biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 19. hét

2013 május 14. - 21:38 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Alekszander Vucsics szerb miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy Szerbia számos MiG-29M/M2 Fulcrum vadászgép megvásárlását tervezi Oroszországtól. A szerb pilóták kiképzését már megkezdték. A beszerzés teljes költsége egyelőre még nem tisztázott: a vadászgépre telepített fegyverrendszerek típusától, valamint a megvásárolható alkatrészek mennyiségétől függ. Az új egyezmény összeköthető a szerb Moma Sztanojlovics repülőgép karbantartóüzem korszerűsítésével, melynek révén a tervek szerint a MiG vállalat regionális központjává lép elő, kiszolgálva több szomszédos államot. A nyugat-balkáni ország reméli, hogy a tervezett hat darab Mig-29M/M2 vadászgép és két radarállomás beszerzése Oroszországtól már a 2013-as évben megvalósulhat.
 
137587366151860fa9e47c4117701698_640x427
Aleksandar Vucsics védelmi miniszter látogatása a zuce-i katonai bázison (Forrás: b92.net)
 
„A lengyel-francia együttműködés kulcsfontosságú Európa védelmi szektorának erősítése szempontjából” – szólt az egybehangzó nyilatkozat François Hollande és Bronisław Komorowski május hatodikán megtartott párizsi találkozóját követően.  A Győzelem-napja apropóján Franciaországba látogató Komorowski szerint a lengyel haderő folyamatban lévő modernizálása kiváló alkalom arra, hogy a két ország még jobban elmélyítse kapcsolatait, akár a közösen végrehajtott fejlesztések, akár a francia technológia használata terén. Éppen ezért bátorította a francia felet a kínálkozó projektekben való részvételre is. A két államfő hangsúlyozta továbbá a weimari háromszög eddig elért eredményeit, amelyek nem csak az együttműködésben résztvevő tagországok (Németország, Franciaország, Lengyelország), hanem minden európai állam számára előnyt jelentenek.  Ennek kapcsán Komorowski a védelmi miniszterek együttműködését értékelte és kijelentette, hogy a fejlődés érdekében szeretnék az eddigi elképzeléseket a közös biztonság és védelempolitika területére is átültetni.
 
c8509_komorowski_hollande_nowy2.jpg
Bronisław Komorowski és François Hollande (Forrás: en.poland.gov.pl)
 
 
Május 7-én, kedden jelent meg az a videó, amelyen az al-Kaida egy tagja a muszlimokat arra szólítja fel, hogy támadják meg a francia katonákat. A videóban szereplő férfi, Abou Obeida Youssef al-Annabi jogosnak véli a támadás, hiszen Franciaország „keresztes hadjáratot folytat” Maliban, és kiszorítja őket a területről. François Hollande francia köztársasági elnök nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy nagyon komolyan veszik a fenyegetést. A csoport már korábban is fenyegette Franciaországot, de azok az üzenetek nem voltak ennyire komoly hangvételűek. Az április 23-i líbiai robbantás is a franciáknak szólt, azonban egyik csoport sem vállalta magára. A Száhel-övezet körül fokozták a biztonságot, és Franciaországban is tettek óvintézkedéseket, például a repülőtereken. Jelenleg 4.000 francia katona tartózkodik Maliban, és együtt dolgoznak a kinti erőkkel, hogy azok teljes mértékben át tudják venni a francia erők feladatait. Az év végére várhatóan már csak 1.000 katona fog kint állomásozni, akik az ENSZ békefenntartóival fognak együttműködni. 
 
http://www.banglanews24.com/images/imgAll/2013May/SM/Qaeda20130508014524.jpg
A képen az al-Kaida tagjai fegyverekkel (Forrás: banglanews24.com)
 
Fatmir Beszimi, Macedónia európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese május 8-án Görögországba látogatott, hogy tárgyaljon  Dimitrisz Avramopoulosz külügyminiszterrel. A külügyminiszter elmondta, a névvita megoldásával együttműködési lehetőségek széles skálája nyílhat meg a két ország között, ehhez viszont fegyelmezett és higgadt hozzáállás kell mindkét fél részéről. A tárgyalás részletei nem derültek ki, de vélhetően a múlt hónapban Matthew Nimetz ENSZ megbízott által beadott megoldási javaslatot tárgyalták meg. Az ENSZ által javasolt megoldás a névvitára nem nyilvános, nem hivatalos információk szerint „Észak- vagy Felső-Macedónia” névváltozatokat tartalmaz az irat. 
 
Május 8-án rajtaütésben meghalt egy békefenntartó a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ENSZ MONUSCO (UN Organization Stabilization Mission in the Democratic Republic of the Congo) missziójában szolgálatot teljesítő pakisztáni származású kéksapkás vesztette életét egy szélsőséges csoportok által elkövetett támadásban. Az incidens Dél-Kivuban történt, ahol több szélsőséges fegyveres szervezet is működik. Az eddig ismeretlen csoport tagjai vélhetően kifigyelték az elhunyt békefenntartót és egy váratlan pillanatban támadtak rá. Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár elítélte az incidenst és a kongói kormányt felszólította az azonnali kivizsgálásra. A kelet-kongói térségben több mint 17.000 katona teljesít szolgálatot, többségük pakisztáni származású. A térségben jelenleg több fegyveres csoport is működik, ez nagyban megnehezítik a misszió sikerességét és a civil lakosság biztonságát. Emiatt még márciusban úgy döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy a MONUSCO misszióba további 2.000, harci feladatokat ellátó kéksapkást delegál.
                                    monusco_0.jpg
Pakisztáni kéksapkások (Forrás: elmercuriodigital.eu)
 
Legkevesebb hat ember vesztette életét és további huszonnégy sebesült meg a rendőrség jelentése szerint a szerdán Irak szerte kitört tűzharcok és robbantások során.
Anbar tartományban egy fegyveres három rendőrrel végzett, egy ellenőrző pontnál pedig egy rendőr intézkedése folyamán lelőtt egy fegyveres támadót. Kirkuk városában számos gépjárműbe rejtett pokolgépet robbantottak fel egy biztonsági ellenőrző pont közelében; egy kurd politikai párthoz tartozó csoport támadása következtében egy ember életét vesztette és huszonnégy másik megsebesült. Egy személy életét vesztette Bagdadban, mikor rátámadtak gépjárműjére.
A szunnita és síita arabok közötti feszültség az elmúlt hetekben megnövekedett, így a naponta elkövetett erőszakos cselekmények száma is ugrásszerűen gyarapodott.
 
Iraki kurdok szemlélik egy gépjárműbe rejtett pokolgép okozta károkat (Forrás: edition.cnn.com)
 
Nagy Britanniában május 10-én került sor a 48 Amerikai F35 Joint Strike Fighter és Lightning II-es típusú szuperszonikus harci repülőgépek megvásárlására. A brit Védelmi Minisztérium tervei szerint a 48 repülőgépet további 90, szintén ilyen típusú eszköz megvásárlása követi majd. Az újgenerációs repülőgépek az eddig hadrendben álló Harriereket fogják váltani, és az új Queen Elizabeth repülőgép-hordozón fognak szolgálni. A jelenlegi források felhasználását tekintve eddig az új hordozóra fordított pénz eléri az 5,5 milliárd fontot. Ez az összeg azonban csak nőni fog, mivel a tervek szerint csak 2018-ra lesz üzemkész. A szolgálatba helyezés pedig 2020-ra várható, így az új harci gépek is csak ekkor állhatnak szolgálatba. Philip Hammond védelmi miniszter nyilatkozatában elmondta, hogy a további 90 repülőgép megvásárlása még függ a politikai lobbitól és az állam pénzügyi helyzetétől. Továbbá azt is elmondta, hogy „Azt még nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy vajon a jövőben a klasszikus repülőgépek, vagy a pilóta nélküli eszközök lesznek-e alkalmazva”. Az eddigi javaslatok alapján 80 merevszárnyú „hagyományos” repülőgép és 20 pilóta nélküli eszköz rendszeresítését tervezik. A kérdés azonban még mindig nyitott, mivel a szakértők sem látják, hogy melyik kategóriát fogják alkalmazni a jövő harcmezőin. Továbbá is problémát jelent a repülőgép hordozó-hiány az Egyesült Királyságban, mivel közel 15 évig repülőgép hordozó nélkül marad a brit haditengerészet, mellyel megváltozik Nagy Britannia stratégiai szerepe a nemzetközi rendszerben és NATO-n belül.
 
British Forces News
A képen látható az Amerikai típusú F35 Joint Strike Fighter, melyet a tervek szerint az Egyesült Királyság Haditengerészete is rendszeresíteni fog. (Forrás: bfbs.com)
 
Angela Merkel német kancellár hivatalba lépése óta ötödik alkalommal látogatta meg az Afganisztánban állomásozó német csapatokat. A kancellár látogatása során találkozott Jörg Vollmer vezérőrnaggyal, aki a német erők parancsnoka a misszióban, valamint az északi régió parancsnoki tisztségét is betölti. A találkozóra Mazar-e Sharifban került sor. A német katonai vezetők röviden prezentálták a Bundeswehr felelősségi körzetében felmerülő problémákat, illetve feladatokat. Ezután egy CH-53 típusú helikopterrel mutatták meg a német felügyelet alatt álló területet Angela Merkelnek, aki így aktuális képet kapott a környezetről.  A német kancellár a látogatás végén megköszönte a katonáknak a műveletben tanúsított erőfeszítéseiket. Kiemelte, hogy a Bundeswehr műveleti területen, nemzetközi együttműködésben is magas szinten teljesít.
 
Merkel und Vollmer geben sich die Hand
Vollmer vezérőrnagy üdvözli Angela Merkel kancellárt (Forrás: bmvg.de)
 
David Cameron brit miniszterelnök május 10-én, a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiba utazott, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Megbeszélésük témája elsősorban a szíriai polgárháború rendezésének lehetősége volt. A két ország eddig teljesen eltérő állásponton volt a kérdéssel kapcsolatban: amíg a britek az amerikaiakkal karöltve különböző ENSZ BT szankciókkal próbálták volna előnybe juttatni a lázadókat - melyet az orosz és kínai vétó miatt képtelenek voltak megvalósítani - addig Oroszország folyamatos fegyverszállításokkal támogatta az Asszad-rezsimet. David Cameron a megbeszélések után viszont elégedetten nyilatkozott, a miniszterelnök úgy vélte, a találkozó hasznos volt, annak ellenére, hogy konkrét közös lépéseket egyelőre nem fogalmaztak meg. Ugyanakkor mindkét fél egyetértett abban, hogy a közel-keleti ország megosztottságának véget kell vetni, s biztosítani kell a szír nép számára azt a lehetőséget, hogy maga dönthesse el, kit kíván az ország élén látni. A héten John Kerry amerikai külügyminiszter is Moszkvában járt, ahol Vlagyimir Putyinnal megállapodott egy, a szíriai polgárháborúval kapcsolatos nemzetközi konferencia összehívásáról, melyen a lázadók vezetői és az Asszad-rezsim is képviseltetni fogja magát.
 
David Cameron és Vlagyimir Putyin közös sajtótájékoztatót tartott május 10.-én Szocsiban (Forrás: i0.mail.com)
 
Törökország és Japán megállapodást kötött, amely szerint huszonkét milliárd dollár értékben nukleáris erőművet építenek a török állam számára. A szerződést pénteken írta alá a két ország miniszterelnöke, amelytől a szökőár és földrengés sújtotta japán atomenergetikai iparág fellendülését várják.
Recep Tayyip Erdoğan török és Abe Sinzó japán miniszterelnökök szerint a megállapodás egy teljesen új szintre emeli a két ország között kialakult kapcsolatokat. A konzorcium japán és francia cégekből tevődik össze, melyek a pályázatban foglaltak teljesítéséért felelősek. A harmadik generációs ATMEA-1-es reaktor a török Sinop tartományba kerül telepítésre.
Erdoğan szerint a fukusimai katasztrófa után rengetegen ítélkeztek negatív módon a japán műszaki technikáról, de mindennek ellenére a japánok belátták, hogy a kockázatok ellenére szükség van erre a technológiára. Véleménye szerint újabb fejlesztésekkel újabb sikereket lehet elérni és megtanulták a leckét a Fukusimában történtekből.
Mindkét fél bízik benne, hogy kevesebb, mint tíz év elég lesz az elvégzendő munkálatokra. Az atomerőmű építése mellett abban is megállapodtak, hogy egy közös török-japán műszaki egyetemet fognak alapítani először Törökországban, majd pedig Japánban.
 
Recep Tayyip Erdoğan tötök miniszterelnök (balra) és Shinzo Abe japán kollégája (jobbra) a díszőrség megtekintésén Ankarában (Forrás: edition.cnn.com)
 
Az Egyesült Királyság visszavonta néhány nagykövetségi munkatársát Líbiából válaszul a folyamatos politikai bizonytalanságra, nyilatkozta a Külügyminisztérium.  Átmenetileg visszavonnak egy kisszámú csoportot, akik a líbiai minisztériumokkal dolgoztak együtt. Nemrégiben fegyveres milíciák torlaszolták el a minisztériumok bejáratait, hogy érvényesíteni tudják politikai akaratukat.  Mindazonáltal az Egyesült Királyság továbbra is nyitott, többek között a konzuli és a vízumszolgáltatások is működnek. Az elmúlt hónapban egy autóba rejtett robbanószerkezet robbant fel a francia nagykövetségen Tripoliban, miközben megsebesített két őrt és több lakost is. Ez volt az első jelentős támadás a líbiai fővárosban lévő külföldi nagykövetség ellen.  A Külügyminisztérium nem, vagy csak nagyon indokolt esetben tartja tanácsosnak a Tripoliba, továbbá egyáltalán nem tanácsolja a Líbiába történő utazást. 2012-ben fegyveresek támadták meg az amerikai konzulátust Bengáziban, ahol Christopher Stevens nagykövetet és további három amerikai tisztségviselőt megöltek. A múlt héten az FBI kiadta annak a három embernek a fotóját, akik a helyszínen voltak, amikor megtámadták a konzulátust Bengáziban.
 
Csuzda N.jpg
Líbiai fegyveresek gátolták a minisztériumokba való belépést érdekérvényesítés céljából (Forrás: bbc.co.uk)
 
Egy helyi állítása szerint számos afgán polgárt öltek és sebesítettek meg szombaton iráni határőrök, miközben 150 ember tűnt el. Egy Jawin járási lakos azt nyilatkozta a Pajhwok afgán hírügynökségnek, hogy a támadást 350 afgán munkás ellen követték el, miután Tashmikia területén keresztül átkeltek a szomszédos országba. A férfi állítása szerint ez esetet megelőzően is történtek atrocitások. Az ország különböző részein még az érvényes vízummal és útlevéllel rendelkező személyeket is tűz alá vették. A sebesültek számát illetően pontos adatokkal nem szolgáltatott. A kormányzó szóvivője 200 főről számolt be, akik a szombati támadás után visszamenekültek az országba. A Farah tartománybeli civil kórház igazgatója, Dr. Abdul Hakim Rassouli elmondta, a sebesültek közül 10 főt szállítottak a kórházba, akik állapota nem volt életveszélyes. Abból a 150 főből, akik a támadás elől visszafordultak Jawin-ba, ötven megsebesült, míg a többiek eltűntek; reggel nyolc órától hollétükről nem tudni.
 
Kenya küldöttei az ENSZ Biztonsági Tanácsánál kérvényezték, hogy állítassák le hivatalban lévő elnökük, Uhuru Kenyatta ellen a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) folyó eljárást. A BT a beadvány elbírálása után nem tett semmilyen lépést, egy névtelenségét kérő tisztviselő elmondása szerint a tanács értetlenül állt a helyzet előtt, mivel a Biztonsági Tanácsnak nincs joghatósága az ICC eljárásai felett.
Kenyattát hat társával – köztük William Ruto elnökhelyettessel – egyetemben törzsi konfliktus szításával vádolják, amely a 2007-es választást követően 1.200 ember halálát okozta. Kenya kérvényében az ország törékeny stabilitására hivatkozva kérte a BT-t, hogy szüntesse meg az eljárást, esélyt kérve az ország kivezetésére a konfliktusokkal terhelt múltból. A beadvány ugyanakkor megfogalmazta, csakis az ügy teljes törlése segíthet; a tárgyalás elnapolása, és a nyomozás ideiglenes felfüggesztése nem megoldás.
William Ruto tárgyalása hétfőn lett volna esedékes, azonban az ICC a vádlott kérelmét elfogadva elnapolta a bírósági szakaszt. Az indoklás szerint Ruto további felkészülési időt kért hivatalából adódó elfoglaltsága miatt.
Az elnök, Uhuru Kenyatta büntetőpere a jelenlegi állás szerint minden diplomáciai kísérlet ellenére 2013 júliusában megkezdődik.
 
http://www.capitalfm.co.ke/news/files/2013/03/UHURUTO-2013-POSTER.jpg
Ruto és Kenyatta közös választási plakátja. (Forrás: capitalfm.co.ke)
 
Londonban 50 ország részvételével nemzetközi konferenciát tartottak Szomália jövőjével kapcsolatban. A rendezvényen Hassan Sheikh Mohamud szomáliai elnök hangsúlyozta, hogy szükségük van a külső segítségre és a befektetésekre, valamint a védelemre azokkal szemben, akik megpróbálják a fennálló hatalmat megdönteni. Céljuk, hogy Szomália képes legyen önállóan és erősen működni, önmagával és saját szomszédjaival is békében élve, kialakítva és biztosítva egy fejlődő gazdaságot és jó oktatási rendszert. A többek között az ENSZ, az IMF és az Afrikai Unió részvételével zajló konferencia házigazdája az Egyesült Királyság és Szomália volt. A szomáliai miniszterek által az ország fegyveres erőire, a rendőri és igazságügyi rendszerre valamint a közpénzek kezelésére vonatkozóan felvázolt részletes terv megvalósításához a külső pénzügyi, technikai és diplomáciai támogatást jelölték meg prioritásként. William Hague, az Egyesült Királyság külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a szomáliai nép és a kormány büszke lehet az elmúlt évben elért eredményeire: új parlamentet és kormányt neveztek ki. (Az új szomáliai vezetést az Amerikai Egyesült Államok 2013 januárjában ismerte le.) A diaszpóra visszaszivárgása és a viszonylagos gazdasági növekedés megindulása mellett továbbra is problémát jelent, hogy pozitív, ámde törékeny folyamatról van szó, amelynek fenntartása komoly támogatást igényel a régióból és a nemzetközi közösségtől is. Az AMISOM biztonsági erői eddig jelentős területeken nyerték vissza az uralmat az al-Shababtól, ugyanakkor a múlt hét szombati, a terrorszervezet által vállalt, a fővároson keresztül utazó katari delegáció ellen irányuló öngyilkos merénylet (ahol egy robbanóanyaggal megtöltött személygépkocsi legalább nyolc halálos áldozatot követelt) jelzi, hogy továbbra sincs vége a biztonsági erők munkájának.  
 
Kiszabadult a Jemenben 2012-ben elrabolt három európai túsz. Dominik Neubauer osztrák diákot valamint Leila és Atte Kaleva finn házaspárt 2012 decemberében rabolta el az al-Kaida az Arab-félszigeten. A finn külügyminiszter bejelentése szerint a Szanaából kiszabadult túszok már Ausztriában vannak, a körülményekhez képest jó állapotban. A hosszú fogva tartás ugyanakkor mind az elraboltaknak, mint hozzátartozóiknak traumatikus élményt okozott. A finn és az osztrák kormány közös erőfeszítéseket tett a foglyok kiszabadításáért, amelyről egy közel-kelet diplomata úgy nyilatkozott, hogy „valószínűleg az al-Kaida harcosok a térségbeli törzsek védelme alatt rabolták el az európai állampolgárokat”.
 

Az elrabolt európai túszok csütörtökön az ománi helyi médiának nyilatkoztak. (Forrás: cnn.com)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem