biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2. hét

2013 január 15. - 00:00 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
A tunéziai hatóságok fenntartás nélkül elengedték az egyetlen gyanúsítottat, akit őrizetben tartottak a Bengáziban levő amerikai konzulátus elleni halálos támadást követően, nyilatkozta a vádlott ügyvédje. Anvar Oued-Ali azt közölte kedden, hogy ügyfelét, Ali Harzit terhelő bizonyíték hiányában hétfőn szabadon engedték, de Tuniszban kell maradnia arra az esetre, ha a bíróságnak szüksége lenne rá. Harzi szabadon bocsátása nem vet jó fényt a négy halálos áldozatot követelő merénylet vizsgálatára. Az akcióra a 9/11-es terrortámadás 11. évfordulóján került sor.  A vizsgálat elé Líbia is akadályokat gördített a gyenge központi kormányzás és a fegyveres milíciák révén, amelyek közül néhány részt vehetett a támadásban. Az Associated Press hírügynökség információi szerint Harzit decemberben bírói felügyelet mellett kihallgatták az FBI munkatársai. Eredetileg Törökországban vették őrizetbe, majd októberben kiadták Tunéziának, a hatóságok véleménye szerint érintett lehetett a támadásokkal kivitelezésében.
 
A január 22-re kitűzött izraeli választások előterében nagy szerepet kapnak a pénzügyek. Az előző hét végén Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy ebben az évben 6%-kal, vagyis 700 millió dollárral fogja a kormány növelni Izrael védelmi költségvetését. Ezzel ellentmond korábbi döntésének, miszerint figyelembe veszi közgazdászok véleményeit: az általa megbízott szakértők a katonai kiadások csökkentését javasolták, hogy elejét vegyék egy újabb, a megélhetés növekvő költségei és a jövedelemkülönbségek miatti tüntetéshullámnak. Egy kabinetülésen Netanjahu stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva jelentette ki, hogy a forrásmegvonás „nagy hiba” lenne – viszont a védelmi minisztériumtól nagyobb transzparenciát fog a kormány követelni.
A korábbi katonai kiadásokkal kapcsolatban pénteken Ehud Olmert volt miniszterelnök keményen kritizálta Netanjahut, amiért szerinte az utóbbi két évben majdnem három milliárd dollárt (11 milliárd sékelt) költött „katonai téveszmékre”, amelyek szerinte az iráni atomprogram megállítására indított projektek. Vasárnap nyilvánosságra hozták a 2012-es év költségvetési mérlegét: Izrael 10,5 milliárd dollár (39 milliárd sékel) deficittel zárt. A Hatnua ellenzéki párt elnöke, Cipi Livni szerint ez mutatja, hogy a jelenlegi kormány „csődbe viszi Izraelt.” A többi párt szintén kritizálta a gazdaságpolitikát, a kormány pazarlását, a magas adókat és az ezekből származó szociális különbségeket.
 
Január 9-én és 11-én is bomba robbant Zágrábban. A robbantások indítéka egyelőre ismeretlen, viszont a feltételezett elkövetőt elfogták. Január 9-én a Zágráb nyugati részén fekvő Podsused vasútállomás közelében futott rá egy tehervonat egy robbanószerkezetre, amely a mozdonyban, a sínekben és környékbeli épületekben okozott károkat. 11-én hajnalban szintén Zágrábban egy buszmegállóban robbantottak, a detonáció hatására egy ember sérült meg, aki feltételezhetően maga az elkövető volt. A horvát főváros rendőrfőnöke, Goran Burusic sajtónyilatkozatában elmondta, a robbanószerkezetek házi készítésű, amatőr eszközök voltak, jelenleg a robbantások közötti összefüggéseket vizsgálják, valamint azt, hogy helyeztek-e el máshova is bombát az elkövetők. A rendőrfőnök a terrortámadás esélyét teljesen kizárta.
 
Angela Merkel német kancellár és Lawrence Gonzi máltai miniszterelnök 2013. január 9-i találkozóján hangsúlyozták a két ország között meglévő hatékony és sikeres együttműködés fontosságát. Merkel és Gonzi a találkozót követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy fontos lépések szerepelnek az európai napirenden. Példaképpen a kancellár kiemelte az európai stabilitási mechanizmust és a költségvetési paktumot. Mindketten egyetértettek abban, hogy szükséges volt a hatékonyabb banki felügyelet annak érdekében, "hogy a pénzügyi és gazdasági válság szörnyű eseményei ne történhessenek meg újra" - mondta Merkel. Hozzátette, az Európai Unió középtávú pénzügyi tervezetét illetően további lépésekre van szükség. A kancellár kiemelte Málta kiváló gazdasági mutatóit, és hangsúlyozta, hogy a német vállalatok számára kifejezetten jó beruházási feltételek vannak Máltán. Az ország megmutatta, hogy még nagyon nehéz körülmények között is lehet jó gazdasági eredményeket elérni. Németország és Málta 1965-ben - röviddel a sziget függetlenségének elnyerése után – vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot. Málta 2004. májusi EU-hoz való csatlakozása a kapcsolatokat tovább mélyítette. A kis ország 2008 óta tagja a schengeni térségnek és az eurozónának, és földrajzi közelsége miatt jó kapcsolatokat ápol az észak-afrikai országokkal, ezért egy fontos hidat képez az EU és ezen országok között. Németország számára Málta fontos gazdasági partner, körülbelül száz német vállalat van bejegyezve az ország területén.
 
Angela Merkel és Lawrence Gonzi (Forrás: bundesregierung.de)
 
Václav Klaus, cseh elnök Berlinben találkozott Angela Merkel német kancellárral.  A német kancellár utoljára 2012 áprilisában látogatott a Cseh Köztársaságba, 20 évvel német-cseh jószomszédsági szerződés aláírása után. A cseh elnök elbúcsúzott a német kancellártól, hiszen néhány hét múlva a második hivatali ideje is lejár. A látogatás napirendjén szerepeltek a cseh-német kapcsolatok és az aktuális európai kérdések. A cseh kormányfő kijelentette, hogy az európai integrációt mindig is kiemelt témaként kezelte. Németország az Európai Unió integrációs törekvéseinek egyik fő motorja. Merkel, Václav Klausszal ellentétben úgy véli, szorosabbra kell fonni az együttműködést az EU és az euróövezeti államok között, hiszen csak így küzdhető le a jelenlegi válság.  A cseh kormányfő ismert az euro-szkepticizmusáról, ezért Angela Merkelnek ajándékozta az „Európai integráció illúziók nélkül” című munkájának német fordítását. A német kancellár ígéretet tett annak elolvasására.
A cseh kormányfő látogatása során találkozott Joachim Gauckkal, a Német Szövetségi Köztársaság elnökével, és Norbert Lammerttel, a Bundestag elnökével is. A német politikusokat kifejezetten érdekli a közelgő cseh elnökválasztás, amelyre még ebben a hónapban sor kerül. Václav Klaus második és egyben utolsó ötéves időtartamra szóló elnöksége márciusában ér véget.
 
2013. január 11-én, pénteken Washingtonban sikerült konszenzusra jutnia Barack Obamának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének és Hamid Karzainak, Afganisztán elnökének abban, hogy az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok minél előbb adják át a hadműveletek irányítását az afgán erőknek. Ezzel felgyorsítanák az amerikai csapatok tervezett kivonását az országból, illetve végrehajtanák az amerikai elnök azon elhatározását, hogy az Egyesült Államok véget vessen a népszerűtlen háborúnak. „A következő év végére, 2014-re, véget ér az átmeneti állapot. Az afgánok teljes körű felelősséget fognak vállalni saját biztonságukért…” – nyilatkozta Barack Obama Hamid Karzaival az oldalán. Az afgán erők a tervezettnél korábban, már tavasszal átveszik a vezető szerepet a harci küldetésekben. A NATO-csapatok vállalják a „támogató szerepet” a térségben. „Ez történelmi pillanat lesz és egy újabb lépés a teljes afgán függetlenség felé.” – mondta Obama. Jelenleg 66.000 amerikai katona szolgál még Afganisztánban, de Washington és a NATO-szövetségesek folyamatosan csökkentik csapataik létszámát.
 
Barack Obamának és Hamid Karzainak sikerült konszenzusra jutni. (Forrás: reuters.com)
 
Az Egyesült Királyság több katonai alakulatot és felszerelést fog küldeni Maliba, hogy támogassa az ott harcoló francia és helyi erőket, derült ki január 13-án hajnalban. A francia kormány több száz fegyveres csapatot küldött január 12-én az országba miután az iszlamista lázadók elfoglaltak egy stratégiai jelentőségű várost az ottani állami erőktől. A brit támogatásról David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök egyezett meg egy telefonbeszélgetés során. A kormányszóvivő nyilatkozata alapján a brit fegyveres erők főleg katonai logisztikai támogatásban fognak segíteni a francia erőknek, és csak akkor fognak fegyveresen beavatkozni a harcokba, ha az feltétlenül szükséges. David Cameron szerint a térségben tevékenykedő terrorista csoportok reális fenyegetést jelentenek a nemzetközi biztonságra nézve, emiatt elengedhetetlen országa katonai beavatkozása a civil kontroll és a demokrácia visszaállítása érdekében.
 
Az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészetének egy Lynx helikoptere segített 12 fegyveres kalóz elfogásában a szomáliai partok mellett. A brit Lynx helikopter a francia FLF Surcouf fregatton teljesített szolgálatot, az Európai Unió Atalanta műveletének keretében Afrika szarvánál január 15-én. A délutáni órákban a NATO Ocean Shield műveletében szolgálatot teljesítő amerikai USS Halyburton hadihajó egy segélykérő üzenetet kapott egy a térségben tartózkodó kereskedelmi hajótól. Az üzenet szerint a hajót hat, RPG-kel felfegyverzett férfi támadta meg. A USS Halyburton továbbította az üzenetet a FLF Surcouf fregattnak. Ugyan a partoktól 260 mérföldre hajózó MSC Jasmine konténerhajó legénysége sikeresen felvette a harcot a kalóztámadással szemben, továbbra is segítségre szorult. Egy német járőröző repülőgép bemérte, majd megadta a kereskedőhajó koordinátáit a Lynx helikopternek, ami azonnal a helyszínre repült, és felszólította a kalózokat a fegyverletételre. Nem sokkal később az FLF Surcouf-ról érkező francia kommandósok megadásra kényszerítették a kalózokat, majd kihallgatás céljából visszavitték őket a Surcouf-ra.
 
A francia kommandósok megközelítik a kalózokat, miközben a brit Lynx helikopter a levegőből támogatja az akciót (Forrás: gov.uk.)
 
A kontinens dél-keleti területén elharapódzódó bozóttüzek megfékezésével küzdő Ausztrália új szankciókkal bővíti az Iránra kifejtett nyomásgyakorlást. Canberra a nemzetközi közösséggel együtt komoly aggályokat fogalmaz meg Teherán nukleáris fegyver fejlesztésére vonatkozó tervei kapcsán. A jövőben az ausztrál bankok csak kormányzati jóváhagyással végezhetnek tranzakciókat iráni bankokkal, beleértve az Iráni Központi Bankot is. A bejelentett korlátozások értelmében a 2013-tól nem állandó BT tagsággal rendelkező Ausztrália az Iráni Iszlám Köztársaságból érkező gázimportot is leállította, ami visszafogja az olajszállító tankerek gyártásával és fejlesztésével foglakozó ausztrál cégek termelését a nyersanyagban gazdag Öböl-menti állam térségében. A szankciók tovább növelhetik a nyomást Iránon, hogy az ENSZ BT határozatainak értelmében teljesítse nukleáris non-proliferációs kötelezettségeit és kezdjen komoly tárgyalásokba atomprogramját illetően. Az ausztrál bankok ugyanakkor már korábban is tartózkodtak az iráni üzletelésektől az Egyesült Államok jogi szabályozásainak korlátozásai miatt. A szankciók az Iráni Forradalmi Gárda által kontrollált ipari létesítmények (olaj, gáz és petrolkémiai üzemek) működtetéséhez, valamint az iráni nukleáris és ballisztikus rakéta programhoz szükséges anyagok és szolgáltatások exportját is törvényen kívül helyezi.
 
Pedro Morenés, Spanyolország védelmi minisztere egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy minisztériumának sem 2013-ban, sem pedig később nem lesz szüksége a kormánytól igényelhető „rendkívüli hitelre”, ugyanakkor hozzátette, hogy további forráselvonások nem lehetségesek, mert az ellehetetleníti a megfelelő működést. „Már elértük a határainkat, a rendelkezésre álló forrásokkal nehéz biztosítani a megfelelő szintű védelmet, a további csökkentések pedig nagyon veszélyesek lehetnek” – hangsúlyozta. A Minisztérium folyamatos tárgyalásokat folytat a spanyol védelmi ipar vezetőivel, hogy késleltesse vagy megszüntesse a „Különleges Fegyverbeszerzési Programok” (Programas Especiales de Armamento) megrendeléseinek teljesítését, csökkentve ezzel a várható kifizetések összegét.  Ezek közül a legsürgetőbb a  Eurofighter Typhoon harci repülőgép beszerzése, amelynek hadrendbe állítása már így is 2015-re tolódott. A Leopard 2E harckocsi kapcsán Morenés megjegyezte, hogy az eszközök egy részének tevékenységét már felfüggesztették, ugyanakkor tagadta, hogy további Leopard harckocsikat adnának el Szaúd-Arábiának, amely eddig 200 darabot vásárolt a spanyol féltől. A NATO-val és az Európai Unióval való jövőbeli együttműködés kapcsán elmondta, a brit-francia védelmi együttműködés jól mutatja, hogy egyik ország sem képes egyedül biztosítani biztonságát 100%-os mértékben, mert mindenki a költségek csökkentésére kényszerül. „Mivel az Amerikai Egyesült Államok figyelme egyre inkább a csendes-óceáni térség felé fordul, az európai szövetségeseknek fokozniuk kell a két- és többoldalú, védelmi célú együttműködések számát” – tette hozzá. Morenés elismerte, hogy örömmel látná, ha Spanyolország is csatlakozna egy a brit-francia együttműködéshez hasonló megállapodáshoz.
 
Magas rangú Tálib vezetőt fogtak el a lengyel katonák Afganisztánban a helyi rendőri erőkkel együttműködve. Mullah Abdul Kabirt a Ghazni tartománybéli Spinde város mellet tartóztatták le. Abdul Kabirt az egyik legaktívabb felkelő parancsnokként tartják számon és több halálos kimenetelű merénylet is fűződik nevéhez. Többek között őt tartják felelősnek egy 2011 decemberében elkövetett útszéli robbantásért, melynek következtében hat lengyel NATO katona vesztette életét, illetve egy augusztusi merényletért, melynek során egy lengyel katona meghalt. „Ártatlan afgán civilek tömeges mészárlásával és helyi hivatalnokok és rendőrök elrablásával, valamint brutális meggyilkolásával is vádoljuk ezt a férfit.”- Nyilatkozta Janusz Blaszczak százados, a lengyel kontingens szóvivője. Az 54 éves Mullah Abdul Kabirt január 4. éjszakáján tartóztatták le egy rablás közben. Lengyelország Védelmi Minisztériuma a 10 legkeresettebb tálib ellenálló között tartja számon a férfit az elmúlt öt év alapján. A lengyel White Eagle nevezetű katonai különítmény, a „Tartományi Felelősségi Csoport” (PRC – Provincial Response Company) a helyi rendfenntartó erők kiképzéséért felel. Ez a csoport látja majd el a térség biztosítását, miután Lengyelország kivonja 2000 katonáját a provinciából 2014-ben. Eddig 37 lengyel ISAF (International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők) katona vesztette életét Afganisztánban, 2002 óta.
 
Abdul Kabir (középen) letartóztatása során, Ghazni tartományban (Forrás: thenews.pl)
 
Kedden Varsóban lesz a háborús bűnökkel vádolt lengyel katonák perének újrafelvétele. A vád szerint megöltek hat afgán civilt egy lakodalomban, Nangar Khel faluban. A négy férfit, Łukasz Bywalec főhadnagyot, Andrzej Osiecki törzsőrmestert, Tomasz Borysiewicz őrmestert és Damain Ligoczki főtörzsőrmestert az elit 18. légideszant zászlóaljból, három másik katonával együtt 2011-ben „bizonyítékok hiányában” felmentették. A döntést a Legfelsőbb Bíróság 2012 márciusában elutasította és elrendelte az újratárgyalást négyük esetében, mert a bizonyítékaikat ellentmondásosnak találta. A lengyel katonák 2007. augusztus 16-án a Paktika tartománybeli Nangar Khel falura lőttek miután lázadók megtámadták őket. Hat civil, köztük egy terhes nő és három gyerek meghalt. A lengyelek azt állítják, hogy a tüzet a faluból viszonozták, de a helyiek tagadják a vádat. A lengyel fegyveres erők később kompenzációt fizettek a falusiaknak, beleértve egy ajándék kecskét is, de a katonai ügyészek elrendelték hét katona letartóztatását és háborús bűncselekmény elkövetésével vádolták őket.
 
Már több mint egy hete folynak a zavargások Belfast városában, az észak-ír főváros keleti részén, valamint annak számos más negyedében. A zavargások több mint 300 fiatal tüntető és a rendőrök összecsapásával kezdődtek. A jelenlegi események a decemberi incidensek folytatása, amikor is a belfasti városvezetés által hozott döntés alapján, 100 év után először levették a brit zászlót a belfasti városháza tetejéről. A rendelet viszont ünnepnapok alkalmával engedélyezi a zászlólengetést, ami évi 17 alkalmat jelent.
A fiatal randalírozók acélrudakkal, fáklyákkal, kövekkel és üvegekkel támadták a járőröző rendőröket, a rendőri erők válaszul többször is bevetettek vízágyúkat a tömegek feloszlatására, kisebb nagyobb sikerekkel, valamint mindennaposakká váltak a gyújtogatások is. Eddig több mint 100 embert vettek őrizetbe, valamint több mint 60 rendőr sérült meg a zavargások alatt, a fosztogatások aránya elenyésző, főként a politikai ellentét eszkalálja az eseményeket. Terry Spence az északír rendőrszakszervezet vezetője szerint az Ulsteri Önkéntes Erő (UVF) néven elhíresült protestáns félkatonai szervezet tagjai, folyamatosan szivárognak be a tüntetők közé, hogy saját céljaik szerint irányítsák az összegyűlt tömeget. A zavargások egyre élesebb konfliktusokat eredményeznek a szembenálló protestáns és katolikus felekezetek között. A katolikusok célja az Ír Köztársaság teljes egyesülése, beleértve az észak-írországi területeket, a protestánsok viszont továbbra is kitartanak a Nagy-Britanniával való közös államalakulat mellett.
 
„London helyett most Belfast”, újabb zavargások az Egyesült Királyságban (Forrás: mno.hu)
 
Letartóztatták azt a két fegyveres felkelőt, akik terrorcselekmény végrehajtására készültek Zabul tartományban. A Védelmi Minisztérium Sajtóirodájának közleménye szerint a két férfi Mezan járásban tervezett merényletet, de az Afgán Nemzeti Hadsereg egy művelet végrehajtása közben letartóztatta a felkelőket, akiknél egy Kalasnyikov gépkarabélyt és PK típusú lőfegyvert is találtak. A körözés út menti robbanóeszközökkel történő terrorista cselekményekben való részvétel és a felkelő csoportok számára katonai fegyverek szállítása miatt volt rájuk érvényben.
 
Az Orosz Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az orosz Fekete- és Balti-tengeri Flotta kötelékeiből származó hadihajók hamarosan gyakorlatokba kezdenek Szíria partjainál. A Fekete-tengeri Flotta egy kisebb köteléke a Földközi-tenger keleti térségében fog különböző feladatokat begyakorolni, a Moskva nevet viselő cirkáló vezetésével. A hadihajók üzemanyaggal való feltöltését az Ivan Bubnov tartályhajó végezte, és különböző veszélyhelyzetekben előforduló szituációk gyakorolását már meg is kezdték. A tervek alapján Balti-tengeri Flotta kötelékeiből származó hajók - név szerint a Yaroslav Mudry járőrhajó és a Lena tartályhajó- a máltai Valetta kikötőjében pótolják majd a készleteiket. Miután a két hajó végzett máltai feladatuk teljesítésével, a Földközi-tenger keleti térségébe hajóznak, ahol a legénységnek átrakodási feladatokat kell végrehajtania nyílt vízen, a Yaroslav Mudry pedig tengeralattjáró-elhárító műveleteket is gyakorolni fog.
Az Orosz Haditengerészet egy kisebb bázist tart fenn Tartusban, Szíria Földközi-tengeri partján. Szíriában jelenleg is polgárháború dúl a kormányzati erők és a felkelők között. Az ENSZ becslései szerint eddig legalább 30.000 ember vesztette életét a harcok nyomán, de más szervezetek sokkal nagyobbra becsülik a veszteségeket.
Várhatóan január 14. és 18. között a haditengerészet egyik nagyobb fregattja, a Severomorsk meglátogatja a görög Suda kikötőjét egy kalózkodás elleni misszió keretében. A Minisztérium hozzátette, hogy amíg a Severomorsk Cipruson állomásozik, az Orosz Haditengerészeti Gyalogság meglátogat egy NATO Kiképző Központot, a kiképzés kiegészítéseként.
 
Az Indiai Haditengerészet szerdán sikeresen tesztelt egy BrahMos szuperszonikus cirkálórakétát. A rakétát a Bengáli-öböl Vishakhapatnam partjainál lévő hadihajóról lőtték ki. India az orosz Kh-555 és Kh-101 stratégiai nagy hatótávolságú cirkálórakéták korszerű navigációs rendszereinek telepítésével frissítette a BrahMos rakétákat, melyek alapja az orosz fejlesztésű 3M55 Jahont (SS-N-26). Hatótávolsága 290 km és legfeljebb 300 kg-os hagyományos robbanófejjel lehet ellátni. Mindez azt jelenti, hogy már 10 méter tengerszint feletti magasságból is hatékonyan képes célpontjait likvidálni. Végsebessége 2.8 Mach (ami kb. háromszor gyorsabb, mint pl. egy amerikai szubszonikus Tomahawk cirkálórakéta). Előzetes tervek szerint az Indiai Légierő 40db Szu-30MKI Flanker-H típusú vadászgépet szerelne fel BrahMos rakétákkal, tengeri és szárazföldi indítású verzióit pedig már rendszeresítették az Indiai Hadseregnél és Haditengerészetnél. Oroszország és India további együttműködését mutatja, hogy nemrég a hiperszonikus BrahMos 2 rakéták (végsebessége 5-7 Mach körüli) fejlesztéséről is egyezség született.
 
Az orosz-indiai, közös fejlesztésű, hadihajóról kilőtt BrahMos rakéta tesztje (Forrás: en.rian.ru)
 
Oroszország első Borej osztályú ballisztikus rakétával felszerelt atommeghajtású tengeralattjáróját, a Jurij Dolgorukijt csütörtökön állították hivatalosan is az Orosz Haditengerészet szolgálatába. Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojigu is részt vett a ceremónián, amelyet az észak-orosz szeverodvinszki Szevmas hajógyárban tartottak meg. A Borej osztályú tengeralattjárók várhatóan az orosz stratégiai tengeralattjáró flotta magját fogják képezni, felváltva a Project 941-es (Typhoon) és a Projekt 667 (Delta-3 és Delta-4) osztályúakat. Hosszuk 170 m, átmérőjük 13 m, legénységük 107 fő, melyből 55 fő tiszt. Merülési mélységük maximum 450 m, alámerülési sebességük körülbelül 29 tengeri csomó. További tulajdonságuk, hogy 16 db több robbanófejes Bulava ballisztikus rakétát képesek hordozni. Orosz tervek alapján 2020-ig nyolc darab Borej és Borej-A osztályú tengeralattjáró fog épülni.  

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem