biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 46. hét

2012 november 19. - 23:25 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Pedro Morenés spanyol védelmi miniszter november 15-én Párizsba látogatott, hogy részt vegyen a Weimar Plus Kezdeményezés kül- és védelmi minisztereinek találkozóján. Az esemény központi témája az EU Külügyek Tanácsának hétfői megbeszélése volt, amelyen meghatározták, milyen katonai akciót hajtsanak végre a tagállamok a Mali északi részét elfoglaló dzsihadistákkal szemben. Az al-Kaida maghrebi szárnya (al-Qaeda in the Land of Islamic Maghreb, al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén) Mali területének mintegy fele fölött szerezte meg az irányítást és kiáltott ki egy új államot, amelyet a gyenge mali hadsereg nem tudott megakadályozni. Októberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a franciák által támogatott 2071-es határozatot, amely sürgette Ban Ki-moon ENSZ főtitkárt és az afrikai regionális szervezeteket, hogy 45 napon belül mutassanak be egy olyan tervezetet, amelyben a katonai intervenció, mint lehetséges opció szerepel. Az európai elképzelés egy erős afrikai koalícióra hagyná a szárazföldi akció kivitelezését, míg az EU logisztikai támogatással, valamint a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (Economic Community Of West African States, ECOWAS) 3000 katonája számára nyújtott kiképző misszió felállításával járulna hozzá a művelethez. Morenés elmondta, hogy a Libanonban állomásozó spanyol katonák létszámát a tervek szerint 2012 végére 50%-kal csökkentik, amely megfelelő alapot biztosíthat egy esetleges misszióban való részvételhez a nyugat-afrikai államban. 
 
Spanyol békefenntartók Libanonban egy támadás után (Forrás: militaryphotos.net)
 
November 16-án a Jugoszlávia Nemzetközi Büntető Törvényszék Fellebbviteli Bizottsága felmentette Ante Gotovina és Mladen Markacs korábbi horvát tábornokokat az őket ért vádak alól. A vádpontok szerint emberiség elleni bűncselekmények részesei voltak, valamint a hadviselés törvényei ellen irányuló cselekményeket folytattak. 2011. április 15-én még bűnösnek találta a Törvényszék a két tábornokot, Gotovinát 24, Markacsot 18 év börtönre ítélték. A Fellebbviteli Tanács minden pontban tévesnek találta a Törvényszék korábbi ítéletét, így a vádlottakat azonnal szabadon engedték a tárgyalás után. Ante Gotovina 1995-ben a spliti katonai körzet parancsnoka, majd a Dél-Krajinában végrehajtott Oluja hadművelet vezetője volt, 2005-ben fogták el Spanyolországban. Mladen Markacs 1995-ben belügyminiszter-helyettes, valamint a horvát különleges rendőri erők parancsnoka volt, 2004-ben jelentkezett önként a Törvényszéknél, miután körözést adtak ki rá. Mindkettejüket a krajinai szerb lakosság erőszakos kitelepítésével és gyilkolásával vádolták meg.
 
Gotovinát és Markacsot eufórikus állapotban várták Zágrábban (Forrás: balkaninsight.com)
 
Ausztrália és az Egyesült Államok bizonyíthatja Kínának, hogy erősödő katonai szövetségük jó hatással van a régióra”, valamint hogy „a Csendes-óceán elég nagy mindannyiunk számára”. Többek között ezt nyilatkozta Hillary Clinton, az USA külügyminisztere, aki Leon Panetta védelmi miniszterrel Perthbe látogatott az éves, Ausztrália és az Egyesült Államok részvételével megrendezett bilaterális találkozóra. Clinton utolsó alkalommal vett részt ilyen tárgyaláson jelenlegi pozíciójában, ugyanakkor az ausztrál Bob Carr külügyminiszterrel és Stephen Smith védelmi miniszterrel folytatott megbeszélés az újraválasztott Obama-adminisztráció egyik első bilaterális találkozójának minősül . A tavalyi látogatás során az Obama-kormány első alkalommal ért el partnerségi megállapodást kiberbiztonsági kérdésben egy a NATO szövetségén kívüli állammal. Szintén az elmúlt év eredménye volt az ausztrál hozzájárulás az amerikai tengeralattjárók darwini állomásoztatásához, amelyek számát az idei találkozó eredményeként 250-ről 2500-ra emelték. A tengeralattjárók kapcsán Peking tavaly figyelmeztette Canberrát, hogy az Kína és az USA kereszttüzébe kerülhet, így idén a kínai kapcsolatok védelmében Ausztrália igyekezett óvatosan fogalmazni azokat a terveket illetően, amelyek engedélyeznék az USAF (United States Air Force) számára az észak-ausztráliai légi bázisok és haditengerészeti támaszpontok használatát. A felek közös nyilatkozata megerősítette a szoros stratégiai együttműködés fontosságát az Indiai-óceán térségében is, ugyanakkor a mindkét országot érintő védelmi költségvetési megszorítások visszafogó hatásáról Panetta megértően nyilatkozott.
 
Sir David Richards tábornok, az Egyesült Királyság fegyveres erőinek vezérkari főnöke aggodalmát fejezte ki a védelmi költségek, a haditechnikai eszközök és a személyi állomány csökkentésével kapcsolatban. November 15-én, a Daily Telegraphnak adott interjújában kihangsúlyozta, hogy a brit politikai vezetők azon elképzelése, hogy a védelmi megszorításokkal párhuzamosan Nagy-Britannia katonai befolyása ugyanazon a szinten fog maradni, mint az előző években, súlyos problémákat vet fel. A hadsereg létszámának 8 %-os csökkentése, valamint a fregattok és rombolók nagymértékű leépítése fogják leginkább a brit haderő képességeinek és hatékonyságának csökkenését okozni. „A vezérkar csak akkor képes megfelelni a kormány által támasztott elvárásoknak, ha a rendelkezésre álló források megmaradnak jelenlegi állapotukban” – emelte ki Sir David Richards tábornok.
 
Sir David Richards tábornok (Forrás: iiss.org)
 
Barack Obama amerikai elnök újraválasztását követően az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közül húsz az államszövetségtől való elszakadási petíciót nyújtott be. A petíciót benyújtott államok többsége a republikánus Mitt Romney-ra, Barack Obama legnagyobb ellenfelére szavazott a választásokon. A fellebbezések a Fehér Ház „We the People” – „Mi emberek” honlapjára érkeztek. Több mint 100.000 amerikai támogatta az elszakadási kezdeményezést, Texas államban a 25.000-es aláírási küszöböt is sikerült átlépni. A Fehér Ház egyelőre nem adott választ a benyújtott petíciókra. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya nem tartalmaz rendelkezéseket az államok szövetségből való kiszakadásáról. A kérvények többsége az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Nagy-Britanniától való függetlenséget kimondó tételét idézi, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok megalapítóinak joguk van politikai kötelékeiket feloldani és ezáltal egy új nemzetet létrehozni. Utoljára az amerikai polgárháborút követően volt példa egy szövetségi állam elszakadására.
 
A Királyi haditengerészet tengeralattjárón szolgáló személyzetének egyik embere az elmúlt héten titoktartási kötelezettség elmulasztásának gyanújába keveredett. A gyanúsított elismerte, hogy minősített információkkal látott el két személyt az elmúlt időben. Az érdemi beszélgetések a brit atom-tengeralattjáró fegyverzetéről és helyzetéről folytak. A két személy jelenlegi információk szerint volt orosz titkosszolgálati ügynök lehetett. Az őrizetbe vett katona egy Észak-Írországból származó harminc éves tizedes, akit Edward Devenney-nek hívnak. Bűnösnek vallotta magát az ügyben és jelenleg Old Bailey-ben tarják fogva. A titkos információk a hírek szerint a HMS Trafalgar-t és két atom-tengeralattjárót érintenek. December 12-re várható az ítélet megszületése, a gyanúsított akár 14 év börtönt is kaphat.
 
A lengyel PGNiG vállalat bejelentette, hogy további palagáz tartalékokat találtak Opalinoban. A felfedezés csütörtökön történt, Lengyelország északi részén, Wejherovo megyében. „A lehető leggyorsabban szeretnénk kiaknázni ezeket a készleteket” – jelentette be a vállalat elnöke, Grazyna Piotrowska-Oliwa. 3000 méteres mélységben fedezték fel a palagáz tartalékokat, de a cég szeretne még mélyebbre ásni. A PGNiG előrejelzései szerint a Wejherowo övezet lehet az egyik legjövedelmezőbb azon 15 területből, ahol a cég koncesszióval rendelkezik. Lengyelország azt ígérte, hogy 2020-ig további 50 milliárd zlotyit fektetnek be a palagáz készletek felkutatásába. (Ez hozzávetőleg 15,6 milliárd Euró.) A lengyelországi Nemzeti Geológiai Intézet (PIG) úgy véli, hogy az ország palagáz tartalékai a harmadik leggazdagabb készletnek számítanak Európában. Varsó energiabiztonsági stratégiájának egyik legfontosabb eleme az orosz energiaforrásoktól való függetlenedés. A palagáz beruházások is ehhez köthetőek, akárcsak a 2023-ra tervezett 3 gigawattos atomerőmű építése, amire szintén 50 milliárd zlotyit szánnak. Az erőmű kapacitását 2030-ig a duplájára növelnék. 2007 óta több mint 110 palagázra vonatkozó bányászati engedélyt bocsátottak ki, ebből 15-öta PGNiG részére.
 
Palagáz kitermelés Lengyelországban (Forrás: upstreamonline.com)
 
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) - szex botrány miatt - lemondott igazgatója, David Petraeus tábornok egy november 16-án, pénteken adott interjújában közölte: tisztában van vele mekkora hibát követett el, és azon dolgozik, hogy családjával helyrehozza a dolgokat. Tagadta, hogy - feltételezett szeretőjének - Paula Broadwellnek olyan információkat adott volna át, amik nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthettek volna, amennyiben illetéktelen személyek is hozzáférnek. Kérdéses azonban, Broadwell hogyan jutahatott hozzá egy korábbi denveri beszédében idézett - CIA által valótlannak vélt - kijelentéshez, amiben a bengázi követség - négy amerikai külügyi tisztviselő halálát követelő - megtámadásával kapcsolatban azt állította, hogy az ott fogva tartott iszlamista felkelők miatt következett be az ostroma. A lemondott magas rangú tábornok tagadta, hogy információkat adott volna ki a bengázi támadás részleteiről, a szenátus illetékes bizottsága azonban vizsgálatot folytat ezzel kapcsolatban. A kirobbant botrány feltehetően egy szerelmi háromszöget takart, ugyanis Broadwell mellett, egy Jill Kelley nevű másik nő is szeretője lehetett Petraeusnak. Broadwell féltékenysége miatt fenyegető névtelen leveleket küldött riválisának, aki egyik FBI-os ismerőséhez fordult, így megindult a nyomozás a Petraeus CIA igazgatói székébe kerülő ügyben.
 
David Petraeus (Forrás: hlntv.com)
 
Kedden több helyen erőszakos tüntetések törtek ki Jordániában, miután a király bejelentette az üzemanyagárak emelését. A demonstrálók többek között gépkocsikat és épületeket gyújtottak fel, II. Abdullah király arcképeit égették el, az utcákon barikádokat emeltek. Ammánban a belügyminisztérium elé vonulók a kormány lemondását követelték. Murad Adaila, az Muszlim Testvériség politikai szárnyának, az Iszlám Akciófrontnak a vezetője szerint az Arab tavasz kezdete óta ez volt a legnagyobb megmozdulás Jordániában. A demonstrációk szombatig tartottak. Egy ember meghalt és hetvenen megsérültek a biztonsági erőkkel folytatott összecsapásokban, és több mint 200 tüntetőt tartóztattak le.  Szombaton a fő ellenzéki csoportok tanácskozást tartottak a helyzet kezeléséről: kijelentették, hogy reformokat, és nem a monarchia bukását akarják. Vasárnap az ország iskoláinak 80%-ban sztrájkoltak a tanárok.
Az Öböl-államok segélyének idei elmaradása miatt három milliárd dollár deficittel küzdő kormány már szeptemberben megpróbálta csökkenteni az üzemanyag állami támogatását, de a kihirdetés után egy nappal vissza is vonta a döntést, látván az utcákra vonuló tömegek elégedetlenségét. Abdullah Enszúr miniszterelnök megvédte a lépést, mondván hogy más módszerrel nem lehet megoldani a gazdasági válságot, és hogy már korábban meg kellett volna tenniük. Hozzátette, hogy a szegények és munkanélküliek pénzbeli segélyt fognak kapni az áremelések miatt.
 
Líbia korábbi miniszterelnökét perbe fogták a Kadhafi uralom alatt elkövetett bűnei miatt. Al-Baghdadial-Mahmúdit kiadták Tunéziából, miután a forradalmárok győzelme után oda menekült 2011-ben. „Al-Baghdadial-Mahmúdi hétfőn jelenik meg az első ügy alkalmán,” nyilatkozta Taha Baara, az államügyész szóvivője, majd hozzátette, hogy Mahmúdi szembenéz a „cselekmények következményeivel, amelyeket az állam biztonsága ellen követett el”. Jogi csoportok tiltakoztak a kiadatásáról június 24-én, azt mondták, hogy szembe tud nézni a halálbüntetéssel és júliusban kiállt ártatlansága mellett a líbiai cellájában. „Nem vagyok bűnös, nem vagyok bűnös, nem vagyok bűnös,” ezeket a szavakat ismételte Mahmúdi egy látogatás alatt, amelyet azért szervezett a börtön, hogy a hatóságok lássák, hogy nem kínozzák. „Készen állok arra, hogy a líbiai nép ítélkezzen felettem. Bízom magamban és az ártatlanságomban.” nyilatkozta akkor. Szeifal-Iszlámmal egyetemben ő is államtitkokat őrzött Kadhafi uralkodása alatt. Mahmúdi a végsőkig hűséges volt a diktátorhoz, 2006-tól pedig ő volt a miniszterelnök a rendszer utolsó napjaiig.
 
Al-Baghdadial-Mahmoudi, aki a végsőkig hűséges volt Moammer Kadhafihoz, azt nyilatkozta, hogy ártatlan (Forrás: aljazeera.com)
 
Várhatóan a 2014-es évet követően is maradnak amerikai csapatok és katonai  eszközök Afganisztánban – adta hírül a Khaama online újság. Joseph Dunford tábornok (az ISAF erők új parancsnok-jelöltje) beszélt először hivatalosan a NATO csapatok többségének kivonása utáni amerikai jelenlétről. A tábornok a kongresszus előtt tartott beszédében nem ismertetett pontos számadatokat, de azt leszögezte, hogy egyes katonai eszközökre, mint például a helikopterek, a továbbiakban is szükség lesz. Hangsúlyozta, hogy az amerikai erők jelenlétét és a biztonsági együttműködést érintő tárgyalásokat fel kell gyorsítani az afgán kormánnyal. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy Irakban ezek a folyamatok túl későn kezdődtek meg. Kabulban már folyamatban vannak az egyeztetések: az afgán és amerikai tisztviselők biztonsági együttműködéssel kapcsolatos megbeszélése csütörtökön vette kezdetét, ezen kívül az afgán nagykövet az Egyesült Államok elnökének, Barack Obamának helyettes különleges megbízottjával és Pakisztánnal is tárgyalásokat folyatat. A katonai együttműködési megállapodások ezen nemzetek között egy évig még biztosan elhúzódnak.
 
A kirgizi védelmi minisztérium hétfőn bejelentette, hogy Kirgizisztán és az Egyesült Államok közös vészhelyzet- és terrorelhárító műveleteket folytatnak a kirgizi Batken régióban. Egy feltételezett vészhelyzet számos forgatókönyvét szimulálják, beleértve az elsősegélyt és az evakuálást. A rákényszerültek evakuálását helikopterek által, légi szállítással oldják meg, és ezeket a bajba jutottakat a manaszi nemzetközi repülőtéren működő amerikai légi bázison helyezik el. A gyakorlatok legkésőbb decemberig 10-ig tartanak. Ez idő alatt a Védelmi Minisztérium katonai tábori kórházat telepít és ingyenes orvosi ellátást biztosít a Batken régióban élő helyi lakosoknak. Almazbek Atambyev kirgizi elnök tavaly novemberben bejelentette terveit, ami alapján 2014 végére bezárják az amerikai légi bázist.
 
A Manaszi nemzetközi reptéren (Kirgizisztán) működő amerikai légi bázis (Forrás: en.rian.ru)
 
A Rianovosti orosz állami hírportál arról tájékoztatott csütörtökön, hogy Vladimir Putyin orosz miniszterelnök Anatoly Serdyukov védelmi miniszter után Dmitry Chushkin és Yelena Kozlova helyettes védelmi minisztereket is elbocsátotta posztjukról. A moszkvai régióért felelős miniszterelnök helyettes, Ruslan Tsalikovot nevezte ki helyettes védelmi miniszternek, tájékoztatott a Kreml. Tsalikov a kinevezését megelőzően a moszkvai régió kormányzatánál dolgozott Sergei Shoigu kormányzó alatt, aki egyébként a múlt héten váltotta le Anatoly Serdyukov védelmi minisztert a posztjáról. A Kreml megerősítette a hírt, mely szerint Yury Borisov a kormányzat Hadiipari Bizottságának (Military-Industrial Commission) első helyettese fogja felváltani Alexander Sukhorukov tábornokot, a helyettes védelmi minisztert. A tábornokot november 9-én bocsátották el eddigi állásából. Borisov új feladatáról Dmitry Rogozin miniszterelnök helyettes irodája tájékoztatott korábban. Serdyukov-ot a múlt héten távolították el posztjáról egy minisztériumon belüli, az orosz Oboronservis nevű vagyonvédelemmel foglalkozó céggel összefüggésbe hozható pénzügyi botrány miatt. A nyomozás sikkasztás vádja miatt még folyik, de már számos vezető beosztású személyt tartóztattak le a cég irodáiban történt kutatások során.
 
A képen az orosz Védelmi Minisztérium épülete látható (Forrás:en.rian.ru)
 
Pervez Musharraf, korábbi pakisztáni elnök szombati nyilatkozata szerint a pakisztáni hadsereg békét szeretne Indiával, de ahhoz déli szomszédjának kellene lépnie, és legfőképp Kasmír kérdését kellene megoldani. A hadsereg a kasmíri kérdéshez mindig India ellenesen állt hozzá. Szerinte Új-Delhi felelőssége békét teremtenie a két szomszédos állam között. Hozzátette: a Kasmír kapcsán fennálló ellentétet meg kell oldani, melynek legbelsőbb okai a gyűlölet, a konfliktus és a háborúk emléke - mondta Musarraf a Hindustan Times előadásán. Szerinte a vallási fundamentalizmus az egyik oka az ellenségeskedésnek, emellett pedig fel kell oldani a társadalmi és gazdasági gátakat, melyek a fejlődés útjában állnak. Később azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ő hívta Manmohan Singh-t, hogy látogasson Pakisztánba egyes megállapodásokat aláírni, de ezt nem tette meg, ami mély sebeket ejtett a két ország közti diplomácián. Nitish Kumar, India, Bihar országrészének vezetője szerint is Pakisztán békés viszonyt szeretne kialakítani Indiával. Hozzátette, hogy lenyűgözte az a szeretet, melyet pakisztáni látogatása során tapasztalt, továbbá, hogy mennyire meg tudják tartani az ősi Indus-völgyi civilizációt.
 
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem