biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten 50. hét

2012 december 17. - 23:52 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Szombat este több száz tüntető vonult a kuvaiti parlament elé, hogy ott éjszakázva az új kormány beiktatása ellen tiltakozzon. A biztonsági erők a térről később kiszorították őket, ezért a legfelsőbb bíróság épülete előtt folytatták a megmozdulást. A szervezők a résztvevőket az erőszak mellőzésére szólították fel, atrocitás nem történt – három aktivistát letartóztatott a rendőrség. Ellenzéki vezetők szerint addig próbálnak nyomást gyakorolni, amíg a volt képviselő Muszallam al-Barrak szavait idézve „összeomlik nem ez a bábokból álló parlament.”
 
Tüntetés Kuvaitvárosban. (Forrás: gulfnews.com)
 
Eközben vasárnap az új kormány felvette munkáját. Az emír beszédében hangsúlyozta, feltétlen szükséges, hogy az új parlament sikeres legyen, hogy szembenézzen az olyan kihívásokkal, mint a „demokratikus, szabad, gazdag, biztonságos és stabil Kuvait felépítése.” Kijelentette, ő az alkotmány védelmezője, és nem fogja eltűrni, hogy „aláássák vagy visszaéljenek vele.” Bejelentette, hogy az új kormánynak konkrét tervei vannak a korrupció visszaszorítására, a közszolgáltatások javítására. A médiát felszólította, tartózkodjon a megosztó kijelentésektől, a hangsúlyt a „nemzeti egységre” helyezve, az ellenzéktől és szimpatizánsoktól pedig kérte, hogy ne cselekedjenek olyan módon, ami „káoszt szítana és aláásná a biztonságot” – szerinte a kiegyezéshez békés vitákon keresztül vezet az út.
 
December 10-én, hétfőn egyértelművé vált, hogy a hétvégén megtartott román választásokon győzedelmeskedő Szociálliberális Szövetség (USL) színeiben induló Victor Pontának nincs szüksége politikai támogatásra az alkotmánymódosításhoz, megszerezte ugyan is a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát. A választási iroda adatai alapján a román kétkamarás parlament létszáma 120 fővel növekszik, mivel az ország 452 szenátori és képviselői választókerületéből 588 képviselő jelölt érte el a bejutáshoz szükséges szavazatarányt. A Szociálliberális Szövetségnek - 176 főből 122 mandátummal - a szenátusban van kétharmados többsége, míg a 394 fős képviselőházban 273 helyet sikerült megszereznie. A kétharmados többség az alkotmánymódosításhoz nélkülözhetetlen, de a fontos törvények elfogadtatásához - amihez mind két házban a képviselők összlétszámának fele, plusz egy főnek a szavazata szükséges - is elegendő többségben van az USL. Az alkotmánymódosítás tervéről a szenátus és képviselőház együttesen szavaz, és amennyiben kétharmados támogatottságra talál, kiírják népszavazásra, amiben a választópolgárok dönthetnek. Magyar viszonylatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) - most lezáruló parlamenti ciklushoz képest néggyel kevesebb – 18 képviselője lesz, míg a szenátusban továbbra is kilenc magyar képviselő található. A választásokat megnyerő Victor Ponta kormányfő kijelentette: számít az RMDSZ támogatására egy alkotmánymódosító parlamenti többség létrehozásában. Egyes párttársai éles kritikával fogadták a bejelentést, amire Ponta megerősítette, hogy nem azért javasolta a lehetséges együttműködést a magyar képviselőknek, mert nélkülük nem lenne meg a kétharmados többség, hanem jelezni kívánta, hogy a megszerzett hatalommal nem politikai ellenfelein akar bosszút állni, és a kissebséget sem akarja elnyomni.
Azonban a választásokat követően a sajtóban megjelent információk szerint Traian Basescu nem hajlandó kinevezni a többséget szerző párt elnökét, Victor Pontát. A jelenlegi miniszterelnök erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy az államfőnek el kell fogadnia a román nép akaratát. A két közjogi méltóság közötti feszültség júliusban pattant ki, amikor is a miniszterelnök megkísérelte az államfőt eltávolítani pozíciójából, mivel a kormány szerint Basescu túllépett a hatáskörén bizonyos esetekben. Mivel az alkotmánybíróság nem így találta, Basescu visszatérhetett hivatalába. 2012 folyamán a gazdasági nehézségek miatt három miniszterelnöke is volt Romániának; ha Basescu nem nevezi ki Pontát, akkor már a negyediket kell kinevezni egy év alatt.
 
Victor Ponta, Románia jelenlegi miniszterelnöke (Forrás: bbc.com)
 
Az Amerikai Egyesült Államok – Németország, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország mellett – újabb tárgyalásokra készül Iránnal, amelynek tárgya az ázsiai ország nukleáris tevékenységének mérséklése lenne, a rá vonatkozó jövőbeni szankciók enyhítése érdekében. „Felméréseink alapján lehetséges, hogy készek elfogadni az alkut” – nyilatkozta az adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője, ugyanis Irán az év elején már elutasított egy hasonló megállapodást. Az első magasabb szintű tárgyalásokat 2013 júniusában tartanák. Amerikai tisztviselők szerint a fő cél egyes iráni nukleáris tevékenységek leállítása, valamint bizalomépítő intézkedések bevezetése lenne, amelyek csökkentik a nemzetközi feszültséget a feltételezett, titkos teheráni nukleáris fegyverek fejlesztésével kapcsolatban. Az egyik legfontosabb követelés a közepesen dúsított urán termelésének felfüggesztése lenne. Dennis Ross, a Fehér Ház Iránért felelős ex-főtanácsadója szerint az iráni vezetés „előkészíti a terepet a tárgyalásoknak, de a döntéseknek nem feltétlenül”.
 
Egyre nagyobb az iráni nukleáris program okozta feszültség. (Forrás: szon.hu)
 
Az Európai Unió Tanácsa december 10-én jóváhagyta a Mali fegyveres erejének kiképzését és újjászervezését célzó misszió Válságkezelési Koncepcióját. Az EU kiképző missziója (EUTM Mali) az elképzelések szerint egy zászlóaljnyi erőt fog kiképezni harci támogató és harci kiszolgáló feladatok ellátására a barnakoi bázison, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi humanitárius jogra, valamint a civil és emberi jogok védelmére. A haderő logisztikai képességének fejlesztése, a kiképzés, az emberi erőforrás-menedzsment és a műveleti parancsnoki lánc hatékonyságának növelése szintén célkitűzés. A misszió mandátuma ugyanakkor nem terjed ki harci cselekmények végrehajtására. A 15 hónapra tervezett misszióban a kisegítő személyzeten kívül 200 főnyi kiképző vesz részt. A beavatkozás a Száhel-övezeti válságok átfogó megközelítésének koncepcióján alapszik. 2011 márciusában a Tanács elfogadta az EU Stratégiát a Biztonságért és Fejlesztésért a Száhel övezetben (EU Strategy for Security and Development in the Sahel), amely a biztonság és a fejlesztés szoros, egymást kölcsönösen támogató kapcsolatából indul ki.  Az al-Kaida maghrebi szárnya (al-Qaeda in the Land of Islamic Maghreb, al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén) Mali területének mintegy fele fölött szerezte meg az irányítást 2012 áprilisában és kiáltott ki egy új államot, amelyet a gyenge mali hadsereg nem tudott megakadályozni.
 
A Tuaregek által elfoglalt terület. (Forrás: whatifwechange.org)
 
Barack Obama amerikai elnök minden bizonnyal a szenátus külügyi bizottságának elnökét, John Kerryt bízza meg a külügyi tárca vezetésével. Az egyelőre nem hivatalos bejelentés mellett a demokrata szenátort tartották a legesélyesebbnek a külügyminiszteri poszt betöltésére, miután Susan Rice amerikai ENSZ nagykövetet politikai támadások érték, és bejelentette, nem indul jelöltként a tisztség megszerzésért. Rice-t szeptember óta támadták az Egyesült Államok bengázi konzulátusa ellen elkövetett terrortámadás utáni kijelentéséért, amiben azt állította, hogy a követséget egy Floridában forgatott iszlám ellenes film miatt, spontán vették ostrom alá. Obama várhatóan a jövő héten jelenti be John Kerry külügyminiszteri jelölését. Hillary Clinton jelenlegi külügyminiszter asszony már az amerikai elnökválasztás előtt jelezte, hogy nem indul újra a külügyminiszteri poszt megszerzéséért, amit egyes elemzők úgy értékelnek, hogy Clinton már a 2016-os elnökválasztásokra összpontosít.
 
Pedro Morenés a marokkói Rabat városába utazott, hogy részt vegyen az „5+5 Kezdeményezés” védelmi minisztereinek éves találkozóján. Az eseményen Algéria, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Líbia, Málta, Marokkó, Mauritánia, Portugália és Tunézia védelmi miniszterei megvitatták a 2012-es Akciótervben foglaltak megvalósulását. A spanyol fél bemutatta az Algériával és Portugáliával a Cádiz-öbölben közösen végzett „Seaborder-12” haditengerészeti gyakorlatot. A találkozón megvitatták az előrelépés lehetőségeit az interoperabilitás hatékonyságának növelése, valamint a tengeri forgalom ellenőrzése, a katasztrófák kezelése és a környezetszennyezés területén. A résztvevő országok továbbá elfogadták a 2013-ra vonatkozó Akciótervet is. A 2004-ben létrehozott 5+5 Kezdeményezés célja a nyugat-mediterráni európai és afrikai országok közötti együttműködés javítása, a kölcsönös bizalom erősítése és elősegítése,  az információcsere hatásfokának javítása, valamint a közös eljárások végrehajtásának begyakorlása.
 
Az 5+5 Kezdeményezés védelmi minisztereinek találkozója (Forrás: defensa.gob.es)
 
Az ausztrál Gillard-kormány 24 db új F/A 18 Super Hornet vadászrepülőgép vásárlását tervezi. A beszerzés Stephen Smith védelmi miniszter bejelentése szerint darabonként 100 millió dolláros költséggel járna, egy nagyobb, több milliárd dolláros légierő-fejlesztési program részeként. Az ausztrál légierő (RAAF) ugyanakkor hosszú ideje lobbizott azért, hogy a kiöregedett F-11-es bombázóit és klasszikus F/A-18 Hornet vadászgépeit Joint Strike Fighterekre (Lockheed F-35 Lightning II) cserélhesse le. A korábbi kormány ez elképzelés szerinti, 2009-ben megjelent fehér könyve 100 db JSF vásárlását tűzte ki célul. Ausztrália eddig 14 darabot rendelt az új fejlesztésű gépekből, amelyeket legkorábban 2014-ben vehetnek át az Egyesült Államokban, ahol ekkor kezdődhet meg a személyzet kiképzése is. A 24 db új Super Hornet beszerzése viszont jelentősen csökkenti a RAAF számára szükséges JSF gépek számát, amelyek mellett a légierő 72 db klasszikus F/A 18-assal is rendelkezik. Az USA egyik legnagyobb védelmi projektjeként számon tartott JSF program keretében az első ausztrál szakasz üzembe állítása 2018-ra lett ütemezve, de a program eddig is költségtúllépéssel és késlekedéssel küzdött, így az első csoportosítás várhatóan csak 2020-ban fog szolgálatba állni.
 
F/A 18-as Super Hornet vadászbombázók Ausztrália felett (Forrás: theaustralian.com.au)
 
2020-ig hosszabbították meg a Kiotói Egyezményt Dohában. "Az éghajlat-változási konferencia nyitott ajtót a jövő a nemzetközi éghajlatvédelmére," mondta Peter Altmaier környezetvédelmi miniszter. A Kiotói Jegyzőkönyv már elfogadott, második kötelezettségvállalási időszakára a jövőben a nemzetközileg kötelező erejű szabályok alkalmazandók. Hosszas tárgyalások után a 194 résztvevő állam a katari fővárosban megállapodott abban, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya 2020-ig kerül kiterjesztésre. Ez a döntés fontos lépés a jövőbeli globális éghajlat-változási megállapodást illetően, noha Oroszország, Japán és Kanada már nem, azonban az Európai Unió, Ausztrália és Svájc vállalja a kötelezettséget.
"Ha nem cselekszünk, sokan elveszítik otthonaikat az emelkedő tengerszint miatt," figyelmeztetett beszédében Peter Altmaier,, , német környezetvédelmi miniszter a konferencia plenáris ülésén. Németország bejelentette, hogy 2013-ban mintegy 1,8 milliárd eurót szán az éghajlatváltozás problémájának megoldására a fejlődő országokban. A Németország és Nagy-Britannia által bemutatott „NAMA” program összesen mintegy 70 millió euróval támogatja a partnerországokat, hogy azok hatékony intézkedéseket tegyenek a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben. A következő klímakonferenciára 2013-ban kerül sor Varsóban. Minden államot arra ösztönöznek, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében.
 
Az Egyesült Királyság továbbra is nagy szerepet szán a Királyi Haditengerészetnek abban, hogy méltón vegye fel a versenyt a jövő katonai kihívásaival szemben. Ezt a bizalmi állapotot jól szemlélteti a Királyi Haditengerészetnek szánt fejlesztési alap, ami eléri a 65 millió fontot. A brit Védelmi Minisztérium ezt a fejlesztési összeget főként a már meglévő HMS Ocean helikopter hordózóra fordítja, amely egyébként részt vett a 2012-es nyári olimpiai játékok során a légtér biztosításában. A korszerűsítési munkálatok a tervek szerint 600 munkahelyet fognak teremteni, továbbá brit források szerint 15 hónapot vesznek majd igénybe. Philip Dunne brit védelmi miniszter szerint: „a HMS Ocean nélkülözhetetlen szerepet játszik Nagy-Britannia műveleteiben, láttuk kiemelkedő szerepét az olimpia és a líbiai műveletek során, ezért is fontos, hogy továbbra is fenntartsuk a hajó hírnevét, valamint annak harci értékét”. Hozzátette: „Nagy örömömre szolgál, hogy a szerződés nem csak a HMS Ocean képességeinek növelését biztosítja, hanem azt is, hogy több száz munkahelyet teremt az Egyesült Királyságban”. Jelenleg a HMS Ocean hordozó a legkorszerűbb amerikai Apache harci helikopterekkel van felszerelve. A fejlesztési tervek főként a kiszolgáló és támogató rendszerek korszerűsítését irányozzák elő a jövőben.
 
A képen látható a HMS Ocean gyakorlat közben. (Forrás: bfbs.com)
 
Bár a terrorizmus ellen folyó háború még tart az országban, Hamid Karzai, Afganisztán miniszterelnöke a szombaton kezdődött éves konferencián kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy a NATO vezette erők hamarosan elhagyják az afgán falvakat és visszavonulnak saját katonai bázisaikra. A nagykövetek és konzulok részvételével zajló találkozó első napján Karzai hangsúlyozta, az amerikai csapatok azért jöttek az országba, hogy felszámolják a terrorizmust, amelyet az afgán nép hozzájárulásával meg is valósítottak. Sikerült a tálibok és az Al-Kaida hatalmát megtörniük, melynek fényében a 2014-es kivonás akadálytalanul megtörténhet. Az öt naposra tervezett konferencia célja elsősorban Afganisztán Külpolitikai Stratégiájának továbbfejlesztése az elkövetkező három évre. Előreláthatólag szomszédjaikkal jó viszony ápolására fognak törekedni, kiemelten Iránnal. Karzai ezzel kapcsolatban kifejezte: szerinte az Egyesült Államoknak és Iránnak kölcsönösen el kellene fogadnia a másik fél Afganisztánhoz fűződő kapcsolatait. USA-val az együttműködés a továbbiakban is fenn fog állni; januárban kerül majd sor az USA elnökével, Barack Obamával való találkozóra, amelynek fő célja egy kétoldalú biztonsági megállapodás megkötése lesz.
 
Éves konferencia, első nap (Forrás: pajhwok.com)
 
Oroszország leszállította az első három MiG-29 UPG vadászgépet Indiának a 900 millió dolláros szerződés értelmében, ami alapján az orosz MiG vállalat felújítja az összes India szolgálatában álló (69 db) MiG-29-est. Az első három egy AN-124-es teherszállító repülőgép fedélzetén jutott el Indiába. Az újítások magukba foglalnak egy új repülőelektronikai szettet, az N-109-es radart lecserélik a Phazatron Zhuk-M-ra, továbbá megnövelik a harci képességeket és lehetővé teszik a levegőben történő üzemanyag-újratöltést, ezáltal növelik a repülési időt. A modernizálást követően a repülőgépek élettartama 40 évvel meghosszabbodik. Az első hat vadászgépet már felújították Oroszországban, a fennmaradó 63-at Indiában tatarozzák.
 
Oroszország egy egyezmény értelmében felújítja az India Légierő MiG-29-es repülőflottáját (Forrás: en.rian.ru)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem