biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 8. hét

2013 február 25. - 00:35 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Líbia biztosította azokat a török cégeket, amelyeket két évvel ezelőtt, a forradalom ideje alatt kényszerítettek arra, hogy elhagyják az országot, fizetni fognak nekik, illetve ösztönözni fogják őket a visszatérésre. A török építési cégek nagyon aktívak voltak a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén, de a líbiai felkelés során, amely elűzte Moammer Kadhafit, kénytelenek voltak felfüggeszteni a projektjeiket. Tayyip Erdoğan török miniszterelnök úgy véli, megvitatták a kártérítés kérdéseit partnerével, Ali Zeidannal, a líbiai miniszterelnökkel ankarai útja során. Azt mondta [Zeidan], hogy „meg fogjuk oldani a részletfizetési és kártérítési kérdéseket a minisztereinkkel,” nyilatkozta Erdoğan a közös sajtótájékoztatón. „Azt akarjuk, hogy az építőipari vállalataink térjenek vissza Líbiába, hogy folytassák a befejezetlen projekteket. Elégedettek vagyunk, hogy ugyanezeket a vágyakat látjuk Líbiában is.” Erdoğan egy évtizede elnöke a Közel-Keleten hatalomként megjelenő Törökországnak; és pártfogolta az Arab Tavasz demokráciapárti felkeléseit, amelyek diktatúrákat döntöttek meg Tunéziában, Líbiában és Egyiptomban. A török állam, amelynek építőipari ágazata erőteljesen részt vállal a közép-ázsiai, afrikai és közel-keleti határ menti területeken és feltörekvő piacain szívesen vállalná a konfliktusok utáni országok gazdaságának újjáépítését. Zeidan több török vállalat képviselőivel is találkozott, és megígérte, biztosítani fogja a részletfizetéseket, valamint a cégek részére a kárpótlásokat, ha a munkájuk befejeződött. Törökország 2011 februárjában 3.000 állampolgárát evakuálta az észak-afrikai országból, amelyet elnyelt az erőszak, sokuk olyan építőipari cégeknek dolgozott, amelyek projektjeinek értéke meghaladja a 15 milliárd dollárt. Líbia ás Törökország kereskedelmi forgalma jelenleg 2,5 milliárd dollár, amelyet mindkét ország szívesen emelne.
 
Recep Tayyip Erdogan (balra) megrázza partnere, Ali Zeidan (jobbra) kezét egy ankarai ünnepség alatt (Forrás: english.alarabiya.net)
 
Csütörtökön Ádenben a biztonsági erők és a déli szeparatisták közötti összecsapásban három ember halt meg. Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök hatalomra kerülésének első évfordulóján a kormány hívei Áden főterére szerveztek demonstrációt több ezer ember részvételével. A rendezvényen a kormányzó hangsúlyozta Jemen egységét, a tömeg a párbeszéd mellett szólalt fel. Ekkor hivatalos források szerint a szeparatisták meg akarták támadni a téren lévőket, amire a rendőrség lövések leadásával válaszolt – a Déli Mozgalom egyik képviselője szerint csak az ő tüntetésük helyszínére igyekeztek az emberek, az egyik áldozat pedig egy ártatlan járókelő volt. Városszerte 34 ember sérült meg, köztük két rendőr, akit orvlövészek sebesítettek meg a főtéren. Később Hádi menesztette Áden biztonsági igazgatóját, amikor hirtelen a városba látogatott az események után. A hét végén ezen kívül a kormánypárt hat központját és szalafista szervezetekhez tartozó épületeket támadták meg szeparatisták, több katona megsérült.
Egy év múlva jár le az Ali Abdullah Száleh lemondását követő átmeneti időszak, amikor parlamenti választásokat kellene tartani. Eddig kellene kidolgozni az új alkotmányt is, de a nemzeti párbeszéd akadozva folyik. A Déli Mozgalom vezetőinek egy része megelégedne az autonómiával, de vannak teljes elszakadást szorgalmazók is, mivel szerintük a központi kormány folyamatosan hátrányos helyzetbe hozza a déli területeket.
 
Bojko Boriszov, Bulgária miniszterelnöke február 20-án benyújtotta lemondását az országgyűlésnek, amelyet el is fogadtak a képviselők. Boriszov lemondását megelőzően napokig tüntetések zajlottak Bulgáriában a magas energiaárak és a korrupciós botrányok miatt. „A nép adta nekünk a hatalmat, amit most visszaadunk. Nem tudom nézni, hogy a Parlament barikádokkal van körülvéve, nem zárkózhatunk el az emberek elől.” – mondta a parlamentben Boriszov 20-án. A belpolitikai válság 18-án kezdődött, amikor Simeon Djankov pénzügyminiszter lemondott, a társadalom szerint ezzel elismerve a kormány gazdaságpolitikájának bukását. Miután a parlament elfogadta a miniszterelnök lemondását, várhatóan előrehozott választásokat fognak tartani áprilisban vagy májusban.
 
Stanislaw Koziej, Lengyelország Nemzeti Biztonsági Ügynökségének (BBN) vezetője szerint az Afgán Fegyveres Erők kiképzését Afganisztán helyett Európában kellene folytatni. A tábornok állítása két napos NATO találkozót eredményezett Brüsszelben, melyen a tagállamok védelmi miniszterei tanácskoztak február 21. és 22. között. A találkozón az afganisztáni szerepvállalás folytatásának mikéntjeiről is szó esett. Koziej a Lengyel Hírügynökségnek (PAP – Polish Press Agency) tett nyilatkozatában megerősítette azt az állítását, miszerint „2014 után nem valószínű, hogy bármilyen körülmények között fegyveres harcokban fogunk részt venni.” Mindazonáltal a 2012-ben NATO miniszterek által aláírt megállapodásban az szerepel, hogy Lengyelország részvétele az afganisztáni tanácsadó és kiképző jellegű missziókban elvárt. „Azonban jó ötletnek tűnik az a megoldás, miszerint az afgánokat Lengyelországban, a saját központjainkban lehetne kiképezni,” - mondta. „Jobban megérné több energiát erre fordítani,” - tette hozzá. Koziej véleménye szerint az afgán törzstisztek, parancsnokok és állami ügyintézők kiképzése olcsóbb és biztonságosabb lenne Lengyelországban. Az ISAF (International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők) misszióval kapcsolatban az Egyesült Államok kijelentette, hogy 2014-ig remélhetőleg kivonja a harcoló csapatait a térségből, de az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (ANSF – Afghan National Security Forces) kiképzésével nem hagy fel. A lengyel csapatok 2002 óta állomásoznak az országban - csak néhány hónappal azután érkeztek Afganisztánba, hogy a tálib fegyvereseknek el kellett hagyniuk a fővárost, Kabult az amerikai erők súlyos támadásainak hatására. Eddig 38 lengyel katona esett el, köztük 1 medikus. Az előző héten Hamid Karzai afgán miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa már nem igényli a külföldi erők támogatását és ezért szeretné siettetni a NATO csapatok kivonulását.
 
A spanyol fegyveres erők február 22-én átadták az afgán hadseregnek a ludinai előőrs felügyeletét, azon három bázis egyikét, amelyek a spanyol ellenőrzés alatt álló Badghis tartományban találhatóak és 2013 végére teljes mértékben afgán ellenőrzés alá kerülnek. Az előőrs nem csak a környező terület biztonságának fenntartásáért felel, hanem biztosítja a „Lítium” útvonalat is, amely összeköttetést teremt a bázis és az északi település, Bala Murghab között, amely a tartomány egyik legveszélyesebb területének számít. Az év végére a másik két, eddig spanyol ellenőrzés alatt álló előőrs átadásával párhuzamosan 40%-kal csökkentik a spanyol kontingens létszámát. Ugyanakkor Pedro Morenés védelmi miniszter 2012-ben kijelentette, ha a biztonságos körülmények megengedik, felgyorsítja a csapatok kivonását a térségből, amelynek mértéke elérheti a 75%-ot is. A miniszter elmondása szerint ez nem érinti a Herat városában található civil-katonai reptér és kórház üzemeltetését, amely 2014 után is folytatódhat. Az afganisztáni művelet a spanyol hadsereg legköltségesebb külföldi missziója, amely 100 katona életébe és mintegy 3500 millió euróba került eddig.
 
Az átadásról szóló dokumentum aláírása (Forrás: defensa.gob.es)
 
Barack Obama második elnöki ciklusának külügyminisztere, John Kerry február 26-án, kedden találkozik orosz kollegájával, Szergej Lavrovval a német fővárosban. A Hillary Clintont váltó Kerry először találkozik az Oroszországi Föderáció külügyminiszterével. A találkozót az amerikai külügyminiszter kilenc európai országot érintő körútjának állomásai közé iktatták be, és tényét az orosz külügyminisztérium is megerősítette. Az amerikai külügyi tárca hivatalos tájékoztatása szerint a tárgyalás témáját a felek kétoldalú kapcsolatrendszere, illetve nemzetközi ügyek fogják alkotni. A két állam külügyminisztere ígéretet tett arra, hogy nyitva hagyják a kommunikáció csatornáit a viszonyukat biztonsági szempontból markánsan meghatározó európai rakétapajzs és egyéb kérdések megvitatása végett. Az Oroszországi Föderáció biztonsági kockázatként értékeli az Egyesült Államok - iráni rakéták kivédésére -, Európába telepítendő rakétapajzs rendszerét.
 
Február 22-én, pénteken országaik közötti gazdasági és biztonsági kapcsolatok megerősítéséről, illetve Észak-Korea ellensúlyozásáról állapodott meg Barack Obama amerikai elnök és Abe Sindzo japán miniszterelnök Washingtonban. Obama biztosította a japán miniszterelnököt támogatásáról és kijelentette: az Egyesült Államok ázsiai és csendes-óceáni geopolitikai érdekeinek alapját továbbra is a Japánnal kötött szoros kétoldalú együttműködési megállapodás szolgáltatja. Abe ígéretet tett a közelmúltban – a kelet-kínai tenger vitatott hovatartozású szigete miatt - újra fellángoló japán-kínai feszültségek higgadt kezelésére, illetve megerősítette, hogy a tárgyalás alapját az Észak-Korea ellen foganatosítandó újabb szankciók szükségessége és az ENSZ-ben történő együttműködés képezte. Japán belpolitikai nyugtalanságát mutatja, hogy Abe az ötödik miniszterelnök, akivel Barack Obama négy és fél éves elnöki ciklusa alatt találkozott.
 
Február 21-én került sor a NATO védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására Brüsszelben. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár sajtóközleménye alapján az új afganisztáni helyzet küldetéseinek kereteit határozták meg. A tanácskozás az ISAF 2014-es kivonulásának kérdéseivel foglalkozott. A NATO tagállamok védelmi miniszterei, valamint az ISAF-ben részt vevő nem NATO-tagországok képviselői arra a döntésre jutottak, hogy a kivonulást követően sem hagyják magára Afganisztánt. Nagy Britannia részéről, David Cameron az Egyesült Királyság miniszterelnöke tízmillió font értékű segélyezési költségvetést ígért a helyzet stabilitásának megőrzésére és a béke fenntartására. Philip Hammond brit védelmi miniszter szerint a Költségvetés a Békéért és Stabilitásért Program segíti a régió társadalmainak, és gazdaságának fejlesztését és a stabilitás mihamarabbi elérését. Egyes szakértők szerint, a brit társadalom nyitottabb a segélyezési missziók lebonyolítására, valamint költséghatékonyabb is, azonban egyesek szerint ez a folyamat nem fenntartható hosszútávon, és sikere is megkérdőjelezhető.
 
 
Kabulban robbantani készülő öngyilkos merénylőt sikerült likvidálni vasárnap a reggeli órákban – adta hírül a Pajhwok afgán hírügynökség. A lövöldözés közvetlenül azt követően kezdődött meg, hogy egy robbanóanyaggal megrakott autóval öngyilkos merényleteket hajtottak végre Nangarhar tartományban, melynek két hírszerző ügynök esett áldozatul, valamint egy rendőrségi tisztviselő Logar tartományban. Mohammad Daud Amin helyi rendőr-dandártábornok a hírügynökségnek elmondta, hogy a kabuli terroristát Sherpur településen lőtte le a biztonsági személyzet egy tagja, pontban kilenc órakor, mielőtt az elérte volna célját. Az autóban fellelt robbanószerkezetet harminc perc alatt sikerült hatástalanítani. Bár a merénylő célja nem ismert, a környéken számos hivatal (Béketanács, hírszerző szolgálat, kormányzati- és civil szervezetek) irodái települnek.
 
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes pénteken bejelentette, hogy az orosz Védelmi Minisztérium érdeklődik az orosz gyártású „Tigris” páncélozott jármű iránt. Az említett járműnek olyan továbbfejlesztett változatai is gyártásra kerültek, melyek harckocsi-elhárító rakétákkal rendelkeznek, így hatékonyan tudnak egy nagyobb ellenséges erőt – például egy harckocsi századot – hatástalanítani. Az  egyedi változatok kifejlesztését az Arzamasz Gépgyártó Üzem kezdte el a Tula-bázisú KB Priborosztrojenia Tervező Hivatallal együttműködésben. A miniszterelnök-helyettes szerint a Nizsnij Tagilban megrendezésre kerülő kiállításon bemutatandó jármű nagy hatást fog gyakorolni Oroszország ellenségeire és az országgal szerződésben állókra egyaránt. Rogozin helytelennek tartja, ha egy ország csak külföldön gyártott katonai fegyvereket és felszereléseket vásárol, mert  az károsan befolyásolhatja a hazai védelmi ipar és gyártók helyzetét, ráadásul az sem vehető biztosra, hogy  a technológiai ”know-how”  az importőr országba fog áramolni a vásárolt hadieszközökkel együtt. Az orosz politikus hozzátette; Oroszország támogatni kívánja az államvédelmi szerződés alatt dolgozó magáncégeket. Az SPM-2 GAZ-233036 típusú „Tigris” egy nagy-mobilitású többcélú katonai jármű, legnagyobb sebessége 150 km/h és kilenc személyt, vagy 1,2 tonna szállítására képes.
 
Az orosz gyártású „Tigris” többcélú páncélozott jármű bizonyos változata akár harckocsit is képes hatástalanítani (Forrás: en.rain.ru)
 
A továbbfejlesztett orosz Borey-A (hivatalos megnevezés szerint Project-955A) típusú nukleáris meghajtású stratégiai tengeralattjárók mindössze tizenhat darab Bulava ballisztikus rakéta hordozására lesznek képesek a korábban bejelentett húsz helyett. A módosításokkal kapcsolatos információkat egy neve elhallgatását kérő, a védelmi iparban magas pozíciót betöltő forrás közölte szerdán, hozzátéve, hogy a tökéletesített Borey-A és az eredeti Borey (Project-955) típus között számos különbség érhető tetten, de a fedélzeten hordozható rakéták száma megegyezik; mindkettő tengeralattjáró maximum tizenhat szállítására képes.
Az új típus továbbfejlesztett szonárral, navigációs, kommunikációs és tűzirányítási rendszerrel rendelkezik, valamint csökkentett elektromágneses jelkibocsátással üzemel, mellyel az új rendszerek mellett jóval észrevétlenebbül is halad. Az első Borey-A típusú tengeralattjáró a Knyaz Vladimir nevet viseli; 2012 júliusában bocsátották vízre. A széria ötödik tagját és egyben a második új típusú hajóját, az Alexander Suvorov-ot július 28-án, az orosz Haditengerészet Napján kezdik el építeni, a hatodik tengeralattjárót, a Mikhail Kutuzov-ot, pedig novemberre tervezik legyártani.
Várhatóan az orosz haditengerészet stratégiai nukleáris elrettentő erejének magját a Borey típusú tengeralattjárók fogják alkotni, továbbá lecserélnék a már erősen korosodó Project 941 (NATO kódnéven „Typhoon” osztályú) és Project 667 (NATO kódnéven „Delta-3” és „Delta-4” osztályú) hajókat. A tervek szerint Oroszország három Borey és öt Borey-A típusú tengeralattjáró hadrendbe állítását tűzte ki célul 2020-ig.
 
Egy Borey típusú tengeralattjáró nyitott kilövőállásai tesztek alatt (Forrás: en.rian.ru)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem