biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 41. hét

2012 október 15. - 17:21 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Egy ügyvéd véleménye szerint károsodni fog a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hírneve, ha megengedi Líbiának, hogy az ország ítélje el a bukott vezető fiát, Szeifal-Iszlámot. Melinda Taylor, a vádlott védőügyvéde szerdán Hollandiában elmondta a bíráknak, hogy ha a tárgyalás Líbiában lesz, azt „nem motiválja a vágy az igazságosságra, hanem a bosszúra és a nemzetközi jogban nincs helye bosszúnak”. Taylor beszélt a tárgyaláson, amely végső soron el fogja dönteni, hogy a hazájában ítélik-e el Szeifal-Iszlámot: „A kormány igyekezett diplomatikusa körbejárni a halálbüntetés problémáját, legyünk nagyon világosak: ha elítélik, akkor fel fogják akasztani.” Líbia garantálni tudja a tisztességes eljárást az egykori vezető fiának, mondták kedden a kormány ügyvédei a tárgyaláson. Szeifal-Iszlám ellen 2011-ben emeltek vádat gyilkosság és a tüntetők üldözése miatt. Az ENSZ tizenötezerre becsüli a halottak számát ebben a konfliktusban, ezzel szemben a líbiai Nemzeti Átmeneti Tanács véleménye szerint ez a szám harmincezer.
 
Szeifal-Iszlám ügye még mindig tisztázatlan (Forrás: haguejusticeportal.net)
 
Irak 4,2 milliárd dollár értékben fog fegyvereket vásárolni Oroszországtól. A két ország azután adta ki közös nyilatkozatát a megállapodásról, miután Irak miniszterelnöke, Núrial-Máliki Moszkvában találkozott Dimitrij Medvegyev orosz kormányfővel. A keddi megállapodással Oroszország vált Irak második legnagyobb fegyverszállítójává az Egyesült Államok után. A tervek szerint Irak MIG-29-es repülőgépeket és páncélozott járműveket fog vásárolni Oroszországtól, de egyes értesülések szerint MI-28-as harci helikopterek, illetve Pantsir-S1-es légvédelmi rakétakomplexumok beszerzését is tervezi a közel-keleti ország, hogy biztosítani tudja légterének védelmét. Az iraki miniszterelnök a keddi Medvegyevvel történő megállapodása után másnap Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott, akivel energiahordozók vásárlásáról tárgyalt. Az orosz fegyvereken kívül Irak 24 cseh harci repülőgépet vásárol 1 milliárd dollár értékben. A beszerzések al-Máliki miniszterelnök légierő-fejlesztési programjának részeit képezik, melynek célja, hogy újjáépítsék az iraki légierőt, amely a tervek szerint 2020-ra képes lesz egyedül is biztosítani az ország légterét. Jelenleg Irakban nincs számottevő légierő, mivel 2003 óta a háború sújtotta ország légterének védelmét az amerikai erők látták el. Az L159s típusú gépek megvásárlása a Cseh Köztársaság hadiiparának is nagy előrelépést jelent, mivel az ilyen típusú gépeket eddig a cseh hadseregen kívül máshol nem tudták értékesíteni.
 
Irak 4,2 milliárd dollár értékben vásárol fegyvereket Oroszországtól (Forrás: gulfnews.com)
 
Pénteken az ENSZ BT egyhangúan megszavazta a Maliba küldendő katonai missziót. Ban Ki Mun, a bamakói kormánnyal, az Afrikai Unióval és az  Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) közösen 45 napon belül fog pontosabb terveket kidolgozni a Mali északi részét elfoglaló radikális iszlamisták, az al-Kaida maghrebi szárnyával kapcsolatokat ápoló Anszar Dine csoport elleni fellépésre. A BT felszólította az érintett feleket, hogy kezdjenek párbeszédet a helyzet békés megoldása érdekében. Mali kormánya már júliusban nemzetközi segítséget kért a márciusban puccsot végrehajtó tuareg-iszlamista szövetség ellen. Az Anszar Dine nézeteltérések után jelenleg harcban áll a tuareg Nemzeti Mozgalom Azavad Felszabadításáért (NMLA) fegyvereseivel - az összecsapások következtében másfél millió ember menekült el otthonából. Szintén a héten került nyilvánosságra, hogy az Európai Unió a déli részre katonai megfigyelőket és kiképzőket akar küldeni. Franciaország, melynek Mali a gyarmata volt, vezető szerepet akar magának ebben a misszióban. Egy héttel ezelőtt a Washington Post nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok tervét, miszerint Maliban is be fognak vetni drónokat az iszlamisták ellen.
 
 
2012. október 11-én, csütörtökön lelőtték az amerikai nagykövetség jemeni munkatársát Sanaa-án városában, Jemenben. A maszkos támadók motorkerékpárról nyitottak tüzet Qassam Aqlanra, aki a nagykövetség egyik biztonsági nyomozócsoportját vezette. Egyes források szerint a támadáshoz köze van az al-Kaidának, ugyanis a terrorszervezet követett már el hasonló merényleteket korábban is. A magát Fahadnak nevező szomszéd azt nyilatkozta, hogy az elmúlt három napban idegenekre lett figyelmes az utcában, tehát valószínű, hogy Aqlant megfigyelték a gyilkosság előtt. „Amikor kilépett a házból (Aqlan), egy férfi a nevét kiáltotta, és miután válaszolt, a fején és a nyakán lőtték meg.” – mondta Fahad. Aqlan az amerikai nagykövetség és a jemeni hatóságok közötti biztonsági információk összehangolásáért volt felelős. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője így nyilatkozott: „A leghatározottabban elítéljük ezt az ördögi cselekményt”, azonban arról nem volt hajlandó beszélni, hogy kik állhatnak a támadás hátterében, illetve, hogy miért éppen Qassam Aqlan volt az áldozat.
 
A spanyol Védelmi Minisztérium tervei szerint a költségvetésből 770 millió eurót különítenek el a külföldi missziókra annak ellenére, hogy a két legnagyobb, Afganisztánban és Libanonban lévő kontingens létszámát valószínűleg csökkenteni fogják. 2012-ben ez az összeg 766 millió euró volt, így jelentős különbségek a következő évekre sem nem várhatóak, mondta Pedro Argúelles, a Védelmi Minisztérium államtitkára. Továbbá kategorikusan elutasította, hogy a Minisztérium büdzséjének csökkentése hatással lenne a külföldön állomásozó mintegy 3000 spanyol katonára, a külföldi missziókat ugyanis Madrid nem a rendes költségvetésből finanszírozza, hanem az ún. Kockázati Alapból lehívott rendkívüli hiteleken keresztül. A 2013 során végrehajtandó afganisztáni kivonulás kapcsán Fernando García Sánchez admirális elmondta, hogy ez a legnagyobb logisztikai kihívás, amellyel a spanyol fegyveres erők az utóbbi időben szembesültek.  Bár a spanyol katonák többsége jövő év végére elhagyja az ázsiai országot, bizonyos létszámmal továbbra is jelen lesznek Afganisztánban, de ennek időtartama a felelősség átadásának sikerétől függ. Hozzátette, hogy Spanyolországnak a missziót érintő, 2014-en túli szerepvállalása még nincs letisztázva, anak eldöntése az elkövetkezendő időszak egyik nagy feladata lesz. Az államtitkár a 2013-as megszorító intézkedések kapcsán hozzátette, a Védelmi Minisztérium személyzetének létszáma csupán 6%-kal csökken, szemben a többi minisztérium 8,9%-os átlagával. A hadsereg hivatalos állományának csökkentését Madrid igyekszik elkerülni, 2013-ra mégis 3500-zal kevesebben teljesítenek majd szolgálatot az így 122 979 főre zsugorodó haderőben. A mediterrán ország jelenleg Afganisztánban, Libanonban, Bosznia-Hercegovinában és Ugandában, valamint az Atalanta-művelet révén Szomáliában van jelen nemzetközi missziókban.
 
Pedro Argúelles, a spanyol Védelmi Minisztérium államtitkára (Forrás: periodistadigital.com)
 
Az Egyesült Államok helyettes államtitkára, Michael Hammer október 12-i, szkopjei látogatásán sürgette a macedón-görög vita mielőbbi megoldását. Az amerikai politikus újra ösztönözni szeretné a feleket, hogy a névvita lezárása után ne legyen akadálya Macedónia NATO csatlakozásának. Hammer hozzátette, támogatják az ENSZ közvetítő törekvéseit, valamint Matthew Nimetz ENSZ különmegbízott tevékenységét, remélve, hogy az minél előbb eredményre vezet majd. Az Egyesült Államok fokozódó aktivitása a kérdésben annak tudható be, hogy a múlt héten az Európai Bizottság újabb jelentést adott be Macedóniáról, amelyben – ahogy négy éve folyamatosan – a csatlakozási tárgyalások megkezdésére képesnek nyilvánította a nyugat-balkáni államot. A pozitív értékelés ellenére a két ország közti vita miatt konkrét időpontot egyelőre nem tűzött ki az Európai Unió az egyeztetések megkezdésére.
 
Ausztrália a 2002. október 12-i Bali szigeti terrortámadás tragédiájára emlékezett. A népszerű turistacélpont helyszínén 10 évvel ezelőtt 202 ember, közöttük 88 ausztrál vesztette életét. A megemlékezésen Julia Gillard miniszterelnöknő mellett a merénylet idején hivatalt viselő John Howard és Tony Abbott, a jelenlegi ellenzék vezetője is részt vett. A közös ausztrál-indonéz vizsgálatot követően a Sari Club előtt autóba rejtett pokolgépes merényletet végrehajtó radikális iszlamista fiatalokat egy kelet-jávai börtönben végezték ki. Az ausztrál Ground Zeronak is nevezett emlékműhöz a szövetségi kormány támogatásával közel 600 túlélő és rokon utazhatott el, hogy az áldozatok és sebesültek emléke előtt tiszteleghessenek. A merényletre felbujtó Abu Bakar Bashi iszlám radikális vezető a börtönből üzent az áldozatokra emlékezőknek. Szerinte a tragédiáért az amerikaiak felelnek, elmélete szerint egy, az USA által működésbe léptetett „mini-nukleáris bomba” okozta a robbantást, ugyanakkor a dzsihád részeként továbbra is helyesnek tartja a terrorcselekményt, amelyről elismerte, hogy előkészítői és végrehajtói az általa működtetett vallási központból szerezték ideológiájukat.
 
Bali kormányzója és Ausztrália miniszterelnöke a merénylet emlékművénél tartott megemlékezésen (Forrás: abc.net.au)
 
Bűnösnek vallotta magát a Halifaxban tartott tárgyalásán hitszegés és idegen hatalomnak való információnyújtás vádjában az a kanadai katonatiszt, akit a hatóságok 2012 januárjában vettek őrizetbe. Jeffrey Paul Delisle még 2007-ben az orosz nagykövetségre besétálva önként ajánlotta fel szolgálatait Moszkvának, az információkért cserében pedig havi 3000 dollárt kapott. A titkos adatok átjátszását a mai technika mellett elavultnak tűnő floppylemezen és USB tárolón keresztül hajtotta végre. A haditengerészet hírszerzési részlegén dolgozó hadnagy nemcsak kanadai, hanem más NATO tagállamokra vonatkozó információkhoz is hozzáfért. A haditengerészet HMCS Trinity biztonsági egységéhez beosztott tiszt az ország vizeire belépő járművek ellenőrzése mellett az ún. Stone Ghost rendszeren dolgozott, amely az öt fő szövetséges (Egyesült Államok, Nagy Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada) haditengerészetét kötötte össze. Deslie büntetése életfogytiglan lehet, ugyanakkor a beismerésével megkönnyítette a kanadai biztonsági szolgálatok helyzetét, akik a figyelmen kívül hagyott kiszivárogtatás miatt alapos kivizsgálásra számíthatnak. A letartóztatott katonatiszt még mindig viseli rangjelzését, és a hadseregtől folyósított fizetését is megkapja.
 
Jeffrey Paul Delisle-t a Halifaxi bíróságra szállítják (Forrás: cbc.ca)
 
A brit Királyi Haditengerészet hét katonáját tartóztatta le a Királyi Katonai Rendőrség október 12-én. A tengerészgyalogosokat azzal vádolják, hogy Afganisztánban, 2011 nyarán egy kihallgatás során megöltek egy tálib lázadót. A brit Védelmi Minisztérium a sajtónak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy civilek nem voltak érintettek az incidensben, és az ügyet a brit Katonai Ügyészség veszi át. Az Ügyészség kihangsúlyozta, hogy a nyomozás során a lehető legszakszerűbben fogak eljárni, de amíg zajlik a folyamat, nem oszthatnak meg további információkat a közvéleménnyel. A Védelmi Minisztérium kiemelte, ez az ügy jól példázza, hogy a Minisztérium és a brit fegyveres erők mennyire elkötelezettek annak irányában, hogy a hadseregben zajló minden emberi kapcsolatfelvétel megfeleljen a katonai rendszabályoknak.
 
Lengyelország védelmi minisztere, Tomasz Siemoniak teljes támogatást ígért a szintén NATO tagállam Törökországnak a jelenlegi szíriai konfliktus ügyében, de kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét. „Hiszünk benne, hogy Törökország reakciója a múlt héten történtekre felelősségteljes és helyénvaló volt,” – mondta Siemoniak kedden a lengyel Hírügynökségnek (Polish Press Agency – PAP) az egyik ülésszak után Brüsszelben, a NATO védelmi miniszterek találkozóján. Közölte, hogy beszélt a török oldal képviselőjével Ismet Yilmaz-zal, aki megköszönte „az egyértelmű üzenetet”. Közben a török-szíriai határon napok óta tüzérségi és aknavetőtűz hangját hallani. A tűzcsapások azután kezdődtek, hogy szíriai erők megöltek öt török civilt egy határ menti légi bázison. Damaszkusz állítása szerint az akció véletlen volt. A keddi brüsszeli találkozón Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár azt mondta, hogy „Törökország egyértelműen számíthat a NATO szolidaritására” és, hogy „minden szükséges tervezetünk megvan annak érdekében, hogy megvédjük Törökországot, ha szükséges”. Amennyiben nem érik további támadások, akkor Törökország nem tervezi NATO erők bevonását a térségbe, azonban Ankara – elővigyázatosságból - további vadászgépek átcsoportosítására adott ki utasítást. Törökország nem titkolja a felkelők (Szabad Szíriai Erők) támogatását, akik a Bashar al-Aszad elnök által irányított kormányerők ellen harcolnak. A harcok előző héten az UNESCO listás Aleppó területére is kiterjedtek, ami az ország kereskedelmi és ipari központjának számított a konfliktus előtt. Kedden a felkelők bevették az Aleppó melletti Maart-al-Numan várost is, ami a Damaszkuszból Aleppóba vezető úton kulcsfontosságú stratégiai pozíciónak számít.
 
A török vezérkari főnök, Necdet Ozel érkezése a kiliszi, török-szíriai határ melletti katonai bázisra október 9-én (Forrás: thenews.pl)
 
Új parancsnok kerül az ISAF élére: Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke szerdán Joseph Dunford tábornokot jelölte a pozícióra. Dunford, az amerikai tengerészgyalogság parancsnokhelyettese John Allen tábornokot váltaná, aki - amennyiben az USA szenátusa megerősíti Obama kinevezését-, a Szövetséges fegyveres erők európai legfelsőbb parancsnoka lesz. Az elnök beszédében kifejtette, hogy az ISAF vezetése a jelenlegi tábornok hivatali ideje alatt sikeresen megalapozta a NATO csapatok és az ISAF partnerek hitelességét. Hozzátette: az USA jelentős előrelépéseket tett az Al-Kaida további térnyerésének megakadályozása érdekében. John Allen tábornok alatt a nemzetközi és civil partnerekkel való együttműködésnek köszönhetően a csapatok kivonása megkezdődhet a következő évben, mivel az afgán biztonsági erők képessé váltak ellátni feladataikat. Obama kinyilvánította, hogy maximálisan megbízik Dunfordban: tapasztalt, vezetésre termett katonának tartja, akinek reális jövőképe van Afganisztánról.
 
Joseph Dunford tábornok (Forrás: pajhwok.com)
 
Az NPO Masninosztojenie pénteken kijelentette, hogy a BrahMos orosz-indiai szuperszonikus cirkálórakétákat ez év végéig még tesztelni fogják. Az NPO vállalat vezérigazgató-helyettese, Alekszander Dergacsev elmondta, a teszt eredményeitől függ, hogy szolgálatba állítják-e a fegyverrendszert az indiai haditengerészet egységeinél. A BrahMos-t az NPO 3M55 Jahont (NATO-kódja: SS-N-26) szuperszonikus rakéta modifikálásával három különböző verzióban gyártják 1998-tól, minden verzió alkalmazásban áll az orosz fegyveres erőknél. Az indiai haderő már átvette a rakéta szárazföldről indítható változatát, valamint a haditengerészet tíz hajónján van hajóról indítható változat. Delhiben az orosz védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov elmondta, hogy az indiai légierő még ebben az évben szeretné 42 darab továbbfejlesztett Szuhoj Szu-30 MKI vadászbombázóra felszerelni a BrahMos rakétákat. . a szuperszonikus sebesség és manőverezési képessége együttesen eredményezi, hogy a BrahMos akár 10 méter alacsonyan is képes megközelíteni célpontját. A rakéta hatótávolsága 300 km, és maximum 300 kg hasznos teher szállítására képes. Egy héttel ezelőtt az Izvesztia orosz napilap egy védelmi ipari forrást idézve közölte, hogy India a BrahMos cirkálórakéták rendszerének kiegészítéseként az orosz Kh-555 és Kh-101 stratégiai nagy hatótávolságú cirkálórakéták műholdas navigációs rendszerét installálja fegyvereire.
 
Egy tengeralattjáróról kilőtt BrahMos szuperszonikus cirkálórakéta – modellváltozat (Forrás: en.rian.ru)
 
S. M. Krishna, India külügyminisztere a jövő hónapban diplomáciai látogatást tesz Laoszban, hogy részt vegyen a kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Ázsia-Európa találkozón (ASEM), ahol a cél a két kontinens közötti diplomáciai és kulturális szálak szorosabbra fonása. Az ASEM csúcstalálkozón a gazdasági dinamizmus kelet felé mozdulása, az euró zóna súlyos recessziója és ennek a térségre gyakorolt hatásai lesz a fő téma. Az esemény házigazdája jövő év novemberében Új-Delhi lesz. Az ülésen meg fogják vizsgálni a térségi együttműködés lehetőségeit a közegészségügy, az oktatás és a kulturális örökségek tekintetében. ezek mellett a találkozón időt szentelnek olyan kérdéseknek is, mint például a Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni atrocitások, melyeket az iszlám-ellenes film bemutatása idézett elő. A támadás során 4 ember, köztük az Egyesült Államok líbiai nagykövete vesztette életét. Az inter-regionális fórum tagjai az Európai Unió 27 országa mellett az ASEAN 13 országa, kiegészülve Japánnal, Dél-Koreával, Kínával, Indiával, Mongóliával, Pakisztánnal, Ausztráliával, Oroszországgal és Új-Zélanddal. Október 14 és 15 között Bangkokban találkoznak majd az érintett országok tisztviselői, ahol azt vizsgálják, hogyan lehetne kiterjeszteni Ázsia gazdasági növekedését Európára, és az egész világra.

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem