biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 7. hét

2013 február 18. - 10:37 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Négy külföldit letartóztattak Bengáziban annak a gyanújával, hogy keresztény misszionáriusok és könyveket nyomtatnak vallásos témákban, nyilatkozta egy biztonsági tisztviselő. A letartoztatásokat szombaton jelentették be, amikor több ezer ember volt az utcákon Tripoliban és Bengáziban, hogy megünnepeljék a két éve kezdődött forradalmat, amely elűzte a hosszú ideje uralmon lévő Moammer Kadhafit. „Őket kedden tartoztatták le egy olyan könyvkiadónál, ahol több ezer olyan könyvet nyomtattak, amelyek a kereszténységre való áttérésre buzdítanak,” közölte Husszein Bin Hmeid. „A hittérítés tilos Líbiában. Mi egy száz százalékig muzulmán ország vagyunk és az ilyen intézkedések érintik a nemzetbiztonságot”. Hmeid azt nyilatkozta, hogy a kormány kapcsolatban áll a Megelőző Biztonsági Tanáccsal, akik letartóztattak egy egyiptomit, egy dél-afrikait, egy koreait és egy svédet, akik amerikai útlevéllel utaztak. „Mi továbbra is folytatjuk a kihallgatásokat, és néhány nap múlva átadjuk őket a hírszerző hatóságoknak” - tette hozzá további részletek nélkül Hmeid. A Megelőző Biztonsági Tanács 2011-es forradalom idején jött létre, olyan emberekből áll, akik részt vettek a konfliktusban. A líbiai hatóságoknak még sok olyan szervezetre ki kell terjesztenie a befolyásukat, akiknek még le kell tenniük a fegyvert.
 
A letartóztatásokat a két éves forradalom ünneplése közben jelentették be (Forrás: aljazeera.com)
 
Miután az utóbbi hetekben ismét a nemzeti párbeszéd megszervezésén dolgozott a bahreini kormány és az ellenzék, a 2011-es forradalom-kísérlet évfordulója körüli napokban ismét erőszakos összecsapásokra került sor. A hét elején az al-Vefak, a fő síita ellenzéki csoport és a Február 14 Koalíció nevű internetes közösség hívott fel demonstrációkra és sztrájkra. Ali Szalmán, a Vefak egyik vezetője szerint még mindig folynak a letartóztatások és a szabadságjogok megsértése, a kormány két év alatt nem tett jelentős lépéseket feléjük. Kedden egy bevásárlóközpontban felrobbant egy házilag készített szerkezet, és az ország északi részében csaptak össze a tüntetők a rendőrséggel. Szerdán a kormányellenes tüntetők megpróbáltak a 2011-es manamai események fő helyszínéhez, az azóta lerombolt Gyöngy Körforgalomhoz eljutni – e közben a kormány szóvivője szerint „egy csoport szabotőr zavargásokat okozott és utakat torlaszolt el,” ami miatt a kivonultak a biztonsági erők, a tömeget könnygázzal és bénító gránátokkal oszlatták fel. Csütörtökön is folytatódtak a harcok, Daihban egy 16 éves fiút lőttek le a rendőrök. Az oktatási minisztérium szerint ismeretlenek iskolákat támadtak meg Molotov-koktélokkal, egy mecset közelében pedig bombát találtak. Szehlában egy csoport tüntető egy rendőrt ölt meg. Szombat este a kormány bejelentette, hogy letartóztattak nyolc embert, akik terrortámadásokat akartak elkövetni. Rasíd al-Khalifa belügyminiszter szerint külföldről kaptak pénz- és kiképzésbeli támogatást.
A hét eseményei során a résztvevők kétségeiket fejezték ki a nemzeti párbeszéd folytatását illetően. A kerekasztal-beszélgetéseken eredetileg hat ellenzéki csoport, kilenc egyéb csoport, parlamenti képviselők és miniszterek vettek részt. Az al-Menbar iszlamista szervezet nem hivatalos információk szerint vasárnap azt fontolgatta, hogy kiszáll: az elnökhelyettese szerint az utcai erőszak „tükrözi az ellenzék negatív hozzáállását a párbeszédhez és az állami intézményekhez.”  A héten Oroszország Ali Szalmánnal és a bahreini nagykövettel folytatott találkozók után felajánlotta, hogy közvetít a felek között. Az orosz külügyminisztérium szerint „elegendő politikai akarattal” meg lehet oldani Bahrein és más országok konfliktusait.
 
Tüntetők futnak a könnygáz elől. (Forrás: cnn.com)
 
Az orosz Védelmi Minisztérium szóvivője, Vadim Szerga csütörtökön bejelentette, hogy az orosz Északi Flotta repülői járőrözéseket hajtanak végre a Jeges-tenger felett. Eddig összesen három repülés történt, melyből kettőt az Ilijusin Il-38-as tengeri járőr és tengeralattjáró-elhárító repülőgép, egyet pedig a Tupolev Tu-142 Bear tengeri felderítő és tengeralattjáró-elhárító teljesített. A repülőgépek a murmanszki és vologdai régióban található repülő-bázisáról szálltak fel és nemzetközi tengerek felett átrepülve, a Jeges- illetve az Északi-tenger határvonala mentén tették meg járőr útjukat. Az Il-38-as és a Tu-142-es a sarkvidéki régióban, az Északi-tenger mentén figyeli az úszó jégtáblákat, jégtorlaszokat, melyekről folyamatosan tájékoztatja a civil hajókat, segítve a navigációt. A fent említett intézkedések mellett stratégiai bombázó járőrrepülésekre is sor kerül, melyeket Oroszország a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger felett 2007 augusztusa óta folytat. A Védelmi Minisztérium jelentése alapján a Tu-95-ös és a Tu-160-as stratégiai bombázók évente átlagosan ötven alkalommal végeznek járőrtevékenységet.
Oroszország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig egy katonai, határ menti és parti őrségből álló összfegyvernemi egységet telepít a sarkvidékre, annak érdekében, hogy megvédje ottani politikai és gazdasági érdekeit, valamint, hogy javítsa az orosz katonai védelem hatékonyságát. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes 2012 decemberi beszédében elmondta, hogy az ország a század közepére elveszítheti szuverenitását, ha nem érvényesíti nemzeti érdekeit a sarkvidéken.
 
Az orosz haditengerészet egyik repülője sarkvidéki járőrözésének megkezdése előtt (Forrás: en.rian.ru)
 
Az orosz Szárazföldi Erők parancsnoka, Vladimir Chirkin tábornok kedden látogatást tett egy katonai akadémián, ahol különböző szakemberek mellett az Iskander típusú ballisztikus rakétarendszer kezelőit is képzik - tájékoztatott a Védelmi Minisztérium szóvivője, Anton Goncharov. A tábornokot az oktatás és a kiképzés menetéről a szentpétervári Mikhailov Akadémia parancsnoka, Vladimir Dyatlov vezérőrnagy tájékoztatta. Chirkin tábornok az elméleti órákon kívül néhány gyakorlati foglalkozáson is részt vett. Goncharov hozzátette, hogy a látogatás során a parancsnok kiemelt figyelemmel kísérte az Iskander típusú kis hatótávolságú mobil ballisztikus rakétarendszer eljövendő kezelőinek felkészítését. Az említett típussal jelenleg nagy számban látják el a rakétás és tüzérségi egységeket. A Mikhailov Akadémia ebben az évben megközelítőleg 800 aspiránst tervez felvenni az intézménybe.
Még 2011-ben, az akkori elnök, Dmitry Medvedev által meghirdetett tervek szerint Iskander típusú rakétarendszereket fognak telepíteni a kalinyingrádi régióba, abból a célból, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok által Európába elhelyezni kívánt rakétavédelmi egységeket. A NATO, illetve az Egyesült Államok hangsúlyozta, hogy a telepíteni kívánt rendszert nem Oroszországgal szemben óhajtják felhasználni, hanem az esetleges észak-koreai és iráni rakéták ellen alkotnának védelmi ernyőt. Oroszország felvetette egy közös rakétavédelmi rendszer tervét, de ezt a javaslatot mind belföldi, mind pedig külföldi szakértők is irreális elképzelésnek tartották. Később jogilag kötelező érvényű garanciaként követelték, hogy a NATO/USA rakéták Oroszország irányába mutassanak. Miután Moszkva javaslata meglehetősen közömbös fogadtatásban részesült nyugaton, Oroszország arra figyelmeztetett, hogy a szóban forgó rakéták ellensúlyozására alacsony költségű, „aszimmetrikus intézkedéseket” fognak végrehajtani.
 
Az Iskander típusú taktikai rakétarendszer jellemzői és hatósugara Európában (Forrás: en.rian.ru)
 
A Khost tartományban épülő gyermek-oktatási központ alapkövét csütörtökön rakták le a tartomány kormányzójának, Abdul Jabar Naemi-nek jelenlétében. A Bakhtar hírügynökség a helyi sajtóirodától úgy értesült, hogy a központ befogadóképességét 16.800 főre tervezik. Az ünnepélyes keretek között megrendezett alapkőletételen a kormányzó mellett számos civil és katonai megbízott is rész vett. Naemi beszédében elmondta, a központ építse egy lényeges prioritást élvező feladat a tartományban élők számára. Ezen kívül további projektek kivitelezése várható a következő egy évben, amely egyben munkalehetőséget is teremt a helyiek számára. A gyermek-oktatási reform vezetője az ünnepségen kifejtette: a gyermekek oktatását érintő problémákra jelentős mértékű megoldást fog jelenteni a központ felállítása a tartományban.
 
Csütörtök este hét fegyveres tálibot és vezetőjüket egy drón támadás alkalmával likvidáltak Kunar tartomány Ghaziabad kerületében. Haroon Yousoofzai Medias, a Kunar-ban állomásozó 201. hadsereg parancsnoka nyilatkozatában elmondta: a művelet során a helyi tálibok vezetőjével, név szerint Mahmooddal sikerült leszámolni, aki terroristatámadásokat szervezett Aigal térségben. A műveletet civil veszteségek nélkül hajtották végre. 
 
Amerikai UAV feladatteljesítés közben (Forás: bakhtarnews.com.af)
 
A brit és ír fegyveres erők több katonája fog részt venni a Maliban szolgáló helyi csapatok kiképzésében, derült ki február 13-án. A hírt Alan Shatter ír és Philip Hammond brit védelmi miniszterek erősítették meg: nyolc ír, valamint tizennyolc brit katona fog a konfliktus sújtotta afrikai országba utazni a közeljövőben. Az egyesített erők brit vezetés alatt fognak állni, az Európai Unió katonai kiképzési missziójának (EUTM) részeként. Alan Shatter az eseményekhez hozzáfűzte: „Ez lesz az első alkalom, hogy az ír és brit hadsereg katonái közösen, az ENSZ mandátuma alatt fogják előírt feladataikat ellátni.” Az együttműködésről Dublinban született döntés, ahol az Európai Unió tagállamainak védelmi miniszterei tartottak informális gyűlést az előző héten. A kiküldött katonák feladatai közé fog tartozni a kiképzésen felül az emberi jogok betartásának biztosítása, illetve a civilek védelme a térségben. Shatter ír védelmi minisztere kihangsúlyozta, hogy a közös a misszió az ír-brit bilaterális kapcsolat erősödését és a kooperáció kiszélesítését bizonyítja a két ország között.
 
Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter február 14-én, csütörtökön aláírta azokat a dokumentumokat, melyek megerősítik országa szerepvállalását a Maliban zajló konfliktusban. Ennek alapján 2013. március 15-én lengyel katonák indulnak a térségbe.  Korábban már Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök is egyértelműsítette a –  mali kormány kérése alapján megvalósítandó - kiküldetést. A kiküldendő katonai tanácsadók az EUTM, vagyis az „Európai Unió Kiképző Misszió” (European Union Training Mission) központi parancsnoksága alá tartoznak majd. A védelmi minisztérium internetes hírközléseiből leszűrhető, hogy a 20 kiképzőtisztnek alapvetően 3 fő feladattípust kell majd ellátnia. Először is logisztikai jellegű oktatásban és kiképzésben részesítik a helyi katonákat, majd a nagy jelentőséggel bíró improvizált robbanószerkezetek hatástalanításával kapcsolatos kiképzést nyújtanak. Végül segédkeznek a légi szállítmányozás megszervezésének lebonyolításában. A Védelmi Minisztérium csütörtökön megerősítette, hogy a missziót maga a tárca is támogatja, és 5,8 millió zlotyiba, azaz körülbelül 1,5 millió euróba kerül. Decemberben Franciaország elsőként lépett be a konfliktusba, miután Mali északi területei fölött iszlamista szélsőségesek átvették az irányítást. Franciaország 4000 katonát állomásoztat a térségben. A francia fegyveres erők szóvivője, Thierry Burkhard ezredes szerint egyelőre nem tűnik úgy, hogy az ország egy elhúzódó konfliktusba avatkozott be. „Azt hiszem, hogy egyelőre nem mondható el, hogy leragadtunk volna,” – mondta.
 
Letartóztatás Maliban (Fotó: thenews.pl)
 
Február 15-én kiutasították a Hamász három képviselőjét Bulgáriából egy héttel azután, hogy a hatóságok megállapították: a Hezbollah volt a felelős a 2012-es burgaszi robbantásos merényletért, amelyben hat ember halt meg. Bulgária Nemzetbiztonsági Szolgálata hivatalos közleményében a lépést azzal indokolta, hogy a három személy kiutasítása megelőző intézkedés miatt volt szükséges, mivel komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek. A Hamász képviselői a Bulgária Közel-keleti Tanulmányok Központjának meghívására érkeztek egy konferenciára még 13-án. A Hamászt az Európai Unióban terrorista csoportként tartják számon és nem volt még rá példa, hogy a szervezet valamelyik tagja az Európai Unióban járt volna hivatalosan.
 
Pedro Morénes spanyol védelmi miniszter első hivatalos látogatását tette Ausztráliában, melynek időpontja egybeesett a „Cantabria” hadihajó felavatásával. Az ausztrál védelmi miniszterrel folytatott megbeszélés során mindketten kiemelték a két ország közti kiváló kapcsolatokat, melyek nem csak a védelmi beszerzések és az ipari együttműködés, hanem politikai és geostratégiai szinten is megjelennek. Hangsúlyozták a közös célkitűzések meglétét a nemzetközi politika, a terrorizmus elleni harc, valamint a béke és biztonság fenntartása területén, továbbá kiemelték a kiberbiztonsággal kapcsolatos együttműködésük fontosságát. A találkozó után sor került a „Cantabria” hadihajó felavatására, amelyet a spanyol Navantia hadiipari cég épített az ausztrál haditengerészet számára. Az esemény végén a két miniszter egy egyetértési nyilatkozatot írt alá, amelyben új lehetőségeket nyitottak a védelmi szférát érintő együttműködés területén. A felek szándékát alátámasztandó, a dokumentum egy vegyes bizottságot hozott létre, amely a jövőbeli lehetséges együttműködés részleteinek kidolgozásáért felel.
 
A spanyol és ausztrál védelmi miniszter a „Cantabria” hadihajó legénységével (Forrás: defensa.gob.es)
 
Bob Carr, Ausztrália külügyminisztere jelentős diplomáciai tevékenységet folytat annak érdekében, hogy meggyőzze az Európai Uniót a Mianmarra vonatkozó szankciók feloldásáról. Carr személyesen lobbizott több európai és észak-amerikai vezetőnél, hogy Brüsszelt rávegyék a változtatásra. Az EU már felfüggesztette, de nem szüntette meg a kereskedelemi szankciók többségét, amelyek hosszú időn át vonatkoztak Mianmarra. Nepjida kormányzati szereplői szerint a szankciók végleges eltörlése jelentős hatással lenne az európai tőke Mianmarba történő áramlására, amit a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) is erősen támogat. Carr kampánya annak az ausztrál politikai koncepciónak a része, mely az autoritárius rezsimekkel az izoláció helyett folyamatos kapcsolatot tart fenn, az emberi jogok hangsúlyos képviseletével. Ennek keretében az ausztrál kormány a helyi demokratikus reformokat követően Zimbabwe-ra vonatkozóan szeretne feloldani bizonyos szankciókat. Ausztrália a katonai és védelmi kapcsolatok helyreállításával is elő szeretné segíteni a megkezdett demokratikus reformfolyamat további alakulását a korábbi Burmában. A 2013-as védelmi Fehér Könyv tervezete alapján a kormány fontosnak tartja az országgal meglévő védelmi kapcsolatok fejlesztését, párhuzamosan a politikai reformok támogatásával. Ausztrália 1991 óta tart fent fegyverembargót Mianmarral szemben, amely megakadályozza a tanácsadói és kiképzői segítség foganatosítását is. A 2011-es demokratikus változásokat követően 2012-ben Carr utazási és pénzügyi szankciókat oldott fel a további reformok folytatása érdekében. A kormányzati struktúraépítés támogatása mellett Ausztrália több mint kétszeresére emeli a mianmari oktatásra és alapvető egészségügyi szolgáltatás biztosítására szánt évi 100 millió dollár összegét 2015-ig.
 
A február 11-i héten elkezdett körvonalazódni az a megállapodás, melynek értelmében az Egyesült Királyság kész támogatni Üzbegisztánt 450 ezer font értékű katonai eszközzel, cserébe az afganisztáni brit kivonulás lebonyolításában nyújtott támogatásáért.. Jelenleg közel négy milliárd font értékű katonai eszköz van Afganisztánban, ami több mint 2500 katonai járművet és 6500 konténernyi műszaki eszközt jelent. A jelek szerint a britek a hazatelepítést még 2015 előtt szeretnék végrehajtani, melyet szárazföldön valósítanának meg (mivel a légi szállítás költségei túl magasak lennének), ezért kötöttek megállapodást arról, hogy Nagy-Britannia 100 ezer font értékben Landrover járműalkatrészeket, valamint 50 darab Leyland DAF katonai szállító teherautót adna Üzbegisztánnak, melyek egyenként 7000 font értékűek. Azonban aggodalmak merültek fel az országgal szemben az emberi jogokkal kapcsolatos folyamatos atrocitások miatt, így a brit védelmi miniszter, Philip Hammond tanácsa alapján csakis olyan járműveket „ajándékozna” Nagy Britannia Üzbegisztánnak,, melyek kizárólag a logisztikai erők támogatására alkalmasak.
 
A képen látható Leyland DAF katonai szállító teherautókat fogja ajándékozni Nagy-Britannia Üzbegisztánnak (Forrás: flickr.com)
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem