biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 36. hét

2012 szeptember 11. - 01:24 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Legalább 52-en meghaltak, és 250-en megsebesültek abban a merényletsorozatban, amelyben az iraki ellenállók országszerte több mint 20 célpont ellen indítottak támadást, így már 82-re nőtt a merényletekben elhunytak száma ebben a hónapban. A legtöbb halálos áldozatot két autóba rejtett pokolgép okozta vasárnap, amelyek egy piac és egy szentély közelében robbantak fel. Szombaton nem sokkal éjfél előtt fegyveresek támadták meg az iraki hadsereg egyik ellenőrzőpontját Bagdadtól északra, később pedig egy útszéli bomba robbant fel, amikor erősítés érkezett az ellenőrző ponthoz. Tizenegy katona, köztük két tiszt életét vesztette a támadásban, nyolcan pedig megsebesültek. Irak északi részén, Kirkuk közelében hét halálos áldozat mellett jelentős anyagi kár is keletkezett vasárnap kora reggel, amikor az állami tulajdonban lévő North Oil Company hátsó kapujánál egy autóba rejtett bombát robbantottak fel. Az áldozatok között főleg olyan önkéntesek voltak, akik az olajipari létesítményeket őrzik. A héten még számos támadás érte országszerte mind a civil lakosságot, mind a biztonsági erők tagjait, illetve jelentős károk keletkeztek a kormányzati épületekben is.
 
Több tucat áldozatot követelt a múlt heti merényletsorozat Irakban (Forrás: trust.org)
 
Kedden egy bahreini polgári bíróság megerősítette korábbi ítéletét, melyben a tavalyi felkelések 13 vezetőjét 5 és 25 év közötti börtönbüntetésre ítélte. Szerdán Ban Ki Mun figyelmeztette a kormányt, hogy biztosítania kell a fellebbezési jogot az elítélteknek. Irán külügyminisztériuma a büntetéseket „bosszúállónak” nevezte, hozzátéve, hogy a kormány jelenlegi politikája csak rosszabbá fogja tenni a helyzetet. Az al-Vefak ellenzéki blokk az ítélethirdetésre válaszul péntekre demonstrációt szervezett híveinek, „Szabadságot a lelkiismereti foglyoknak” mottó alatt. A biztonsági erők útlezárásokkal akarták megakadályozni a gyűlést, amelyet a belügyminisztérium tiltottnak minősített, de ez nem sikerült. A tüntetést végül könnygázzal és bénító gránátokkal oszlatták fel.
 
Moammar Kadhafi bukott rezsimjének egyik legkeresettebb bűnözőjét szerdán kiadták Mauritániából hazájának, nyilatkozta a líbiai miniszterelnök. Abdullah al-Szenusszi, a néhai Kadhafi sógora nagy erőfeszítések árán érkezett meg Tripoliba. „Abdullah al-Szenusszi olyan tisztességes eljárást fog kapni, melyben a nemzetközi szabványokat tiszteletben tartják… ez olyan jog, melytől megfosztották a líbiaiakat a zsarnok uralkodása alatt,” közölte Abdul Rahimal-Kib. Nasszer al-Manaa, a kormány szóvivője nem mondta, hogy mikor fognak elkezdődni a tárgyalások az állítólagos emberiség ellen elkövetett bűnök miatt, de nyilvános per lesz. Al-Szenusszi az Igazságügyi Minisztérium egyik olyan létesítményéhez került, ahol korábban az előző rezsim több vezetőjét tartottak fogva. A volt hírszerző-főnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság és Franciaország is körözi, így ők is kérték kiadatását Mauritániából. Márciusban a nyugat-mauritániai Nouakchott reptéren tartóztatták le, miután hamis iratokkal lépett be az országba. Al-Szenusszi nemzetközi elfogatóparancs alatt áll, miután távollétében halálra ítélték az 1989. szeptember 19-i terrortámadás miatt, amelyben 170 ember, köztük 54 francia életét vesztette, miután egy francia utasszállító felrobbant Niger felett. A kormányzati szóvivő azt nyilatkozta, hogy folytatják a tárgyalásokat Franciaországgal.
 
Abdullah al-Szenusszi és a bukott diktátor (Forrás: guardian.co.uk)
 
Kenyai rendőrök lefoglaltak több mint 150 gyújtószerkezetet szeptember 8-án, pénteken Nairobiban. A hírt Moses Ombatti kenyai rendőrparancsnok is megerősítette. A detonátorokkal teli házat Githurai negyedben fedezték fel, mely közel van Nairobi egyik igen forgalmas üzleti negyedéhez. Az országban azóta sokszorozódtak meg a robbantásos merényletek, hogy a kenyai hadsereg részt vesz Szomáliában az al-Shabaab elleni műveletekben. Az ország helyzetét az sem könnyíti meg, hogy következő év márciusában fogják megtartani az elnökválasztást, mely további merényletek lehetőségét vonja maga után.
 
Valószínűleg szomáliai kalózok nyitottak tüzet egy olasz haditengerészeti helikopterre, mely Szomália keleti partja felett járőrözött. A támadás következtében betört a helikopter ablaka, valamint egy lövedék nyakon találta el az egyik pilótát – közölte a haditengerészet. A helikopter, mely a rá leadott lövések után biztonságban visszatért a San Giusto hadihajóra,az Európai Unió kalózellenes akciójának, az Atalanta missziónak képezi a részét – mondta Jacqueline Sherriff, az Európai Unió Haditengerészeti Erőinek szóvivője.
 
Pénteken több tízezer ember vonult Szanaa és más jemeni városok utcáira, Ali Abdullah Szaleh elítélését követelve. A volt elnök a hét elején pártjának központjában vett részt egy ünnepségen, és ezt nyilvánosságra is hozta, amely miatt újra fellángoltak a követelések, hogy ne hagyják, hogy továbbra is immunitást élvezzen, és azt, hogy továbbra is befolyásolja a politikát volt emberei és rokonai révén.
A héten is folytak az al-Kaida elleni műveletek az országban. Hétfőn egy dróntámadásban 13 civil vesztette életét, miután a jemeni hadsereg és az azzal együttműködő amerikai erők a helyi védelmi minisztérium bevallása szerint „teljesen eltévesztették a célt.” Emellett a biztonsági erők szerint más támadásokban a héten legalább 17, ténylegesen al-Kaidához tartozó személyt is megöltek.
 
A Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a spanyol Védelmi Minisztérium kérését egy 1782 millió euró összértékű kiegészítő hitel folyósításáról, amely a 19 nagyobb fegyverprogram által 2010-ben és 2011-ben felhalmozott hiányt, valamint a 2012-ben megkötött szerződésekben foglalt költségeket hivatott fedezni. A hitel mintegy 28%-kal növeli a Minisztérium költségvetését, amely eddig 6300 millió euró volt. Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kiegészítésre elsősorban azért volt szükség, hogy rendezhessék a vállalatok felé tartozásaikat, így megakadályozva a munkahelyek megszűnését és a spanyol védelmi ipar kapacitásának csökkenését. Hozzátette, hogy a 2025-ig előirányzott 30000 millió euró összértékű fegyverprogramok megvalósítása nem könnyű, de a hazai vállalatok és más országokkal megkötött szerződések „újraprogramozása” kiutat jelenthet Spanyolország számára. Az összeg legnagyobb részéből az A400-as szállítórepülő, a Tigris helikopterek, valamint az Eurofighter vadászrepülő programjai részesülnek.
 
Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes (Forrás: lavanguardia.com)
 
Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár szeptember 7-én, pénteken látogatott Bakuba, ahol elítélte - elnöki kegyelemben részesített - Ramil Safarov szabadon bocsátását. Safarov 2004-ben ölt meg egy örmény katonát, amiért a Fővárosi Bíróság jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Magyarországon. A NATO főtitkár Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfővel folytatott megbeszélésén hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy az emberek egy 2004-ben elkövetett bűncselekményt ünnepeljenek, mivel az negatív hatással lehet mind a régió, mind az Örményország és Azerbajdzsán között fennálló törékeny békére. Magyarország augusztus 31-én adta át Safarovot Azerbajdzsánnak, mivel az azeri kormánya ígéretet tett, hogy az emberölésre vonatkozó büntetési tételek megegyeznek a két ország között, így a volt katona otthon tölti le életfogytiglani börtönbüntetését. Safarov megérkezése után nem sokkal szabadon távozhatott, ami nagy felháborodást váltott ki Örményországban. A két ország viszonyát több mint húsz éve ellenséges hangulat jellemzi, ami az 1990-es évek elején Azerbajdzsánhoz tartozó – jelenleg vitatott státuszú – Hegyi Karabah térség feletti ellenőrzésért vívott háborúban csúcsosodott ki. Rasmussen kijelentette, hogy a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, azonban Örményország által elfoglalt, Hegyi Karabah köztársaság helyzetének stabilizálására nincs katonai megoldás. A kialakult helyzet rendezése felé csak a két ország közötti párbeszéden és kompromisszumon át vezethet az út. Azerbajdzsán elnöke az Anders Fogh Rasmussen által megfogalmazott felvetésekre reflektálva elmondta: a Ramil Safarovnak adott elnöki kegyelem és szabadon bocsátása összhangban áll az országa alkotmányával, így az nem lehet törvénytelen.
 
Az Obama adminisztráció szeptember 7-én, pénteken terrorista szervezetnek minősítette a pakisztáni Haqqani hálózatot. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Rodham Clinton úgy nyilatkozott, hogy folytatják robosztus kampányukat, diplomáciai és katonai nyomást alkalmaznak annak érdekében, hogy gyengítsék a hálózat képességeit, és megakadályozzák az esetleges támadásokat.  Az USA már korábban is alkalmazott szankciókat a Haqqani hálózat több vezetőjével szemben, de hivatalos terrorszervezetként csak most jelölték meg őket. Ez a lépés azonban kockáztathatja az eddigi, a megbékélés irányába tett erőfeszítéseket a kormány és a lázadók között. Egy névtelenséget kérő pakisztáni hivatalnok úgy nyilatkozott, hogy az adminisztráció döntése valóban negatív hatással lehet az amerikai-pakisztáni kapcsolatokra, valamint a tálibokkal folytatott béketárgyalásokra. Az amerikai kongresszus azonban cselekedni akar. Az adminisztráció minősítése 7-10 napon belül lép hatályba, s utána az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan terrorszervezetként kezeli a Haqqani hálózatot és a jövőben ennek megfelelően lép fel ellenük. 
 
Jalaluddin Haqqani, a Haqqani hálózat vezetője (Forrás:chagataikhan.blogspot.hu)
 
Az Orosz Föderáció állami nukleáris vállalata, a Rosatom reméli, hogy sikerül megnyernie egy pályázatot Lengyelországban, melynek alapján a jövőben felépíthetnének egy atomerőművet. „A Rosatom szeretne részt venni az erőmű építésében”- mondta a lengyel hírügynökségnek Sergei Boyarkin, a Rosatom építési projektmenedzsere. Az XX. Economic fórumon, Krynicában, Észak-Lengyelországban azt is kifejtette, készen állnak, hogy amint a lengyel fél kiírja a pályázatot, bemutassák ajánlatukat. A jelenlegi lengyel kormányzat 2023-ra szeretné felépíttetni az erőművet. Négy lengyel állami irányítás alatt álló cég (a PGE, a Tauron, a KGHM és az Enea) írta alá az előzetes megállapodásokat szerdán, megegyezve, hogy az építési költségek nagy részét megosztják. Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a projektvezető vállalatot 2014 előtt kinevezik. Francia és amerikai cégek is jelezték az érdeklődésüket a projekt iránt.
Az erőmű végleges helyszínét még nem jelentették be, jelenleg három város van versenyben – Mielno, Zarnowiec és Choczewo -, melyek mindegyike a Balti-tenger közelében helyezedik el. Ezzel párhuzamosan az építkezés megkezdéséig a kormányzatnak valószínűleg sok problémával kell még szembenéznie, hogy a közvéleménnyel is elfogadtassák szándékukat. Boyarkin azt is kifejtette, hogy a jövőben Lengyelország szívesen importálna energiát a most épülő kalinyingrádi orosz erőműből. Ezzel szemben Donald Tusk lengyel miniszterelnök széleskörű gazdasági stratégiája alapján szívesen függetlenedne az orosz energiaforrásoktól. A nukleáris projekt mellett Varsó amerikai támogatással folytatja kiaknázatlan palagáz-tartalékai felkutatását.
 
Szeptember 4-én a bolgár védelmi miniszter, Anyu Angelov és román kollégája Corneliu Dobritoiu kétoldalú katonai megállapodást írt alá Szófiában a NATO Air Policing program keretében. Angelov szerint a két ország közös projektjei nemcsak a fegyveres erők fejlesztésére szolgálnak, hanem hozzájárulnak a biztonság regionális és globális szinten történő növeléséhez, és lendületet adhatnak a nemzetközi együttműködésnek is. A két védelmi miniszter szeretné kibővíteni a védelmi együttműködési terveket a nemzetközi katonai gyakorlatok számának növelésével, amelyen Bulgária és Románia mellett az Egyesült Államok hadserege is részt vesz. A két ország minisztere tárgyalt továbbá a közös terrorellenes gyakorlatok lehetőségéről, illetve a közös katonai szállító repülőeszközök jövőbeni használatáról.
 
Anyu Angelov bolgár és Corneliu Dobritoiu román védelmi miniszter (Forrás: acus.org)
 
A héten az önkéntes szárazföldi erők (TA – Territorial Army) legénysége első ízben dolgozhatott együtt a Wildcat-tel, mely a többfunkciós helikopterek legújabb generációja. A helikopter a tervek szerint 2014-ben és 2015-ben fogja szolgálni az Egyesült Királyság hadseregét. A hangsúly a tartalékos egységek alkalmazásán van, így a szállító helikopterek kiszolgálását az önkéntes erők fogják végezni. A kormány egyértelmű célja, hogy integrálja a tartalékosokat a hivatásos katonák körébe, úgy, hogy azok feladatai célszerűen fel legyenek osztva. A hadsereg a tartalékos katonák telepítésére a jövőben minden eddiginél nagyobb arányban fog támaszkodni, a cél a képzésük fejlesztése és számuk növelése lesz, hogy megfeleljenek az új igényeknek. Valószínűsíthető, hogy a hadsereg szolgáltatásának és rendszerének átalakítása 2020-ig fog eltartani.
A brit légi hadtest 6. ezrede képzi ki jelenleg az önkéntes katonai repülőtéri kezelőszemélyzetet az Apache és Lynx helikopterek számára, hogy ezzel feltöltsék és megerősítsék a légi hadtest ezredét. A jelenlegi feladatok célja, hogy elősegítsék a Wildcat teljes hadrendbe állítását, mely később felváltja a jelenleg szolgálatban álló Lynx helikoptereket. A gyakorlat feladatai között szerepelt a Wildcat szállító helikopterek üzemanyaggal való feltöltése és más egyéb utánpótlási munkálatok elvégzése. „Nagyszerű számunkra, hogy az önkéntes egységek közvetlenül képesek részt venni a munkánkban, ami a Wildcat helikoptereket illeti” mondta a parancsnoki tiszt, Nigel Banks alezredes.
A Wildcat fogja végezni a katonai logisztikai műveletek jelentős részét, így az Afganisztáni hadszíntéren is, ahol a magaslati viszonyok megkövetelik a fejlett helikopterek használatát. A Wildcat–et egy sor feladat várja a harctéren, beleértve a csapatok és anyagok szállítását, valamint a felderítési műveleteket is. Jelenleg az ezred két századból áll: a 677-es és a 655-ös századokból, bázisaikk Hampshire-ben találhatók: Bury St Edmunds-ban és Middle Wallop-ban.
 
Katonai önkéntesekből fog állni a repülőtéri kezelőszemélyzete az új AgustaWestland AW159 Wildcat-nek (Forrás: bfbs.com)
 
Szeptember 3-án, hétfőn az orosz Rianovosti arról számolt be, hogy Oroszország sikeresen leszállított Brazíliának három Mi-35M típusú támadó helikoptert, és a jelenlegi tervek szerint az év végéig képesek lesznek teljesíteni a megállapodásban szerepelő értékeket.  A két ország közötti megegyezést még 2008-ban kötötték tizenkét helikopter leszállításáról 150 millió dollár értékben. Az utolsó három eszköz augusztus 29-én lépte át a brazil határt, nyilatkozta Igor Korotchenko, a Moszkva központú „Center for Analysis of Global Arms Trade” think-tank vezetője. Újra megerősítette, hogy Brazília meg fogja kapni a maradék három helikoptert az év végéig a szerződés értelmében. A cikk megjegyzi, hogy az Mi-35M a Mi-24-es helikopter exportra szánt verziója. Ez a géptípus a fegyverzetet leszámítva még csapatok szállítására is képes, ez pedig nagyban bővíti felhasználásának spektrumát, főleg nehezen megközelíthető területeken.
Brazil sajtóértesülések szerint a leszállított eszközöket az Amazonas régiójában fogják alkalmazni, leginkább megfigyelési feladatokra a venezuelai-brazil és kolumbiai-brazil határszakaszokon. A cikk kiemeli, hogy mindkét határszakasz hírhedt, a kábítószer csempészek „Mekkájának” tekinthető.
 
Szeptember 4-5-én immár negyedik alkalommal ült össze Afganisztán és Irán közös bizottsága Kabulban. Az delegáció elnökei az afgán Dr. Zalmai Rassoul és az iráni Dr. Ali Akbar Salehi külügyminiszterek voltak.  A találkozón a harmadik ülésen elfogadott Egyetértési Nyilatkozat alapján megvalósult eredményekről tanácskoztak, valamint napirendre került számos kulcsfontosságú kérdés az együttműködés különböző területeiről. Dr. Zalmai Rassoul elmondta: ezek az alkalmak a baráti és testvéri kapcsolatokat erősítik a két ország között. A 2001 óta időszakosan megtartott ülések eredményeként több területen valósítottak meg az infrastruktúrát, a kereskedelmet és a közlekedés fejlesztését érintő, valamint egyéb befektetési projekteket. Dr. Akbar Salehi a Chabahar kikötőre hívta fel a figyelmet, melynek szerepe, mint új szállítási útvonal vált jelentőssé. Beszédében kifejtette: az Iránnal folytatott együttműködés következtében Afganisztánról senki nem mondhatja, hogy elszigetelt ország: ugyanúgy hozzáférése van a nyílt vizekhez, mint más országoknak. A kikötő felhasználásával kapcsolatban egyébként augusztus 27-én Teheránban Afganisztán, Irán és India egyeztetette közös érdekeiket. A háromoldalú találkozón az iráni városban található kikötő legoptimálisabb kihasználását figyelembe véve kerestek együttműködési alapot.
A negyedik közös bizottsági ülés után a bizottságok elnökei aláírták az 54 cikkből álló Egyetértési Nyilatkozatot, mely az Afganisztán és Irán együttműködésére vonatkozó technikai kérdéseket fedi le a kereskedelem, vámügy, szállítási, biztosítási és banki szolgáltatások, az energia, a kultúra, a tudomány, az oktatás, konzulátusi ügyek, a biztonság és a határon átnyúló ügyek területén. Az együttműködés olyan egyéb területekre is kiterjed, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a kommunikáció és a bányászat.
 
Afganisztán és Irán külügyminiszterei aláírják az Egyetértési Nyilatkozatot (Forrás: bakhtar.com.af)
 
Kína és Japán között egyre feszültebb viszonyhoz vezet a kínaiul Diaoyu, japánul Senkaku néven ismert, öt szigetből és három tengerszint fölé nyúló sziklából álló lakatlan szigetcsoport. A konfliktus az idén kezdett kiújulni, amikor több kisebb kínai és japán nacionalista szervezet próbálta meg elhelyezni zászlóit a feltehetően kőolajat rejtő szigeteken. „Olaj volt a tűzre”, hogy a napokban Japán kijelentette szándékát, miszerint meg kívánja vásárolni a kérdéses terület egy részét az azokat birtokló Kurihura családtól. Az ajánlat a japán újságok szerint 2,05 milliárd JPY (japán jen), ez átszámítva körülbelül 5,882,877,000 forintnak felel meg. Erre az esetre reagálva a kínai kormányt képviselő külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Japán figyelmen kívül hagyta a kínai érdekeket és annak állásfoglalásait az üggyel kapcsolatban, illetve hogy a vásárlás egyoldalú lebonyolítása komolyan sérti Kína területi szuverenitását és a kínai nép érzéseit, majd hozzátette, hogy nem is sejti, Japán milyen irányba akarja ezekkel a lépésekkel terelni a Kínai-Japán kapcsolatokat.
 
Az új orosz interkontinentális ballisztikus rakétának (ICBM) négyszer nagyobb – öt tonnás – robbanófeje lesz, mint a Jarsz 1.2 tonna robbanótöltettel rendelkező elődjének, mondta Viktor Jeszin vezérezredes, az orosz Stratégiai Rakéta Erők tanácsadója. A katonatiszt szerint az új rakéta hatékonyabban tud áttörni rakétavédelmi rendszereken. A Stratégiai Rakéta Erők főnöke, Szergej Karakajev vezérezredes hozzátette, hogy Oroszország ezt az új eszközt 2018-ig hadrendbe állítaná, így ez a fegyver válthatná le az R-36M2 Vojevoda (NATO nevén SS-18 Satan) rakétát. A vezérezredes kijelentette, hogy az új ICBM-nek 100 tonna körüli indítótömege lesz, ami jóval nagyobb, mint szolid fűtőanyag-felhasználású társainak (Jarsz, Topol-M, Bulava).
Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy ha az Egyesült Államok nem hagy fel az európai rakétavédelmi rendszer telepítési terveivel, Oroszország meg fogja tenni ellenintézkedéseit, amibe beleértendő egy új folyékony hajtóanyagú rakéta megépítése.
 
Az új orosz interkontinentális ballisztikus rakéta az R-36M2 Vojevoda rakétát váltja majd le (Forrás: en.rian.ru)
 
A keddi nap folyamán egy az orosz légierő kötelékébe tartozó MiG-29-es vadászrepülő zuhant le Szibériában, Chita közelében – nyilatkozta az orosz Védelmi Minisztérium. „A repülőgép katasztrófa a domnai repülőtér mellett, 27 kilométerre Chitától következett be.” – mondta Igor Konashenkov ezredes, a minisztérium szóvivője. A pilóta holttestét egy mentőcsapat találta meg, hozzátéve, hogy a Védelmi Minisztérium vizsgálóbizottsága úton van a helyszínre a baleset okainak megállapítására. Előzetes jelentések szerint a gép egy dombon zuhant le. A katasztrófa körülményei miatt minden MiG-29-est átvizsgálnak, mondta Konashenkov. A MiG-29 egy többfeladatú negyedik generációs vadászgép. Jelenleg 270 darab MiG-29-es repülőgép áll az orosz légierő szolgálatában, valamint 40 a haditengerészetnél.
 
A pénteken India és Pakisztán között folyó tárgyalások fő napirendi pontja a terrorizmus megfékezése volt, melynek keretében S. M. Krishna, az indiai külügyminiszter találkozott pakisztáni partnerével, Hina Rabbani Khar-ral, remélve, hogy ezzel újabb lépést tesznek a két szomszédos, ám folyton vetélkedő ország diplomáciai kapcsolatainak javítására. A tárgyalások a két fél között hosszú kihagyás után, 2011 februárjában indultak meg. Eközben név nélkül nyilatkozó források megerősítették, hogy a terrorizmussal kapcsolatos ellentétek nem befolyásolták a két ország közti gazdasági kapcsolatokat az elmúlt hónapokban: Krishna vasárnap Lahore-ban találkozik politikai, üzleti és civil társadalmi vezetőkkel, hogy a pakisztáni civil társadalom álláspontjait is megismerje. Az elmúlt időszakban a pakisztáni közösségi médiában elterjedt gyűlölködő üzenetek miatt is indokolt ez a látogatás. A források nem tisztázzák, hogy a találkozó alatt aláírják-e a két ország közötti, új vízumról szóló megállapodást. A tárgyalások továbbá bizalomépítő intézkedésekről, a kereskedelmi szálak szorosabbra fűzéséről és bizonyos foglyok szabadon bocsájtásáról szólnak.
 
 
Pénteken Kanada külügyminisztere, John Baird bejelentette, hogy országa megszakít minden diplomáciai kapcsolatot Iránnal. A Vlagyivosztokban elhangzott beszédében a külügyminiszter elmondta, hogy Kanada teheráni nagykövetségét bezárták, és a Kanadába delegált iráni diplomatáknak öt nap áll rendelkezésükre a távozáshoz. Mr. Baird a kapcsolatok megszakítását azzal indokolta, hogy országa véleménye szerint Irán egyrészt nem tudja garantálni a Bécsi Egyezmény képviseletek védelmére vonatkozó rendelkezéseit, valamint állami szinten támogatja a szíriai rezsimet és számos terrorszervezetet, továbbá nem hajlandó tisztázni nukleáris ambícióit, valamint tiszteletben tartani az alapvető emberi jogokat. Kanada 1979-ben, miután iráni egyetemisták elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, saját képviseletének megtartása mellett döntött. 2007-ben azonban Irán indoklás nélkül kiutasította a kanadai nagykövetet.. Azóta Kanada Teheránba delegált nagykövete korlátozott akkreditációval látja el feladatát.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem