biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 17. hét

2013 április 29. - 20:40 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A „Karlsruhe” fregatt 40.000 tengeri mérföld megtétele után visszatért Wilhelmshavenbe. 2012 novemberében hagyta el a hadihajó Németországot, Volker Herbert Blasche fregattkapitány parancsnoksága alatt.  Feladatait Afrika szarvánál az Európai Unió vezette EU NAVFOR Atalanta műveletben (EU Naval Force) kellett végrehajtania.
A bevetés során két alkalommal a „Caroline Scan” hajó védelmét látta el, így szerepet vállalt a Világélelmezési Programban is. Ennek következtében Szomáliába 1.500 tonna élelmiszer eljuttatásában vett részt a német fregatt, így vállalva szerepet a humanitárius segítségnyújtásban, valamint a régió stabilitásának növelésében.
Az Atalanta műveletben való sikeres részvétel után a Karlsruhe fregatt szeptemberben fog kihajózni, amely során hozzájárul a „Northern Coasts 2013” gyakorlathoz a Balti-tengeren.
 
Fregatte „Karlsruhe“ läuft in Begleitung eines Bordhubschraubers vom Typ „Sea Lynx“ in den Heimatstützpunkt ein.
A „Karlsruhe” fregatt (Forrás: marine.de)
 
Miután a múlt héten – április 17-én – államtitkári szintű megbeszélésre került sor Szlovákia és Szerbia között, nem sokat váratott magára a következő hasonlóan nívós egyeztetés sem.  Április 22-én ugyanis Luxemburgban találkozott Miroslav Lajčák miniszterelnök- helyettes és kül- és európai ügyekért felelős miniszter, valamint Vlora Çitaku Koszovó európai integrációjáért felelős képviselője. A szlovák diplomácia vezetője üdvözölte a Belgrád és Pristina között létrejött párbeszédet és mindezt a térség stabilizálásának előfeltételeként értékelte. Mint mondta, ez az első lépés ahhoz, hogy javuljon a koszovói polgárok mindennapi élete. Hangsúlyozta azonban, hogy a két fél viszonyának javítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a régió közeledni tudjon az Európai Unió felé. Çitaku közölte, hogy Koszovó eleget tett az Általános Ügyek Tanácsa által decemberben meghatározott feladatoknak, mindez pedig azt eredményezte, hogy a Tanács javasolta a Stabilizációs és Társulási Folyamat megkezdését Pristinával. A képviselő ezt követően abbéli reményének adott hangot, hogy Pristina továbbra is hasonló szinten lesz képes teljesíteni a meghatározott feladatokat.
 
Április 23-án, kedden autóba rejtett bomba robbant Tripoliban, Líbia fővárosában a francia nagykövetség épülete mellett. A merénylet nem járt halálos áldozatokkal, de többen megsérültek és a követség épületét is súlyosan megrongálta a robbanás. Ez volt az első komolyabb, nagykövetségek ellen elkövetett merénylet a városban. Egyelőre tisztázatlan, hogy kik és milyen okból követték el a támadást. Szakértők szerint még korai bármilyen következtetéseket levonni az esetből, de egyes elemzők úgy vélik, hogy a robbantás mögött iszlamista szélsőséges csoportok, illetve a Kadhafi-rezsimhez hű milicisták állnak és valószínűleg a 2011-ben Maliban történő francia beavatkozást szándékoztak megtorolni ezzel. A francia elnök François Hollande a líbiai hatóságokkal való együttműködést szorgalmazza és megfogadta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy kiderítsék, hogy ki a felelős a merényletért. “Franciaország elvárja a líbiai hatóságoktól, hogy minden követ megmozgassak az üggyel kapcsolatban, és hogy felderítsék ezt az elfogadhatatlan tettet, hogy felelősségre vonhassuk a bűnösöket.” mondta Hollande elnök. A francia külügyminiszter Laurent Fabius “gyáva és gyűlöletes akciónak” nevezte a történteket. Mathieu Pellerin, az afrikai kontinenssel foglalkozó Stratégiai Hírszerző Központ (CISCA - Centre of Strategic Intelligence on the African Continent) igazgatója a líbiai kormány gyengeségét és biztonság hiányát emelte ki, mint fő problémaforrás. Egy bizonyos hatalmi töredezettséget figyelhetünk meg az államban, melynek kapcsán számos kisebb hatalmi “zseb” alakult ki a területen.” – mondta Pellerin – “Kadhafi bukása óta az ország működése leginkább egy föderációhoz hasonlít. Központi városokban, mint Miszrátában és Bengáziban is egyre inkább csökken az állami befolyás. […] A liberálisok és a reformerek rendkívül háttérbe szorultak a Kadhafi-éra alatt” – tette hozzá és kifejtette, hogy a hatalom azóta több milicista hadúr kezébe került.
 
A Francia nagykövetség ellen, 2013. április 23-án elkövetett robbantás helyszíne Tripoliban (Forrás: www.voanews.com)
 
A Reporters Without Borders (RSF) nevű francia nemzetközi nem kormányzati szervezet csütörtökön hangot adott aggodalmának az afgán újságírók elleni fenyegetésekkel és támadásokkal kapcsolatban, arra kérve az illetékes hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges válaszlépéseket. Az RSF megjegyezte, az elmúlt évben több mint harminc esetben (a harminc esetből tíz az elmúlt tíz nap alatt történt) alkalmaztak fizikai erőszakot, illetve fenyegetést rendőrök, helyi tisztviselők és tálibok az újságírók ellen. Nyilatkozatukban elmondták: a kormánynak fokoznia kell az erőfeszítéseit az újságírók védelme érdekében, mert az esetek figyelmen kívül hagyása tovább erősíti a nyomásgyakorló csoportok tevékenységét, mellyel aláássák az információs szabadság érvényre jutását. Az Ulema Afgán Tanács befolyását kihasználva gyakorol nyomást Karzai elnökre, hogy olyan elnyomó törvények szülessenek, melyek közvetlenül a médiát és az újságírókat célozza. Mindezt az erkölcstelenségre és az iszlám értékek védelmére hivatkozva teszik.
 
Veszélyben az újságírók Afganisztánban (Forrás: pajhwok.com)
 
Orosz katonai delegáció érkezett az Amerikai Egyesült Államokba abból a célból, hogy a nyáron tartandó „Vigilant Eagle” 2013-as, kanadaiakkal és amerikaiakkal közös terrorelhárító gyakorlatok tervezésével kapcsolatos tárgyalásokat megkezdhessék. Az említett ülések a gyakorlatok forgatókönyvének és ütemtervének koordinációját hivatottak ellátni, továbbá meghatározzák a bevonásra kerülő eszközöket. Megvitatandó kérdésként a kommunikációval és a biztonsággal kapcsolatos ügyek is megjelennek majd. Az esemény jelentősnek mondható, mivel a „Vigilant Eagle” már az új orosz-amerikai diplomáciai közeledés részének tekinthető. Az előző három „Vigilant Eagle” gyakorlat forgatókönyve tartalmazott egy szimulációt, amely kereskedelmi repülőgép terroristák általi eltérítése esetén szükséges, vadászgépek bevetésével végrehajtott intézkedésekre késztette fel a feleket. Oroszország az utóbbi két évben hasonló gyakorlatokat tartott Európában a NATO tagországokkal együttműködésben, a 2002-ben indított NATO - Orosz Bizottság  Légtér-együttműködési Kezdeményezésének égisze alatt.
 
Russia to Join NORAD in Antiterror Drills. (Archive)
Oroszország idén nyáron is az Egyesült Államokkal közös gyakorlatokon fog részt venni (Forrás: en.rian.ru)
 
Jurij Boriszov helyettes orosz védelmi miniszter keddi tájékoztatása szerint a Moszkvai Hőtechnikai Intézet útjára indított egy kutatási és fejlesztési programot, amelynek célja egy új, vasúti sínre telepített, mozgatható interkontinentális ballisztikus rakétarendszer létrehozása. Jelenleg a munka kezdeti stádiumban van, olyannyira, hogy egyelőre a projekt költségeit sem állapították meg. A fejlesztés időtartamáról egyelőre nem jelent meg hiteles információ. A Moszkvai Hőtechnikai Intézet számára nem idegen a rakétatechnológia, hiszen a központ fejlesztette a Bulava, a Topol és a Jarsz típusú rakétákat is. Egy, az orosz védelmi ipari szektorban dolgozó tisztviselő szerint, az új rendszer prototípusát 2020-ig tervezik kifejleszteni. A neve elhallgatását kérő forrás hozzátette: az új rakéták súlya fele annyi lesz, mint a régi, már kivont szovjet társaiké, amely így lehetővé teszi, hogy szállításuk során elférjenek egy vasúti szerelvényen is.
Az eredeti vasúti sínre telepített rendszer 104 tonnás SS-24 „Scalpel” típusú rakétákkal volt felszerelve, amelyek mozgatásához három mozdonyra volt szükség. A vasúti szerelvény olyan súlyos volt, hogy kárt okoztak az alattuk lévő sínekben. A vasútra telepítés alapkoncepciója az volt, hogy a rakéták mozgathatósága miatt nehezebb rátalálni a kilövőállásokra, ami többek között megnehezíti az esetleges rakétaindításra adott válaszcsapás hatékonyságát is. A szovjet hadsereg 1987-ben állította hadrendbe az első ilyen rendszerét, 1991-re pedig összesen már tizenkettővel rendelkezett. A mozgatható vasúti rakétákat 2002-ben kivonták a rendszerből, az utolsó bázist pedig 2007-ben számolták fel a START II fegyverzetkorlátozási szerződés alapján. A 2010-es START III szerződés elődével ellentétben nem tiltja hasonló rendszerek fejlesztését.
Alexander Konovalov katonai szakértő rosszallását fejezte ki, mert szerinte a nehézkes szovjet koncepciókhoz való visszatérés „rossz ötlet”, még ebben a fejlettebb verzióban is.
 
180798078
A START III szerződés már nem korlátozza a rakéták újbóli fejlesztését (Forrás: en.rian.ru)
 
Tomislav Nikolic szerb elnök április 25-i televíziós nyilatkozatában „térden állva” kért bocsánatot a bosnyákoktól a srebrenicai népirtásért. A bosnyák BHT televízióban adott interjúban az elnök elnézést kért minden olyan, a délszláv konfliktusban elkövetett háborús bűncselekményekért, amelyet a szerb nép nevében követtek el. Nikolic valószínűleg el is fog látogatni Srebrenicába, hogy részvétet nyilváníthasson. Bár a szerb vezetés évekig tagadta a népirtást, 2004-ben a Hágai Nemzetközi Büntető Törvényszék, 2007-ben pedig a Nemzetközi Bíróság is annak nyilvánította. A bocsánatkérést követően Nikolic meghívta a boszniai elnökség három vezetőjét, akik közül Nebojsa Radmanovic és Bakir Izetbegovic elfogadta az invitációt, viszont a horvát fél részéről Zeljko Komsic elutasította azt.
 
 
Tomislav Nikolic, Szerbia elnöke (Forrás: novosti.rs)
 
2013. április 25.-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa egy évvel meghosszabbította a Nyugat-szaharai Népszavazási Misszió (MINURSO) mandátumát. A misszió célja a térségben lévő tűzszünet ellenőrzése és népszavazások lebonyolítása. Nagy nehézséget okoz a misszió résztvevői számára, hogy sok az elszórt és kis település a térségben, így az ott élő személyek bekapcsolása a népszavazásba igen körülményes. Az 1991-ben megalakult misszió lejárta előtt egyhangú döntés született a folytatás szükségességéről, ezért a BT a mandátumot 2014. április 30-ra módosította. A MINURSO a korábbi spanyol gyarmat stabilizálásának elősegítése mellett a pártok közti kommunikációban is nagy szerepet vállal. Így nagy szerepe van az igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldás létrejöttében. A térségbeli tárgyalások nagyban segítik a fejlődést, erre külön kitértek a mandátum meghosszabbításakor.
 
minurso hq.jpg
A misszió főhadiszállása (Forrás: cnn.com)
 
Lengyelország külügyminisztere Radoslaw Sikorski az ukrán elnökkel, Viktor Janukoviccsal találkozott Kijevben. A találkozó után Sikorski azt nyilatkozta, hogy Ukrajnának létfontosságú reformokat kellene bevezetnie, ha közelebbi kapcsolatba szeretne kerülni az Európai Unióval. „Döntő kérdéshez érkeztünk, amikor Ukrajna társadalmi választási lehetőségeiről beszélgettünk. A következő három hónapban az országnak meg kell győznie az EU-t arról, hogy készen áll az együttműködési megállapodás aláírására novemberben,” – mondta el Sikorski az újságíróknak, a találkozó után, melyen az ukrán vezetőkön kívül a litván külügyminiszter Linas Linkevičius, a holland külügyminiszter Frans Timmermans és az Európai Ügyekért felelős miniszter, a dán Nicolai Wammen is részt vettek. „Szóval azt tanácsolom a hatóságoknak és az ellenzéknek is, hogy most tegyenek félre minden ellentétet és fogadják el a legszükségesebb törvényeket, - mondta Sikorski és hozzátette, hogy „amennyiben ez most nem történik meg, akkor még évtizedeken, vagy generációkon át is vitatkozni fogunk azon, hogy mi volt a probléma. Ukrajnának most van itt a nagy lehetősége és most kell cselekednie, mielőtt elveszíti a lehetőséget.” Az EU-t képviselő miniszterek kritikával illették azt a tényt, hogy Ukrajna halogatja a szabad kereskedelem és a politikai együttműködés megvalósulását, kiváltképp az után, hogy az előző miniszterelnököt, Julia Timosenkot hét éves börtönbüntetésre ítélték hatalommal való visszaélés vádjával, miután megkötött egy kereskedelmi megállapodást Oroszországgal 2008-ban. Janukovics elnök azt mondta, hogy ő nem tud megbocsátani Timonsenkonak, kiváltképp addig nem, amíg másik két ügye is a bíróság előtt van. Az egyik egy adócsalással kapcsolatos eset, a másik egy állítólagos bűnrészesség egy ukrán üzletember meggyilkolásában. Ukrajna reméli, hogy alá tudja majd írni az együttműködési megállapodást az EU-val a litván fővárosban Vilniusban novemberben. „A tét most nagyon nagy és az idő pedig nagyon rövid” - mondta Sikorski.
 
Az izraeli légierő lelőtt egy, az ország tengerpartját megközelítő drónt. A Haifától öt tengeri mérföldre megsemmisített pilóta nélküli járművet az IDF közleménye szerint egy F-16-os repülőgép levegő-levegő rakétával találta el. Az izraeli haditengerészet jelenleg a roncsok után kutat. Az elmúlt hét hónapban ez volt a második alkalom, hogy pilóta nélküli légi járművet fogtak el az ország területén. 2012 októberében izraeli vadászrepülőgépek a Negev-sivatag felett semmisítettek meg egy drónt, amely az izraeli szakértők szerint akkor nem volt felszerelve fegyverekkel vagy robbanószerkezettel - de megközelíthetett kiemelt létesítményeket. A Hezbollah akkor vállalta a felelősséget a berepülésért, amelyről az izraeli tisztségviselők is azt nyilatkozták, hogy Libanonból indulhatott. Izrael a mostani, a Földközi-tenger partján északról érkező járművet szintén a Hezbollah számlájára írja, a terrorszervezet azonban tagadta, hogy köze lenne a drónhoz. A Hezbollah-ot áprilisban Bahrein ismerte el először terrorista csoportként az arab államok közül. A szervezet a feketelistára annak következtében került fel, hogy a szunnita bahreini hatalom ellen szerveződő radikális síita csoportok támogatását és kiképzését tulajdonítja neki a monarchia vezetése.
 
Ausztrál hadihajó csatlakozik az Egyesült Államok hadiflottájához. Az irányított rakétákkal felszerelt, Adelaide típusú HMAS Sydney fregatt az USA Hetedik Flottájához csatlakozik a jelenleg feszültséggel telített Koreai-félsziget és a Dél-kínai tenger térségében. A hadihajót az Egyesült Államok által Japánból, Jokuszukában működtetett haditengerészeti kötelékbe osztják be. A HMAS Sydney-t a bevetés érdekében új, magas színvonalú kommunikációs rendszerrel szerelték fel, amely lehetővé teszi az összehangolt működést az USA haditengerészetével. Ausztrália az USA dél-kínai tengeri jelenlétére és Dél-Korea védelmére vonatkozó hozzájárulását azt követően fejezi ki, hogy 2013-as kínai látogatásán Julia Gillard kormányfő „stratégiai kapcsolatnak” nevezte a Pekinggel fennálló viszonyt. A közelgő új ausztrál Fehér Könyv pedig - Stephen Smith védelmi miniszter előzetes nyilatkozatai szerint – elfordul a Kínával vívott lehetséges háborúra való felkészülés szükségének korábbi gondolatától, és Kínát megkerülhetetlen kereskedelmi partnerként és az ausztrál gazdaság fontos pilléreként azonosítja. Párhuzamosan az USA vonatkozásában is megfigyelhető mélyülő katonai együttműködés részeként ugyanakkor a darwini haditengerészeti kikötőbe az elmúlt héten 250 amerikai tengerészgyalogos érkezett, számuk a jövőben várhatóan 2.500 főre emelkedik majd.
 
Április 26-án a Francia Légierő négy Mirage F-1 CR vadászgépe landolt a Litván Légierő Šiauliai repülőterén, hogy végrehajtsa a NATO légtérellenőrző műveletét Lettország, Észtország és Litvánia felett. A repülőgépek a Francia Légierő Mont De Marsan légibázisáról érkeztek, ezzel hivatalosan is ők kezeskednek a térség légterének biztonságáért. A műveletet Dánia légierejétől vették át, s negyedszer hajtják végre a feladatot. Korábban 2007 áprilisától augusztusáig, 2010 januárjától májusáig, majd 2011 áprilisától szeptemberéig vettek részt légirendészként a NATO misszióban. A 2011-es küldetés érdekessége, hogy nem volt incidens nélküli, hiszen, két nappal korábban, mielőtt átadták volna a feladatot a Dán Légierőnek, egy Mirage ütközött egy lett L-39-essel. A pilóták túlélték, a Mirage-t vezető pilóta le is tudott szállni a géppel, azonban az L-39-es megsemmisült.
 
mirage.jpg
Landolás közben az egyik Mirage (Forrás: kam.lt)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem