biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 43. hét

2012 október 29. - 10:07 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 

Egyiptomi biztonsági erők egy rajtaütés alkalmával megöltek egy líbiai férfit Kairóban, akit azzal vádolnak, hogy részt vett abban a támadásban, amit a múlt hónapban követtek el az amerikai konzulátus ellen Bengáziban, nyilatkozta egy biztonsági tisztviselő. Karim Ahmed Esszamel-Azizi ellen szerdán hajtottak végre egy akciót a főváros keleti kerületében, Nasr City-ben, mert gyanús összeköttetései voltak neki és néhány társának az al-Kaidával. Négy egyiptomit őrizetbe vettek a történések után. Azizit egy bomba ölte meg, amelyet megpróbált felhasználni a biztonsági erők ellen a rajtaütés folyamán. Az nem volt világos, hogy milyen szerepet játszott a szeptember 11-ei merénylet során, amelyben Chris Stevens és másik három amerikai életét vesztette. Azizi az elmúlt három hónapban egy bérelt lakásban élt Nasr City-ben, ahol a rendőrség tizenöt bombát és különböző fegyvereket talált. A merénylet politikai kérdéssé vált az elnökválasztás idején. Barack Obama és más amerikai tisztviselők elismerték, hogy a támadást al-Kaida tagok vagy hozzájuk hűek hajtották végre.
 
A konzulátus elleni támadás politikai kérdéssé vált az elnökválasztás idején (Forrás: aljazeera.com)
 
Kedden a katari emír, Hamad bin Khalifa Al Thani történelmi látogatást tett a Gázai övezetben. Ő az első arab államfő, aki 2007 óta meglátogatta az övezetet. Az emír, aki Egyiptom felől lépett be a területre, megígérte, hogy az eddigi 245 millióról 400 millió dollárra fogja emelni az országa befektetéseit. Ez Gáza rossz gazdasági helyzetén hivatott segíteni, amelyet az izraeli blokád okozott – így megerősítheti a Hamasz-kormányt.
 
Gázaiak katari zászlókkal üdvözlik az emírt Rafah közelében (Forrás: gulfnews.com)
 
A látogatást szigorú biztonsági intézkedések követték. Közvetlenül előtte egy a határon járőröző izraeli egy állítólag a Népi Front Palesztina Felszabadításáért által működésbe hozott robbanószerkezet miatt sérült meg. Hétfőn pedig izraeli katonák öltek meg két fegyverest, akik közül egyik a Hamaszhoz tartozott. Izrael azzal vádolta meg Katart, hogy a Hamasz oldalára állt a Palesztin Hatóság ellenében – az emír viszont a hírek szerint beszélt Mahmúd Abbasszal, hogy biztosítsa őt, ez nincs így. Egyes elemzők szerint Katar Irán és Szíria helyébe akar lépni a Hamasz támogatásában, arra az esetre, ha ők hátat fordítanának egymásnak, ezzel is építve az Öböl-ország regionális hatalmi státuszát.
 
Az elmúlt hetekben gyakorlatilag befejeződött egy földalatti nukleáris urándúsító üzem megépítése Iránban – állítja több ország hírszerző tisztviselője. Csaknem 3000 centrifugát helyeztek üzembe eldugva, egy Fordoban található hegy belsejében, amely egy katonai bázis és a szent város, Qum közelében fekszik. A nemzetközi nyomás és a gazdasági szankciók ellenére Irán egyre közelebb kerül ahhoz, hogy kifejlessze saját nukleáris fegyverét. Szakértők szerint az arab ország így kíván nagyobb befolyást szerezni az Amerikai Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott tárgyalásokon. Az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és az ENSZ korábban már megfogadta, hogy egyre keményebb szankciókat és a kiberhadviselés eszközeit veti be annak érdekében, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverhez.  A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei nemrégiben megvizsgálták a fordoi létesítményt, azonban a hivatalos jelentést még nem hozták nyilvánosságra.  Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama szerint a kérdés tárgyalásos rendezése Irán és az Amerikai Egyesült Államok között „kifut az időből”.
 
A fordoi földalatti urándúsító központ. (Forrás: atv.hu)
 
Október 22-én Pristinában összecsapott a koszovói rendőrség és a szerb-koszovói tárgyalások ellen tüntető albán tömeg. A korábbi, Hashim Thaci és Ivica Dacic közötti megbeszélések ellen tiltakozó tömeg napok óta a parlament épülete előtt demonstrált, a megmozdulást a Vetvendosje (Függetlenedés) nevű mozgalom szervezte. Amikor a rendőrség biztonsági zónát akart kialakítani a parlament körül, a tüntetők festékkel, paradicsommal és kövekkel kezdték el dobálni őket. Az összecsapásban 18 rendőr és 10 tüntető sérült meg, 26 embert pedig előállítottak. A tiltakozók között több parlamenti képviselő is volt, akiket letartóztattak, majd mentelmi jogukra hivatkozva elengedtek. A Vetvendosje mozgalom szerint négy képviselőt is sérülésekkel vittek kórházba.
 
Az Egyesült Királyság légiereje megduplázza afganisztáni drónjainak számát, jelentette be a brit Védelmi Minisztérium szóvivője október 23-án. Az öt új, pilóta nélküli repülőgépet az angliai Lincolnshire megyében található waddingtoni légibázisról fogják távirányítással működtetni. A csúcstechnológiájú Reaper repülőeszközök elsődleges feladata, hogy információt gyűjtsenek az ellenség felszíni tevékenységéről, ugyanakkor 225 kilogrammos bombákkal és Hellfire rakétákkal is fel lesznek szerelve az esetleges lázadók elleni precíziós légicsapások végrehajtása érdekében. A szóvivő elmondása szerint az új repülőosztag a pénteki hivatalos ceremónia után áll kötelékbe, de a műveleteket csak később kezdik el. „A pilóta nélküli eszközök nagy szerepet játszanak a felszínen harcoló katonák támogatásában, illetve az ellenséges erők felderítésében. 2006 óta 100 ezer órányi repülést hajtottak végre, rengeteg információt gyűjtve össze” – emelte ki a Minisztérium szóvivője. A Guardian hírportál beszámolója szerint az új gépek hat hét múlva kezdik el műveleteiket.
 
Az új brit Reaper drónok egyike (Forrás: bfbs.com)
 
Egy állítólag neonáci nézeteket valló katonát alkalmaztak már három hónapja a Bundeswehr afganisztáni missziójában, tartalékos tisztként. A szövetségi kormány megerősítette az október 26-án, pénteken közzétett információt egy még aznap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában azt a felvetést, miszerint egy szélsőbaloldali szellemiségű alkalmazottat vettek fel a tartalékosok közé. A férfi 2012. július 15. és 2012. október 13. között szolgált összekötő tisztként az észak-afganisztáni Kunduzban. A feljegyzések szerint a csapatoktól származó médiajelentések a tiszt szélsőjobboldali tevékenységére fektettek nagyhangsúlyt, de a katonai elhárító szolgálat (MAD) már felülvizsgálta az ügyet. A biztonsági átvilágítási folyamat október 16-án készült el, mert a tiszt ekkor fejezte be a szolgálatát. A szövetségi kormány bejelentette, hogy az ügy feldolgozása még mindig folyamatban van. Ulla Jelpke, baloldali képviselő kijelentette, hogy a tartalékos tiszt a Free Kassel ellenállási csoport tagja, illetve, hogy a gyanúsított benyújtotta tagsági kérelmét az NPD-be. Jelpke bírálta a MAD-et, mivel az nyilvánvalóan nem kezdeményezett az ügyben, csak azután lépett, hogy a média figyelme a csapatra irányult.
 
Tiltakozás Drezda belvárosában (Forrás: sueddeutsche.de)
 
Október 27-én, szombaton látott napvilágot a hír, miszerint Silvio Berlusconi, volt olasz miniszterelnököt a hat éve kezdődő perében első fokon négy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, illetve három évre eltiltotta a közügyekétől. Milánóban adócsalás vétsége miatt pénteken elítélt politikus büntetését azonban egy 2006-os amnesztiatörvényre hivatkozva egy évre csökkentették. A balközép kormány által hozott törvény a börtönök zsúfoltságát hivatott mérsékelni. A már többször bíróság elé állított - kettős könyveléssel, sikkasztással, vesztegetéssel vádolt - Berlusconi bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen, ami jelen esetben a fiával, Piersilvioval közösen irányított - 1994 és 1999 között amerikai filmek sugárzási jogának megvásárlásakor kevesebb adót befizetett - Mediaset médiabirodalommal kapcsolatosak.
 
Washingtonban a Fehér Házat, a Szövetség Nyomozó Irodát (FBI), és a külügyminisztériumot már két órával a bengázi amerikai konzulátus elleni támadás után arról tájékoztatták, hogy egy iszlamista szervezet magára vállalta az akció elkövetését. Az október 23-án, kedden megjelent hír, miszerint a támadás végrehajtóinak kilétét egy kormányzati e-mail tartalmazta. A szeptember 11-i merényletért a Twitteren, és Facebookon megjelent posztjaikban az Anszár as-Saria elnevezésű szervezet vállalta a felelősséget. Barack Obama elnök ugyan már a négy amerikai külügyi alkalmazott életét követelő támadás másnapján arról beszélt, hogy egyetlen terrorcselekmény sem változtat az Egyesült Államok eltökéltségén, Jay Carney fehér házi szóvivő a támadást csupán nyolc nappal később minősítette terrortámadásnak.   
 
Ötvenhat ember sérült meg és negyvenegyen vesztették életüket abban a robbantásban, melyet pénteken egy öngyilkos merénylő hajtott végre a maimanai mecsetben. Az eset a reggeli imát követően történt, amikor a merénylő beindította a testére erősített bombát az Eid Gah mecset bejárata előtt. Lévén, hogy az Eid-ul-Adha vallási fesztivál zajlott az épületben, a megszokottnál is többen gyűltek össze. A tragédia kapcsán az ENSZ főtitkár afganisztáni főmegbízottja, Jan Kubis nyilatkozatában elmondta, határozottan el kell ítélni ezeket a válogatás nélküli brutális merényleteket. A mecsetek a nemzetközi jog védelme alatt állnak, mely szigorúan tiltja mind a polgárok, mind pedig a középületek elleni támadásokat, beleértve a kegyhelyeket is. E tiltás ellenére az öngyilkos merényletek továbbra is részét képezik a kormányellenes csoportok eszköztárának. Mohammad Zaher Azimi tábornok elmondása szerint az áldozatok között több katona és rendőr is van; és bár a koalíciós csapatok vesztesége az elmúlt évhez képest mérséklődött, az afgán fegyveres erők ezen értékei sajnos meghaladja az előző évit. 
 
A merénylet után (Forrás: rt.com)
 
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán reményét fejezte ki, hogy Oroszország javítja majd kapcsolatait az összes kaukázusi állammal, Grúziát is beleértve. Grúzia megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, miután a 2008. augusztusi háború során a két köztársaság Abházia és Dél-Oszétia hivatalosan is elszakadt tőle. Az orosz államfő Leonyid Tyibilov dél-oszét elnök társaságában elmondta, hogy a régióban ugyan a helyzet kissé megváltozott, de azért törekszenek a jó szomszédiság kialakítására.
Az október 1-én megrendezett grúz választásokat a Grúz Álom nevezetű ellenzéki koalíció nyerte, ezáltal a parlamentben 150 helyből 85-öt meg tudtak szerezni. Múlt pénteken a grúz miniszterelnök-helyettes (és védelmi miniszter-jelölt) Iraklij Alaszania kijelentette: az új kormányzat arra törekszik, hogy erősítse kétoldalú kapcsolatait Abháziával és Dél-Oszétiával, valamint javítani szeretné kapcsolatait Oroszországgal is. Alaszania szerint a két ország közti kapcsolatokat Németország közvetíthetné, egyrészt mert az Európai Unió vezető országa, másrészt mert mindig is kitűnő kapcsolatokat ápolt Oroszországgal és Grúziával egyaránt.
 
Az oroszországi MiG repülőgépgyártás egy veszteséges vállalkozás, mondta Vladimir Komovedov a parlamenti védelmi bizottság vezetője. A MiG Részvénytársaság az utóbbi években egy negatív pénzügyi válságot élt meg, illetve a gyári infrastruktúra nem optimális struktúrája is aggodalomra adhat okot, illetve a védelmi miniszter csökkentette a MiG repülőgépek gyártására fordított állami hozzájárulást. Ez a géptípus a vadászrepülőgép flotta magját képezte az egykori Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. Egy sajtótájékoztatón elmondottakból megtudjuk, hogy a MiG befejezte az első hat MiG-29 UPG vadászrepülőgép korszerűsítését. Erről még 2008 márciusában állapodtak meg az indiai légitársasággal. Továbbá az is nyilvánosságra került, hogy a MiG Részvénytársaság több mint száz szerződést kötött 20 országgal, amelyek összértéke több mint hat milliárd dollár.
 
Egy MiG vadászrepülőgép gyártás közben (Forrás: en.rian.ru)
 
Hétfőn a DefencTalk a Rianovosti orosz állami híroldalra hivatkozva arról számolt be, hogy az első Borey osztályú nukleáris tengeralattjáró csak 2013-ban léphet szolgálatba Oroszországban. A hírt Anatoly Serdyukov orosz védelmi miniszter jelentette be hétfőn. A „Yury Dolgoruky” névre hallgató tengeralattjáró az év végén csatlakozott volna az Orosz Haditengerészethez, de az elvégzett tesztek számos technikai hiányosságra világítottak rá. Például szoftverhibák az automata kilövést irányító rendszerben megakadályozták a Bulava ballisztikus rakéták további próbáit, melyek egyébként a tengeralattjáró fő fegyverei. „Arra számítunk, hogy a Yuri Dolgoruky tengeralattjáró 2013-ban szolgálatba tud lépni.”,  tájékoztatta Serdyukov az orosz törvényhozókat egy védelmi ügyekről szóló értekezleten.
A második Borey osztályú tengeralattjáró, az „Alexander Nevsky”, 2014-ben csatlakozhat az Orosz Csendes Óceáni Flottához, nyilatkozott a miniszter. Tervek szerint a Borey osztályú tengeralattjárók fogják alkotni Oroszország stratégiai tengeralattjáró flottájának magját, leváltva az elavuló Project 941 (NATO kódnéven „Typhoon” osztály) és a Project 667 osztályú (NATO kódnéven „Delta-3” és „Delta-4”) hajókat. Oroszország nyolc darab Borey és Borey-A osztályú tengeralattjáró építését tervezi 2020-ig. Kettő további Borey osztályú tengeralattjáró már építés alatt áll a Sevmash nevű hajógyárban, a Fehér-tengeri Severodvinsk kikötő városban. A Borey osztályú tengeralattjáró 170 méter (580 láb) hosszú, a hajótestének átmérője 13 méter (42 láb), 107 fős legénységgel rendelkezik, amelyből 55 tiszt, 450 méter (körülbelül 1500 láb) mélyre képes merülni és ott 29 csomóval tud haladni. Minden Borey osztályú stratégiai tengeralattjáró Bulava ballisztikus rakétákkal lesz felszerelve, amiből összesen 16 darabot tud a fedélzetén hordozni, és amiket különböző robbanófejekkel lehet felszerelni.
 
A héten az indiai-amerikai bilaterális kapcsolatok közeledésének lehettünk tanúi: Amerikai tisztviselők egy új nemzetközi rend felépítéséhez látnak partnert Indiában mint a világ legnagyobb demokráciájában. William Burns helyettes államtitkár szerint a jelenlegi zavaros idők megkövetelik, hogy elmélyítsék a két ország közti stratégiai együttműködést, gazdasági és személyes kapcsolatokat. Hozzátette továbbá, hogy jelenleg India felvirágzásához ma már adott minden lehetőség; az emberi jogokban javulás tapasztalható, a szegénység csökken, a kereskedelem bővül, a tömegpusztító fegyverek proliferációja látszólag lelassult. Kiemelte még, hogy ez a partnerségi viszony különösen fontos a közelgő amerikai választásokra való tekintettel. Burns továbbá hozzátette, hogy a két ország közti kapcsolatok nem haladnak mindig látványosan, viszont három pilléren nyugszanak, ezek a munka, a stratégiai együttműködés kiépítése és az emberek közti kapcsolatok mélyítése.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem