biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 4. hét

2013 január 28. - 23:59 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
A héten két választás is lezajlott a közel-keleti térségben. Január 22-én, kedden Izraelben döntöttek a parlament összetételéről. A jelenlegi miniszterelnök Benjamin Netanjahu pártja, a Likud és a vele együtt induló Jiszrael Béténu szerezte a legtöbb helyet, de korábbi eredményeikhez képest visszaestek – ez megnehezíti számukra a kormányalakítást, a jövőben kompromisszumra kényszerítve őket. Netanjahu az eredmények kihirdetése után rögtön elkezdte tárgyalásokat a lehetséges koalíciós partnerekkel. Legalább 80 képviselőt akar meggyőzni, biztosra menve, hogy egyik párt kilépésével se kerüljön veszélybe a kormánya. A Jes Atíd elnökeével Jair Lapiddal egyetértenek, hogy beveszik az Jiszraél Béténut és a Kadimát – de a miniszterelnök rajtuk kívül a vallásos pártokat, a Saszt és az Egyesült Tóra Judaizmust szeretné a koalícióban látni, míg Lapid Cipi Livni pártját. Mahmúd Abbasz egyik tanácsadója szerint a széles koalíció „javítani fogja a Netanjahu-kormány megítélését a világban”, de nem fogja megállítani a telepek építését vagy területeket visszaadni a palesztinoknak.
Vasárnap a hadsereg két Vaskupola-üteget helyezett működésbe az ország északi részén, mely jól mutatja Izrael félelmét Szíria szétesésével, és a kormányhadsereg fegyvereinek lázadó kézbe jutásával kapcsolatban. Netanjahu szerint a térség politikai helyzete arra fogja ösztönözni, hogy minél gyorsabban megalakítsa a jövőbeni kormányzó koalíciót.
 
Jordániában szerdán az alsóház képviselőhelyeinek nagy részét törzsi vezetők és független üzletemberek szerezték meg, miután az ellenzék nagy része az iszlamisták vezetésével a választások bojkottját hirdette meg. A Független Választási Bizottság szerint a jogosultak 56,6%-a járult az urnákhoz, viszont a Muszlim Testvériség politikai szárnya, az Iszlám Akciófront szerint a részvétel csak 17%-os volt, és a kormány hamis adatokat hozott nyilvánosságra. A választások előtt több képviselőt is letartóztattak csalás miatt, de az Európai Unió megfigyelői szerint a voksolás kisebb zavaroktól eltekintve hitelesen zajlott. A szavazóhelyiségek biztonságára több mint 47 ezer csendőr és rendőr vigyázott – az eredmények kihirdetése után több városban sor került tüntetésekre és összecsapásokra a biztonsági erőkkel. Az ellenzék előzetesen kritizálta, hogy például a körzetek kijelölése az iszlamistákat és palesztinokat hátrányba hozza, a sűrűn lakott városoknak kevesebb mandátumot juttatva. Abdullah király bejelentette, hogy a legerősebb blokkokkal fog tárgyalásokat kezdeményezni a következő miniszterelnök kijelölésében – a képviselők között már elkezdődtek a megbeszélések.
 
Az Al-Kaida terrorszervezet iraki szárnya vállalta magára azt a merényletsorozatot, melyben 88 embert meggyilkoltak, köztük egy parlamenti képviselőt. A támadásokkal főként a síita vezetésű kormány intézkedései ellen tiltakoznak, valamint támogatottságukat igyekeznek gyengíteni. Az erőszakhullám három napig tartott, amely során Irak minden főbb vallási és etnikai csoportját célzott támadások értek. Az Al-Kaida iraki szárnya mára lényegesen kisebb erővel rendelkezik az országban, mint 2006 és 2008 között, azonban még így is képes ilyen, több tucat áldozatot követelő merényletsorozat végrehajtására.
Pénteken hét kormányellenes tüntetőt lőttek le iraki katonák, a Bagdadtól 60 kilométerre fekvő Falludzsában. A közlemények szerint a tüntetők vizes palackokat dobáltak a biztonsági erők kivezényelt csapataira, akik válaszul tüzet nyitottak a tömegre, és megöltek hét tüntetőt, illetve hatvanat megsebesítettek. A Védelmi Minisztérium vizsgálatot indított a gyilkosságok körülményeinek kivizsgálására, valamint a város ellenőrzését a rendőrségre bízta. A történtek miatt a katonai erőket kivonták Falludzsából. Az áldozatul esett tüntetők temetésén több ezres tömeg gyűlt össze, akik szabadságukat hangoztatták, és az iraki miniszterelnököt Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hasonlították. Núri al-Máliki iraki miniszterelnök nyilatkozatában kiemelte a biztonsági erők elleni támadásokat, és nyugalomra intette a feleket. Véleménye szerint az Al-Kaida és más terrorcsoportok igyekeznek kihasználni a fennálló instabil helyzetet, de a kormányfő a szomszédos országok titkosszolgálatait is hibáztatta, akik szerinte erősítik a rendszer-ellenes hangulatot. A szunnita lakosság körében egyre erősödik a többségi, államhatalmat birtokló síiták elleni gyűlölet, ami a közelmúltban főleg kormányellenes tüntetésekben nyilvánul meg.
 
A pénteki iraki tüntetéseken a kivezényelt katonák tüzet nyitottak a kormányellenes tüntetőkre. (Forrás: gulfnews.com)
 
Január 23-án a bolgár kormánykabinet megegyezett a haderő afganisztáni kontingensének kivonásáról. A kivonulás rendje az Amerikai Egyesült Államok által tervezett nagy csapatkivonáshoz alkalmazkodik, amely 2014-ben fejeződik be. A bolgár terv szerint március 1-jén térnek haza az Afganisztánban szolgáló orvosi csoportok és specialisták, majd a hónap végén a kabuli reptér biztosításában résztvevő egységeket, illetve a katonai oktatókat vonják ki a közép-ázsiai országból. 2014 végéig maradnak azok a biztonsági cégek, amelyek a kandahari repülőtér biztosítását látják el, valamint a helyi biztonsági erőket mentorálják. 2014 után csak a helyi hatóságok és a hadsereg tanácsadói maradnak Afganisztánban.
 
Január 23-án Stefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa előre be nem jelentett látogatást tett Macedóniában, hogy a kormány és az ellenzék vezetőivel tárgyaljon. Füle nyilatkozata szerint az Európai Bizottság következő jelentése Macedóniáról nagyban befolyásolhatja azt, hogy megkezdik-e a csatlakozási tárgyalásokat a balkáni állammal. A biztos azt is elmondta: az EU értékeli, hogy a macedón vezetés igyekszik javítani kapcsolatát Görögországgal, viszont aggódnak a december óta fennálló belpolitikai válság miatt. 2012. december 23-án, miután a parlament elfogadta a költségvetést, vita tört ki a kormány- és az ellenzéki képviselők között, majd az ellenzékieket kivezették az épületből.
 
Leon E. Panetta, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere január 24-én, csütörtökön kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Pentagon gyors intézkedésekkel próbálja meg növelni a női csapatok szerepét a hadseregben. A csütörtöki sajtótájékoztatón megjelent az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke, Martin E. Dempsey tábornok is, aki a hadseregben tapasztalható kulturális változásokról beszélt. Az új intézkedések bevezetésével egy 1994-es tilalmat törölnek el, ezáltal a női csapatok is részt vehetnek közvetlen harctevékenységekben. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke „történelmi lépésnek” nevezte a változtatásokat. Az amerikai hadsereget és a tengerészgyalogságot már korábban megkérték, hogy május 15-ig készítse el előzetes terveit a nők hatékonyabb integrációja érdekében. Az amerikai tengerészgyalogság 2014 nyarára tervezett kiképzésén már 400 férfi és 400 nő fog részt venni.
A Pentagon tisztviselői – a változások hatékony kidolgozása érdekében – konzultáltak a szövetséges nemzetekkel, többek között Izraellel, ahol a katonai pozíciók több mint 90%-a nyitott a nők előtt is. „Nincs semmi, amit a nők ne tudnának elérni, és nem szabad őket alábecsülni” - mondta Yitzhak Gershon nyugalmazott izraeli vezérőrnagy.
 
Az Egyesült Királyság haderejének afganisztáni békefenntartó feladatait a helyi erők egyre nagyobb százalékban veszik át. Egyre intenzívebb katonai kiképzéseket tartanak a helyi lakosságból érkező rendfenntartó erők számára, leginkább könnyű, valamint néhány esetben nehézfegyverzeti kiképzést is. Ennek célja a folyamatos brit kivonulás előmozdítása Afganisztánból. A brit kormányfő, David Cameron az afganisztáni karácsonyi látogatása idején a brit erők 9500 fős állománya most, január végére 500 fővel csökkent. A brit miniszterelnök szerint 2013-ra 5200 fő lesz a katonák száma. Nick Carter altábornagy, az ISAF misszió parancsnok-helyettesének elmondása szerint még kockázatos a kivonulást eldöntött dolognak nevezni, hiszen az ellenséges tálib csoportok még aktívan tevékenykednek. Félrevezető lehet a szezonális kérdés, mivel a felkelők a nyári időszakban aktívabb ellenállást tanúsítanak, a jobb időjárásból fakadóan. Vagyis ez a kérdés még bizonytalan, de a brit Munkáspárt vezetője igyekszik egyre jobban csökkenteni az ottani brit haderőt.
 
Brit katonák menete a reptérhez, útban hazafelé. (Forrás: islamtimes.org)
 
Canberra szeretné erősíteni pozícióit a Kína és Ausztrália között a csendes-óceáni szigetek fölötti dominanciáért kialakuló versenyben.  A 2012 végén kiszivárgott ausztrál Fehér Könyv tervezete szerint Kína terjeszkedő gazdasági, diplomáciai és üzleti jelenléte az ausztrál érdekszférát fokozottan fenyegeti. Ausztrália a csendes-óceáni régió fejlesztési segélyének felét biztosítja, de az elmúlt években Kína az Egyesült Államok mögött a térség harmadik legnagyobb segélyezőjévé lépett elő. Peking térségbeli törekvéseit stratégiai ambícióinak kiterjesztése mellett az is motiválja, hogy a szigetországok részéről megakadályozza a régióban szintén aktívan tevékenykedő Tajvan elismerését. Kína ennek érdekében katonai együttműködést létesített a Fidzsi-szigetekkel és folyamatos befektetést és segélyeket folyósít Pápua Új-Guineának. Az ausztrál nemzetbiztonságot meghatározó prioritások között a tradicionális nagyhatalmi vetélkedés és Kína felemelkedése mellett előkelő helyen szerepel a növekvő fenyegetést jelentő kibertámadások és kiberkémkedés problémája - hangsúlyozta az ausztrál miniszterelnöknő az új Nemzeti Biztonsági Stratégia bemutatásán tartott beszédében. Julia Gillard az online kihívások leküzdése érdekében egy új kiberbiztonsági központ felállítását jelentette be. A kormányfő szerint a „poszt-9/11” évtizedébe lépve a fenyegetések a nem állami szereplők helyett az állami entitásoktól származhatnak inkább, valamint kiemelte, hogy Ausztrália biztonsági fókuszának elsődlegesen a csendes-óceáni térségre kell koncentrálnia.
 
Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hosszú idő után nyilvánosságra hozta az általa választott új stábfőnök személyét. Obama az eddig helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozó Danis McDonugh-ot nevezte ki a posztra. McDonugh a mostantól a Pénzügyminisztérium élén tevékenykedő Jacob J. Law-t váltja. McDonugh még 2008-ban csatlakozott a jelenleg is a hatalmon lévő adminisztrációhoz, és már Obama első elnöki ciklusában is a külpolitikai döntéshozatal fontos szereplője volt. Ő irányította többek között Obama azon politikáját, amely az Afganisztánban harcoló amerikai katonák szerepének csökkentésére irányult, illetve részt vett az Oszama Bin Laden likvidálását célzó művelet kidolgozásában is. „Őt az igazság érdekli, és ügyel arra, hogy mindenki kapjon egy esélyt az életben. (…) és ha ő nem lenne, valószínűleg nem lettünk volna olyan eredményesek a Fehér Házban és én valószínűleg nem lennék itt.” - mondta McDonughról az amerikai elnök.
 
Az osztrákok túlnyomórészt támogatják a kötelező sorkatonai szolgálat megtartását. A postai szavazatok kivételével az összes szavazat számít a népszavazáson. 59,8% szavazott az eddigi rendszer mellett, 40,2% pedig ellene - nyilatkozta a Belügyminisztérium. A kérdés megosztotta politikusokat a koalíciós kormányban. A változás támogatói szerint egy professzionális hadsereg sokkal hatékonyabb lenne. A kritikusok szerint azonban ez Ausztria 1955 óta dédelgetett semlegességét veszélyezteti. Az osztrák férfiaknak 18 éves kortól hat hónapot kell szolgálnia a hadseregben, vagy kilencet a polgári szolgálatban. Egyre kevesebb európai országban követelik meg a kötelező sorkatonai szolgálatot. Franciaország 1996-ban, és Németország 2011-ben hagyott fel a sorozott katonai szolgálat intézményével. Ausztriában évente kb. 22.000 férfit soroznak be katonai szolgálatra. Azoknak, akik nem akarnak szolgálni, kilenc hónapon át kell közösségi munkát végezni, például mentőautó vezetőként, illetve idősek otthonában. A balközép Szociáldemokraták azt mondják, hogy a fegyveres erők aktuális arculata nem működik a 21. században. Azzal érvelnek, hogy egy hivatásos hadseregnek szüksége van a más európai hadseregekkel való hatékonyabb együttműködésre. Norbert Darabos védelmi miniszter szerint a jelenlegi haderő elavultnak számít a "terrorizmus elleni küzdelem, a számítógépes bűnözés (…) és a bukott államok" korában. De a konzervatív Néppárt a változtatás ellen érvelt. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerint a jelenlegi rendszer "úgy illik a jövő összes kihívására, mint egy kesztyű." Az ellenzék aggódik, hogy a változás nem csak még költségesebb lesz, (hiszen Ausztriát jelenleg éppen csökkenteni próbálja kiadásait) de még inkább a NATO-tagság felé sodorja az országot, feladva az ország 1955 óta tartó semlegességét. Edmund Entacher vezérezredes, a hadsereg vezérkari főnöke arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi felállás átalakítása visszafordíthatatlan változást okozna a minőség, a számok és a képességek terén.
 
Kötelező sorkatonai szolgálat Európában:
NATO tagállamok: Dánia, Észtország, Görögország, Norvégia, Törökország.
Nem NATO-tagok: Fehéroroszország, Ciprus, Finnország, Moldova, Oroszország, Svájc, Ukrajna, Ausztria (Forrás: swissinfo.ch)
 
A Brit Királyi Légierő 5. Repülőszázadához tartozó Sentinel repülőgép január 25-től támogatja a maliban zajló francia katonai műveletet. A személyzet feladata a légi, illetve felszíni felderítés és ellenőrzés, és az ellenséges erők koordinátáinak továbbítása a francia harcoló csapatoknak. Philip Hammond védelmi miniszter a művelettel kapcsolatban elmondta: „Ahogy David Cameron miniszterelnök kihangsúlyozta, az Egyesült Királyság támogatja Franciaország döntését, miszerint katonai beavatkozással kell segíteni az afrikai ország kormányát. A Nemzeti Biztonsági Tanács keddi (01.22. – szerk) határozata alapján Nagy-Britannia a C17-es szállító repülőgépeken felül egyéb logisztikai és kiszolgáló támogató tevékenységgel fog hozzájárulni a konfliktus lezárásához. Több tárgyalást követően döntöttünk úgy, hogy bevetjük Maliban a Sentinel, radarral felszerelt repülőgépet. Emellett az eddig is rengeteg segítséget nyújtó C17-es nehézszállítók továbbra is a francia erők szolgálatára fognak állni.”   Az 5. Repülőszázad parancsnoka, Al Marshall szerint a Sentinel személyzete a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a francia csapatokkal, amelynek alapjait már különböző közös gyakorlatokon, illetve a 2011-es líbiai katonai művelet során lefektették.
 
A lengyel külügyminisztérium állítása alapján 2013-ban Lengyelország tengerentúli humanitárius segélyezési programja Kelet-Afrikára helyezi a hangsúlyt. Katarzyna Pelczynska-Nalecz külügyminiszter-helyettes január 14. és 18. között Kenyába és Ruandába látogatott. Pelczynska-Nalecz kijelentette, hogy „az ország aktív együttműködésének köszönhetően Lengyelország már nem egy névtelen partner Kelet-Afrikában.” 2012-ben a lengyelek 6,5 millió Zlotyit (1,5 millió Eurót) költöttek a térség országainak segélyezésére. Ruandai látogatása során a miniszterhelyettes tárgyalásokat folytatott egy vak gyerekek oktatásáért felelős központ fejlesztésével kapcsolatban, melyet még 2009-ben nyitottak meg a déli Kibehó városban Lengyelország támogatásának köszönhetően. Jelenleg azt tervezik, hogy szakmai oktatásban részesítik a Ferences nővérek által vezetett központba látogató gyerekeket. „A lengyel adófizetők pénzét nagyon jó célokra fordítjuk, hiszen hatékony segítséget nyújtunk a legsebezhetőbbeknek, vagyis a vak és a súlyosan látássérült gyermekek részére.” Kenyában tíz különböző iskolában továbbképzést biztosítanak a helyi tanárok számára a Mathare völgyben található nyomornegyedekben, Nairobiban. Az iskolákban jól felszerelt tantermeket is biztosítottak, mobil laboratóriumok és egy internetkapcsolattal rendelkező számítástechnikai központ létrehozásával.
 
Pelczynska-Nalecz külügyminiszter-helyettes Nairobiban. (Forrás: thenews.pl)
 
Az Egyesült Királyság kormányfője, David Cameron a január 23-án, szerdán napvilágot látott beszédében kijelentette: amennyiben a konzervatív párt megnyeri a következő választásokat, Nagy-Britannia 2015 után népszavazáson dönthet európai uniós tagságáról. Cameron szerint erre az állampolgárok körében minden eddiginél nagyobb az Unióval kapcsolatos elégedetlenség miatt van szükség. A kormányfő azonban hozzátette, az ország érdekeivel egybeeső - Brüsszellel történő - megegyezés esetén, teljes támogatást nyújt a tagság fenntartására. Célként egy olyan Európai Unió létrehozását jelölte meg, amelynek központi eleme az egységes piac, illetve a kormányok viszonylagos függetlenséggel saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak be- és elszámolással. Nagy-Britanniában így a 2015-ben kezdődő parlamenti időszak első felében, vagy - második lehetőségként - 2017-ig referendumra utalják az új feltételek alapján létrejövő kapcsolatrendszer megvalósításának lehetőségét. Az ellenzéki Munkáspárt gyenge miniszterelnöknek nevezte Cameront. Véleményük szerint a közelgő választások miatt a toryk unió ellenes szárnyához közeledik, azonban az ország nemzeti, gazdasági érdekeire nincs tekintettel. A toryk Eu-szkeptikus szárnya egyre erőteljesebben növekvő szavazótábort képes mozgósítani. Cameron EU-val kapcsolatos terveit, és beszédét eredetileg már 2012-ben nyilvánosságra hozta volna, azonban a kormányzó Konzervatív Párton, illetve a Liberális Demokratákkal alkotott kormánykoalíción belül fellépő ellentétek miatt elhalasztották. A nagy horderejű beszéd megtartásának legutóbb az algériai túszdráma miatt kerestek új időpontot.    
 
A Maliban tevékenykedő Európai Uniós misszió számára a német kormány logisztikai és humanitárius segítséget biztosít. Ezek mellett pénzügyi támogatásban is részesítené a katonákat felajánló afrikai államokat, mondta el Angela Merkel német kancellár Berlinben. Korábban azt nyilatkozta, hogy „a rendet biztosítani kell még a saját határainkon túl is.” A támogatás egyelőre két német Transall repülőgép formájában valósult meg, melyek küldetése a térség logisztikai feladatainak ellátása, azonban katonai műveletekben nem vesznek részt. Merkel biztosította az Afrikai Uniót, hogy Németország segédkezni fog a helyi fegyveres erők kiképzésében és ellátmányozásában is. Az Európai Unió külügyminiszterei is megállapodtak egy második kiképzési misszióban, amelynek hosszú távú célja a rend biztosítása lenne egy önálló helyi fegyveres szerv által. 2012. december 20-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa egy francia javaslat nyomán engedélyt adott afrikai katonák Maliban történő alkalmazására. Azzal a céllal hozták létre az AFISMA-t, (African-led International Support Mission in Mali, vagyis Afrikai vezetésű Nemzetközi Támogató Művelet Maliban), hogy segíthessen az ország északi területét felszabadítani a szélsőséges iszlamista milíciáktól. A 15 hónapra tervezett EUTM Mali (EU Training Mission in Mali, vagyis az Európai Unió Kiképző Missziója Maliban) keretein belül 450 katonát küldenének a térségbe, amelyből 200 fő a törzstiszti állományból kerülne ki és oktatással, illetve kiképzéssel foglalkozna. Guido Westerwelle német külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Németország még nem teljesen biztos a beavatkozás körülményeivel kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy hosszútávon csakis a helyi hadsereg és az afrikai államok képesek kezelni a helyzetet, az EU nem nyújthat teljes körű megoldást a problémára. Hozzátette, hogy Németország nem tervez harcoló alakulatokat küldeni az országba, mert erőforrásaik súlyosan korlátozottak, hiszen Afganisztánban is több ezer német katona teljesít szolgálatot.
 
A Bundeswehr Transall szállítórepülőgépe Bamakóban. (Forrás: bundesregierung.de)
 
A Zelenodolszk hajógyár pénteken bejelentette, hogy az oroszországi Tatarsztanban megkezdték az ötödik Projekt 21631 Bujan-osztályú korvett építését az Orosz Haditengerészet számára. A Bujan-osztályú hajók elsősorban felszíni hajók ellen alkalmazhatók; fegyverzetük része a 3M54 Kaliber típusú cirkálórakéta, Igla 1M légelhárító rakéta, egy 100 milliméteres géppuska és két 30 milliméteres légvédelmi ágyú. A korvett legnagyobb sebessége 25 csomó, hatótávolsága 1500 mérföld, amit tíz nap alatt tud megtenni.
A projekt vezető hajóját, a Grad Sviyazhsk 2010 augusztusában bocsájtottak vízre, ezt követte az Uglich nevű korvett 2011 júliusában, majd a Veliky Ustyug , 2011 augusztusában, végül pedig a  Zelyony Dol,  amely a tavalyi év augusztusában állt szolgálatba.
 
A Sukhoi tulajdonában lévő Novosibirsk repülőgépgyártó üzem öt darab többfeladatú SU-34 típusú bombázót adott át az Orosz Légierőnek pénteken. Ennek keretében a gépek több mint 3000 kilométert fognak megtenni leszállás nélkül a Novosibirsk-i üzemtől a Délnyugat-Oroszországban található Voronyezs légi bázisig.
A Sukhoi céggel 2008 óta több szerződés is köttetett. Az első szerződésben a felek 32 db SU-34 típusú repülőgép legyártásáról egyeztek meg, melyből hat már 2011-ben leszállításra került az Orosz Légierő számára. A Védelmi Minisztérium múlt évi közleményében arról számolt be, hogy 2012-ben 10 db SU-34est vesz át a cégtől, melyek a Nyugati Katonai Körzetben állnának szolgálatba. 2012 márciusában született újabb szerződés, amelynek értelmében újabb 92 db repülőgépet szerezne be az Orosz Légierő 2020-ig, így a SU-24-esek száma összesen 124-re  fog emelkedni.
A kétüléses SU-27 típusú vadászgép alapkoncepciójára épülő SU-34 nyolc tonna precíziós fegyver 4000 kilométeren történő szállítására képes. Az első ilyen repülőt 2006-ban építették Novosibirsk-ben, sorozatgyártását pedig 2008-ban kezdték meg. Az új típus lényegében a - légierő és a haditengerészet kötelékében is szolgáló - már korosodó SU-24-es gépállományt hivatott leváltani.
 
Egy átadásra váró SU-34 típusú repülőgép (Forrás: en.rian.ru)
 
Két militáns csoport, a Tehrik-i-Taliban Pakistan (TTP) és az Ansarul Islam (AI) csapott össze pénteken a Tirah-völgyben.  Afgán tisztviselők elmondása szerint a fegyveres harcok még nem fejeződtek be; az eddigi adatok szerint mindkét (egyébként betiltott) csoport komoly veszteségeket szenvedett el. Az Ansarul harcosai 23, míg a velük szemben álló TTP tagok közül eddig kilencen vesztették életüket. A Dawn.com hírügynökség riporterének nyilatkozó Sadat Afridi, az AI milicisták szóvivője úgy nyilatkozott, már három ellenséges bázist sikerült elfoglalniuk Maidan községben, a negyedik pedig folyamatban van.  Afridi kifejtette, addig folytatják a harcot, míg ki nem űzik a TTP tagokat a Tirah-völgy teljes területéről, mivel azok nyilvános helyeken hajtanak végre támadásokat, még a mecseteket sem kímélve, ártatlan muszlimok halálát okozva. A szóvivő hozzátette, ezek a cselekmények elítélendők, mert ütköznek az iszlámmal. A harcoknak civil áldozatai is vannak. Egy korábbi összecsapás alkalmával péntek hajnalban 18-an vesztették életüket, 30-an pedig megsebesültek, köztük gyerekek és nők. A Tirah-völgy helyzetét tekintve a militáns csoportok és felkelők egyik stratégiai bázisa. (A terület a pakisztáni határ mentén húzódó hét fél-autonóm törzsi kerület közelében fekszik, amely olyan szélsőséges csoportoknak ad otthont, mint például az Al-Kaida.)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem