biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 35. hét

2012 szeptember 04. - 02:14 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Hétfőn fegyveresek megölték az iraki határőrség egyik dandártábornokát. Abdul Hussain Mohsin Taji városában tartózkodott, amikor több fegyveres lövéseket adott le rá. Az egyik bagdadi kórház orvosa megerősítette, hogy a dandártábornok halálát több lőtt seb okozta. Az elmúlt héten még számos merényletet követtek el az iraki ellenállók, amelyekben egy ember életét vesztette, és többen megsebesültek, köztük gyerekek és katonák. A biztonsági erők és egészségügyi tisztviselők beszámolói alapján augusztusban 258 halálos áldozata volt az Irakban végrehajtott támadásoknak és merényleteknek.
Az ENSZ arra kérte Irakot, hogy halassza el a halálbüntetések végrehajtását, miután hétfőn 21 embert, köztük három nőt és egy szaúdi állampolgárt végeztek ki az iraki hatóságok. Navi Pillay, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, korábban már felszólította az iraki hatóságokat, hogy függesszék fel a halálbüntetések végrehajtását, mivel szerinte átláthatatlan az iraki bíróságok eljárása. A napokban több nemzet és szervezet képviselője is követelte, hogy a közel-keleti ország függessze fel, majd pedig szüntesse meg a halálbüntetések alkalmazását, melyek során főleg terrorizmussal vádolt embereket végeznek ki.
 
Fawzi Abdelali líbiai belügyminiszter visszavonta lemondását, amit az erőszakhullámnak (beleértve a szent helyek pusztítását) köszönhetően korábban nyújtott be. „Amikor beterjesztettem a lemondásomat, azt gondoltam, hogy ezzel sokan elégedettek lesznek. De úgy tűnik, hogy a lemondásom tovább nehezíti a biztonság megteremtését, ezért úgy döntöttem, hogy visszavonom azt,” nyilatkozta Abdelali a keddi sajtótájékoztatón. „Visszavonom a lemondásomat és készen állok arra, hogy folytassam a küldetésemet”, tette hozzá. Abdelali az ellene vívott „vad médiaháborút” is kritizálta. Vasárnap az AFP hírügynökség segédje nyilatkozta, hogy Abdelali azért lépett ki, „hogy tiltakozzon a képviselők ellen, akik kritizálják a kormányt, és védje a forradalmárokat” utalt ezzel a volt lázadókra, akik most részét képezik az ország biztonsági szervezeteinek. Ugyanezen a napon az újonnan megválasztott Általános Nemzeti Kongresszus, vagy nemzetgyűlés azzal vádolta a belügyminisztérium biztonságért felelős bizottságát, hogy köze lehet szentélyek megsemmisítéséhez. Szombaton iszlamista keményvonalasok ledózerolták az Al-Shaab Al-Dahman mauzóleum egy részét, egy nappal később pedig felrobbantották az Sheikh Abdessalemal-Asmar mauzóleumot Zintánban. Szemtanúk szerint a Sheikh Ahmed al-Zarruq síremléket is megsemmisítették Miszráta kikötőjében.
 
Fawzi Abdelali kritizálja az ellene folytatott „vad médiaháborút” (Forrás: aljazeera.com)
 
5 év után másodjára érte támadás a Sderot nevű településen élő Timsit család házát. A Color Red nevű jelzőrendszer kétszer szólalt meg péntek reggel, majd ezután csapódott be a rakéta. A Hamasz által irányított Gázából indított robbanószerkezet szerencsére senkit sem sebesített meg – ugyanis a becsapódás után nem ment végbe a teljes robbanási mechanizmus. Egy másik rakétát is kilőttek, ez a Shaar Ha Negev régió egyik nyílt területébe csapódott be. A héten ez nem az első támadás, terroristák egy csoportja már csütörtökön is megtámadta Izraelt: akkor a rakéta Ashkelon területén csapódott be. Sderot-t a héten többször is támadás érte; hétfőn, az első tanítási napon kezdéskor egy, majd a nap végéhez közeledve még kettő Kassam típusú rakétát lőttek ki a területre a helyszínen megjelent Simon Perez megsebzése céljából – ugyanez a típus csapódott a család házába is, amit a helyszínre érkező különleges egységek elszállítottak. A támadásokat az al-Kaidával ideológiai közösséget vállaló „Mujahideen Shura Committee” vállalta magára, a támadásokat a „muszlim oroszlánok” megtorlásának nevezve az izraeli támadásokért.
 
Sderot, és a Gázai övezet északi része (Forrás: maps.google.hu)
 
Pénteken több tízezer ember vett részt Bahreinben a „Szabadság és Demokrácia” meneten. Ez volt az első, kormány által engedélyezett tüntetés, amióta júniusban betiltották a hetente rendezett demonstrációkat. A szervezők újfent a síita és liberális ellenzéki csoportokhoz tartoztak, a résztvevők többek között a két héttel ezelőtt három év börtönre ítélt emberi jogi aktivista, Nabil Radzsab szabadon engedését követelték. A rendezvény előtt egy nappal az al-Vefak ellenzéki politikai társaság egyeztetett a miniszterelnök-helyettessel.
 
A héten Khalid bin Ahmad AlKhalifa külügyminiszter Teheránban találkozott iráni partnerével, Ali Akbar Szalehivel. A fő téma az el nem kötelezettek mozgalma volt (amelynek csúcstalálkozója pénteken ért véget), de szóba kerültek a feszült bilaterális kapcsolatok is. Az iráni média szerint Khaled AlKhalifa optimista, ha azt gondolja, hogy a két ország ez alkalommal is képes lesz megoldani problémáit. Ugyanekkor a csúcson egy iráni fordító bonyodalmat okozott azzal, hogy önkényesen megváltoztatta Mohammed Murszi egyiptomi elnök beszédét, Szíriát Bahrein nevével helyettesítve, amikor a forradalmakra hivatkozott. A bahreini kormány hivatalos bocsánatkérést követel Irántól a hibáért.
 
 
A Lengyel Nemzetközi Segélyközpont (Polish Centre for International Aid - PCPM) 800 – a Bassárel-Aszad-rezsim brutális felkelő-ellenes műveletei után menekülő - szíriait helyezett biztonságos menedékházakba a szomszédos Libanonban. „A nemzetközi támogatás ezeken a területeken rendkívül fontos, mert a szomszédos országok állításai szerint lassan nem lesznek képesek több menekültet befogadni”, mondta Wojciech Wilk, a PCPM igazgatója a Lengyel Rádióban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslései szerint a jelenleg menedéket kereső szíriaiak száma meghaladja az 50 000 főt. Törökország nemzetközi segítségért folyamodott miután befogadott 100 000 embert. „Hangsúlyozni fogjuk, hogy ezt a terhet meg kell osztani a teljes nemzetközi társadalommal, nem csak Szíria szomszédaival,” – mondta el hétfőn Törökország külügyminisztere, Ahmet Davutoglu. A menekülthullám főként Libanon északi területeit árasztja el, elsősorban a lázadók egyik fő erődjéből, Homszk-ból kiindulva, amit folyamatos bombázások alatt tart a szíriai hadsereg. A Lengyel Nemzetközi Segélyközpont segít ideiglenes szállást találni a rászoruló embereknek. Wojciech Wilk szerint nincs elég menekülttábor Libanonban, ezért sok ember magára van utalva. A PCPM már 800 szíriait támogatott adományokkal, hogy lakásokat bérelhessenek a szomszédos országban. Az adományokat nem készpénzben, hanem bankkártya segítségével juttatják el az emberekhez havi rendszerességgel. Wojciech Wilk szerint Észak-Libanon nem biztonságos terület, ezért jobb, ha a menekültek nem utaznak arra több száz dollárnyi készpénzzel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön ülésezik a 18 hónapja tartó szíriai konfliktus humanitárius következményeivel kapcsolatban.
 
Augusztus 28-án, szerdán látott napvilágot a hír, miszerint négy, anarchista ideológiával bíró amerikai katona készült megdönteni az amerikai kormányt, valamint megölni Barack Obama elnököt. További tervük részét képezte a georgiai Fort Stewart katonai bázis lerohanása és birtokbavétele, a savannah-i Forsyth Park szökőkútjának, illetve Washington állam duzzasztógátjának felrobbantása. A vád alá helyezett férfiak 2011-ben megölték volt bajtársukat, a 19 éves Michael Roarkot és annak 17 éves barátnőjét, mivel veszélyeztették az összeesküvésük sikerességét. Michael Burnett, 26 éves őrvezető vádalku keretein belül feltárta a terrorista csoport céljait és társai ellen tanúskodott. Vallomása szerint csoportját a FEAR (félelem) kifejezéssel illették, mely a Forever Enduring Always Ready (örökké kitartó, mindig kész) szavak rövidítése. A négy katonából álló szerveződést terrorszervezetnek minősítették az Egyesült Államokban és feltételezett vezetője, a Fort Stewartban szolgálatot teljesítő Isaac Aguigui közlegény volt, aki a csoport működését abból a félmillió dollárból akarta finanszírozni, amelyet állapotos feleségének halála után kapott a biztosítótól.
 
Isaac Aguigui közlegény és társa (Forrás: huffingtonpost.com)
 
Több ezer embert evakuáltak az Isaac hurrikán miatt Amerikában. A trópusi viharból hurrikánná fejlődött Isaac több száz lakást rongált meg miközben áthaladt Louisiana területén. Bobby Jindal, Louisiana kormányzója elrendelte, hogy buszokkal segítsék evakuálni a bajba jutott embereket. A hurrikán gyengébb volt a 2005-ös Katrina hurrikánnál, de így is komoly anyagi károkat okozott a térségben.
Florida, Louisiana, Mississippi és Alabama államokban szükséghelyzetet hirdettek ki a trópusi ciklon gyengüléséig. A legerősebb széllökések elérhetik 120-140 km/órás sebességet, ami akár 4 méter magas dagályhullámokat is okozhat. A mentési folyamatokat a Nemzeti Gárda és katonai repülőgépek is segítik.
Az Egyesült Államok Geológiai Kutatóintézetének közlése szerint az Isaac csaknem egy teljes napra megfordította a Mississippi torkolatánál a folyásirányt, így másodpercenként 5150 köbméter vizet hajtott a folyásiránnyal szemben, ezzel három méterrel emelte meg a folyó vízszintjét a New Orleans alatti szakaszán, Belle Chasse-nél. A fordított folyásirány nem volt egyedi eset, 2005-ben a Katrina hurrikán hatására is bekövetkezett, illetve 1812-ben, de akkor földrengés hatására. A hurrikán Haitin 19 ember halálát okozta.
 
Augusztus 29-én a brit 12. Gépesített Dandárhoz tartozó osztag egy tálib bázisba hatolt be az afganisztáni Felső-Gereshk völgyben. Az alakulat feladata a komplex bunkerhálózat átfésülése és az ott tartózkodó lázadók letartóztatása volt. A brit kommandósokat hajnalban dobták ki egy amerikai szállító-repülőgépből az erődrendszer közelében, akik ezt követően két amerikai különítménnyel együttműködve behatoltak a létesítménybe. Az épület átkutatása alatt nem találkoztak ellenséges erőkkel, viszont nagy mennyiségű fegyverre és hasznos információkra bukkantak: 150 kilogramm házi gyártású robbanóanyagot és eszközt, gépfegyvereket, kézigránátokat, illetve több tálib robbantási tervet sikerült lefoglalniuk. A csapatok távozását az afgán felkelők megpróbálták megakadályozni, de a túlerő miatt visszavonulásra kényszerültek. A robbanóeszközöket az akció után megsemmisítették. Craig Dunleavy őrvezető, aki részt vett a műveletben, kihangsúlyozta, hogy az akció alatt végig biztonságban érezte magát, mert a hadműveletet nagyon jól tervezték meg, és a végrehajtás is zökkenőmentesen ment.
 
Augusztus 31-én, pénteken hivatalosan is Enrique Pena Nieto lett Mexikó elnöke. A július 1-én megtartott egy fordulós választásokon győzedelmeskedő - Intézményes Forradalmi Párt jelöltjeként induló - új elnök kinevezését ellenfele, López Obrador (Demokratikus Forradalom Pártja) által benyújtott választási visszaélések kivizsgálása késleltette. Obrador szavazatvásárlásokkal vádolta politikai ellenfelét, a bíróság azonban nem tartotta bizonyítottnak a vádakat. López Obrador a szavazatok 31,59 százalékát szerezte meg, míg Enrique Pena Nieto 3,3 millió szavazattal több támogatót tudhatott maga mellett. Az elvesztett elnökválasztás után Obrador bejelentette: nem fogadja el a választások eredményét és polgári engedetlenség keretében tiltakozásokat szervez hívei között.
 
Stefan Füle, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa augusztus 31-én Szerbiában járt, ahol úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nagyon sokat kell tennie ahhoz, hogy megnyithassák a csatlakozási tárgyalásokat. Füle Belgrádban találkozott Suzanna Grubjesic integrációért felelős miniszterrel, akit figyelmeztetett, hogy a tárgyalások egyik elengedhetetlen feltétele a Koszovóval való kapcsolatok javítása. Azt is hangsúlyozta, hogy Szerbiának folytatnia kell a reformokat, és úgy alakítani a jogszabályokat, hogy azok megfeleljenek az európai uniós normáknak. Grubjesic biztosította arról Fülét, hogy a szerb vezetés minden feltételnek eleget fog tenni, és igyekszik javítani a Belgrád és Pristina közötti viszonyt. A koszovói-szerb viszony alakulására vonatkozóan Koszovó európai integrációért felelős minisztere, Vlora Citaku azt nyilatkozta a BIRN hírügynökségnek, hogy amíg Szerbia hozzáállása nem változik, nem fog előrelépés történni a kapcsolatokban. Ezt azzal indokolta, hogy míg Belgrád csak a saját helyzetét akarja a tárgyalásokkal erősíteni az Európai Unió szemében, addig Pristina a párbeszédet, mint eszközt szeretné használni a problémák megoldására és a viszony normalizálására.
 
Suzanna Grubjesic szerb miniszter és Stefan Füle EU biztos (Forrás: balkaninsight.com)
 
Egyes források szerint a szíriai kormány tartja fogva azt a szabadúszó amerikai újságírót, aki több mint két hete, augusztus közepén tűnt el. A 31 éves Austin Tice május végén Törökországból vízum nélkül utazott be Szíriába, ahol a lázadókat kísérve beutazta az egész országot. Július végén érkezett meg Damaszkusz területére és úgy tervezte, hogy augusztus 19-én vagy 20-án hagyja el az országot, azonban Daraja városa közelében fogságba esett. Utoljára augusztus 13-án lépett kapcsolatba kollégáival, kiutazása körülményeiről azonban nem esett szó. A damaszkuszi cseh nagykövet, Eva Filipi aki egyben az amerikai érdekeket is képviseli Szíriában úgy nyilatkozott, hogy Tice-t a szíriai kormányzati erők vették őrizetbe. Csütörtökön a McClatchy Newspapers (ennél a médiacsoportnál dolgozott korábban Tice) és a Washington Post vezetői megújították korábbi kérelmüket, amelyben bővebb információt kértek az újságíró hollétéről és egészségügyi állapotáról, valamint sürgették szabadlábra helyezését. „Újságírókat nem lenne szabad őrizetbe venni azért, mert a munkájukat végzik, még akkor sem – sőt, főleg akkor nem – ha ezt nehéz körülmények között teszik." – olvasható Marcus Brauchli, a Washington Post főszerkesztőjének közleményében. Sajnos azonban Austin Tice-ról azóta sem érkezett hivatalos tájékoztatás az Aszad-rezsimtől.
 
Austin Tice, szabadúszó amerikai újságíró (Forrás: washingtonpost.com)
 
A brazil védelmi ipar virágzik, köszönhetően a kormányzat azon igyekezetének, hogy modernizálja az ország fegyveres erejét és létrehozzon egy robosztus, export-orientált katonai ipari komplexumot. A dél-amerikai ország, amely a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, annak ellenére, hogy az 1980-as években a nyolcadik legnagyobb fegyverexportőr volt, mára visszacsúszott a 30. helyre. Ennek következtében bár Brazília még mindig a térség legjelentősebb haderejével rendelkezik, a modernizáció elmaradása jelentősen csökkentette színvonalát. Ebben az évben felgyorsultak a beszerzések, amelynek jegyében hagyományos tengeralattjárókat és helikoptereket vásároltak Franciaországtól. A kormány továbbá 36 vadászrepülő beszerzésére is kiírt pályázatot, amelyen jelenleg a svéd Gripenek vagy az amerikai F-18-as Super Hornetek a legesélyesebbek, emellett felújították az ország első atommeghajtású tengeralattjárójának megépítéséről szóló tervet, amelynek megvalósítása 2016-ban kezdődhet el. 2011-ben a védelmi költségvetés elérte 36,6 milliárd USA dollárt, ezzel a 10. legnagyobb lett a világon, ugyanakkor a GDP csupán 1,5 %-át fordítják a védelemre, így e tekintetben jóval elmarad a környező országoktól és a nagyhatalmaktól.
 
Brazil katonai bemutató (Forrás: military.wikia.com)
 
Spanyolország már egyike a 10 legnagyobb fejlődő és nem-fejlett országokba hagyományos fegyvereket szállító fegyverexportőrnek. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának vizsgálóbizottsága által múlt héten kiadott jelentés szerint a Mediterrán ország a lista 10. helyén található a 4400 millió dollár (körülbelül 3505 millió euró) összértékű fegyverszállítmányaival a 2004 és 2011 közötti időszakot tekintve. A Föld összes országával folytatott fegyverkereskedelem tekintetében ugyanakkor világszinten már a 9. helyet foglalja el 8600 millió dolláros (6860 millió euró) volumennel. Richard F. Grimmett nemzetközi biztonsági szakértő és Paul K. Kerr non-proliferációval foglalkozó elemző készített egy tanulmányt, hogy a fegyverkereskedelem tendenciáinak és útvonalainak vizsgálata révén kimutathassa, mely fejlődő és nem-fejlett országban nagyobb egy konfliktus kirobbanásának az esélye. 2004 óta a világ fegyverkereskedelmi egyezményeinek 73,7%-a koncentrálódik ezekre az államokra. A lista első helyét az Egyesült Államok birtokolja, amely az ilyen jellegű szerződések 54,5%-át kötötte meg 113000 millió dollár (90080 millió euró) értékben. A további helyezettek sorrendben: Oroszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Kína, Németország, Izrael, Olaszország, Ukrajna és Spanyolország.
 
A fejlődő országokba szállító legnagyobb fegyverexportőrök
(jelenlegi U.S. dollár árfolyamon, milliós nagyságrendben)
Helyezés
Szállító
Szállított érték (2004-2011)
1.
Egyesült Államok
145216
2.
Oroszország
72500
3.
Franciaország
25700
4.
Egyesült Királyság
23200
5.
Kína
16300
6.
Németország
10200
7.
Izrael
8700
8.
Olaszország
8200
9.
Ukrajna
5600
10.
Spanyolország
4400
(Forrás: Richard F. Grimmett és Paul K. Kerr: Conventional Arms Transfers to Developing
Nations, 2004-2011. Congressional Research Service, 2012)
 
Ausztrália 1,5 milliárd dollárt költ a 12 darab Super Hornet vadászgépeinek Growler elektronikus védelmi rendszerrel való felszerelésére, amely eszköz az ellenséges gépek kommunikációját és a rakéták indítását bénítja meg. Geoff Brown, az Ausztrál Királyi Légierő (RAAF) főnöke szerint az Egyesült Államok által kifejlesztett eszköz telepítése az Ausztrál Védelmi Erők számára a legjelentősebb stratégiai fejlesztésnek minősül az F-111-es bombázók 1970-es évekbeli telepítése óta. A technológia megvásárlására eddig csak Ausztrália kapott engedélyt az USA-tól, amelyet Stephen Smith védelmi miniszter a kemény költségvetési állapotok ellenére igen jelentős beszerzésnek ítélt. A Growler rendszere már sikeresnek bizonyult a NATO líbiai műveletei kapcsán, ahol hatékonyan fojtotta le a líbiai védelem indításait. Mark Thomson, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet elemzője szerint az új eszköz képessé teheti a RAAF-t olyan műveletek önálló végrehajtására, amelyeket eddig csak az Egyesült Államok támogatásával tudott kivitelezni.
 
Ausztrál Super Hornet vadászrepülőgépek (Forrás: defence.viotv.com)
 
Az ausztrál miniszterelnök ragaszkodik az afganisztáni misszió eredeti ütemezéséhez az öt ausztrál katona halála után is. Az ausztrál sajtó szerint az ausztrál hadsereg (ADF) legsötétebb napjait éli a vietnami háború óta, miután három ausztrál katonát (diggert) lőtt le egy, a kiképzésben részt vevő afgán katona. Pár órával később az ausztrál különleges erők további két katonája vesztette életét egy helikopterbalesetben. Az újabb öt áldozattal 38-ra emelkedett az Afganisztánban elesett ausztrál katonák száma. A „green-on blue” támadás (afgánok a kiképzők ellen) fegyveresét Hekmatullah hadnagyként azonosították, aki a lövöldözés után a koalíciós erők tüze ellenére elmenekült. Julia Gillard, Ausztrália miniszterelnöke a tragédiára reagálva megszakította a csendes-óceáni szigeteken folytatott körútját, de hazatérésekor kijelentette, hogy a gyászos pillanatok ellenére sem változtatnak stratégiájukon, így az afganisztáni kivonulást a lesújtó eset sem fogja felgyorsítani. A miniszterelnök asszony megerősítette, hogy Ausztrália az átmenet végső stádiumában van, amelynek során a hátralévő 12-18 hónapos időtartamot követően az ausztrál erők nagy részét kivonják az ázsiai országból. Az ausztrál katonák moráljára ugyanakkor rendkívül kedvezőtlenül hatott az újabb „belső ellenség” által elkövetett lövöldözés, ami a kiképzés alatt álló afgánok lojalitásába vetett hitet is megingatta az ADF táborában.
 
Az MSC Flaminia nevű vegyi anyagokat szállító konténerhajón robbanás következtében a személyzet tagjai közül ketten életüket vesztették július 14-én. A legénység többi tagja elhagyta a hajót. A szerencsétlenség az Atlanti-óceánon, harminc mérföldre a cornwalli tengerparttól történt. Az érintett hajót szeptember másodikán kezdik Németország partjaihoz vontatni.  A Reederei NSB tulajdonában lévő hajót egy  hat fős,  szakértőből álló mentőcsapat vizsgálta át a szerencsétlenég után. „A katasztrófa sújtotta 85.823 tonnás hajó rakománya 2.876 konténer volt, ebből 149 veszélyes áruként volt besorolva” - nyilatkozta a tengerészeti parti őrség, a Maritime and Coastguard Agency (MCA) szóvivő, aki hozzátette:  „annak ellenére, hogy az MSC Flaminia jelentős károkat szenvedett el, a felmérések szerint környezetszennyezés nem következett be. Egy független nemzetközi ellenőrző csoport Nagy-Britanniából, Franciaországból és Németországból érkező képviselői vizsgálták át a konténerhajót.” Mikhail Voytenko orosz újságíró szerint az MSC Flaminia valójában egy hatalmas vegyi, mérgező és egyéb veszélyes anyagokkal felszerelt úszó bomba. „Nem szabad csodálkozni, hogy a személyzet elhagyta a hajót, és az EU-s államok attól tartanak, hogy az MSC Flaminia közel áll egy nukleáris katasztrófához. Az MCA azt válaszolta, hogy az ellenőrök teljes mértékben meggyőződtek arról, hogy a hajó biztonságos és stabil állapotban utazik Németországba. A károk megelőzése a lakosság és a környezet számára is elsődleges a mentés minden további szakaszában.  A vontatás szeptember másodikán kezdődött a parti őrség közreműködésével, az út várhatóan öt napig tart majd. 
 
Szerencsétlenség az MSC Flaminia fedélzetén (Forrás: vesselfinder.com)
 
Az ENSZ-főtitkár afganisztáni különleges képviselője Jan Kubis csütörtökön Uruzgan tartományban járt, ahol bejelentette, hogy több tartományban tervezik az UNAMA (az ENSZ Segítségnyújtó Missziója Afganisztánban) irodáinak bezárását, illetve azok működésének leredukálását a pénzügyi lehetőségek beszűkülése miatt. Azonban hozzátette, hogy ezzel egy időben megpróbálják erősíteni a regionális központok szerepét. A híroldalak mindezt azzal a tragikus esettel hozzák összefüggésbe, amely előző nap történt egy uruzgani bázison, nem messze Tirinkottól. A bázisra éppen belépni készülő öt ausztrál katonát érte váratlan támadás, amikor egy afgán katonai egyenruhába öltözött férfi lőni kezdett rájuk. Közülük hárman életüket vesztették, kettő pedig súlyosan megsebesült.
 
Kína továbbra is teljes támogatásáról biztosította Mohhamed Morsi egyiptomi elnököt, annak ellenére, hogy Őt az Arab Tavasz forradalmi megmozdulásai után választottak meg. Az új elnök legfontosabb teendőjének azt tartja, hogy országa jelenleg romló gazdasági mutatói ismét javuló tendenciát mutassanak. Morsi iszlamista elnök, aki júniusban foglalta el első szabadon választott elnökként egyiptomi hivatalát, augusztus 28-án, kedden kezdte meg kétnapos látogatását Kínában, a „Nép Nagyterménél” (Great Hall of the People - 人民大会堂 - Rénmín Dàhuìtáng). Ez Morsi első Közel-Kelet és Afrikán kívüli látogatása megválasztása óta, kiemelve ezzel Kína jelentőségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül. Az elnök e lépése továbbá azt is jelzi, hogy Egyiptom külpolitikája Washington helyett Peking felé kezd orientálódni. „Az egyiptomi kormány számíthat Kína támogatására, forradalom utáni államának újjáépítése során” közölte a Xinhua kínai hírügynökség hétfőn. Kína jelentős mennyiségben importál Egyiptomból olajat és nyersanyagokat, többek között pamutot, miközben gépjárműveket, elektronikai és egyéb késztermékeket szállít az országba.
 
 
Az NPO Molnija  űrhajók és más űreszközök tervezésével foglalkozó egyik legnagyobb orosz vállalat egy hordozórakétával felszerelt hiperszonikus pilótanélküli Hammer űrrepülőgépet tervez, amely képes lenne Föld körüli pályán, a Föld felszínétől 200-500 km-re üzembe helyezni műholdakat. Az űrsikló a tervek szerint 800kg hasznos teher szállítására lenne képes. A tervezők elmondása szerint az űrhajó elkészítésénél a legmodernebb  eljárásokat alkalmazzák, például a Szu-27-es vadászgépek által használt motort vagy az AL-31F turbóventillátoros gázturbinás hajtóművet. Az orbitális szakaszra egy RD-0124 motor alapú 18 tonnás kétfokozatú rakétát használnának fel, míg a második szakaszra egy – szintén RD-0124 motor alapú – egykamrás rakétát alkalmaznának. A megfelelő magasságot elérve az orbitális szakaszban leválna a műhold a 74 tonnás űrhajóról, ami aztán visszatér a légi bázisra.
Oroszország mind polgári, mind katonai alkalmazások szempontjából fokozott érdeklődést mutat a hiperszonikus repülőgép-fejlesztés iránt. Az elmúlt hat hónapban az orosz miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Rogozin ismételten elmondta, Oroszország célja az, hogy megszerezze az USA-tól az elvesztett elsőséget a hiperszonikus repüléstudományban. Az Egyesült Államok már végrehajtott egy hiperszonikus tesztrepülést a Waverider pilótanélküli tesztrepülőgépen, habár a legutóbbi próbálkozás sikertelennek bizonyult, amikor a repülőgép elvesztette függőleges vezérsíkját és a tengerbe zuhant. NPO Molnijar a szovjet érában részt vett a Buran űrrepülőgép programban, de ezt megelőzően is több alkalommal vonták be fegyverprogramokba .
 
A Föld körüli pályaszakaszra szánt RD-0124-es motor (Forrás: russianspaceweb.com)
 
Augusztus 28-án Dagesztán egyik muzulmán vallási vezetője egy öngyilkos merénylő áldozata lett – nyilatkozta az eset kivizsgálásra létrehozott vizsgáló bizottság. Said Afandi sejket Csikrej városában támadta meg egy női terrorista, a robbantásban további öt ember vesztette életét. A rendőrségi tájékoztató szerint a nő hívőnek volt álcázva, így léphetett be a sejk házába és kerülhetett olyan közel hozzá, hogy végezzen a vezetővel. A merénylettel egy időben Dagesztán egy másik városában, Belidzhiben is véres lövöldözésre került sor. Az előzetes információk alapján egy határőr tüzet nyitott társaira, amelynek következtében hét katona halt meg, ezt követően magával is végzett.
 
India 20 új mini pilóta nélküli légi járművet (UAV) vásárol két legészakibb határ-menti államának, Kasmírnak és Dzsammunak. Az UAV-okat az Udhampur székhelyű Északi Szárazföldi Erők Parancsnoksága vásárolja, mely a hónap elején hirdette meg a beszerzési pályázatot. A gyártók ajánlatát szeptemberre várják, ezt követően megrendelésre kerülnek a gépek. A mini UAV-ok előnye, hogy súlyuk 10 kg körüli, így egy katona a vállán is el tudja szállítani, emellett fel vannak szerelve olyan kamerákkal, melyek infravörös érzékelőik segítségével éjszaka is használhatóak. „Azt kértük, hogy összeszerelhetőek lehessenek 20 percen belül, és telepíthetőek 5 km-es körzetben.” Az új gépeket elektromos áram hajtja meg és 500 méter magasság felett zajmentesek lesznek, ami a rejtőzködést teszi lehetővé. Maximum 1000 méterre tudnak majd felrepülni, utazósebességük pedig körülbelül 70 km/óra lesz. Az indiai fegyveres erőknél jelenleg mintegy 100 Seacher-II és 60 Heron UAV van rendszeresítve.
 
Augusztus 31-én, pénteken Anatoly Shlemov az orosz United Shipbuilding Corportation munkatársa két fontos bejelentést is tett: az első szerint Oroszország kisméretű tengeralattjárót fejleszt különleges feladatok végrehajtására. Elmondása szerint az Egyesült Államok Haditengerészete is szeretné előtérbe helyezni ezeket az eszközöket, ebből következik, hogy országa sem maradhat le a fejlesztés terén. Habár ilyen eszközökön már a késő szovjet érában dolgoztak az 1980-as évtized végén, csak most került sor először hivatalos bejelentésre. Az utolsó hasonló program „Project 865 Piranha” néven futott, az eszközből végül két csak két prototípus készült el. A Piranha egy mini tengeralattjáró volt, amelyet speciális műveletekre terveztek, így szinte teljesen hangtalanul tudott üzemelni.
A második bejelentés szerint Oroszország az amerikai Aegis-rendszerhez hasonló tengerre telepíthető rakétaelfogó-rendszert tervez. Az United Shipbuilding Corporation ezen a projekten az orosz PVO Almaz-Aneti vállalattal dolgozik együtt, amely főleg légvédelmi eszközök fejlesztésében játszik kulcsszerepet. Shlemov a bejelentések kapcsán további részletezéstől tartózkodott arra hivatkozva, hogy a kérdés nemzetbiztonsági természetű.
 
Augusztus 26. és 31. között tartották meg az El Nem Kötelezettek Mozgalmának (NAM – Non-Aligned Movement) 16. konferenciáját Teheránban. A csúcstalálkozón 120 ország vezetői képviseltették magukat, jelen volt többek között 24 elnök, három király, nyolc miniszterelnök és 50 külügyminiszter. A mintegy egy hetes tanácskozás fő vezérfonala értelemszerűen a szíriai polgárháború volt. Ennek értelmében Ban Ki Moon, az ENSZ főtitkára egy pénteki találkozón a jelen lévő szíriai külügyminiszternek, Wael al-Halaqi-nak elmondta: határozott elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogyan fejezhetné be mindkét fél az erőszakos cselekményeket. A szervezet külügyminiszterei továbbá elfogadtak egy szándéknyilatkozatot, amelyben célul tűzték ki a szíriai krízis mielőbbi lezárását. Ez a nyilatkozat többek között tartalmazta azt a kitételt is, miszerint a NAM-országok ellenzik a szíriai intervenció lehetőségét. A csütörtöki napon az egyiptomi elnök, Mohamed Morsi beszédében kijelentette, hogy erkölcsi kötelességének érzi támogatni a szír állampolgárokat az elnyomó rezsimmel szemben. Közlésére reagálva a szíriai delegáció kollektíven kivonult.
 
A 16. NAM-csúcstalálkozó Teheránban. (Forrás: globalkashmir.net)
 
Az orosz állami nukleáris vállalat, a Rosatom pénteki bejelentése alapján az iráni Busher atomerőmű teljes kapacitással működtethető. Az 1000 megawattos busheri reaktort tavaly szeptemberében csatlakoztatták az Iráni Iszlám Köztársaság elektromos hálózatához, és a vezető elit azóta is ragaszkodik azon véleményéhez, miszerint a reaktor csupán az ország elektromos hálózatának kiegészítéseként áll használatban. Mindemellett, a NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség - IAEA – International Atomic Energy Agency) szakértői szerint Irán mintegy pár hónap alatt megduplázta urándúsító centrifugáinak számát egy rejtett, vélhetően földalatti bunkerben. Mindezt a folyamatos és egyre súlyosabb szankciók, valamint egy izraeli támadás kilátásba helyezése ellenére.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem