)
 
Ismét csapást mértek a drónok Pakisztán északnyugati részére. Az újabb támadás 15 halálos áldozatot követelt, azonban ez a szám egyes pakisztáni tisztviselők szerint tovább növekedhet. A pilóta nélküli amerikai repülőgépek ezúttal az észak-vazirisztáni Tundar falu közelében csaptak le, amely közismerten az al-Kaida és a tálibok bástyájaként működik. Az augusztus 20-i héten ez már a negyedik és egyben a legtöbb áldozatot követelő dróntámadás volt, az eddigi merényletekben összesen húszan vesztették életüket. A támadást megelőző napon a pakisztáni külügyminisztérium éppen az effajta, általuk „törvénytelennek” nevezett csapások ellen szervezett tiltakozást. Washington és Iszlámábád rendszeresen összeütközésbe kerül a dróntámadások kérdésében, azonban az Amerikai Egyesült Államok szerint a csapások elkerülhetetlenek, ugyanis Pakisztán nem képes a régió megfelelő ellenőrzését kézben tartani. Egyes tisztviselők szerint a területet nem csak a Hakkani-hálózat emberei használják, hanem a Tehrik-e Taliban és Hafiz Gul Bahadur emberei is megtalálhatóak a körzetben. E fegyveres csoportok megállítását célozzák az amerikai támadások.
 
Románia Alkotmánybírósága augusztus 21-én megerősítette, hogy a Traian Basescu államfőt pozíciójáról eltávolítani kívánó népszavazás nem volt érvényes, mivel a megjelentek száma nem érte el a szavazásra jogosultak 50%-át. Basescut júliusban függesztette fel a parlament, alkotmányos jogköre túllépésének vádjával. Bár a jelenlegi miniszterelnök, Victor Ponta által kezdeményezett referendumon a szavazók 88%-a Basescu távozása mellett voksolt, a 46%-os részvételi arány miatt ennek nincs jelentősége. A kormányzó szociál-liberális koalíció augusztus elején azt kifogásolta, hogy a szavazási listák nem voltak pontosak, így azok frissítéséig az Alkotmánybíróság ne hozzon ítéletet. Ennek eredményét a bíróság nemrég megvizsgálta, és ez alapján hozta meg döntését. „Megvizsgáljuk a bíróság döntését, de ez az eredmény igazságtalan, a demokratikus elvek és a lakosság többségének akarata ellen irányul.” – nyilatkozta Ponta a döntés nyilvánosságra hozatala után. A belpolitikai csatározások komoly veszteségeket okoznak Romániának: az utóbbi hetekben a román valuta rekordmélységbe került az euróval szemben, ami a külföldi befektetőket is elriasztja a román piactól. A kormánykoalíció és az államfő közti csatározások következő felvonása pedig az őszi választások lehetnek, amelyet döntően befolyásolhat a népszavazás eredménye.
 
Amerikai diplomatákat támadtak meg augusztus 24-én, pénteken Mexikóban. Két amerikai követségen dolgozó személy szenvedett sérüléseket, a mexikói haditengerészet közlése szerint az indíték egyelőre még tisztázatlan. Beszámolók alapján a diplomaták páncélozott gépjárművükkel utaztak egy a fővárostól délre eső vidéki úton, amikor felfegyverzett csoport vette őket üldözőbe és több lövést leadtak rájuk. A diplomatákkal utazó, a mexikói haditengerészetnél dolgozó titkár segítséget kért az alakulataitól, valamint egy szövetségi rendőri egység is a helyszínre sietett. A könnyebben sérült amerikai diplomaták személyazonosságáról nem közöltek információkat, de mexikói kormányforrások kizárták azt, hogy az amerikai - többek között Mexikóban is tevékenykedő – Kábítószer-ellenes Ügynökség (Drug Enforcement Administration- DEA), vagy a Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation- FBI) alkalmazottairól lenne szó.
 
A 2011-ben 77 embert meggyilkoló norvég Anders Behring Breivik maximum kiszabható 21 év börtönbüntetést kapott, miután beszámíthatónak találta a bíróság augusztus 24-én, pénteken Oslóban. Amennyiben a büntetés időtartalmának letelte után is veszélyesnek találják a társadalomra nézve, meghosszabbíthatják a tömeggyilkos fogva tartását. Az ítéletet nyugodtan és mosolyogva fogadta Breivik, aki a multikulturalizmus ellen folytatott keresztes hadjáratát könyve írásával fogja folytatni a börtönben. Breivik maga is börtönbe akart vonulni, hiszen amennyiben a bíróság nem beszámíthatónak mondja ki elmegyógyintézetben kellett volna letöltenie büntetését, amit a legrosszabb esetnek tartott Breivik. Az áprilisban kezdődő tárgyaláson Breivik elismerte a gyilkosságokat, de ártatlannak vallotta magát, mivel állítása szerint önvédelemből követte el tettét, ami nem terrorista merénylet volt, hanem jogos büntetés azok számára, akik hibás bevándorlás politikát folytatva hagyták beszennyezni a norvég vért.
 
A 77 embert kivégző norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik (Forrás: news4jax.com)
 
Az Oroszországi Föderáció miniszterelnök helyettese, Dimitry Rogozin augusztus 24-én egy katonai kiállításon arról beszélt, hogy a jövőben országa nem tervezi külföldi harckocsik nagyobb volumenű beszerzését. Rámutatott azonban, hogy a kisebb beszerzésekre szükség van, mert az orosz hadiipar fejlesztésre szorul, „kellenek a jó példák”, hogy ezek segítésével csökkenthessék a kutatás-fejlesztés területén felálló hátrányukat. Kifejtette, hogy külföldi országokkal/vállalatokkal történő közös fejlesztési együttműködés továbbra is létfontosságú, főleg azokon a területeken, ahol az orosz védelmi ipar elmarad versenytársaival szemben. E beszéd „apropóját” az szolgáltatta, hogy a héten megkezdődött az olasz gyártmányú „Centauro” harckocsik leszállítása Novorossisyk kikötőjén keresztül. E hírhez szorosan kapcsolódik, hogy ez év májusában Oroszország bejelentette, hogy az orosz Oto-Melara katonai vállalat tesztelni kezdte az olasz harckocsi képességeit, illetve megkezdődhet megvásárolt licence alapján az eszköz oroszországi gyártása. Yury Borisov, az orosz katonai-ipari tanács helyettes elnöke az eset kapcsán megerősítette Rogozni álláspontját, kijelentve, hogy Oroszország csak azért vásárol külföldi katonai eszközöket, hogy tanulmányozhassa őket, majd technológiájukat beépítsék a következő generációs orosz modellekbe.
 
„Centauro” harckocsikat tesznek partra novorossisyk-i kikötőben (Forrás: en.ria.ru)
 
Az afgán kormányzat csütörtökön arról számolt be, hogy egy alapos vizsgálat során olyan bizonyítékok láttak napvilágot, melyek szerint külföldi hírszerző szervek állnak a NATO csapatok elleni támadások hátterében Afganisztánban, habár a miniszterelnök, Hamid Karzai főtanácsadói nem nevezték meg konkrétan, hogy mely ügynökségek vezénylete alatt folynak a támadások. A Washington Post ugyanakkor arról tudósított, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács tagjai több hónapig tartó nyomozás során pakisztáni és iráni hírszerző szervezetek részvételét állapították meg ilyen jellegű műveletek kapcsán. A Washington Postnak névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint ezek az ügynökségek arra toborozzák a fiatal afgánokat, hogy álljanak be a hadsereg vagy a rendőrség kötelékébe, azzal a céllal, hogy az amerikai vezetésű állomány ellen hajtsanak végre támadásokat, destabilizálva az afgán erők munkáját.  Egyes jelentések arról számoltak be, hogy a belső támadások eddig legalább negyven áldozatot követeltek ebben az évben. Aymal Faizi főtanácsos úgy nyilatkozott, nem kétséges, hogy külföldi hírszerző ügynökségek szivárogtak be az országba. Hozzátette, hogy az afgán Nemzeti Biztonsági Tanács már elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy bizonyítsa az ellenséges érdekeltségű ügynökségek jelenlétét és felforgató tevékenységét. A főtanácsos úgy véli, az ellenérdekelt felek ezekben a szabotázs műveletekben látják a lehetőséget az Afgán Nemzeti Erők meggyengítésére, valamint, az afgán erők presztízsének lerombolására. Karzai elnök John R. Allen, amerikai tengerészgyalogság tábornokával szervezett találkozón egyeztetett a lehetséges válaszlépésekről. Ennek eredményeként az afgán kormány elhatározta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fog fordítani az újoncok ellenőrzésére, különösen a családi kapcsolatok feltérképezésére. A találkozón a tisztviselők elismerték saját hibájukat, melyet a hadsereg és a rendőrség újoncainak átvilágításának nem kielégítő módón való megvalósításában jelöltek meg. Ennek okát pedig abban határozták meg, hogy egyre növekszik rajtuk a nyomás az állománynövelés minél gyorsabb megvalósítása érdekében. Karzai ezen kívül amerikai ballépésekről beszélt, melyek negatív hatást gyakoroltak a közvéleményre. Megemlítette a Korán-égetést és azokat a nyilvánosságra került képeket, melyeken a katonák afgán halottakat gyaláztak meg.
 
Augusztus 21-én, kedden az orosz Szuhoj T-50-es ötödik-generációs lopakodó vadászgép egyik tesztpéldánya sikeresen teljesített egy légi utántöltési gyakorlatot – tudósított a Rianovosti. A gyakorlat keretében a T-50-es egy Szu-25 UB gyakorló/csapásmérő vadászgép társaságában hajtotta végre a műveletet egy IL-78-as légi utántöltő géppel. A típus második prototípusa, a „T-50-2”-es jelenleg egy repülési gyakorlaton vesz részt, hogy szubszonikus és szuperszonikus környezetben tesztelje az új repülőburkolatot. Az első prototípus, a „T-50-1”-es szintén egy tesztsorozaton fog részt venni a közeljövőben, mely keretében a támadó és szupermanőverezési képességeket vizsgálják. Augusztusban pedig elkezdődik a harmadik prototípus, a „T-50-3”-as új fázis-vezérelt radarrendszer és a fedélzeti elektronika teljes tesztelése, amelyek a gépet fejlesztő cég állítása szerit az eddigi „levegő-levegő” és „levegő-felszín” teszteken kiválóan szerepeltek. A T-50-ek számára elérhető lesz a legújabb NII Tihomirova radar.
A negyedik T-50-es a következő évben fog csatlakozni a tesztprogramhoz. Az ötödik generációs vadászgépek várhatóan 2015 után fognak szolgálatba állni az orosz légierőnél.
 
Szuhoj T-50-es ötödik generációs lopakodó vadászgép (Forrás: en.rian.ru)
 
Augusztus 24-én egy név nélkül nyilatkozó magas rangú forrás az orosz védelmi iparból megerősítette, hogy a Kínával kötött szerződés értelmében az orosz Ulan Ude helikoptergyár megkezdi a Mi-171E többcélú helikopterek gyártását. Még július végén Moszkva és Peking aláírt egy szerződést az 55 darab Mi-171E helikopter Kínába szállításáról. A helikopterek egységárát 10-12 millió dollárra becsülik. A Mi-171E egy továbbfejlesztett változata a híres Mi-8 szállító helikopternek, amely 37 utas szállítására; 610 km (380 mérföld) megtételére képes; végsebessége 250 km/h; terhelhetősége négy tonna. A források alapján az Mi-171E típusú helikoptereket kifejezetten a közel-keleti és ázsiai terepen történő műveletekre tervezték.
 
A finn védelmi minisztérium honlapján megjelent tájékoztató szerint augusztus 23-án, az esti órákban egy orosz katonai szállító repülőgép engedély nélkül berepült a Finn-öböl területére, ezzel megsértve az ország szuverenitását. „Oroszország nem sértette meg a finn légteret” – nyilatkozta az orosz Nyugati Katonai Körzet szóvivője. Egy másik katonai szóvivő, Andrei Bobrun ezredes ugyancsak megerősítette ezt a véleményt, mikor kijelentette, hogy a szentpétervári légi forgalomirányító központ és az orosz légvédelem sem észlelete a határsértést. Az esetet a finn határőrség vizsgálja.
 
India, Irán és Afganisztán képviselői a héten megbeszélést tartottak, melyen, a Washington Post forrásai szerint, a központi téma a logisztika volt. Ennek keretében konzultáltak arról, hogy a jövőben miképp lehet nagyobb hozzáférést biztosítani Afganisztánnak a tengeri kereskedelmi útvonalakhoz és ezzel együtt elősegíteni Irán jelenlegi (politikai és gazdasági értelemben is) elszigetelt állapotának enyhítését. Tárgyaltak arról, hogy az Iránhoz tartózó Chahbahar kikötőjét hogyan lehetne úttal és vasútvonallal hatékonyan összekötni Afganisztánnal, ezzel várhatóan jelentős mértékű külföldi tőkét vonzva be. Emellett Indiának más érdeke is fűződött a találkozóhoz: Mivel a NATO csapatok elhagyják Afganisztánt 2014-ben, India tart tőle, hogy az ország egy tálib-rezsin kezébe kerül, ami számos indiai érdekét veszélyeztetne. India az elmúlt egy évtizedben több mint 2 milliárd dollárral segítette az afganisztáni infrastruktúra fejlesztését, beleértve utak, kórházak építését és az energetikai beruházásokat. Az indiai áruk legrövidebb és leggazdaságosabb útja Afganisztánba Pakisztánon keresztül vezetne, ám a két ország viszonya függetlenségük kikiáltása óta rendkívül feszült, így Iszlamabad tagadja Újdelhi közúti hozzáférését Afganisztán irányába. Az új útvonal növeli Irán jelentőségét. India Iránnal való szorosabb együttműködését valószínűleg érinteni fogja az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikai irányultsága, mely szankcionálni akarja Iránt a nukleáris programja miatt. Vélhetően a „keményvonalas” amerikai és európai álláspontra utalva, a nyilatkozó tisztviselők megerősítették azon korábbi álláspontjukat, mely szerint India elfogadja majd az ENSZ szankcióit, de megpróbálja magát függetleníteni (amennyire csak lehet) más államok, államcsoportok törekvéseitől.
 
Az indiai hadsereg sikeresen tesztelte szombaton a Prithvi II földfelszíni ballisztikus rakétát India nyugati részén, Chandipur partjainál. A Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet tisztviselői szerint a rakéta a megtett 350 km alatt kiválóan teljesített. A gyakorlatra több okból is szükség volt: egyrészt felmérték az eszköz teljesítményét ”éles körülmények” között, különös tekintettel az ellenőrző és irányító rendszerre, másrészt India újra csak demonstrálta, hogy képes nukleáris támadást indítani, ugyanis az eszköz képes nukleáris robbanófej hordozására is. A rakétát 1996-os első tesztje óta folyamatosan tökéletesítik, többek között rendelkezik bizonyos szintű megtévesztő képességgel az ellenrakétákkal szemben. 
 
A Prithvi II-rakéta tesztelje (Forrás: thehindu.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem