biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 49. hét

2012 december 11. - 23:59 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Hétfőn a kuvaiti emír, Szabahal-Ahmadal-Dzsábiral-Szabah elfogadta a kormány választások utáni lemondását, és felkérte a miniszterelnököt és a minisztereket, hogy kormányozzák az országot, amíg az új megalakul. Ennek az első parlamenti ülés előtt, december 16-áig az alkotmány szerint meg kell történnie. Ugyanezen a napon országszerte bejelentés nélküli tüntetéseket szerveztek, a választások semmissé nyilvánítását követelve. A rendőrök könnygázzal és kábító gránátokkal oszlatták fel a gyülekező tömegeket. Ezt a héten további megmozdulások követték, olykor több tízezer résztvevővel. A belügyminisztérium megerősítette, hogy a biztonsági erők keményebben fognak fellépni a 20 főt meghaladó, engedély nélküli nyilvános rendezvények ellen. Dzsamaánal-Harbas, volt iszlamista parlamenti képviselő szerint az ellenzék nem fog a kormánnyal tárgyalni, amíg a szerinte nem a kuvaiti népet képviselő parlament le nem mond és a vitatott választási törvényt nem érvényteleníti az emír. Ha ez nem történik meg, szerinte akár halálos áldozatai is lesznek a zavargásoknak. Vasárnap ellenzéki aktivisták felszólították híveiket, hogy következő szombaton a parlament előtti téren állítsák fel sátraikat, így fokozva a nyomást a vasárnap beiktatandó kormányon.
 
Az iraki miniszterelnök csütörtökön bejelentette, Bagdad előzetes megállapodást kötött kurd tisztviselőkkel arról, hogy a vitatott észak-iraki területek lakosai maguk gondoskodjanak biztonságuk megteremtéséről. Núrial-Máliki elmondta, a központi kormányzat és a kurd autonóm régió vezetői egyetértettek abban, hogy olyan helyi egységeket állítsanak fel a közbiztonság megőrzése céljából, amelyek tagjait helyi etnikai és vallási csoportokból töltik fel. A jövőben ezek az erők lecserélnék a jelenlegi iraki és kurd csapatokat. A miniszterelnök szerint a megállapodás hatalmas előrelépés a két fél számára. A kiegyezés rendkívül sürgős feladat volt, mivel az elmúlt két hónapban elmérgesedett a viszony a kurdok és Bagdad között, amely főleg annak volt köszönhető, hogy mindkét fél rendfenntartó erőket vezényelt a vitatott területekre. A csapaterősítések miatt mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy meg akarják erősíteni befolyásukat a térségben. Egy kurd jogalkotó, Mahmúdd Othmán, "pozitívnak" jellemezte a megállapodást, de hozzátette, hogy még sok feladat van hátra a döntés megvalósításáig. "Reméljük, hogy mindkét fél tiszteletben tartja a megállapodásban foglaltakat. Kemény és őszinte erőfeszítésekre van szükségünk, hogy végleges megoldást találjunk a vitatott területek kérdéseire."
 
Az észak-iraki területviták (Forrás:9lowbranches.wordpress.com)
 
Az egyiptomi katonaság szombaton nyilatkozta, hogy támogatják a párbeszédet a politikai válság megoldása érdekében. Ez volt az első általuk kiadott nyilatkozat, mióta két hete kitörtek az utcai tüntetések Mohamed Murszi elnök ellen. A nyilatkozatban, amelyet felolvastak a rádióban és a televízióban, a katonai szóvivő nem tett említést Mursziról, de elmondta, hogy a politikai válság megoldásának nem kell ellent mondania a törvényesség és a demokrácia szabályainak. „A párbeszéd az egyetlen mód, hogy megállapodást érjenek el és megvalósítsák a nemzet és az állampolgárok érdekeit,” tette hozzá a szóvivő. Azt is elmondta, hogy a hadsereg feladata a nemzeti érdekek és biztosítsa a létfontosságú államintézmények védelmezése volt. A nyilatkozat szerint az egyiptomiak képesek voltak álláspontjukat békésen kifejteni, az erőszak bárminemű megjelenése nélkül.  A nyilatkozat hatására Murszi szombatra találkozót kezdeményezett a politikai személyekkel a palotánál.  A csütörtöki nap folyamán az elnök párbeszédet javasolt, hogy megfékezzék a véres tüntetéseket, amelyekben a hét folyamán hét ember meghalt, 350-en pedig megsebesültek. Szombat este Murszi bejelentette, hogy visszavonja a tiltakozást kiváltó rendeleteket, de az alkotmányról szóló szavazást egy hét múlva ennek ellenére meg fogják tartani. Ellenzéki vezetők ezt a lépést „show-műsornak” minősítve kritizálták, és újabb utcai megmozdulásra szólították fel híveiket.
 
Borut Pahor, Szlovénia korábbi miniszterelnöke nyerte a december 2-án rendezett elnökválasztás második fordulóját, így a politikus öt évig lesz a kis ország államfője. Pahor a szavazatok 67,4 %-át szerezte meg, míg vetélytársa, az eddig hivatalban lévő Danilo Turk 32,6 %-ot kapott. Szlovéniában az államfőt is közvetlenül választják, az 1,7 millió regisztrált szavazónak 41,9 %-a jelent meg az urnáknál, amely az ország 1991-es függetlenedése óta a legkisebb részvételi arány. Az első fordulót november elején tartották, akkor viszont egyik politikus sem érte el az 50 %-os küszöböt. Pahor várhatóan december 23-án foglalhatja el hivatalát. A 49 éves politikus pályafutása során betöltötte az összes komoly közjogi pozíciót: miniszterelnök és házelnök is volt már. Turk elismerte vereségét a választáson és gratulált vetélytársának.
 
Borut Pahor, Szlovénia új köztársasági elnöke (Forrás: afp.com)
 
Az Obama-adminisztráció megindította a lelassult béketárgyalások újraélesztését a tálibokkal. A Fehér Ház és az amerikai Külügyminisztérium tisztviselői a nemzetbiztonsági képviselők két héttel ezelőtt megtartott ülésén megismételték az adminisztráció tárgyalási álláspontját, amely többek között a fogva tartott tálibok kicserélését is tartalmazza (5 tálib tagot tartanak fogva Guantanamo Bay-ben, Kubában és egy amerikai katona vár kiszabadítására 2009 óta Pakisztánban). Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ugyanezt az álláspontot képviselte december 3-án, hétfőn a Brüsszelben tartott NATO értekezleten, valamint felhívást intézett Pakisztán felé az afgán kormánnyal való külön tárgyalások megvalósulása érdekében. A pakisztáni kapcsolatok lassú javulást mutattak az idei évben, amelynek eredményeként sikerült alkut kötni az országban található tranzit pontok újranyitásáról, amelyeken keresztül az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok utánpótlását biztosítják. Ugyanakkor Pakisztán már hosszú idő óta ambivalensen áll hozzá a tálibokkal és Hamid Karzai, afgán elnökkel vagy az Amerikai Egyesült Államokkal köthető politikai alku kérdéséhez.
 
Az Amerikai Egyesült Államok a két szomszédos ország megegyezéséért küzd. (Forrás: devpolicy.org)
 
Az elmúlt héten Belfastban 5 rendőr sérült meg, amikor tüntetők támadtak az rendőrökre. Az északír fővárosban zavargások törtek ki, miután az ottani nacionalista többségű városvezetés megszavazta, hogy a városházáról le kell vonni a brit zászlót, és az év jelentős részében nem lobog majd az épületen. Ezt az eseményt kezdetben a helyi polgárok ellenezték. A tüntetés a polgármesteri hivatalnál kezdődött, amikor több százan gyűltek össze, lobogtatva Nagy-Britannia zászlóját. A tüntetésre közel ezer rendőrt vezényeltek ki és még aznap este sikerült megfékezni az utcai zavargások továbbterjedését. Fontos megjegyezni, hogy Belfast város vezetősége két nagy táborra oszlik: a brit szövetséges unionista pártokra és az ír nacionalista pártokra, amelyeknek célja az ír függetlenedés. Ők támogatják a Londontól való elszakadás lehetőségeinek megragadását, illetve részt kívánnak venni Írország egyesítésében, brit uralom nélkül. Az unionisták a történtek után a döntést továbbra is britellenesnek minősítették.
 
Ír nacionalisták brit ellenes tüntetés közben, zavargások Belfastban (Forrás: irishtimes.com)
 
A német szövetségi kormány jóváhagyta a Patriot légvédelmi rendszerek alkalmazását Törökországban a Szíria felől érkező támadások ellen. A megbízás, melyet november 6-án adott ki a kabinet, tartalmazza a telepítést és akár 400 német katona jelenlétét. A felhatalmazáshoz AWACS felderítő repülőgépek tartoznak, amelyek már a régióban állomásoznak. A high-tech repülőgépek személyzete nagyrészt német katonákból áll. Egy Patriothoz nyolc mobil hordozórakéta, egy radar és egy harcálláspont tartozik, kb. 85 fő katonával. A NATO úgy döntött, hogy december 11-én telepíti a Patriot egységeket. Thomas de Maiziere (CDU) védelmi miniszter már előre kijelentette, hogy a készülék használata nem kifejezetten egy objektum, vagy egy esetleges Szíria területén lévő repüléstilalmi zóna megfigyelésére vagy más támadó jellegű intézkedések végrehajtására szolgál, hanem inkább a törökországi NATO légvédelmet erősíti. December 4-én a NATO bejelentette, hogy jóváhagyja több légvédelmi rendszer létesítését a Törökország és Szíria közötti határsávban. „Heteken belül sor kerülhet a rakétaelemek telepítésére” - mondta Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.
 
Az izraeli francia nagykövet, Yossi Gal azt nyilatkozta, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok kitűnőek maradnak annak ellenére, hogy a Franciaország is támogatta Palesztinát az ENSZ-ben betöltött státuszát illetően, melynek megfelelően  az ENSZ Közgyűlése Palesztinát „megfigyelői” státuszba helyezte. Bár ettől Palesztina még nem válik ENSZ tagállammá, jelentős előrelépést tett az állami elismertség útján. A francia vezetés is emlékeztette Palesztinát arra, hogy érdemes lenne eleget tenni az izraeli kérésnek és tárgyalásokba bocsátkozni. Yossi Gal szerint „A szavazás ellenére Franciaország még egyszer világosan kifejezte, hogy a palesztinoknak vissza kell ülniük a tárgyalóasztal mellé – amit Izrael is támogatna. […] Nagyon remélem, hogy képesek leszünk együttműködni a felelősségteljes nemzetközi társadalom tagjaival annak érdekében, hogy ellentéteinket félretéve, előfeltételek nélkül ülhessünk a tárgyalóasztalhoz. […] Ez az egyetlen út, ami békéhez vezethet és nem az olyan önhatalmú akciók, amik pl. az ENSZ-hez fordulnak támogatásért.” A szavazást illetően a 193-ból 138 ENSZ tagállam támogatta a Palesztin kérdést, 41 állam tartózkodott és csupán 9 ország – az Egyesült Államok, Kanada, Csehország, Panama és még néhány amerikai befolyás alatt álló csendes óceáni sziget - szavazott nemlegesen. Yossi Gal kitért a válaszadás elől az olyan kérdések kapcsán, melyek azt fejtegették, hogy hogyan hatnak majd ezek az eredmények Izrael és a tradicionálisan barátságos európai országok kapcsolatára, csupán azt erősítette meg, hogy Franciaországgal való kitűnő viszonyukban nem állhat be változás.
 
Lengyelország köztársasági elnöke, Bronislaw Komorowski újra megerősítette támogatását Moldova irányában, melynek célja a poszt-szovjet állam „nyugati világba” való integrálása lenne. „Lengyelország egyértelműen támogatni fogja Moldovát ezen az úton, abban a reményben, hogy Moldova jelentős pozitív hatást gyakorolhat majd a régióval kapcsolatos elképzelésekre.” – mondta Komorowski hétfőn, a moldovai köztársasági elnök, Nicolae Timofti moldovai köztársasági elnök társaságában egy sajtótájékoztatón. Komorowski elmondta, hogy Lengyelország bátorítani fogja az EU tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb bevezessék a vízummentes utazásokat a moldovai polgárok számára. Továbbá kifejezte reményeit azzal kapcsolatban, hogy Moldova képes lesz egy társulási megállapodás aláírására 2013-ban, mely alapján gazdasági, politikai és kulturális területeken is előnyöket élvezhetne annak ellenére, hogy nem EU tagállam. Komorowski rámutatott, hogy a szerződés aláírására és egy szabadkereskedelmi egyezmény megszületésére is sor kerülhetne a Keleti Partnerségi program keretein belül 2013 novemberében Vilniusban. A lengyelországi irányítás alatt álló partnerségi program célja, hogy egy olyan közös fórumot hozzon létre, ahol az EU keleti peremén elhelyezkedő államok a stratégiai kapcsolataikat erősíthetik a szervezettel. A program érinti Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát és Ukrajnát. „Reményeink szerint Lengyelország tovább támogatja Moldovát a vilniusi csúcstalálkozó alkalmával is,” nyilatkozta Nicolae Timofti, aki úgy írta le Lengyelországot, mint „az ország, amely képes a gazdasági válság alatt is sikeres és maradni és az Európai Unió egyik nagyon meghatározó tagja.” Komorowski hétfői moldovai látogatását a Molodvai Tudományos Akadémián fejezte be, ahol átadott egy tiszteletbeli doktori címet is.
 
A lengyel és a moldovai köztársasági elnökök: Bronislaw Komorowskiés Nicolae Timofti (Forrás: thenews.pl)
 
Az ausztrál haditengerészet megszigorítja a biztonsági előírásokat haditengerészeti bázisain. A változtatásara azt követően kerül sor, hogy a darwini bázison sikeres betörést hajtott végre egy negyvenes éveiben járó férfi, aki a szolgálatot teljesítő tengerész lefegyverzését követően több fegyvert zsákmányolva hagyta el a helyszínt. A HMAS Coonawarra hadihajóján történt eset változtatásra késztette a haditengerészet vezetését, de ennek részleteit nem voltak hajlandóak nyilvánossá tenni. A  haditengerészet járőrhajójának fegyverraktárából 14 tűzfegyvert, köztük félautomata pisztolyokat és puskákat zsákmányoló magányos elkövető az őr lefegyverzése és kábelkötelekkel történő megkötözése után sikeresen hagyta el a rablás helyszínét. Az ausztrál Védelmi Minisztérium  súlyos nemzetbiztonsági eseményként értékelte az esetet és azonnali vizsgálatot indított az ügyben. Az ellenzék szerint a betörés annak következtében lehetett sikeres, hogy a kormány a költségvetés csökkentése miatt elhalasztotta a bázis biztonsági fejlesztését, de a védelmi miniszter ezt cáfolva bejelentette, a coonawarra-i bázis nem volt a csökkentésben érintett állomáshelyek között. Az  eltűnt fegyverek időközben hiánytalanul megkerültek, a feltételezett elkövetőt pedig Darwinban első fokon többrendbeli bűncselekmény vádjával állítják bíróság elé.
 
Ausztrália szerint Pápua Új-Guinea regionális vezető lehet - hangsúlyozta a szigetre látogató Bob Carr külügyminiszter. Carr megerősítette, hogy Ausztrália támogatja Peter O'Neil kormányát egy korrupcióellenes bizottság felállításában, valamint további, az egészségügyet és az oktatást érintő segítséget helyezett kilátásba. Emellett egy 66 millió dolláros támogatást jelentett be a kiugróan magas (Afganisztán után a világon a második legmagasabb) gyermekágyi halandóság megállítására. Carr dicsérte az ország politikai stabilitását, amelyben O'Neil demokratikus választási győzelmével 90 helyet szerzett a 111 fős parlamentben - az évközi választás ugyanis hatékonyan oldott meg egy kormányzási krízist, amelyet követően a Legfelsőbb Bíróság által támogatott előző vezető koalícióra lépett a parlament által megválasztott új elnökkel. Ausztrália külügyminisztere hangsúlyozta, szomszédja gazdaságilag egyre erősödik és növekszik, így Pápua Új-Guineára úgy néznek, mint olyan barátra, amely a regionális és nemzetközi porondon is egyre nagyobb szerepet játszhat. Bob Carr ezért az ausztrál befektetőket is sürgette a szomszédos állam növekedésének kihasználására. Ennek érdekében Rimbink Pato pápuai külügyminiszterrel a két ország közti új gazdasági szerződésről tárgyaltak - ez a korábbi gazdasági partnerség együttműködési folyamatára épül,  amely keretében Ausztrália pénzügyileg támogatta a pápua-új guineai  szolgáltatások fejlesztését.
 

Bob Carr ausztrál külügyminisztert Pápua Új Guineán hagyományos köszöntéssel üdvözlik (Forrás: theaustralian.com.au)
 
A Skót Királyi Ezred Első Zászlóaljának több alakulata támogatta azt az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) által tervezett és végrehajtott lázadók elleni nagyszabású hadműveletet, amely során egy afganisztáni területet sikerült megtisztítaniuk a táliboktól december 7-én. A TUUFAN vagy „Vihar” kódnevet viselő hadműveletben az afgán 3/215-ös dandár több száz alakulata, valamint a brit 4. Gépesített Dandár kötelékébe tartozó 1 SCOTS csoport vett részt. A feladatuk az volt, hogy gyorsan benyomuljanak egy Helmand tartomány közepén található területre, és szorítsák ki onnan a tálibokat. Az ellenség fokozott aktivitása ellenére a hadművelet sikeresnek mondható: a tálibok vesztesége hat, míg az afgánoké egy fő volt. A műveletben több afgán hadmérnök, tüzérségi egység és IED szakértő is részt vett. A beszámolók alapján a SCOTS 1 tagjai nagyon meg voltak elégedve az ANA teljesítményével, szinte nem is kellett támogatniuk őket. Az ISAF 2014-es kivonulását követően az Afgán Nemzeti Hadsereg fogja átvenni a szövetségesek afganisztáni szerepét.
 
Németország az integrációt illetően felzárkózott az OECD-átlaghoz. Különösen a munkaerőpiacon történt nagy előrelépés, de továbbra is komoly kihívás marad a bevándorlók közszolgálatban történő foglalkoztatása. Ezt olvashatjuk a nagykövetség első átfogó OECD-integrációkról szóló jelentésében. Németországban az oktatás és a munkaerő-piac területén az elmúlt tíz évben jelentős előrelépés történt az integrációt illetően. Mindemellett a bevándorló családoknak jobb esélyük van az egyenlő bánásmódra, mint sok más ipari országban. Ez a kulcsfontosságú eredmény december 3-án szerepelt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) integrációs jelentésében. "A tanulmány megerősíti, hogy Németország az integrációt tekintve jó úton halad” - mondta Maria Böhmer államtitkárasszony a vizsgálat eredményéről.
Az integrációs politika 2005 óta működik sikeresen. Az is örvendetes, hogy Németország egyre inkább vonzó a magasan képzett munkavállalók számára. Ma már több, jól képzett bevándorló érkezik a világ minden tájáról, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Azonban továbbra is komoly kihívás a migránsok képzése és foglalkoztatása a közszférában, hiszen arányuk még mindig nagyon alacsony. Böhmer államtitkárasszony ezért felhívja a figyelmet a fokozott erőfeszítések szükségességére. "Szükségünk van több emberre a bevándorló családokból, hogy az oktatás, a rendőrség, a tűzoltóság és a közigazgatás részei legyenek." Ebből az okból a Nemzeti Integrációs Cselekvési terv dolgozik azon a központi kérdésen, amely a migránsok számára a közigazgatásba történő minél gyorsabb beilleszkedés tervéről szól.
 
Maria Böhmer (CDU), a szövetségi kormány integrációs megbízottja (Forrás: bundesregierung.de)
 
A negyedik német-izraeli kormányközi konzultációra került sor Berlinben, ahol Angela Merkel kancellár és Benjamin Netanjahu miniszterelnök tárgyalt, többek között a közel-keleti helyzetről. A 4. Konzultáció mottója: "Innováció - Oktatás - Fenntarthatóság", melynek keretében egy kutatási együttműködést írtak alá az elektrokémia-kutatás területén, ahol az oktatás és az ifjúsági csereprogramok révén kell mélyíteni az együttműködést. A kormányok is megállapodtak, hogy erősítik és bővítik az együttműködést, a belső biztonságot, különösen a terrorizmus elleni küzdelmet, az erőszakos szélsőségességet és a terrorizmust illetően. A közös sajtóértekezleten a kancellár kijelentette, hogy Izrael állam biztonsága a német állam érdeke is. Ő is utalt a rakétatámadásokra, amelyeket Gázából hajtottak végre. Merkel és Netanjahu hangsúlyozta a közel-keleti béketárgyalások fontosságát.
 
Egy afgán tisztviselő elmondása szerint a Helmand tartomány Khanshen járásában nem a biztonsági kérdések, hanem az infrastrukturális fejlesztések hiánya képezi a legfőbb problémát. Összességében úgy látja a helyzetet, hogy Khanshen biztonsági helyzete javuló tendenciát mutat.  Haji Shah Mehmood Mir (a járás vezetője) a Pajhwok Afgán Hírügynökségnek elmondta, hogy a rendőrségi állomány súlyos létszámhiánnyal küzd, azonban a környező területek rendőri erőivel kialakított együttműködések hatására sikerült javítani a közbiztonságon az elmúlt időszakban. Szám szerint 158 rendőr tevékenykedik az Afganisztán déli részén elhelyezkedő járásban, melyet további 1000 fős állomány egészít ki Desho kerületből. Az embercsempészet és a militáns tevékenységek megfékezésére két zászlóalj nagyságú határrendészeti erőt állítottak fel. Mir elmondása szerint a rendőrség speciális alakulattal is rendelkezik, ám a teljes állományra jellemző, hogy elavult eszközökkel, felszereléssel dolgoznak. Ennek ellenére az ellenséges tevékenységekkel szemben való fellépés sikeresnek mondható, továbbá a máktermesztés megfékezésében elért eredmények is jelentősek. (Idáig 150 hektárnyi területet tisztítottak meg.) Khanshen fenyegetettsége három éve megszűnt, de utak, klinikák, iskolák és kutak tekintetében a fejlesztések még mindig váratnak magukra, amely már a helyiek elégedetlenségét is kiváltotta.
 
Helmand tartomány (Forrás: bbc.co.uk)
 
A Rianovosti orosz állami hírportál információi szerint a Kongói Köztársaság orosz gyártmányú Tigr (Tiger-Tigris) páncélozott járműveket fog vásárolni a rendőrség számára Oroszországtól. A hírt Oroszország Hadiipari Vállalata (Russia’s Military-Industrial Company – MIC) jelentette be szerdán. A vállalat elmondása szerint az első megbízási szerződések már aláírásra kerültek, és a Tigrisek első szállítmánya útra kész. A járművek átszállítása várhatóan az év végig meg fog történni. Az orosz fél hozzátette, hogy a második megbízatási szerződés még függőben van a Kongói Belügyminisztériummal. A vállalat szóvivője a megegyezés bizalmasságára hivatkozva nem közölt információkat a szállítandó járművek mennyiségéről, mindössze annyit elmondott, hogy ezekkel a megállapodásokkal a Kongói Köztársaság lesz a második afrikai ország, a Guineai Köztársaság után, amely orosz Tigriseket fog használni. Az SPM-2 GAZ-233036, más néven a Tigris (oroszul Tigr), egy nagy mozgékonyságú, többfeladatú katonai jármű, amelyet a MIC egyik részlege, a GAZ Csoport gyárt. A járművek gyártása az Arzamas gépgyártó üzemben folyik. A jármű végsebessége 150km/h, illetve kilenc személyt vagy 1,2 tonnát képes szállítani.
 
Az üzbég felsőház jóváhagyott egy egyezséget, ami alapján megengedik a Brit Királyi Légierőnek, hogy használják az ország légterét, így Nagy-Britannia Közép-Ázsián és Oroszországon keresztül kivonhatja felszereléseit Afganisztánból. Az egyezmény értelmében a britek repülőgépinek tilos leszállniuk üzbég területen, hacsak ezt vészhelyzeti okokból nem lehet elkerülni, de ebben az esetben is értesíteniük kell az üzbég felet. Az egyezség megszilárdítja a NATO pozícióját közép-ázsiai térségben, hiszen  szövetségesek ezáltal elkerülhetik az eddigi tranzit ország szerepét betöltő Pakisztánt. Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár korábban elmondta, hogy a közép-ázsiai köztársaságokkal kötött egyezmények új lehetőségeket nyújtanak, valamint egy stabil és rugalmas közlekedési hálózatot biztosítanak. A NATO országok által egy évtized alatt Afganisztánban felhalmozott felszerelések értéke több tízmilliárd dollárra rúg. Nagy-Britannia egy becslés alapján három milliárd font értékű felszerelést visz Afganisztánból vissza a szigetországba a kivonás ideje alatt.
 
Nagy-Britannia – felszerelésének afgán területről való haza szállítása érdekében – igénybe veheti Üzbegisztán légterét (Forrás: en.rian.ru)
 
India és Pakisztán viszonyának rendezése egyedül a Kasmíri kérdés megoldásában rejlik. –mondta az indiai sajtótanács vezetője, Markandey Katju, aki egykor a Legfelsőbb Bíróságnak is bírája volt.  A „Jelentés konfliktusövezetekből” című tanulmánya szerint most van itt az ideje annak, hogy India és Pakisztán végső döntésre jussanak a kérdéses területről. Álláspontja szerint ezt leginkább a két ország újraegyesítésével lehetne elérni, Kasmír ugyanis a szétválás után vált konfliktusok tárgyává. Szerinte Pakisztán csupán a britek „oszd meg és uralkodj” politikájának eredményeként létrejött mesterséges állam, mely egyedül a hinduk és muzulmánok megosztására szolgál. Úgy gondolja, hogy India egyetlen esélye a haladásra, ha továbblépnének a hindu és muszlim fanatizmuson. Szerinte a politikai választások sem a jelölt érdemei alapján dőlnek el, hanem kasztok szerint. Az országban lévő konfliktusövezetek végét a munkahelyteremtés, a megfelelő egészségügyi ellátás, az oktatás színvonalának és a biztonságnak a növelése jelentené.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem