biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 44. hét

2012 november 05. - 23:25 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
A líbiai országgyűlés elfogadta az új miniszterelnök, Ali Zeidan javasolt kormányát, miután az előde programját visszautasították, de a tagjai továbbra is megkérdőjelezik néhány jelölt alkalmasságát. A gyűlést kedden tartották, de az ülést elhalasztották, miután a tiltakozók nem értettek egyet néhány miniszteri jelöléssel és ezért megrohamozták az épületet. Néhány tüntető szerint vannak olyan jelöltek, akik kapcsolatba hozhatók a Kadhafi-rezsimmel. A televízió által közvetített szavazáson 105 tagot sikerült a liberális és az iszlamista pártokból a Zeidan kormány mellé állítani. A kongresszus 200 főből áll, de csak 132 fő volt jelen. Zeidannak a kongresszus jóváhagyására volt szükség, hogy elfoglalja irodáját. Az átmeneti kormány a biztonság helyreállítására fog törekedni az olajtermelő országban, ahol Kadhafi kormányának megdöntése óta még mindig sok nemzetőrség működik. „Néhány minisztériummal szemben van ellenvetés, de nem akarjuk megakadályozni a kormányt abban, hogy elkezdje a munkáját”, nyilatkozta Omar Hmaidan, a kongresszus szóvivője. „Annak ellenére, hogy vannak bizonyos fenntartásaim, én személy szerint remélem, hogy a kormány sikeres lesz, mert demokratikus úton lett választva”, Mohammed Tommy, egy kongresszusi tag.
 
Vasárnap este a kuvaiti biztonsági erők feloszlattak egy, a kormány által illegálisnak minősített tüntetést.  A több ezer ember részvételével zajlott „Egy ország méltósága” nevű menetet ellenzéki csoportok szervezték, célja a december 1-ei (gyakorlatilag az egész ellenzék által bojkottálni kívánt) voksoláson már érvényes új választási törvény elleni fellépés volt. A hét végi demonstráció előtt a közösségi médiában elterjedt, hogy a kormány a hadsereget és jordán erőket akar bevetni az utcára vonulók ellen – mind a kuvaiti belügyminisztérium, mind Jordánia tagadta a szóbeszédeket.Szerdán Kuvaitvárosban is erőszakosan oszlattak fel egy tüntetést, ami Muszallamal-Barrak ellenzéki vezető szabadon engedését követelte – a nemzetgyűlés volt tagját az emír elleni uszításért vették őrizetbe, majd engedték el egy nappala 40 ember sérülését okozó összecsapás után óvadék ellenében. Pénteken elővigyázatosságból több ellenzéki vezető nyilvánította ki hűségét az emír iránt.
 
Tüntetés Kuvaitban. (Forrás: kuwaittimes.net)
 
Az izraeli védelmi minisztérium vasárnap bejelentette, hogy napokon belül működőképes lesz a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer ötödik ütege. Az új rész jobb reagálási idővel és nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, az utóbbi hetekben Izrael és az Egyesült Államok közösen tesztelték működését. A hatodik üteg felállítását 2013-ra tervezik. Ahetedik és nyolcadik az Egyesült Államok támogatásával fog a jövőben megépülni: idén és jövőre is 70 millió dollárt költenek erre a célra. Az izraeli légierő szerint a rövid hatótávolságú rakéták elleni optimális védelmet 13 üteggel tudnák megoldani. Ezen kívül fejlesztés alatt áll a Dávid Parittyája (más nevén Varázspálca) rendszer is, közepes hatótávolságú rakéták és felfegyverzett drónok ellen – ez 2016-ra valósulhat meg.
 
Október 30-án, nyugat-balkáni körútja során Hillary Clinton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere elsőként Bosznia-Hercegovinába látogatott, ahol találkozott Zlatko Lagumdzija külügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Catherine Ashton, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője is. Boszniában Clinton felhívta a figyelmet arra, hogy bár az Egyesült Államok támogatja Boszniát az euro-atlanti integrációban, ez nem valósulhat meg a belpolitikai helyzet javulása és az államigazgatási struktúra reformja nélkül.
Ezt követően Belgrádba utazott a külügyminiszter, ahol arról biztosította a szerb vezetőket, hogy nem ultimátumokat akarnak adni Szerbiának, csupán támogatni szeretnék az európai uniós csatlakozásukat, viszont ehhez feltétlenül szükséges folytatni a Koszovóval történő párbeszédet. Másnap Pristinában Clinton kijelentette, Koszovó területének kérdése már lezárt, ezt pedig a nemzetközi közösség minden tagjának el kell fogadnia. A külügyminiszter felszólította a szerb és a koszovói felet is, hogy folytassák a tárgyalásokat és javítsák a kapcsolatok minőségét. Clinton ezután rövid látogatást tett Albániában, ahol felhívta a figyelmet a jövő évi országgyűlési választásokra, mint a demokrácia érvényesülésének egyik lehetőségére, valamint sürgette a jogállamiság intézményeinek reformjait.
Végül Horvátországba látogatott a külügyminiszter, ahol elégedettségét fejezte ki az Egyesült Államok részéről az országban végbement változásokat illetően és gratulált az európai uniós tagsághoz. A nyugat-balkáni államok közül egyedül Macedóniába nem utazott el Clinton, szakértők szerint ennek jelzésértéke volt, a görög-macedón névvita megoldásának hiánya miatt, hivatalos indoklás viszont nem történt.
 
Hillary Clinton Prisitnában (Forrás: kryeministri.ks.net)
 
Továbbra is a FEMA (Federal Emergency Management Agency – Szövetségi Katasztrófavédelmi Hivatal) koordinálja a szövetségi kormányzati segítség összehangolását – beleértve a Védelmi Minisztérium által biztosított támogatást – az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama irányítása alatt. A FEMA október 31-én, szerdán kiadott sajtóközleményében ezen kívül az is olvasható, hogy az amerikai elnök közvetlen kapcsolatban áll William Craig Fugate-vel, a FEMA adminisztrátorral annak biztosítása érdekében, hogy a szövetségi partnerek továbbra is minden rendelkezésre álló erőforrással támogassák a Sandy hurrikán által sújtott területek helyreállítását. Barack Obama többek között azt is engedélyezte, hogy a FEMA koordinálja a katasztrófa-elhárítás azon erőfeszítéseit, hogy közvetlenül az állami és helyi igazgatási szerveknek nyújtsanak segítséget az életmentést, a vagyonvédelmet, a közegészségügyet és a közbiztonságot érintő sürgősségi intézkedésekben. Jelenleg több mint 1900 FEMA munkatárs dolgozik a Sandy hurrikán okozta pusztítás utáni katasztrófa-elhárítási és helyreállítási műveletekben.
 
A Sandy hurrikán útvonala és az általa érintett területek. (Forrás: mysouthborough.com)
 
Pedro Morenés spanyol védelmi miniszter jóváhagyta az új Védelempolitikai Irányelvet. A dokumentum fontosnak tartja a spanyol védelmi ipar nemzetközi térnyerésének elősegítését, valamint a gazdasági válságban lecsökkent versenyképesség megerősítéséhez történő hozzájárulást. Az elsődleges fegyverbeszerzési programokra fordítandó költségek kapcsán megjegyzi, hogy az eddigieknél nagyobb szigorra lesz szükség. Az irányelv kiemelt területként kezeli a spanyol nemzeti biztonsági struktúra racionalizálását, az elrettentés képességének megőrzését, valamint a védelmi jellegű nemzetközi kapcsolatok fenntartását. A dokumentum részletezi a stratégiai környezetet meghatározó tényezőket is: a gazdasági és pénzügyi világválságot, a Mediterrán-térségben bekövetkezett politikai változásokat, a Száhel-övezet instabilitását, a tömegpusztító fegyverek elterjedését, valamint a kalózkodást. Meghatározza továbbá a jelentősebb érdekeltségi területeket Spanyolország számára: Közép-Ázsiát, azon belül is Afganisztánt valamint Latin-Amerikát, amellyel különleges történelmi, gazdasági és stratégiai kapcsolatot ápol. Azon globális kihívások közül, amelyek közvetlenül befolyásolhatják az ország biztonsági környezetét, megemlíti a migrációt, a kiberteret, mint a nemzetközi kapcsolatok színterének egy új formáját, valamint a tengeri befolyás növekedésének lehetséges veszélyeit az új hajózási útvonalak megnyitása és a spanyol vizeken található kőolaj kitermelése révén.
 
Pedro Morenés, Spanyolország védelmi minisztere (Forrás: infodefensa.com)
 
Az ausztrál kormány ragaszkodik az eredeti ütemezéshez az afganisztáni műveletek lezárásában. Ennek keretében a katonai műveletek az idei, 2012-es év végére kerülnek a helyi erők felügyelete alá, az Ausztrál Védelmi Erők csapatait pedig 2014 végére vonják ki az országból.  Julia Gillard kormányfő az ausztrál parlament éves afganisztáni misszióját érintő beszámolójában erősítette meg az ütemtervhez való ragaszkodást. Ennek megfelelően az ausztrál mentori erők csoportja egy kisebb, tanácsadó csoporttá alakul az átmenet folyamatában, a kormány pedig kifejezte egy különleges alakulat afganisztáni állomásoztatása iránti nyitottságát 2014-et követően. A misszió keretében jelenleg 1550 katona szolgál ausztrál zászló alatt, melyben eddig 39 digger (ausztrál katona) lelte halálát, amit a miniszterelnök az elmúlt negyven év legnagyobb katonai veszteségeként jellemzett. A belső támadásokban elhunyt, valamint a misszióból hazatérő ausztrál katonák tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a közvélemény figyelmét a parlamenti meghallgatáson Gillard, ahol az ellenzék vezetője is megerősítette, hogy a szövetségeseik támogatásában meghozott áldozatok nem voltak hiábavalóak. Az Ausztrál Védelmi Erők (ADF) legfrissebb Viktória Érdemrenddel kitüntetett katonája is a misszió társadalmi megbecsülését erősíti. A bajtársaiért az életét ellenséges tűzben többször is kockáztató Daniel Keighran tizedes hőstettét beárnyékolja ugyanakkor, hogy az ADF egyik élő tűzfegyveres gyakorlata következtében életét vesztette egy, a gyakorlat helyszínén tartózkodó afgán tinédzser, növelve az afganisztáni civil áldozatok számát, amely az ENSZ jelentése szerint csak az előző évben 3021 fő életét követelte.
 
Daniel Keighran tizedes Julia Gillard miniszterelnökkel és Quentin Bryce főkormányzóval a kitüntetési ceremónián (Forrás: telegraph.co.uk)
 
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma 350 millió fontos pénzügyi támogatást nyújt az új generációs Successor-osztályú, nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárók fejlesztéséhez. A hadieszközök bevezetésével Nagy-Britannia a tengeri elrettentést erősíti meg a következő évtizedekben. A befektetéssel továbbá 1200 új munkahelyet is teremtenek. A jelenleg brit cégek által tervezés alatt álló Successor-osztályú haditengerészeti eszközök előreláthatólag 2028-ban fogják leváltani a Vanguard-osztályú tengeralattjárókat. „A nukleáris tengeralattjáró alapú elrettentési stratégiánk a nemzeti biztonság megőrzésének egyik kulcsfontosságú komponense, amelyet a kormány a jövőben is nagymértékben támogatni fog” – közölte Philip Hammond védelmi miniszter. A haditengerészet hatékonyságának növelése érdekében 2017-re minden brit tengeralattjárót – az Astute-, a Trafalgar- és a Vanguard-osztályúak egyaránt – a skóciai Faslane hadikikötőbe vezényelnek.
 
A kolumbiai kormány és a FARC terrorszervezet (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia, Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) november 6-én, Kuba fővárosában ül asztalhoz, hogy előkészítsék a november 15-én kezdődő hivatalos tárgyalásokat Havannában. Az elmundo.es spanyol internetes lap a terrorszervezet egyik tagjára hivatkozva azt állítja, hogy a megbeszélésen elsősorban a későbbi párbeszédek helyszíneit fogják megtárgyalni. A kormány képviselője, Juan Manuel Santos, és a FARC egyik tagja múlt héten, Oslóban kezdte meg az egyeztetéseket, amelynek eredményeképp egy általános megállapodás született a „konfliktus befejezéséről és a tartós, stabil béke kialakításáról.” A békefolyamat során igyekeznek megoldást találni a földproblémára és a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására, valamint a FARC leszerelésére és a kolumbiai politikai életbe történő visszaintegrálására. A terrorszervezet 1964-ben jött létre a Kolumbiai Kommunista Párt katonai szárnyából. Bár létszáma fénykorában a több tízezer tagot is elérte, a kormány agresszív fellépésének köszönhetően taglétszáma, valamint az általa ellenőrzött területek nagysága is lecsökkent.
 
A FARC katonai parádéja San Vicente del Caguan főterén 2008-ban. (Forrás: guardian.co.uk)
 
Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint az eurozónában a munkanélküliség kifejezetten magasra, 18,49 millió főre ugrott 2012 szeptemberében. A munkából kieső emberek száma 146.000 fő, a munkanélküliségi ráta ennek következtében nőtt 11,6%-ra. Ehhez képest a 2011-es adat 10,3% volt. A legmagasabb munkanélküliségi rátát Spanyolországban mérték, ahol 25,8% az állásnélküliek aránya. A legalacsonyabb értéket pedig Ausztriában rögzítették, ahol 4,4%-ot mértek.  Spanyolországban és Görögországban a 25 év alatti munkavállalóknak több mint a fele nem talál munkát. A fiatal munkanélküliek száma Németországban a legalacsonyabb, 8%; ugyanitt 5,4% a teljes munkanélküliség. Az eurozóna egésze azért küzd, hogy megvalósítsa a gazdasági növekedést, ami szükséges a foglalkoztatás ösztönzéséhez. A gazdaság 0,2%-kal esett vissza április és június között, Olaszország és Spanyolország bennragadt a recesszióban, Franciaországban pedig nem regisztráltak gazdasági növekedést az elmúlt három negyedévben. Figyelemre méltó kivétel a német gazdaság, Európa legnagyobb gazdasága, amely 0,3%-kal nőtt a második negyedévben. A növekedés várhatóan lassulást mutat majd, ha az eurozóna augusztus és október közötti GDP-jének adatait közzéteszik november 15-én.
 
Munkanélküliségi ráta 2012 szeptemberében
Spanyolország
25.8%
Portugália
15.7%
Olaszország
10.8%
Franciaország
10.8%
Németország
5.4%
Eurozóna
11.6%
Amerikai Egyesült Államok
7.8%
Japán
4.2%
(Forrás: Eurostat)
 
Lengyelországi katonai ügyészség irodája elutasította azokat a médiajelentéseket, melyek szerint robbanószerek nyomait vélték fölfedezni a 2010. április 10-én Smolensk-nél lezuhant lengyel elnöki TU-154-es repülőgép roncsain. A szerencsétlenségnek 96 áldozata volt, köztük a lengyel miniszterelnök, Lech Kaczynski is. A Rzeczpospolita napilap közölte, hogy a két hete hazatérő lengyel törvényszéki szakértőkből álló csapat TNT és nitroglicerin nyomokat talált a gép bizonyos részein. Ireneusz Szeląg ezredes, katonai ügyész azt nyilatkozta kedden egy sajtótájékoztatón, hogy nem találtak robbanószerkezetre utaló jeleket sem a gép külső, sem belső felületén. A lengyel hivatalos jelentésben is ez az álláspont szerepel. A lengyel belügyminiszterről, Jerzy Millerről elnevezett „Miller jelentés” szerint emberi hiba okozta a szerencsétlenséget. 2011. április 1-jén a legfőbb ügyész azt nyilatkozta, hogy a varsói katonai ügyészség irodája kizárta azt a tényt, hogy egy terrortámadás okozta volna Lengyelország történelmének egyik legsúlyosabb, békeidőben elszenvedett veszteségét. A moszkvai Törvényszéki Szakértő Központ álláspontja szerint sem találtak bizonyítékot robbanószerkezetre. A Rzeczpospolita napilap még nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen források vezették őket arra a következtetésre, hogy merénylet történt volna. Feltételezésük erősíti azokat az összeesküvés elméleteket, melyek szerint a katasztrófát külső beavatkozás okozta.
 
Waheedullah Shahrani bányászati miniszter pénteken küldöttségével Balkh tartományba látogatott, Hamied Karzai 45. számú miniszteri rendeletének megfelelően. A küldöttség a mazar-e sharifi műtrágyagyártó üzemet és hőerőművet kereste fel, ahol Shahrani miniszter az alkalmazottakkal is találkozott, akiket az üzemek javuló pénzügyi helyzetéről tájékoztatott. A jövőben a csővezeték javításával, újratelepítésével, új kutak fúrásával, továbbá a műszaki géppark megújításával, az üzemek termelési kapacitása 50.000 tonnás növekedése várható. Mindez 36 megawatt villamos energiát jelent. (A projektre összesen 32 millió KUSD került elkülönítésre.) Shahrani az illetékeseket már utasította, hogy a termelékenység növelése érdekében képezzenek ki egy fiatal szakemberekből álló csoportot. Másnap a miniszter az Angut és Qashqar kőolaj kutakat látogatta meg. A küldöttséget Saripul kormányzója, Abdul Jabbar Haqbeen és a tartományi tanács tagjai fogadták. Shahrani engedélyt adott a kőolaj kutak megnyitására, és egyben történelmi napnak nevezte az alkalmat, amely pozitív változást hozhat Afganisztán jövőjében.
 
A mazar-e sharifi üzemek és Waheedullah Shahrani (Forrás: bakhtarnews.com.af)
 
Az észak-oroszországi Zvjozdocska hajógyár által átvizsgált és felújított indiai Kilo osztályú dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró két hetes tengeri gyakorlaton vesz részt. Az indiai haditengerészetnél 1997 óta szolgálatban lévő INS Sindhurakshak egy az orosz hajógyár és az indiai védelmi minisztérium 2010. június 4-én jóváhagyott szerződése alapján lett felújítva. A korszerűsítési program keretében előírták a tengeralattjáró teljes felülvizsgálatát, a hajótest szerkezetétől kezdve a már korábban javított ellenőrzési rendszereken és az elektronikus hadviselési rendszereken keresztül egészen az integrált fegyver-kezelő rendszerig. A korszerűsítés körülbelül 80 millió dollárba került. A tengeralattjárót a további teszt-sorozatokat követően várhatóan a 2012-es év végére szállítják le Indiába. Oroszország tíz darab Kilo osztályú tengeralattjárót gyártott Indiának, és ezek közül négyet (INS Sindhuvir, INS Sindhuratna, INS Sindhughosh, and INS Sindhuvijay) már felülvizsgált. A korszerűsített indiai tengeralattjárókat 3M-54 Club-S (SS-N-27) hajó-elhárító cirkáló rakétákkal, az indiai fejlesztésű USHUS hanglokátorral, valamint a CCS-MK rádió-kommunikációs rendszerrel és Porpoise típusú radarral szerelték fel.
 
Egy indiai Kilo osztályú dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró (Forrás: en.rian.ru)
 
Október 30-án, kedden gyakorlat közben lezuhant egy orosz Szu-24-es vadászbombázó Cseljabinszk térségében, mondta a Védelmi Minisztérium egyik munkatársa. „Miután a kényszerleszállás sikertelennek bizonyult, a pilóta úgy döntött, hogy a gépet a lakott területektől távolabbra irányítja és biztonságosan katapultál.” – nyilatkozta a Minisztérium. A balesetet a repülés-ellenőrző rendszer meghibásodása okozta. A katasztrófát követően a Cseljabinszk régióban lévő Shangol Légitámaszpontnál az összes Szu-24-es repülőgépet átvizsgáltak, nyilatkozta a Központi Katonai Körzet parancsnoka, Yaroslav Roshchupkin ezredes. Korábban említette, hogy a repülőgép 67 kilométerre a bázistól, egy rutin repülőgyakorlat alatt zuhant le. Jelenleg mentő és kutató csapatok, nyomozók, helyi ügyészségi hivatalnokok, a rendészeti ügynökség emberei, a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma, valamint a Védelmi Minisztérium munkatársai dolgoznak a helyszínen.
 
A Rianovosti orosz állami híroldal információi szerint Oroszország Stratégiai Rakéta Erői (SMF) a jövőben is megtartják mind a rakétasiló alapú, mind a mozgatható ballisztikus rakétakilövő egységeiket. A hírt az SMF helyettes parancsnoka, Valery Mazurov altábornagy jelentette be csütörtökön. Az SMF kétkomponensű struktúrája biztosítja, hogy Oroszország nukleáris arzenálja ütőképes maradjon: míg a rakétasiló alapú interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM-ek) a preventív elrettentő csapás eszközeiként szolgálnak, addig a mozgatható kilövők biztosítják az ellencsapás képességét egy potenciális ellenséggel szemben. „Az SMF struktúrája nagy valószínűség szerint érintetlen marad az elkövetkezendő években vagy évtizedekben” - tájékozatott Mazurov egy interjúban az orosz Rossiya 24 TV csatornán.
Nyílt források alapján ismeretes, hogy az SMF jelenleg minimum 58 db rakétakilövő alapú SS-18 „Satan” típusú ballisztikus rakétával, 160 db mozgatható Topol (SS-25 „Sickle” típusú) rakétarendszerrel, 50 db kilövőalapú és 18 db mobil Topol-M (SS-27 „Sickle” típusú) rendszerrel, valamint 18 db RS-24 „Yars” típusú rakétával rendelkezik. A szervezet tájékoztatása szerint a jövőben Topol-M és az RS-24 típusú ballisztikus rakéták lesznek Oroszország földi telepítésű nukleáris arzenáljának fő eszközei, és az SMF fegyvertárának is minimum 80 %-át ezekkel a típusokkal szeretnék felszerelni 2016-ig.
 
„Nem szabad lebecsülni az indiai-óceáni térség geostratégiai fontosságát” - nyilatkozta Salman Khursid, India külügyminisztere az „Indiai-óceáni Együttműködés a Regionális Együttműködésért” ötnapos konferenciáján, melyet az elmúlt héten tartottak. A globális gazdasági dinamizmus Ázsia felé tolódása egyre jobban felértékeli a térség államai számára a tengeri kereskedelem szerepét, így az óceánra való kijutás lehetőségét. A szervezet támogatja a gazdasági kapcsolatok elmélyítését és a hajózás biztonságának elősegítését a térségben, a legutóbbi találkozón (2011-ben Bangalore-ban) hat prioritást fogalmaztak meg a részes államok számára. Ezek a hajózás biztonságának fokozása, a katasztrófa-kockázat csökkentése, a kereskedelem és a beruházások megkönnyítése, a halászati gazdálkodás, a felsőoktatási és tudományos-technikai együttműködés, valamint az idegenforgalmi és kulturális cserekapcsolatok. Khursid hozzátette továbbá, hogy a régió tengeri kereskedelmének helyzete aggodalomra ad okot, a kalózkodás pedig csak tovább nehezíti a helyzetet. A problémát elsősorban az jelenti, hogy a régió szállítási költségei és a biztosítási díjak folyamatosan emelkednek. 2013-ban India ad otthont egy szemináriumnak a hajózás biztonságáról. A kialakult fórumot intézményesíteni szeretnék a helyzet folyamatos nyomon követése és az eszmecsere megkönnyítése céljából.
 
Salman Khursid, India külügyminisztere, a tagállamok minisztereivel pénteken. (Forrás: thehindu.com)
 
Szerdán két iráni hadihajó horgonyzott le Szudán partjainál. A haditengerészeti jelenlétet a múlt hét keddi, kartúmi fegyvergyár, a Yarmouk Industrial Complex elleni bombázás váltotta ki, amit vélhetően izraeli vadászgépek hajtottak végre. A bombázásért egyetlen ország vagy szervezet sem vállalta a felelősséget, és Izrael sem hajlandó nyilatkozni az esetről. A bombázás motivációja valószínűleg abban rejlett, hogy egyes információk szerint a fegyvergyárban Irán és szövetségesei számára készületek haditechnikai eszközök, ezt azonban minden szudáni fórum cáfolja. A perzsa flottilla jelenlétével a „támogatás és barátság üzenetét szeretné eljuttatni a régió minden országába, és biztosítani kívánja a szomszédos államokat a biztonságos tengeri kereskedés lehetőségéről”, közölte az iráni IRNA, és a szudáni SUNA hírügynökség egyaránt.
 
Lángokban áll a kartúmi Yarmouk fegyvergyár a légitámadás után. (Forrás: guardian.co.uk)
 
Az Európai Parlament ötfős delegációja, amely nemsokára Iránba látogatott volna, lemondta útját. A visszalépés okát az szolgáltatta, hogy az EP-delegáció találkozni kívánt a két, múlt héten Szaharov-díjjal kitüntetett iráni aktivistával: Nasrin Sotudeh ügyvéddel és Jafar Panahi filmrendezővel. Nasrin Sotudeh iráni emberi jogi aktivista, aki jelenleg hat éves börtönbüntetését tölti, kormányellenes propaganda és a nemzetbiztonság veszélyeztetésének vádjával. Jafar Panahi társadalomkritikus filmjeivel vált híressé. A 2009-es választási csalásokat követő megmozdulásokban is részt vett, ezért nem hagyhatja el Iránt, és 20 évig nem forgathat. Iránban 2007 óta nem járt egyetlen EP-delegáció sem.
 

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem