biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 21. hét

2013 május 28. - 20:57 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Egy ember meghalt a biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban Tunéziában. A tüntetőket támogatta az a keményvonalas iszlamista csoport is, amely a kormány tiltása ellenére tartott konferenciát. A kialakult összecsapásokban két tiltakozó és 11 rendőr is megsebesült a tunéziai belügyminisztérium közleménye szerint. Egy köztisztviselő szerint a rendőrség könnygázt használt a köveket dobáló tüntetők megfékezésére Tunisz külvárosában. A tüntetéseket kiváltó konferenciát eredetileg Kairouanban tartották volna, de a kormány visszautasította a csoport igényét és komoly biztonsági erőket mozgósított a városba.  Ennek eredményeként több embert letartóztattak, köztük az Anszar al-Saría szóvivőjét, amely elnevezés többet jelent csupán egy szervezet jelölésénél: a konzervatív szalafista mozgalmak ezt a nevet használják az egész arab világban, ugyanakkor ez különbözik a bengázi amerikai konzulátus ellen elkövetett merényletért felelős csoporttól.
 
Kairouan lakosai sértéseket kiabálnak a rendőrökre, miután azok letartóztatták egyik társukat. (Forrás:cnn.com)
 
Legkevesebb négy ember életét vesztette és negyvennégy másik megsebesült hétfőn, miután két bomba robbant a dagesztáni Mahacskalában. Erős a gyanú, hogy a helyi rendőri erők voltak a célpontok, hiszen a pokolgépek egy helyi bírósági tisztviselő irodája előtt robbantak fel.
Az egyik gépjárműbe rejtett robbanószerkezetet egy járőröző rendőr vette észre, aki a helyszínre hívta a tűzszerészeket, hogy hatástalanítsák, de mire odaértek volna, a bomba felrobbant. Miután a kíváncsiskodó tömeg a környékre gyűlt, egy második, sokkal erősebb pokolgép is robbant, amely a sebesülésekért és halálos áldozatokért volt felelős.
Egy iszlamista felkelő szervezetnek sikerült magát megszilárdítania az Észak-Kaukázusban, illetve erős a jelenléte a térségben az iszlám fegyveresek moszkvai igazgatás elleni tevékenységeinek is.
 
130520163229-dagestan-blast-0520-story-top
A dagesztáni robbantás helyszínén készült, videóból kimerevített kép (Forrás: edition.cnn.com)
 
Az ISAF keretein belül közösen hajtottak végre sikeres műveletet afgán, amerikai és cseh egységek Wardak tartomány Sayed Abad körzetében. A felkelők elleni akció célja az afgán katonák és parancsnokaik képességeinek továbbfejlesztése mellett titkos fegyverraktárak és tálib vezetők tartózkodási helyének felderítése volt. Magát a feladatot az Afgán Nemzeti Hadsereg zászlóalja végezte amerikai katonák támogatásával Baghak település közelében. A cseh katonai tanácsadók felügyelték a műveletet és biztosították a kommunikációt az amerikai és az afgán erők között. Az akció május 13-án a reggeli órákban kezdődött egy CH-47 Chinook helikopterből végrehajtott harcászati légi utánpótlással. Jan Zezula alezredes elmondta, hogy a bevetésen sok eszközt lefoglaltak és sikerült néhány gyanúsítottat is elfogni. Az értékelésen az összes résztvevő parancsnok hasznosnak mondta a műveletet. Jelenleg 350 cseh katona szolgál a NATO vezette ISAF műveletben, különböző egységeknél. 
 
Május 20-án több százan vettek búcsút a végső útjára induló HMS Ark Royal-tól, mely fénykorában a Brit Királyi Haditengerészet zászlóshajójaként teljesített szolgálatot. A hajót 1981-ben avatta fel személyesen a brit királynő. A repülőgép-hordozó az idők során kiválóan helytállt a falklandi háborúban, Boszniában, valamint a 2003-as Irak elleni invázióban. Azonban a Brit Védelmi Stratégia ígéreteit megcáfolva 5 évvel hamarabb került leszerelésre. 31 éves szolgálati idővel a háta mögött, a 22.000 tonna vízkiszorítású hajót „ócskavas áron”, 2,9 millió font értékben adták el egy Leyal nevű török cégnek. A hajót a megbízott cég újrahasznosítja. A döntés a brit társadalmat is kényelmetlenül érintette, mivel a legújabb generációs Queen Elisabeth hordozó elkészültéig még tíz évet kell majd várni. Ezen felül értetlenséget váltott ki a két héttel ezelőtt leszerelt Harrier vadász-bombázók eladása is. Azonban a védelmi minisztérium ezzel a döntésével több százmillió fontot fog megtakarítani, mivel rengeteg pénzt emésztett fel a technika szinten tartása és fenntartása.
 
http://media.npr.org/assets/img/2013/05/20/ap10120302090_wide-32c5f958f4189a92e29c7280c132d2df42ae654c-s6-c30.jpg
A képen látható a 22.000 tonna vízkiszorítású HMS Ark Royal (Forrás: media.npr.org)
 
Egy neve elhallgatását kérő, a védelmi ipar területén dolgozó forrás szerint Oroszország 2018-ig leszereli a két legnagyobb tengeralattjáróját, a Szeversztal-t és az Arhangelszk-t. Mindkettő Project 841 típusú, ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáró, melyeket az év végéig fognak kivonni a haditengerészet soraiból. A forrás hozzátette: a leselejtezést legkésőbb 2018 - 2020-ig tervezik végrehajtani. A kivonás hátterében az áll, hogy a tengeralattjárók már meglehetőségen idejétmúltak, a modernizálásuk pedig túl költséges lenne.
Az anonim nyilatkozó szerint egy harmadik azonos típusú hajót, a Dimitri Donszkoj-t tervezik modernizálni, amely a Bulava ballisztikus rakéták tesztelésére alakítottak át és még határozatlan ideig erre a célra is fogják alkalmazni.
Az 1980-as években hat Project 841 típusú tengeralattjáró lépett szolgálatba az - akkor még szovjet - haditengerészet részeként, amelyből hármat már leszereltek. A NATO kódnyelven Typhoon-osztályként elnevezett hajók a világ eddigi legnagyobb tengeralattjárói, melyek 33.800 tonna vízkiszorítási tulajdonsággal rendelkeznek és húsz darab SS-N-20 típusú rakétát képesek hordozni.
Helyükbe kerülnek az új Borej-típusú, Bulava ballisztikus rakétákkal felszerelt hadászati tengeralattjárók.
 
181272904
A világ legnagyobb tengeralattjárói kerülnek kivonásra Oroszországban (Forrás: en.rian.ru)
 
Egy francia hivatalnok május 22-én, szerdán jelentette be, hogy Franciaország támogatja azt a brit kezdeményezést, hogy az Európai Unió vegye fel a Hezbollahot a terrorista csoportok listájára. Ezt a bejelentést Laurent Fabius francia külügyminiszter is megerősítette. Párizs eddig félt szankcionálni a Hezbollahot, hiszen emiatt Libanon stabilitása megrendülhet, illetve a kint állomásozó ENSZ békefenntartók is veszélybe kerülhetnek. Nagy-Britannia május 21-én, kedden tette meg erre vonatkozó javaslatát arra hivatkozva, hogy a szervezet részt vett egy támadásban, amelyben öt izraeli meghalt. Szerdán az Amman városában megrendezett Friends of Syria konferencián a francia hivatalnok azt mondta, Franciaországnak újra kell gondolnia álláspontját a Hezbollahot illetően, hiszen a szervezet a szíriai lakosság ellen harcolt. Szerdán Berlinben német diplomaták is megerősítették, hogy támogatni fogják a brit kormány javaslatát. Júniusban kerül megtárgyalásra a kérdés, amit egy speciális uniós munkacsoport fog végrehajtani. Franciaországnak jelenleg mintegy 900 katonája tartózkodik Libanonban ENSZ békefenntartó művelet keretében.
 
France backs move to list Hezbollah as terror group
Laurent Fabius francia külügyminiszter (Forrás: france24.com)
 
Ban Ki Mun, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára és a Világbank elnöke, Jim Yong Kim május 22-én a Kongói Demokratikus Köztársaságba látogatott, ahol a kongói elnökkel, Joseph Kabila-val folytattak tárgyalásokat. Igen merész lépés volt ez a főtitkár részéről, mivel a térségben május 20-a óta fegyveres harcok dúlnak a felkelő csapatok és a kormány hadserege közt. A tárgyaláson az ENSZ beavatkozó erőiről is szó esett, viszont arra nem tértek ki, hogy mikor lesznek bevethetőek. A tárgyalások után Ban Ki Mun megerősítette a hírt, miszerint a Világbank egy milliárd dollárral támogatja a Nagy Tavak régió fejlődését, így a támogatandó térség a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kívül Ruandát és Burundit is magába foglalja.
 
Brutális kegyetlenséggel megöltek egy brit katonát Londonban. A két szélsőséges iszlamista elkövető május 22-én a kelet-londoni Woolwichban a helyi laktanya közelében hidegvérrel lemészárolta Lee Rigbyt, aki éppen akkor érkezett vissza szolgálatból a barakkba. A két elkövető machetével a nyílt utcán végezte ki áldozatát, majd egy furgonnal megpróbáltak elmenekülni, de a rendőrök hamar utolérték, s elfogták őket, melynek során mindkettejük megsebesült. David Cameron miniszterelnök azonnal hazatért párizsi útjáról, és összeült a COBRA válságkezelő bizottsága is. Az MI5 később bejelentette, hogy az elkövetőt, aki az interneten található videókon véres kézzel látható, Michael Olumide Adebolajonak hívják, és brit állampolgár. Őt és társát, Michael Oluwatobi Adebowale-t már régóta figyelte a brit hírszerzés, mert fennállt a gyanúja, hogy kapcsolatban állnak különböző szélsőséges iszlamista szervezetekkel, azonban úgy vélték, hogy nem képesek hasonló brutális cselekményre. A helyi rendőrség az esetet egyelőre terrortámadásnak tekinti.
 
Michael Olumide Adebolajo a gyilkosság után (Forrás: static.guim.co.uk)
 
2013. május 22-én Gerald Klug osztrák védelmi miniszter bemutatta a Bundesheer új parancsnokát és parancsnok-helyettesét. Az osztrák hadsereg Othmar Commenda altábornagy irányítása alá kerül, míg a helyettesi posztot Bernhard Bair vezérőrnagy tölti be.
Az 59 éves Commenda altábornagy az elmúlt években a vezérkarban teljesített szolgálatot, és rövidebb időtartamban vezetési feladatokat is ellátott.  Klug védelmi miniszter ideális választásnak tartja az új vezérkari főnököt.  A legfontosabb feladatnak a katonai szolgálattal kapcsolatos reformok végrehajtását nevezte meg, amely az új parancsnok kiemelt feladata lesz. Az osztrák védelmi miniszter szerint Bair vezérőrnagy és Commenda altábornagy remekül fognak együtt tevékenykedni. Bair a bevetés támogató egység parancsnoka volt, illetve betöltötte az EUFOR erők parancsnoki tisztségét Bosznia – Hercegovinában.
 
Bildgröße auf die Monitorauflösung (1366x768 px) optimiert
Az új vezérkari főnök és helyettesének bemutatása (Forrás: bmlv.gv.at)
 
A Nemzetközi Biztonsági és Közreműködő Erők (ISAF) nyilatkozatban adta közzé, hogy egy NATO-katonájuk életét veszette Kelet-Afganisztánban, miután szerdán fegyveresek támadták meg. A közlemény nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy milyen nemzetiségű az áldozat. (Az anonimitás megőrzése az ISAF politikáját tekintve bevett szokás.) 2013 óta összesen huszonhárom NATO katona halt meg Afganisztánban, melyből tizenhét amerikai, három brit és három különböző NATO szövetséges nemzet tagja. Katonai tisztviselők szerdán arról számoltak be, hogy az év eleje óta több mint húsz felkelőt sikerült likvidálni a keleti Logar tartományban, közös műveletek során. Din Mohammad Darwesh, a tartomány kormányzati szóvivője elmondta, egy két napos küldetés alkalmával Logar egy körzetében (Baraki Barak) megöltek egy helyi tálib vezetőt, aminek folytán két civil megsérült.
Logar tartomány Afganisztán mezőgazdasági régiójában terül el; egyike, az amerikai csapatok által felügyelt legveszélyesebb területeknek.
 
Afganisztán, Logar tartomány (Forrás: warisboring.com)
 
A MUJAO iszlám militáns csoport vállalta a felelősséget a Nigerben történt, több halálos áldozattal járó, május 23-án, csütörtökön végrehajtott robbantásokért. A terrorista csoport szerint cselekedetük válasz volt Niger Franciaországgal történő együttműködésére a Maliban zajló „saría ellen vívott háborúban”. Agadezben a hadsereg szálláshelyére irányított robbanóanyagokkal és felfegyverzett támadókkal megtöltött jármű által okozott detonációban húsz katona és öt támadó halt meg és legalább harminc ember - köztük több civil is – megsebesült. A Nyugat-Afrikai Mozgalom az Egységért és a Dzsihadért (Movement for Unity and Jihad in West Africa - MUJAO) szóvivője a robbantásokat követően azt mondta: „Hála Allahnak, sikeresen végrehajtottunk két műveletet az Iszlám ellenségei ellen Nigerben.” A másik, helyi idő szerint szintén délután öt órakor történt robbanás a Somair uránbányánál történt, amelyet a francia nukleáris energiával foglalkozó csoport, az Areva üzemeltet. A robbanóanyagokkal töltött jármű a kapunál robbant fel, a detonációban két támadó és legalább 14 civil halt meg, valamint 13 munkás megsérült.
 
Pénteken a pakisztáni kormány üdvözölte Barack Obama amerikai elnök kijelentését, amely szerint a terrorizmus elleni harcban pusztán erővel nem lehet eleget tenni a biztonság megteremtéséhez. Obama beszédében kiemelte, hogy az erő használata egy nagyobb és átfogóbb terrorizmus elleni stratégia része.
Az Egyesült Államok éveken át drónokat használt Pakisztánban a fegyveresek kiiktatására, de az amerikai elnök beismerte, hogy ezek a csapások gyakorta jártak civil áldozatokkal is, így a támadásokkal kapcsolatban mérsékletességre intett, ám használatuk szükségességét nem vonta kétségbe. Pakisztán ezzel ellentétben arra a véleményre jutottak, hogy a csapások nem váltottak ki kellő eredményeket.
Obama többek között arról is beszámolt, hogy több ezer pakisztáni katona áldozta fel életét terrorizmus elleni harcokban, illetve, hogy az Egyesült Államok továbbra is a pakisztáni kapcsolatai újraépítésén fog munkálkodni.
A pakisztáni vezetés üdvözölte az Obama beszédében elhangzottakat és hozzátették, hogy szerintük a bilaterális kapcsolatuknak a kölcsönös tiszteleten és előnyön kell alapulnia.
 
Dmitrij Rogozin orosz elnök-helyettes pénteken bejelentette, hogy az orosz kormány lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy rendezze az orosz haditengerészeti hajógyárban keletkező válságot, amely fenyegetést jelent a védelmi beszerzési program számára. Rogozin a hajógyár vezetőivel történő találkozáson elmondta, szerinte a problémák elhárításának egyetlen módja az, ha a kormány közvetlenül beavatkozik a vállalat jelenlegi helyzetébe. A elnök-helyettes felszólította a hajógyártó cégeket, hogy amennyiben szükséges, alkalmazzon külföldi szakértőket, ehhez kapcsolódóan pedig segítsen a külföldi munkavállalóknak az orosz állampolgárság megszerzésében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kritizálta az Egyesült Hajógyártó Vállalatot (USC) a haditengerészetnek szánt hadihajók határidőn túli kézbesítése miatt. Putyin mindezek után kötelezte az USC vezetőségét, hogy október 15-ig nyújtson be egy jelentést, amely tartalmazza azokat az intézkedéseket, melyeket az ipar helyzetének fellendülése érdekében hajtanak végre. Putyin a múlt évben úgy nyilatkozott, hogy az új hadihajók és tengeralattjárók beszerzése prioritást élvez majd a haditengerészet számára a következő évtizedben. Az orosz kormány öt trillió rubelt (166 milliárd dollárt), vagy a teljes fegyverzeti beszerzés negyedét különíti el 2020-ig a fent említett cél érdekében. A védelmi minisztérium szerint az Orosz Haditengerészet várhatóan 24 darab tengeralattjáróval és 54 felszíni, különböző osztályú hadihajóval fog bővülni 2020-ig. (Az állami kézben lévő USC-t 2007-ben alapították; Oroszország legnagyobb hajógyártó- és javító vállalataként kilenc tervezőirodát és 39 hajógyárat foglal magában.)
 
Russian Navy Shipbuilding Program ‘at Risk’
Az orosz haditengerészeti hajógyár válsága fenyegetést jelent az orosz védelmi beszerzési programnak (Forrás: en.rian.ru)
 
A két héttel ezelőtti választásokat követően, május 23-án Rosen Plevneviev, Bulgária elnöke felkérte a második legtöbb szavazatot szerző Szocialista Pártot, hogy alakítson kormányt. A korábbi pénzügyminiszter Plamen Oresharski fogadta a párt nevében a megbízást, így a kormány már a következő héten felállhat. A vezető koalíciót a szocialisták mellett a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért adja. A Bojko Boriszov vezette jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) – amely a pártok közül a legtöbb szavazatot szerezte – nem tudott többséget szerezni az országgyűlésben, így lemondott kormányalakítási jogáról. A kormánykoalíció 120 helyet szerzett meg a 240-ből, így ugyanannyi képviselőjük ül majd a parlamentben, mint az ellenzéki GERB-nek és a szélsőjobboldali Ataka-nak összesen.
 
Május 24-én Tomislav Nikolic, Szerbia elnöke, valamint Aleksandar Vucic, Szerbia miniszterelnök-helyettese Moszkvába látogatott, ahol aláírták a katonai repülőgépek vételéről és a stratégiai együttműködésről szóló szerződéseket. Vucic és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megállapodtak abban, hogy Szerbia hat harci repülőgépet és két radarrendszert vásárol Oroszországtól, valamint egyeztettek a belgrádi Moma Stanojlovic repülőipari üzem fejlesztéséről. Tomislav Nikolic ezzel egy időben Szocsiban látogatta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy aláírhassák a stratégiai együttműködésről szóló szerződést. A dokumentum tartalmaz gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális együttműködésről, valamint összehangolt politikai intézkedésekről szóló részeket.
 
tomislav-nikolic-vladimir-putin-1356977815-207274-650x494
Tomislav Nikolic szerb és Vlagyimir Putyin orosz államfő egyeztetése Szocsiban (Forrás: inserbia.info)
 
Először próbálhatta ki a brit haditengerészet pilótája a legújabb F-35B Lightning II Joint Fight Strikert. A jövőben a Királyi Légierő és a Haditengerészet által használandó repülőgéptípust Ian Tidball tábornok tesztelte. A pilóta május 23-án úgy nyilatkozott, hogy elégedett, és kifejezetten jól kezelhetőnek találta a repülőgépet. Emellett úgy vélte, hogy az új, fejlett irányítási rendszereknek köszönhetően a jövőben sokkal jobban koncentrálhatnak majd a műveletek részleteire, mint korábban. A brit kormány 2001-ben vásárolt 138 darab F-35B Joint Fight Strikert a Lockheed Martintól, melyeket 2015-18 között terveztek hadrendbe állítani, azonban a 2010-es Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálat után a Cameron-kormány módosítani kívánta a szerződést, azonban végül 2012-ben a kabinet úgy döntött, hogy maradnak az eredeti tervek mellett.
 
Tidball tábornok teszteli az F-35B Joint Fight Strikert (Forrás: bfbs.com)
 
Napokon keresztül zajló zavargások voltak a héten Stockholmban. A svéd rendőrség erősítést hívott be, miután a Stockholm külvárosában az öt éjszakán keresztül zajló zavargásokban két iskolát és egy rendőrállomást borítottak lángba a lázadók. Körülbelül 30 autót szintén felgyújtottak, a járművekről átterjedt tűzben pedig egy közeli bolt is kiégett. A kiérkező rendőröket és tűzoltókat kövekkel dobálták, de senki nem sérült meg súlyosan - nyilatkozta Kjell Lindgren, a rendőrség szóvivője, hozzátéve, hogy az erőszak heve csökkent ugyan, de a probléma megmaradt. A zavargások egy 69 éves idős ember halála miatti, növekvő feszültség következtében törtek ki, akit a rendőrök akkor lőttek le, amikor a stockholmi metrón kardjával hadonászott. (Ugyanakkor a rendőrség azt állítja, nem tudja, mik lehettek a zavargásokat kiváltó okok.) A megmozdulásokban eddig 29 embert tartóztattak le a Stockholmi Rendőrség honlapján szereplő közlemény szerint. A rendőrség eddig főként a tűzoltók testi épségének megőrzésére koncentrált, de az erőszak csillapodásával további letartóztatásokat helyeztek kilátásba, főként a nagy mennyiségű videóanyag feldolgozásának megkezdése után.
 
Egy tűzoltó Stockholm külvárosában, Rinkebyben próbálja eloltani az egyik kigyulladt autót. (Forrás:cnn.com)
 
Paul Kagame, Ruanda elnöke több fontos kormányzati személyi változást is bejelentett május 25-én. Az átszervezés következtében két miniszteri szék is tulajdonost kapott, ezek közül a jelentősebb az Igazságügy Minisztérium vezetőjének leváltása. Tharcisse Kharagurama helyét a Tarusha (Tanzánia) székhelyű Kelet Afrikai Bíróság leköszönő elnöke, Johnston Busingye veheti át. A másik miniszteri változás a nem túl jelentős Kormányügyi Miniszter posztján történt, Protais Musonit a korábbi civil szféra fejlesztésért felelős államtitkár, Stella Ford Mugabo váltja.
Kagame új kabinetfőnököt is kinevezett, aki nem más, mint James Kimonyo, aki eddig Ruanda nagykövete volt az Egyesült Államokban. A frissen kinevezett személyek Amerika- és Európa-barát, magasan képzett politikusok, így a változás jól illik Kagame újszerű profiljába.  Az elnök a 1994-es népirtás óta vezeti országát, nemrég azonban egy interjúban kifejtette, hogy Ruanda nem csak az övé, bejelentve, hogy a következő – 2017-es – választást mindenképpen többpárti rendszerben képzeli el, amelyen lehet, hogy el sem indul. Kagame arról beszélt továbbá, hogy 2017-ig új alapokra kívánja helyezni Ruanda kapcsolatát szomszédjaival, a regionális, és a globális hatalmakkal egyaránt. Ebben lehetnek segítségére a frissen kinevezett, új értékeket képviselő tisztviselők.
 
http://www.anngarrison.com/sites/default/files/KagameGeneralTroops.jpg
Kagame régi, és új arculata. (Forrás: paulkagame.com)
 
Az FBI együttműködésre törekszik a líbiai fegyveres erőkkel annak érdekében, hogy megtalálják azt az öt embert, akiket a Bengáziban történt halálos konzulátus elleni támadással vádolnak. A személyeket ezen a héten azonosította az amerikai Szövetségi nyomozóiroda nyolc hónappal az incidens után, amely négy amerikai életét követelte. Az FBI a hónap folyamán kibocsátotta a gyanúsítottak fotóit, amelyeket a biztonsági kamerák rögzítettek a támadás alkalmával 2012. szeptember 11-én. Az áldozatok között volt Christopher Stevens, amerikai nagykövet, aki füstmérgezésben hunyt el.
Az USA hivatalosan nem kérte meg a líbiai kormányt, hogy tartóztassák le a személyeket, de információk szerint az amerikai tisztviselők együttműködésre kérik a fegyveres csoportokat. Eddig ezek a csoportok nem kötelezték el magukat. Az Egyesült Államok tisztában van vele, hogy a líbiai kormány gyenge, valamint a biztonsági struktúrák magán-brigádokra támaszkodnak. Egyelőre nem világos, hogy az USA kormánya mit tehet, ha nem von be helyi erőket a vizsgálatokba. „Bizonyítékot kell adniuk nekünk. Akkor el tudjuk fogni őket,” nyilatkozta Adel Belgaid, a Líbiai Pajzs Brigád parancsnoka. „ De mi végre fogjuk hajtani a saját vizsgálatainkat is és bíróság elé állítjuk őket. Ha az USA szárazföldi csapatokat fog bevetni, hogy elkapja őket, az sértené a szuverenitást és ezzel szembe fognak nézni.”  David Mack, korábbi amerikai nagykövet szerint Líbia szembenéz a kavarodással, amelyben különféle csoportok versengenek a hatalomért. „ A kormánytagok komoly kényszerrel néznek szembe a rend fenntartása érdekében,” mondta. „Segíteni szeretnénk, de nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ennek a bűnnek az elkövetői bíróság elé kerüljenek.” Mack szerint korai arról beszélni, hogy az USA egyoldalúan bevonul Líbiába. Szerinte most az a legfontosabb, hogy Líbiának újra meg kell erősítenie a biztonságát, rajtuk áll, hogy az igazságügyi rendszer képes-e kezelni a gyanúsítottakat.  Az Egyesült Államoknak már nincs hivatalosan jelen Bengáziban, azonban nemrég Stevens utódának, Deborah Jonesnak megtartották a meghallgatását a Szenátus Külügyi Bizottságában. A kinevezést még jóvá kell hagynia a teljes Szenátusnak. 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem