biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 22. hét

2013 június 04. - 22:13 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Legalább ötvenhét ember vesztette életét és 190 másik sebesült meg a hétfői támadássorozat következtében Bagdadban és számos másik városban. A mészárlást mélyen elítélte az Irakban jelen lévő különleges ENSZ megbízott, Martin Kobler. A képviselő ismét sürgette az iraki vezetést, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megvédje állampolgárait, valamint hozzátette, hogy az ő felelősségük a vérontás azonnali megállítása.
Kedden az újabb robbantások és lövöldözések következtében legalább tíz ember vesztette életét. Hét ember meghalt és 34 másik megsebesült, amikor bomba robbant egy forgalmas csomópontnál, Szadr városában, Bagdad keleti részén, amely egy sűrűn lakott síita terület. Egy másik robbantásban kedd éjszaka, a túlnyomórészt síita lakta al-Saab környékén egy út szélén parkoló gépjárműbe rejtett robbanószerkezet ölt meg két embert és sebesített meg legalább három másikat. A robbanás egy szabadtéri piac mellett történt.
Az északi Moszul városában fegyveresek lelőttek egy Ninava tartománybeli titkosszolgálati személyt. A keddi vérengzések az ismét fellángoló síita-szunnita vallási ellentétből eredeztethetőek.
 
Május 28-án hivatalos találkozó keretében tárgyalt Juozas Olekas litván és Urmas Reinsalu észt védelmi miniszter Vilniusban. A találkozó központi kérdése a két állam között már meglévő, a jövőben tovább erősítendő bilaterális védelmi együttműködés volt. Mindkét miniszter megerősítette a kooperáció fontosságát, továbbá kiemelték mind a NATO, mind pedig az EU vezette műveletekben való részvétel szintén fontos szerepét. További fontos téma a két ország különleges helyzetéből adódó energia- és kiberbiztonság, melyben kulcsszerepük van a NATO-n belül, hiszen Tallinnban a kiberbiztonsági (NATO CCD COE), míg Vilniusban az energiabiztonsági (NATO ENSEC COE) kiválósági központ található. A téma hangsúlyosságát az is kifejezi, hogy a litván EU elnökség egyik prioritása az energiabiztonság lesz, melyben Észtország teljes mértékben támogatja, hiszen ez közös érdekük. A miniszterek a találkozó végén a két ország kormánya nevében egy bilaterális egyezményt írtak alá a minősített információk közös védelmével kapcsolatban.
 
Május 29-én Varsóban találkozott Andrei Popov, Moldova külügy- és európai integrációért felelős miniszterhelyettese és Katarzyna Pełczyńska Nałęcz, Lengyelország külügyi államtitkára. Az egyeztetésen napirenden volt a két ország kapcsolatainak elmélyítése és Transznisztria kérdése is. Popov azért érkezett Lengyelországba, hogy részt vegyen a Krakkó-kezdeményezés (avagy Proliferációs Biztonsági Kezdeményezés) néven megrendezett konferencián. A párbeszéd elsősorban a Moldovába esedékes politikai változásokra és az új moldáv kormány felállására koncentrált, valamint szóba került a két ország kulturális együttműködésének javítása is. Ezt követően egy nappal, május 30-án Lengyelország nagy megelégedettségének adott hangot a tekintetben, hogy a moldovai parlament  megválasztotta – az európai integrációt kiemelten fontosan tartó –  Iurie Leanca vezette új koalíciós kabinetet. Egyúttal pedig kifejezte abbéli reményét, hogy ez az esemény végre véget vet a Moldovában több hónapja dúló politikai krízisnek.
 
2013. május 29-én az osztrák allentsteigi katonai bázison nagyszabású katonai gyakorlatot hajtottak végre a Bundesheer kötelékébe tartozó katonák. A műveletben 359 fő vett részt az osztrák hadsereg állományából. A gyakorlat az „EURAD 13” elnevezést kapta, amely során azt vizsgálta közel negyven fő, hogy a Bundesheer katonái megfelelnek–e a NATO szabványoknak.
A személyzettel, a felszereléssel és a képzéssel kapcsolatban megállapították, hogy azok teljesítik a NATO által támasztott követelményeket. Ez alapján megállapítható, hogy az osztrák katonák megfelelnek a nemzetközi műveletekben való részvételnek.
Ausztria 1995 óta tagja a NATO „Partnership for Peace” programjának. Ebből adódik, hogy részt kell vennie ezen a NATO értékelésen. Minden egyes vizsgázó speciális tanfolyamon vesz részt, az eredményeket egy számítógépes hálózat rögzíti, az értékeket pedig automatikusan számolja ki a rendszer. A folyamatot egy öttagú nemzetközi bizottság felügyeli.
 
Bildgröße auf die Monitorauflösung (1366x768 px) optimiert
A NATO vizsgáztatók felvarrója (Forrás: bmlv.gv.at)
 
Hat korábbi boszniai horvát vezetőt ítélt el a hágai nemzetközi törvényszék (ICTY) május 29-én, szerdán. A hosszú börtönbüntetést tartalmazó ítéleteteket háborús és emberiesség elleni tettek miatt mondták ki az etnikai tisztogatásokért felelős vezetőkre. A bűncselekményekre 1992-1994 között, a Jugoszlávia felbomlását megelőző háborúban került sor. Az ítélet indoklása szerint a felelősök nemi erőszakot, gyilkosságokat, bebörtönzéseket, tulajdon elkobzást és deportálásokat hajtottak végre a nem horvát, elsősorban bosnyák muszlim lakossággal szemben a területek Horvátországhoz csatolása valamint egy Nagy-Horvátország létrehozása érdekében. Jadranko Prlic, Bruno Stojic, Milivoj Petkovic és Valentin Coric 22 vádpontban találtatott bűnösnek az emberiesség elleni bűncselekményekben. Prlic, a Horvát Védelmi Tanács korábbi vezetőjét és a boszniai horvát entitás kormányfőjét 25 évre ítélték. A másik három elítélt 16-20 év közötti börtönbüntetést kapott. A két további vádlott, Slobodan Praljakot és Berislav Pusict bár több vádpontban felmentették, Praljakot a Horvát Védelmi Tanács parancsnokaként 20 évre ítélték, miután fontos szerepet játszott a Tanács hadseregének fegyverrel és lőszerrel való ellátásában. Pusic, aki a bebörtönzésekért és a fogvatartásokért volt felelős, tíz év börtönbüntetést kapott. A 2006 áprilisában kezdődött tárgyalás az egyik legnagyobb és legösszetettebb ügy, amely a törvényszék történetében valaha megesett. Több mint 200 tanút idéztek be és az ítélet közel 2.600 oldalt tesz ki.
 
 Bruno Stojic balra és Jadranko Prlic a hágai törvényszék előtt 2004-ben. (Forrás: cnn.com)
 
2013. május 29-én, szerdán letartóztatták a hétvégi késelés gyanúsítottját. Cedric Cordiez francia katona társaival járőrözött egy bevásárló központban, amikor hátulról megtámadták, és többször nyakon szúrták. A férfit DNS minták, és biztonsági kamerák felvételei segítségével fogták el, és Alexandre D.-ként azonosították. A 21 éves elkövető a közelmúltban tért át az iszlám vallásra. Az azonosítás során kiderült, hogy 2009-ben már egyszer igazoltatták, amikor az utcán imádkozott, de ekkor még nem volt veszélyesnek tekinthető. François Molins ügyész azt mondja, az eseményt, ami nem sokkal a londoni támadás után történt, terrorista cselekményként kezelik. Az ügyészség a támadás természetéből adódóan, és amiatt, hogy az elkövető a felvételek szerint a támadás előtt imádkozott, valamint hogy nem sokkal a londoni események után történt, arra következtet, hogy a támadás vallási indíttatású volt, és a szándék egyértelműen gyilkolás volt. A katonát kiengedték a kórházból, miután ellátták a sérüléseit. Manuel Valls francia belügyminiszter azt nyilatkozta egy tévéinterjúban, hogy a korábban letartoztatott Mohamed Merahhoz hasonló fiatal szélsőségesek száma egyre nő az országban. Továbbá hozzáfűzte, hogy ezek a fiatalok az interneten keresztül radikalizálódtak szélsőséges imámok által.
 
http://news.bbcimg.co.uk/media/images/67867000/jpg/_67867401_67864051.jpg
Alexandre D. letartóztatva (Forrás: bbc.co.uk)
 
Május 30-án a múlt hét közepén elkövetett londoni merénylet kapcsán megkezdődött az eset hivatalos tárgyalása a Westminster Városi Bíróságon. Az üggyel kapcsolatban három férfit vettek őrizetbe, akiknek vélhetően köze lehetett a Londonban elkövetett katonagyilkossághoz. Az áldozatott két afrikai származású terrorista gázolta el, majd késekkel és húsvágó bárddal összekaszabolva ölték meg egy londoni utcában. Egyelőre a személyek állampolgárságát még nem közölte a Scotland Yard, arról pedig csak sejtések vannak, hogy milyen kapcsolatban állhattak bármiféle terrorista csoporttal. A brit titkosszolgálat is nyomoz az ügyben, azonban további kérdéseket vet fel, hogy egyes források szerint az elkövetők már korábban is megfigyelés alatt álltak, de a brit hírszerzés nem tett ellenük megfelelő lépéseket.   
Az ügyben elfogott 22 éves Micheal Adebowale-t vádolják a gyilkossággal, akit a helyszínen egy bárddal és egy revolverrel találtak meg a kiérkező rendőrök. Az ügy tárgyalását várhatóan június 3-án folytatják a Westminster Városi Bíróságon.
 
A 22 éves Micheal Adebowale útban a bírósági tárgyalások helyszínére (Forrás: foxnews.com)
 
Csütörtökön Vadim Szerga az orosz Északi Flotta szóvivője bejelentette, hogy közös hadgyakorlatot fognak végrehajtani  a norvég haditengerészeti erőkkel a Barents-tengeren június 4-7 között. Oroszország egy SB-523 vontatóhajóval, egy Iljusin Il-38 tengeri járőr repülőgéppel és egy Mi-8 Hip helikopterrel tervezi képviseltetni magát a gyakorlaton. A két ország együttműködését a kutató-mentő műveletek területén kívánják erősíteni. A gyakorlat része lesz a tengeren bajba jutott légi járművek személyzetének kimentése, valamint a tengeri olajszennyezés megfékezésére irányuló feladatok végrehajtása. A Barents gyakorlatokat egy 1995-ös orosz-norvég kormányközi szerződés alapján minden évben megtartják. A rotációs parancsnokság alatt folytatott művelet idén orosz irányítással fog megvalósulni.
 
Mi-8 helicopter
A június 4-7 között megrendezésre kerülő orosz-norvég tengeri gyakorlatokon egy orosz Mi-8-as helikopter is részt vesz (Forrás: en.rian.ru)
 
Meghosszabbította az UNISFA missziót az ENSZ BT. 2013. május 30-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa fél évvel, 2013. november 30-ig meghosszabbította az Ideiglenes Biztonsági Erők Abyei-ért missziójának mandátumát. A Szudán és a Dél-szudáni Köztársaság közti vitatott hovatartozású, olajban gazdag területen Dél-Szudán függetlenségének elnyerése óta folyik a harc a két fél közt. Az ENSZ nem csak a mandátumot hosszabbította meg, hanem a békefenntartó katonák létszámát is több mint 1.100 fővel növelte. Az eddigi 4.400 fő kéksisakos közül valamennyi etióp származású, emiatt vélhetően a misszióhoz csatlakozó 1.100 fő szintén etióp nemzetiségű lesz. Gyakoriak a fegyveres harcok a területen, emiatt az Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár már többször kitért arra nyilatkozataiban, hogy meg kell emelni az UNISFA békefenntartók számát, hogy minél hatékonyabban tudja ellátni feladatát a misszió.
 
unisfa.jpg
UNISFA békefenntartó (Forrás: radiotamazuj.org)
 
Május 31-én tartották meg a Dél-Kelet-Európai Együttműködési Folyamat (South East European Cooperation Process, SEECP) miniszteri szintű ülését, a soros elnök, Macedónia szervezésében. A SEECP Bulgária kezdeményezésével jött létre 1996-ban, célja a jószomszédi viszony, a bizalom és a stabilitás megteremtése a régióban. A találkozót megelőzően kisebb botrány alakult ki a meghívottak listája miatt: a macedón rendező fél meg kívánta hívni Atifete Jahjagát, Koszovó elnökét; ennek hallatára Szerbia és Románia visszavonta a részvételt arra hivatkozva, hogy csak szuverén és nemzetközileg elismert államokat hívhatnak meg a találkozóra. A visszamondásra reagálva Horvátország és Albánia is visszalépett. Ekkor még Gjorge Ivanov macedón elnök lemondta az egész találkozót, mivel „Macedónia nem kíván részt venni a vétóval és a bojkottal történő játszadozásban.” Végül nem sokkal a konferencia előtt a macedón vezetésnek sikerült rávennie Szerbia és Koszovó képviselőit, hogy jelenjenek meg mégis a találkozón. Így végül koszovói részről Petrit Selimi külügyminiszter-helyettes, míg szerb részről Ivan Mrkic külügyminiszter jelent meg. Az esemény korábbi lemondása miatt viszont Albánia és Törökország külügyminiszter-helyettesével, Görögország pedig csak technikai képviselettel tudott megjelenni. Az ülésen szó esett a dél-kelet-európai térség helyzetét, a SEECP szerepét a régió életében, valamint az Európai Unió bővítésének folyamatát a szervezet tagállamainak szempontjából.
 
koru-meeting-of-foreign-ministers-of-seecp
A hét elején kialakult botrány ellenére mégis megtartották a SEECP miniszteri ülését (Forrás: mfa.gov.tr)
 
A zimbabwei legfelsőbb bíróság utasította Robert Mugabe elnököt, hogy biztosítsa a választások megtartását, legkésőbb július végéig. Godfrey Chidyausiku bíró elmondása szerint a kilenctagú bizottságból csupán ketten voltak eltérő véleményen a választások megtartásával kapcsolatban. A döntés azután született meg, hogy egy volt újságíró megkérte a bíróságot, hogy utasítsák az elnököt a választások megtartására.
A zimbabwei országgyűlés június 29-én automatikusan feloszlik, de Mugabe elnöknek október 31-ig lett volna ideje meghirdetni a választásokat. Tendai Biti, az ország pénzügyi minisztere azt nyilatkozta a hét elején az újságírónak, hogy küzdenek a 132 millió dollár elkülönítésével, ami ahhoz kell, hogy a választások lebonyolításra kerülhessenek.
 
A legfelsőbb bíróság által utasított zimbabwei elnök, Robert Mugabe egy ünnepségen (Forrás: edition.cnn.com)
 
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tárgyalás előtti kamarája elutasította Líbia kérését, hogy tárgyalásokat folytassanak az ország néhai vezetőjének, Moammer Kadhafnak a fiával, Szaif al-Iszlámmal szemben. Szaif al-Iszlám ellen - akit a hatóságok egy hegyi városban, Zintanban tartanak fogva - a Nemzetközi Büntetőbíróság már korábban vádat emelt, azzal az indokkal, hogy háborús bűnöket követett el az alatt a forradalom alatt, amely megdöntötte az apja uralmát. A líbiai hatóságok szerint a Büntetőbíróságnak nincs joghatósága az ügyben, mivel ők már vizsgálják Szaif al-Iszlám tetteit, és céljuk a férfi felelősségre vonása – az ICC viszont csak akkor léphet közbe, ha a helyi hatóságok képtelenek cselekedni, vagy a jogrendszer nem megfelelő. Mindazonáltal az ICC bírái azt mondták Líbiának, amely fellebbez a döntés ellen, hogy nem bizonyította, ugyanazt az ügyet vizsgálta, mint a bíróság. Kevés elemző számít arra, hogy Tripoli lemond Szaif al-Iszlámról, különösen, mert a központi kormány gyenge Zintanban. Reflektálva az esetre az ICC bírák azt mondták, hogy Líbia továbbra is „alapvető nehézségekbe ütközne az egész területre ható bírói hatalom kiterjesztése közben.”
 
Csuzda N
Szaif al-Iszlámot olyan állítólagos háborús bűnök miatt körözik, amelyeket az apja elleni forradalom idején követett el (forrás: aljazeera.com)
 
Évek óta nem látott tiltakozások zajlanak Törökországban. A több nap óta tartó kormányellenes tüntetésekre az isztambuli Taksim tér melletti Gezi park átépítése elleni békés tiltakozás erőszakos felszámolása adott okot. Az Ankarára és Izmirre is átterjedt megmozdulásokkal szemben a rendőrség kemény fellépéssel, könnygáz és vízágyúk bevetésével válaszolt, valamint eddig közel 900 tüntetőt vettek őrizetbe, de erre válaszul a tiltakozások több mint 45 városra átterjedtek, közel 90 demonstrációt eredményezve. Szombat délután a rendőrség visszavonulásával több ezer tüntető telepedett le a Taksim téren. Az Amnesty International riportja szerint eddig két halálos áldozata és 1.000 sérültje van a rendőri fellépéseknek. A kormányzó AKP miniszterelnöke, Recep Tayyip Erdoğan elismerte, hogy történtek túlkapások, a rendőrség reagálása némely esetben szélsőséges volt, ugyanakkor azzal vádolta az ellenzéket, hogy a Gezi Park ügyét feszültségek szítására használja fel. A miniszterelnök 2002 óta van hatalmon, és jelezte, hogy megpróbálja majd megváltoztatni az alkotmányt annak érdekében, hogy a következő ciklusban is hatalmon maradhasson.
 
Tiltakozó tömeg május 31-én a Taksim téren (Forrás:cnn.com)
 
Az Új Amerikai Biztonságért Központ (Center for a New American Security, CNAD) ajánlásokat fogalmazott meg az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban. A szakértőkből álló agytröszt véleményét az amerikai erők volt parancsnoka, John R. Allen tábornok tolmácsolta, aki szilárdan kiállt az álláspont mellett, hogy 2014 után további amerikai katonai jelenlétre van szükség a közép-ázsiai országban.  A tábornok az „áthidaló erők”-nek nevezett koncepciót támogatja, amely egyenlő a hosszú távú katonai beavatkozással és látszólag ellentétes az Obama-adminisztráció politikájával. Jelenlegi állás szerint a 2014-es csapatkivonást követően csupán egy kisebb amerikai erő maradna Afganisztánban, hogy folytassa az afgán haderő kiképzését és részt vegyen a terrorizmus elleni műveletekben, amennyiben a két ország aláírja az erről szóló biztonsági megállapodást. A CNAD egy jelentésében azt írta, hogy 2014 után két-három évig még szükség lehet az Egyesült Államok haderejére (megközelítőleg több ezer katonára), annak érdekében, hogy a megkezdett munkát a légierő, a különleges erők, az egészségügyi szféra és az improvizált robbanóeszközök elleni képességek, továbbá a hírszerzés területén befejezhessék, illetve a tervezett szintre emelhessék. A tábornok visszavonulását megelőzően 13.600 fős katonai állományt ajánlott fenntartani az afganisztáni hadszíntéren. A szombaton megjelenő „áthidaló erő” koncepció azonban eddig még nem került említésre, mivel az még nem volt kellőképpen kidolgozva.
 
John R. Allen tábornok (Forrás: khaama.com)

 


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem