biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 45. hét

2012 november 13. - 01:23 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Cecilia Malmstrom, az Európai Unió bel-és igazságügyi biztosa november 5-én Tiranában felhívta a balkáni államok figyelmét arra, hogy vissza kell szorítaniuk azoknak a számát, akik tőlük az Európai Unió felé fordulnak menedékjogért. A biztos elmondta, 73%-kal növekedett a tavalyi évhez képest a menedékkérők száma a balkáni államok irányából, ez pedig aggasztja az EU tagállamait. 2009 decemberében tett az EU engedményeket Szerbia, Montenegró és Macedónia állampolgárainak, miszerint vízum nélkül, szabadon utazhatnak a Schengen-övezetben. Azóta Szerbia és Macedónia folyamatosan kapja a panaszokat a tagállamoktól főképp az albán és roma menedékkérők nagy száma miatt. Az Eurostat adatai szerint 2012 első negyedévében Szerbiából 3390 fő fordult menedékjogért az EU valamely állama felé, Macedóniából 1100, Albániából 865, míg Boszniából 600 fő.
 
Cecilia Malmstrom, az Európai Unió bel-és igazságügyi biztosa (Forrás: balkaninsight.com)
 
November 6-án David Cameron egy két napos diplomáciai és a kereskedelmi látogatást tett az Egyesült Arab Emirátusokban. A két állam azt tervezi, hogy létrehoz egy védelmi és egy ipari partnerségi programot. A program a tervek szerint magába foglalja a szoros együttműködést az új katonai technika, a kereskedelem és a diplomácia terén. A BAE Systems által fejlesztett Typhoon vadászgépek száma még eldöntetlen, amit a tervek szerint az Egyesült Arab Emirátusoknak szállítanak. Emellett arról is tárgyalnak, hogyan fejleszthetnék "stratégiai légvédelmi kapcsolataikat". A november 6-i bejelentés szerint két állam növeli a közös katonai gyakorlatok számát és a közös képzéseket is, valamint könnyebb lesz az utazás a két ország között. Jelenleg Szaúd-Arábia állhat a második helyen a Typhoon hajtóművek beszerzését illetően, ami körülbelül a 72 hajtóművet jelent. Az Egyesült Arab Emirátusok gazdasága javarészt olajkészleteik kitermelésből származik, melynek egy részét a védelmi ipar fejlesztésébe invesztálják. Ezt az szándékot támasztja alá a szeptemberben megkötött szerződés, mely irányított fegyverrendszerekről szólt.
 
Az október elsején lemondott Vasile Cepoi helyett - akit összeférhetetlenséggel, illetve uniós pénzek elsikkasztásával vádolt meg az állami tisztségviselők vagyonát és összeférhetetlenséget vizsgáló hivatal (ANI) -, a palesztin származású Raed Arafatot bízták meg a román egészségügyi miniszter tisztség betöltésével. Arafat kinevezését a november 8-át, csütörtököt megelőző napon Traian Basescu, román elnök hagyta jóvá és attól a Victor Ponta miniszterelnöktől veszi át a posztot, akit idéglenesen neveztek ki a hivatal élére. Az új miniszterelnök markáns szerepet vállalt a korszerű rohammentő-szolgálat létrehozásában, amit első ízben Marosvásárhelyen állítottak szolgálatba, majd fokozatosan üzembe helyezték az egész ország területén. Az év elején azonban pont - 1999 óta román állampolgár - Arafatot bírálta Basescu, aki az egészségügyi reformok életbe léptetésének legnagyobb akadályaként jellemezte a korábbi államtitkár-helyettest. Utcai zavargások által kísért vitájuk abból adódott, hogy Basescu reformtervezete privatizálta volna a rohammentő-szolgálatot, amit Arafat ellenzett.
 
Raed Arafat román egészségügyi miniszter (Forrás: libertatea.ro)
 
Angela Merkel szerint három éven belül - a föderáció irányába mutatva – szükséges a nemzeti költségvetéseket, adópolitikát és munkajogot brüsszeli felügyelet alá vonni. Az Európai Parlamentben november 7-én, szerdán megtartott beszédében Merkel kancellár asszony hangsúlyozta: a közös pénz megmentéséért az euró zóna tagjainak le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, és a pénzügyi-gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében akár még az alapszerződés módosítására is készen kell állniuk. Merkel továbbá ígéretet tett arra, hogy Németország mindent megtesz az euró megmentéséért, de ezért cserébe az adópolitikát és a munkajogot is kiszervezné a nemzeti hatáskörből. A föderáció irányába tartó euró zóna tervét már a decemberi csúcson elfogadtatná a tagállamok képviselőivel, majd két-három év múlva a gyakorlati megvalósulás következhetne. Az euró zóna további esetleges integrálásához Merkel szerint az EU működésében is változások szükségesek, ezért nem zárta ki, hogy a zóna tizenhét tagországának Európai Parlamentben helyet foglaló képviselői szavazhassanak bizonyos kérdésekben.
 
A Puerto Ricoban 2012. november 6-án, kedden megtartott, nem kötelező érvényű népszavazáson a résztvevők 54%-a szavazott amellett, hogy a sziget az Amerikai Egyesült Államok 51. tagállamává váljon. A 114 éve fennálló status quo megváltoztatásáról szóló népszavazás eredményét az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának is jóvá kell hagynia. Barack Obama újraválasztott amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy „abszolút többség” esetén, tiszteletben fogja tartani Puerto Rico döntését. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy az eredmény alapján a szövetségi törvényhozás napirendre tűzi-e a kérdést. A társult állam kormányzójának személye is kérdéses. Az eddigi eredmények alapján a kormányzat jelenlegi vezetője, Luis Fortuno elvesztette a választást Alejandro García Padillával szemben, aki a status quo fenntartását támogatja. 45 év alatt ez volt a negyedik referendum az említett kérdésben, három alkalommal azonban a lakosság leszavazta a csatlakozást. Puerto Rico 1898 óta áll az Amerikai Egyesült Államok fennhatósága alatt, diplomáciai képviseletét, szociális ellátását és védelmét is az Egyesült Államok biztosítja.
 
A puerto ricoiak többsége a csatlakozás mellett döntött. (Forrás: cnn.com)
 
A német parlament 2012. november 8-án úgy döntött, hogy meghosszabbítja a német katonai jelenlétet Darfur térségében. Az eddigi 10 katona mellé még további negyvenet szavaztak meg a képviselők. A Bundeswehr még egy évet állomásozik a Darfur térségben és a szomszédos Dél-Szudánban. A Bundestag részéről a két megbízatás fenntartásához legfeljebb 50 német katona kell. A nemzetközi UNAMID misszió Darfurban azért felelős, hogy figyelemmel kísérje a kormány csapatai és a lázadók közötti tűzszünet betartását, és, hogy megvédje a helyi lakosságot az esetleges támadásoktól. Jelenleg a Bundeswehr csak 10 katonával vesz részt ebben a küldetésben. Ugyanakkor a független Dél-Szudánban több mint egy éve állomásoznak a német erők. Itt a nemzetközi UNMISS misszió gondoskodik a béke biztosításáról, és az új államrendszer kiépítéséről. Dél-Szudán 2011 júliusában, a legnagyobb afrikai országként nyilvánította ki függetlenségét a több évtizedes polgárháborút követően.
 
Dél-Szudán (Forrás: tagesschau.de)
 
A lengyel köztársasági elnök, Bronislaw Komorowski bízik az amerikai-lengyel együttműködés fenntartásában az Obama-adminisztráció második elnöki mandátuma alatt is. „Boldog vagyok Obama választási győzelmét illetően” - mondta Komorowski csütörtökön egy rádióinterjúban. „Könnyebb olyasvalakivel dolgozni, akit az ember már ismer – valakivel, akivel már van néhány előre elrendezett ügyünk”. A lengyel elnök megjegyezte, hogy ezek közé az „ügyek” közé tartozik az Ukrajnával való kapcsolat, amit már többször megvitatott Barack Obama amerikai elnökkel. Lengyelország állhatatosan dolgozik azon, hogy erősítse Ukrajna és a nyugati államok közti kapcsolatot. „Ukrajna nem zárhatja be kapuit a nyugat előtt. Éppen ellenkezőleg, nyitnia kell a nyugat felé, és fordítva.  Ez az út Ukrajna számos belpolitikai problémájára megoldást jelenthetne.” Komorowski megemlítette azt a „csekély, de annál fontosabb” ügyet - Obama 2010-es ígéretét -, ami alapján az Egyesült Államok elnöke támogatni fogja a lengyel állampolgárok vízumigénylését. „Tudom, hogy megválasztása után Obama elnök már könnyedén betarthatja ígéretét. […] A cél eléréséhez természetesen szükség lesz a kongresszusban többséget élvező republikánus párt támogatására is, mert ez az ügy csak a két párt együttműködése révén valósítható meg.” Komorowski szerint Obama elnök várhatóan hamarosan visszatér Lengyelországba a lengyelországi zsidóság történetét bemutató múzeum nyitóünnepsége alkalmából. „Ez egy olyan intézmény lesz, aminek Lengyelországban és az Egyesült Államokban is vannak támogatói.” A projekt októberben került bemutatásra New Yorkban és várhatóan 2013 őszén nyithatja meg kapuit.
 
Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója kritizálta a szmolenszki repülőgép-katasztrófa kapcsán felröppenő összeesküvés elméleteket, „folyamatos, felelőtlen képtelenségeknek” titulálva azokat. „Nehéz nem megbotránkozni azon, ahogyan terjed az erőszak a lengyel politikai nyelvben és, hogy magas szintű tisztviselők milyen felelőtlenül űzik játékaikat a politikában. […] Jelenleg úgy tűnik, egyesek azzal kísérleteznek, hogy aláássák a lengyel állam és demokrácia alapjait.” Brzezinski kritikáját egy héttel az után fogalmazta meg, hogy a lengyel ellenzéki párt, a Törvény és Igazság Pártjának vezetője, Jaroslaw Kaczynski azt állította, a 2010-ben bekövetkező légi katasztrófa egy „példátlan bűntett” eredménye, 96 ember, köztük a volt miniszterelnök Lech Kaczynski „meggyilkolása” volt. Brzezinski szigorúan elítélte az elmúlt két évben elterjedt „felelőtlen badarságokat” amelyek szerint egy szándékos merénylet okozta a katasztrófát és azt nem más, mint a lengyel, az orosz, vagy a két kormány együtt hajtatta végre. „Ez visszataszító és ártó dolog és remélem, hogy az ellenzékben ennél sokkal felelősségteljesebb emberek más megközelítést fognak képviselni. […] Ez a néhány ember által elkövetett erkölcstelen viselkedés arra utal, hogy pszichológiai nehézségekkel küzdenek. Mindez emberi szempontokból valahol érthető, de a politikában nincs helye.” Brzezinski azt is vitatta, hogy a lengyel politikai megosztottság kedvezne Oroszországnak. Megjegyezte, hogy a lengyel politikusok azon kísérletei, melyek a katasztrófa tényét arra használták fel, hogy a társadalmat megosszák „felháborítóak” és „megvetendőek”.
 
Zbigniew Brzezinski (Forrás: thenews.pl)
 
Az Egyesült Királyság nemzetközi fellépést sürget a Szíriában dúló polgárháború lezárására. David Cameron miniszterelnök november 9-én a következőket nyilatkozta: „Aszad elnöknek távoznia kell. Egy békés politikai átmenetet és egy biztonságos országot szeretnénk látni a jövőben. De jelenleg a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy amit eddig tettünk, az ehhez nem elég.” Egyes elemzők szerint Nagy-Britanniának nem katonai, hanem politikai lépésekkel kell célt érnie, egy esetleges regionális háború elkerülése érdekében. William Hague brit külügyminiszter egy írásos nyilatkozatot mutatott be a Parlamentnek, mely szerint hamarosan elkezdődnek a tárgyalások a szír rezsim elleni fegyveres szembenállásról. Továbbá kizárta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság haditechnikai eszközökkel fogja támogatni a lázadókat.
 
A brazil katonai vezetőség elküldte a jövő évre vonatkozó költségvetési igényeit a Parlamentnek. A határok őrzése és a stratégiai létesítmények védelme továbbra is prioritást élvez. A haditengerészet, a szárazföldi erők és a légierő parancsnokságának képviselői november 6-án ismertették elképzeléseiket a Külügyi és Nemzetvédelmi Biztosság (Comisión de Relaciones Exteriores y Defensa Nacional) előtt. A haditengerészet képviselője, Antonio Garcez ellentengernagy három fontos projektet emelt ki. Az első a tengeralattjárók építésére és karbantartására alkalmas bázis novemberi felavatása, a második a négy konvencionális meghajtású tengeralattjáró beszerzése egy Franciaország és Brazília közti megállapodás értelmében, a harmadik pedig egy teljes mértékben önerőből létrehozandó nukleáris meghajtású tengeralattjáró megépítése. A szárazföldi erők képviselője, Luiz Felipe Linhares tábornok a Guarani páncélozott szállítójármű hadrendbe állítását és egy összetett határfigyelő rendszer kiépítését említette. A légierő prioritásai az AMX/ A-1 és az F-5-ös szuperszonikus vadászgépek modernizációja, valamint a KC-390-es katonai szállító-repülőgép fejlesztése.
 
Ausztrália több mint kétszeresére emeli az indonéz elnök regionális demokratikus kezdeményezésének támogatását - jelentette be Julia Gillard miniszterelnök a Balii Demokrácia Fórum megnyitóján. Canberra 2015-ig 1,75 millió dollárral támogatja az indonéz kezdeményezésre létrehozott Béke és Demokrácia Intézetet, ahol az ausztrál segélyt a fiatal ázsiai vezetők és aktivisták képzésére, valamint a nők politikai szerepvállalásának elősegítésére fordítják. Emellett Ausztrália a csendes-óceáni térség alacsony női parlamenti részvételi arányának (5%, a globális átlag 18%-kal szemben) javítását célozza egy új, 10 évre meghirdetett, képzést és felkészítést kínáló 320 millió dolláros fejlesztési programmal. A Baliban megrendezett fórumon Dél-Korea és a vendéglátó Indonézia mellett Ausztrália is társelnökként vett részt. A miniszterelnök asszony hangsúlyozta, hogy a rendezvény a demokrácia megvitatásáról, nem pedig a demokráciák találkozásáról szólt, utalva ezzel Irán és a Brunei Szultanátus részvételét illető fenntartásokra. Ahmadinedzsád iráni miniszterelnök a konferencia megnyitó ülésén elhangozott beszédében Barack Obama szerdai újraválasztását, valamint a közelmúlt európai demokratikus választásait a nép akaratnyilvánításával szemben a kapitalisták csataterének minősítette, amely erőteljes költekezésre ad kibúvót a hatalmon lévő kisebbségnek. Gillard nem volt hajlandó az elhangzottakat kommentálni, részvételét Ausztrália és Indonézia erős kapcsolataival, valamint az indonéz demokratikus folyamatok fejlődésének támogatásával indokolta.
 
Indonézia elnöke, Susilo Bambang Yudhoyono találkozik Julia Gillarddal a Bali Demokrácia Fórum megnyitóján (Forrás: theaustralian.com)
 
November 4-én vasárnap rivális líbiai milíciák támadtak egymásra fegyverekkel és egyéb eszközökkel. Az összecsapás során felgyújtottak egy korábbi állambiztonsági épületet. Ez volt az egyik legsúlyosabb incidens a biztonsági szervezetekben Moammer Kadhafi bukása óta. Legalább öt ember megsebesült és egy eltévedt golyó becsapódott egy kórházba a város szívében, ahova a bent lévők rohantak felfegyverezni magukat, mondván, hogy a rendőrségi bejelentések nem találtak meghallgatásra. Több mint tizenkét óra múlva megjelent a hadsereg, hogy helyreállítsa a rendet. Ez az esemény jól mutatja az egyik legfőbb biztonsági kihívást, amellyel az új kormánynak szembe kell néznie: túl nagy hatalmat szereztek maguknak a milíciák a forradalom után. A legnagyobb harcok a kora reggeli órákban zajlottak, nyilatkozta egy szemtanú az AFP hírügynökségnek. Kora délutánra a Legfelsőbb Biztonsági Bizottsághoz (SCC) - amelyet a fegyveres csoportok szabályozására hoztak létre - tartozó épület lángokban állt, és a rivális milíciák kifosztották. A minisztérium már sokszor megígérte, hogy lefegyverzi a milíciákat, de erre a lakosok undorral reagálnak: „a kormánynak meg kell találnia a megoldást a biztonsági zűrzavarra,” nyilatkozta egy helyi lakos, Khaled Ahmed. „ A forradalom óta két év telt el, és még mindig nincs biztonság. Vagy meg kell találni a megoldást, vagy megint kivonulunk az utcákra.”
 
Emberek gyülekeznek Bengáziban (Forrás: presstv.ir)
 
Hétfőn Manamában két ember meghalt, amikor öt, az utcán elrejtett robbanószerkezet lépett működésbe. Egy nappal később a hatóságok letartóztattak négy embert, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a merényletek kitervelésében és végrehajtásában. A bahreini kormány a libanoni Hezbollahot teszi felelőssé a történtekért, szerinte a kivitelezés erre a csoportra utal. A Hezbollah viszont ezt cáfolta, mondván hogy a kormány maga követte el a merényleteket, hogy okot adjon az ellenzék elnyomására. Szintén kedden a biztonsági erők feloszlattak egy gyászmenetet követő tüntetést. A gyászolt nő halálát családtagjai szerint a rendőrség könnygázgránátja okozta. Közben a kormány 31 embertől, köztük volt parlamenti képviselőktől és vallási vezetőktől vonta meg az állampolgárságot nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Szombaton Muharraqban egy fiú temetése után voltak összecsapások a tüntetők és a kivezényelt rendőrök között. A gyászolók szerint a fiút akkor ütötte el egy gépkocsi, amikor a biztonsági erők elől próbált menekülni. Vasárnap a kormány bejelentette, hogy ezentúl a Nemzeti Gárda fog a „stratégiai helyeken” járőrözni, hogy megakadályozza a további rendbontásokat. 
 
Habiba Sarabi Bamyan tartomány kormányzója aggodalmát fejezete ki a 2014-es NATO csapatkivonásával kapcsolatban a BBC-nek adott interjúban. Sarabi szerint, amint a kivonás befejeződik, az országban polgárháború fog kirobbanni, ahogy az 1990-ben is történt. Könnyen konfliktus bontakozhat ki a különböző törzsek, csoportok között, amennyiben a rendfenntartó (az afgán hadsereg és rendőrség) erők továbbra sem fognak a megfelelő képességekkel és hatáskörrel rendelkezni. A belügyminisztérium szóvivője, Sediq Sediqi minderre válaszul úgy nyilatkozott: az afgán nemzeti erők képesek kontrollálni a biztonsági helyzetet és megfékezni a törvényellenes cselekményeket az országban. A csapatok kivonásával kapcsolatban nem újdonság, hogy afgán szereplők részéről negatív vélemények és aggályok fogalmazódnak meg. Ahmad Zia Massoud, a Nemzeti Front vezetője szintén tart egy esetleges polgárháború bekövetkezésétől, ezért arra figyelmeztette az Egyesült Államok elnökét, hogy itt az ideje megkezdeni azokat az intézkedéseket, melyek megoldják a politikai kérdéseket az országban, még a 2014-es választások előtt. Az International Crisis Group (elemző, tanácsadó szervezet) egy korábbi jelentésében az afgán kormányzat összeomlását jósolta a NATO csapatok távozását követően; ezért szorgalmazza a szabad és tisztességes választások lebonyolítását.
 
Oroszország három fregattot épít Indiának, ezek közül a másodikat („Tarkash”) pénteken az orosz kalinyingrádi Jantar Hajógyárában adták át az Indiai Haditengerészetnek, az átadó ünnepségen számos orosz és indiai magas rangú katonatiszt is jelen volt. Oroszország és India egy 1,6 milliárd dolláros egyezményt írt alá 2006-ban, amiben az orosz fél szerződés vállalt három „Krivak III” osztályú („Talwar” néven is ismert) irányított rakéta-fregatt megépítéséért. Az első fregatt, az „INS Teg” április 27-én csatlakozik az Indiai Haditengerészethez. A trió utolsó fregattja a „Trikand” jelenleg kikötő-teszteken vesz részt, majd a Balti-tengeren fogja befejezni tengeri gyakorlatait, végül 2013 nyarán szállítják Indiának. Az új fregattok mindegyike nyolc „BrahMos” szuperszonikus cirkálórakétával, egy 100 milliméteres gépágyúval, egy Shtil földfelszín-levegő rakétarendszerrel, két „Kastan” rakétavédelmi rendszerrel, két 533 milliméteres ikertorpedó kilövővel és egy tengeralattjáró-elhárító helikopterrel lesznek felfegyverezve. Oroszország korábban három „Talwar” osztályú fregattot épített Indiának („INS Talwar”, „INS Trishul”, „INS Tabar”).
 
Az Indiai Haditengerészetnek pénteken átadott „Tarkash” fregattja (Forrás: en.rian.ru)
 
A két BRICS ország, India és Brazília közti kereskedelem növekedése az utóbbi időszakban elérte a 35%-ot, ami a világgazdaság dinamikájában lassulása és a fizikai távolság figyelembe vétele mellett jelentősnek számít - nyilatkozta a két ország nagykövete. A távolságból eredő kereskedelmi nehézségek áthidalására kidolgoztak egy megállapodást a légi szállítás megkönnyítéséről. Az év eleji Indiában tartott elnöki találkozó alkalmával 2015-ig 15 milliárd USD nagyságrendben lett kitűzve a két ország közti kereskedelmi cél. Deepak Bhojwani, a Sao-Paulo-i főkonzul a BRICS csoportosulásra utalva megjegyezte, hogy India és Brazília egy hatalmas gazdasági ölelésben egyesültek. Hozzátette továbbá, hogy két ország közti számos hasonlóságnak egyre több szerepe lesz a nemzetközi színtéren. A Brazil és Indiai cégek együttműködése nem új keletű: erre példa a brazil Reliance és Petrobras olajvállalat együttműködése vagy az Indiai Tata cég Marco Polo-val kötött egyessége. A dél-amerikai országból elsősorban feldolgozatlan termékek érkeznek, ugyanakkor India nagy mennyiségű gázolajat exportál Brazíliának.
 
November 9-én, csütörtökön az iráni védelmi miniszter, Ahmad Vahidi bejelentette, hogy a perzsa légierő gépei a múlt héten egy iráni légtérbe berepülő drónra lőttek. A bejelentést a Pentagon 24 órával korábbi közleménye előzte meg, amely arról tájékoztatott, hogy két iráni vadászgép november 1-én tüzet nyitott egy fegyvertelen, amerikai Predator Drónra az Öböl térségében. A drónnal kapcsolatban az amerikai álláspont két tényhez ragaszkodik: a Predator nem tartózkodott iráni légtérben, és két, a Forradalmi Gárda parancsnoksága alá tartozó Szu-25-ös csatarepülőgép nyitott rá tüzet. A drón szokásos megfigyelési feladatait végezte a nemzetközi vizek felett, amiről az USA előzetesen tájékoztatta az iszlám köztársaságot. A drón az esetet követően visszatért az Öböl mentén található, eddig ismeretlen főhadiszállására. Egyes amerikai vélemények szerint az iráni reakció célja az volt, hogy megzavarja az amerikai elnökválasztások menetét.
 
Az MQ-1 Predator típusú drón. (Forrás: aljazeera.com)
 
A Rianovosti orosz állami hírportál azon orosz vélekedésnek adott hangot, mely szerint a vegyi fegyverek nem vonhatóak ki teljes mértékben a világ vezető hatalmainak arzenáljából, még akkor sem, ha formális betiltásuk már megtörtént. A hírt az oroszországi Radioaktív, Vegyi és Biológiai Védelmi Erők parancsnoka, Yevgeny Starkov vezérőrnagy jelentette be csütörtökön. A vegyi fegyverekről szóló egyezmény (Chemical Weapons Convention – CWC) 1997. április 29-én jött létre, és a 195 ENSZ tagállamból 188 csatlakozott hozzá. „Az ilyen típusú fegyverzetet azért nem lehet teljes mértékben kivonni a háborús arzenálból, mert elemzések alapján több milliárdot költenek az új hatóanyagok kifejlesztésére mind az Egyesült Államokban, mind pedig a nyugati országokban, ami azt mutatja, hogy a munkálatok még folyamatban vannak”, nyilatkozta a parancsnok egy interjúban az orosz Rossia 24 TV csatornán. És ez nem csak a vegyi fegyverekre vonatkozik: látni kell, hogy a világ államai új és újabb eszközöket fejlesztenek ki a biológiai hatóanyagok elleni védelemre, ám ez egy kettős felhasználású technológia, hiszen arra is használható az ilyen irányú kutatás, hogy új fegyvereket gyártsanak. Ezek közül néhány fejlesztés, különösen a génmanipuláció területén, meggátolhatja vagy semlegesítheti az ellenanyag hatásait, figyelmeztetett a tábornok. Ettől függetlenül nem utalt arra, hogy ez mennyire befolyásolhatja Oroszország abbeli kötelezettségét, hogy megsemmisítse vegyi és biológiai fegyvereinek száz százalékát.
2012 májusáig 25000 metrikus tonna vegyi fegyvert, készleteinek hatvankét százalékát semmisítette meg. Tizenöt év alatt a 40000 metrikus tonnás készleteinek körülbelül a kétharmadát semmisítette meg Oroszország, ami eddig világelsőnek tekinthető. A cél az, hogy 2015-ig a teljes készletet megsemmisítsék. Megközelítőleg Oroszország 40000 metrikus tonna vegyi fegyverrel rendelkezik, míg az Egyesült Államok 27000-rel. Az Egyesült Államok a vegyi fegyvereinek körülbelül kilencven százalékát semmisítette meg eddig. A Védelmi Minisztérium azonban elhalasztotta a maradék 2000 metrikus tonna megsemmisítése először 2021-re, majd egy későbbi dátumra, 2023-ra. 2012. január 31-ig több mint 50000 metrikus tonna vegyi fegyvert semmisítettek meg globálisan, ami a világ készleteinek hetvenhárom százalékát teszi ki. Myanmar (régi nevén Burma) és Izrael is aláírták az egyezményt, de még nem ratifikálták azt. Az egyezményhez csak Angola, Észak-Korea, Egyiptom, Szomália és Szíria nem csatlakozott. A hivatalosan is bejelentett, vegyi fegyverrel rendelkező országok közé tartozik Albánia, Líbia, Irak, India, Oroszország, az Egyesült Államok és Dél-Korea.
 
Orosz vegyi fegyverek kérdése a Szovjetunió bukását követően nagy sajtófigyelmet kapott Nyugaton (Forrás: en.rian.ru)
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem