biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 10. hét

2013 március 10. - 19:55 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

 
Hétfőn Jemenben 13 törzsi vezető meghalt és két tucat megsebesült, amikor egy feltehetőleg az al-Kaidához tartozó öngyilkos merénylő gépkocsijával felrobbantotta a tanácskozásuk helyszínét Lodar városában. Az áldozatok a kormánypárti erőket támogató, tavaly az Abján tartománybeli al-Kaida elleni harcban részt vevő törzsek tagjai voltak. Egy nappal később az elnök Abed Rabbo Manszúr Hádi erre válaszul bejelentette, hogy megállít minden az iszlamistákkal való megegyezésre irányuló törekvést, amíg ők le nem teszik a fegyvert. A tárgyalásokban részt vevő hivatalnokok szerint Hádi már februárban nem írt alá egy egyezményt, amit Nasszer al-Wahisi - az al-Kaida arab-félszigeti szárnyának vezetője – elfogadott. Csütörtökön az elnök megkérte a biztonsági erőket, hogy tegyék meg előkészületeiket a kormányellenes erők ellen, akik szabotálni próbálhatják a március 18-án elkezdődő nemzeti párbeszéd folyamatot. A felhívást támogatja Ali Mohszenal-Ahmar tábornok is, akinek fontos szerepe volt Száleh hatalmának megdöntésében. Eközben Londonban, a „Jemen barátai” találkozón a résztvevő nemzetközi delegációk a pénzbeli segélyek megemelése mellett érveltek – bár a 2012-ben ígért 7,6 milliárd dollár becslések szerint csak kis része lett eddig szétosztva.
 
Líbia átmeneti vezetőjének járműve tűz alá került, miután elhagyta azt a kaotikus nemzeti gyűlést, amelyet halálos áldozat nélküli tüntetés miatt szakítottak félbe. Asúr Swajel belügyminiszter szerdai nyilatkozata szerint a líbiai fegyveres tüntetők azt követelik, hogy a kongresszus fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely korlátozná Kadhafi egykori bűntársainak a politikai mozgásszabadságát. „Az Általános Nemzeti Kongresszus autója este tűz alá került, a közgyűlés tagjai teljes zűrzavarban hagyták el a helyszínt”, közölte kedd este Swajel a sajtótájékoztatón. Mohammed Magarief korábbi indiai nagykövet januárban túlélt egy fegyveres támadást a saját lakásán, amelynek során senki nem sérült meg.  A miniszter elmondása szerint a tüntetők azzal a céllal szakították félbe az Általános Nemzeti Kongresszus, a legmagasabb líbiai hatóság ülését, hogy Magariefet tegyék meg az ország ideiglenes vezetőjének. A miniszter állítása szerint fel voltak fegyverkezve, sőt néhányuknál még robbanószer is volt.
 
A tüntetők egy olyan törvényt követelnek a közgyűléstől, amely eltiltja a politikától Kadhafi korábbi bűntársait (Forrás: aljazeera.com)
 
Pierre Dumain Habumurerny ruandai miniszterelnök öt éves bányászatfejlesztési projektet jelentett be, amelynek célja az, hogy 2017-re megtriplázódjon az ország nyersanyag-export bevétele. A közép-afrikai ország gazdasága korábban elsősorban a mezőgazdaságon és a turizmuson alapult, 2012-ben azonban már megfigyelhető volt a bányászati termékek exportjának növekedése. Az ország nemesfémekben és drágakövekben rendkívül gazdag, bár konkrét adatok még nem állnak rendelkezésre a bányák feltáratlansága miatt. A bányászat ennek ellenére mindig is alternatív lehetőségként volt jelen Ruanda gazdaságának fejlesztési koncepcióiban, azonban a rossz biztonsági helyzet és a fegyveres milíciák jelenléte miatt az elhagyatott vidékeken dolgozó bányászok óriási veszélynek vannak kitéve. A politikai döntés azonban megtörtént, Habumurerny kijelentette, hogy a bányákban dolgozók biztonsága Ruanda egyik legfontosabb nemzeti érdeke, ezzel egy időben Paul Kagame elnök Bányászati Minisztérium létrehozását helyezte kilátásba.
 
 
Március 5-én látott napvilágot az a bejelentés, mely szerint az Egyesült Királyság hazahívja Németországban állomásozó csapatait. A csapatkivonás több mint 11 ezer katonát érint. A minisztériumi rendelet alapján 1 milliárd fontos központi átrendezési tervet fognak megvalósítani 3 év leforgása alatt. A fenti intézkedés értelmében megszüntetik azt a katonai bázist, melyet a szigetország a II. világháború óta üzemeltetett. Továbbá Philip Hammond brit védelmi miniszter bejelentése alapján a kisebb brit katonai körleteket megszüntetik és helyettük 7 nagyobb, regionális katonai bázist fognak létesíteni. A 2010-es brit katonai stratégia szerint csak 2020-ra tervezték volna a németországi kivonást, azonban a kormány által előírt védelmi költségvetés csökkentése miatt ez a lépés hamarabb szükségessé vált.  
 
A brit katonák kivonulnak Németországból. (Forrás: guardian.co.uk)
 
Németország blokkolta Románia és Bulgária schengeni övezetbe történő csatlakozását március 7-én, az Európai Unió külügyminisztereinek ülésén. Berlin azzal indokolta az elutasító hozzáállását, hogy a két ország korrupciós ügyei miatt kockázatos lenne csatlakozásuk. Románia igazságtalannak nevezte Németország viselkedését és azzal vádolja az EU államait, hogy a vasfüggönyhöz hasonló szeparációra kényszerítik őket. Az elemzések szerint Németország elsősorban azért akadályozta meg a két balkáni ország schengeni tagságát, mert a migránsok, illetve az alacsony képzettségű munkaerő rossz hatással lenne a nyugat-európai munkaerőpiacra.
 
Március 8-án a buenos aires-i bíróság bűnösnek találta Carlos Menem korábbi argentin miniszterelnököt, mivel az 1990-es években fegyvert adott el az embargó alatt álló Horvátországnak és Ecuadornak. A bíróság megállapította: Menem tudta nélkül nem lehetett a kézifegyvereket és rakétákat a szóban forgó országokba szállítani. Horvátországba 1991 és 1995 között hét szállítmány érkezett, miközben az ENSZ embargója érvényben volt. Ecuadorba három alkalommal szállítottak fegyvereket 1995-ben, amíg az országnak Peruval volt határ menti konfliktusa.
 
Carlos Menem, Argentína korábbi államfője (Forrás: ruvr.ru)
 
2013. március 7-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának díszterme adott otthont a Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájával foglalkozó konferenciasorozat nyitóelőadásának. A dokumentum - melynek elfogadását még 2012 decemberében jelentette be a Honvédelmi Minisztérium - a célkitűzésekkel együtt „iránymutatást nyújt a Magyar Honvédség számára, továbbá tájékoztatja a szövetségeseinket, partnereinket és a magyar állampolgárokat a honvédelmi politika jövőbeni irányairól”. A csütörtöki rendezvényen Hende Csaba honvédelmi miniszter a dokumentum kidolgozásáról és fő irányvonalairól is részletes tájékoztatást adott a résztvevőknek, akik között több ország magas rangú tisztviselői és katonai küldöttei is helyet foglaltak. Mint mondta, „a realitások figyelembevételével, ugyanakkor kellő ambícióval” készült el a tervezet, melynek legfőbb célja nem csupán a Magyar Honvédség színvonalcsökkenésének megállítása, de a lehetőségek feltérképezése mellett a fejlesztések megtervezése és hosszabb távú megvalósítása is. A megújulás okaiként szóba kerültek a globális biztonsági feladatok gyors változásai, a XXI. század új kihívásai, valamint a közeljövőben várhatóan bekövetkező események is. A nehéz gazdasági helyzet ellenére a Magyar Honvédség tevékenysége pozitív értékelést kapott, azonban nem maradt titokban az sem, hogy bizonyos intézkedések segítségével a hatékonyság látványosan növelhető lesz a közeljövőben.
 
Első állomás (Forrás: honvedelem.hu)
 
John O. Brennan lett a CIA új igazgatója. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az újdonsült titkosszolgálati vezető március 8-án, pénteken, Joe Biden alelnök előtt tette le esküjét Washingtonban, miután március 7-én, csütörtökön a szenátus hosszas vita után 63-34 arányban bizalmat szavazott neki. Brennan huszonöt éve dolgozik az ügynökségnél, és főleg a közel-keleti térségben tevékenykedett. 2001-ben igazgató-helyettessé nevezték ki, ő felelt a terroristaellenes tevekénységekért. Már 2009-ben is őt szerette volna Obama a szervezet élén látni, de Brennan rengeteg támadást kapott, mert állítólag tudott a terrorista-gyanús személyek kínvallatásairól, így végül elállt a jelölésétől. Helyette az elnök egyik legfőbb biztonsági tanácsadója lett, a terroristák elleni drón támadások ötletét az ő személyéhez kötik. Megválasztását éppen ezen akciók hátráltatták, ugyanis Rand Paul republikánus szenátor tizenhárom órás obstrukciójában azért tiltakozott, mert a kormány szerinte nem ad egyértelmű tájékoztatást abban a kérdésben, hogy a pilótanélküli repülő eszközöket bevethetik-e amerikai állampolgárok ellen is az Egyesült Államok területén. Végül Eric Holder igazságügyi miniszter megnyugtató és egyértelmű „nem” válasza után választották meg Brennant. Az ügynökség új vezetője Michael Morell ideiglenes igazgatótól veszi át az irányítást, aki David Patreus tavaly novemberi lemondása óta vezette a szervezetet.
 
John Brennan letette esküjét a Fehér Házban (Forrás: crooksandliars.com)
 
Lengyelország humanitárius segítséget nyújtana Szíriának, miután az ENSZ bejelentette, hogy több mint 1 millió menekült keres szállást a térségben dúló polgárháború miatt. A „Lengyel Humanitárius Akció” (Polish Humanitarian Action - PAH) segélyszervezet szerint a Lengyelországban összegyűjtött pénzösszegből célszerű lenne törökországi ellátmányt vásárolni és konvojokkal Aleppó város közelébe szállítani, ahol jelenleg a harcok folynak. „A terep nagyon veszélyes, ezért nem tudjuk, hogy mi magunk képesek leszünk-e eljutni Szíriába, de legalább a szállítást megpróbáljuk megszervezni” – mondta el Olga Blumczynska, a PAH munkatársa a Polish rádiónak. A PAH jelenleg szíriai bázisú, nem állami szervezetekkel működik együtt Törökországban, és dolgozott Libanonban is, ahol a menekültek egyharmada keresett szállást. „Szíria jelenleg a teljes katasztrófa felé tart” – mondta csütörtökön az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Antonio Guterres a BBC jelentése alapján. Hozzátette, hogy a nemzetközi humanitárius segélyek kapacitása már veszélyesen megfogyatkozott. Több mint húsz lengyel közéleti személyiség (pl. Aleksander Kwasniewski, korábbi köztársasági elnök, Andrzej Wajda filmrendező vagy Stanislaw Dziwisz bíboros, II. János Pál pápa titkára) is aláírta azt a levelet, amit a lengyel társadalomnak címeztek. „Egyre több támadás éri a polgári lakosságot Szíriában, ráadásul nincs elég pénz az orvosi ellátásra, gyógyszerekre, ételre és meleg ruhára.” – állítja a levél. „Az élet megy tovább a romos házak közt is, csupán nincs lehetőség fűtésre, meleg étel elkészítésére és korlátozott a meleg vízhez történő hozzáférés is.” Az ENSZ becslései alapján eddig hozzávetőlegesen 70 000 ember veszítette el otthonát a konfliktus miatt. A brit „The Sunday Times” egy március 3-i interjújában Bashar al-Assad szíriai vezető azt nyilatkozta, hogy ő „bárkivel hajlandó tárgyalni, még milicistákkal is, ha azok leteszik a fegyvert. […] Azonban olyan terroristákkal nem fogunk egyezkedni, akik elhatározták, hogy fegyvert hordanak, terrorizálják a lakosságot, civileket bántalmaznak és nyilvános helyeket, illetve magánvállalkozásokat támadnak meg azért, hogy elpusztítsák az országot”.
 
Egy Akrama körzetben elkövetett bombamerénylet helyszíne, a központi Homs tartományban, Szíriában. (Forrás: thenews.pl)
 
Hamid Karzai afgán miniszterelnök a Kabulban megtartott Nemzetközi Nőnapon beszédet tartott, melyben kifejtette, hogy a nők helyzete az oktatás tekintetében sokat javult. További előremutató fejlődésként értékelte, hogy a jövőben a vallási oktatók és törzsi vének kötelesek tájékoztatni az afgán népet a nők iszlámban foglalt szerepéről és jogállásáról. Karzai kitért a szombati öngyilkos merényletekre, melyek során tizenkilencen (köztük gyermekek is) életüket vesztették, többen pedig megsérültek Kabulban a Védelmi Minisztérium előtt, valamint a délkeleti Khost tartományban. Az elnök aggodalmát fejezte ki az amerikai-tálib közeledéssel kapcsolatban; elmondta, hogy a kormány tudomása szerint a felek napi tárgyalásokat folytatnak egymással a Perzsa-öböl különböző országaiban. A tálibok elutasították az elhangzottakat, mondván, a tárgyalások az egy évvel ezelőtti megkeresés óta nem kezdődtek meg, mivel az ez irányú szerződéseket nem írták alá. A szombati támadásokat Karzai az amerikai érdekek szempontjából előnyösnek ítélte, mert alapul szolgálhat a csapatok további Afganisztánban való állomásoztatásához. Hozzátette; nem kizárt a külföldi erők jelenléte a tervezett kivonás után sem, amennyiben azok elfogadják adminisztrációja feltételeit.
 
Hamid Karzai afgán miniszterelnök vasárnapi beszéde közben (Forrás: pajhwok.com)
 
A Zvjozdocska hajógyár kedden bejelentette, hogy az Orosz Haditengerészet 2017-ig két Szierra osztályú (Projekt 945) atommeghajtású támadó tengeralattjárót fog helyreállítani és korszerűsíteni. A típus 550 méter mélységig képes merülni, amely alacsony jelkibocsátást eredményez, növelve túlélőképességét. Összesen négy Szierra osztályú tengeralattjáró – Karp, Kosztroma, Pskov, Nyiznij Novgorod – épült Oroszországban az 1990-es évek elején, melyek jelenleg az Északi Flotta kötelékében szolgálnak. A K-239 Karp volt az első Projekt 945-ös tengeralattjáró, amelyik 1984-ben lépett szolgálatba a szovjet haditengerészetnél. A K-276 Kosztroma 1986-ban épült, de 1992-ben javítani kellett, miután Szeveromorszk közelében ütközött az amerikai Baton Rouge (SSN-689) tengeralattjáróval. 2012 decemberében a hajógyár az orosz Védelmi Minisztériummal aláírt egy modernizációs egyezményt a Karp és a Kosztroma tengeralattjárókra. A hajógyár képviselője elmondta, hogy a Karp 1994 óta a hajógyárban vesztegel, mert bár a hajótest jó állapotban van, felszerelésének jelentős része hiányzik. A javítás részeként a tengeralattjáró hang lokátorát és navigációs rendszereit fogják kicserélni és újratöltik a reaktorait.
 
A Karp atommeghajtású támadó-tengeralattjárót a Zvjozdocska hajógyárban fogják korszerűsíteni (Forrás: en.rian.ru)
 
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése szerint Oroszország történelmi lehetőség előtt áll katonai erejének újra felfegyverzését illetően, amelyet véleménye szerint ki is kellene használnia. Putyin a tervezett folyamatok végrehajtását személyesen kívánja irányítani.
Egy a katonai célú repülés továbbfejlesztését célzó értekezleten az elnök arról számolt be, hogy már számos megbeszélést folytattak a szárazföldi és a haditengerészeti erők új fegyverrendszerekkel való ellátásáról. Putyin beszédében elmondta, hogy júniusban megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek egy állami szintű fegyverkezési program végrehajtásának lehetőségét mérlegelik a harci repülésre vonatkozóan. Az orosz elnök sürgette a szükséges lépéseket, melyek az ország védelmi potenciálját hivatottak növelni, hiszen az ehhez felhasználható források csak korlátozott ideig állnak rendelkezésre.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem