biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 14. hét

2013 április 08. - 01:26 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Elrabolták Ali Zidan líbiai miniszterelnök egyik segítőjét Tripoli külvárosában, nyilatkozták a kormányzati tisztviselők.  Úgy vélik, hogy Mohamed al-Gattúszt már vasárnap elfogták a Got al-Roman negyedben, miközben a szülővárosából, Miszrátából utazott haza.  Az autóját elhagyatottan találták, így a hatóság elindította a keresést.  Zidan vasárnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány tagjai halálos fenyegetéseket kaptak. A kabinet egy névtelen forrás szerint Gattúszt egy hamis ellenőrzőpontnál rabolták el. Úgy gondolják, hogy az emberrablók biztonsági személyzetnek adták ki magukat. „Senki sem tudja, hogy hol van. Otthagyták az autóját, valószínűleg úgy gondolták, hogy azt lenyomozhatnák,” közölte a kormányzat munkatársa. A BBC riportere, Rana Dzsawad szerint hirtelen megnőtt a biztonsági fenyegetettsége a kabinet tagjainak, miután a kormány bejelentette, hogy lépéseket tesz a milíciák feloszlatása és lefegyverzése ügyében.  Múlt héten a miniszter épületét egy lemondását követelő fegyveres csoport vette körül, valamint vasárnap az Igazságügyi Minisztérium épületét is körülzárták pár órára. A kormány még mindig küzd, hogy megszilárdítsa hatalmát azon milíciák fölött, amelyek a Kadhafi elleni polgárháború után jöttek létre.  Elterjedt nézet a líbiaiak között, hogy kormányuk hatalmi harcba keveredett a helyi milíciákkal, akik az irányításuk alá akarják vonni Líbia utcáit.
 
Ali Zidan szerint a kabinet nagyon rossz körülmények között dolgozik (Forrás: nld.com.vn)
 
Március hónap volt az eddigi legvéresebb Szíriában - több mint 6.000 ember vesztette életét az immár több mint két éve folyó vérengzések alatt. A márciusban meghaltak csaknem egyharmada civil volt. A hírt Bejrútban jelentette be április 1-én, hétfőn az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH). Rami Abdel Rahmán igazgató elmondta, hogy a szíriai konfliktusok során több mint 60 ezer áldozatot regisztráltak; viszont valószínűsítette, hogy ténylegesen ennek akár a duplája, azaz több mint 120 ezer áldozattal számolhatnak. A szóban forgó időszak alatt elhunytakkal együtt a konfliktusban életüket vesztett gyermekek száma már több mint négyezer főt számlál.  Az ENSZ adatai szerint ennél jóval több áldozatról van szó, hiszen a szembenálló felek a tényleges számoknál kisebb számot vallanak be a nyilvánosság felé, így próbálják fenntartani táborukban a harci morált. Az OSDH álláspontja szerint rengeteg emberről nem tudni semmit, köztük a rezsim börtöneibe bezárt több tízezer emberről sem.
 
Az Észak-Atlanti Tanács április 2-i ülését követően a NATO elismerően nyilatkozott Montenegró csatlakozási törekvéseit illetően. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára a Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően pozitívan értékelte a balkáni ország NATO-tagság elérésére irányuló tevékenységét. A főtitkár Twitter üzenőfalán röviden úgy foglalta össze a megbeszélést, hogy bár vannak még nehéz kérdések a védelmi szektor reformját illetően, Montenegró jó irányba halad és ezt kell folytatnia. Az ország alapvetően elkötelezett a csatlakozással kapcsolatban és céljuk, hogy a következő NATO-csúcsnak már bővítési eleme is legyen. Djukanovic úgy nyilatkozott, hogy az egységes Európa teremti meg a stabil és biztonságos környezetet a kontinensen, így a Nyugat-Balkán államainak euro-atlanti integrációja különösen fontos ebben a kérdésben. A Demokrácia és az Emberi Jogok Központja (Centre for Democracy and Human Rights) nevű szervezet felmérése szerint a montenegrói NATO-csatlakozás társadalmi támogatottsága viszonylag alacsony, a megkérdezettek több mint 50 százaléka a tagság ellen volt.
 
Milo Djukanovic, Montenegró miniszterelnöke és Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára (Forrás: nato.int)
 
Április elején a Gazprom – Oroszország legnagyobb vállalata – bejelentette egy új, Lengyelországon keresztül haladó gázvezeték felépítését. A „Yamal-II” névre hallgató projekt az 1999 óta működő „Yamal-I” vezeték mellett töltene be fontos szerepet. Az elmúlt években már többször felmerültek hasonló elképzelések, ám ezeket mindeddig háttérbe szorította a közvetlenül Németországba irányuló „Északi Áramlat” tervezete. Április 3-án azonban Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy utasította a Gazpromot a „Yamal-II” terveihez történő visszatérésre annak érdekében, hogy stabilizálódjon a közép-európai gázellátás. Ezt követően április 4-én Alekszej Miller, a Gazprom vezetője, és Miroslaw Dobrut, az EuroPol gázvállalat elnöke aláírta a megállapodást az elképzelések megvalósításáról.
A történet igazi érdekességét az adja, hogy a hivatalos közlemények szerint az egyezmény teljes meglepetésként érte a lengyel kormányt és Donald Tusk miniszterelnököt. Tusk április 5-én tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Gazprom nem konzultált a kormánnyal, mindemellett pedig rámutatott, hogy országa már évek óta a gázellátás diverzifikációján dolgozik, és éppen ezért nem érdekelt egy újabb, Oroszország felől érkező vezeték megépítésében. 
 
A „Yamal” gázvezeték (Forrás: wikipedia.org)
 
David Hurey, az Egyesült Államok vezérkari főnökének bejelentése szerint az USA csendes-óceáni főparancsnokságának (PACOM, Hawaii) két fő tisztségét ausztrál tisztviselők fogják betölteni. Canberrában az erősödő szövetségi kapcsolatok jelének és Ausztrália regionális stabilitásra gyakorolt befolyási eredményességének tulajdonítják a prominens vezetői helyek elérését. Ugyanakkor a kontinens Washington növekvő elvárásaival nézhet szembe a szoros kapcsolatok és az ország stratégiai helyzete miatt. A kihívást a nagyobb felelősség terhe mellett a védelmi szféra kiadáscsökkentése is komolyan meghatározza. Ausztráliában az egyik legnagyobb védelemi ipari cég, a globális kiterjedésű BAE Systems helyi ága bejelentette, hogy 450 alkalmazott munkaviszonyát szüntetheti meg, ami közvetetten további 1.000 ausztrál dolgozó munkavállalására is hatással lehet. Az ausztrál ipar 5,5 milliárd dolláros munkarésze a Lockheed Martin által gyártott Joint Strike Fighter beszerzésében jelentősen csökkenhet, ha a kormány fenntartja az eredetileg száz darabra tervezett vadászgépek beszerzési számának csökkentését.
 
Viktor Jeszin vezérezredes szerint az Egyesült Államoknak öt - hét darab elfogórakétára (angol megnevezés szerint „Ground Based Interceptor”, röviden „GBI”) van szüksége ahhoz, hogy egy Topol-M típusú interkontinentális ballisztikus rakétát semlegesítsen. A tábornok elmondta, az információt az amerikai Védelmi Minisztérium Rakétavédelmi Ügynökségének igazgatójával fennálló kapcsolatai révén tudta meg.
Az Egyesült Államok eddig harminc elfogórakétát telepített, ebből huszonhatot Alaszkába és négyet Kaliforniába. Jeszin úgy gondolja, hogy az amerikai védelmi képességek ezen a területen „némileg korlátozottnak tekinthetők”, továbbá véleménye szerint a két állam között folyó rakétavédelmi tárgyalások nem fognak pozitív eredményre vezetni. (Viktor Jeszin vezérezredes 1994 és 1996 között az orosz Stratégiai Rakétás Erők vezérkari főnöke volt.)
Chuck Hagel, az Egyesült Államok védelmi minisztere március közepén tett nyilatkozatot arról, hogy az alapvetően közép-európai telepítésű rakétavédelmi pajzs végső fázisának munkálatait elvetik, és az elfogórakéták átkerülnek Alaszkába. A változtatások az Észak-Korea által tanúsított, egyre erőszakosabb retorikára és a nukleáris létesítményének újra üzembe helyezésére vezethetők vissza.
Az amerikai álláspont szerint az Alaszkába telepített rakéták illetve a Japánban felállított újabb radar rendeltetése az észak-koreai rakéták elleni védelem kiterjesztése. Oroszország ellenérzését fejezte ki, mert véleménye szerint a telepítések aláássák saját katonai stratégiáját, valamint az államnak szüksége van arra a jogilag kötelező erejű garanciára, hogy ezek a rakéták nem az orosz stratégiai nukleáris erők ellen kerültek felállításra.
 
Az orosz Topol-M típusú interkontinentális ballisztikus rakéta technikai jellemzői
(Forrás: en.rian.ru)
 
Az ENSZ Afganisztáni Segítségnyújtó Missziója (UNAMA) elítélte az április 3-i, a nyugati Farah tartományban elkövetett támadást; továbbá ezzel kapcsolatban emlékeztette a tálibokat korábban vállalt kötelezettségükre, mely szerint védelmezni fogják a civil lakosságot. Pénteken a Farah központjában elhelyezkedő bíróságon legalább negyvenegy civil - többségében kormányzati dolgozó - vesztette életét; a sebesültek száma pedig több mint 100 főre tehető. 2011 decembere óta ez a bomba- és fegyveres támadás járt a legtöbb polgári áldozattal. Ján Kubiš az UNAMA vezetője úgy nyilatkozott, nem az képezi a vita tárgyát, hogy ki tartozik a védelmet igénylő polgárok sorába, hiszen a fogalom már meghatározásra került a nemzetközi jogban és a konfliktusban érintett felek között is, amelyhez a tálibok is kötelesek tartani magukat. Egy diplomata beszédében elmondta, hogy az Egyesült Nemzetek ismételten felhívja a tálibok figyelmét azokra a korábban tett állami kötelezettségvállalásaikra, melyekbe a polgári lakosság védelme is tartozott.
Az UNAMA frissen közölt nyilatkozatában ismételten felszólította a konfliktusban részt vevő feleket a polgárok védelmére, hivatkozva arra, hogy 2013-ban egyre több civil áldozatot követelnek a fegyveres összecsapások.
 
A képen az ENSZ Afganisztáni Segítségnyújtó Missziójának vezetője, Ján Kubiš látható (Forrás: pajhwok.com)
 
A hét a külföldi kapcsolatok ápolásáról és erősítéséről szólt Magyarország számára. Április 4-én kétoldalú katonai együttműködési keret-megállapodást írt alá Hende Csaba honvédelmi miniszter és Irakli Alasania, Grúzia (Georgia) védelmi tárcájának vezetője Budapesten. A miniszter úr leszögezte: az ez évi nemzetközi együttműködési tervet tartalmazó miniszteri utasítás keretein belül jött létre a megállapodás. A tervek szerint a későbbiekben hasonló egyezmények jöhetnek létre többek között Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal. Szintén április 4-én érkezett meg Dr. Benkő Tibor Pozsonyba. A Honvéd Vezérkar főnöke Jaroslav Baskával, a pozsonyi parlament védelmi bizottságának elnökével a hazánk és Szlovákia közti védelmi együttműködés tapasztalatairól, valamint előrelépési lehetőségeiről tárgyalt. A kétnapos konferencián többek között szó esett a visegrádi négyek keretein belül 2016-ig kialakítandó közös harccsoportról is.
 
A magyar-grúz megállapodás pillanata (Forrás: honvedelem.hu)
 
Laurent Fabius francia külügyminiszter április 5-én, pénteken érkezett meg Maliba. A France 24 tudósítója arról kérdezte a minisztert, hogy mit szeretne elérni a látogatása alatt, milyen politikai megoldásokat fontolgatnak, illetve hogy Franciaország és a nemzetközi közösségek miért akarják megtartani a választásokat júliusig. Az első kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy Franciaország kivonja 4.000 katonáját, de egy kisebb létszámú kontingenst továbbra is kint fog állomásoztatni; az ő feladatuk legfőképpen a terrorellenes műveletek folytatása lesz. Továbbá a most is harcoló AFISMA katonák feladatát egy ENSZ misszió fogja átvenni, melyben körülbelül 11.000 katona fog feladatot teljesíteni. Az elkövetkezendő hetekben Franciaország és az Egyesült Államok együtt fognak dolgozni a misszió részletein, de Franciaország mindenképpen valamilyen politikai megoldást szeretne találni. A probléma abban rejtőzik, hogy Mali még mindig többnemzetiségű ország, és szükség lenne az együttműködésre. Az állam – nemzetközi nyomásra – létrehozott egy bizottságot, mely a megbékélést segíti elő. A miniszter szerint pont ehhez hasonló lépésekre van szükség, ám kérdéses, hogy ki fog csatlakozni a bizottsághoz. A 3 hónapon belül bekövetkező választások miatt azonban szükséges az együttműködés, az összetartás, hiszen nem kis feladat megszervezni a választásokat ilyen körülmények között. Ennek megtartását Franciaország és a nemzetközi közösség pedig azért sürgeti, mert úgy vélik, ez jelentheti a konfliktus végét, illetve lehetőséget nyújt az országnak, hogy alkotmányos úton, demokratikus kormányzással működjön.
 
Laurent Fabius külügyminiszter (Forrás: france24.com)
 
Oroszország kalinyingrádi exklávéján a Jantar Hajógyár Talwar osztályú Trikand fregatt építését végzi. A Trikand hajó annak a hármas fregatt-sorozatban az utolsó, melyet Oroszország az Indiai Haditengerészet számára épít. Az erre irányuló 1,6 milliárd dolláros szerződést 2006-ban írták alá. Az első fregatt, az INS Teg 2012. április 27-én csatlakozott az Indiai Haditengerészethez, a második, a Tarkash 2012. december 30-án érkezett meg Mumbai partjaihoz. Az utolsó, Trikand elnevezésű hadihajón jelenleg különböző vizsgálatokat hajtanak végre, és júniusra tervezik az Indiai Haditengerészethez való leszállítását. A Talwar osztályú irányított rakétával ellátott fregattok (a Krivak III osztályú hajók módosított verziói) mindegyike egyenként nyolc darab BrahMos szuperszonikus cirkálórakétával, egy 100 milliméteres géppuskával, egy Shtil tengerszint-levegő rakétarendszerrel, továbbá két Kashtan légvédelmi ágyúval- és, rakétarendszerrel, két 533 milliméteres ikertorpedó kilövővel és egy tengeralattjáró-elhárítására alkalmas helikopterrel van felszerelve.
 
The Trikand frigate
A Talwar osztályú Trikand fregattot várhatóan 2013 júniusában adják át az India Haditengerészetnek (Forrás: en.rian.ru)
 
A 2008 és 2009 közötti kulturális ügyekért felelős minisztert, Tammam Szalámot választotta meg a libanoni parlament az ország új miniszterelnökének, 128-ból 124 szavazattal. Az első hivatalos beszédében azt ígérte, hogy megvédi Libanont a szíriai konfliktus következményeitől, és hogy az összes párttal együttműködve fog az ország érdekében dolgozni. Következő feladata a kormányalakítás lesz, ami elődjének, Nadzsíb Mikátinak öt hónapig tartott – szakértők szerint Libanon jelenlegi politikailag megosztott helyzetében, bár Szalám széleskörű támogatást élvez, újfent nem lesz egyszerű.
Későbbi interjúkban az új miniszterelnök elmondta, hogy többek között Irán és Oroszország nagyköveteitől kapott segítséget a szavazást megelőző folyamatokban. A Hezbollahhal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy bár „az ellenállás Izraellel szemben jogos,” a békéről és háborúról szóló döntésnek az állam kezében kell maradnia, és a belföldi fegyverhasználatot korlátozni kell. Szíriával kapcsolatban az az álláspontja, hogy Libanonnak semlegesnek kell maradnia, annak ellenére, hogy ő személyesen „a szír nép oldalán áll” és támogatja „a nép szabadságát és szuverenitását.”
 
Tammam Szalám (Forrás: guardian.co.uk)
 
Közép-Afrikában a higiéniás körülmények továbbra is rendkívül rosszak. Április 6-án járta be a sajtót egy ugandai tanárnő segítségkérése, amelyben a kormány hozzájárulását kéri a körülmények javításához. Sarah Biira, a Mpondwe-Lubiriha város Kasase kerületében lévő Rusese Általános Iskola tanára elsősorban a mellékhelyiségek hiányára panaszkodik, amely mindenekelőtt a nőket hozza kellemetlen helyzetbe. Az iskolának jelenleg hétszáz diákja, és tizennyolc tanára van, erre a létszámra jut egy mellékhelyiség. A hétszáz diákból nagyjából négyszázötven lány van, akik a tanárnő elmondása szerint havi vérzési ciklusukban nem is mernek bejárni az iskolába, mivel az intimitásra ilyen körülmények között semmi esély nincs. A nők esélyegyenlőségét ez rendkívül rosszul érinti, a leány tanulók biológiai szükségleteik miatt maradnak le fiú társaiktól.
Joyce Mirembe, a városi tanács szociális ügyekért felelős titkára a hír hatására megígérte, hogy egy négy mellékhelyiséges blokkot építenek az iskolának. Határidőkről azonban nem esett szó, így valószínűsíthető hogy erre még sokat kell várni. Az iskola igazgatója a szülőket kérte meg, hogy segítsenek az osztálytermek hátsó részének fallal leválasztásban, így létrehozva intim területeket a lány tanulók kedvéért.
A mellékhelyiségek hiánya ugyanakkor nem csak szociális problémákat vet fel, a túlzsúfolt latrinák a kolera terjedésének melegágyaként szolgálnak járvány idején.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem