biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 37. hét

2012 szeptember 16. - 22:30 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 

Hétfőn az Egyesült Államok védelmi minisztériuma nyilvánosságra hozta, hogy megölték az arab-félszigeti al-Kaida (AQAP) parancsnokhelyettesét, Szaidal-Sihrit. A Hadramút tartományi műveletben rajta kívül még hat társa meghalt. Al-Sihri 2007-ben szabadult a guantanamói táborból, majd hazájában, Szaúd-Arábiában részt vett egy rehabilitációs programban – ezután a hatóságok nyomát vesztették.
 
Kedden Szanaában merényletet hajtottak végre a védelmi miniszter, Mohamed Nasszer Ahmed konvoja ellen. A miniszter maga túlélte a robbanást, de 12 másik ember, köztük hét testőr, meghalt. Ez az ötödik alkalom, hogy valaki megpróbálta megölni a minisztert. Szakértők szerint az al-Kaida állt a művelet mögött, de mivel azt a főváros egy jól őrzött, kormányépületekkel teli negyedében hajtották végre, valószínű, hogy belső segítséget is kaptak. Hádi elnök bizottságot állított fel az eset kivizsgálására.
 
A merénylet után. (Forrás: yementimes.com)
 
Csütörtökön a tüntetők Szanaában is az Egyesült Államok nagykövetsége elé vonultak, hogy tiltakozzanak a „Muszlimok ártatlansága” című, Mohamed prófétát gyalázó film ellen. Az épületbe nem sikerült bejutniuk, a külső területeken égettek zászlókat, gyújtottak fel gépjárműveket és csaptak össze a biztonsági erőkkel. Végül könnygázzal és vízágyúkkal sikerült szétoszlatni a tömeget, de a követség őrei éleslőszert is használtak a demonstrálók ellen. Egy ember meghalt, legalább 15-en megsérültek – a követség dolgozói sértetlenek maradtak. Hádi személyesen kért bocsánatot Barack Obamától a történtekért, de később Szudán mellett a jemeni parlament is elutasította az amerikai kérést, hogy tengerészgyalogosokkal erősíthessék meg a nagykövetségük védelmét. A kiadott nyilatkozat szerint Jemen „nem tűr semmilyen külföldi jelenlétet” az országban, és képes megvédeni a külföldi képviseleteket. Szombaton az AQAP arra szólította fel a muszlimokat, hogy szervezzenek további tüntetéseket. Arra akarják kényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy bezárja az összes, muszlim országban lévő diplomáciai képviseletét.
 
A Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni támadást a líbiai elnök szerint előre megtervezték. Az akcióban tizennégy ember vesztette életét, köztük négy amerikai. „Azt gondolom, hogy az al-Kaida tette,” nyilatkozta Mohamed al-Magarief. „Ha figyelembe vesszük a használt fegyvereket, mint például az RPG-t és más nehézfegyvereket, azt mondhatjuk, hogy előre meg volt tervezve,” mondta. „Ez egy piszkos bosszú, melynek semmi köze a valláshoz.”  Bár a Kadhafihoz hűek fenntartják jelenlétüket Líbiában, nincs esély arra, hogy ők állnak a konzulátus elleni támadás mögött, nyilatkozta az elnök. Líbiában csak néhány aktív al-Kaida tag van, de ők hasznot húztak a biztonsági vákuumból és beszivárogtak a biztonsági erőkbe.  A hatóságok péntek késő délután kezdték vizsgálni a szerdai támadás helyszínét. A Reuters hírügynökség beszámolói szerint négy embert letartóztattak a gyilkosságokkal kapcsolatban. Az elhunytak holttesteit pénteken hazaszállították az Egyesült Államokba. „Kötelességük volt, amelyben hittek, az amerikai ideál szerint éltek: bátran, reménytelien, és az amerikai alapeszméket követve,” hangzott el az áldozatok tiszteletére rendezett ceremónián az Andrews légi bázison. „Az áldozatukat soha nem fogják elfelejteni, igazságszolgáltatásunk el fogja érni azokat, akik elvették őket tőlünk.”
 
Szeptember 11-én, kedden látott napvilágot a hír, miszerint a Koszovóban működő Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) befejezte működését a balkáni országban. A volt szerb tartomány függetlenségét és demokratikus intézményrendszerének kialakulását felügyelő nemzetközi szervezet – melyet 25 ország, köztük Magyarország alkotott - 4 évvel az után szünteti be tevékenységét, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Az ország hétköznapi életében gyakorlatilag ez nem jelenti a teljes függetlenség elérését, hiszen a NATO továbbra is aktív szerepet vállal a rend fenntartásában, valamint az országnak továbbra sincs hívószáma, és nem indulhat olimpián, illetve nemzetközi sporteseményeken. Továbbá szuverenitásuk teljességét kérdőjelezi meg a nagyrészt szerbek lakta észak-koszovói területek feletti ellenőrzés hiánya is. Peter Feith, holland diplomata hétfőn, szeptember 10-én jelentette be a sajtónak, hogy az ISG felhatalmazása alapján működő, Nemzetközi Civil Iroda (ICO) nem felügyeli tovább Koszovó demokratikus fejlődését. A hír hallatán ünnepélyes ülést tartottak a koszovói parlamentben. A Nemzetközi Civil Irodának számos ellenőrző és szabályozó funkciója volt, többek között kezdeményezhette a koszovói parlament által elfogadott törvények módosítását is. Hasim Thaci, koszovói miniszterelnök történelmi sikerről beszélt, de hozzátette: országa előtt még számos megoldandó feladat és kihívás áll. Iviva Dacic, szerb miniszterelnök a bejelentéssel egy időben újból megerősítette kormánya álláspontját, miszerint Szerbia továbbra sem ismeri el független államként Koszovót.
 
A Királyi Haditengerészet számára a jövőben három járőrhajót fognak biztosítani a legmegbízhatóbb típusok közül. A Védelmi Minisztérium már a következő 10 évre megrendelte a járműveket, egyenesen az angol többnemzetiségű védelmi, biztonsági és űrhajózási vállalattól a BEA systems-től. A három járőrhajó az HMS Tyne, Severn és Mersey, nevet viselik, amelyek évente mintegy 300 napon keresztül fognak járőrözni a brit vizeken. A Védelmi Minisztérium finanszírozásával ezeket a hajókat a BEA systems tudná üzemeltetni, amely megközelítőleg 7millió £ költséget jelentene a Védelmi Minisztériumnak évente. Ennek a lízingnek köszönhetően, 2013-ban megújítják a szerződést, de ahelyett, hogy többet kelljen az államnak fizetnie a hajók bérléséért, a Védelmi Minisztérium aláírt egy 39 millió £-os szerződést abból a célból, hogy ezeket a hajókat véglegesen birtokolhassa. A következő tíz éven keresztül a hajók fenntartása és üzemeltetése a Királyi Haditengerészet feladata lesz. Jelenleg mind a három part menti járőrhajó a Portsmouth-i tengerészeti bázison tartózkodik. Fontos szerepet fognak játszani majd az alapvető rendfenntartási műveletekben az Egyesült Királyság felségvizein. A feladatok közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem vagy a tengeri biztonság folyamatos fenntartása. Egyéb feladatai például: a tengeri halászat szabályainak betartatása, kutatási és mentési műveletek végrehajtása, valamint a megfelelő fellépést biztosítani a csempészés, vagy más egyéb illegális tevékenységek ellen. A Védelmi miniszter, Philip Hammond azt mondta: „Ez a három hajó a Brit haditengerészet alapvető képességeinek egyik sarokköve, vagyis a brit vizek védelmét és a tengeri érdekek védelmét hivatottak megőrizni. E hajók megvásárlása egy okos lépés a Védelmi Minisztériumtól. Ez a szerződés nem csak pénzt takarít meg hosszú távon, de biztosítja a Királyi Haditengerészetnek, hogy továbbra is képes legyen, a széles körben elterjedt műveletek biztosítására.” A Királyi haditengerészet parancsnoka Graham Lovatt elmondta: „A járőrhajók többször bizonyították, hogy rendkívül alkalmas hajók a rájuk szabott feladatok elvégzésére.”
 
A Királyi Haditengerészet újabb három járőrhajója az HMS Tyne, Severn és Mersey (Forrás: bfbs.com)
 
A brit Királyi Haditengerészet legújabb Astute osztályú tengeralattjáróját, az Ambush-t szeptember 13-án bocsátották vízre. A 7400 tonnás Ambush a következő napokban katonai gyakorlatokat fog elvégezni Skócia partjainál. Az Astute osztályú tengeri hajók a Királyi Haditengerészet legmodernebb és leghatékonyabb eszközei. Az Ambush a legkorszerűbb nukleáris meghajtású technológiával rendelkezik, vagyis használata alatt egyszer sem kell üzemanyagot felvennie. A Barrow-in-Furness-ben történt vízrebocsátást Philip Dunne, a brit Védelmi Eszközök minisztere is megtekintette és elismerését fejezte ki az építésben részt vevő gyártóval és a több ezer munkással szemben. Az Ambush képes titokban és észrevétlenül végrehajtani a parancsba adott műveleteit szinte minden körülmény között, annak ellenére, hogy másfélszer nagyobb, mint a haditengerészet korábbi, Trafalgar osztályú tengeralattjárói. Peter Green kapitány, az Ambush kinevezett parancsnoka ugyancsak elégedett a tengeralattjáró képességeivel és alig várja, hogy elkezdje a legénységgel a katonai gyakorlatokat.
 
Az Ambush Astute osztályú tengeralattjáró (Forrás: mod.uk)
 
Albánia külügyminisztere, Edmond Panariti sürgető veszélynek nevezte az albán-görög határtárgyalások késlekedését szeptember 14-i nyilatkozatában. Panariti arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ügy sokat árthat a két ország közti kapcsolatoknak, illetve az európai integrációs törekvéseknek. Külügyi szakértők szerint Tiranának az egyezmény újratárgyalását kell kezdeményeznie, mielőtt a görögök a Nemzetközi Bírósághoz fordulnának jogorvoslatért.
Albánia Alkotmánybírósága még 2010-ben jogtalannak minősítette azt az albán-görög nemzetközi szerződést, amely a két ország tengeri határvonalát rögzítette. A 2009 áprilisában kötött megállapodás - melyet albán részről Sali Berisha, míg a görög fél részéről Costas Karamanlis írt alá – rögzítette, hogy az albán fél 225 négyzetkilométernyi területet átad Görögországnak a Jón-tengeren.
 
Philip Hammond brit védelmi miniszter afganisztáni látogatása alkalmából szeptember 14-én adott interjút a Guardian brit hírújságnak a hadsereg közel-keleti tevékenységéről, annak okairól, az elért eredményekről és a még elérendő célokról. Először arra a kérdésre adott választ, hogy mi az oka a brit hadsereg folyamatos jelenlétének a térségben: „Nem azért jöttünk ide, hogy a felkelést leverjük. Azért jöttünk, hogy biztosítsuk, a nemzetközi terrorizmus többé soha ne tudja használni az afgán területeket. E cél érdekében küzdünk a tálib felkelők ellen és ezért segítünk az Afgán Biztonsági Erők kiképzésében és felszerelésében, hogy mielőbb képes legyen átvenni ezt a szerepet az ISAF-től.” Philip Hammond szerint a legfőbb cél a brit nemzetbiztonság védelme, és a 2002- es beavatkozás óta nagy előrehaladás ment végbe. Az ISAF művelet kezdete óta Afganisztán a nemzetközi terrorizmusban már nem tölt be bázis szerepet. Hozzátette, a terroristák sarokba szorításával elérték, hogy a sejtek nem képesek hatékonyan szerveződni, nem tudnak annyi bombamerényletet végrehajtani. A hadsereg kivonásával kapcsolatban Hammond elmondta, hogy igyekeznek gyorsítani a folyamatot, de a 2014-es határidő betartásában a legnagyobb szerepe az USA-nak lesz, mivel ők képezi az ISAF erők gerincét.
 
Philip Hammond afganisztáni látogatása (Forrás: guardian.co.uk)
 
A Canberrában megtartott 7. szingapúri-ausztrál miniszteri találkozón előtérbe kerültek a dél-kínai tengerrel kapcsolatos területi követelések és regionális feszültségek. Sem Ausztrália, sem Szingapúr nem foglalt állást Kína és a regionális blokk, az ASEAN törekvéseit illetően. A Dél-kínai tengeren található, nyersanyagokban igen gazdag Paracel és Spratley szigetek zátonyai és homokpadjai birtoklásáért folytatott harc már régóta tart. Bár Kína a leghangosabb követelő, igényét Taiwan, és az ASEAN-tag Malaysia, Brunei, Vietnam, és a Fülöp-szigetek is beterjesztették a szerintük saját gazdasági szférájukba eső területekre. Manila Kínát katonai jelenlét kiépítésével vádolja a Spratley szigeteken, ahol tengeralattjárókat állomásoztatott az utóbbi időben. A miniszteri találkozón szóba kerültek a bilaterális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, melyek jelentős része a Dél-kínai tenger mentén bonyolódik le. Stephen Smith ausztrál védelmi miniszter a katonai kapcsolatok erősítésére számít Szingapúrral: az afganisztáni ausztrál misszió támogatásáért cserébe a szingapúri helikopter pilóták ausztrál központi kiképzésében működnének együtt.
 
Innonence of Muslims, azaz A muszlimok ártatlansága címet viseli az az iszlámellenes film, amely ellen az egész arab világ tiltakozik. Az Amerikai Egyesült Államok több külképviselete előtt megtartott tömegtűntetések azonban erőszakba torkolltak. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ismertette az eddig, a zavargásokban elhunyt 4 amerikai áldozat kilétét. Életét vesztette Christopher Stevens amerikai nagykövet, Sean Smith, a külügyminisztérium információs hivatalának egyik alkalmazottja, valamint Tyron Woods és Glen Doherty, akik a haditengerészet SEALS nevű különleges osztagának soraiban szolgáltak. A külügyminiszter asszony megvetően nyilatkozott a filmmel kapcsolatban: „Az Egyesült Államok kormányának abszolút semmi köze nincs ehhez a videóhoz. Teljes mértékben elutasítjuk annak tartalmát és üzenetét”- mondta. A film feltételezett producerét, Abenob Nakoula Basseley-t már rendőri védelem alá helyezték - közölte a Los Angeles-i rendőrség. Az 55 éves, egyiptomi származású férfi egyébként már többször összeütközésbe került a törvénnyel. A zavargások kitörése után Sam Bacile néven tett nyilatkozataiban nem tanúsított megbánást a történtek miatt.
 
Több tüntetésen is amerikai zászlót égettek (Forrás: dehir.hu)
 
Kanada bezárja iráni nagykövetségét és kiutasítja az országban maradt iráni diplomatákat jelentette be a John Baird külügyminiszter. A kanadai kormány a döntés hátterét a szíriai rezsim iráni támogatásával és az ENSZ megfigyelőkkel történő együttműködés hiányával indokolta. A külügyminiszter pénteki nyilatkozatában hozzátette, Irán jelenti ma a legkomolyabb veszélyt a globális békére és biztonságra, valamint a rasszista és antiszemita retorika és a népirtás ösztönzése otromba figyelmen kívül hagyása a diplomáciai személyek védelmének. Ottawa Iránt a terrorizmust támogató országok közé sorolta, és az országba utazást nem ajánlja állampolgárainak. Az Egyesült Államok külügyi szóvivője szerint országa osztja Kanada aggodalmát Irán viselkedésével kapcsolatban: „Azt szeretnénk, hogy minden ország csatlakozzon hozzánk Irán izolálásában.”
 
A lengyel alsóház (Szejm) Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szavazott. 431 parlamenti képviselő adta le a voksát, 1 tartózkodással. Korábban, péntek reggel 287 képviselő, közöttük a jelenleg kormányzó Parasztpárt (PSL) tagjai szavaztak az ellen az indítvány ellen, ami alapján kétharmados többség szükséges a vita eldöntéséhez. Velük szemben 150 képviselő foglalt állást, tartózkodás nem volt.  A Törvény és Igazság (PiS) pártja azt szeretné, hogy a lengyel alkotmány 90. cikkelyében meghatározottak alapján legalább kétharmados többség szükségeltessen a szavazás eldöntéséhez. Egy balkáni térséggel kibővített Európai Unió jelentősen megváltoztatná Lengyelország helyzetét és súlyát az EU-n belül. A kormány szerint a kérdést egyszerű többséggel is el lehetne dönteni, ha az Alkotmány 89. cikkelyét veszik mérvadónak. A jogszabály életbe lépéséhez Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök aláírása is szükséges. Paul Vandoren nagykövet, az Európai Unió által Horvátországba küldött delegáció vezetője Zágrábban azt nyilatkozta, hogy a csatlakozásra várhatóan még 2013. július 1-e előtt sor kerül. Erről mind a huszonhét jelenlegi EU tagállamnak szavaznia kell majd. Lengyelország egyébként Horvátország csatlakozása mellett foglalt állást.
 
A lengyel alsóház, avagy a Szejm, péntek reggel (Forrás: thenews.pl)
 
Szeptember 13-án, szerdán a Rianovosti arról számolt be, hogy két orosz Tu-95 MS „Bear-H” stratégai bombázó sikeres rutin őrjáratot hajtott végre a Barents-tenger, az Északi-tenger és a Norvég-tenger felett. Az orosz légierő szóvivője, Vladimir Drik ezredes továbbá elmondta, hogy a gépek az Engels Légi Bázisról szálltak fel, útvonaluk pedig egy esetleges „éles” (vagyis egy nukleáris ellencsapás) bevetés útvonala volt. A tizenhét órás misszió alatt a pilóták gyakorolták az általános repülési feladatokat, a légi utántöltést és pár rövidebb közös gyakorlatot hajtottak végre Míg-31 „Foxhound” vadászgépekkel. Az orosz gépeket a NATO F-16-os és F-4F vadászgépei kísérték, amelyek Dániából, Nagy-Britanniából és Norvégiából szálltak fel és végig ellenőrizték az orosz tevékenységet. Oroszország a stratégiai bombázókkal folytatott őrjáratokat 2007 augusztusában kezdte újra, és az Orosz Védelmi Minisztérium adatai szerint a Tu-95-ösök és a Tu-160-asok éves szinten átlagosan 50 missziót hajtanak végre. Ennek az évnek a végére is szeretnék elérni ezt a számot.
 
A Tu-95 MS „Bear-H” (Forrás: en.rian.ru)
 
A csütörtöki nap erőszakhulláma hét, főként civil áldozatot követelt Afganisztánban, tudatta több név nélkül nyilatkozó tisztviselő a Pahjwok afgán hírügynökségnek.  A délkeleti Paktika tartományban egy útszéli bomba felrobbanása okozott komoly polgári veszteséget. Szemtanúk szerint a favágásból visszafelé tartó afgánokat lázadók által telepített szerkezet ölte meg. A körzet biztonságért felelős kijelölt tisztviselő szóvivője elmondta: az ügy kivizsgálását azonnal megkezdik a tettesek mielőbbi letartóztatása érdekében. A déli Sar-i-Pul tartományban egy törzsi vezetőt gyilkoltak meg ez idáig ismeretlen tettesek. Az áldozat egy visszavonult tálib parancsnok, Mohammad Ishaq Mohammadi volt, aki nemrég csatlakozott a kormány áltál kezdeményezett békefolyamathoz. A rendőrség törzsi rivalizálást gyanít az eset hátterében.
Péntek reggel egy NATO akció során négy afgán lázadó vesztette életét. Az északi Laghman tartományban végrehajtott légitámadás során három vezető beosztású felkelőt és egy magas rangú tálib parancsnokot sikerült likvidálni. Utóbbit később Mullah Zahir-ként azonosítottak. A kormányzó szóvivője nyilatkozatában ismertette, hogy Zahir egy huszonöt tagú csoport vezetője volt, akinek tevékenysége számos afgán és koalíciós egység elleni támadással összefüggésbe hozható. Az eset kapcsán az ISAF még nem tett nyilatkozatot, illetve a tálib militánsok sem reagáltak.
 
Tálib lázadók (Forrás: khaama.com)
 
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kedden bejelentette, hogy Oroszország megfontolhatja Moldova lehetséges belépését az Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán alkotta vámunióba. A miniszterelnök szerint egy állam integrációban való részvételét meg kell fontolni, de ugyanakkor hozzátette azt is, hogy egy ilyen folyamatnak mindenképp összhangban kell lennie az orosz nemzeti érdekkel. Medvegyev szerint ez az irányelv ugyanúgy igaz erre a vámunióra is, mint például a FÁK szabadkereskedelmi övezetére vagy az Európai Unióra.
A három volt szovjet köztársaság 2006 augusztusában egyezett meg – az Eurázsiai Gazdasági Együttműködés egyik informális találkozóján – a vámügyi koalíció megalakításáról. 2011 novemberében Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán elnökei aláírtak egy nyilatkozatot, ami a vámunión alapuló Eurázsiai Gazdasági Unió integrációs folyamatainak ütemtervét vázolta fel.
 
Az orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev találkozója Vlad Filat moldáv miniszterelnökkel. Oroszország megfontolja Moldova vámunióba történő belépésének szándékát. (Forrás: en.rian.ru)
 
A kirgiz védelmi miniszter bejelentette, hogy október 5-16. között Oroszország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán közös légvédelmi gyakorlatokat fog tartani. A „Tiszta égbolt” nevezetű 2012-es gyakorlatra a kirgiz, tádzsik és kazah légtérben kerül sor, Kazahsztán három légi bázisa fog otthont adni a gyakorlatnak. Oroszországot egy MiG-31 „Foxhound” elfogó vadászrepülőgépekből és egy A-50 Mainstay AWACS repülőgépből álló szakcsoport fogja képviselni, amelyet a Kant légitámaszpontra telepítenek Kirgizisztánban.  Kazahsztán a gyakorlaton a tervek szerint öt légvédelmi dandárt vet be. A gyakorlat terve alapján Kirgizisztán fogja játszani az ellenséget L-39 Albatros oktató-kiképző repülőgépeivel és Su-25 „Frogfoot” csatarepülőivel. Tádzsikisztánt légierő parancsnoki személyzete fogja képviselni. A katonai gyakorlatra a Független Államok Közösségének (FÁK) égisze alatt valósul meg, és elsősorban a déli irányú légvédelemre összpontosítanak.
 
Az indiai légierő további húsz továbbfejlesztett „Hawk” oktató repülőgép vásárlását kezdeményezte a légierő „Surya Kiran” műrepülő/kiképző csapata számára, ezzel együtt a vállalat segít a pilóták kiképzésében is. A védelmi körök a BAE Systems-t, egy közismert angol védelmi ipari céget kért fel a gyártásra. Az egység, melyet átmenetileg feloszlattak, hazai „Kiran Mk-II” gépekből állt. A mostani pályázattal együtt harmadik alkalommal dolgozik a BAE Systems a Hawks-okon India megrendelésére. 2004-ben 66 repülőgépet, 2010-ben pedig 57-et vásárolt az ország a gyártótól. A jelenlegi szerződések szerint a BAE Systems szorosan együttműködik az Indiai Védelmi Minisztériummal, hiszen ez a beszerzés fontos a légierő humán és technikai állományának modernizációja szempontjából. A légierő világhírű „Red Arrows” műrepülő csapata is Hawks-okkal van ellátva. India rendelkezik e géptípusból a világon az egyik legnagyobb flottával Nagy-Britannia, Ausztrália, Dél-Afrikai Köztársaság, Kanada, Bahrein és Szaúd-Arábia mellett.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem