biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 47. hét

2012 november 26. - 23:41 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az Egyesült Királyság és Hollandia haditengerészetének erői közös műveletben vesznek részt november 19-től a karib-tengeri kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében. A hadműveletben brit oldalon az Argus, holland részről pedig a Van Amstel fregatt teljesíti a kiszabott feladatokat. Az együttműködés hatékonyságának garantálása érdekében a két hajó személyzete több közös gyakorlatot hajtott végre már a művelet megkezdése előtt. A két hadihajó feladata az illegális drogkereskedelemben részt vevő hajók felderítése, majd elfogása a Karib-tenger szigetei között. A fregattokra több könnyű harci helikopter is le tud szállni, amik nagy szerepet játszanak a felderítés támogatásában. Az Argus és a Van Amstel előreláthatólag decemberben fog visszatérni a nyugat-európai partokhoz. Másnap, november 20-án egy kéthetes brit-albán közös haditengerészeti gyakorlat ért véget a Nyugat-Balkánon. A gyakorlatban a két állam több hadihajója hajtott végre számos feladatot: légi-tengeri kombinált hadművelet szimulációt, támadó és aknamentesítési gyakorlatokat, végül pedig egy nagyszabású civil evakuálási tréningre került sor.

A holland Van Amstel és a brit Argus hadihajók.

A holland Van Amstel (elöl) és a brit Argus (hátul) fregatt (Forrás: mod.uk)

 

A NATO november 19-én biztosította szolidaritásáról Törökországot a rakétavédelmi rendszer kiépítésének kérdését illetően, és megállapodást kötöttek arról, hogy kiépítik a Patriot légvédelmi rakétarendszert a török​​-szíriai határ térségében. Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár elmondta, hogy a szövetség elkészült a Törökország védelmével kapcsolatos tervek kidolgozásával. Így Törökország november 20-án aláírta a NATO-tagországokkal született megállapodást. A török ​​határon már többször lőttek át Szíriából, ahol a kormány lázadók elleni küzdelme már több mint másfél éve tart. Az Egyesült Államok és Hollandia mellett a NATO-ban a Bundeswehr rendelkezik a legfejlettebb rakétavédelmi rendszerrel. A NATO mellett a török ​​külügyminisztérium is kijelentette, hogy megszületett a megállapodás a védelmi rendszer kiépítéséről.

 

November 20-án a zágrábi megyei bíróság első fokon összesen 10 év börtönbüntetésre és 5 millió euró megfizetésére ítélte Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt a Hypo Bank és a MOL-INA olajtársaságok ügyei miatt. Sanadert három és fél évre ítélték amiért 1994-ben félmillió eurót fogadott el a Hypo Banktól, hogy segítse a bank belépését a horvát pénzügyi piacra. A korábbi horvát kormányfő 7 évet azért kapott, mivel a bíróság megállapítása szerint 10 millió eurót fogadott el a MOL-tól, hogy az részesedést kapjon az INA horvát olajvállalatban. A MOL tagadta a vesztegetési vádakat. Sanadert 2010-ben, Ausztriában tartóztatták le, majd 2011 júliusában adták ki Horvátországnak.

Ivo Sanader

Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt 10 évre ítélte el a bíróság (Forrás: rte.ie)

 

Spanyolország kilenc másik állammal egyetemben aláírta a légi utántöltő képesség fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást.  A hivatalos aktusra Belgium, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Portugália, Magyarország, Norvégia és Spanyolország között került sor az Európai Unió védelmi minisztereinek találkozóján, Brüsszelben.  Bár Norvégia nem tagja az EU-nak, mégis csatlakozott az egyezséghez, ugyanis jelentős katonai együttműködést tart fenn a többi szerződő állammal a NATO keretein belül, továbbá az Európai Védelmi Ügynökség számos projektjében részt vesz.  A líbiai művelet egyik komoly tanulsága volt az európai politikai és katonai vezetők számára, hogy a katonai repülőgépek folyamatos üzemanyag-ellátottságának megfelelő biztosítását mihamarabb meg kell oldani. Bár az európai országok rendelkeztek a szükséges mennyiségű repülőgéppel, a légi utántöltés végrehajtásához csak az Amerikai Egyesült Államok rendelkezett megfelelő képességekkel. Az aláírt szándéknyilatkozat értelmében az államok törekedni fognak légi utántöltő repülőgépek együttes vásárlására vagy bérlésére, ugyanakkor a gép típusáról és a beszerzés pontos részleteiről eddig nem született döntés. Az egyezség jól mutatja, hogy a gazdasági és pénzügyi válság nyomán a védelmi szektort ért megszorítások és az ebből fakadó képességcsökkenés jelentős mértékben foglalkoztatja az európai államokat. Az ülésen továbbá előrelépés történt az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency, EDA) égisze alá tartozó területeken: a tengerek feletti ellenőrzéssel kapcsolatos kezdeményezésekből származó információk megvitatásával és cseréjével, valamint az európai kommunikációs műhold (Satcom) és az orvosi támogatás jövőjével kapcsolatban. A védelmi miniszterek emellett jóváhagyták az EDA javaslatait az információs biztonság, az improvizált robbanóeszközök, az NH90 európai helikopterprogram és a légi szállítás területén szorgalmazott erőteljesebb összefogásra vonatkozóan.

EU védelmi minisztereinek találkozója.

Az Európai Unió védelmi minisztereinek találkozója Brüsszelben. (Forrás: eda.europa.eu)

 

A brit védelmi minisztérium 46 millió fontos szerződést írt alá 51 db új Foxhound könnyű terepjáró beszerzéséről. Ezeket a járműveket a tervek szerint Afganisztánban fogják alkalmazni. Az új brit konstrukció a régi Land Rover-t fogja felváltani, mely sokkal magasabb technikai színvonalat képvisel, mint elődje, főként nagyobb páncélvédettsége miatt, amit a V alakú alváz jelentősen megnövel. A katonák biztonsága nélkülözhetetlen kritériuma az új generációs eszköznek, kiváltképpen Irakban és Afganisztánban, ahol rendszeresek az improvizált robbanószerkezetekkel (IED) elkövetett támadások. Az új gépjárművet emellett fejlett kommunikációs eszközökkel látják el, továbbá motorját alig 30 perc alatt képesek kicserélni, ami akár 113 km/h sebességre is képes terepen. Dunne a szerződésben kitért a járművek logisztikai ellátásának rendszeréről is, amit a General Dynamics Land Systems fog lebonyolítani, az azonban még kérdéses, hogy a terepjárók mikor esnek át a tűzkeresztségen.

 

Az Európai Unió a szíriai embereket képviselő, legitim szervezetként ismeri el az ellenzéki erők szövetségét. A november 19-én, hétfőn meghozott határozatot az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa fogadta el. A konfliktusban - szíriai kormányerők ellen - fellépő ellenzék november 11-én Dohában mutatott egységes arculatot, miután arról döntöttek, hogy létrehozzák a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját. Az EU tárcavezetői a lépést üdvözölve kifejezték reményüket azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék sorait egyesítő szövetség tiszteletben tartja az emberi jogokat, és markáns lépéseket tesz a demokrácia elveinek megvalósítása érdekében. Az EU továbbá arra bátorítja a szíriai ellenzéki erőket, hogy dolgozzák ki egységes politikai céljaikat, ami segíthet a - jelenlegi rezsim bukása után kialakuló - átmenet gyors, és törvényes lefolytatásában. A hétfőn napvilágot látott dokumentumból a külügyminiszterek aggodalma olvasható ki a Szíriában romló biztonsági helyzet és a közeledő hideg idő következményeként fellépő humanitárius veszély, valamint a szomszédos országokra is hatással bíró instabilitás esetleges kialakulása miatt. A külügyminiszterek által megfogalmazott szövegben egyetlen nyitott kérdés volt: az ellenzéki erőkhöz való viszonyulás, azon belül is az őket minősítő „legitim” szó elé helyezendő határozott, vagy határozatlan névelőkről. Ezzel kapcsolatban végül azt a döntést hozta meg az EU, hogy nem használ sem határozott, sem határozatlan névelőt a „legitim” szó előtt, így az ellenzék egységes csoportja a szíriai emberek céljainak, és törekvéseinek legitim képviselőjeként jelenik meg a dokumentumban.  

 

Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke elfogadta az Amerikai Egyesült Államok által javasolt, egyiptomi tűzszüneti tervet. Barack Obama amerikai elnök méltatta Netanjahu lépését és felajánlotta, hogy növelik az Egyesült Államokból érkező támogatást az izraeli légvédelem javítása érdekében. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy az izraeli kormányfő Barack Obama tanácsát követte, amikor elfogadta a tűzszünetet. A Fehér Ház így nyilatkozott: „Az elnök elismerését fejezte ki a miniszterelnök azon erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy próbál együttműködni az új egyiptomi kormánnyal a fenntartható tűzszünet és a probléma tartósabb megoldásának érdekében.” Ugyanakkor a Fehér Ház nyilatkozatában az is olvasható, hogy „Izrael fenntartja magának a jogot, hogy megvédje magát”. A Netanjahu és Obama közötti kapcsolat már régóta feszült volt, az izraeli miniszterelnök többször is aláásta az amerikai elnök kísérleteit, amelyek a közel-keleti feszültség mérséklését szolgálták volna. Az amerikai elnök felvette a kapcsolatot Mohamed Morsival, egyiptomi elnökkel is, aki megköszönte Obama közreműködését a tűzszünet megkötése érdekében.

Benjamin Netanjahu és Barack Obama

Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök és Barack Obama, amerikai elnök. (Forrás: israellycool.com)

 

A lengyel hatóságok november 9-én letartóztattak egy 45 éves férfit, aki merényletet tervezett a lengyel állam ellen. Joanna Trzaska-Wieczorek, a köztársasági elnök sajtóirodájának vezetője azt nyilatkozta, hogy Bronislaw Komorowski köztársasági elnök már két hete tudott a merényletről, ugyanúgy, ahogy a miniszterelnök Donald Tusk is. A szóvivő külön kiemelte a biztonsági szervek hatékony munkáját. „Az ilyen jellegű információk hatására az adott minisztériumoknak reagálniuk kell a megadott procedúrák szerint, olyan módon, hogy ne legyenek hatással az iroda működésére.” A gyanúsított jelenleg egy krakkói börtönben tartózkodik. A börtön szóvivője Tomasz Waclawski elmondta a krakkói rádiónak, hogy a gyanúsított, Brunon K. súlyos fenyegetést jelent a közbiztonságára, és várhatóan 5 év börtönbüntetésre számíthat. Leszek Miller a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) ellenzéki párt vezetője azt mondta, hogy az időben meghiúsított terroristatámadás figyelmeztetésként is értékelhető, mely a szélsőséges jobboldal növekedését jelzi. A gyanúsított a Krakkói Gazdasági Egyetem oktatója és nem tagja semmilyen politikai szervezetnek. Szélsőséges, xenofóbiás, és anti-szemita nézetei szerint az államot nem igazi lengyelek irányítják, hanem külföldi „idegenek”. Nézeteit az egyetem hallgatósága előtt is hangoztatta. Célja az országot vezető politikusok kiiktatása lett volna egy robbanószerkezet segítségével. Brunon a Norvégiában 2011. július 22-én Anders Behring Breivik által Utoya szigetén elkövetett és az osloi kormányzati épületeknél történt merényleteknél is nagyobb vérengzésre készült. A gyanúsított előzetesen többször is megvizsgálta a varsói helyszínt és mindent pontosan előkészített, azonban az elhárítás már hetek óta figyelemmel követte tevékenységét. A nyomozást folytató Belső Védelmi Ügyosztály 4 tonna robbanószert talált, valamint detonátorokat, gyutacsokat és egyéb összetevőket, amik a bombagyártáshoz szükségesek. Ezek mellett golyóálló mellényt és több rendszámtáblát is találtak. November 11-én az ügyészség az kérvényezte, hogy a gyanúsított 3 hónapig előzetes letartóztatásban maradjon, míg a nyomozás zajlik. 4 másik személyt is letartóztattak az eset kapcsán, köztük egy illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozó férfit. Lech Walesa, Lengyelország korábbi köztársasági elnöke is megállapította, hogy a biztonsági előírásokat érezhetően szigorították a november 11-i ünnepnap során. A Lengyel Köztársaság ezen a napon ünnepli függetlenségét. Idén Bronislaw Komorowski köztársasági elnök vezette az ünnepi menetet a függetlenségi ceremónia keretein belül.


Lengyel Belső Védelmi Ügyosztály tájékoztatója.

Mariusz Krasoń, Artur Wrona és Piotr Kosmaty ügyészek egy Belső Védelmi Ügyosztály által tartott sajtótájékoztatón (Forrás: thenews.pl)

 

Összecsapások alakultak ki az iraki kurdok és arabok között, ami miatt erősödik egy esetleges háború kirobbanásának kockázata az országban. A kezdeti lokálisan elhatárolható ellentét jelentősen eszkalálódott a vitatott, olajban gazdag területeken, amelyek ellenőrzéséért Bagdad és a Kurd Regionális Kormány állandó politikai harcban áll egymással. Kedden az iraki hadsereg megerősítette csapatait a vitatott területeken, mivel a Pesmerga kurd milícia készenléti szintjét megemelték. Az iraki hadsereg szóvivője szerint a csapaterősítés elővigyázatosságból történt, hogy a Pesmerga esetleges támadását vissza tudják szorítani. A kurdok azonban félnek attól, hogy a harckocsik és a nehéz tüzérség mozgósítása arra szolgál, hogy megtámadják a kurd erőket. Dzsabar Javar elmondta, hogy amennyiben a központi kormányzat továbbra is csapaterősítéseket küld a térségbe, könnyen harcok alakulhatnak ki a felek között. Az Egyesült Államok azonnali lépéseket tett a közvetítés megkezdésére, mivel az amerikai csapatok kivonása óta ez a konfliktus veszélyezteti leginkább az ország stabilitását. Az amerikai nagykövetség szóvivője elmondta, a diplomaták felvették a kapcsolatot az iraki vezetőkkel, és megpróbálják elősegíteni a konfliktus békés rendezését.

 

Kedd este a háza előtt megöltek egy magas rangú biztonsági hivatalnokot Bengáziban. Ez a legújabb erőszakos cselekmény, ami a várost sújtotta. Faradzsal-Deirszi, a bengázi rendőrfőnök belehalt sérüléseibe, miután többször meglőtték, nyilatkozták a rendőrség és a belügyminisztérium munkatársai szerdán. „A háza előtt történt, amikor ismeretlen támadók tüzet nyitottak rá és eltalálták, mielőtt elmenekültek,” közölte a rendőrségi szóvivő. Egy belügyminisztériumi dolgozó megerősítette, hogy Deirszit, a Bengázi biztonságáért felelős személyt megölték. Moammer Kadhafi uralmának a tavalyi megdöntése óta már sújtotta tartós bizonytalanság az országot. A hatóságok még mindig próbálnak több csoportot, főleg azokat a milíciákat lefegyverezni, amelyek részt vettek a tavalyi forradalomban, de azóta megtagadták, hogy letegyék a fegyvereiket. A szerdai támadás egy volt a sok közül, amely Bengázit érintette. A helyi csoportok is rendeztek itt tüntetéseket annak érdekében, hogy több hatalma legyen Kelet-Líbiának, valamint kifogásolták azt, hogy a kormány elhanyagolja ezt a régiót.


Líbia

2012 folyamán több tucat támadást hajtottak végre a biztonsági erők ellen Líbiában (Forrás: aljazeera.com)

 

Öngyilkos merénylő robbantott az afganisztáni Maidan Wardak város központjában péntek reggel, melynek három halálos áldozata és több sebesültje volt. Az esetet a tálibok vállalták magukra; nyilatkozatukban arról számoltak be, hogy sikerült komoly veszteségeket okozni az afgán és koalíciós csapatoknak. Szóvivőjük, Zabihullah Mujahid, az esetet a Pul-i-Charkhi börtönben kivégzett tálib harcosokért hirdetett megtorló akció részének minősítette. A robbanás a Statisztikai Hivatal, a tartományi rendőrség székhelye, a központi börtön, a High Peace Council és a svéd bizottság afganisztáni irodái közelében következett be. A kormányzati intézmények azonban a hétvégi ünnepre tekintettel zárva tartottak. Shahidullah Shahid kormányzati szóvivő a pajhwok afgán hírügynökségnek elmondta, hogy két ember, akik a kormányzati vendégházban voltak elszállásolva, életét vesztette, továbbá sok nő és gyermek, valamint börtönőr és tisztviselő szenvedett el sérüléseket. Sardar Mohammad Zazai, rendőr dandártábornok megerősítette, hogy a merényletet egy robbanóanyagokkal megrakott Mazda pick-up teherautóval hajtották végre, melynek eredménye, hogy megközelítőleg huszonkét elítélt és hatvan civil szerzett súlyos sebesüléseket. Nincsenek pontos adatok: egy tisztviselő név nélkül úgy nyilatkozott, hogy körülbelül 179-re tehető a sebesültek száma, beleértve harmincegy rendőrt és harminc fogvatartottat. Hozzátette, több afgán katona szerzett könnyebb sérüléseket; a helyzetet pedig tovább nehezítette, hogy a foglyok szökésre is kísérletet tettek a robbanás okozta kaotikus helyzetet kihasználva. Hamid Karzai elnök szombaton elítélte a támadást; beszédében arcátlan és kegyetlen cselekménynek nevezve azt, melyet az ország ellenségei követtek el az afgán nép ellen.

Merénylet helyszíne.

       A merénylet színhelye (Forrás: pajhwok.com)    

 

A Rianovosti orosz állami hírportál arról tájékoztatott szerdán, hogy egy meg nem nevezett katonai forrás szerint Oroszország 2014-re fogja hadrendbe állítani legújabb fejlesztésű, közepes súlyú, szilárd alapú üzemanyaggal meghajtott interkontinentális ballisztikus rakétáit. Sergei Karakayev, az Oroszország Startégiai Rakéta Erőinek parancsnoka viszont előzetesen azt nyilatkozta, hogy ilyen eszközök leghamarabb csak 2015-ben állnak hadrendbe. „A legújabb információk szerint már 2014-ben rendelkezésre fognak állni azok a fegyverek, melyek a válaszlépést fogják jelenteni az Egyesült Államok ballisztikus védelmi programjára, tájékoztatta az információforrás az orosz hírportált, ám az új rendszer megnevezését mellőzte. Elmondása szerint a Stratégiai Rakéta Erők egységei már egy próbaindítást is végrehajtottak a fegyver prototípusával a Kapustin Yar gyakorlótéren. „Ez egy teszt volt, ami része a fegyver állapotával kapcsolatos összetett vizsgálatoknak”, mondta a forrás és hozzátette azt is, hogy a fegyver természetesen csak akkor kerül hivatalosan is hadrendbe, ha minden vizsgálatot és tesztet sikeresen teljesített. Elmondása szerint az új fegyver elődlegesen mobil kilövőállomásra lesz telepítve, s az interkontinentális rakétákra jellemző hatótávolsággal fog rendelkezni, azaz több mint 3500 mérföldig (5500 kilométerig) lesz bevethető.

Célkeresztben a rakétavédelem.

Az új rakétarendszer kapcsán komoly találgatások indultak meg (Forrás: en.rian.ru)

 

Kivégezték Indiában a 2008-as Mumbai-i terrortámadás utolsó élő elkövetőjét, akit eddig egy büntetés-végrehajtási intézetben őriztek. A pakisztáni Mohammed Ajmal Kasab egyike volt annak a 10 fegyveresnek, akik India pénzügyi fővárosában három nap alatt 166 embert öltek meg, több száz sebesültet hagyva maguk után. Központi épületeket támadtak meg: kórházat, pályaudvart, rendőrkapitányságot. A három napos akciót élőben közvetítette a televízió. India a Lashkar e Taiba pakisztáni szervezetet vádolja az akcióval, ami még tovább élezi a két ország közötti ellentétet. Kasab kegyelmi kérvényét elutasította Pranab Mukherjee, az indiai elnök, így szerdán hajnalban kivégezték. A tartományi miniszter szerint Kasab kivégzése tisztelgés volt mindazon ártatlan emberek előtt, akik a támadássorozatban vesztették életüket. A közvélemény hatására felgyorsult az amúgy évekig húzódó folyamat, így a hatóságok gyorsított eljárásban tárgyalták az ügyet. A róla készült felvétel, melyen képkarabéllyal a kezében sétál egy pályaudvaron, a támadás ikonikus fotójává vált. Halála is jelképes esemény a támadás napokban esedékes 4. évfordulója alkalmából.

26/11 terrortámadás

Szerdán kivégezték a 26/11-es terrortámadás magányos túlélőjét is. Mivel az indiaiak a nemzetet ért támadásnak tekintették a merényletet, hatalmas lélektani esemény volt az elkövető halála (Forrás: washingtonpost.com)

 

November 22-én az orosz Irkut repülőgépgyártó vállalat leszállította az első két Szuhoj Szu-30SM vadászrepülőgépet az orosz légierőnek. A többcélú vadászgép repülési tesztje körülbelül két hónappal ezelőtt kezdődött meg, a szeptember 21-i első Szu-30MS repülési tesztjét követően. Alekszander Karcsevszkij dandártábornok, a Gagarin és Zukovszkij Kiképző Akadémia parancsnoka fontosnak tartotta kiemelni azt a tényt, hogy a repülőgép sorozatgyártás alatt áll, és a légierő kötelékébe nem csak egy vagy két vadászrepülőgép, hanem egy egész század tartozik.  A Szu-30MS a legutóbbi fejlesztése a kétüléses Szu-30-as vadászgép családnak, a gép a rég óta szolgálatban álló együléses Szuhoj Szu-27-es leszármazottja, amelyik az orosz légierő egyik legfontosabb repülőgépe. Az új repülőgépen egy korszerűsített radar, valamint egy kommunikációs, és „barát vagy ellenség” felismerő (IFF) rendszer található, továbbá új katapultüléseket és új fegyvereket kapott.  A védelmi minisztérium és az Irkut közötti szerződést márciusba írták alá, amelyben a felek leszögezték, hogy 2015-ig a repülőgépgyártó cég 30 db vadászrepülőgépet kézbesít a minisztériumnak.


Szuhoj Szu-30SM

Az orosz Irkut cég által fejlesztett Szuhoj Szu-30SM vadászgép (Forrás: en.rian.ru)

 

Az Iráni Iszlám Köztársaságot sújtó gazdasági szankciók újabb nem várt társadalmi hatással egészültek ki: a gyógyszerellátás ellehetetlenülésével. Mivel az iráni kormány a szankciók miatti nehéz gazdasági helyzetben csökkentette az egészségügyre és gyógyszeriparra vonatkozó támogatásokat, az ellátó központok a gyógyszerek importálására szorultak. Ez azonban, az iráni pénznem, a riál rossz hírneve miatt szinte lehetetlen volt, hiszen számos nyugati ország, bár tisztában van azzal, hogy az Európai Unió és az ENSZ, valamint egyéb unilaterális szankciók nem vonatkoznak az egészségügyi szektorra, mégis jobbnak látják nem elfogadni az iráni fizetőeszközt. A probléma abban rejlik, hogy az EU és az Amerikai Egyesült Államok akadályozza, hogy gazdasági szereplők tranzakciókat bonyolítsanak le az Iráni Központi Bankkal – az egyetlen hivatalos szervvel, amelyen keresztül az iráni vállalatok pénzt utalhatnak külföldre. Az iráni rezsim hajthatatlansága és a Nyugat állhatatossága következtében az iráni állampolgároknak immár a nélkülözhetetlennek számító gyógyszereket is mellőzniük kell. A gyógyszertárak előtt hajnaltól fogva hosszú sorok kígyóznak annak érdekében, hogy – az infláció következtében egyébként megfizethetetlenné vált - olyan nélkülözhetetlen és létfontosságú készítményeket beszerezhessenek, mint a kemoterápia és a kardiológiai megbetegedések során használatos Paklitaxel. A brit Time szerdai közlései alapján Iránnak mintegy 100 napra elegendő gyógyszertartaléka maradt.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem