biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A NATO védelmi tervezési rendszere a stratégiai tervezés kontextusában

2012 szeptember 01. - 06:41 - Németh Gergely

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Napjaink dinamikusan változó biztonsági környezetében egyre erősebben jelentkezik a haderők költséghatékony fejlesztésének társadalmi és politikai igénye. Ennek természetes következménye a védelmi tervezés egyre szerteágazóbb vizsgálata, valamint beszivárgása a „közkeletű” biztonságpolitikai kérdések közé. Bár a védelmi tervezés rendkívül összetett és technikai-adminisztratív részletek sokaságára épül, cikkünk azzal a céllal készült, hogy átlátható értelmezési lehetőséget kínáljon a NATO védelmi tervezési folyamat iránt érdeklődők számára; ebből következően elsősorban a stratégiai tervezés és a NATO védelmi tervezés viszonyát vizsgálja.

 

A stratégiai tervezés rövid, fogalmi behatárolása

A stratégiai tervezés meghatározása rendkívül nehéz – maga a stratégiai menedzsment tudománya is a mai napig gondban van, ha egységes definíciót kell adnia. Általános konszenzus csak abban van, hogy a stratégia katonai eredetre vezethető vissza, és elsősorban a hadviselési módszerek, valamint a hadviselést befolyásoló tényezők komplexebbé válása hívta életre. A stratégia határainak tekintetében azonban megoszlanak a vélemények:

  • Fred Nickols – korunk neves, üzleti stratégiát kutató szakembere – úgy közelíti meg a kérdést, hogy a stratégia célja az erőforrások telepítése, míg a taktika célja azok felhasználása. Ő tehát azt az általánosan elfogadott szintező formulát alkalmazza, miszerint a stratégiai szint egy olyan átfogó elgondolás és cselekvés, melynek végrehajtása a stratégia alatti (taktikai) szint feladata. (Nickols, 2011)
  • Mások behatároló megközelítéssel próbálkoznak, mint például a Tragoe – Zimmermann szerzőpáros, akik szerint „a stratégia egy keret, mely irányt szab azoknak a választásoknak, melyek meghatározzák a szervezet természetét és irányát” – azaz, hogy milyen célt követ és milyen eszközöket használ egy adott szervezet működése során. (Tragoe, Zimmermann, 1980)
  • A „stratégia atyja”, Mintzberg funkcionális megközelítése mindezt egyszerűen intézi el: meghatározása szerint „a stratégia egy terv, egy minta, egy helyzet, egy lehetőség.” (Mintzberg, 1994)

 

Véleményem szerint a megközelítések közötti különbözőségek okai elsősorban arra vezethetőek vissza, hogy a kutatókat alapvetően befolyásolták saját, eltérő körülményeik, kutatásaik célja, valamint az, hogy milyen területen próbálták realizálni kutatásaik eredményét. Egységes definíció hiányában ezért a tervezésből kiinduló, logikai megközelítés alkalmazása segíthet a stratégiai tervezés fogalmi meghatározása érdekében. A tervező rendszer meghatározása alapján lehetségessé válik a specifikus tervező rendszerek leírása is, hiszen a rendszerszinten megállapított jellemzők a különböző változatok esetében is érvényesek.

A fentiek alapján a stratégiai tervező rendszer egy komponensei alapján definiálható, dinamikus és adaptív folyamat, mely egy jövőbeni állapot elérésre szolgál. A jövőbeni állapot célokban történő kifejezése a stratégiai terv. De mit jelent az, hogy stratégia?

A kutatók véleménye jelentősen megoszlik e téren, mint azt a korábban bemutatott három példa is igazolja. A tervező rendszer „stratégiai” szintre emeléséhez egy újabb, a tervezést meghatározó tényező beépítése válik szükségessé. Ez az időtényező, vagy időhorizont. Az időhorizont a tervezett jövőbeni állapot időpontja és a tervezés megkezdésének időpontja között eltelt idő. A szűk (nullához tartó) és a tág (végtelenhez tartó) időhorizont között megvalósuló tervezés ugyanis hatással van a belső kényszerek és a külső tényezők változására. A szűk időhorizonton történő tervezés a pillanatnyi állapot gyors megváltoztatására irányul, így szükségszerűen kevesebb tényezővel kell számolnia. A szélesebb időhorizonton történő tervezés esetében azonban a kiinduló állapotot befolyásoló tényezők az időben előre haladva, várhatóan megváltoznak majd, hiszen a rendszer elemeihez új tényezők adódnak, melyek befolyással bírnak a rendszer egészére.

A tervezést befolyásoló tényezők változása a rendszerek – korábban azonosított – tulajdonságainak megfelelően új információkat eredményez, ezek pedig visszahatnak a tervezésre, hiszen megváltoztatják a rendszer alapvető komponenseinek viszonyát. A stratégiai tervezés ezért a tervezés új minősége. A stratégiaalkotás akkor válik szükségessé, ha a kívánatos jövőbeni állapot eléréséig nagy eséllyel változik a tervezésre ható (a tervezés kiindulásánál azonosított) tényezők egyensúlya. Ez a lehetőség alternatív megoldási lehetőségeket, „forgatókönyveket” igényel. Egy tervezési folyamat tehát akkor stratégiai, ha meghatározott időtávra szól, ismeri és tervezi a külső tényezők lehetséges változását, felismeri és számol a belső kényszerek változásának lehetőségével, és kezelni tudja a rendszer elemeinek megbomlásából származó információt, vagyis alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

A stratégiai tervezés lineáris sémája.

A stratégiai tervezés lineáris sémája.

 

Az ideális stratégiai tervezés tehát a tényezők tudatos mérlegelésén alapuló, rendszerszintű, dinamikus és adaptív tervezési folyamat, amely számol a tervezésre ható tényezők változásával (megbomlásával) és alkalmazkodik ahhoz. A stratégiai tervezés célja a kívánatos jövőbeni állapot, vagyis a tervezésre ható tényezők optimális egyensúlyának elérése. Ez a stratégiai cél.

 

A stratégiai tervezés egy speciális változata, a védelmi tervezés

A védelmi tervezőrendszereket a stratégiai tervezőrendszerek egy speciális változatának tekinthetjük, mivel a stratégiai és a védelmi tervezés rendszere és a rendszert alkotó elemek megfeleltethetőek egymásnak. A védelmi tervezés alapvető logikai rendje egyszerű, kifejezhető a stratégiai tervezés vizsgálata során meghatározott fogalmakkal. A holland Hágai Stratégiai Kutatóközpont (HCSS) meghatározása szerint a védelmi tervezés során a szakpolitikai intézmények meghatározzák a védelmi ágazat kívánatos jövőképét, melyeket politikai célokban fejeznek ki. Az ágazat védelmi tervezői lefordítják a politikai célokat paraméterekké – például a műveletek lehetséges típusai, a műveletek spektruma, egyidejűségi követelmények, erőforrás-korlátok –, melyek befolyásolják a tervezést. Ezt követően a politikai célrendszer alapján meghatározzák azokat a képességeket, amelyek a célok eléréséhez szükségesek, és – különböző módszertani formulákat követve – kidolgozzák a megvalósíthatósági terveket a képességek létrehozására, és a célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtására. A megvalósíthatósági tervek (alternatívák, forgatókönyvek) között a jövőképet meghatározó politikai szereplő dönt. A preferált tervet a döntést követően kidolgozzák, és a kidolgozási folyamat végén nyert információkat visszacsatornázzák a döntéshozó felé. Extrém eseteket kivéve, a terv végrehajtásra kerül. (De Spiegeleire, 2009)

A védelmi tervezés logikai sémája.

A védelmi tervezés logikai sémája.

 

A NATO védelmi tervezése alapvetően hasonló elvre épül. E szerint a szervezet küldetése (tehát a kívánatos jövőbeni állapot) elérésének érdekében a politikai hatóságok hosszútávra szóló koncepciókat dolgoznak ki, melyek végrehajtására ágazatai (a NATO esetében zömmel katonai szakmai) stratégiákat fogalmaznak meg.

A magyar védelmi tervezés esetében is fennáll a logikai analógia. A tervezés alapja és kezdeti lépése az Alaptörvény, mely 45. cikkében meghatározza a Magyar Honvédség feladatait, „küldetését”. Az Alaptörvényből eredeztetett sarkalatos ágazati törvény, így például a Honvédelmi Törvény inkább szabályozó jellegű dokumentum, ugyanis csak egyetlen (36.) paragrafusa foglalkozik a Magyar Honvédség feladatrendszerével, és az is csak a végrehajtandó feladatokat sorolja fel. A magyar védelmi tervezés legfontosabb, irányadó dokumentumai, melyek tételesen foglalkoznak az MH jövőképével, a Nemzeti Biztonsági Stratégia és a Nemzeti Katonai Stratégia, amelyekben már meghatározásra kerül a védelmi ágazat kívánatos jövőképe és a stratégiai végrehajtásához szükséges eszközrendszer.

 

A NATO védelmi tervezési rendszere (NDPP)

Az új Védelmi Tervezési Eljárásrend (NATO Defence Planning Process – NDPP) kialakítására vonatkozó elképzelést (Outline Model) az Észak-atlanti Tanács (NAC) 2009 áprilisában hagyta jóvá. A folyamat célja többek között a nemzeti és szövetségi szintű tervezési területek hatékonyabb összehangolása, valamint a tervezési területek integrációja. Az NDPP integrált és harmonizáló tervezési rend: integrált, mert 13 fő tervezési területet ölel fel – ezek: Logisztikai tervezés, Polgári veszélyhelyzeti tervezés, Erőforrás tervezés, Haderőtervezés, Fegyverzeti tervezés, Vezetés-irányítási és kommunikációs tervezés, Nukleáris tervezés, Légvédelem, Légiforgalmi tervezés, Szabványosítás, Kutatás-fejlesztés, Katonai egészségügy, Hírszerzés –; és harmonizáló, mert szövetségi szintű céljai a nemzeti védelmi tervezési rendszerek eredményein keresztül teljesülnek.

Az NDPP folyamata a stratégiai tervezés hagyományos elveinek megfelelően épül fel, vagyis a szervezeti küldetésből kiindulva határozza meg a teljesítéshez szükséges célok rendszerét, majd a célok teljesítésének kritériumait. Jelentős eltérés azonban a hagyományos tervező rendszerektől (köztük a magyar Tárca Védelmi Tervező Rendszertől), hogy az NDPP a célok eléréséhez szükséges képességek kialakítására (végrehajtás fázisa) kísérletet sem tesz, csupán igényként azonosítja azokat, és végrehajtásukat más rendszerekre bízza (a nemzeti tervező rendszerekre).

A stratégiai és NATO tervezés logikai rendje.

A stratégiai és NATO védelmi tervezés logikai rendje.

 

Ennek hátterében az áll, hogy az NDPP nem számol anyagi erőforrásokkal, mivel nem is rendelkezik ilyenekkel. A NATO tervezési rend tehát képesség alapú, mivel haderőképességeket rendel, és a számítási rendszer alapja a képesség-ekvivalencia (azaz: egy adott biztonsági célt milyen katonai képességek birtokában lehet elérni). Ezzel szemben a nemzeti tervező rendszerek erőforrásokat allokálnak, és a számítások elsődleges alapja a pénzügyi megvalósíthatóság (azaz: egy adott katonai képességet milyen erőforrásokból (pénz, humán tőke, technológia) lehet létrehozni). A fentiek ismeretében értelmet nyer a NATO tervezési eljárás alapvető meghatározása:

„A NATO védelmi tervezés egy gördülő tervezési eljárás, melynek keretében a nemzetek a Szövetség által meghatározott minőségben, mennyiségben és időben biztosítják a NATO-nak a feladatai sikeres végrehajtásához szükséges haderőképességeket.”

A NATO védelmi tervezés fő célja tehát egy olyan intézményi keret biztosítása a NATO-tagállamoknak, amelynek részeseként azok kialakítják és fenntartják a NATO Ambíciószintjének teljesítéséhez szükséges katonai képességeket.

Az NDPP tervezési lépései.

Az NDPP tervezési lépései.

 

Az NDPP négy alapvető tervezési, és egy támogató tervezési lépésből áll. A tervezés során a politikai iránymutatásban foglaltakat (1. step: establish political guidance) katonai szakmai igényekké formálják, az igényekhez mérve felmérik és összegzik a rendelkezésre álló, a szükséges és a felesleges képességeket (2. step: determine requirements). A harmadik lépésben kidolgozzák a rendelkezésre álló képességek fejlesztésének módját és haderőigényként (mennyiségi és minőségi értelemben) „felosztják” azokat a nemzetek között (3. step: apportion requirements and set targets) úgy, hogy a ciklus végére a terveket végrehajtva maradéktalanul megteremtsék a politikai iránymutatásban meghatározott szükséges képességeket. Ez a folyamat kiegészül egy támogató elemmel, mely azzal segíti elő a megvalósítást, hogy összehangolja a tagállamok képességfejlesztési törekvéseit és a legfontosabb hiányterületeket veszi előre (4. step: facilitating implementation). Végül a nemzetek által szolgáltatott információk alapján a szövetségi és nemzeti szintű képességfejlesztési tervekkel történő összevetésben megkezdik az eredmények ellenőrzését (5. step: review results), rámutatva arra, hogy politikai iránymutatásban meghatározott cél eléréséhez szükséges valamennyi (katonai és egyéb) képességet sikerült-e létrehozni, biztosítani.

 

 

 

 

Felhasznált irodalom:

Bland L. Douglas: The Military Committee of the North Atlantic Alliance: A Study of Structure and Strategy. New York 1991.

Dunay Pál – Gazdag Ferenc: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Tanulmányok és dokumentumok. Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest. 1997.

Mintzberg, Henry: Rise and fall of strategic planning. Free Press, New York. 1994.

Németh Gergely: A NATO képességfejlesztési igényeinek megjelenése a Magyar Honvédség fejlesztési terveiben. Honvédségi Szemle. 63. évf. 4. sz. 2009. július.

Németh Gergely: A NATO új védelmi tervezési folyamata és annak hatása a nemzeti képességtervezésre. Honvédségi szemle. 64. évf. 3. sz. 2010. május.

Spiegeleire, Stephan De: Closing the Loop – towards Strategic Defence Management. HCCS Publications, 2009.

Szabados János: A NATO átalakulása a stratégiai koncepciók tükrében. Honvédségi Szemle. 64. évf. 2. sz. 2010. március.

Szenes Zoltán: A NATO jövője. Új stratégiai koncepcióra van szükség. Hadtudomány. Magyar Hadtudományi Társaság. XV. évf. 2. szám. Budapest, 2005.

Tregoe, Benjamin B.; Zimmermann, John W.: Top Management Strategy. Simon & Schuster Publisher, 1980.

 

Egyéb internetes források és dokumentumok

Fred Nickols: Strategy, strategic management, strategic planning and strategic thinking (2011)

A NATO Védelmi Tervezési Eljárásrendje


Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Transcript:
Arab tavasz = Az első Facebook Forradalom?Biztonság a számokban? A NATO és partnereiA NATO és partnerei: változó kapcsolatok?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem