biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 42. hét

2012 október 23. - 00:35 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Korábbi lázadók szövetségre léptek a líbiai hadsereggel és megtámadták Bani Valíd városát, maguk után hagyva 11 halottat és számtalan sebesültet, közölték a helyi egészségügyi tisztviselők. Bani Valíd kórházának a helyettes igazgatója, Abdullah al-Manszúri azt nyilatkozta csütörtökön, hogy a létesítményébe hét halottat és hetvenöt sebesültet szállítottak, köztük volt egy tizennégy éves lány is. Az ex-lázadó csoport (Libya Shield) parancsnoka elmondta, hogy az emberei közül négyet megöltek és tizenkilencet megsebesítettek a hegytetőn lévő városért vívott harcban, mely az egykori vezető, Moammer Kadhafi bástyája volt.  A város - amelyet hetek óta ostromolnak - ellen irányuló rohamban több tucat lakost sebesítettek meg. A folyamatos összetűzések a versengő fegyveres csoportok között hangsúlyozzák a kihívásokat az új líbiai kormány számára. „Az általános vélekedés az, hogy Bani Valíd nem igazán szabadult fel a forradalom alatt” nyilatkozta Omar al-Szaleh. „Mások szintén látják a versengést Miszráta és Bani Valíd között, és ez kihívás a kormány számára, hogy vessen véget a válságnak,” tette hozzá.  A múlt héten a törzsi vezetők Bani Valídban azt mondták, hogy megtagadják a „törvénytelen nemzetőrség” belépését a városba és nem ismerik el a katonai hatóságokat Líbiában.
 
Bani Valíd lakosai megvizsgálják egy épület romjait az ostromlott városukban (Forrás: aljazeera.com)
 
Csütörtökön egy többségben síiták lakta városban egy rendőr meghalt és egy megsérült, miután kormányellenes tüntetők egy házi készítésű robbanószerkezetet dobtak az ellenük kivezényelt biztonsági erők közé. A demonstráció azután alakult ki, hogy a hírekben megjelent: négy fiatalt letartóztattak, amiért a Twitteren királyellenes üzeneteket küldtek szét. A bahreini belügyminisztérium az esetet „terrortámadásnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy nem csak a közvetlen elkövetőket fogják keresni, hanem a háttérben álló kiképzőiket, felbujtóikat is.
 
Pénteken Abján tartományban 13 jemeni katona és 13 al-Kaidához tartozó fegyveres halt meg, amikor megtámadtak egy katonai támaszpontot. Először két, katonai egyenruhába öltözött támadó vezetett egy, katonai rendszámmal rendelkező, robbanóanyaggal töltött gépkocsit a bázis területére. Ezután a tenger felől is támadtak.
 
A katonai támaszpont a támadás után (Forrás: gulfnews.com)
 
Korábban a héten ismeretlen merénylők Szanaában lelőtték a védelmi minisztérium egyik katonai tanácsadóját, az iraki állampolgár Khalid Hatem al-Hasemit.
Csütörtökön, Jemen déli részén, Dzsaár közelében kilenc feltételezetten al-Kaidához tartozó személyt öltek meg drónok segítségével. Egy törzsi vezető bejelentette, hogy egy korábbi drón-támadásban életét vesztette az al-Kaida sária-ügyekért felelős embere, Adel al-Abab (másik nevén Abu al-Zubair.) Egy helyi kormányhivatalnok szerint az al-Kaida jelenleg a déli városok körül próbál magának állásokat kiépíteni, hogy támadásait a hadsereg és a helyi támogató erői ellen onnan tudja végrehajtani – bár a nyári hadjárat során érezhetően meggyengült.
 
Szombaton Szaúd-Arábia határőrsége bejelentette, hogy 15 iráni állampolgárt fogtak el a Keleti tartomány közelében, miközben hajón próbáltak bejutni az országba. A nyomozás még folyik. Szaúd-Arábia már többször megvádolta Iránt azzal, hogy lázadásra provokálja a tartományban élő síitákat. A szaúdi kormány, reagálva az iráni fenyegetésre, hogy lezárja Hormuzi szorost, elmondta, hogy megelőző intézkedéséket tettek erre az esetre: az olajexport nagyobb részét fogják ezentúl a Vörös-tengeri kikötőkön át bonyolítani, és megnyitnak egy eddig lezárt, iraki területen áthaladó vezetéket is.
 
Október 14-én előrehozott választásokat tartottak Montenegróban, melynek eredményeként a kormányon lévő Európai Montenegró koalíció maradhat a pozíciójában. A Milo Djukanovic által vezetett szocialisták a szavazatok 46%-át szerezték meg, míg a Demokratikus Front elnevezésű ellenzéki tömörülés 23%-ot szerzett. A 81 tagú parlamentben így 39 helyet kap a Szocialisták Demokratikus Pártja, 20 jut a Demokratikus Frontnak, kilenc a Szocialista Néppártnak és hét a Pozitív Montenegró Pártnak. A kisebbségi pártok közül a kormánykoalícióban lévő bosnyákok három, az albán párt kettő, a horvát pedig egy helyet szerzett. Djukanovicnak Montenegró 2006-os, Szerbiától történő elszakadása óta harmadszor szavaznak bizalmat az állampolgárok, így a politikus immáron 22 éve vezeti a balkáni kisállamot. Az előrehozott választásokra azért volt szükség, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat egy kormány vihesse végig a következő ciklusban, ezért a kormány korábban lemondott.
 
Milo Djukanovic kormányfő ismét győzelmet aratott (Forrás: reuters.com)
 
Adrien Bradshaw brit tábornok, a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) helyettes főparancsnoka és az Afganisztánban állomásozó brit nemzeti haderők parancsnoka október 17-én fejezte be azt a 12 hónapos afganisztáni körútját, amelyen felmérte az ISAF erők állapotát. Az október 18-án sajtónak tett nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy az ISAF harci szerepét egyre inkább kezdik átvenni az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (ANSF), a szövetséges csapatok szinte csak tanácsadó és támogató funkciókat töltenek be a tálibok elleni küzdelemben. Az ANSF mára képes az afgán népesség háromnegyedének biztonságát garantálni. A változás a veszteségek csökkenésében is megmutatkozik: az ISAF erők 38-40 százalékkal kevesebb veszteséget szenvedtek tavalyhoz képest. Bradshaw tábornok kiemelte, hogy a lázadók legfőbb célját, Helmand és Kandahar tartomány feletti dominancia kialakítását sikeresen megakadályozták. Az ellenséges támadások 2011-hez képest 9%-kal csökkentek, és ez az érték a következő évben is hasonló mértékű lesz. A sikerek ellenére azonban nagy problémát jelentenek a hadseregen belüli fenyegetések, amelyekkel a következő hónapokban kiemelten foglalkozni fognak.
 
Adrien Bradshaw tábornok (Forrás: mod.uk)
 
Hamid Karzai, Afganisztán elnöke október 18-án, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az afgán katonai és rendőri erők készek és hajlandóak vállalni a felelősséget az ország biztonságáért, amennyiben az Amerikai Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció úgy dönt, hogy felgyorsítja az ellenőrzés átadását az afgán kormányzati erőknek. „Szóval ez minden szempontból jó hír a számunkra, és jó hír a NATO számára.”- mondta Karzai a NATO főtitkárával, Anders Fogh Rasmussennel tartott közös sajtótájékoztatón Kabulban. Egy NATO-diplomata elmondása szerint nem volt vita a két vezető között arról, hogy a 2014 év végéig tervezett csapatkivonásokat felgyorsítsák. Kétségek merülnek fel azonban afelől, hogy az afgán erők képesek-e a biztonság megfelelő biztosítására, ugyanis a terjeszkedés ellenére a hadsereg képességei nem mutattak jelentős javulást. Anders Fogh Rasmussen elmondta, hogy a szövetség továbbra is elkötelezett abban, hogy hozzásegítse az afgán fegyveres erőket az országuk feletti ellenőrzés megvalósításához. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy folytassuk az afgán erőkkel való együttműködést” – mondta a főtitkár.
 
2012. október 18-án Ausztrália nyerte el az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes helyét. A tagság a tetőzése annak a folyamatnak, amelyet az előző miniszterelnök, Kevin Rudd kezdeményezett még 2008-ban, amely sikeréhez a négyéves kampány mellett több millió dollár értékű segélyt folyósítottak a kontinenst támogató, elsősorban afrikai államoknak. A kormány meggyőződése hogy az elnyert tagsággal az elkövetkező két évben Ausztrália hatékonyabban tudja érdekeit érvényesíteni a csendes-óceáni térségben és a világ ügyeire gyakorolt befolyása is jelentősen megnövekszik. Ausztráliát elsősorban az afrikai, csendes-óceáni és karibi térség országai támogatták. A Finnországgal és Luxemburggal folytatott versenyben a világ országai közül 140-en szavazták meg neki a megtisztelő pozíciót. Ausztrália 2013 januárjától Argentínával, Ruandával, Dél-Koreával és Luxemburggal foglalja el kétéves ideiglenes mandátumát a Biztonsági Tanácsban, ahol Kolumbiát, Dél-Afrikát, Németországot, Indiát és Portugáliát váltják. Időközben Julia Gillard miniszterelnök váratlan látogatást tett az Afganisztánban, ahol Hamid Karzai elnökkel az Ausztrál Fegyveres Erők morálját gyengítő green-on-blue támadások jövőbeni elkerüléséről tárgyalt. Indiában tett látogatása alkalmával bejelentette, hogy szorosabb védelmi- és biztonsági kapcsolatra törekednek a két ország között. Ezt a stratégiai együttműködés keretében először a tengeri feladatok kapcsán tervezik végrehajtani.

Bob Carr külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés szavazása után ausztrál diplomata kollegáival ünnepli az elért sikert. (Forrás: un.org)
 
Az új német munkakörtől rettegnek világszerte. Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter volt a BBC Radio Today című üzleti magazinjának vendége, ahol azt nyilatkozta, hogy be kell vezetni az új „valuta biztos” névre hallgató munkakört, amellyel megreformálná az eurozóna pénzügyi rendszerét. Elmondta, hogy a nyertes pályázónak széleskörű hatalma lesz annak érdekében, hogy visszaszorítsa a nemzetek költségvetését, vétójogot gyakorolna felettük, és lenne valaki, akitől „az egész világ tartana”. Schaeuble azt is mondta, hogy Angela Merkel kancellár teljes mértékben támogatja a lépést. Albrecht Ritschl, a német pénzügyminisztérium tanácsadója kifejtette a Today műsorvezetőjének, Simon Jacknek, hogy "ez az egész dolog kizárólag belföldi fogyasztásra van kitalálva". "Ezek a lépések népszerűek a német választók körében" - fejtette ki, és hangsúlyozta, hogy a kérdés valójában az, hogy "vajon ez jelent-e valamit bárki számára Németországon kívül", majd hozzátette, hogy "ennek valószínűsége igen csekély."
 
Hogyan lehet a szíriai menekülteket a talpraállásban segíteni? Ez volt az egyik kulcsfontosságú kérdés Maria Böhmer államtitkárasszony és António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosának találkozóján. A Szövetségi Kancellárián a csütörtöki (2012. október 18.) tanácskozáson a szíriai menekültek helyzete állt a középpontban. Az államtitkárasszony és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa egyetértett abban, hogy a menekültek sorsa az egész világot megmozgatja. A kezdetek óta tiltakozik a szíriai kormány az ENSZ becslései ellen, miszerint több mint 300.000 ember menekült Szíriából a szomszédos országokba. Csak Törökországban mintegy 102.000 ember tartózkodik a határmenti menekülttáborokban. Guterres beszámolt a törökországi menekültügyi helyzetről is. Szíria határvidéke Böhmer által jól ismert, hiszen rendszeres látogatásokat tesz Törökországban. Közben Németország 5.000.000 euróról 28.300.000 euróra növelte a szíriai menekültek részére nyújtott támogatását. Így kívánja javítani az orvosi ellátást, valamint a téli időszakra történő felkészülést.
 
Október 20-án volt egy éve annak, hogy az Euskadi ta Askatasuna (Baszkföld és Szabadság) baszk terrorszervezet nyilatkozatában véglegesen beszüntette fegyveres tevékenységét. Bár a szakértők kevés hitelt adtak a bejelentésnek, hiszen az ETA több korábbi fegyverszüneti deklarációját is megszegte, arra használva fel az időt, hogy új tagokat toborozzon, illetve rendezze sorait, az elmúlt egy évben nem hajtottak végre merényletet. A Baszkföld és Szabadság terrorszervezet meghatározó szerepet tölt be Spanyolország életében. Működése során több mint 2000 merényletet hajtott végre, amelyben 864-en lelték halálukat. Az 1959-ben diákok által alapított szerveződés eredeti célja szerint válaszolni akart a Franco-rezsim kisebbségeket erőteljesen elnyomó terrorjára. Az idő elteltével fegyveres akciókat is végrehajtó ETA a Franco-rendszer bukása után elvesztette ellenségképét és legitimációs válságba került. Új célkitűzése Baszkföld  Spanyolországtól történő elszakítása lett, ami miatt jelentősen romlott megítélése a spanyol társadalomban. A spanyol biztonsági és elhárító szervek fáradozásai, valamint a nemzetközi együttműködés és a társadalmi támogatottság jelentős csökkenése a 2000-es évekre jelentősen meggyengítette a szervezetet, amelynek eredményeképpen 2011. október 20-án bejelentették a „fegyveres tevékenység végleges beszüntetését”.
 

 
Október 16, kedden a máltai John Dalli az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős tagja azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. Lemondásának oka az EU csaláselleni hivatala (OLAF) által kezdeményezett eljárás eredménye volt, ami szerint Dalli - bár érintettsége nem nyert teljes megállapítottságot - tudott egy dohányipari cégtől kért pénzösszegről, amit egy máltai vállalkozó igényelt volna a biztossal való kapcsolatára hivatkozva. Az OLAF megállapítása szerint a vállalkozó egy Swedish Match elnevezésű svéd dohányipari céget azzal keresett fel, hogy kapcsolatainak köszönhetően a Svédországban népszerű snus néven forgalmazott - nedves dohánypor, ami a felsőajak alá behelyezve segíti elő a nikotin felszívódását -, termék uniós exporttilalmában változást tud elérni.
 
Szaúd-Arábia - a világ legnagyobb olajtermelő államának - hercege, Turki Ál Fejszál Ál Szaúd október 19-én, pénteken Brazíliában megrendezett konferencián beszélt a megújuló energiákban rejlő lehetőségekről és kifejezte vágyát arra, hogy országa - még a 67 éves uralkodó életében - képes legyen átállni a megújuló, vagy alacsony széntartalmú energiaforrások használatára. A Rio de Janeiróban megtartott Globális Gazdasági Szimpóziumon ezen kívül a herceg biztosította a résztvevőket, hogy Szaúd-Arábia elkötelezett a megújuló energiaforrások használatában, és olajkészletéből akár alternatív módon polimert, vagy műanyagot is előállíthatna. Nebjsa Nakicenovic, az Alkalmazott Rendszerek Nemzetközi Elemzőintézetének helyettese úgy gondolja, hogy a világnak 2030-ra kell eljutnia arra a szintre, hogy a jelenleginek dupláját, azaz 30%-át biztosítsa megújuló energiaforrásokból. Mindazonáltal Szaúd-Arábia továbbra is fosszilis tüzelőanyagokból fedezi energiafelhasználását.
 
Tanaka Keisu, japán igazságügy-miniszter beismerte, hogy harminc esztendővel ezelőtt kapcsolatban állt a japán szervezett bűnözői hálózattal, a jakuzával. Az október 19-én, pénteken napvilágot látott hír egyedülállónak számít az ázsiai országban, hiszen előtte egyetlen kormánytag sem távozott ilyen okokra hivatkozva. Illetékesek szerint a 74 éves politikus - aki egy hete ismerte be a jokohamai alvilággal ápolt kapcsolatát - péntek reggel egészségügyi okokra hivatkozva távozott a kormányülésről. Egyes információk alapján Tanaka a bűnszervezet vezetőjének közvetítője volt, valamint részt vett egy bűnözők által szervezett összejövetelen. Bűnlajstromát tovább bővítheti, hogy feltehetően törvénytelen úton fogadott el politikai adományokat. Politikai tömörülése a Japán Demokrata Párt (DPJ) úgy érvelt a felhozott vádak ellen, hogy 2006 és 2009 között egy kínai állampolgár cégétől 420 ezer jent kaptak, amit visszafizettek. Japánban törvénytelen külföldi jogi, illetve természetes személyektől adományt elfogadni, mivel az befolyásolhatja a belpolitikai életet.
 
Tanaka Keisu, japán igazságügy-miniszter (Forrás: news.com.au)
 
Pénteken került sor az afgán miniszterelnök, Hamid Karzai és a NATO delegáció közös tanácskozására Kabulban. A találkozón nagy hangsúlyt kapott a biztonsági erők folyamatban lévő kivonása, az afgán erők felszerelése és kiképzése, valamint a misszió várható alakulásának kérdése a 2014-es kivonást követő időszakban. Karzai utóbbival kapcsolatban állapította meg, hogy a kormányzat nem garantálhatja a külföldi csapatok számára a mentelmi jogot, mivel azt a nemzet polgárai nem tennék lehetővé. Hozzátette, az afgán emberek ugyan szegények, de a nemzet szuverenitása és a béke számukra prioritást élvez. 2014 után tehát nem valószínűsíthető a NATO erők büntethetőség alóli mentessége. A tárgyalás során a nyugati média ferdítéseiről is szó esett, többek között arról az Afganisztán jövőjét fejtegető jelentésről is, melyet az International Crisis Group adott ki. A NATO főtitkár, Rasmussen egyet értett az elnökkel abban, hogy a közelmúltban megjelent elemzés nem mutat valós képet az ázsiai országról. Rasmussen a nemzetközi közösség és a NATO nevében elmondta, továbbra is elkötelezettek a hosszú távú rendezés és a misszió ügye mellett; 2014 után pedig az afgán biztonsági erők kiképzésére, tanácsadására és támogatására fognak fókuszálni.
 
Rasmussen és Karzai a találkozón (Forrás: pajhwok.com)   
 
Egy indiai haditengerészeti konferencián A. K. Antony védelmi miniszter a térség erőviszonyait latolgatta. Meglátása szerint országa képes megvédeni magát egy esetleges támadás esetén, mivel a hadsereget jelentősen megerősítették az 1962-es Kínával folytatott háború óta. A találkozó apropója ennek az eseménynek az évfordulója volt. Megemlítette továbbá, hogy bár az ország északkeleti részén az infrastruktúra nem felel meg az elvárásoknak, a javulás az elmúlt időszakban felgyorsult. A miniszter kiemelte: továbbra is fejlesztik az infrastruktúrát és a fegyveres erők felszereléseit a térségben, ám a Kínával való párbeszéd sem állt le. Erre válaszul egy állami tulajdonban lévő Kínai napilap a következőket írta: India gyengepontja nem katonai, hanem gazdasági téren keresendő. Szerinte Kína befolyását lehetetlen kikerülni, az északkeleti régióban pedig hadseregfejlesztés helyett népjóléti intézkedéseket javasol. Rámutat továbbá, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasági hatalom a világon, ereje a reformokban és a nyitásban rejlik.
 
Az Európai Unió pénteki közleménye alapján kész tovább szigorítani az Iránt sújtó gazdasági szankciókat, amennyiben az iszlám köztársaság nem hajlandó visszavenni nukleáris programjából. Az Unió ezen a héten már meg is tette a szükséges lépéseket, hiszen további megszorításokat iktatott be a kereskedelem, az energiaügy és a szállítmányozás terén. Amerikai szakértők abban reménykednek, hogy az idei év három sikertelen tárgyalása után, az amerikai elnökválasztást követően sikerül Iránnal tárgyalóasztalhoz ülni.
Ez a hét az iráni diplomácia és külpolitika tekintetében ismét ellentmondásosnak tűnik, ugyanis miközben az Európai Unió a szankciók bővítésével fenyegeti Iránt, addig a jelenlegi elnök, Mahmoud Ahmadinejad késznek mutatkozik arra, hogy támogassa legfőbb, és mostanra egyetlen megmaradt szövetségese, Szíria négy napos tűzszüneti egyezményét. Kérdéses volt, hogy az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottja, Lakhdar Brahimi által propagált négy napos tűzszünetet az iráni elnök támogatja-e majd. Úgy tűnik azonban, hogy a gazdasági szankciók által szorongatott ország élén álló Ahmadinejad elnökségének utolsó évében a megfontoltabb külpolitika és nemzetközi szereplés mellett tette le voksát. Az október végére datált fegyverszünetet az egyik jelentőségteljes iszlám ünnep, az Eid al-Adha indokolja.
 
Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök kedden azt állította, hogy orosz üzleti körök öt milliárd dollárral akarták megvesztegetni a célból, hogy a reális ár alatt adja el a Belaruszkali nemzeti hamuzsír (szappan- és üveggyártás, valamint egyes tisztítószerek előállításához szükséges kálim-karbonát) termelő és szállító vállalatot. Az elnök elmondása alapján a moszkvai oligarchák 15 milliárd dollárt kínáltak a cégért, ebből 10 milliárd dollár a fehérorosz kincstáré lett volna, 5 milliárd dollár pedig Lukasenko egyik magánbankszámlájára „vándorolt” volna. A múlt évben a fehérorosz hatóságok bejelentették terveiket, miszerint néhány nagyobb vállalatot részben vagy teljesen privatizálnak, köztük a teljesen állami tulajdonban lévő Belaruszkalit is, amely a világ egyik legnagyobb hamuzsír termelő és szállító vállalata. A vezető orosz műtrágya gyártó Uralkali, 14 milliárd dollárért szerette volna megvásárolni a fehérorosz céget, de a belorusz kormány 30 milliárd dollárra tartotta, így az üzletet nem sikerült megvalósítani.
 
Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök (Forrás: en.rian.ru)
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem