biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 24. hét

2013 június 19. - 02:12 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Thomas Kobler-t nevezték ki a MONUSCO élére. Június 10-én Ban-Ki Mun ENSZ-főtitkár New Yorkban bejelentette, hogy az amerikai származású Roger Meece-t, akinek júliusban jár le a mandátuma a MONUSCO-misszió (United Nations Organisation Stabilization Mission in the DR Congo) élén, Thomas Kobler német származású diplomata fogja váltani. Thomas Kobler jelenleg az ENSZ iraki különleges megbízottja. A MONUSCO-ban 17 ezer békefenntartó teljesít szolgálatot, ezt a létszámot háromezer katonával fogják növelni, akik már harci feladatokat is ellátnak majd. A csapaterősítés mellett drónok bevetését is engedélyezték a misszió számára. Erre azért van szükség, mert számos felkelő csapat könnyedén el tud rejtőzni a térségben lévő őserdőkben, és így emberi életek kockáztatása nélkül is könnyedén felderíthetőek a felkelők.
 
kobler.jpg
Thomas Kobler (Forrás: thecable.foreignpolicy.com)
 
Június 10-én hivatalos látogatást tett Victor Ponta román miniszterelnök Németországban. Ponta a sajtótájékoztatón elmondta, új partnerséget szeretnének kialakítani Németországgal, ezért a látogatása során a gazdasági jellegű tárgyalások mellett a politikai kapcsolatok fejlesztésére is törekszik. A miniszterelnök találkozott német befektetők egy csoportjával, akik a jövőben lehetséges üzleti partnerei lehetnek Romániának. Az állam számára Németország különösen fontos üzleti partner, 2011-ben 6,2 milliárd eurót fektetett be Romániában. A Bosch - mint a világ egyik legnagyobb autóalkatrész-beszállítója - az elmúlt héten 50 millió eurós beruházásból új gyárat nyitott meg Balázsfalván.
 
victor-ponta-face-to-face-with-angela-merkel-the-german-chancellor-germany-wants-to-be-a-partner-for-romania-212548
Victor Ponta Angela Merkel kancellárral is találkozott Németországban (Forrás: antena3.ro)
 
Az orosz Kelet Katonai Körzet közleményben bejelentette, hogy Oroszország 250 katona kiküldéséről döntött, hogy indiai társaikkal közösen részt vegyenek a 2013-as INDRA terrorellenes hadgyakorlatokon, melyet októberben tartanak meg az indiai Mahajan lőtér területén. Az együttműködés célja az, hogy a két ország fegyveres ereje gyakorolja a terrorelhárító küldetések közös tervezését és végrehajtását félsivatagi környezetben. Az INDRA 2013 utolsó tervezési stádiumát az indiai Bikaner városában tartják meg augusztusban. 2003 óta India és Oroszország hat szárazföldi és haditengerészeti INDRA hadgyakorlatot teljesített, a legutóbbit 2012 augusztusában hajtották végre a szibériai Burjatija Köztársaságban.
 
Indra-2012 Drills (Archive)
A 2013-as INDRA hadgyakorlatokon Oroszország 250 katonával fogja képviseltetni magát (Forrás: en.rian.ru)
 
Mohamed Morszi egyiptomi elnök figyelmeztette Etiópiát, hogy amennyiben építés alatt álló duzzasztógátja veszélyezteti a Nílus vízhozamát, Egyiptom kész bármilyen eszközt bevetni, hogy a saját szükségleteit kielégítő vízhozamot helyreállítsa. Morszi később egy interjúban kifejtette, hogy nyilatkozatával nem kívánta háborúval fenyegetni Etiópiát, azonban a Nílus megfelelő vízhozama kiemelt nemzetbiztonsági érdeke Egyiptomnak. Ahogy fogalmazott „Egyiptom a Nílus ajándéka, a Nílus pedig egy ajándék Egyiptomnak”, utalva arra, hogy a gyorsan növekedő lakosság ellátása nehézkes lenne, ha a folyam vízhozama megváltozna. Morszi hozzátette, hogy nem hagyja, hogy országa vízügyi biztonsága bármilyen szempontból veszélynek legyen kitéve.
Szakértők szerint ugyanakkor az etióp duzzasztógát, amely a Kék-Níluson (a Nílus egyik mellékága) épül nem jelent valós fenyegetést az egyiptomi vízgazdálkodásra. Morszi aktív és provokatív külpolitikájának valós okaként az ismét kritikus belpolitikai helyzetről való figyelemelterelést nevezik meg.
 
map
A Nílus-menti államok. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Irak északi részét, Moszult és Bagdadot újra robbantások és támadások sorozata rázta meg, amelyek során legalább ötvenhét ember vesztette életét és sokan szereztek sebesüléseket.
Moszulban a helyi rendőri erőket érte a támadás. Először egy gépjárműbe rejtett bomba robbant; a detonáció miatt és az azt követő kisebb összetűzésekben harminchat ember vesztette életét, és legalább 122-ten sebesültek meg.
Bagdad közelében három gépjárműbe rejtett bomba robbant, amelyek legalább tizenöt ember életét követelték, és harminc másikat sebesítettek meg.
Mind az iraki, mind pedig a nemzetközi vezetők attól félnek, hogy a síiták és a szunniták között kialakult helyzet újra elmérgesedhet, felszítva a vallási háború a két fél között.
 
A tálibok vállalták a felelősséget a keddi kabuli Legfelsőbb Bíróság előtti gépjárműbe rejtett pokolgép felrobbantásáért. A támadás során tizenhét ember vesztett életét, és harminckilenc másik sebesült meg. A pokolgép az amerikai nagykövetségtől nem messze robbant fel.
A támadás a tálibok tavaszi offenzívájának egyik akciója volt, amit az ISAF erők vezetői mélyen elítéltek.
 
Afgán rendőr a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt súlyosan megrongálódott busz mellett posztol (Forrás: edition.cnn.com)
 
Egy olasz diplomatákat szállító járművet támadtak meg házi készítésű bombával Tripoliban, nyilatkozta kedden a líbiai állami hírügynökség. A mikrobusz megsérült, néhány ablaka kitört a robbanás hatására, de senki sem sérült meg.  Két nagykövetségi alkalmazott a kocsiban tartózkodott, de a detonáció előtt el tudta hagyni a járművet. A kormány Tripoliban lévő Legfelsőbb Biztonsági Bizottságának Facebook-oldalán közzétett nyilatkozat alapján a tisztviselők gyanították, hogy a gépjárművet bombával szerelték fel, ezért körbekerítették a területet.  A robbanás megtörtént, mielőtt a tűzszerészek megérkeztek volna a helyszínre. A hivatalnokok szerint a kis házi készítésű bombához robbanó zselatint használtak a támadás során.  Az explózió egy rendőrőrs közelében történt Zavijat al-Dahmani kerületben, ahol az olasz nagykövetség is található.  Az olaszok ellen az év folyamán korábban is történt támadás. Januárban fegyveresek vették célba az olasz főkonzul autóját Bengáziban. Guido de Sanctis CNN-nek adott interjújában elmondta, hogy páncélozott járművével éppen ki készült hajtani a garázsából, mikor egy felfegyverzett helybéli odalépett, majd azonnal tüzet nyitott rá. Bengáziban történt az amerikai konzulátus elleni szeptember 11-i támadás, amely alkalmával négy amerikai vesztette életét, köztük a nagykövet, Christopher Stevens is.
 
Csuzda N
Líbiai biztonsági erők vizsgálják a házi készítésű robbanóeszközzel ellátott autót (Forrás: cnn.com)
 
2013. június 11-én jelent meg a hír, hogy a 2008-ban letartóztatott szomáliai férfi most kártérítésért harcol. Abdulqader Guled Saidot a francia hatóságok tévesen tartóztatták le Szomália területén. Munkából hazafelé tartott, amikor őt és testvérét megállították a francia katonák, és megbilincselve, bekötött szemmel hurcolták el. A férfinek fogalma sem volt, miért történik ez vele. Miután Franciaországban vád alá helyeztek, világossá vált számára, hogy kalózkodásért tartóztatták le. A francia luxushajót, a Le Ponantot egy héttel a letartóztatása előtt támadták meg az Ádeni-öbölben. Said testvére valóban részt vett a hajó kifosztásában, de ő maga ártatlan volt. Az eljárás négy évig tartott, amit egyedült töltött egy cellában, majd a francia bíróság felmentette, és szabadon engedte a férfit. Kártérítésnek 90.000 eurót ítélt meg neki a bíróság, de Said ügyvédje most azért küzd, hogy további kárpótlást kaphasson. Fél hazatérni, nehogy azzal vádolják, hogy elárulta testvérét és társait. A megítélt pénzhez még mindig nem férhet hozzá, és most menedékjogot kért, és később szeretné családját is Franciaországba vinni. Said azt mondta, hogy az afrikaiaknak csak elérhetetlen álom, hogy eljussanak Párizsba, neki pedig rémálom volt. A kalózkodás nemzetközi bűntett, amit komolyan kell büntetni, de a bíróság beismeri, hogy ebben az esetben tévedett.
 
Abdulqader Guled Said in Paris, France
Abdulqader Guled Said, a letartóztatott szomáliai férfi (Forrás: bbc.co.uk)
 
A lengyel köztársasági elnök, Bronislaw Komorowski azt nyilatkozta, hogy „a legmagasabb tétekkel játszanak most” Ukrajnával kapcsolatban a 18. Közép-európai Országok Államfőinek Találkozóján, Pozsonyban. Komorowski elnök 2013. június 12-én az Európai Tanács elnökével Herman Van Rompuy-jel beszélgetett az Európai Unió és Ukrajna társulási megállapodásáról. Ez a megállapodás a nem EU-tagállam országok számára jelent privilégiumokat gazdasági, politikai és kulturális területen. „Megosztottuk egymással a nézőpontjainkat abban a tekintetben, hogy Ukrajnának még milyen feltételeknek kell megfelelnie a novemberre tervezett megállapodás megszületéséhez, és hogy hogyan tudnánk mi arra ösztönözni az országot, hogy a lehető leghamarabb teljesítse kötelességeit.” A „legmagasabb tétek” kifejezés jelenleg arra utal, hogy vajon Ukrajna inkább az EU-ra támaszkodik a jövőben, vagy keleti szomszédját, Oroszországot választja majd. Komorowski elnök Viktor Janukovics ukrán elnökkel is folytatott tárgyalásokat. A környező államokból körülbelül 20 magas rangú tisztviselő vett részt a kétnapos konferencián. Az idei találkozó mottója a „Növekedési stratégia a krízis után” volt. Maga a „találkozó témája is tele van pozitívumokkal” – mondta a lengyel elnök. „A lehetőség, hogy kilábaljunk az európai gazdasági krízisből azt jelenti, hogy azoknak az országoknak, amelyek most súlyos problémákkal küzdenek, nem csak reformokra, hanem bizonyos területeken újjáépítésre is szükségük van.”
 
Ivan Gasparovics szlovák elnök Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnököt köszönti Pozsonyban. (Forrás: thenews.pl)
 
Június 12-én vádat emeltek Cvetan Cvetanov korábbi bolgár belügyminiszter ellen a nemrégiben kirobbant lehallgatási botrány folyományaként. A most ellenzékben lévő GERB párt politikusát hatalommal való visszaéléssel vádolják, minisztersége idején nem ellenőrizte megfelelően beosztottjait, így azok több politikust is lehallgattak. Ha bűnösnek találják Cvetanovot, akár nyolc év börtönre is ítélhetik. A politikus tagadta a vádakat, elmondása szerint nem volt tudomása a lehallgatásokról. A nemrégiben kirobbant botrány miatt már négy korábbi belügyminisztériumi dolgozó ellen emeltek vádat.
 
A cseh rendőrség több kormányhivatalban tartott razziát országszerte a szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében, június 13-án, a reggeli órákban. A letartóztatottak között van több befolyásos személy is, például a miniszterelnök – Petr Necas – legfőbb tanácsadója, a katonai hírszerzés korábbi igazgatója és több korábbi parlamenti képviselő is. Az akcióban száznál is több rendőr vett részt, akik egyebek mellett fontos dokumentumot is lefoglaltak és magánlakásokban is razziáztak. Az eset óriási botrányt okozott a cseh kormány körül, a legnagyobb ellenzéki párt – a szociáldemokraták – lemondásra szólították fel Necast és előrehozott választásokat követelnek. Ennek ellenére a miniszterelnök egyelőre nem hátrál meg, és a legfőbb tanácsadójának letartóztatása kapcsán a következőket nyilatkozta: „Csak annyit mondhatok, hogy a belé vetett bizalmam nem rendült meg. Nincs semmi okom rá, hogy azt feltételezzem, hogy valami illegális dologba keveredett.” Az ügy pontos részleteit egyelőre több helyen is homály fedi, ám szakértők szerint végül könnyen a kormány bukásához vezethet majd.
 
Az Észak-koreai kormányzat lemondta a szerdára megbeszélt tárgyalást Dél-Koreával. Az elmúlt hónapok utáni enyhülés első jelének számító megbeszélést a tárgyalásokra küldendő miniszterek és tisztviselők személyei körül kialakult vita miatt törölték. Miután nem sikerült dűlőre jutni, hogy melyik miniszternek van megfelelő hatásköre és joga tárgyalni a másik féllel, Észak kihátrált a megegyezésből.
 
Az Egyesült Államok június 13-án hivatalosan bejelentette, hogy ha kell, fegyverekkel támogatja a szíriai lázadókat. Washington azután döntött így, miután a CIA által elvégzett vér-, vizelet- és hajvizsgálatok igazolták az elmúlt hetek híreszteléseit, miszerint a szír kormányerők többször, célzottan idegmérgeket vetettek be a lázadók ellen. Az Obama kabinet tájékoztatása szerint az Asszad-rezsim csapatai szarin gázt használtak. Az Egyesült Államok a segítségnyújtással kapcsolatban konkrét részleteket még nem közölt, valószínűsíthetően erre majd a jövő heti belfasti G8 csúcstalálkozón történő szövetséges egyeztetés követően kerül sor. David Cameron brit miniszterelnök viszont máris támogatásáról biztosította az amerikaiakat. A szíriai polgárháború több mint két éve zajlik, és ezalatt körülbelül 90.000-en vesztették életüket a harcok során. Az amerikai és brit kormányzat hosszú ideje próbálja elérni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy fegyverekkel támogassák a felkelőket, ezt azonban Oroszország és Kína eddig meg tudta akadályozni, de ezután valószínűleg tovább nem tudják megvédeni majd az Asszad-rezsimet.
 
Bashar al-Asszad (Forrás: static.guim.co.uk)
 
Dél-Szudán által támogatott lázadók robbantottak fel egy olajvezetéket a vitatott területű Abyei térségében – jelentette be csütörtökön Al-Sawarmi Khalid, a szudáni hadsereg szóvivője. Az Igazság és Egyenlőség Mozgalomhoz tartozó csoport június 12-én, szerdán este a szudáni hadsereg vádja szerint a dél-szudáni kormánytól kapott technikai támogatást az Ajajában elkövetett robbantáshoz, amelynek a tüze több mint hét órán keresztül égett. Az előző hét szombatján, június 8-án Omar al-Bashir szudáni elnök elrendelte a Dél-Szudánban kitermelt kőolajat szállító olajvezetékek lezárását, azzal vádolva Délt, hogy a szudáni lázadókat támogatja. Az Igazság és Egyenlőség Mozgalma tagadta, hogy kárt tett volna a Difra és Heglig olajmezőkről induló vezetékekben, valamint visszautasította, hogy segítséget kapna a déli kormánytól és cáfolta, hogy Abyei térségében tevékenykedne. A mozgalom a szudáni kormányt hibáztatta a robbantásért, mivel szerinte, miután a kormány nem volt képes megfelelően végrehajtani a vezetékek elzárását, felrobbantotta azokat. A két ország vezetői 2012 szeptemberében nemzetközi nyomásra együttműködési egyezményt írtak alá a megoldatlan kérdések rendezésére, és 2013 márciusában egyeztek meg az olajtermelés közös folytatásáról.
 
Az orosz pénzügyminisztérium javaslatot terjesztette be a fegyverbeszerzési programmal kapcsolatban, melyben többek között javaslatot tettek arra, hogy a hadihajók és a stratégiai tengeralattjárók gyártási folyamatánál fellépő késedelmek miatt az eredetileg tervezett 2020-ig terjedő időtartamot meg kell hosszabbítani. Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta a benyújtott tervezetet.
Putyin szerint a védelmi ipari cégeknek elméletileg rendelkezniük kell olyan szintű gyártási kapacitással és technológiával, amely ahhoz szükség, hogy sikeresen teljesítsék a hadsereggel fennálló szerződésben foglaltakat. Amennyiben ezek a cégek nem tudják hatékonyan teljesíteni az előttük álló feladatokat, akkor a védelmi minisztérium ésszerűbb időkeretet szab meg a rendelkezésre álló pénzügyi források elosztására.
Az orosz kormányzat húsz trillió orosz rubelt (körülbelül 641 milliárd dollár) különített el a fegyveres erők mindenre kiterjedő fejlesztésére. A program keretében évente tizenegy százalékkal fejlesztik a hadsereg felszerelését, amely lehetővé teszi, hogy 2020-ra a modern fegyverzet mennyisége elérje hetven százalékot.
Az orosz védelmi ipart a programmal kapcsolatban sok kritika érte, többek között az, hogy késve írták alá a szerződéseket, amelyek teljesítése is késedelmes, illetve, hogy a rendelkezésükre bocsátott állami forrásokat is szakszerűtlenül használták fel.
 
Vlagyimir Putyin orosz elnök a minisztérium által benyújtott javaslat tárgyalása alatt (Forrás: en.rian.ru)
 
Egy argentín bíróság hét éves börtönbüntetésre ítélte Carlos Menem korábbi elnököt az Ecuadorba és Horvátországba 1991-1995 között végrehajtott illegális fegyvercsempészet ügyében. A fellebbviteli bíróság minősített csempészben találta bűnösnek a 82 éves, jelenleg szenátorként dolgozó Menemet, aki munkája miatt mentelmi jogot élvez, de a törvényhozók megszavazhatják ennek felfüggesztését. Menem 1989-1999-ig volt az ország elnöke, a tárgyalás alatt végig hangsúlyozta ártatlanságát. Az ellene és más korábbi kormánytisztviselők ellen indított eljárás 2008-ban kezdődött, több száz tanú bevonásával, azonban 2011-ben a bíróság felmentette a nemzetközi fegyverembargó megsértésének vádja alól. Menem 2011-ben a bíróság előtt azt állította, a tevékenysége a Venezuelába és Panamába irányuló fegyverexport csökkentésére korlátozódott, azon túl a folyamatok nem tartoztak hatáskörében. Június 11-én, kedden a bíróság a korábbi argentin védelmi minisztert, Oscar Camiliont is öt és fél éves börtönbüntetésre ítélte.
 
Carlos Menem a bíróság előtt az ártatlanságát hangsúlyozta (Forrás:cnn.com)
 
Június 17-én Iránban a reformisták által támogatott Haszan Rohani nyerte meg az iráni választások első fordulóját. Jelenlegi adatok szerint Rohani a szavazatok 51%-át kapta, ami 23 millió voksot jelent, ezzel pedig maga mögött hagyta riválisát, Teherán polgármesterét Mohammad Baqer Kalibaf-ot. A szavazáson a részvételi arány egyes becslések szerint elérte a 80%-ot, ami több, mint 50 millió iráni polgárt jelent. A nyolc éve hatalmon lévő Rouhani már szembeszállt a gazdasági válság hatásaival, valamint az iráni nukleáris programmal szemben fellépő nyugati szankciókkal. Az első forduló győztese ugyanakkor ígéretet tett a politikai foglyok szabadon bocsájtására.
Hamid Karzai afgán elnök vasárnap gratulációját fejezte ki Rohani-nak. Az Elnöki Palota közleményében áll, hogy Karzai jókívánságai mellett a további afgán-iráni együttműködés fenntartását hangsúlyozta, reményét hangoztatva, hogy azt elnökségük alatt kölcsönösen kamatoztatni fogják.
 
http://static.guim.co.uk/sys-images/Guardian/Pix/pictures/2013/6/14/1371202793446/76882ba7-d5c2-4650-aa27-4dceaffd9510-460x276.jpeg
Megvan az iráni választások első fordulója, a győztes: Haszan Rohani (Forrás: www.guardian.co.uk)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem