biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 39. hét

2012 október 02. - 01:41 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 

Az Egyesült Államok ideiglenesen csökkenti a líbiai nagykövetségének létszámát, nyilatkozta a külügyminisztérium. Szeptember 11-én egy „terrorista” támadás alkalmával megölték az amerikai nagykövetet Bengáziban, közölte a védelmi miniszter. A támadás a tiltakozások után történt, amelyek egy az iszlám vallást kigúnyoló amatőr film miatt zajlottak. Az általában pénteken tartott tiltakozások gyorsan terjedtek az iszlám világban. Christopher Stevenst és három másik amerikait öltek meg az akció alatt. Stevens füstmérgezésben halt meg, miután csapdába esett a konzulátuson. „Ez egy terrortámadás volt,” nyilatkozta csütörtökön David Panetta, a védelmi miniszter. „Ahogy meghatároztuk a részleteket, azt, hogy mi történt ott, és hogy történt a támadás, […] világossá vált, hogy terroristák voltak, akik eltervezték a támadást és ez alapján jutottam erre a következtetésre,” tette hozzá. A megjegyzései egy nappal azután jöttek, hogy Hillary Clinton külügyminiszter összekapcsolta a bengázi támadásokat az al-Kaidával. Mindazonáltal Panetta azt mondta, hogy a vizsgálódások a körül, hogy melyik csoport hajtotta végre a támadást, még mindig folytatódnak.
 
William Burns helyettes államtitkár beszéde egy megemlékezésen Tripoliban (Forrás: themalaysianinsider.com)
 
Péntek éjjel Bahreinben újabb támadás történt rendőrök ellen. A belügyminisztérium szerint a Manama melletti, síita többségű Szadad faluban egy csoport Molotov-koktélokkal és vasrudakkal vette célba a járőröket. A rendőrök erőszakot alkalmazva válaszoltak, a támadók egyike, egy 17 éves fiatal meghalt. Az al-Vefaq ellenzéki csoport szerint viszont a rendőröket egy tüntetés feloszlatására küldték ki, ennek során lőttek éles fegyverrel a tömeg közé. Ugyanezen a napon korábban ismét több ezren demonstráltak a miniszterelnök, Khalifa bin Szalman Al Khalifa lemondását követelve. Dia és Szahla falvak közé felvonulást szerveztek, amely közben kisebb összecsapások alakultak ki a résztvevők és a kivezényelt biztonsági erők között.
 
Szintén pénteken az Egyesült Államok bejelentette, hogy mélyíteni kívánja az együttműködést az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országaival a rakétavédelem terén. New Yorkban Hillary Clinton találkozott a Tanács magas rangú vezetőivel – eddig főleg bilaterális alapon folytak tárgyalások védelmi ügyekben, mivel néhány tagország nem értett egyet a megadott feltételekkel. Egy megkérdezett hivatalnok szerint most az iráni fenyegetés ellen szeretnének ilyen módon segítséget nyújtani – egy régiós pajzsot akarnak kialakítani, amely kompatibilis az amerikai rendszerekkel. Az Öböl-államok már korábban is érdeklődtek ilyen irányban az Egyesült Államoknál és védelmi ipari cégeknél, például a Lockheed Martinnál. Konkrét terveket eddig nem hoztak nyilvánosságra.
 
 
Szeptember 24-én, hétfőn 11 évvel a II. világháború utáni legsúlyosabb Franciaországban bekövetkezett ipari katasztrófa után bűnösnek mondta ki a toulouse-i bíróság a felelősöket. A vád gondatlanságból elkövetett emberölés volt, melyet megalapozottnak ítélt a bíróság. A 2001-ben, az AZote Fertilisnat (AZF) műtrágyaipari alapanyagot előállító üzemi egységében - 221-es raktárban – bekövetkezett 300 tonna ammónium-nitrát robbanása során 31 személy vesztette életét, és 2500-an megsérültek. A detonációt követő helyszínelés megállapította egy 50 méter átmérőjű kráter keletkezését, két gyárépület összeomlását, illetve a környéken található lakóházak különböző mértékű károsodását. Az anyagi kár meghaladta a több százmillió frankot. A háromezer felperes által benyújtott vádiratot, 2009-ben még nem tartotta megalapozottnak a bíróság, de a hanyagság tényállását már akkor is jelezték. 2012-ben a fellebbviteli bíróság megállapította, hogy a Total Fina Elf konszern Grande Paroise nevű leányvállalatához tartozó üzem akkori vezetőjét, Serge Biechlint közvetlen felelősség terheli a balesetért, amiért jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztést, valamint 45 ezer euró pénzbírságot szabtak ki rá. Az üzemeltetést ellátó cégre – ami ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, gazdasági károkozás, illetve a munka törvénykönyvének megsértése állt fenn - maximális, azaz 225 ezer eurós pénzbírság megfizetését rendelték el. Thierry Desmarest, a Total cég egykori vezérigazgatóját ugyanakkor nem találta bűnösnek a bíróság. Az elítéltek jelezték, hogy fellebbeznek a döntés ellen.
 
Történelmi jelentőségű találkozóra került sor szeptember 25-én Brüsszelben, amikor is Koszovó és Szerbia között miniszteri szintű megbeszélésre került sor az Európai Unió közvetítésével. A tárgyaláson a két ország képviselői környezetvédelmi témában írtak alá együttműködési megállapodást. Az ügy jelentősége, hogy ez volt az első olyan találkozó, ahol Szerbia elfogadta Koszovó, mint önálló fél jelenlétét. A két ország között 2012 februárjában megkötött egyezmény szerint Koszovó ezután önállóan képviseltetheti magát nemzetközi találkozókon, viszont a hivatalos dokumentumokon fel kell tüntetni lábjegyzetben, hogy az ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata szerinti rendelkezésekkel működik. Mivel mindkét állam az európai uniós tagságra pályázik, az együttműködés elengedhetetlen köztük. A koszovói-szerb tárgyalások középpontjába eddig a kereskedelmi, határátkelési és a kölcsönös diplomaelfogadás ügyei kerültek, bár még konkrét megállapodás nem született.
 
Lengyelország köztársasági elnöke, Bronisław Komorowski azt nyilatkozta, rövid beszélgetést folytatott Barack Obamával, az Egyesült Államok elnökével New Yorkban, ahol volt alkalma felhozni a lengyelekre vonatkozó amerikai vízumkényszer eltörlésének ügyét is. Habár a Fehér Ház úgy nyilatkozott, hogy Obama elnök nem fog egyenként tárgyalni az ENSZ Közgyűlésen résztvevő országok vezetőivel, Komorowski azt mondta, sikerült röviden elbeszélgetnie az Egyesült Államok elnökével a hétfői, különleges vacsorán, amit a delegáció tagjainak szerveztek. „A beszélgetés lehetőség volt arra, hogy emlékeztessem az elnök urat a lengyelek vízummentes utazásával kapcsolatban tett vállalásaira…” mondta Komorowski kedden lengyel újságíróknak, egy Obama által a megválasztásakor tett ígéretre hivatkozva (2008-ban), mely szerint eltörölné az Amerikai Egyesült Államokba legfeljebb 90 napra utazó lengyelek vízumkényszerét. Lengyelország egyike a mindössze négy, még mindig vízumköteles Európai Uniós országnak. Komorowski elnök hozzátette, hogy a november 6-i amerikai választások „megnyithatják az utat a sikerre” a vízumügyben. „Figyelembe kell vennünk, hogy a szavazás (a vízumkérdésben) nem csak demokrata, hanem republikánus szavazatokat is igényel” mondta Komorowski. Kedden Lengyelország elnöke Ban Ki Mun ENSZ Főtitkárral és Grúzia köztársasági elnökével, Mihail Saakashvilivel is beszélt, akikkel az ország „röviddel a parlamenti választások előtti helyzetét” vitatta meg. Kedden a New York-i New Point Katonai Akadémiát látogatta meg, szerdán pedig az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédet.
 
Lengyelország köztársasági elnöke Bronislaw Komorowski az amerikai West Point katonai akadémián tartott beszéde közben, Thaddeus Kosciuszko amerikai tábornok emlékművének koszorúzási ceremóniáján 2012. szeptember 25-én. (Forrás: thenews.pl)
 
2012. szeptember 26-án, szerdán volt a szíriai polgárháború eddigi legvéresebb napja, legalább 305 ember vesztette életét, köztük 199 civil – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (Syrian Observatory for Human Rights – SOHR). A legtöbb haláleset a főváros, Damaszkusz környékén történt, al-Dhiyabiyeh városa közelében 40 holttestet találtak. Erre reagálva Hillary Clinton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen további lépéseket a szíriai konfliktus felszámolása érdekében. Clinton szerint a Tanács „megbénult”. A külügyminiszter-asszony úgy nyilatkozott, a Biztonsági Tanácsnak véget kell vetnie az erőszaknak és sürgette a tagországokat, hogy „minél előbb próbálják meg megtalálni az előre mutató utat”. Oroszország és Kína azonban már két alkalommal is megvétózta a nyugati állandó tagok – Franciaország, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok – szigorúbb intézkedéseket szorgalmazó javaslatait. Az elmúlt 18 hónapban már mintegy 27.000 halálos áldozata volt a polgárháborúnak, a konfliktus azonban továbbra is megoldásra vár.
 
A Német Szövetségi Fegyveres Erők Turboprop típusú repülőgépe gyakorlatozás közben lezuhant szeptember 27-én délben a Mecklenburg-Vorpommernben fekvő Warbelow  település melletti szántóföldre. A Pilatus PC-9 típusú gép a közeli lakóövezettől mintegy 500 méterre zuhant le, kb. 70 méteres törmelékkel teli nyomvonalat hagyva maga után. A repülőgép a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, mindkét utasa meghalt. A baleset okainak tisztázása érdekében a roncsokat a Szövetségi Légügyi Hivatal szakértői vizsgálják meg, azonban az esős idő és a nedves talaj nagyban nehezíti munkájukat.
 
A Pilatus PC-9 típusú repülőgép roncsai (Forrás: handelsblatt.com)
 
Spanyolország, Marokkó, Algéria és Portugália részvételével az „5+5 Kezdeményezés” (Iniciativa 5+5) keretében megrendezték a „Seaborder 2012” elnevezésű hadgyakorlatot a Cádiz-öbölben.  Célja az államok közötti együttműködés és a közösen végrehajtott akciók gyakorlása, melyekkel megakadályozhatják a nemzeti és nemzetközi tengeri jogsértéseket és az egyéb illegális tevékenységeket. A gyakorlat első, Algéria által szeptember 25-én és 26-án megrendezésre került fázisában a hangsúly a tengeri kereskedelmi forgalom biztosításán volt, míg a második, Spanyolország által szeptember 27-én végrehajtott fázis magába foglalta a kutatás-mentést, a gyanús hajók lefoglalását, tapasztalatcserét, valamint az illegális cselekmények elleni egységes intézkedések végrehajtását. A „Seaborder 2012” gyakorlatot, melynek Spanyolország és Portugália felváltva ad otthont, 2008 óta minden évben megrendezik.  Előbbi a Santa María fregattal, egy helikopterrel, egy tengerészgyalogos egységgel, valamint egy szállítóhajóval, míg utóbbi az Antonio Enes fregattal, egy felderítő repülőgéppel, valamint egy tengerészgyalogos és egy rendőri egységgel vesz részt.
 
Bár ez eredeti tervek szerint a 15 db Eurofighter vadászgépnek 2012 és 2014 között kellett volna hadrendbe állnia a Spanyol Légierőnél, a gazdasági válság nyomán a védelmi szektort érő megszorítások miatt ez várhatóan csak 2015-re fog megvalósulni, áll a Védelmi Minisztérium közleményében. Az európai konzorciummal kötött sikeres megállapodás annak a hatalmas hitelcsomagnak köszönhető, amelyet a spanyol kormány fogadott el a védelmi szektorban keletkezett költségvetési lyukak befoltozására és a 19 fontosabb fegyverprogram folytatására. Pedro Argüelles, a Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az egyezség „lélegzethez jutatta” a kormányt, mivel a szállítások késése miatti költségek tovább súlyosbították volna a védelmi költségvetés helyzetét, ám az új feltételekkel immár sikeresen vehetik az eléjük kerülő akadályokat. Az Eurofighter program hat nemzet részvételével zajlik: Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Ausztria és Szaúd-Arábia. Argüelles hozzátette, hogy a Védelmi Minisztérium a lehető legteljesebb katalógust igyekszik összeállítani az eladható haditechnikai eszközökről, és az ebből származó bevételekkel erősíthetik a büdzsét.
 
A Eurofighter vadászrepülő (Forrás: infodefensa.com)
 
David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke Brazíliába utazott a brit védelmi ipari vállalatok megsegítésére. Ennek érdekében igyekezett megnyerni magának a dél-amerikai ország hat legnagyobb vállalatát, hogy megnöveljék a haditechnikai eszközök beszerzésének volumenét a szigetországból. Brazília, amely nemrég hozta nyilvánosságra új védelmi stratégiáját, célul tűzte ki új teherszállító repülők és fregattok beszerzését. Cameron szeptember 29-én érkezett Sao Paolóba, a brazil fővárosba, amely 2009 óta az első hivatalos látogatás volt a britek részéről. A körút egy új brit gyár felavatásával kezdődött, amely a tervek szerint 100 000 000 fontnyi összértékű megrendelést biztosít a szigetországnak. A miniszterelnök kijelentette, hogy a két ország közti kapcsolat jelentősen hozzá fog járulni az Egyesült Királyság gazdaságának növekedéséhez. Brit diplomaták hozzátették, hogy bár Brazília támogatja Argentína Falkland-szigetekre vonatkozó követelését, a brazil védelmi képességek fejlesztése nem veszélyezteti a terület biztonságát.   
 
Európa legnagyobb katonai hadgyakorlatára kerül sor Skóciában október elsejétől. A gyakorlat az Exercise Joint Warrior nevet viseli. Ilyen nagyszabású, a három fő haderőnemet (szárazföldi, légi, haditengerészeti) érintő hadgyakorlatot az öreg kontinensen évente kétszer rendeznek. Idén számos európai ország 27 tengeri, 40 légi és több szárazföldi alakulata lesz a résztvevők között. Az Egyesült Királyság, Franciaország, az Egyesült Államok, Belgium, Németország, Hollandia, Norvégia, Dánia és Észtország hadihajói lesznek láthatók a skót partoknál, a levegőben pedig svéd Gripenek és brit Hawk, Tornado és Typhoon vadászrepülőgépek fognak műveleteket végrehajtani. A szárazföldön az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Hollandia, Svédország különböző fegyveres erői fogják képviseltetni magukat. A hadgyakorlatok célja a modern katonai kihívások leküzdéséhez szükséges képességek széleskörű és hatékony fejlesztése, úgy, mint a kalózellenes műveletek, drogkartellek elleni harcászat, a terrorizmus és az irreguláris hadviselés elleni küzdelem, aknamentesítés, elektronikus hadviselés és felszínellenőrzés. A brit Védelmi Minisztérium a gyakorlatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a résztvevők a katonai aktivitás környezetre való hatásaival tisztában vannak és felelősségteljesen fognak cselekedni a helyszíneken.
 
A hadgyakorlatokon részt vevő brit HMS Kent hadihajó (Forrás: seateamimages.com)
 
Ausztrália szeretné elnyerni az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsában az egyik 2013-2014 között betölthető helyet, amelyről 2012. október 18-án szavaznak a Közgyűlés államai. A szigetország a pozícióért Finnországgal és Luxemburggal versenyez – a két EU tagállam várhatóan erős támogatásban részesül az európai országok részérő. Julia Gillard ausztrál miniszterelnök a Közgyűlés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: Ausztrália nem Amerika és nem Európa, vagyis megvan a saját perspektívája a világ ügyeiről. Kiemelte, hogy országa a II. világháború óta jelentős szerepet játszott a béketeremtés megvalósításában, és saját hazai tapasztalatai képessé teszik a magas értékek mentén történő világpolitikai szerepvállalásra. Ausztráliát 14 karibi állam mellett Afrika országainak többsége is támogatja (beárnyékolja ezt ugyan az a tény, hogy a miniszterelnök távolmaradt az Afrikai Unió júliusi találkozójáról). Indonézia ugyancsak támogatásáról biztosítja déli szomszédját, amelyért cserébe elvárja, hogy Ausztrália is segítse ambícióit az ENSZ más szerveinél történő szerepvállalásban. Ugyanakkor Bob Carr ausztrál külügyminiszter szerint nem vehető biztosra a kérelem sikere – Gillard pedig úgy foglalta össze az ausztrál adófizetőknek közel 40 millió dollárjába kerülő lobbizás várható eredményét, hogy „Szoros és kemény, de azért vagyok személyesen jelen, hogy közbenjárjak a Biztonsági Tanácsba való beválasztásunkért.”
 

Julia Gillard, Ausztrália miniszterelnöke az ENSZ Közgyűlése előtt (Forrás: theaustralian.com.au)
 
A Királyi Haditengerészet a jövő hónapban támadó partraszállási gyakorlatokat fog végrehajtani francia és albán csapatokkal, hogy felkészüljenek a műveletek során történő együttműködésre. Együtt fogják elindítani és vezetni a szimulált támadási akciót, melynek fedő neve Cougar 12, azonban pontos helye ismeretlen. Az akció része egy három hónapos kiképzési műveletnek, mely a Földközi- és az Adriai-tengeren fog zajlani. A partraszállási akcióra október 1. és 9. között kerül sor. Több mint 3000 fő (tengerész, pilóta és a különleges erők tagjai) fog részt venni a gyakorlatban. Mivel az iraki és az afganisztáni műveletek során az elmúlt évtizedben csak a szárazföldi harcászati képességeket bővítették, fontossá vált, hogy a haditengerészet gyakorolja a saját, csak rá jellemző harcászati és hadászati képességeit. A brit parancsnok Paddy McAlpine sorhajókapitány szerint: "A Cougar 12 biztosítja számunkra egy hosszabb periódus után azt a nagyszerű lehetőséget, hogy újra felélesszük a haditengerészet kétéltű képességeinek tárházát.” A Királyi Haditengerészet zászlóshajója a HMS Bulwark és a helikopterszállító HMS Jeles vesz majd részt a gyakorlatokon, valamint a Type 23 új generációs fregatt is. Francia részről a 37000 tonna vízkiszorítású Charles de Gaulle repülőgép-hordozó lesz jelen, melyről a Rafale és Super Etendard harci repülőgépek fognak majd felszállni. Szintén részt vesznek az akcióban Lynx, Merlin és Sea King helikopterek, és a félelmetes Apache harci helikopterek is - jelenleg ilyen típust vezet Harry herceg is Afganisztánban. A gyakorlattal remélhetőleg nőni fognak a gyors reagálású erők azon képességei, melyek lehetővé teszik majd a világban zajló váratlan konfliktusok ellen a katonai fellépés hatékony végrehajtását.
 
Afganisztán, India és az Egyesült Államok közös találkozójára került sor kedden New-Yorkban. Az első ízben megrendezett háromoldalú találkozó célja az afgán kormány együttműködésének erősítése volt a két kulcsfontosságú baráti országgal. Az amerikai csoportot Marc Grossmann különmegbízott, az afganisztáni és pakisztáni nagykövet, valamint a dél- és közép-ázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Robert O. Blake képviselte, Indiát pedig az indiai-afgán-iráni ügyekért felelős államtitkár, Y. K. Sinha és az amerikai közös ügyekért felelős Jawed Ashraf. Az afgán delegációt Jawed Ludin külügyminiszter helyettes vezette. Afganisztán állandó képviselete nyilatkozatban ismertette, hogy a találkozó őszinte és átfogó jellegét mindegyik fél pozitívan fogadta, és egyetértettek abban, hogy a közös értékek, érdekek és célok megvalósulását ezek a megbeszélések és megállapodások, vagyis a kölcsönös párbeszéd segítik előre. Az eseményt az Egyesült Államok államtitkára, Hillary Clinton hirdette meg, miután az idei év elején megtartott stratégiai párbeszéd Indiával sikeresen zárult le. Az államtitkár egy június 13-i sajtónyilatkozatában már utalt a háromoldalú (Afganisztán- Indiai- USA) konzultáció lehetőségére. A tanácskozások sora itt még nem ér véget: ezen a héten Afganisztán és USA mellé Pakisztán tisztviselői is kifejezték tárgyalási szándékukat egy hasonló volumenű találkozó kilátásba helyezésével.
 
Szergej Lebedev, a Független Államok Közösségének (FÁK) kormányzó bizottsági vezetője pénteken kijelentette a Jaltában megrendezett FÁK kormányfői találkozóján, hogy ez év végéig Üzbegisztán csatlakozni fog a FÁK szabadkereskedelmi övezethez. A szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt 2011. október 18-án írta alá nyolc állam, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, és Ukrajna. Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Üzbegisztán a csatlakozás előtt még tisztázni szeretett volna néhány kérdést.  Moldova csütörtökön ratifikálta az egyezményt. Négy másik nemzet (Örményország, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna) már ratifikálta az egyezséget. A megállapodás célja, hogy garantálja a szabad kereskedelem feltételeit a FÁK tagállamai között és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normái alapján kedvező kondíciókat hozzon létre egy későbbi gazdasági integráció számára. Ez helyettesítené a korábban létező tagállamok közötti két- és többoldalú egyezményeket.
 
A Jaltában megrendezett FÁK tagállamok kormányfőinek találkozója (Forrás: en.rian.ru)
 
Az Indiai Hadsereg egy nagyszabású hadgyakorlatba kezdett a héten az ország nyugati részére eső Puneban, ahol India katonai elitje gyűlt össze, hogy lemodellezzenek egy aktív háborút hagyományos riválisaik, Pakisztán és Kína ellen. Ez az első ilyen gyakorlat az új parancsnok, Bikram Sigh vezetése alatt. Egy vezető tiszt nyilatkozata szerint „a terepasztalon modellezett háborúk jó alkalmat nyújtanak minden szituáció újragondolására, tartalmuk bonyolultabb és kifinomultabb, mint a várható események, így felkészítve a hadviselő feleket, minden eshetőségre.”. A hadsereg és a légierő közti koordinációt is figyelik majd, ami kulcsfontosságú egy esetleges háborús erőfeszítések maximalizálása érdekében. A déli hadsereg legnagyobb feladata a part menti államok, Tamil Nadu és Gujarat védelme egy esetleges háborús helyzetben. 2011-ben két hasonló háborús gyakorlatra került sor.
 
Az elmúlt héten Oroszország észak-kaukázusi részén, a Dagesztáni Köztársaságban jelentős fegyveres aktivitást tapasztaltak az utóbbi időben – mondta a Belügyminisztérium hétfői tájékoztatóján. „Az észak-kaukázusi régióban azonosítottak egy kis területtű gócpontot, ahol tíz terrortámadást hajtottak végre a múlt héten különböző militáns erők” – nyilatkozta Észak-Kaukázus Miniszteri Hivatala. A támadások célpontjai rendőrök, katonák, valamint kis- és közepes üzletek voltak. Szeptember 16-án a terroristák egy khasavyurt-i élelmiszerraktárt vettek tűz alá, másnap pedig egy üzletembert öltek meg Gubden falujában. Szeptember 18-án Babayurtban támadtak meg egy boltot, amelynek a bejáratánál bombát robbantottak. Egy másik pokolgépet az üzlet közelében találták meg, és hatástalanították a tűzszerészek. Összegezve: az észak-kaukázusi szövetségi területen az elmúlt héten a rendőrség 23 felkelőt semlegesített, közük hat bandavezért. Nyolc felkelőt letartóztattak és négyen adták meg magukat saját akaratukból. A rendőrség öt lázadó-bázist és 17 fegyverraktárt semmisített meg. Az iszlám felkelések nagyrészt Csecsenföldön voltak mindennaposak az elmúlt években azonban átterjedt az Észak-Kaukázusra, valamint rendszeres támadásokról számolnak be a szomszédos Dagesztáni Köztársaságban, Ingusföldön és Kabard-Balkárföldön.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem